> Felado :  [Hungary]

Kedves Azzi,

<<<A bejutott információbol úgy lesz döntés hogy az infót az agy beilleszti
a meglévő világképbe modellbe, >>

Ha ezt meg tudod mondani; mit jelent gyakorlatilag, hogy tortenik a vilagkep
beillesztese, hogy tortenik a bejuto informacio beillesztese a meglevo
modelbe, akkor talan maskep latom. A neuronok tulajdonsagai jol ismertek,
hogy lesz ezekbol egy vilagkep model, tudat, egyeniseg. Ezeknek kell
legyenek fizikai, biologiai tartalmuk is, nemcsak filozofiai, psychologiai.

<<futásnak eredsz... Ha belegondolsz az életben ez így müködik. >>

Egyebet sem csinalok, mint belegondolok. Ahogy meglattam az allatot, mar
kepes vagyok cselekedni is. Az a folyamat amit leirsz idoigenyes, foleg az
idegrendszer szamara, mert eleg lassu az informaciosebesseg a neuronagakon,
kapcsolatokon at. Ez nem jon ki, ugyanis nem csak az agyad dolgozik, hanem
folyamatosan az izomzatod is. A kettot nem lehet kulonvalasztani. Az egyik
donto es a masik cselekvo, ahogy szoktak hagyomanyosan mondani, es megis
egyidejuleg egysegbe dolgozik..

<<tapasztalataink modifikálhatják viselkedésünket.>>

Konkretan; mi a tapasztalat? Hogy jelenik meg fizikailag, biologiailag?
Maskep csak egy kikerulo fogalom, mint gyermekkoromban sokat hallottam; a jo
Istenke akarata (akkor meg fiatal volt).

<<Mégegyszer ha látsz egy ismeretlen állatot, eljut a receptoraidon
keresztül>>

Mar megbocsjts, de ez is tele van "megfoghatatlan" fogalmakkal. Az
informacio elmegy ide meg oda, komplex elemzes, kiertekeles, dontes? A
szamitogepben, ezeket pontosan meg lehet hatarozni, maskep nem lehetne
programot irni. Ez idoigenyes folyamat, meg a szamitogepnek is, amelyben az
informacio milliokszor gyorsabban kering.


<<< pl elektromos ingerléssel. Ezt ki is használják azoknál az
embereknél akiknek gerincvelejk valami oknál fogva megszakadt.>>

Probalkoznak!! Hany sokpenzu ember ul toloszokbe.

<<Ha egy sejtböl indulsz ki tévutra jutsz mert a többsejtü eukariótákban a
sejtek nem csak úgy egymás mellé vannak pakolva, mindegyiknak van saját
funkciója, és kommunikál a környezetével.>>>

Ezt nem ketlem. A motor hasonlatot, a leheto legegyszerubb sejtel hoztam
kapcsolatba, de azt hiszem nem is letezik ilyen egyszeru sejt.

<<Ajánlom hogy mindennek ellenére felejtsd el az analógiákat, mert egy
idő után csak korlátozni fognak, máris korlátoznak.>>>

Nagyon tetszettek azok a szakmai konyvek (foleg a nyugati piacrol), amelyek
minden fogalomra, egyszeru, termeszetben elofordulo analogiakat kapcsoltak.
Minden szamitastechnikai folyamatnak, programnak meg vannak a mindennapi
eletben az analogiai. Ez csak segit es nem akadalyoz. Az eloszervezet is ala
van rendelve a termeszet torvenyeinek.

<<<ad 1. A tudatosulás egy új információnak, a megértése, eddigi modellünk
felhasználásával. >>>

Ez pontosan igy van. Eppen ezert jutottam arra a hipotezisre, hogy az
informaciot nam taroljuk, mert meg vannak a feltetelei, csak mikor mar erti
is az egyen. Ez egy logikai felepitmeny es nem tarolas. Itt is a
"hogyan"nyitva marad. Csak a tuneteit ismerjuk.

<<ad 2. Cselekedeteidet te irányitod, a tudatod, legjobb esetben. Amit meg
akarsz vagy meg kell tenned mérlegeled a cselekedeted, aztán cselekszel.>>>

Mi az hogy "te vagy en"? Mi az hogy tudat? Hogy merlegelsz? A szamitogep
mukodik, ha valaki megnyom legalabb egy gombot (vagy valamilyen erzekelo
kulso informaciod ad). Hogy adok parancsot, magamnak? Milyen gombot nyomok
meg? Mi az a kezdeti informacio az akaratra?

