Sziasztok! 
Szeretnek egy kis hasznalhato infot kerni a tropusi novenyek 
gondozasarol! Poenbol elultettem par narancs es citrommagot. 
Kihajtottak es ha nem is hoznak majd gyumolcsot, szeretnem, ha 
megmaradnanak. Ilyenekre lennek kivancsi, hogy milyen talaj kell 
nekik, milyen paratartalom...
Koszonettel: Bodesz

Piriti Janos:
>> Definicio magyarul megHATarozast jelent, azaz leirjuk az illeto
rendszer
>> jellemzo HATasait.
> ...
>> 1.) Ha valaminek nincs hatasa, akkor az nem hoz letre informaciot,
vagyis
>> szamunkra nemletezo lesz, igy sem nevet, sem semmilyen tulajdonsagot
nem
>> adhatunk neki.
>
>Bocs, hogy ebbe is belebeszelek, de ezt ugye, viccnek szantad?

Bocs, hogy megint ertetlenkedem: Melyik mondatommal sikerult
megkacagtatnom?
Erzekelhetunk-e valamit, ami nem ebreszt valamilyen hatast az
erzekelonkben? - Legyen az termeszetes (erzekszerv), vagy mesterseges.

>Magyarazd el nekem, kerlek, hogy milyen hatasa van pl. egy derekszognek?

Sokfele hatasa lehet a derekszognek, attol fugg, milyen rendszerek mely
alkotoi kozott all fenn ez a nevezetes kapcsolat. Mert hogy nevezetes, az
ketsegtelen. Kepzelj el pl. egy nagy kartonon egy szep-szep kepet. Ott
allsz vele szemben es gyonyorkodsz benne. Majd valami rosszakarod a
fuggoleges tengelye korul szep lassan kezdi elforgatni a kepet. Az abrak
egyre torzabbak, de meg lathatoak, sebaj, ez is valami. De jajj, jon a
derekszog, es a kep nyomtalanul eltunik. Ott van a kep elotted ragyogo
megvilagitasban, es nem latod. Felelmetes, nem? Vagy ez is inkabb vicces?

Udvozlettel: Gyiran Istvan

Tegnap delutan kisebb zapor jart felettunk. A nagy cseppekben hullo esot a
kertajtobol nezve egyszer csak egy kisebb villamot vettem eszre. A villam
es a hozza tartozo kis csattanas (nem volt hangosabb mint egy gallytores)
meglehetosen egyidoben szolalt meg azaz nem lehetett sokkal tobb mint 0.1
masodperc kozottuk. Ezt kovetoen kevesebb mint egy masodperc mulva iszonyu
dorrenes razta meg az ablakokat, aminek a visszhangjai csak lassan ultek el.
A nagy dorrenessel jaro villam fenyet nem lattuk (talan a haz masik oldalan
csapott le).

A kis villamot es az egyideju csattanast a mellettem esonezo vendegunk is
eszlelte, szoval nem hallucinaltam. Mi lehetett ez, valami zabi-villam?
Hatarozottan felulrol erkezett es valahol a szomszedek nagy cseresznyefai
kornyeken csapott le.

Mindenesetre ismet eros elhatarozast tettem arra, hogy villamharitot rakok
a hazra.

Ok-cel ugyben Vegh Laszlo osszefoglalasa engem megnyugtatott.

Istvan,

>vagyis az elo rendszer 'celszeru'. Jelenlegi ismereteink szerint nem
>normalis dolog az, hogy egy rendszer ertelmezese csak ilyen celsagi
>megfogalmazassal legyen lehetseges, marpedig az eloknel ez a helyzet.
>Minden tulajdonsaguk ezt az alapveto tulelesi torekvesuket szolgaja. A
>mindnyajunkban meglevo 'elni akaras' a kauzalitasnak alavetett anyagbol
>teljesseggel ertelmezhetetlen.

Az elet olyan osszetett, kenyes, "torekeny", hogy tulelni csak azok kepesek,
akik "nagyon akarjak".
Igy az eletoszton ertelmezheto, mint egy olyan (evolucios) "kovetkezmeny,
ami annak koszonheto, hogy, akibol hianyzott, az kihalt.


