Fo~lo~s indulat
Kedves Andras!
Ezt irod:
>Mint azt mar 117-szer elottem elmondta'k, a Magyarorszagon elo
>zsido vallasu lakossag tobbsege magat magyarnak vallja - egyen-
>lore.
Nem latom az ellentmondast. Az amerikai zsido-
sag ugy amerikai, hogy zsido es ugy ugy zsido,
hogy amerikai. A kettos identitas, kettos koto-
des vallalasa miert nem fogadhato el odahaza?
(Es mi ez a talanyos "egyenlore" kitetel?)
>A "magyarok" es a magyar politikai vezetes viszont nagyon szive-
>sen csinalna etnikai kisebbseget a zsidosagbol.
Nem hiszem, hogy barki csinalni akarna valamit
a zsidosagbol. Legfoljebb OK azok, akik valaszt-
hatnak a nyilt sisakos strategia es valami mas
kozott (amit jobb hijan talan inkognitonak le-
hetne nevezni).
>Azt allitjak,
>hogy akkor a kisebbsegi torvenyek segitsegevel sokkal jobban meg
>tudnak vedeni oket. De nem ez a lenyeg! Ha a zsidosag etnikai
>kisebbseg, akkor max. 2 parlamenti szek jarna nekik es akkor meg
>lehetne szabadulni ettol a sok pupos, kamposorru, gusztustalan,
>rosszszagu zsido etnikumu (faju) egye'ntol a politikai, gazdasagi
>es kulturalis elet vezeto posztjain, akik elszivjak az eletteret
>(szohasznalat Hitler es Csurka utan) a dere'k magyarok elol.
Ez egy csopp OVERREACTION, ugy velem. Meltatlan
jelzoiddel nem kivanok foglalkozni. Viszont sza-
momra furan hangzik, ha azt allitod, hogy egy et-
nikai kisebbsegnek le kell mondatnia kulonbozo
partokban politizalo kepviseloirol. Miert kene?
Szamos kisebbsegi kepviselo ul a parlamentben,
sajat jogan (es teljes joggal).
>A lakossag nagy tobbsege talan nem antiszemita, csak neveltetese
>kovetkezteben a "zsidot" nem tudja ugy tekinteni, mint barki
>mast, aki pontosan ugyan olyan kivalo vagy gyarlo mint sajat
>maga.
Legalabb a "talan" szot meg kell koszonnom. A
tobbit kire/kikre ertetted? A "nagy tobbseg" ki-
tetel sokakat - pl. Kiss Lacit, de engem is -
joggal sert!
>Vitat errol inditani teljesen felesleges, mert leragott csont,
O.K. en nem vagyok hive a tullihegesnek. De ol-
vasd csak el, miket kapott itt Balogh Maria!?
>semmi nem indikalja, hogy valami pozitiv, ujszeru fejlodes lenne
>eszlelheto, ami eddig pamflet volt, abbol most partprogram lesz.
Melyik partnak a programja pamflet szerinted?
>Udvozlettel Szekacs Andras (magyar anyanyelvu zsido faju egye'n,
>aki mar nem fenyegeti a magyar eletteret.)
Ugyan, Bandi, hagyjuk mar a fo~lo~s indulatokat.
Enelkul is tul sok van itt olykor belole!
Udvozol: Szekely Zoltan
|
Elo"szo~r is mindenkito"l elne'ze'st ke'rek, hogy csak ilyen soka'ra
va'laszolok. E's hogy va'laszolok ilyen soka'ra.
Elo~lja'ro'ban felhi'vom a figyelmet arra, hogy a jo~vedelemado' csak a hozza'nk
hasonlo' jo'mo'du' polga'roknak gond, a csala'dok harmada (egyre inka'bb fele)
Magyarorsza'gon ilyet nem fizet: a nyugdi'jasok, minimumbe'rt kereso"k,
munkane'lku~liek, gyed-gyes-esek, mezo"gazdasa'gi kistermelo"k tu'lnyomo'
to~bbse'ge'nek nincs ado'ko~teles jo~vedelme.
Volt egy mondatom, amit u'gy is lehetett e'rteni, hogy e'n elke'pzelhetetlennek
tartom a csala'di jo~vedelemado't. Nem. Csak dra'ga'bbnak, bonyolultabbnak, e's
eze'rt kellemetlenebbnek. Amikor i'rtam erro"l, csak az euro'pai pe'lda'k
ja'rtak az eszemben. Tudok ugyan arro'l, hogy E'szak-Amerika'ban egy csala'di
jo~vedelado'szeru"se'g van, (aze'rt i'gy i'rom, mert Magyarorsza'gon to~bbnyire
ma'st e'rtenek csala'di jo~vedelado' alatt, erre me'g visszate'rek), de amikor
i'rtam, valo'ban nem gondoltam erre. A le'nyegen azonban mit sem va'ltoztat.
