Thus spake HIX GURU:

> Mindenkinek lehet kulonbejaratu definicioja. Te olyat allitottal, hogy a
> fizikusok szamara (szelesen elfogadottan) letezik nemlinearis
> interferencia. Erre kertelek, hogy idezz egy ilyen definiciot egy
> fizikakonyvbol, ami a mai napig nem tortent meg. Az FCC/Atmel
> definiciojat is idezheted, kulonos tekintettel a "nonlinear" szora (es
> a "hasznalni" es a "definialni" kozti kulonbsegre).

Ertem. Tehat az a problemad, hogy bar ezt a szot a vilagon mindenhol
nemlinearis jelensegekre is _hasznaljak_, valahol lattal valami reg
elfeledett _definiciot_, ami szukebb ertelmu, es te ehhez ragaszkodsz.
Ha szeretsz szellel szemben hugyalni... A nemlinearitas egyebkent
trivialis, mint tudjuk a keverohoz mindenkeppen az kell. (te mondtad)

> : Honnan szedted, hogy a modulalatlan vivot nem lehet demodulalni? Mar
> : ketszer irtad, de akkor is hulyeseg.
> 
> A modulacio es a demodulacio definiciojabol. A modulacio egy hullam
> valamely parameterenek (amplitudo, fazis, frekvencia, polarizacio)
> megvaltoztatasa. A demodulacio pedig egy hullamparameter valtozasanak

Szo sincs valtozasrol. Ha nem valtozik, akkor is demodulalhato, merheto.
Teljesen konstans szinusz amplitudoja, frekvenciaja is merheto, a jel
demodulalhato. Szep kis felreertes...

> Az amplitudo-demodulaciohoz is kell egy olyan gyors dioda, aminek a
> szinusz felfuto e'le't kovetnie kell, tehat igenis mondhatod, hogy a dioda
> "latja" a nagyfrekit. Egy spektrumanalizator erzekeli a bemeneten a jelet,

A szemben is a latobibor elbomlik, tehat o 'latja' a nagyfrekvencias
elektromagneses hullamot, a fenyt. Te nem latod. Ez a bomlas termeszetesen
egy nemlinearis folyamat, vegeredmenyben a beerkezett fenyenergiaval
aranyos lesz a mennyiseg, tehat a feny amplitudojat mertuk meg.
Demodulaltuk az amplitudo-modulalt jelet.

> ha a kepernyojen latok egy jelet X frekvencianal? Es ha nem, milyen iget
> hasznalunk? Illetve hogyan mukodne egy olyan szem, ami erzekeli a
> hullamhosszat? Bonuszkerdes: a latobibornak mi koze a szinlatashoz?

Mukodhetne ugy, mint egy spektroszkop. Persze a lenyeg hogy az agy is fel
tudja dolgozni a jeleit. Jelenleg erre nem kepes, csak bizonyos parametereit
meri meg a fenynek (az osszes teljesitmenyt, es 3 savban kulon-kulon), es
ez alapjan alakul ki a szinerzet. Emiatt csak nagyon kozvetett kapcsolat van
a valodi es erzekelt szin kozott, gondolj pl a monitorra amit most nezel.

> Egyebkent a Te okfejtesed alapjan nincsen ampermero: az analog muszer
> szogelfordulast mer, a digitalis meg feszultseget.

Az analog muszer full linearis, a digitalis nem, de az is nagyjabol
linearisan koveti a bemeno jelet. Ha AC allasba kapcsolod, mar nem lesz
linearis, a bemeneten a diodak miatt.
A szem egy AC muszerhez hasonlit, 'csucsegyeniranyitja' a bejovo jelet,
es az amplitudojat erzekeli. Az egyeniranyito az elejen lehet olyan gyors,
hogy akar GHz-eket is tud kezelni, a Deprez-muszer a vegen meg olyan lassu,
hogy masodpercek alatt maszik vissza 0-ra ha kiteritettek.
Te ezt megprobalod osszemosni, azt allitod, hogy a Deprez-muszer 'latja' a
GHz-es jeleket. Nem vagy kepes megerteni, hogy elotte van egy sokkal gyorsabb
eszkoz (a muszerben egy Schottky-dioda, a szemben a fotokemiai reakcio), ami
demodulalja, egyeniranyitja a nagyfrekis jelet, es csak az igy kapott
lenyegesen alacsonyabb frekvenciat erzekeli. Tehat a szem nem a terahertzes
fenyt erzekeli, hanem annak maximum nehany 10Hz-es amplitudo-modulaciojat.

