Sok hozzaszollo allitja hogy a nok hatarozatai az "erzelmeken alapozva"
, es hogy a nok "nem logikusak" gondolkodasaikban.
Soha nem jottetek volna tudatara , hogy a noknek az "erzelem"
,nyajossag, stb.az egy szerszam, elohaladasi eszkoz?
Melyik no nem sikerskedett elerni celjait "erzelemmel"? Meg talan a nem
szep / nem csinos / nem kivanatos is, mindeg.
S mondhato az hogy nem logikusabbak gondolkodasaikban mint a ferfiak
amikor szep szavakkal is elerik minden celjaikat.
Persze, mint az agyuk anatomiaja is bizonyitja ,hogy a nyelvek, beszed,
magyarazat az elonyeik a ferfiak fizikai /anyagi/ tarsadalmi eroikkel /
elonyeikkel szemben.
Akarsz statisztikai bzonyitekokat?
Miert a bunkovetesek es bortonok tele ferfiakkal ? 98% ferfik, 2% nok
?
Ugy az egyeni, csaladi ,uzleti, sot politikai vonalokon is , a nok
kevesbe agresszivak.
Nem a ferfiak akik hamar felduhulnek?
Civakodnak,? , verekednek ? , harcolnak ?, sot millioik oldoklik egymast
a haborukban?
A nok inkabb kibeszelik , alkudozzak , elkerulik a probleakat barmi
modon is ?
Oh, mondanad hogy a tesztatorone okozza azt? De miert ? Es
hogyan tette azt az evoucio ?
Persze , a velemenyeket amit ma olvashatunk a Tudomany rovatan, biztos
vagyok benne ,hogy meg a barlang-lako ferfiak is pont ugy veltek? De
mi a valasz mind arra ?
|
>>Belsõ válaszfallal szimmetrikusan kettéosztott tartályban .....
>>..."megoldását": A mese lényege az volt , hogy a démonnak a
>>... a tolózár nyitogatása egyre fáradságosabbá válik, amikor
>>... már sok nagyenergiájú molekulát sikerült csapdáznia.
Ferenc:
>Nem ez a baj. Valoszinuleg csak neked lesz ujdonsag, de azert leirom.
>Nem a nyitogatas faradsagos, hanem mar pusztan az is, hogy
>minden egyes molekularol kideritsd hogy gyors vagy lassu
>( hideg/meleg), vagy milyen
Figyelmeztetlek, hogy a "valószínűleg" szóhasználat megalapozatlan,
hisz nincs rá megfelelo indok. A "csak neked" pedig kifejezetten
tudománytalan.
Emlékeztetek: jeleztem, hogy nem saját véleményem amit idéztem,
valamint céloztam rá, hogy az illeto "megoldása" gyanus, mert hiszen
ha csakis a tolózár kezelése okozna veszteséget, az annak volna
elismerése, hogy a démon azért 1db olyan molekulát mindenképp
átengedhet energiabefektetés nélkül, mely már csak eztán
akadályoz további nyomáskülönbségnövelést.
Az említett eset nekem csak ötletet adott a csapóajtós tartályos
kérdéshez, melyben hiba nem volt, hiába is mondogatták többen (ám
érv nélkül mondogatták). Nagyon jól tudom, hogy a rugós
csapóajtó nyitásakor általában mozgási energiát veszítenek
a rajta áthaladók. Nem állítottam, hogy magasabb homérsékletuvé
válik a nyugati oldal (eddig még). Azt azonban feltételezem, hogy
a csapóajtón túl - a nyugati oldalon - több molekula lesz, mint a keletin.
Talán egyeseket meglep (vagy kifejezetten vérforraló számukra?), hogy
akár a nyugati oldali hőmérséklet átmeneti emelkedése
is elofordulhat a keletiéhez képest! Pl. abban az esetben ha csupa
bomlékony izotóp szerepel a kísérletben. Legalábbis a nyugati oldali
tömeg-többletbol és a tömeg-energia ekvivalencia elvbol együtt ezjön
ki nálam.
>A dioda sem ilyen, ahogy a tobbiek megirtak, ezeket a mikroszkopikus
>ingadozasokat nem tudjak egyeniranyitani, nem viselkednek
>diodakent.