Idevago tortenet:
Setal a dino fiu a dino lanykaval.
Egy suru liget mellett kacsintva invitalja parjat a bokrok koze.
Az nemet int.
Ez meg megismetlodik nehanyszor.
Eredmeny: kis is haltak annak rendje es modja szerint.


>Igy sertik az elo rendszerek a kauzalitast.
 ...vagy sem. Hiszen a fentieknek megfeleloen az oksagbol is kovetkezik a
"celsag".


Azert ne ess ketsegbe.
Mindezek ellenere vannak celok, gondolom neked is, es persze nekem is.

Udvozlettel, Janos

Segitseget kernek Toletek, ha van valaki, aki a valoszinusegszamitasban
otthonosabb mint en.

0 es 1 kozotti egyenletes eloszlasu valoszinusegi valtozobol kiindulva
hogyan lehet tetszoleges eloszlasu valoszinusegi valtozot generalni? 
(Pl.  adott parameteru Rice vagy Gauss eloszlasut.)

Egy szamitogepem megvalosithato algoritmusra lenne szuksegunk,
sajnos eleg surgosen.

Koszonom a segitseget. 

Attila

Kedves Tamas!

Marpedig en tovabbra is azt allitom, hogy szigoruan, egzakt matematikaval elve,
analitikus ertelemben minden fizikai rendszerben kulonbozo kezdoallapotokbol
kulonbozo vegallapotok kovetkeznek. Ha surlodasos a rendszer, akkor legfeljebb 
azt
mondhatod, hogy az allapotok erosen konvergalnak egy fixponthoz. Node ez csak
konvergencia!:) En practice igazad van, am elmeletileg nincs.  Mi pedig elviekb
en
vitatkozunk.:)

>Ez viszont fenti tiltakozasomtol fuggetlenul igaz. Mechanikaban a
>Newtoni dinamika es a variacioszamitas kepviseli az oksagi es a
>cel(ok)sagi megfogalmazast, es bizony pontosan ugyanarra az
>eredmenyre vezetnek - de errol math mar valoban rengeteget irt.
No ugye. Hogy is lehetne ez az elismeresed osszhangban az elozo tiltakozasoddal
? Ha
a cel nemhatarozza meg a palyat, ha nem kolcsonosen egyertelmu az egymasra
kovetkezes, akkor hogy mukodhetne a celsagi megfogalmazas?:)

>Nem!!! Surlodas mellett masik - eredendobb - ellenerv:
>kijelentesed igaz voltanak igazolasahoz, bizonyitanod kellene a
>II. fott etel hamis voltat.
Szigoruan veve az is csak konvergencias megfogalmazas, ugye?:)

>Egyebkent sem ertem, miert lovagolsz az egy-egyertelmu
>lekepezesen. A determinaltsag nem ezt jelenti, hanem azt, hogy a
>kezdoallapot teljesen meghatarozza a kesobbi allapotot. (Es akkor
>meg nem is volt szukseg oksagrol beszelni.)
nem., a determinaltsag azt jelenti, hogy a palya meghatarozott, egyertelmu. ha 
ezt
a kezdeti allapottal fogalmazod meg, akkor az oksagnal vagy, ha jovobeli
allapottal, akkor celsagnal. szerintem te is igy akartad mondani.

math

Gyiran Istvan:
>A Te "definiciod" a celnak semmilyen hatast nem tulajdonit, ami tobb okbol
>kifolyolag is nonszensz:
pontosan ezt allitom, amit celnak nevezel, es amit celszeru jelensegnek, ott a
celnak semilyen tobblet hatasa nincs, mintha oksagilag irnank le a rendszert. e
s
ezt meg Tommyca is elismerte.:)
>1.) Ha valaminek nincs hatasa, akkor az nem hoz letre informaciot, vagyis
>szamunkra nemletezo lesz, igy sem nevet, sem semmilyen tulajdonsagot nem
>adhatunk neki.
o dehogynem. de ez mar etimologia. mondok egy peldat: Zeusz.
>2.) Marpedig a CEL-nak van neve, van tulajdonsaga,
nezd, ha csak etimologiai albizonyitasokat tudsz, akkor ne faradj.:)

en allitom, es meglehetosen jol igazoltama  kovetkezoket:

