> Evolittle ( Magyarorszagon). A keszulek ugy mukodik, hogy egy polarizalt
> szurovel illetve tukorrel polarizalt fenyt allitanak elo egy halogenizzo
> fenyebol es ezt a fenyt juttatjak a kezelendo sebfeluletre. A polarizalt
> feny elosegiti, illetve gyorsitja a sebek gyogyulasat. 

Bizonyara hat a feny a sejtekre. En is egesz jol lebarnulok nyaranta. 

> polarizalt feny, errol azt hallottam, hogy valamilyen modon megnoveli a
> sejtek bioenergia szintjet.

Ez mar mellebeszeles. A nem polarizalt fenyben ugyanugy benne van a
polarizalt is. Ha hat, akkor ugy is hat, ha nem szurom meg. 

> Ugyanilyen hatasa van a softlasereknek is

Sot, a polarszuro meg a tukor nelkuli lampa meg hatasosabb, mert erosebb a
fenye. Az is lehet, hogy adott dozisu napoztatas lenne a leghatasosabb, de
azon senki sem tud penzt keresni;-)

> Valoszinuleg többet meg lehet tudni a keszulekrol a Bioptron Gyogycentrum

lehet, de nem igazan erdemes...

> es a ZEPTER halozat uzleteiben.

Oh mani...

Vaska lapp
(Janos)

Tisztelt Horvath Pista !

Alapjaban veve mindent leirtam az ikerparadoxonnal kapcsolatban a
korabbi szamban, illetve a web site-omon, amit akartam. A tortvonal
egyeneskent valo abrazolasi lehetosegenek kerdese, amivel az utobbi
szamokban foglalkoztunk, bar onmagaban veve erdekes tema, valojaban mar
nem tartozik az ikerparadoxon temajahoz. Es eppen azert nem, mert ez a
feladat mar nem a spec. rel. temakorehez tartozik. Az altalanos
relativitas matematikai apparatusa minimalisan szukseges ahhoz, hogy a
tortvonal kiegyenesedjen. De amig az altalanos relativitasban csak a
fenyutakat tekintjuk egyenesnek, addig ennel a feladatnál meg ennel is
altalanosabb talajra lepunk, es tetszoleges vonalat akarunk egyenesse
tenni. A vonal torese miatt valoszinuleg a jol kezelheto folytonos
fuggvenyek hasznalatarol is le kell mondani. De mivel az alt. rel.-hoz
nem ertek, ezert nem is feszegetem tovabb ezt a kerdest. Mielott nagyon
belemerulnel Te is ebbe a kerdesbe, felhivnam a figyelmedet, hogy az
ikerparadoxon temajat ettol a koordinatazasi feladattol fuggetlenul is
vegig lehet gondolni, es tisztaba lehet tenni.

Most raternek egy regebbi temamra, a fenysebesseg feletti sebesegek
vizsgalatara. Sajnos nemetul en sem tudok, viszont talaltam egy magyar
nyelvu folyoiratot, a Dimenzio Magazint
(http://www.nostromo.jpte.hu/iqdepo/ ), ahol szo van nehany
fenysebesseget meghalado egi jelenseg megfigyeleserol. Sok mas erdekes
iras is van itt ezen kivul, de az en temamnak mindezekhez semmi koze nem
lesz. Csupan egy kis jatek kovetkezik a Minkowski-terben.

Vegyuk megint a hirtelen elindulo targy (L0 hosszusagu teljesen merev
rud) Minkowski-diagramjat:
    http://members.tripod.com/~taxi_/start.gif
Latni rajta, hogy a targy kulonbozo reszei nem egyszerre indulnak. Azt
is latni, hogy az indulast eloidezo hatas ebben a peldaban 2c
sebesseggel vonul vegig a targyon balrol jobbra a meg allo rud
koordinata rendszerebol nezve. Ugyanakkor, ha ezt a rajzot a mar mozgo
rud koordinata rendszerebol nezzuk, akkor bar a hatas sebessege itt is
2c, azonban nem balrol jobbra, hanem jobbrol balra halad. Ez logikai
ellentmondas, hiszen egy hatasnak meghatarozott iranyanak kell lennie.
Masik ertelmezesi lehetoseg az, hogy a hatas itt is balrol jobbra halad,
de az idoben visszafele. Hat ez legalabb akkora ellentmondas, mint az
elobbi.