Minden megoldhato', csak ke'rde's, mennyibe keru~l, e's meg akarjuk-e fizetni
ezt az a'rat. Mine'l bonyolultabb az ado'to~rve'ny, anna'l dra'ga'bb. E's minden
to~bbletko~ltse'g azonnal (sza'z)millio'kkal e's ezer napokkal szorzo'dik.
E's persze anna'l nehezebb elleno"rizni, ami egyre'szt dra'gi'tja a dolgot,
ma'sre'szt arra o~szto~nzi az ado'hivatalt, az a'llamot, hogy olyasmiket is meg
akarjon tudni a polga'rokro'l, amihez szerintem semmi ko~ze.
Az, hogy Ne'metorsza'gban az ado'hivatal egy alkalmazott sza'ma'ra szinte
la'thatatlan, mi'g az IRS Amerika'ban szinte mindenki sza'ma'ra mumus, persze
nem csak a csala'di jo~vedelemado' ko~vetkezme'nye. De aze' is. Ha nem akarjuk,
hogy az ado'hivatalnak beleszo'la'sa legyen mindennapi e'letu~nkbe, akkor a
leheto" legegyszeru"bb ado'to~rve'nyekre van szu~kse'g. E's me'g akkor is
korla'tozni kell az ado'hivatal moho'sa'ga't, hogy ve'dju~k maga'ne'letu~nket
(vo~. vagyonnyilatkozat).
Aki to~lto~tt ma'r ki magyar e's amerikai (vagy kanadai) ado'bevalla'st, az
tudja, mennyivel egyszeru"bb a magyar. Nem ve'letlen, hogy Magyarorsza'gon
felkopik azok a'lla, akik ado'szake'rte'sbo"l akartak meggazdagodni, amikor
bevezette'k a szeme'lyi jo~vedelemado't: na'lunk me'g olyan egyszeru" az
ado'i'v, hogy a va'llalkozo'kat kive've mindenki maga is ki tudja to~lteni,
szemben Amerika'val, ahol sze'p sza'mban e'lnek ado'u~gyno~ko~k. Ami az
ado'rendszer bonyolultsa'ga'nak ko~vetkezme'nye, e's az ado'fizeto"k sza'ma'ra
ugyanolyan to~bbletko~ltse'g, mintha az ado'ja lenne nagyobb. Ennek persze sok
oka van, de az egyik, hogy Amerika'ban nem egy, hanem - csala'di helyzetto"l
fu~ggo"en - to~bb pa'rhuzamos ado'rendszer van e'rve'nyben. Ami bonyoli'tja az
ado'bevalla'st is, meg a hivatal munka'ja't is. Sza'mi'to'ge'pes feldolgoza's
mellett ez uto'bbi persze szinte e'rdektelen, de e'rdemes belegondolni, hogy ha
az ado'bevalla's csak fejenke'nt 10 perccel tart tova'bb a nagyobb bonyolultsa'g
miatt, az a magyar ado'fizeto"k o~sszesse'ge'nek e'lete'bo"l to~bb mint ti'zezer
napnyi ido"t vett el.
A csala'di jo~vedelemado' azokra az (a'tlag?) csala'dokra, ahol semmi sem
to~rte'nik, semmi ku~lo~no~s bonyodalom sem a'll fenn (pl. a csala'dtagok ma's
orsza'gokban dolgoznak), persze viszonylag egyszeru" lehet. Ahogy to~rte'nik
valami a csala'd e'lete'ben, azonnal folyton az ado'hivatallal is foglalkozni
kell. E's ez mindig automatikusan ido"- e's pe'nzvesztese'g. Re'szben ko~zvet-
lenu~l, re'szben ko~zvetve, to~bbletado' a to~bbletko~ltse'gek fedeze'se're.