<<<Maradjunk a futásnál, Kocogok és jaj de jó nekem tudok arrol hogy
kocogok,
ha sprintelek annak is tudatában vagyok, >>>

Mi az, hogy tudok rola? Ird le az informacio atalakulast es hova es hogyan
hat, hogy tudjam, miert tudom.

<<letárolva a kisagyadban. Amúgy egy adat a kisagy kérgében több neuron van
mint a nagyagykéregben. (mondjuk kisagy nélkül lehet élni) :)))>>

En abban nem ketelkedem, hogy ismerik azt, hogy egyes folyamatok az agykereg
melyik reszen valtanak ki aktivitast, de ez nem eleg a jelenseg fizikai,
fiziologiai magyarazatara. Latni akarom a tudat neuronhalozatat!

Üdv.: Szocs
<Bocs a SOK dumáért :)) Ez a fajta duma nem untat.

Endre:

>Nincs onrendezes. Ez csak fogalmi zavar. Nem irom le 
>harmadjara, hogy miert. Vazlatosan: az "on-" elotaghoz 
>vagy valamilyen szemelyiseget kell kolcsonoznod a 
>reszecskehalmaznak, vagy el kell tudnod kuloniteni a 
>szervezet reszecskehalmazat a kornyezet reszecskeitol, 
>amit nem megy, geometriai keptelenseg. 
az a furi Endre, hogy mint irtam mar, ez a fajta erveles nem vezet sehova. neke
d semilyen elkulonites nem eleg jo, igy nemcsak onrendezodes, de szaporodas, es
 elet sincs. de valoszinuleg neked nincs sejtfal, es sejtmag, es nincs auto, es
 nincs TV, es nincsenek targyak, es objektumok. es nincs semmifele fogalom sem,
 neked semmi nincs.

mondok egy par lehetseges elkulonitest:
ami a sejtfalon belul van, az a rendszerben van,a mi kivul van,a z kivul van.

vagy egy masik: ami passziv mechanizmussal atjut a sejtfalon, az nem a sejthez 
tartozik, ami nem, az a sajthez tartozik, ha bent, van, es a kornyezethez, ha k
int.

megcimkezek neked minden egyes atomot is, ha semmi sem eleg.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

>>kiprobaltak. peldaul Feymann ir errol konyveben. 
>En azt elhiszem, hogy pld EEG-vel lehet valami agyi 
>aktivitast eszlelni, totalisan megszakitott periferias 
>idegek mellett is, de azok a jelek lehetnek eppen a 
>vagasbol (sebhely) eredo aktivitas is. Nem tudod
>ellenorizni, hogy mit csinalt az agy.
tuti, hogy mukodott Feymann szive es tudeje, tehat az agya is, ami iranyitja. a
zonkivul beszamol arrol, mifeleken gondolkodott kozben.

>>nekem a "gyorsabban futok" es a "lasabban futok" az 
>>bizony ket minosegileg ugyanolyan egy darab erzes.
>Ha egyforma a ket erzes, hogy tudod megallapitani, hogy 
>gyorsan vagy lassan futsz.
ugy, hogy mikozben minosegileg ugyanolyan az erzes, tartalmilag "szamszeruleg" 
mas az adat.
ha szerinted az, hogy a "gyorsabban futok" es "lassabban futok" mas adata a kul
onbozo izommukodes miatt van, akkor trivialisan igazad van, persze, hogy azert 
futok gyorsabban, mert nagyobb az izommukodesem, de ennek semmi koze az erzekle
t es energia kozotti osszefuggesedhez.

>>eloalliothato jelenseg, es cafolja az elmeletedet.
>Ezt egyaltalan nem zarja ki az en elmeletem, csak eppen 
>azt montam ezt nem lehet a tudatos tevekenysegekbe 
>besorolni.
a tudomanyban egy cafolo jelenseg ki szokta zarni azt az elmeletet, amit cafol.
 akkor is, ha mesterseges kiserlet. sot!

>>Nos eloszor is itt nem az erzekelesrol, hanem mar a 
>>gondolkodasrol van szo.
>En azt mondom, minden agyitevekenyseg, vagy az egesz 
>szervezet tevekenysege erzesekben tudatosul. Szerinted 
>mi a tudat?
hat ez mar eleg meredek fogalmi lazitas. szoval minden agytevekenyseg erzes is 
egyben? jo tudni, hogy nalad ilyen furan vannaka  fogalmak.:)
a tudat az nalam modellezesi kepesseg.