A Gauss féle normál eloszlás megenged makroszkopikusakat is.
Kérdés, hogy elvben lehetséges-e olyan dióda (akár JFET source-gate),
melynek kapacitása ill. visszárama oly csekély, hogy egyenáram
folyhat, ha kapcsait ellenállással összekötjük.
>Neha aggodom a tinedzserekert, a stilus miatt is...
Hát elofordult nem is egyszer, hogy otrombán reagáltak
helyreigazító eszmefuttatásaimra.
>>egyenletem továbbra is szebb megoldásra vár!
János:
>Semmifele egyenletet nem lattam folvazolva.
Minden értelmes kérdés egyenlet. Ha szavakkal megfogalmazott és
nem kvantitatív megoldást váró a kérdés, akkor az logikai egyenlet.
>Kétsegkivul nem irtad. De azt sem, hogy nem a holdon hever.
>Tehat akar ott is heverhet, egy kilometerre.
Az egyenletben direkt határozatlanul hagytam a pozíciót, hogy az
egyenletnek lehessen igenlo megoldása.
>ha robban, akkor megintcsak nem hagyhat lathato
>nyomot, mert pld. tul ritka lesz az anyag, mire odaer.
Oszintén szólva relativisztikus sebességu kapszulát képzeltem el,
s a durranógáz villanását a Doppler effektus folytán - a fotofilm
szempontjából gammasugárzásnak.
Locsolókocsiról:
>>Szerintem ezek vegyvédelmi és sugárzásmentesíto alakulatok
>>gépei, s ki van adva, hogy idonként gyakorlatozzanak.
>Ha ilyen "jolertesult" vagy, akkor minek kerdezel?
Direkt odabiggyesztettem, hogy szerintem. Jelezve ezzel, hogy jobb
ötletem pillanatnyilag nincs.
>A szaraz dolgokban is lehetnek korokozok (ld. szaritott tevetragya :-)
Ez igaz. Szólok is a beduinoknak. :)
Tulajdonképpen azon filózgattam eredetileg, hogy az emberiség
történetében lehettek hosszú korszakok, amikor gyakorta csak
szárított élelmiszer volt elérheto. Ha ez generációkon át tartott,
akár alkalmazkodhatott is a szervezet a szárított táplálékokhoz..
S he ehhez hosszáveszem, hogy a régi öregek háborús veszély
hallatán egybol azt mondták - gyorsan sót kell venni, mert az hiánycikk
lesz, ebbol talán következhet, hogy a só inkább csak szárításhoz ill.
tartósításhoz kello anyag, s nem elsosorban ízesíto lehetett eredetileg.
És ezzel talán magyarázható volna, hogy az embernek kellemesen
sós élelmek az állatok számára (pl. kutyák, macskák) szinte ehetetlen
'méregsósak' - állattartásról szóló könyvek szerint.
Tehát az embernél kialakulhatott egy bizonyos tolerancia a sózott
élelmiszerek iránt, ha a gyors kiszárítás eszköze évezredekenát a só
volt. S a régiek talán emiatt tartották fontosnak 'spájzolni' belole
boven joelore, válságos idokben. Emellett egyes keleti mesék szerint a
tevekaravánok sót szállítottak messzire, mert az kelendo árucikk volt.
Ma viszont azt tanuljuk, hogy jobb lenne ha ételeinket egyáltalán nem
sóznánk, sot akinek magas a vérnyomása, azt külön óvatosságra intik
az orvosok.
Bencemiki:
>Felteszel agyonragozott / nemdefinialt kerdeseket,
Ez alaptalan téves állítás.
>A Gauss gorbes magyarazatomra nem reagaltal.
Mert tudom, hogy tudod a választ. A Gauss görbe suruségfuggvény,
melynek megfelelo integrálásából kijön, hogy a véletlenjel idoegységre
vonatkoztatva átlagban meddig szokott magasabban lenni különféle
DC szint(ek)nél.
>Nem lehet, hogy csak azt vizsgalod, ki hogyan reagal?
Inkább azt, hogy juthat-e még eszembe valami abból fakadóan, ahogy
mások reagálnak és hogy másoknak is jut-e eszébe valami, amire még
senki nem gondolt körünkben.
Zoli
|