> A keveros peldad azert nem jo, mert egyelore a matematikanal tartunk, nem
> a gyakorlati megvalositasnal. A definiciok pedig a matematikat kovetik,
> nem a megvalositast. Ezert a keverot tovabbra is fekete doboznak tekintem,
> amiben egy matematikai muvelet hajtodik vegre, fizikai megvalositastol
> fuggetlenul.

A keveroben 2 jel adodik ossze. A jo kevero linearis, es elszeparalja
egymastol a ket jelet, tehat az egyik jel nem jut ki a masik jelbemenetre.
A hangfrekis keverokben (pl keveropult) altalaban 'virtualis fold'
megoldast hasznalnak, egy OPA invertalo bemeneten osszegzik a jeleket.
Semmi egyeb matematikai furmany nincs benne.
Utana lehet tenni valami nemlinearis alkatreszt, ahol az intermodulacio
letrejon, kialakulnak a szukseges keveresi termekek. Akar lehetne a
radiofrekis tartomanyban is szeparalt keverot es modulatort hasznalni, de
minek? Felesleges, draga, sokat fogyasztana, a tobb alkatresz tobb zajt is
termelne. Egy egyszeru egyetlen tranzisztorbol allo fokozat onmagaban
annyira nemlinearis, hogy boven eleg az intermodulaciohoz.
Egy tranyo egyszerre lehet eloerosito, oszcillator, kevero, KF erosito,
mint a visszacsatolt audion kapcsolasban. Mikrohullamon gyakran egy diodat
hasznalnak keveresre, kihasznalva annak nemlinearis karakterisztikajat.
Szerintem pont az a problemad, hogy a gyakorlatban praktikussagi okok miatt
a megbonthatatlan fekete doboz jellegu keverokkel talalkozol, es mivel nem
erted a lenyegi mukodest, nem tudod elkepzelni hogy szet is lehetne valasztani.

> marky

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
Egyetlen atombomba tonkreteheti az egesz napodat!

Udvozletem!

A kovetkezokben kernek segitseget, hatha valaki mar talalkozott ilyen 
jelenseggel. Rendszerek: win98, OOo 1.1.3 (a problema az 1.1.1 es 1.1.2 
alatt is elojott, elotte nem vettem eszre).

Megnyitok egy fajlkezelot (lehet akar az intezo, vagy a total commander, 
mindegy), rakattintok egy dokumentumra, es a fajl a hatterben nyilik 
meg! Amennyiben kikapcsolom a Beallitasok > Nezet > Helyreallitas 
reszben levo  "Szerkesztonezet" es "Nyitott ablakok" jelolonegyzeteit, 
akkor kattintaskor jol nyitja meg (tehat a fajlkezelo elott nyitja meg), 
de ha a fajlkezelot ismet eloterbe allitom es az OOo lesz hatul, majd 
rakattintok egy masik dokumentumra, azt ujra a hatterben nyitja meg (es 
villog keken alul a talcan).

Marhara unjak mar, ketszer annyit kattintgatnak igy, mert mindig 
eloterbe kell hozni a dokumentumok ablakait. Kerlek titeket, ha tudtok, 
segitsetek. Turkaltam az archivumban es korbeneztem a halon is, nem 
talaltam erre vonatkozoan semmit.

Elore is koszonom.
Bagyi

SZia!

Probald itt:
http://forum.hwsw.hu
http://forum.hwsw.hu/index.php?showtopic=15365&st=0

meetya

A GURU 3646-ban irta :

>...
>Valakinek valami otlete? Esetleg valakinek sikerult nagysebessegű
>USB-kapcsolat Windows 98 alatt?

En Win98SE alatt hasznalok USB2-es pendrajvot. ABIT alaplapom van VIA
csipszettel. Az alaplaphoz adott CD-rol telepitettem az USB2 meghajtot, es
onnantol kezdeve mar "megfelelo" sebessegen mukodik. Van hogy a 7MB/s-os
olvasasi sebesseget is eleri, bar sajnos nem ez a jellemzo. Mindenesetre
az atlagos sebesseg 2-3MB/s korul van. A driver telepitese elott ez
~700kB/s volt. A sebesseg viszont nagyban fugg a masolni kivant fajlok
szamatol es meretetol. Minel tobb kismeretu fajlt masolok, annal kisebb az
atviteli sebesseg.

