Kedves Kazmer,

Magam is a szuksegtelen allatkiserletek ebszuntetese mellett vagyok (pl
kozmetikai, stb), de nem hiszem hogy eloleny es eloleny kozott ne lehetne
kulonbseget tenni. Most peldaul hogy elszaporodtak a csotanyok a kornyeken
es hozzam is beternek vacsorazni, meg megfertozni mindent amit elernek eleg
kegyetlenul irtom oket. Nem mondom hogy nem esett nehezemre az egerirtas tavaly
de amikor harmadszorra kellett kidobnom a kenyeret a kenyertartotban megis 
megvettem az egercsapdakat.

Rengeteg olyan gyakor is halalos betegseg van amelyet nem lehet maskent kutatni
mint emlosokon. Ezek koze tartoznak az oltasok nagy resze, de ezen tul meg
rengeteg gyakori halalos betegseg. Nem tudom teged operaltak e mar, volt e
tudogyulladasod, influenzad, szivbetegseged, cukorbetegseged, de a gyogyszer,
illetve a gyogymod ezekre a betegsegekre allatkiserletek alapjan jott letre,
sot allatkiserletek nelkul nem is johetett volna letre.  Olvastam hogy a ma elo
emberek 60% -a 40 eves korara atmegy olyan betegsegen, vagy allapoton amely
ha nem lettek volna allatkiserletek halallal, vagy nagyon komoly es a "normalis
" eletstilust lehetetlenne tevo kovetkezmenyekkel jartak volna. 

A most kovetkezo felevben nekem is boncolnom kellett volna (hal Istennek 
sikerult elkerulni!), es nekem is nagyon nagyon nehezemre esett volna, es abban
is egyetertek hogy gyakran az elvegzett allatkiserletek celja nem igazolja az
elvegzesuket, de az altalanos tiltast nem tartom realisnak, kovetendonek, 
kulonosen ha kovetkezetesen folytatjuk a gondolatot, es mostantol nem perme-
tezunk, nem fogyasztunk, hasznalunk, viselunk semmit ami allati eredetu, vagy
ami allati eredetu termekek felhasznalasaval keszult...

Meg egy kerdes.. ha mar itt tartunk miert alljunk meg az allatoknal? A novenye-
ket ki fogja megvedeni??


Istvan

Bar a vita nem latszik tulpezsegni, ha mar belefogtam, hat folytatom a temat.

Kb 20 evvel ezelott a mostani Kairoihoz hasonlo nepesseg-konferencia volt
Bukarestben.  Az akkori fo konkluzio szerint a nepessegszaporodas csokkentesere
a gazdasagi fejlodes (lenne) a leghatekonyabb modszer.  A megallapitas mogott a
mar korabban leirt megfigyeles allt: az iparosodas es az ezzel parhuzamos
altalanos gazdasagi fejlodes emeli az eletszinvonalat, az altalanos muveltsegi
szintet, az egeszsegugyi ellatottsagot, noveli a varhato elettartamot, csokken-
ti a csecsemohalandosagot.  Ez csokkenti a szaporodas utemet es magaval hozza a
stabil nepesseget a fejlett nyugati vilag orszagaihoz hasonloan.  Felesleges
mondani, hogy ez az allaspont ugyanakkor ignoralja a kornyezetvedelmi szempon-
tokat, valamint irrealis kovetelmenyeket tamaszt anyersanyagkiaknazas es a
tokebefektetes teruletein.

Jollehet, a bukaresti konferencia idejen a Romai Klub joslatai (es modszerei)
mar ismertek voltak, megis az a klasszikus merev szemlelet jellemzi a vegso
javaslatokat, amely szerint minden gazdasagi rendszer es elmelet a kornyezeti
problemakat egy korlatlan ter (nyersanyagkeszlet, szennyezodes, ozonreteg,
nuklearis sugarfertozes, stb) reszekent kezeli.  A globalis eletter csak a
toke-, a munkaero- es esetleg az elelmiszer-mennyisegek szemszogebol latszott
vegesnek.  A nyersanyagfelhasznalas - es ezaltal kozvetetten a szennyezodes -
problemajanak a gazdasagi rendszerbe valo fokozottabb es hosszabb tavra is
tekinto bevonasanak egy esetleges modjara alabb majd visszaterek.

