Kedves Tudosok,

meg mindig a fekete lyukak temekorben :

> Felado : Takacs Ferenc
>       azert fontos momentum lehet adott esetben, hogy a tomeg es az
> energia terbeli eloszlasa jelentosen kulonbozhet meg egy ilyen 
> kitalalt esetben is. 

Kedves Feri, bocsanat, de nem. Tomeg es energia ugyanaz, nem kulonboznek.
Talan kezzelfoghatobb az elektrodinamika, ott is nagy baj lenne abbol, ha
kitalalt esetben teljesen onkenyesen valtoztatnank tolteseket es aramokat.  

A hatasok veges terjedesi sebessegenek temakoreben a peldat, amit hoztam,
inkabb visszavonom. Meg multkor irtam Ferinek:
> .... -- igy most jobb ha sietek.
>> De a hatasok keslekedesi ideje ebben a szamitasban sincs rendesen
>> figyelembe veve.
> Mar hogy ne lenne ! Olyannyira benne van, hogy nem kell kulon gondoskodni
> rola. Ha nem lenne, akkor nem jonne ki rendesen a Merkur 

Kar volt sietni (?).  Abban kitartok, hogy a hatas sebessege benne van az
elmeletben, de a Merkur bolyongasa nem nagyon jo pelda. Egyreszt nem emlek-
szem pontosan, masreszt meg barmilyen kis elteres Newton 1/r potencialjatol
hasonlo palyavandorlast okoz. Ugyhogy hagyjuk a Merkurt.  DE:

> Tevedsz abban, hogy korrekt modon bele lenne epitve a hatasok terjedese
> ezekbe az elmeletekbe. Az elektromagneses terek elmelete (Landau-Lifsic
> konyveben) kulon fejezetben targyalja hogyan kell kiszamolni az
> elekt romos tereket leiro negyesvektorokat (skalar es vektor potencialt)
> a ter egyes pontjaira a retardalt potencialok segitsegevel. 

> Teljesen hianyzik az altalanos eset targyalasa dinamikus, vagyis
> onszabalyozo esetekre. 

Feri, itt valamit kulonbozokeppen ertunk. A kulon fejezet nem jelenti azt,
hogy az kulon fejezet. Mint ott kiderul, a Maxwell egyenletekbol nehany  
ujjgyakorlattal kozvetlenul kovetkezik az egesz retardalasi ugylet. Semmi
ujat nem kell Maxwellhez adni, minden benn van a 4 Maxwell egyenletben. 
Csak az egyenletekbol ez kevesbe szembeszoko, tornazni kell, hogy lassuk.
A Maxwelli elektrodinamikanal meg lehet ezt csinalni, nyomonkovetheto a 
megoldas, adhato explicit recept. Nagy kulonbseg az is, hogy a Maxwelli 
elektrodinamika linearis, vagyis ket toltes tere pontosan a ket toltes 
kulon terenek vektori oszege. Az alt. relativitasban mindez nem ennyire 
egyszeru, nem tudunk explicit receptet vagy megoldast adni. De ez nem je-
lenti azt, hogy nincs benne az elmeletben. Benne van, akkor is ha mi nem
tudjuk konnyen kibanyaszni belole.

udvozlettel
kota jozsef

> Felado :  [Hungary] irta:
> Temakor: feny
>> A foton, ha hullamhosszahoz kepest nagy tavolsagot tesz meg,
>> akkor a forras oldalan mar nincs jelen, a cel oldalan
>> pedig - me'g nincs jelen.
>> Tehat nem jon letre folyamatos osszekottetes ket test kozott,
>> de az energia elment.
>> A foton tehat valoban ugy tunik, hogy energiacsomag,
>> mely tovaterjed a terben.

> Felado :  [Hungary]
>Ez a kep nem korrekt.
>Ha igaz lenne, nem ervenyesulhetne
>az Einstein-Podolski-Rosen paradoxon!
>Valamifele osszekottetes megmarad a kirepulo "foton"
>meg a kibocsato forras kozott.