 Udvozlettel  Farkas Janos         2005.02.16.

    Skype P2P free NetPhon username: farkas_janos
    Skype P2P free NetPhon download: http://ui.skype.com 
 
     <<< HIX-Editor v1.2beta1 - TheBat! 1.62 >>>
 
 Ui.: Ment maganba is

> dv!
> 
> Megint belefutottam egy erdekessegbe. Kaptam egy levelet, aminek tobb szaz
> cimzettje van. ABC sorrendben jonnek a cimek, de a H-betusok kozepe tajan
> nincs tovabb. Ugyanis ott sajnos veget ert a kepernyom.
> A problema az, hogy a cimzettek elotti + jel megnyomasara megnovekedett
> szurke felulet jobb szelen nincs scrollbar. Igy az I-betusoket mar
> egyaltalan nem latom.
> Egyetlen modon lehet kivarazsolni belole a cimeket, ha megnezem a level
> forrasat.


http://mozilla.fsf.hu/thunderbird/extensions/

-- 
koka - http://kokabox.hu

Sziasztok!
Mindenkinek koszonom a segitseget.
Letoltottem azt a kis progit amit ajanlottatok es mindent megtudtam amit 
akartam(sot meg azt is amit nem akartam).
Igaz nem mindent tudok,hogy mi micsoda,de ez mar az en 
gondom(pontosabban tudatlansagom).
Sajnos en a gep "belsejet" nem tanultam iskolaban,csak ami menetkozben 
"ramragad".
Sziasztok.
Gabor

Hello Guruk!

Francia nyelvu, fokent a GURU, JATEK listakhoz hasonlo email-listat,
es internetes forumokat keresek.
Tudom, hogy van a listan 1-2 francia "szakerto" :), mit ajanlotok? Ti
miket szoktatok olvasni?

koszi:
Almos

Sziasztok!

Ericsson R600-assal (kabel) es T610-essel (IrDA) a kovetkezokeppen lehet GPRS i
nternetezni (lassan 2 eve megy):

AT+CGATT=0
AT+CGDCONT=1,"IP","standardnet.vodafone.net",,0,1
AT+CGQREQ=1,0,0,0,0,0;+CGQMIN=1,0,0,0,0,0
AT+CGATT=1
ATD*99***1#

>Dial No.: *99***1# (a ***1-et a Vodaf. Myconnect(?)
>program logja irta, az Uszi *99#-ot momd, egy kulfoldi
>user ***3-mal probalkozik)

A hivott szam vegen levo 1-es vagy 3-as attol fugg, hogy melyik parameter-szett
et allitottad be az init stringekkel (+CGDCONT=1, +CGQREQ=1, ...). Ha ezekhez 3
-ast irtal volna, akkor az ATD*99***3# hozna megfelelo eredmenyt. Ez a modemet 
felprogramozo szoftvertol fugg, a ConnectMe mintha az 5-ost hasznalta volna.

>dial-string: AT+cgdcont=1,"ip","internet.vodafone.hu"

Ha nem akarod, hogy a kepek rettenetesen lerontott minoseguek legyenek, akkor s
tandardnet.vodafone.(net|hu). Persze igy a letoltott adatmennyiseg is megno. :-
(

>konkret esetben egy SonyEricsson 700i ezekkel a
>beallitasokkal megy egy notebookrol a Myconnecttel,

Ablax alatt kell a ConnectMe, anelkul hiaba allitottam be a modemnek a megfelel
o init stringeket, nem ment. Linux alatt erdekes modon mukodik... :-)

Sziasztok: Zsolt

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 212.92.8.83)