>>Visoznt a 2x6=12 es a 3x4=12 az egy az egyben tarolva 
>>van neuronhaloban az agyb an.
>Nincs semmi tarolva, hanem mindig ujraeloallitva a 
>cselekedet.
hat nezd, a "tarolas" azt jelenti, hogy megfelelo imputra (cimzes) eloall az ou
tput. azert mondhatjuk, hogy a szorzotabla tarolva van, mert eleg jol meghataro
zhato, hogy elemi lepeskent funkcional, es kapasbol tudod, nem kiszamolod, hane
m ezen alapul akiszamolas. pont ugy, ahogy az iskolaban megtanultad.

>>Ezt ugy csinaljuk, mint a szamitogep, hiszen ugy is 
>>tanuljuk.
>Hat nem eppen ugy csinaljuk,mert senkinek sem ugy 
>tanitjak az szorzast, hogy az egy osszeadasok sorozata, 
>mind ahogy a szamitogep csinalja.
jo, annyi kulonbseg van, hogy mi a szorzotablat is bemaguljuk, a szamitogep ped
ig azt is osszeadasra bontja le. de az osszetett szamok osszeadas es szorzas al
goritmusa ugyanaz.

>>A szamolast ugy csinaljuk, ahogy tanultuk, hogy 
>>csinalni kell, azaz algoritmikusan.
>Ez igy igaz es soha nem veszunk elo semmit az eltarolt 
>adatokbol. A mechanizmus barmikor megismetli es nem 
>eloveszi.
de. az elemi szorzotablat elovesszuk, es neha tudunk par szorzatot fejbol. neha
ny esetben elterunk, es megjegyezzuk, nem kiszamoljuk. sot, sokszor nem normali
s modon, hanem trukkosen szamolunk. de ez lenyegeben nem valtoztat. a kerdesed 
arra iranyult, hogy magyarazzuk meg, hogyan csnaljuk. hat ennyit tudunk rola, e
vvel nem jutottal semmire, nem siekrult kikezdeni a neuronbiologiat ezzel.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Endre,
> > > A kolcsonhatasmatrixot a graf es matrix keresztezodesekent lehet
leirni;
> > > olyan
> > > graf, melynek a levelei matrixok, es minden levele egyben ag is.
> > Allj. Ne menjunk tovabb, amig minden ki nem tisztul.
> > Amennyit en a grafrol tudok, az az, hogy vannak csomopontjai, es agai,
es a
> > grafot matematikailag le lehet irni egy matrixszal.
> > Mi a levele a grafnak?
>
> Egy kicsiny matrix, amely a tartalmazott kolcsonhatas mellett tovabbi
grafra mu
> tat (tartalmaz ra hivatkozast). Ettol gyakorlatilag csak mas-mas aspektus,
hogy
>  egyetlen grafrol beszelunk, vagy sok grafrol, hogy egyetlen matrixrol,
vagy a
> teljes grafot matrixkent interpretaljuk. Talan inkabb graf az egesz, de
olyan r
> osszul hangzana, hogy "kolcsonhatasgraf" :) Meg aztan a matrix sem
helytelen. I
> gen?
Hat nem tul vilagos.
Mondjuk, hogy a kolcsonhatasok leirasaban a graf es a matrix egyenerteku.
Akkor olyan matrixokrol van szo, amelynek elemei maguk is matrixok, illetve
olyan grafokrol, amelynek csomopontjaiban tovabbi grafok csucsulnek.
Hanyretegu ez az egymasbaagyazas? Es mi a fenet modellez?


Pista,
> > A dolog mukodik, plazmat kell betenni magneses terbe, es jon a villany.
> > Magnetohidrodinamikus generator a neve, ha jol emlekszem. Persze a
plazma
> > energiajat potolni kell.
> > Szoval: van kulon elektromos ter magneses nelkul, es magneses,
elektromos
> > ter nelkul. Tehat szetvalaszthatok, elvalaszthatok.
> Ugy tanultam, hogy a plazmaban az elektromos aram nem longitudinalisan
> (hosszanti), hanem spiralis pajan halad. Ezert tunik ugy, hogy vele
Rosszul tanultad, mint annyi mast is, ugy latszik. Specialis esetekre adott
megallapitasokat folyton altalanosnak tekintesz.
A koruti reklamokban peldaul az osszes elektron hosszanti palyan megy, a
tererovel egyiranyban, mert ott nincs magneses ter.
A katodporlaszto berendezesben, amin dolgozom, a magneses ter parhuzamos az
elektromos terrel, a toltott reszek csavarvonalban kozlekednek.