Elkerulhetjuk ezt a ketertelmuseget akkor, hogy ha a rud elindulasat
abbol a koordinatarendszerbol nezzuk, amelyben ez a 2c egyenes eppen az
x tengely, vagyis az egyideju pontok helye.
   http://members.tripod.com/~taxi_/startA.gif
Ebbol a rendszerbol nezve a rud azonnali tavolhatas miatt valtoztatja
meg mozgasi iranyat, amely hatashoz nem szukseges iranyt hozzarandelni.
Ezek alapjan azonnal levonhato a tanulsag, hogy minden fenysebesseg
feletti sebesseghez tartozik egy inerciarendszer, amelyben a hatas
menten fekvo pontok azonos idejuek, es csak ebben az inerciarendszerben
ertelmezheto ellentmondasmentesen a fenysebesseg feletti hatas. Az
azonnali tavolhatas iranyanak ugyan nincs szerepe a terjedesi sebesseg
szempontjabol, azonban mas, itt nem vizsgalhato szempontokbol szerepe
lehet. Ezert, hogy ha ertelmezzuk az azonnali tavolhatas iranyat, akkor
a hatas mas koordinata rendszerekbol nezve a fent emlitett
ellentmondasosnak tuno tulajdonsagokkal fog rendelkezni.

Kulon megfontolando kerdes, hogy az azonnali tavolhatas miert pont ezt a
koordinata rendszert valasztotta, amikor a targy, amelyre hatott, soha
nem nyugodott ebben a koordinata rendszerben. Mivel a valosagban nem
tapasztaltunk eddig ilyen azonnali elindulashoz foghato jelenseget,
ezert nem sok alapunk van arra, hogy az utobbi kerdesre is felelni
tudjunk. Kizarolag az atlagsebesseghez kapcsolodo egyetlen
ellentmodasmentes lehetosegre hivatkozhatunk. Ha a startA.gif abrat az
x''=3 fuggoleges egyenesre tukrozzuk, akkor a tukorkep egy olyan rudat
abrazol, amely elvben letrehozhatja ezt a hatast.

Ez az utobbi kerdes sokkal bantobban jelentkezik a merev rud folyamatos
gyorsitasanal:
  http://members.tripod.com/~taxi_/startc.gif
Itt az azonnali tavolhatas inercia rendszere jol lathato modon minden
idopillanatban megegyezik a ruddal mozgo inerciarendszerrel. Es ha
komolyan vesszuk Newton azon torvenyet, hogy minden hatashoz kell lennie
egy vele megegyezo nagysagu, de ellentetes iranyu ellenhatasnak, akkor
nagyon nehez lesz elkepzelni egy olyan ellenhatast, amely ugyan mindig
egyutt mozog a ruddal, meg sem a rud a forrasa, hanem valami mas.

Vegezetul megegyszer felhivnam a figyelmet, hogy ezeknek a gondolati
megfontolasoknak nem feltetlenul van barmi koze a valosaghoz. Csupan
matematika, de a spec. rel. matematikaja.
Udv: Takacs Feri

T. Tudosok !
Az elozo levelemben emlitett Dimenzio Magazin-ban  az "Olvashato
szamaink"-on belul az 1. szamban talalhato Vilkoviszkil: A rejtelyes
kvazarok cimu irasa, ez foglalkozik a fenyen feluli sebessegek
megfigyelesevel.

A cikk vegen megemliti M. Rees modelljet, amely magyarazatot ad a
jelensegekre. E szerint, ha nagy sebesseggel kozeledik ket radioforras
kis szogelteressel, akkor a latszolagos tavolodasuk sebessege nagyobbnak
latszik. Ennek ellenorzesere egyenlore nem vallalkozom, de tegyuk fel
hogy igaz.

Ezutan Vilkoviszkil megemliti ezen modell gyengejekent, hogy tul
specialis eset az, hogy mindig a fold fele kozelednek ezek a
radioforrasok, ezert statisztikusan nagyon ritka az ilyen eset. Azonban
a cikk elejen eppen Vilkoviszkil figyelmeztet arra, hogy csak a felenk
kozeledo radioforrasok figyelhetoek meg jol a Doppler-bootsting miatt,
mig a tobbi iranyok nem. Vagyis nem tudhatjuk, hogy hany kiloveles
tortenik mas iranyokba.

Tovabbi kerdes szamomra, hogy ha a csillag voroseltolodasat merni
tudjak, es ez alapjan kovetkeztetnek a csillag tavolsagara, akkor a
nagyenergiaju kilovelesek sebesseget miert nem merik meg ugyancsak a
voroseltolodasuk alapjan?
Udv: Takacs Feri