Nezzunk nehany konkret szamadatot az UNDP's Human Development Report, 1994-es
jelentesebol!  Napjainkban 5660 millio ember el a Foldon.  123 evig tartott,
amig egymilliard- rol kettore novekedett; 33 ev kellett a harmadik milliard, 14
a negyedik eleresere.  Jelenleg NAPONTA 255 ezerrel novekszik a Fold lakossaga.
Kepzeljuk el, hogy kb harompercenkent leszall egy telepakolt B747-es Jumbo,
ejjel, nappal, es ontja a semmibol erkezo 580 utasat...
Az eszaki felteken ugyan csak minden otodik ember lakik, am megis a vilag
teljes energiafelhasznalasanak 70%-aval jeleskedik ez a csoport.  Ugyano"k
emesztik el a femtermeles haromnegyedet, a fakitermeles 85%-at.  Kina
gazdasagi novekedese meghaladja az evi 10%-ot.  Ez oriasi ugrast jelent az
energiafogyasztasban es a CO2 szennyezodesben.  Termeszetesen a gyorsan
novekedo termeles ugyanolyan utemu fogyasztasnovekedest, azaz szennyezodest is
jelent.  Az egy fore eso ivoviz-fogyasztas mara az 1970-es atlag harmadara
csokkent.  1.3 milliard ember nem jutott (szamunkra elfogadhato) tiszta vizhez
1990-ben, elsosorban a rossz csatornazasi es koztisztasagi viszonyok miatti
talajviz szennyezodes kovetkezteben.  Korulbelul negy millio hektarnyi
erdoterulet megy veszendobe evente.  65 millio hektar jo termofold valt
sivatagga a szaharatol delre az utobbi 50 evben.  London evi 1200 tonna
szennyet bocsat a levegobe, Los Angeles evi 3400 tonnat.  A harmadik vilag siet
felzarkozni: Mexico City maris vezet 5000 tonnaval...

Most terjunk vissza a gazdasaghoz!  A magam szuklatokoru modjan, meg politikai
rogeszmeimtol hajtva, nehezen fogom fel a kenyszerkapcsolatot a fejlett eszak /
nyugat hatalmas fogyasztasa es az elmaradott del / kelet hatalmas szaporodasa
kozott.  Bar ezt minden konferencian a fejlodo orszagok szoszoloi kihangsulyoz-
tak, az iparosodott orszagok kepviseloi meg beleegyezoen elfogadtak.
Nevezetesen, hogy egyensulyt kell teremteni a korlatlanul fogyasztok es a vadul
szaporodok kozott.  Valahogy igy hangzik a zsarolas: ha ti szennyezitek a
levegot, akkor mi meg szaporodunk!  Azonkivul, hogy ez logikailag hibas, meg
csak nem is igaz a maga feher-fekete modjan, mint azt fentebb Mexico City
peldaja mutatja.  Vagy ott van a Braziliai koveteles: ha nem kuldtok oriasi
penzeket, tovabb irtjuk az oserdot!  Szerintem a tulfogyasztas elitelendo, a
moralis okok mellett az egyebek is nyomosak, ez kivilaglik a Romai Klub
riportjabol is.  Azonban a harmadik vilag eszeveszett szaporodasahoz
(szerintem) nincs koze!  Hogy John Smith esetleg nem veszi meg az otodik 120
centis televiziojat Sacramentoban, az nem fogja Rizwan Patel csaladjat
Calcuttaban 9 gyereknel megallitani.