> Sajnos az Altalad leirt jelenseg sem
> rendelkezik
> pozitiv energiamerleggel :(
Dehogynem, nezz utana: MHD a rovidites. Pld itt egy cikk a matematikajarol.

Energy transfer in two-dimensional magnetohydrodynamic turbulence: formalism
and numerical results, Physica D: Nonlinear Phenomena, Volume 157, Issue 3,
15 September 2001, Pages 207-225
Gaurav Dar, Mahendra K. Verma and V. Eswaran
SummaryPlus | Full Text + Links | PDF (267 K)

> > Ha statikus, akkor elvalaszthatok a terek, a szog kozottuk tehat
> > akarmilyen lehet.
> > Ha elektromagneses hullam, akkor B meroleges E-re.
> Az elekromagneses hullamok, mint a neve is mutatja, dinamikus jelenseg.
> Mondd meg nekem legyszi, honnantol dinamikus, es meddig statikus egy ter.
Minthogy a vilagegyetem kora veges, ezert elmeletben statikus ter nincs.
Mindazonaltal tevedes lenne ebbol arra kovetkeztetni, hogy valojaban sincs.

> Mekkora frekvencia az, ahol a valtas bekovetkezik? Nagyon alacsony
> frekvenciaju teret hova sorolsz? Egy elemmel taplált tér statikus, vagy
> dinamikus, mert ugye az elem szep lassan, de folyamatosan veszit
> feszultsegebol?
Kivalo kerdesek, a kedvenc peldam jon elo ennek hatasara.
Vegy egy kondenzatort, toltsd fel, majd susd ki kulonfele ellenallasokon
keresztul. A kisules exponencialis lesz. Minel kisebb ellenallast veszel,
annal gyorsabban lecseng. Ha integralod az ellenallason eso feszultseg es
aram szorzatat, megkapod azt az energiat ami a kondenzatorban volt, es az
ellenallason hove alakult. Van azonban egy bokkeno. Mi van ha zerus
ellenallason keresztul sutod ki?
Az, hogy a fenti kepbol hianyzik az elektromagneses sugarzas lehetosege. A
zerus (nagyon kicsi) ellenallason kisulve a kondenzater tere olyan gyorsan
omlik ossze, hogy az energia nem hove, hanem elektromagneses sugarzassa
alakul.
Innentol rajtad all, hogyan definialod a statikus ter es a dinamikus ter
kozotti hatart. Celszeru a megoldando feladat sajatsagait is figyelembe
venni. Mondjuk, ha a folyamat soran ideoda vandorlo energiak elhanyagolhato
resze szakad le az aramkorrol, es tavozik a terbe, akkor a ter statikus
(esetleg szoktak ezt valtozo ter eseten kvazi-statikusnak is nevezni).

> Az irodalom szerint az _elektron_ biztositja az elektromos aramot is,
Nem egeszen. A kondenzator lemezei kozott pld. abszolute nincs egy elektron
sem, de az elektromos ter valtozasabol (toltes, kisutes) adodo eltolasi aram
magneses teret kelt. Tehat reszecske nelkul is van elekromos aram, sot
magneses ter is.

> magnesseg magyarazataban is az elektronnak az atomon(molekulan) beluli
> spinje a megoldas.
Ez sem igaz altalaban, lasd fentebb. Reszecskek es spinek nelkul is van
magneses ter. Annyiban igaz, amit irsz, hogy a ferromagnesesseg
ertelmezesebe bejonnek a spinek.

>Akkor nem tudom, hogyan valaszthato el egymastol a ket
> jelenseg.
Ugy, hogy bizonyos esetekben valamelyik nulla, es egymas nelkul is
letez(het)nek.
Pld. a kondenzator kisuteset allando arammal vegezve a kisutes vegpontjaban
a lemezek kozott  az elektromos ter nulla, de az eltolasi aram miatti
allando magneses tér fennal..
Egy szupravezeto gyuruben keringo aram magneses teret kelt, elektromos ter
meg se kozel, se tavol......
Elektrosztatikus terekben pedig magneses ternek sincs nyoma. Toltott fesu,
borostyanrud....

> > > Naaaa, kis korrekciokkal... ;-)
> > Naaaaaaaaagy korrekciokkal.
> Azert vagyunk itt, a Tudomany oldalain, hogy megvitassuk elkepzeleseinket,
> jokat beszelgessunk/vitatkozzunk, csiszolgassuk tudasunkat, korrigaljuk
> teves gondolatainkat. Koszonom, hogy Te (is) jo partner vagy ebben:)
Szivesen. Amint a fentiekbol latszik, "Naaaaaaaaagy korrekciokkal" vagyok
partner.
A villamossagtan nagyon szep tudomany, es bizonyos szempontbol teljes, zart,
mint az Eulideszi geometria. Javaslom Simonyi Elmeleti villamossagtanat. De
muszaj az egeszet felfogni, mint egyseget, mert a ha a reszletek nem allnak
ossze, akkor iszonyatos tevedeseket kovethet el az ember. Ha csak elmeletben
teved, az nem nagy baj. A gyakorlatban viszont veszelyes.