1) bizonyos celsagi es oksagi megfogalmazas ekvivalens
2) az elo rendszerek celszerunek mondott viselkedese teljesseggel leirhato
oksagilag, tehat nincs bennuk tobblet.
3) az elettelen rendszerekben is leirhato olyan celszeru "viselkedes" mint az
elokben, tehat az elettelen rendszerekben e tekintetben nincs kevesebb.

nem siekrult kimutatnod, hogy ennel tobbrol lenne szo. semilyen tobblet hatasat
 a
celnak nem sikerult bemutatnod, ami ne volna teljesseggel oksagiuilag
ertelmezheto. a vita valoban eddig tartott, aki ertelmes, az helyes konkluziot
fog levonni, es latni fogja, ki az,a ki ervelt, es ki az, aki nem.

math

Andras megjegyzesere szolnek, miszerint a joga is tudomanyo smodszerrel
szuletett. Ebben egyetertek, de meg mielott valaki ujjongana,
hozzatennem, hogy viszont nagyon alacsony szintu tudomanyos eredmeny,
hiszen csak nagyon empirikuskozeli szabalyokig tudoamnyos a joga
kialakulasanak modszertana. Olyasmi, mint az Arisztoteleszi fizika.
Mintha a gravitaciorol csak annyit tudnank, hogy, bizonyos helyeken
lejetve bizonyos targyak bizonyos modon esnek. Slussz passz. A tudomany
lenyege az, hogy ennel tovabb megy. A joga magasabbszintu magyarazatai
viszont nem tudomanyosak.

math

Kedves Ferenc!

Kivetelesen egy brillians hozzaszolast olvastam toled, amivel
egyetertek. Ugyanez a velemenyem a kerdesben, es kosz azert a
kifejezesert, amit mar reg kerestem: szabad akarat=nagymerteku
autodeterminzimus.

math

Kedves Zeratul !

>Feltehetoen egy aranyos ba'brablot sikerult levadasznod, bar ebben 
>nem vagyok teljesen biztos... A legeloszor is remelem te sem gondoltad
>komolyan, hogy femotvozet lenne a szerencsetlen bogar fedoszarnya... A
>femes csillogas egyszeruen abbol kovetkezik, hogy nagyon sima a
>felulete, ill. a pigmentek olyanok, hogy lehetove teszik ezt. 

En csak arra gondoltam, hogy megtevesztesig hasonlit a femszorassal
bevont anyagokra, de a technologia nyilvan mas.
A francia-drazse bizonyos aluminium-utanzatu golyocskai eseteben 
sem feltetelezek femes bevonatot. 
A bogar eseteben kiegyezne'k felvezeto bevonatban is :), hiszen a 
felvezeto lapkak is femes fenyuek szoktak lenni, bar szupertiszta 
egykristalyt meg nem lattam. A gyari chipek uvegszeru atlatszo 
oxidretege inkabb csak szinjatszova teszi oket, de nem egyertelmu 
szamomra, hogy ott mi adja a femes tukrozest. 
CD-k felulete is produkal hasonlo szinjatekot, de a femes jelleget
az aluminiumreteg adja.
Csigak, kagylok belso felulete is szokott helyenkent egeszen femesen 
csillogni, illetve az igazgyongyok is valamelyest.

A bogarakra visszaterve: Nehany nap elteltevel nem talaltam meg azt 
a felretett elettelen diszpeldanyt, melyrol irtam, mert valoszinuleg 
taplalekka valt.
Viszont azota, ugyanott lattam 4db elo bronzvoroset, melyek pancelja 
messze nem olyan feltuno, nem csillogo volt. Az e'rdes mintazat 
ezeknel is hasonloan - hosszanti barazdakbol allt, a barazdak kozott 
binaris kodsorozatra emlekezteto rucskokkel. 
Huvos nedves helyen tanyaztak, arnyekban, felig ko ala bujva.

