Mi az osszefugges a mell, mellkas jelentesu kebel fonev es a 
bekebelez ige kozott?

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Rekettyes = Rekettye tervezo es berendezo szakember

Hello, eszkimo ugyben a google.com elso talalatat
ajanlom, az eskimo words for snow urban legends szavakra keresve:
http://www.urbanlegends.com/language/eskimo_words_for_snow_derby.html

Egyreszt sok a nyelvjaras (adott nyelven belul), masreszt a szavakat
kepezni is lehet, akkor az mar uj szo-e? Harmadreszt az oldalon azert fel
van sorolva sok szo, jelentessel egyutt, es referenciaval. Ha azt hogy
"ho" eleg tagan ertelmezed akkor 50, ha pl a "jeghegy" meg effeleket nem
veszed bele, akkor csak kb 8...

fu

Hello,

>Felado : Hunter
>E-mail :  [Hungary]
>Temakor: Re[2]: Filmcimek felreforditasa ( 24 sor )
>Idopont: Wed Mar 20 00:34:13 CET 2002 NYELV #69
>Jelen esetben a "Gyalog galopp" nem forditas, hanem uj cimet adtak a
>filmnek.
>Es az miert baj?

Mert ez ugyanaz a kategoria, mint amikor forditasban tevednek, vagy esetleg
a filmbol reszeket vagnak ki. Az alkotoi szabadsag megsertese, ha nem
torekednek a forditas husegere.

Mondjuk a "Honfoglalas" cimu magyar filmet szinkronizalva bemutatnak az
USA-ban mondjuk a "Vad Hun" fantazianev alatt.

Azzal, hogy a fordito egy bizonyos hataron atlepve szemelyes velemenyet es
izleset is belefoglalja a filmbe, azzal a filmet "hamisitja". Igy mar
vilagosabb?

Udv,

awender

Hello,

>Felado : La'ng Attila D.
>E-mail :  [International]
>Temakor: Katica ( 105 sor )
>> Viccnek esetleg meg elment volna, de kifejezetten otromba dolog a
>> katicabogarat lerondazni.
>  Mondd, Awender, nem vagy Te ma este egy kicsit türelmetlen? Hat
>leveledet olvastam egymás után és végig így tűnt, Izabellával is,
>Gáborral is, velem is; egyedül Máriával nem. Ami pedig a katicabogarat
>illeti, képzeld el, van olyan ember, akinek nem tetszik. Mert
>semmilyen bogár se tetszik neki. Üssetek, verjetek, sőt tapossatok
>meg, de én ilyen ember vagyok, és nem érzem úgy, hogy ezzel a
>katicabogarak lelkébe gázoltam volna. Ettől teljesen függetlenül
>javasolnám, hogy higgadj le.

Talan kisse elesebben fogalmaztam, de nem voltam merges. Teljesen mindegy,
hogy te szeretsz e valamilyen elolenyt vagy sem. Abban az esetben, ha ez a
dolog egy adott kulturkorben pozitiv dolgot jelent, abban az esetben otromba
dolog masnak nevezni.

Attol hogy vki nem vallasos, meg nem rohog a templomban. Romaniaban nem
dicsoitjuk romanoknak marcius 15-ot. Osztraknak nem fejtjuk ki, hogy
mennyire undoritonak talaljuk a sramlizenet.
A skarabeuszt talalhatod undoritonak, de ezt Egyiptomban illetlenseg
hangsulyozni.

Erthetobb igy amit mondtam?

Udv,

awender

Hello,

>Felado : Racsko' Tama's
>E-mail :  [Hungary]
>Temakor: Re: makedon kurva ( 15 sor )
>Idopont: Sat Mar  2 20:03:21 CET 2002 NYELV #52
>> A kurva makedonul is kurva. Biztos onnan jott at hozzank nem? ;)
>Most ráhibáztál, könnyen meglehet. A szláv liturgiai nyelv ui. Szaloniki 
>környéki (tehát szláv-macedón) nyelvjárásokon alapult. Ez olyan volt a 
>főleg Erdélyben. De ezen túl a magyarok bejövetele előtt Erdély közéspő 
>és déli része a Bolgár Birodalom része volt, így etnikai keveredés is 

Bolgar birodalom? Ilyesmirol most hallok eloszor. Hol lehet errol az
idoszakrol bovebben olvasni?