Sziasztok!
Egyik ismerosom Internet Explorert hasznal. Amikor az urlapmezoket 
kitolti (pl nev, cim) akkor szeretne, hogy megmaradjanak a beirt 
adatok. Ez eddig oke, mukodik is. Valahol a beallitasoknal ki lehet 
pipalni. Es igy automatikusan kiegesziti, amit elkezd beirni. Viszont 
megvaltozott nehany adata (ferjhez ment, elkoltozott), es szeretne az 
eddigieket torolni, hogy ne ajanlja fel a gep.
Sajnos nem vagyok jartas az Explorerben, ezert nem tudtam neki 
segiteni.
Meg tudna irni valaki, hogy hogyan kell kitorolni az automatikus 
kiegeszitest? Kikapcsolni ki tudna, de akkor nem hinnem, hogy torlodik 
a tartalom, amikor legkozelebb visszakapcsolja...

koszonom,
K.Andras

> Kedves Ildiko, tataltam egy FX 1050 kezikonyvet, mivel regen en is
> hasznaltam ilyet. Szivesen atadom. Feladjam postan?

Segitökészséged példás. Csak hát Ildikónak nem ez a gondja. Ha jól
emlékszem, azzal kezdte, hogy az összes DIP kapcsoló beállitása megegyezik a
régivel. De a kapcsolók bármilyen beállitása sem vezetne a jelzett hibához.
Valami zárlatszerüség lehet, ha csatlakozáskor a számitógépen is 'leoltja a
villanyt'
De mindenképpen olyan hardver hibának látszik, ami távgyógyitással nehezen
orvosolható. Egy hozzáértönek, szervizesnek kellene megmutatni.
go'be' emlitette a fejhez vezetö flexi szalagot. Ez is lehet törött, vagy
kontakthibás, de ettöl miért emel sort?
Szerintem egyszerüen marad a szerviz.
Egyébként az FX 1050 tényleg jó nyomtató lenne, ahová ilyen kell.

WynX

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: chip.antsz.hu)

Kiss László irta:
> Gyakorlatilag egyforma sebességgel bootol pendriveról és cd-rol,
> nálam. Ha boot eszköznek akarod alkalmazni megfelelo lehet, ha a
> PC képes errol butulni.
> Ami érdekes alkalmazási terület lehet:
> Elmentett boot sectorok visszaállítását lehet pl. vele így megejteni.
> (Igaz ekkor linux kell rá) Vagy Pqmagic repair, bármely dos alatt
> muködo lemezmatató (Pqmagic floppys része, aida vagy utódja)
> kényelmesen elfér rajta.

Hát nekem úgy tünik lassabb. De valamire talán rájöttem. Hisz az USB 2.0-at
az XP ismeri, a Win98-hoz driver kell. Tehát akkor nem BIOS szinten van
kezelve, hiába irja ki nekem a boot során a BIOS, hogy USB 2.0 Storage
device, ezt valószinü csak kiolvassa.
És a Win98-as DOS boot során mitöl tudná akkor USB 2.0-ként kezelni?
Ahogy néztem a BIOS setupot, csak némi USB 1.1-re utaló dolgot találtam.
Tehát valószinü - de nálam biztosan -, ilyenkor ez csak USB 1.1-ként bootol,
és némiképp lassabb, mint CD-röl.
Különösen az emlitett F-Prot progi töltödik, indul el  iszonyat lassan,
miközben ha pl. Win98 alól inditom, pikk-pakk.
Már próbáltam XMS memóriával is inditani, de a helyzet nem változott.
Egyébként egy DOS boot menüt csináltam, és különféle dolgot indithatók
gombnyomásra, többek között Ghost (egyelöre kétfajta hálókártyához), a
Partition Magic 8.0, és az F-Prot 3.16a is. Bár utóbbira igazából semmi
szükségem nem volt eddig, de elfér.
Szerintem picit lassabban töltödik be a P. Magic és a Ghost is, mint CD-röl.
És a Ghost a pendrive-ot is meg kivánja jelölni 'törvényszékileg'.
Jó ötletet adtál a DOS-os Aidával, vagy esetleg be lehetne tenni a Volkov
Commandert is, bár Win alól persze már több más is inditható, pl. Everest,
Total Commander....