Udv: zoli

>A joga hatasa szerintem abban rejlik, hogy egy nagyon nyugodt
>kornyezetben olyan gyakorlatokat vegeztet, amihez osszpontositas
>szukseges... nem akarok ebbe melyebben belemenni, mert ehhez jobban kene
>ismernem a jogat. Az viszont biztos, hogy hosszu idon keresztul
>fejlodott, tobbnyire proba-szerencse alapon tokeletesedett a modszer.

A jogaban kiemelt szerepe van a legzogyakorlatoknak.
( A tudo''rol pedig az utobbi evtizedekben derult ki, hogy 
hormontermelesben is szerepe van, azaz nem csupan legzoszerv.)
A civilizalt ember a rekeszizmait altalaban nem megfeleloen
mukodteti, es a joga legzogyakorlatok ill. legzesi technikak a tudo 
terfogatanak jobb kihasznaltsagat, ill. hatasfokanak noveleset 
celozzak.
A joga altalaban a belszervek tornaztatasara is figyelmet fordit.
Van olyan gyakorlat, mely a majat _pumpalja_, hogy verellatasanak
elenkitese reven hatekonyabban mukodhessen.
Az jogaban az onszuggesszio a szellemi ill. fizikai faradtsag 
kipihenesenek idejet roviditheti, es akaratunkkal befolyasolhatatlannak 
velt szervi funkciokat kepes befolyasolni. 
A joga technikak egy reszet kifejezetten katonai kikepzesi
cellal fejlesztettek ellenallok, haborus idokben, rejtozkodo eletmodra 
kenyszerulten.  A statikus torna szuk buvohelyeken, feltunes nelkul, 
csendben is vegezheto volt.
Jesudian - hires jo'gi - konyveben utalt ra, hogy a statikus izomfejleszto 
gyakorlatok osszpontositassal egyutt eredmenyesebbek, mint a 
hagyomanyos fizikai munka - koncentracio nelkul.

Udv: zoli

Sziasztok !

Szorolapon az alabbi olvashato:
A Magyar Tudomanyos Akademia 1989-ben hagyta jova a hagyomanyos
kinai orvoslas elterjesztesere az _Egeszseg Biztonsag_ Alapitvanyt.
------------
Az alapitvany a szorolapon kb. 100 fele betegseg kezelesere ajanlja
az akupunkturat.  Itt csak azokat sorolom fel, melyekre a szorolap 
szerint a WHO is ajanlja a tuszurasos gyogymodot:

trigeminus neuralgia, szajnyitasi funkciozavar, isiasz, veseko,
feherversejtszam csokkenes, asthma bronchiale, szulesi fajdalom
csillapitasa, rovidlatas, ovsomor, arcureggyulladas.

Udv: zoli

 irta:
[...]
> amikor a mezon boklaszik a kegyetlenul tuzo napon. A megoldas amiatt
> kulonos, mert feltunove teszi a rovart, ami hatranyt jelenthet, bar
> ebben nem vagyok biztos.
> Lehet, hogy a madarak es egyeb rovarevok  (a szarkat leszamitva) nem
> vetodnek a femes, iparcikknek tuno dolgokra ?
Gyakran a feltuno szin vagy mintazat olyat jelent, hogy "jo ha figyelsz
ram, mert csipek, szurok, mergezo, vagy rettenetesen budos vagyok". Mas
fajok pont abbol huznak hasznot ugy, hogy "lemasoljak" a veszelyes faj
kinezetet. 

Az anyaga kitin (kulonfele cukrokkal "teletuzdelt" feherje). A femes
csillogas interferencia szin.
Ez szarmazhat a felulet szubmikroszkopikus redoibol, barazdaibol, vagy
esetleg egymasra retegzett vekony kitin, vagy pigment retegekbol. 
Hasonlo interferencia szintol zoldes femcsillogasu kozelrol napfenyben
szarka, vagy kekes a varju.

Gogy

[...]
> Ennyit a kauzalitasrol. Annyit mindenesetre leszogezhetunk, hogy a CEL
> fogalma nem fer bele a kauzalitas torvenyebe, mert a cel a JOVO-ben van,
> onnan pedig a kauzalitas szerint semmilyen informacio, hatas nem juthat el
> a JELEN-be, ahol a valtozasok tortennek.