> > > Az altalanos elvek szerint, ha valami forog, akkor annak elemi
reszeire
> > > a szogsebesseggel, a forgaskozepponttol mert tavolsaggal, es a
> > > tömegevel ara'nyos centrifugalis (ellencentripetalis) ero hat.
> > Namarmost akkor mik az elektron reszei, mondjuk egy atomban  kotott
> > elektronrol van szo.
> Ez a kerdes itt nem passzol:) Ki beszelt elektronrol? En "valami"rol
irtam,
> ami lehet akar ekektron is. Es mivel annak is van kiterjedese, meg ha
> homgennek is tekintjuk, igaz ra a fenti allitas. Na jo, nem elemi
reszeire,
> hanem elemi "tomeghanyadara".
Ertem. Elektron elkenve a hullamfuggvenyenek megfeleloen, a forgas (spin)
szerinted azt jelenti, hogy a kulonfele terreszekbe eso tomeghanyadokra van
ez a centrifugalis ero. Hat ez szamomra eleg vadul hangzik, de aligha
hiszem, hogy a kerdes eldontheto.
Mert ugye ez az ero szetrepiteni akrja az elektront, aztan itt van a
toltese, aminek tolteshanyadai is taszitjak egymast. Akkor mi a fene tartja
ossze ezt a szerencsetlent? A tomegvonzas? Az eleg gyenge az
elektrosztatikus erokhoz kepest. En azt hiszem, elemi reszek, elemi toltes
eseten nincs ertelme ennek a megfogalmazasnak.

> > Elemi resznek nincsenek reszei, meg akkor sem, ha el tud bomlani.
> Ha meg elbomlott, akkor mar vannak reszei:) Vagy igy keletkezik uj anyag?
Ahogy mondod.

> Tudom, van ra elmelet, hogy elemi szinten ez mukodik, de erdekes modon
> ugyanannyi meg is szunik letezni, ezert makroszkopikus vilagunkban ez nem
> erzekelheto(kimutathato).
Mar miert ne lenne erzekelheto. Nezz korul Pakson.
Kiloszamra bomlanak es keletkeznek elemi reszek.
Vagy annyi azert nem?

Udv.:
Janos

Sziasztok!

Ujratelepitest koveto teendok miatt egy par napig kesni fogok a 
valaszolasban. Elnezesuket kerem azoknak, akikkel vitat folytatunk.

Udv: Endre

>Felado :  [United States]


Kedves Jozsef!


>> + Pedig eleg egyertelmunek tunt nekem, hogy szabadon eso
>> urhajosra ertik...
>Rgen jelntkeztem, ennyi ido tavlatabol nem egeszen egyertelmu,
>hogy itt mire gondolsz. A szabadon eso urhajos nem megy feny-
>sebesseggel, nem eri ...

+ Arra gondolok, hogy ism.terj. szinten a szabdoneso urhajos az, aki
ugyan szabadon esik, de megsem esik bele :)



>> Ez teljesen egyertelmu, egy dolog gyanus azert, megpedig az,
>> hogy tul egyszeru :)
>Hat ... ha pontosan ki akarod szamolni, hogy hogyan transzfor-
>malodik el, akkor mar nem lesz tulsagosan egyszeru :)

+ Mar az is gyanus, hogy az elv ilyen egyszeru :)



>Amire azt korabban irtam, hogy minel messzebb, annal kevesbe ...
>az arra akart vonatkozni, hogy minel meszebbrol nezzuk, annal
>kisebb a forgas (dragging). Masszoval minel messzebb van a
>megfigyelo a horizonttol -- nem azt, hogy minel emsszebre
>nez. Itt ugyanazt mondjuk, legfeljebb maskeppen.