Udv,

awender

Kedves Lista!

On 20 Mar 2002 at 2:34, HIX NYELV wrote:

> Felado : La'ng Attila D.

> > Viccnek esetleg meg elment volna, de kifejezetten otromba dolog a
> > katicabogarat lerondazni.
 
> Ami pedig a katicabogarat illeti, képzeld el, van olyan ember, akinek
> nem tetszik. Mert semmilyen bogár se tetszik neki. Üssetek, verjetek,
> sőt tapossatok meg, de én ilyen ember vagyok, és nem érzem úgy, hogy
> ezzel a katicabogarak lelkébe gázoltam volna. 

En szeretem a bogarak tobbseget, de el tudom kepzelni, hogy valaki nem 
szereti oket, vagy fel toluk. En kinevettem azokat, akik azt mondtak, hogy 
csip a katicabogar. Valoban csip es nagyok kemenyen. NDK-ban voltam 
evezoturan es katicarajzas volt. 1 m3-ban volt vagy 1000 darab. Boldogan 
odamentem, majd elmenekultem, mert nagyon kellemetlen a csipesuk. A NDK-s 
barataim meg nevettek, mert ok megmondtak...

Szoval aki fel a darazsaktol, az felhet a katicaktol is...

Udv From:, a bogaras

SZÉVA

> A regénybeli Gaglow azonban Németországban van, német helynév, így
> számomra természetes(ebb) lett volna a "gaglov" ejtésre gondolva a
> "gaglowi", "Gaglowban" változat. Miért ejtsünk magyar szövegben
> német nevet angolosan?

  Ez nem angolos ejtés, Széva, a "gaglov" tévedésen alapul. A németben
az -ow végű nevek szláv eredetűek, és ezeket a németek úgy ejtik, hogy
-ó. Például a Klinika Brinkmann professzorát játszó Klausjürgen Wussow
nevét ejtsd: vusszó. Itt tehát a w csakugyan néma, nem angol, hanem
német szabály alapján, így a toldalékok előtt dukál a kötőjel.

HUNTER

>> a baratno hasznalata eseten is kiderult volna a szovegkornyezetbol,
>> hogy a holgy szive nem a tied.
> hölgyismerős

  Hát ennél kétértelműbb aztán tényleg nincsen, Hunter. Emlékszem egy
magyar filmre, amikor egy férfi bemutat egy másiknak egy nőt, és mint
a kis ismerősére hivatkozik rá; azonnal világos mindenkinek, hogy
milyen módon ismeri (bibliai értelemben).
  Ezenfelül pedig a barát és az ismerős két külön dolog. Te például,
Hunter, az ismerősöm vagy, mert láttam már a leveleidet itt-ott a
neten, Te is az enyémeket, de nem vagyunk barátok, hiszen egymás
személyéről nem tudunk semmit, még soha le nem ültünk egy hosszabb
beszélgetésre. Azok a hölgyek, akiket én a barátom szóval illetek,
csakugyan a barátaim. Évek óta ismerjük egymást, segítettünk egymásnak
nehezebb időszakokban, sokat beszélgettünk, tudunk egymás élete
folyásáról. Ez barátság, nem pedig ismerősi viszony.

RACSKÓ TAMÁS, GYURI, LORD EPPING

  Engedtessék szólnom, hogy bár eszmecserétek nyelvészeti kérdésből
indult, mostanra kinőtte azt és elsősorban teológiai jellegű. Úgy
hiszem, most már nem a Nyelv listán lenne a helye.