Eddig logikus volt.
Innen jössz te:

> Most pedig probaljuk meg ertelmezni az elo rendszerek legalapvetobb
> tulajdonsagat, a 'tulelesi torekvest' a teridoben. Az elo rendszerek
> legalapvetobb torekvese a 'tuleles', az idoben valo minel hosszabb
> fennmaradas, letezes. Hol van ez a hely a teridoben? A JOVO tartomanyaban,
> vagyis az elo rendszer 'celszeru'. Jelenlegi ismereteink szerint nem
> normalis dolog az, hogy egy rendszer ertelmezese csak ilyen celsagi
> megfogalmazassal legyen lehetseges, marpedig az eloknel ez a helyzet.
Jo, ezek szerint te igy ertelmezed az eloket.
Vegyuk ujra a kis kerek feher kavicsokat. Jelen pillanatban az egyikuk a
lejton helyezkedik el.
Tudjuk, hogy a kis kerek feher kavicsok egyik legalapvetobb tulajdonsaga
a 'minel lejjebbre valo torekves'. Hol van ez a hely teridoben ? A JOVO
tartomanyaban, vagyis a kis kerek feher kavicsok 'celszeruek'. Jelenlegi
ismeretein szerint nem normalis dolog az, hogy egy rendszer ertelmezese
csak ilyen celsagi megfogalmazassal legyen lehetseges, marpedig a kicsi
kerek feher kavicsoknal ez a helyzet.

> Minden tulajdonsaguk ezt az alapveto tulelesi torekvesuket szolgaja. A
> mindnyajunkban meglevo 'elni akaras' a kauzalitasnak alavetett anyagbol
> teljesseggel ertelmezhetetlen.
A kicsi kerek feher kavicsok minden tujlajdonsaga ezt az alapveto
torekvesuket szolgalja (elnezest, a 'feher' azt, hogy jobban lathassuk
amikor eppen 'torekednek'). A mindnyajukban meglevo 'lejjebb lenni
akaras' a kauzalitasnak alavetett egyeb anyagbol teljesseggel
ertelmezhetetlen.
 
> Igy sertik az elo rendszerek a kauzalitast.
Es ugyan ugy a kicsi kerek feher kavicsok.

Nemsokara azzal fogok foglalkozni, hogyan kepesek a kicsi kerek feher
kovek a kauzalitas megsertese mellett a teridoben a jelen sikjaval 45
fonal alacsonyabb szoget bezaro szakaszon is elhelyezkedni. Eloljaroban
annyit, hogy kepesek ra, de ezt te nem tudod ellenorizni, hiszen te nem
vagy kepes ra. Bizonyiteknak annyit, hogy hanyszor fordul elo az
emberrel, hogy seta kozben csak ugy hirtelen egy kicsi kerek feher
kavicsra bukkan. ("Mintha a semmibôl bukkant volna elo")

- Miben kulonbozik az 'elos' es a 'kavicsos' tortenet egymastol?
- Tudsz-e tovabbi olyan dolgokat, amiket az okok nem, vagy hianyos
ismeretevel hasonlo modon misztifikalni lehet?

Udv,

Gogy

Gyiran Istvan:

90 sorban a Minkowsky "teridot" ismertette kisse pongyolan. Es imho
teljesen feleslegesen. Mert amit utana 10 sorban a tulelesi
torekvesrol irt, es annak ehhez nem sok koze van. [Lehet egyhelyben
maradva is tulelni. :-) Minek ide a ter meg a fenysebesseg?] Persze
igy Minkowskyval egyutt a laikusok szamara elkapraztatoen
tudomanyosnak tunik.