Mert persze lehet elo"re mondani, hogy K jo~vo"re a ha'zasta'rsa'val egyu~tt
ki'va'n ado't fizetni, e's az ado'hivatal ennek megfelelo"en kisza'molhatja,
mennyi elo"leleget is ke'r, ahogy azt Vizva'ri Be'la e's Horva'th Dezso" is
i'rta. (Ahhoz, hogy a munkahely sza'molhassa ki, a ha'zasta'rs fizete'se't is
tudnia kell a munkahelynek, ezt pedig tala'n me'g Bimbo' Kata sem szi'vesen
ko~tne' az ELTE be'rsza'mfejto"inek orra'ra, most alkotma'nyos jogairo'l nem is
besze'lve.) Ezt meg lehet csina'lni, semmi gond vele. Kive've, hogy to~bb
sza'zmillio' forintba ((papi'r+nyomtata's+munkadi'j+posta)*4,5m fo"), e's
megint az ado'fizeto"k ideje'be keru~l. De az ado'bevalla's mindig uto'lagos,
a te'nyleges jo~vedelem e's a'llapot alapja'n. Ha e'v ko~zben K elva'lik, mert
valamie'rt meggyu"lo~lte a ha'zasta'rsa't (e'n persze egy extre'm sztorit
i'rtam, de emle'keim szerint e'vente jo'val to~bb mint 100e va'lo'per van
Magyarorsza'gon), akkor aligha akar vele egyu~tt fizetni ado't. E's ha
elo"nyo~s a csala'di jo~vedelemado', akkor a friss ha'zasok persze ma'r az e'v
ko~zepe'to"l azt akarja'k majd fizetni. E's az e'letta'rsak is. (Sok euro'pai
jogban tendencia az e'letta'rsi viszony egyenjogu'si'ta'sa.)
A csala'di jo~vedelemado' E'szak-Amerika'ban atavisztikus ko~vu~let. Re'gebben
to~bb euro'pai orsza'gban is volt, ma ma'r tala'n a francia'kna'l sincs, de ezt
Olivier nyilva'n pontosabban tudja na'lam. Abbo'l az ido"bo"l sza'rmazik, amikor
me'g az egy kereso"s csala'dmodell volt az uralkodo'. Ez a csala'dfenntarto'
fe'rj adekva't ado'ja. De a no"k emancipa'cio'ja'val, a ke't kereso"s mobil
csala'ddal, ahol a ha'zasta'rsak szerepe azonos, nehezen fe'r o~ssze. Ez ma
ma'r Amerika'ban is anakronisztikus, e's me'g inka'bb az lenne na'lunk. Nagyon
sok csala'dban Magyarorsza'gon nincs egy csala'di kassza, amin a csala'd minden
pe'nze a'tfut. A ha'zasta'rsak nagyon sok csala'dban nem sza'molnak el
jo~vedelmu~kkel, annak egy re'sze't (rendki'vu~li jutalom, ku~lo~nmunka)
legala'bb ro~vid ta'vra eltitkolja'k a ha'zasta'rs elo~l. Ilyen szempontbo'l az
Amerika'ban dolgozo' magyarok to~bbse'ge valo'szi'nu"leg nem e'rzi a dolog
ha'tra'nyait, mert gyakran valo'ban egykereso"s csala'dda' alakulnak, mert ott
egyu~tt sincs (annyi) ku~lo~nmunka'juk, ce'ljutalmuk, stb. mint otthon
ba'rmelyiku~knek ku~lo~n.
Ha Vi'zva'ri Be'la hallotta, biztos mondott valaki ki'nja'ban olyat, hogy
ke'so"bb majd megfontolja'k a csala'di jo~vedelemado't. Ezt azonban egyetlen
szakember sem fontolgatta e'rdemben, legfeljebb porhinte's volt.
Fordi'tsuk meg a dolgot: mi elo"nye lenne a csala'di jo~vedelemado'nak? Azon
ki'vu~l, hogy ke't egyszeru"bb helyett egy bonyolultabb ado'bevalla'st kell
kito~lteni, ami lehet ne'mi ido"nyerese'g. Viszont energia- e's ido"vesztese'g,
hogy a csala'di eseme'nyeknek az ado'hivatal is to~bbe'-keve'sbe' automatikusan
re'sze kell legyen.
Vizva'ri Be'la elo"szo~r arra utalt, hogy a csala'di munkaero" u'jratermele'si
ko~ltse'geinek ado'mentesnek kell lennie. Ma'sodik levele'ben - nem tudom,
mennyire tudatosan - ma'r csak a le'tfenntarta'si ko~ltse'gekro"l besze'lt.
Az elso" azt sugallja, hogy szerinte a csala'dnak az egy fo"re eso" jo~vedelem
alapja'n kell ado'znia. Egye'bke'nt ez a Magyarorsza'gon szoka'sosan javasolt
csala'di jo~vedelemado' (Fekete Gyula e's nemzetsirato' ta'rsai). Eze'rt
automatikusan erre reaga'ltam, ma'rpedig Amerika'ban sem ez van, ennyiben vagy
fe'lrevezeto" az ottanival valo' egybevete's, vagy e'n e'rtettem fe'lre, mit
akar Be'la. Ez a Fekete-fe'le ado' azonban a csak a to~bbgyerekes gazdagok
sza'ma'ra lenne elo"ny, a szege'nyek nem ja'rna'nak vele jo'l, volt olyan
varia'nsuk, amivel a sokgyerekes szege'nyek me'g a mai helyzethez ke'pest is
nagyon rosszul ja'rna'nak, mert megszu"nne a csala'di po'tle'k. (Ne az amu'gy
is tu'l szapora ciga'nyokat ta'mogassuk, mino"se'gi ne'pesse'gno~vekede'sre van
szu~kse'g!)