+ Igen, ez meg az en szintemen is evidens. De az erdekesseg itt a
horizont felol szemlelve adodik. Es az lenne a lenyeg, tehat hogy
forog-e a VE? Szerintem igen, muszaj neki. De akkor a Fold forgasa miatt
is FOROG, vagy csak ugy latszik, mindegy, dee erdekelne, hogy ezt miert
nem lehet kimerni, miert kell a NASAnak kvarcgombokkel varialni. A hatas
kicsi, de a sugar hatalmas.
mondjuk jo kerdes, hogy ha egy foldnyi vagy csillagnyi tomeg hirtelen
elkezd forogni, a VE (egyre tavolabbi reszei) hogyan mennek at ettol
forgasba. (vagy legalabb annak latszataba, mindegy, ertelmezes is lehet)



>> + tehat a gyuru, torusz, SOHA nem figyelheto meg?
>A forgo fekete lyuk horizontja is gomb, akarcsak az allo lyuke.
>Nem csak kozelrol, hanem messzirol is.

+ Es lapult gomb?




>> + Tehat megis eltranszformalodik a VE? Muszaj a forgas iranyaba
>> menni=forog a ter. Es onnan nezve a VE forog. Es nem csak ugy
>> latszik, hanem tenyleg forog! ...
>Ez szavak pontos ertelmen mulik. En inkabb csak annyit mondanek,
>hogy a horizont kozelebol ugy latszik.

+ Hat lehet, hogy ha forog az agya, akkor rajon, hogy joval nagyobb
tomegek forognak, mint az a nem forgo tomeg, ami korul forognak... :)

udv, Sanyi, akinek ilyenkor mar nem forog az agya

Soniba Szocs irta:

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
<<Ezt ugy csinaljuk, mint a szamitogep, hiszen ugy is tanuljuk.>>>

Hat nem eppen ugy csinaljuk,mert senkinek sem ugy tanitjak az szorzast, hogy
az egy osszeadasok sorozata, mind ahogy a szamitogep csinalja.
<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<

Amennyire en tudom, a szorzast a szamitogep nem sorozatos 
osszeadasokkal csinalja, hanem ugy ahogy mi irasban tanultuk:
A szorzoval helyiertekenkent megszorozzuk a szorzandot, majd eltolas es 
osszeadas.
A kulonbseg az, hogy mi tizes szamrendszerben szorzunk, a szamitogep 
pedig kettesben es egy kicsit gyorsabban.