>Az elo rendszerek legalapvetobb torekvese a 'tuleles', az idoben 
>valo minel hosszabb fennmaradas, letezes. Hol van ez a hely a 
>teridoben? A JOVO tartomanyaban, vagyis az elo rendszer 'celszeru'.
>Jelenlegi ismereteink szerint nem normalis dolog az, hogy egy 
>rendszer ertelmezese csak ilyen celsagi megfogalmazassal legyen 
>lehetseges, marpedig az eloknel ez a helyzet. Minden tulajdonsaguk
>ezt az alapveto tulelesi torekvesuket szolgaja. A mindnyajunkban 
>meglevo 'elni akaras' a kauzalitasnak alavetett anyagbol
>teljesseggel ertelmezhetetlen. Igy sertik az elo rendszerek a 
>kauzalitast.

Javasolom vegyel a gyereknek egy luftballont. Es oldozd ki a
madzagjat.
A gazok rendszeren belul igyekeznek kiegyenliteni a nyomasukat. "Hol
van ez a hely a teridoben? A JOVO tartomanyaban, vagyis a luftballon
'celszeru'. A luftballonban meglevo "kiegyenlitodni akaras" a
kauzalitasnak alavetett anyagbol teljesen ertelmezhetetlen. Igy
sertik a luftballonok a kauzalitast."

Ok es okozat "egyiranyu" dolgok. Az okozatot lehet celkent is
tekinteni, ha elegge eroltetjuk a dolgot. De ehhez imho nem "elo
anyag" kell, hanem _tudat_. Hogy elore el tudjuk kepzelni a
cselekmenyeink okozatat a jovoben. Es celszeruen akkor cselekszunk,
ha _most_ azt tesszuk, ami a jovoben a kivant eredmenyt, okozatot
[celt] okozza, es nem mast. Tehat amikor a jelenben lehetosegunk van
valasztani kulonfele cselekedetek kozul, es azt valasztjuk, ami a
jovobeli celt okozza. Minden olyan esetben, amikor nincs tudatossag
a folyamatban nagymerteku eroltetes es hamisitas az okozatot celkent
ertelmezni, hogy a cel az oka a korabbi viselkedesnek. A csimpanz,
mikor botert nyul, hogy elerjen valamit ertelmesen es celszeruen
viselkedik. De a pok, mikor szabalyos halot szo, a meh, mikor
szabalyos hatszogletu sejtszerkezetet epit, es a hopehely, mikor
szimmetrikus alakzatta novekedik nem celtudatos. A sejt es az elo
anyag sem celtudatos. Hogy mennyire nem celtudatos, arrol pl. a
rakbetegek nagyon sokat tudnanak meselni.

> Felado : Szakacs Tamas irta:

>>...keresztes haboruk es boszorkanyuldozesek...
>Ez teljesen mas tortenet....leginkabb azert, a Krisztus-hithez sem
>tartoznak. ...Mindez annak jele tobbek kozott, hogy a 'Keresztyen 
>Europa' korant sem volt keresztyen...

Mindossze csak a hibas ervelesre szeretnek viccelodve ramutatni.

Ezt az ervelest soxor hallottam mar komenistaktol, akiknek a fejukre
olvastak elvtarsaik regi es kevesbe regi buneit. "Azok nem voltak
igazi kommunistak", mondtak. Toluk sem fogadtam el. :-)

Udv, Peter.

Szilagyi Andras irta:

> Nem igazan ertem, hogy a joga feltalalasa miert nem 
> tudomanyos. Nem csak
> az a tudomany, amit kemcsovekkel teli laboratoriumben feher kopenyes
> emberek vegeznek. A regiek egyszeruen eszrevettek, hogy 
> mukodik a dolog,
> ezert elkezdtek alkalmazni, ujra es ujra kiprobaltak es a 
> legtobb esetben
> hatekonynak bizonyult. Ez vegul is tudomanyos modszer.

Nem ez volt a kerdes. Ugy vettem eszre, hogy egyesek barmit ami ugymond "nem
tudomanyos", reflexszeruen lesopornek az asztalrol. Nem vitatom, hogy sok
ezek kozott tenyleg szemet, de azert szerettem volna ramutatni, hogy nem
mind az.

> Azok az orvosok,
> akik alkalmazzak a homeopatiat, velemenyem szerint felelotlenek: hiten
> alapulo orvoslast alkalmaznak a bizonyitekon alapulo orvoslas helyett.
> Ilyen allatorvoshoz semmikeppen nem vinnem a macskamat, ha 
> beteg lenne!