A vilagot atfogo - es meg mindig tarto - gazdasagi depresszio sok uj otletet
hozott a kapitalizmus ciklikus kriziseinek elkerulesere.  Ezek kozul egy
erdekes javaslatot emlitenek itt (egy Holland politikus tollabol):  Az adokat
ne a jovedelem utan (aranyosan vagy progresszive) kelljen fizetni, hanem a
felhasznalas utan.  OK, ez nem uj, hiszen a forgalmi ado mar osidok ota ismert
es hasznalt fogalom volt.  Ami a dologban lenyegileg uj, az a NYERSANYAG-
felhasznalas szerinti ado.  Minden termek munka- es nyersanyag-tartalma kisza-
mithatova es nyilvantarthatova valik, mihelyt a nyersanyag fajlagos egyseg-
erteket az eloallitasahoz szukseges munkatol fuggetlenitjuk.  Hogy ezt mikent
lehetne megtenni, arra a Marxi emlokon taplalt kozgazdasagi ismereteimmel nem
tudok tanacsot adni.  Szoval a termekek arat nem kizarolag az eloallitasukhoz
(Marx szerint tarsadalmilag) szukseges munka erteke szerint kellene megallapi-
tani, hanem inkabb a bennukfoglalt nyersanyag erteke szerint.  Pontosabban a
piac allapitana meg, tekintettel az allamilag kivetett es behajtott nyersanyag-
adora.  A racio itt az, hogy mig a munkaero es a toke ujratermelodik, a
nyersanyag csak fogy.  Azonkivul, hogy a javaslat csokkentene a nyersanyag
felhasznalast, fokozna az ujrafelhasznalast, csokkentene a szennyezodest, stb,
meg a foglalkoztatasra is elonyosen hatna.  Mellesleg ez utobbi volt a javaslat
fo inditooka (Hollandiaban IS magas a munkanelkuliseg!).
  
Szoval fizessunk me'g a levegoert is?  Igen!  Mellesleg, ma mar latni ilyen
oxigen-automatakat a szennyezett varosokban, pl Tokioban is, ahol a jarokelok
fizetnek nehany udito szippantasert.  Gyerekkoromban a vasutallomasokon vizet
vasarolhattunk a vonatablakbol kihajolva, kannabol bogrebe, bogrebol torokba.
Ukapaink nagyon csodalkoztak volna, nem csak a vonaton, de a tenyen, hogy az
ivovizert penzt kell fizetni.  Ma mar a "forrasvizet" palackozva vagy karton-
dobozban aruljak a szupermarketek polcain.  Ez persze maris elerhetetlen kb
masfel milliard tarsunknak, es sajnos egyre tobbnek valik elerhetetlenne a
jovoben.

Udvozlettel,  Gabor

Ugy erzem, Karadi Kazmer levele az oregek sorsarol igencsak hozza
 tartozik a nepesedesi problemakorehez. Ellmann Gabor hozzaszolasaban
 arrol irt, mennyire gyorsan avul az informacio, tehat mennyire
 nehez az oreg embernek a helyet megtalalnia. Amirol irnek, az joval
 altalanosabb.
   Arrol, hogy van nepessegroppanas is, nemcsak nepessegrobbanas. Mindkettovel
 egyutt kell elnunk. A nepessegrobbanas tunik most, jogosan sulyosabbnak,
 mint globalis problema, hiszen bolygonk lakossaga rendkivuli utemben
 novekszik. Azonban nekunk, nemcsak Magyarorszagon, hanem Europaban, az
 Egyesult Allamokban es masutt is a nepessegroppanasnak nevezheto jelenseg
 okoz es meg inkabb okozni fog majd gondokat. Nehany adat: az Europai
 Kozosseg orszagaiban egy no atlagban 1,5 gyereket hoz a vilagra. Del-Koreaban
 ez a szam 1,8.
   Ha feltarjuk, miert csokken ez a szam 2-re, vagy az ala, tobbet tudunk
tenni a nepessegrobbanas megfekezesere is. Sokmindent mondhatunk, miben
masok a fejlett, csokkeno nepessegu orszagok, mint a szegenyek, ahol
robbanasszeruen no a nepesseg. Iskolazottsag, fejlett ipari tarsadalom,
gazdagsag, stb. De a donto tenyezo a csalad szerkezete kell, hogy legyen,
hiszen a csaladon belul dol el, hany gyerek szuletik.
  A kovetkeztetes az, hogy a ma gazdag tarsadalmak ugy formaljak a
csalad szerepet, hogy az egyre kevesebb gyereket nevel fel. Most
csak azt elemeznem, mi hatarozza meg az ilyen tarsadalmak jovojet. Ezzel
egyutt arra is gondolok, nem ez, az europai modell, lehet a megoldas utja.
A szuletesek szamat itt vegeredmenyben a rovidtavu, racionalis megfontolasok
hatarozzak meg, a jelszo a minel biztonsagosabb, kenyelmesebb, teljesebb
egyeni let.