                       Aggod Jozsef

Kedves Endre!
> Mas leptekben, de megfeleltetheto folyamatokrol van szo, tehat
> tevedsz. A lepte k - a meret - nem szamit, mivel relativ.
> Godzilla-rajongoktol elnezest kerek.
Az irasomban szo sem volt sem leptekrol sem meretrol. Mar
megint mellebeszelsz. A hasonlosag az nem = megfeleles! 
Eppen a lenyegi kulonbsegekrol nem akarsz tudomast venni.
A rez es az arany is sok hasonlo tulajdonsaggal es nehany
azonossaggal is rendelkezik megis minosegi (lenyegi avagy
lenyeges) kulonbsegek is vannak koztuk. Gondolom, nem
cserelned el (az x karatos) aranybol keszult ekszereidet
hasonlo kinezetu, rezbol keszult masolatokra.
> minden marad a regiben.
Igy a jo, igy gondoltam en is - csereberek nelkul.
> > Valamint azt allitod, hogy a Te RKM-ednek reszhalmaza a
> > mostanaig altalanosan elfogadott (biologiai eletre vonatkozo)
> > definicio (meghatarozas), pl. Elodie is.
> Uhh.. Nagyon elvezem ezt... :))) Ez aztan a logika.. Mondom az _enyem_
> reszhalm aza. Nem az Elodie. :-DDDD
> Kukucs! Az Elodi-fele defnek nem reszhalmaza a .
> kolcsonhatasmatrix. Forditvaaa! :-DDD
Talan elolvasnad megegyszer!! Erthetoen irtam, hogy mi minek
a reszhalmaza (marmint szerinted). Ezt a kukucsot magadnak
kellett volna cimezned. Olvasni azert meg tudsz???
Es megerteni, amit olvasol?? Erted ezt:"a Te RKM-ednek..." ?
> Ongol, Sandor. Onrendezes fogalmahoz valami plusz miszikummal kell
> felruhaznod a reszecskehalmazt, valamivel, ami tobb mint a reszecskek.
> Nem beszelve arrol, hogy onrendezeshez el kellene tudnod kuloniteni az
> onrendezest a mezei rendezodestol, ezt pedig nem tudod megalapozottan
> megtenni, akarmilyen keservesen probalod is elkerulni, hogy betorjon
> a kormod.
A "mezei rendezodest" mar regen megkulonboztettek az elo
szervezetek onrendezodesetol. (pl. kristalytan vs. biologia, bio-
kemia, biofizika). Nekem csak meg kellett tanulnom, nem tort
bele a kormom. 
Ha a hurrikanrol van szo akkor annak valoban kellene misztikum.
Az eletnek nem kell semmifele misztikum az onrendezeshez.
Nekem nem kell elkulonitenem semmit semmitol. Mar regen meg-
tettek a fizikusok, biologusok stb. Csak neked kellene megertened,
hogy mi mit jelent. A mellebeszeles helyett.
Hogy segitsek a megertesben: Pl. ha egy reszelovel megreszeled
mondjuk egy aranygyurudet, az addigi rendezettsege serul.
A gyurud elettelen dolog. Nem fogja helyreallitani a rendezett-
segenek seruleset. Ha 1 reszelovel veletlenul a sajat borodet
serted meg es pl. verzo sebet ejtesz magadon, akkor ezt a
serulest (a rendezettseged csokkeneset) a szervezeted 
ONRENDEZESSEL kijavitja - helyreallitja a korabbi, rendezett
allapotot. Ehhez nem kell semmifele misztikum. Es ez az
onrendezo mechanizmusod tojik arra, hogy te fogalmi
zavarnak titulalod.
> Nincs onrendezes. Ez csak fogalmi zavar. Nem irom le
> harmadjara, hogy miert.
Aha, mert nem tudod mit jelent az onrendezes. Igy valoban
fogalmi zavar(ok) van(nak) nalad. Hogy nem irod le harmad-
jara - ez egy jo dontes reszedrol.
 Va zlatosan: az "on-" elotaghoz vagy valamilyen szemelyiseget
> kell kolcsonoznod a reszecskehalmaznak,
Eszembe sincs. Nekem eleg, ha begyogyulnak a sebeim;
A verlemezkeimet sem erdekli, hogy en szemelyiseget kol-
csonzok nekik vagy sem. Megis teszik a dolgukat, ha kell.
 vagy el kell tudnod kuloniteni
> a szervezet reszecskehalmaza t a kornyezet reszecskeitol, amit nem
> megy
Egyszeru, lemosom a vert, a tobbi az onrendezes dolga, es
ezen felul nem kell elkulonitenem semmit semmitol, legfel-
jebb bekotom a sebem. Ki a franc foglalkozik ilyenkor a
geometriaval??
, geometriai keptelenseg. Az elobbi p edig a materializmus alapjan
> nonszensz es maglyahalal jar erte.
Eszembe sincs geometriai keptelensegekkel foglalkozni. Az
onrendezes nem geometria, es mukodik egy szamarnal is!
> > 3. Onreprodukalo: Ez sem igaz!! A hurrikanokat a fentebb emli-
> > tett legkori (meteorologiai) jelensegek hozzak letre.
> Mert a mi letrejottunk fuggetlen a kulso jelensegektol. Mint
> homerseklet, sugar zasi szint etc. :-DDDD
Megint mellebeszelsz. Nem arrol volt szo, hogy fuggetlen vagy
sem. Az elolenyek onmagukat reprodukaljak, akkor is ha a
kornyezet kulonbozo modon hat rajuk. A hurrikant pedig a
legkori (meteorologiai) jelensegek hozzak letre. Fel tudod
fogni a kulonbseget???
Meg egy apro megjegyzes. Jobb ha tudod: Az atomokhoz
hasonloan (amelyek nem ugrabugralnak ki-be a molekulakbol)
az elektronok sem olyan ugromokusok, mint te azt elkepzeled.
Szoval - igencsak legbolkapottak a "szamitasaid" az ugralo
reszecskekkel (molekulak, atomok, elektronok) kapcsolatban. 
Masik megjegyzes: A vorosversejtek atlagos elettartama nalunk
kb. 140 nap. (ez csak kb. mert nem emlekszem pontosan, orvosi
elettan konyvekben megtalalhato a pontos info). Egyszeruen
oregszenek es alkalmatlanna valnak az oxigen szallitasara. Ez
az oregedes a rendezettseg csokkeneset jelenti. De a szervezet
allandoan (onerobol) onrendezessel, onszabalyozassal reprodu-
kalja a hianyzo ("kieso") sejteket, es kb. allando szinten tartja
a vorosversejtek szamat (verkep leleteken szereplo adat). Es
vannak meg mas onrendezo, onszabalyzo rendszerek es mukod-
nek is az elolenyekben. Misztikum nelkul is. Udv: S. Zoli

Sziasztok

> Miert szinesek, kirivoak a tropusi mergezo
> novenyek, merges rovarok es hullok jonehany fajtaja?