Szerintem sem korrekt. Kozelites.

Kedves Lajos !
Orulok, hogy szoba kerult az EPR. korabban
kertem is, hogy foglalkozzunk vele.
Igen komoly jelentoseget kezdenek tulajdonitani neki.
Alain Aspect francia fizikus vezetesevel 1982-ben egy sor
sikeres EPR kiserletet vegeztek, mely igazolta a joval korabbi
kvantumelmeleti felteveseket.

Szinuszos stacioner hullam nem jon letre - arra utaltam 
a csomag-gal. 
Azonban az osszekottetes fenmaradasa a forras es a tavolodo
csomag kozott ugy gondolom, nem merheto.
Ha egyetlen, nanometeres foton lep ki a forrasbol, 
es egy sec ido utan vizsgalnank a forras kozeleben az 
elektromagneses ter jelenletet, nyilvan nem 
tapasztalhatnank csak zajt.
Ha nem merheto elvileg az _uszalya_, mert nincs amire fizikai hatast
fejtsen ki, akkor van e ? 
A fotont teljes egeszeben le kell nyelnie valaminek a celban, 
s a lete csak azzal detektalhato. 
Vagy nem igy van ?

En azonban nem ertem az EPR informatikai 
jelentoseget (sem).
Az, hogy megismerhetem egy foton perduletet, es ebbol
tudom, hogy a ter egy tavoli pontjan egy ezzel ellentetes
perduletu foton van eppen, ez informacio, de a veletlen szulte. 
Miert kovetkezik ebbol valami megrendito ?
Az is vilagos, hogy aki a fotonpar egyiket elobb detektalja,
az tudja meg elobb - es tuti biztosan, hogy mi jutott a masik 
detektornak.
De vegulis befolyasolni senki nem tud semmit.
Akkor mire jo ez ?

>Sot, a foton elvileg gombszimetrikusan "hagyja" el forrast -ezert
>vannak az interferencia jelensegek. Ha pedig valoban elmenne
>az energia, akkor az ossz kibocsatott energianak a tavolsag
>negyzetevel aranyosan kellene nonie.

Laser forras eseten is gombhullam, ha hengerszeru 
a nyalab ?   Enyhen gombszferikus, de az energiaja 
elvileg nem csokken a tavolsaggal.

Kedves Kapas Imre - szamitok rad is !           
Gyujts vilagot legyszives !
           
           
           Udv:-geonauta-

Sziasztok!

Itt szeretnem megkoszonni mindenkinek az erdekes es ertekes
hozzaszolasokat fenynyomas temaban.

: Fellogattam egy alufoliat, es egy vakuval rakozelitettem, es elsutottem a
: szerkezetet max-ra allitva (fenyerzekelo eltakarva). Nem kell nagyon
: erzekeny ful, hogy a folia csorreneset meg lehessen hallani.

Nekem Canon Speedlite 380EX vakuval nem sikerul reprodukalnom a
csorrenest. :( Fenyerzekelo eltakarva + teszt gomb nyomogatva. A vaku a
kameran volt, igy szorakoztam a fokusztavolsagaval (28..105 mm), ami
23..38-as guide number-t jelent (en sem tudom magyarul a kifejezest).
Sem gyurott, sem sima folianal 20, 10, 2, 1 cm-rol probalva.