WynX

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: chip.antsz.hu)

Win98 alatt USB 2.0 flash drive-ról másoltam HDD-re nagy mennyiségü,
különbözö méretü fájlt. Az eredö sebesség alig volt több 0,5 Mbyte/sec-nél.
Amikor ugyanezeket a fájlokat a HDD-n egy másik mappába másoltam, csak kb.
56 %-kal lett gyorsabb! Persze a virusellenörzés sem volt kikapcsolva.
Amikor XP alatt csináltam ugyanezt, igaz egy másik gépen gyorsabb HDD-vel,
nagyobb memória mellett, a sebesség 4-5 szörös lett a pendrive-ról HDD-re,
mig visszafelé nem nagyon változott a Win98-on tapasztalthoz képest.
A FAT táblát is irni kell, ez is sok idöt elvesz.
No persze a problémádon nem segithettem, ez csak egy tapasztalat volt.

WynX

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: chip.antsz.hu)

>> Egyszer én is kipróbáltam. Volt valami hasonló gixer.
>> Én azóta 'antialkoholista' vagyok, lepucoltam a 120%-ot.

> Nalam megy az Alcohol120% es a Nero is, mindkettovel kepes vagyok
> CD-t, illetve DVD-t irni.

Ezek szerint az Alcoholt kell elöbb feltenni, ahogy Hunternak is összejött.
Én megvagyok a 'szesz' nélkül, igy kapásból legyalultam.

WynX

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: chip.antsz.hu)

Elnézést akiket félrevezettem, de kiderült, hogy ez az USB-Zipként való
bootolás nem pont úgy történik, ahogy feltételeztem.
Egy másik Win98 gépen sikerült formáznom a flash drive-ot a hozzá mellékelt
Format programmal USB Zipnek. Tehát nem az elözetes formázás miatt, hanem
valami driver összeakadás miatt nem látta ez a progi a flasht, miközben
minden más igen.
A Zip szerinti formázás során a program rápakolta a flashre szokásos CD
támogatás kiválasztós teljes Win98 boot floppy tartalmat.
Az USB-röl bootolva viszont a flash maradt C: akár USB-HDD-t, akár
USB-Zip-et állitottam be boot egységnek.
Ennek eredményeképp persze nem is tudott bootolni, mert az A:-n kereste a
Command.com-ot, stb.
Tehát az egész játék egyrészt fölösleges volt, illetve nem azt jelenti a
Zip-nek formázás, amit gondoltam. Ettöl nem változik az egység, hanem marad
C:. Igy lepucoltam a fölösleges fájlokat és visszatettem a korábbi MSDOS.SYS
Config.sys Autoexec.bat hármast.
Végül annyi eredmény mégis lett, hogy igy különbözö BIOS beállitással akár
Zip-ként, akár HDD-ként tudok bootolni teljesen egyforma eredménnyel.
Korábban Zip-ként nem lehetett, de ezt talán egyszerüen a FAT32 formázás
okozta, most pedig a FAT-tal OK igy is, úgy is.

WynX

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: line-119-55.dial.matav.net)

Hello Hunter!

Lokjed, mi a problema ArchiCAD ugyben?
;o)

Udv!
Zaphod

...
En sem ertettem (nem, nem is szeretnem megerteniiiiiii!!!!!!), hogy mikent
jutottunk el a franya "Kepmeret csokkentes" kerdesembol, az Oracle fonokeig,
meg annak hitvallasaig. Csak egy ropke megjegyzes: szerintem "SZERINTEM!!!"
kb. ugy viszonyul az SAP kialakitasa a "(Network Computer)" atyjahoz, mintha
szegeny megboldogult Neumann Janos es a Doom3 viszonyat boncolgatnank...
Magyaran, tok felesleges felhozni magat a gondolatot is, ha csak nem
baromira raer az ember filozofalgatni ezeken az osszefuggeseken...
Szerintem...


              Udv!
Zaphod

En bojler tomitesehez kerestem evekkel ezelott szilikongumi lapot. A XI. 
ker. Andor utcaban, a Than Karoly es a Pajkos utca kozott a deli oldalon 
volt egy telep, itt tobb kisebb vallalkozas mukodott, az egyik 
forgalmazott ilyen lapokat. Kb. 1 m2 meretben, tobbfele vastagsagban 
arultak, en 5 mm-eset kerestem es kaptam. Az ara elfogadhato volt. 
Sajna egyeb reszletre nem emlekszem.

gyula

A GURU 3646-ban irta Hunter >:
>Megint belefutottam egy erdekessegbe. Kaptam egy levelet, aminek tobb szaz
>cimzettje van. 