Szerintem fontos szamara, hogy jol felismerheto legyen. 
A vedekezeset arra epiti, hogy mergezo, nem pedig arra,
hogy peldaul gyors, hogy elszaladjon, eros, hogy visszaverje a
tamadast stb. Tehat, ha valaki megeszi, az porul jar. Ezzel
viszont magat meg nem vedte meg, csak megbosszulta magat.
Ha viszont a rikito szinevel felhivja magara a figyelmet, az
hosszu tavon ertelmet nyer, mert megtanuljak a tobbiek, hogy
ennek az a jelentese, hogy mergezo. Hasonloan, mint a nagy
es hegyes fogak, karmok megmutatasa is eredmenyes lehet,
elijeszthet egy ellenseget.

A szep az a dologban, hogy vannak olyan elolenyek, akik
tovabb fejlesztettek ezt a logikat. Peldaul olyan kigyo, amelyiknek
nincs is meregfoga, de a szaja korul a bor mintaja olyan, mint
egy nagy meregfog.


Udv.:
Joco

Kedves Math !

Tegnap elkoszontem, es tenyleg nem levelezek a HIX-en 
a tovabbiakban valszeg sokaig.
Szaraz jogi anyagok sokasagat kell elkezdenem tanulni vizsga miatt, tudomany va
gy technika helyett, 
nincs mas valasztasom.
Amiert megis irok meg ma kivetelesen: Veletlenul megtudtam, hogy hamarosan megk
ezdodik egy kb. 10 evig tarto kutatas, melynek celja az agyi neuronok ill.
gliasejtek szaporodasat igazolni kvantitative is. 
Ehhez olyan elhunytak agyara lesz szukseg, 
akik nokent korabban sikeres csontvelo-atultetesen 
estek at, es ferfi csaladtag volt a donor. 
Feltetelezik ugyanis, hogy az atultetes utan 
szuletett noi neuronokban a ferfi Y kromoszomak megjelennek, igy megjelolven az
 ujszulott
sejteket, megszamlalhatok lesznek. Nem ertek ehhez, tudomanyos beszamoloban tag
laltak, hogy a csontvelo kulcsszerepere gyanakodnak erosen uj sejtek 
kepzodesenel.
>>A fogak is elnek, amig tudnak, de nem onszaporitoak.
>akkor nem elo alkatreszek.
Ha fogorvoshoz mesz, jobban jarsz, ha ezt ott nem ecseteled ! (Bar ha gyorsan k
itamponoznak, a doki 
ugyse erti majd az ervelest. :)

Intelligencia: Azzi irta, hogy definialni kene.
Mint koztudott, en az egyszeru de nagyszeru definiciok
hive vagyok, es probalgatom reformalni a regi bonyolutabbakat.
Legujabb definiciom szerint az intelligencia:
talalekonysag, lelemenyesseg.
(Remelem eleg lelemenyes)
Elo anyagi biologiai komplexumok (eromuvek)lelemenyessegerol tudunk. Math, elof
ordulhat, hogy elvarjak toled, nyilvanits velemenyt a szerinted elettelen alkat
reszeknek minositendo sejtek intelligenciajarol, pl. a spermiumok, falosejtek,
stb. lelemenyessegerol is.
Ha van nekik, erdekes uj megvilagitasa lesz az
eletnek: Elettelen, de lelemenyes alkatreszektol
is fuggott es fugg az elet fennmaradasa, es
az evolucio.
Es akkor erdemes elgondolkodni, hogy a 
definiciodba a szaporodas altalad fontosnak
tartott kepessege melle - legalabbis a magasabbrendu eloknel, mint ugyancsak fo
ntosakat valszeg illik belevenni. Az emlitett alkatreszek hijan
ugyanis az 'elo eromuvek' altalaban haldoklasnak 
indulnak, legalabbis termeszetes evolucios
korulmenyek kozott.
Tovabbi figyelmet erdemel az emesztorendszerben  eloskodve, szimbiozisban elo b
elflora,
mely nelkul eletveszelyes helyzetek allhatnak elo, 
vagy ha szaporodasuk nem szabalyozott. 
Johetnek meglepetesek. pl. lehet, hogy a szervezet 
ugy, vagy ugy is szabalyozza szaporodasukat, hogy 
veglegesen meddove teszi egy reszuket, biokemiai
uton.
Hopp van olyan fogalmunk, hogy meddo, ami 
elokre vonatkozik. El kell tunnie a konyvekbol,
mert ellentmondashoz vezet a hasznalata ?

Udv: zoli

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 193.6.239.25)