Udv,
marky

Takacs Ferenc wrote:
> A konyv alt.rel.-lel foglalkozo resze meg csak nem is foglalkozik azzal
> a kerdessel, hogy a tenzorokat hogyan hatarozzuk meg  tetszolegesen
> mozgo tomegek kozeleben. Mindenutt csak elore definialt specialis
> eloszlasu terek eroterebol kiindulva targyalja, hogyan mozognak a
> tomegek, es a sugarzasok ebben a terben. Termeszetesen a mozgo tomegek
> sajat terdeformalo hatasa el van hanyagolva, ami egy test eseten jogos,
> mivel a test nem erheti utol sajat hatasat, de tobb test eseten ez
> egyszerusitesnek szamit. Vagyis a hatasok sebessegenek figyelembe vetele
> lekorlatozodik arra, hogy az elore definialt statikus ter hogyan
> modositja a benne mozgo test mozgasat. De mivel az a kerdes mindeddig
> titokban maradt, hogy a gravitacios ter mikeppen alakul ki a terben
> mozgo tomegek hatasara, sokan nem is ertik, hogy miert beszelek en a
> kolcsonhatasokrol, vagy retardalt potencialokrol az alt.rel.-lel
> kapcsolatban. Pedig konnyu rajonni, hogy a tomegek gravitacios hatasanak
> kialakulasanal szinten figyelembe kell venni a hatas keslekedeset a
> hatas veges sebessege miatt. Ez a spec.rel-nel a retardalt potencialok
> hasznalatat jelentette. Az alt.rel.-ben bonyolultabb a helyzet, mert a
> hatas a gorbitett terben terjed, es ez modositja a hatas utjat. A
> tomegpontok korul kialakulo kollapszusok kozeleben ez a modositas olyan

Milyen hatas terjed a gorbitett terben?  Ha az elmeletet komolyan vesszuk,
akkor a gorbult _terido_ az van.  Nem valtozik, hiszen az elmelet nem ad
semmilyen olyan parametert, ami szerint valtozhatna.  (Az idot, azt
felejtsd el ...)

> merteku, hogy a hatas soha nem is er el a kollapszusig. Vagyis a
> kollapszus kozelebe kerulo tomeg gravitacios hatasai (amelyeket eddig
> hagyomanyosan elhanyagoltunk) nem tudnak eljutni a kollapszusba, es nem

Nem is kell eljutnia.  Az eljutasnak nincs ertelme az elmeletben.  Csak
statika van.

> tudjak meggorbiteni a teret annak erdekeben, hogy a kollapszus
> elinduljon a tomeg iranyaban. A dolog sajnos ket iranyu. Ugyanis a
> kollapszushoz kozeledo tomegnek is van kollapszusa, amelyet persze eddig

Persze, de a molekularis erok ellen tudnak neki tartanai.  (Neked is van
kollapszusod, meg nekem is)

> hagyomanyosan elhanyagoltunk. Emiatt a masik tomeg kozeleben is letrejon
> egy esemenyhorizont, amelyen nem megy at az hatas, amely miatt ez a
> tomeg kozeledhetne a masikhoz.

ImRe

-- 
> --------------------------------------------------------------------------
 ... Our continuing mission: to seek out knowledge of C, to explore strange
unix commands, and to boldly code where no one has man page 4.
                                                                     (lpg)

Asszem ez most kb temaba vag (fekete lyukasba) ezert beirom.

Egyszer egy tudomanyfilozofus elgondolkodott azon, hogy hogy is van az,
hogy a forgas az is csak valamihez kepest letezhet.  A kovetkezo keppen
gondolkodott.  Ha van egy folyadekgombom, amit megforgatok, akkor az be fog
lapulni.  Tegyuk fel, hogy van egy vilagegyetem, amelyben van egy
folyadekgomb.  Ez be lessz-e lapulva, vagy sem?  Aztan jo filozofushoz
hiven eltoprengett, elvitatkozott ezen a kerdesen.
A fizikus valasz a kerdesre a kovetkezo.  Ha abben a vilagegyetemben a
folyadekgombon kivul tenyleg nincs semmi, akkor a kerdesnek nincs ertelme. 
Hiszen ugy se lehet megallapitani, hogy be van-e lapulva a folyadekgomb,
vagy sem.  Ha viszont az univerzumban elhelyezunk meg egy megfigyelot is,
akkor abban mar nem csak a folyadekgomb van.

ImRe

-- 
> --------------------------------------------------------------------------
 ... Our continuing mission: to seek out knowledge of C, to explore strange
unix commands, and to boldly code where no one has man page 4.
                                                                     (lpg)

>Egy egyszeru kiserletet csinaltam:

es a gravitacios hullamok detektalasan dolgozol-e mar? :))

mikolaj