Ne aggodj, a batyam lospecialista :-)
Udv,
Peter

Hali,

Van-e valaki, aki tudna egy algoritmust mondani nekem a kovetkezo feladatra?

Adott N darab kor (origo koordinatati es a sugar) a sikban. A korok
atfedhetik egymast illetve kulon alloak is lehetnek. Adott meg egy lista,
mely 1-tol N-ig terjedo szamparokat tartalmaz, amelyek a korok indexeikent
ertelmezendoek.

A feladat, hogy a koroket ugy helyezzuk el a sikban, hogy minel kevesbe
valtozzon meg a poziciojuk, mikozben meretuk nem valtozik es minel tobb a
listaban szereplo szamparra legyen igaz, hogy a hozzajuk tartozo korok
szomszedosak. Ket kor szomszedos, ha kivulrol erintik egymast. (Tavolsaguk
egy adott kuszobertek alatt van)

Feltetel 1 (peldaul): magasabb prioritas
Szumma (Xi - Ui) ^ 2 + (Yi - Vi) ^ 2 legyen minimalis, ahol Xi, Yi az uj
origo koordinataja, Ui, Vi a regi origo koordinataja.

Feltetel 2 (peldaul): alacsonyabb prioritas
A + B legyen minimalis, ahol A az ujonnan keletkezett szomszedok szama, B
pedig az elhagyott szomszedok szama.

Levente Mészáros              |  MeTechnology Europe GmbH - A Brokat company
E-mail:  |  Research & Development
Phone:  +36-1437-0410         |  Kunigunda útja 58.
Fax:    +36-1387-3798         |  1037 Budapest, Hungary

Eloszor is koszi az osszefoglalast.
Masreszrol viszont vitatkozni szeretnek veled.
Megfogalmazhatjuk az elolenyek egyik valoban alapveto viselkedesi
formajat celsagilag, es ekkor tulelesre valo torekvesnek nevezzuk. Ha a
torekves szot hasznaljuk, onkentelenul is a tudatossag jut eszunkbe, ami
az elovilag nagy reszeben a jovore vonatkozoan semmikeppen sincs meg.
Meg az ember sem igazan tudatosan harcol a tulelesert. (Sot...) Es innen
kanyarodhatunk vissza tulajdonkeppen az oksagi magyarazatokhoz. Ezek nem
olyan egyszeruek, megis nagyon szepen magyarazzak az elovilag ilyen
viselkedeset, es magyarazatot is adnak arra, hogy az ember miert
rombolja ugy kornyezetet es sajat magat, hogy az akar a kipusztulasat is
eredmenyezheti szelsoseges esetben.
Tehat akkor lassuk az oksagi megfontolasokat. Az elo rendszerek
kialakulasahoz, es evoluciojahoz kell visszanyulni ehhez. Mar a
kezdetben kialakulo autokatalitikus rendszerek kozott elkezdodik a
versenges a kornyezet eroforrasaiert. Ezek akkor eppen a legkorben, ill.
vizes kozegben kepzodo, kulonbozo bonyolultsagu szerves anyagokert, ill.
az autokatalitikus rendszernek megfelelo "eletterekert" folytak. Ezt ugy
kell elkepzelni, hogy egy jol mukodo autokatalitikus rendszer kiszoritja
a rosszabbul mukodot, hiszen tobb reakcioalanyt gyart sajat maga
szamara. Ez a harc a kesobbiekben is megmarad, amikor az elo rendszerek
mar joval bonyolultabba valnak.
Egy rendes biologiai rendszerben, ha egyeb kulso hatas nincs, a fajok
diverzitasa meglehetosen allando. Ezt biztositja az, hogyha pl. a
predaallat erosen megfogyatkozik, akkor a ragadozonak csokken a
taplalekforrasa, es ezzel egyutt a letszama is. Altalanossagban ezt a
kornyezet eltartokepessegevel rendkivul egyszeru megmagyarazni.
Tehat a fajok nem pusztitjak ki egymast (pontosabban a taplalekukat
nem). Kipusztithatjak, vagy mas nich-be kenyszerithetik azonban
versenytarsaikat. A tulelesre valo torekves masik eleme ebben a
kuzdelemben alakult ki. Azok a fajok hoznak letre ugyanis tobb utodot,
ill. a fajon belul azok az egyedek, amiknek az adott korulmenyek kozott
nagyobb a fitneszuk. Igy termeszetesen azok a fajok/ egyedek
valogatodnak ki, amelyek alkalmasabbak az adott eletter jobb
kihasznalasara. Ez a harc idonkent a tulspecializalodashoz vezethet, ami
vegso soron okozhatja a faj teljes kipusztulasat is. Ilyenkor mondjuk,
hogy a faj nem eleg jo kompetitor. Ebben az esetben sajnos a faj nem jo
taktikat valasztott. Rosszul torekedett a tulelesre.
Bizonyos fokig ilyen tulspecializalodas okozza a nagy kihalasokat is. A
fajok tokeletesen alkalmazkodnak az adott korulmenyekhez, mignem azok
tobbe-kevesbe hirtelen megvaltoznak, es akkor csak keves faj szamara van
visszaut.
Magyaran az elo rendszerek tulelesre valo torekvese adodik a kornyezet
eltartokepessege modellbol- a taplalaeklanc tagjai nem pusztitjak ki
egymast (ugyanigy a korokozok sem pusztitjak ki a gazdafajt), es a
kompeticio kovetkezteben a nagyobb fitneszu, tobb utodot letrehozo
egyedek valogatodnak ki.
Reszemrol ez az oksagi megfogalmazas. Hogy ugy mondjam a celsagi a nagy
szamok torvenyebol kovetkezik az oksagibol.
Ezert is okoz gondot az ember, hiszen a biologiai evolucio szintjerol
attert az ideaevoluciora. A targyait, a kulturajat, tudasat fejleszti,
megvaltoztatja kornyezetet, es manipulalja sajat magat is. Es nincs meg
benne a biologiai kenyszer, hogy tudatosan eloretekintsen a jovobe, es
megfontolja cselekedeteinek hosszu tavu kovetkezmenyeit. Ezert sodorja
veszelybe sajat magat.