A le'tfenntarta'si ko~ltse'gek (ami annyi, amennyibo"l nem halsz e'hen e's nem
fagysz meg) figyelembe ve'tele'hez viszont nincs szu~kse'g csala'di ado'ra.
Ahhoz ado'mentes ku~szo~bre e's valamilyen eltartott keretre van szu~kse'g,
ez pedig ma is van Magyarorsza'gon (az eltartott keret nagyobb re'szt a csala'di
po'tle'k; nagy diszno'sa'g, hogy a korma'ny jo~vo"re meg akarja ado'ztatni).
A me'rte'keken (itt a lakhata's minima'lis ko~ltse'ge a fo" proble'ma, amit a
magyar ado'rendszer to~rte'nelmi okokbo'l, e's mert nincs mu"ko~do" lakbe'rpiac,
figyelmen ki'vu~l hagy) e's a konkre't technika'kon lehet vitatkozni, de a
megolda'shoz semmi szu~kse'g erko~lcsi ke'rde'sek feszegete'se're, elavult
ta'rsadalom-modellek visszasi'ra'sa'ra. (A'mba'r mostansa'g egyes magyar
politikusok szi'vesen vissza(?)zavarna'k a no"ket a konyha'ba, e's akkor
persze a csala'di jo~vedelemado' a helyes megolda's.)
Fe'lree'rte's ne essen, e'n nem a jelenlegi magyar szaba'lyoza's egyes
re'szleteit akarom ve'deni, hanem a csala'dival szemben az egye'ni
jo~vedelemado' koncepcio'ja't.
1. melle'ksza'l: Az az e'rze'sem, hogy ha valaki alaposan megvakarna' a
jelenlegi - fo"szaba'lyke'nt munkahelyen fizetett - csala'di po'tle'kot, akkor
kideru~lne, hogy alkotma'nyellenes. Mert az igaz, hogy gyakorlatilag minden
munkahelyi adatlapon rajta van a ha'zasta'rs neve, stb. E's mie'rt ne? Jo', ha
van kit e'rtesi'teni, ha valami to~rte'nik. De azt gyanu'm szerint nagyon keve's
munkahelyen nem felejtik el megmondani, hogy ezt csak akkor KO~TELES a dolgozo'
kito~lteni, ha a GYEREKKEL kapcsolatban ba'rmife'le juttata'sra: pl. csala'di
po'tle'k, po'tszabadsa'g tart ige'nyt. E's gyanu'm szerint ha valaki venne' a
fa'radtsa'got, e's az Alkotma'nybi'ro'sa'g ele' vinne', az megsemmisi'tene' ezt
a szaba'lyt, mert ehhez a munkahelynek semmi ko~ze. Kevesekben tudatosodott
me'g, milyen a'tfogo'an ve'di az u'j alkotma'ny a szeme'lyi jogokat, e's a
korma'ny nyilva'nvalo'an nem siet a ko~vetkezme'nyek ve'giggondola'sa'val e's
az elja'ra'si szaba'lyok a'ti'ra'sa'val. Ez u~gyben valo'szi'nu"leg na'lunk is
az amerikaihoz hasonlo' ado'kedvezme'nyt kellene a csala'di po'tle'k helyett
bevezetni, amit, ha enne'l kisebb a te'nyleges ado', az a'llam megte'ri't.
Szemben a mostani, a gazdagokat prefera'lo' magyar gyerek-kedvezme'nnyel,
ami csak ado'kedvezme'ny, de "tu'lado'za's" esete'n, vagyis ha valaki keveset
keres, nincs visszate'ri'te's.
2. Melle'ksza'l: Horva'th Dezso" kanadai fogorvosa'hoz hasonlo' sztorit
persze e'n is hallottam. Csakha't ez Magyarorsza'gon e'rdektelen, mert a
be'rhez kapcsolo'do' terhek (TBK, nyugdi'jja'rule'k, szolidarita'si alap,
ko~nyvele'si e's jelente'si szaba'lyok) nagyobbak, mint a margina'lis ado'
(eddig 40%, jo~vo"re va'rhato'an 50%).
Ko"ro~si Ga'bor
|