  Ha a no atlagban 2-nel kevesebb gyereket szul, a tarsadalom eloregszik.
No az atlageletkor, ezzel egyutt nemcsak az idosebbek szama, hanem tarsadalmi
sulya is novekszik. A demokratikus rendszeru orszagokban a szavazok
meghatarozo reteget jelentik. Ellenuk, oket elhanyagolva  politizalva nincs
az a politikai ero, amelyet ujra megvalasztananak. Nem lehet oket kikoltozteni
a nyarikonyhaba. A valasztasok kozponti kerdese volt nalunk peldaul a
nyugdijak ertekallosaga, a nyugdijbol a gyogyszerre forditott penz.
A media is kiemelten kell, hogy foglalkozzon problemaikkal, hiszen ok a
mediapiac fo fogyasztoi.

  Kik azok, akik ma Magyarorszagon a leginkabb szegenyek. A valasz szinte
automatikusan kovetkezik. A nyugdijasok. Az Andorka Rudolf publikalta
felmeresek szerint nem. Vannak, akik koreben meg tobben vannak, akik komolyan
nelkuloznek. A gyerekek, es a tobbgyerekes csaladok a leginkabb szegenyek.
Ez a csoport a politikaval nem sokat torodik. A gyerekek velemenyet nem
szoktak kerdezni. A szuleik sem sokat szamitanak, nem ernek ra politikaval
foglalkozni, kiveve persze ha munkanelkuliek. Orulnek, ha elnek es dolgoznak,
amennyit birnak.

  Hogyan viselkedik az eloregedo tarsadalom fiatal retege, amelyik
keptelen megfelelo modon gondoskodni oregeirol es megfelelo modon nevelni
gyermekeit. Termeszetesen, a szabad tarsadalomban, ahol mindenki ugy el,
elhet, ahogy neki maganak a legjobb, legkenyelmesebb, konnyitenek magukon,
ahogy tudnak. Hogyan? Ugy, hogy ok meg kevesebb gyermeket vallalnak, mint az
elottuk jarok.

  Ebben bizvast tamaszkodnak a tarsadalom megertesere. Mivel mar felmenoik is
igy tettek, szemrehanyas sem erheti oket. Ezzel a
tarsadalom oregedese tovabb gyorsul es valoszinu megallithatatlanna
valik.

  Az eloregedo tarsadalom ezert valsagokkal terhes. Mindenki panaszkodik,
elegedetlen, jajgat a terhek alatt, kuzd a jogaiert. A szeretet elteto es
megtarto ereje, a szolidaritas erzete, az egyuttmukodesre valo hajlandosag
egyre csokken.

  Termeszetesen a fenti folyamat csak akkor megallithatatlan, ha eszmek
nelkul, csak az anyagi joleltre osszpontositva elunk. Elfogadhato kozos
celok, eszmek egybeforraszthatjak az orszagot, nepeket es akkor minden
megoldhatatlannak tuno gond orvosolhato lehet. Ilyen celokrol, eszmekrol
majd holnap. Elore is megnyugtatok mindenkit, a megoldast foldhozragadt
modon, nem a csillagos egre tekintve keresem.

   Udv Laszlo