Zeratul

Kedves Istvan!


 irta (Sun Apr 30 TUDOMANY #1102):

> De errol Te nem akarsz tudomast venni, es - szamomra egyre
> nyilvanvalobb -, hogy minden eszkozt megragadsz arra, hogy ennek a
> bizonyitasaban engem a megalapozatlan, otletszeru kifogasokkal akadalyozz,
> vegelathatatlan magyarazkodasra kenyszerits.
> 
> Hogy milyen eredmenyesen csinalod, errol Tommyca legutobbi hozzaszolasa
> gyozott meg legjobban, amelyben nekem tulajdonit olyan allitast, amelyet -
> az en eredeti allitasomat elferditve - Te tettel, es amely termeszetesen
> rossz volt, hogy aztan latvanyosan cafolhasd azt.

En inkabb ugy latom, Te tulajdonitasz nekem olyan allitasokat, 
amiket en nem allitok. Talan nezd meg jobban, mit irtam le 
tenyleg, es mit olvastal bele.


> Erre Tommica felhivja a figyelmem, hogy sajnos neked van igazad: az
> elettelen rendszerek valoban oksagiak, - de ezt mar Math annyiszor
> elmagyarazta nekem....

Ez pl. mar-mar a ragalom kategoriajat surolja, nem is a 
csusztataset! :-)

Csak hogy megsporoljunk egy felesleges ujabb kort e temaban, 
idezem magamat - az elso mondat csak kapcsoloelem, es nem 
vonatkozik Math idezesenek teljes partolasara. Csak az alabbit 
irtam, semmivel se tobbet:

| Ez viszont fenti tiltakozasomtol fuggetlenul igaz. Mechanikaban a
| Newtoni dinamika es a variacioszamitas kepviseli az oksagi es a
| cel(ok)sagi megfogalmazast, es bizony pontosan ugyanarra az
| eredmenyre vezetnek - de errol math mar valoban rengeteget irt.


Salom-Eirene-Udv: Tommyca