Nemsokara spam es virusaradat zuhan rad... Ha valakinek abbol a sok cimzett
virusos lesz a levelezoje... :((

Minden jot, Vili ---  www.macasoft.hu --- HIXEditor 1.2beta3
Csak ujsagba

Hi,

ArchiCAD forumok:
archicad-talk.graphisoft.com (hivatalos)
www.hwsw.hu ("fan" club, a forumok kozott van egy Archicad-es is).

udv,

KG/ex-graphi

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.88.55.211)

A bios-ban engedélyezted az USB-2 es sebességet? High/Full speed néven kapcsolh
ató nálam hogy usb 1 vagy 2 legyen, egy más tipusú Asus alaplapban.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gate.westel900.hu)

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado : Hunter
>E-mail : 
>Temakor: Re: (Maxtor) vinyo - USB - szilikon gumi ( 34 sor )
>Idopont: Tue Feb 15 09:45:14 CET 2005 GURU #3646

> >> mindegyik nagyon hangos, foleg becsavarozva egy
> >> olcso hazba, tisztara mint valami betonkevero.
> >Ez az, en is sporolni akartam, vettem egy "konzervdoboz
> >lemezbol" hajlitott hazat 5 ezerert. Tiszta sorja volt,

>Na jo, az a konkret Maxtor amire en gondoltam, 
>az draga hazban is hangos.
>Nem tudom, mivel lehetne szakszeruen jellemezni, de egy azonos koru
>IBM/Hitachi vagy Seagate vinyohoz kepest tenyleg betonkevero.

Sztem nem attol lesz csendes, hogy draga a haz, hanem a konstrukciotol.
Amiben persze az is donto, hogy mennyi anyag van benne.
A Toled kapott Medialist vinyo az occso hazban riaszto, amikor
felporog, szo szerint jellemzo betonkevero hangja van.

Ugyanakkor egy Compaq Deskpro EP/SB hazban nem is hallani.
A Maxtor Diamondmax9 sem, es a Diamondmax10 hangjat sem.
Bar utobbi a gepen kivul is csendes.

> >Kerdes: Hol lehet lapban szilikon gumit kapni?

>Na ez engem is erdekelne!

A Mistralnal lehet valamit kapni, de pont ezt nem javasolnam
a Maxtor eseteben. Nemcsak a hangot szigeteli jol, hanem a meleget
is...
--
Török István

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado : 
>Temakor: Re: A SAP helye ( 35 sor )
>Idopont: Tue Feb 15 18:43:41 CET 2005 GURU #3646

>On Mon, Feb 14, 2005 at 10:33:15AM +0100, 
 wrote:
>> >Mi a koze Larry Ellisonnak a SAP-hoz? Legfeljebb annyi, hogy a SAP 
>> >Oracle-t hasznal adatbaziskezelonek, de mas nem nagyon. 
>> 
>> Konyorgom, csak en olvasok szamitastechnikaval kapcsolatos 
>> hireket/cikkeket? Ki a joeg bitrokolja a SAP-ot legnagyobb hanyadban?

>Gozom sincs, de ha kerdes helyett URL-lel alatamasztva megirod, 
>akkor talan masok is fogjak tudni. 

Haat kedves Fricy, en ujsagcikkekrol beszelek. Azokban sem irnak URL-eket,
ezexerint, azok sem hitelesek.

>Mindenesetre erdekes, mert az SAP AG tudtommal nemet ceg. 
Igen, az lenne, persze, amikor ugy adodik multinacionalis.
Minden esetre, az utobbi evekben ez maradt a neve. De volt ido,
amikor evente mas neve volt...

>Persze ez nem zarja ki azt, amit te sejtetni
>akarsz, de meg veletlenul se irnal le konkretan.
Csak annyira vagyok konkret, amennyire a SAP nevjegye, az 
alairassal el nem latott dokumentumok, fajlok...

>> Nos? Nincs valami koze a SAP kialakitasanak az NC 
>> (Network Computer) koncepciohoz? Annak ki volt a szuloatyja?

>Nem tudok rola, hogy az SAP-nak barmi koze is lenne az NC-hez. 
Neem? Ez az NC aktualis materializalodasa. A nagy kozponti
lathatatlan kiszolgalo, a sok buta klienssel. Tenyleg nem vilagos
a parhuzam?