T. Tudosok!

Mostanaban megint tobben strapaljak az agytekerve-
nyeimet a fenynel nagyobb sebessegu objektumokkal(?).
Mivel a Vaskalap ve'djegy ma'r foglalt, ugy kell
fogalmaznom, hogy _fafejemmel_ nem tudom - csak 'VIRTU-
A'LIS'-nak - elfogadni az ezira'nyu' e'szleleseket.
Ez alatt olyasmit e'rtek, hogy ( - javitsatok ki, ha 
nagyon nagy oktondisa'g - ):
Az n>3 'dimenzio's' valo'sa'ghoz _ugy_aranylik_ az al-
talunk eszlelheto", mint pl. a fo:dgo:mbho:z a go:mb
felu:lete  (ahol_is a sokat emlegetett sikbeli le'nyek
nem_la'tnak_ki a felu:letbo"l, az_a_vila'guk.) Ha egy 
ilyen le'ny _ko:ru:lne'z (az eszaki sarkon), a 'vegte-
lenben' minden iranyban t.kepp egy_pontot (a deli sar-
kot) la't. Ha valami teha't a deli sark kozeleben mo-
zog kis sebesseggel, akkor a 'szokasos eljarassal' sza-
mitott sebessege (cca. a tavolsag-szor szogsebesseg)
sokszorosa lehet a _valosagos_ sebessegnek.
Tudom, hogy a tomegek eloszlasa miatt a valosagos 'ter-
go:rbu:let' sokkal bonyolultabb, de a le'nyeg a fenti.

A fenysebesseg _meghaladasanak_ szamomra tehat csak_ak-
kor_van_ertelme, ha az _KO:ZEL_ eszlelheto (marmint a
tergo:rbeseg szempontjabol). 
                 Va'rom a pofontot : HFeri

Sziasztok !

Lenne egy korkerdesem a tisztelt tarsasaghoz arrol, hogy
vajon fiziologiailag mennyire van igazuk a high-end audio 
rajongoinak. T.i. hogy ez a minoseg valoban, objektive 
erzekelhetoen tobb mint a (szamukra) "kommersz" hifi
minoseg.

En ugy tanultam, hogy az emberi hallas a spektrum 20 kHz
alatti reszet erzekeli, de mar 12 KHz folott kezd leesni
az erzekenyseg. Nehany eve, meg az egyetemen hallottam
hogy egyes meresek szerint a vajtfulo hifistak szignifikansan
"megereztek" amikor laborkiserletben lekevertek a spektrumbol
a 20-50 kHz kozti reszt, de az 50 kHz folottit mar senki nem
vette eszre.
Mint ismert, a high-end cuccok baromi dragak, szemben a ma
mar kommersz hifi-vel, ami ugy 15 eve volt nagyon draga.
Olvastam nehany cikket, interjut high-endesekkel es egy ilyen
bolt tulajaval. Mind az alabbi benyomasokat keltette bennem:

1/ leginkabb egymast hipnotizaljak, hogy egyik vagy masik
   cucc milyen jo
2/ nem igazan nyitottak az objektiv meresekre (miszerint a
   fulunkkel csak azt halljuk ami kijon a hangfalbol, es az
   emberi ful kepes meghallani)
3/ Meg vannak gyozodve hogy ami draga az jo, es csak az
   a jo, ami draga
4/ a millio" egy exkluziv sznob klubra hasonlitott, ahol nem
   annyira a zene hanem inkabb a presztizs, a feltunni vagyas
   (kinek van dragabb cucca) a fo kozos nevezo, teljesen
   vallasos alapon.

5/ osszegzesul a kl. kozgazdasagtanban "sznobhatas"-nak nevezett
   paradoxon tipuspeldajanak tunt az egesz, az egyik cikket szo
   szerint be lehetett volna vagni egy mikrookonomia tankonyvbe!
   (A sznobhatas azt mondja, bizonyos termek- es fogyasztoi kor
   eseteben az ar novelese paradox modon megnoveli a keresletet,
   mert a vevooldal azt hiszi, hogy a dragabb okvetlen jobb is.
   Masik motivacio, hogy ezek a vevok olyasmit akarnak ami masnak
   nincs: EZ a sznobhatas elven mukodo piacok fo eltetoje: ha a
   termek -areses reven- szeles tomegek szamara is elerhetove valik,
   a korabbi "elit" fogyasztok elfordulnak tole.)

Fiziologiai szempontbol -szerintem- nyilvanvalo, hogy a hangnak csak
egy spektruma van, a hangfalnak van egy veges atviteli karakterisztikaja
akarmilyen csillogo erositot is teszunk ele, es FOKENT az emberi fulnek
is van egy "atviteli karakterisztikaja" az agy fele. Ez behatarolja az
audiotechnika ertelmes fejlesztesi lehetosegeit. Lehet a hangzaselmenyt
fokozni 2,4,7,n hangforrassal, de semmi tobb: abszolut ertelmetlen pl.
200 KHz atvitelu erositot belerakni.

Egy apropenzes kerdes: ha grabbelek akkor mekkora az a mintaveteli
frekvencia amit meg erdemes hasznalni, ha tomoritek es le kell engednem
a 44 kHz-bol?

VAti