>Az NC kiagyaloja egyebkent valoban Larry Ellison volt, 
>de az Oracle-SAP kapcsolatot meg mindig nem latom.

Hat, a L.-rol szolo cikkeket es az Or. ceget emlito
gazdasagi elemzeseket kellene bongeszgetni.

>Most ellatogattam a http://www.sap.com/company/index.epx 
>oldalra, es ott a cegtortenetben semmifele utalast nem talaltam 
>az Oracle-ra, sem pedig Larry Ellisonra. 
En sem talaltam soha semmi konkret nyomot bizonyos sziciliai 
vallalkozasokrol, ergo nem is leteznek.

>A ceg vezeteseben, felugyelobizottsagaban szinten nincs
>benne. 
:-O
>Hopp, a partnerlistaban vegre talaltam valamit, ott szerepel az
>Oracle, mint Global Technology Partners (olyan cegekkel egyutt, mint
>Bull, Novell, MySQL, Palm, es meg sokan masok).
>
>Szoval ha valami konkretabbat tudsz, oszd meg, mert ebbol nekem nem
>derul ki tovabbra sem, hogy Larry Ellisonnak barmi koze is lenne az
>SAP-hoz. 

Ismerek tobb benfentest is, akiknek szinten nem derul ki :)

>Viszont ha lehet, tamaszd ala valamilyen URL-lel, kulonben nem
>nagyon lesz hiteles.
Ja, hogy ezen mulik? Hat, akkor nem vagyok hiteles, kerlek ne
vegyetk komolyan.
--
Török István

Hunter:

> Na de azert azt nem kene mondani, hogy elveszik az informacio,
> mert ugye ha bithiba van, akkor az minimum felismerheto, es akkor
> ujrakuldessel at lehet hidalni a problemat.

Csak nagyon alulnezetbol tudom a problemat kozeliteni, pl. ha kiin-
dulok a paritas ellenorzesbol. Ha egy bit atfordul akkor ellenorzeskor
hibajelzest kapunk. De ha ketto, akkor mar nem. Biztos komolyabb
hibajavito koddal (talan Reed-Solomon de passz) mukodnek a PATA,
SATA, USB, SCSI interface-ek. De arrol nem vagyok meggyozodve,
hogy a hiba felismeres hatekonysaga 100%. Mert ugye hogy lehet
a hibat felismerhetove tenni, ugy, ha redundansan viszunk at infot. Ha
az adat bitekben hiba van, a redundancia bitek segitsegevel a hiba
kimutathato, esetleg javithato. Igen am, de a redundancia bitek is
ugyanazon a zajos csatornan kozlekednek, es ok is ugyanugy
atfordulhatnak. Amikor adatbit atfordulas van, s evvel egyidoben az
adathoz kapcsolt redundancia bitek is meghibasodnak,  eloallhat
az az allapot, hogy a vevo oldalra erkezo hibas adatbitekbol
ellenorzeskor kepzett redundancia bitek eppen megegyeznek az
atvitt, meghibasodott redundancia bitekkel. Ilyenkor a vevo a hibas
adatot nem latja rossznak, igy nem is ker ujrakuldest, informacio
vesztes tortenik.

NGa'bor:

> En ugy tudom, hogy valamifele ellenorzes van, nem csak ugy
> vaktaba kikuldi a biteket, es ami lesz, az lesz.

Ellenorzes van, nem ugy gondoltam hogy "vaktaban" megy az adat,
hanem hogy a hiba kimutathatosaganak valoszinusege nem 100%,
igy ha ritkan is, neha becsuszik hiba. Ennek gyakorisaga lenne a
BER, amire kivancsi vagyok. Fugg a hibajavito modszertol, atviteli
csatorna zajossagatol, csillapitasatol stb.

(Nem keverem ide, de pl. vincseszterekre is megadjak a BER-t, a
mai daraboknal altalaban 10^14 szokott lenni.)

Včgre megjelent levelem a "régi szkenner XP esetén" problémamrol, remelemm 
valaki kisegit az ugyben. Azt viszont nem črtem mikent valtozott meg 
postacimem erre a felismerhetetlenre (lasd elobbi ujsagot)!  Cimem: 


Udvozlettel
Ivan

Eladó 128MB USB 2.0 Pen Drive.
Még garanciális.
Win98 driver van.
Postán utánvéttel is.
3000 HUF