ZOLI

> A magam reszerol - azaz szubjektive - onkenyesen azokat az idegen
> ill. hazai keletu szavakat tartom divatszonak, melyek viszonylag
> frissek es felkapottabbak annal, mint amekkora a jelentoseguk.
> (ilyennek tunik a marketing, es az innovacio is)

  Rendben, de hogyan méred fel egy szó jelentőségét? Szerintem például
az innováció szó jelentősége a nullához közeli, mert erre régesrég
megvan a magyar egyenértékes: újítás. Ellenben a marketing már bírhat
jelentőséggel, mert nemigen tudok olyan szót, ami pontosan fedné a
marketing jelentéstartományát (igaz, ezt csak meglehetős homályosan
ismerem).

> valoszinuleg amiatt hangoznak el kituntetett modon a koznapi
> *verbalis kommunikacio* :) soran oly gyakran, hogy szinvonalasabbnak
> tunjon az adott mondando, illetve eloadujuk szakavatottsaganak
> *imidzsehez* :) kulonlegessegukkel hozzajaruljanak.

  Ebben biztos lehetsz, mindazonáltal ehhez még idegen szavakra sincsen
szükség. Így például a magyar jogi szaknyelv a dagályosságnak és
terjengősségnek az államigazgatásban megkívánt és szükségesnek
minősülő olyan fokozatát éri el gyakorlatilag és kimutathatóan teljes
mértékben idegen szavak és kifejezések használatának mellőzésével,
amely fokozat egyfelől a sallangok lehámozásával a valódi érdemi
mondanivalót megtisztított és lecsiszolt állapotában felismerni
képtelen hallgatót a közlés folyamatából teljesen kirekeszti, ezáltal
biztosítván az államrend szolgálatát végző személyek (a továbbiakban:
hivatalnokok) és a köznapi állampolgárok elkülönítését már a közlés
puszta folyamatával is, egyszersmind másrészről biztosítja, hogy úgy a
mondandó, mint annak előadója különlegesnek minősülvén a közrendű
állampolgárok egyhangú és szürke sorából kimagasodjon, ezzel egyúttal
azt is keletkeztetvén, hogy szinte teljességgel elkerülhető, avagy
legalábbis minél ritkábban alkalmazandó legyen a bizonyos jogalkotási
és törvényhozási (a továbbiakban: jogalkotási) folyamatok során
tilalmas és kerülendő mondatvégi pont.

> Az is elhangzott, hogy a nyelvujitok talan meg tobb kart is okoztak
> a magyar nyelvnek, mint amennyit hasznaltak.

  Hát, ugye, attól függ. Elég sok kárt okoztak, szó se róla. Sokat is
használtak. Ha valaki össze tudja mérni, hogy egy új és használatos
szó létrehozása és egy káros nyelvi babona terjesztése közül melyiknek
van nagyobb jelentősége, minden tiszteletem az övé. Számomra ez olyan
feladat, mint azt összemérni, hogy vajon a zsiráf magasabb-e, mint a
bálna nehezebb.

> Szerintetek tenyleg egyertelmuen kedvezo az idegen szavakkal
> gazdagodas, vagy igyekeznunk kellene nyelvunk egyediseget minden
> tekintetben lehetoseg szerint megorizni ?

  Igen. Mind a kettő egyszerre igaz. _Bizonyos_ idegen szavakkal való
gazdagodás egyértelműen kedvező, ám nyelvünk egyediségét nem ennek
ellenére kell megőriznünk, az az idegen szavak ellenére is megmarad.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
JOGHURT = Mongol satorfajta, melyben tobbnyire lotejet savanyitanak.

A NYELV 0069-ban írta Hunter >:
>> a baratno hasznalata eseten is kiderult volna a
>>szovegkornyezetbol, hogy a holgy szive nem a tied.
>hölgyismerős
Rendőrségi hírekben így nevezik a szeretőt. Úgyhogy nem jó.

Üdv: Attila

Kedves Lord Epping!

Ha szépen megkérlek masodszor is, akkor megtennél valamit?
A Témakör mezőbe a témát kéne írni, nem mindig ugyanazt.
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

Kedves Tamás! 

Köszönöm tartalmas "visszakotyogásodat", és örülök, hogy azért elég sok
mindenben egyetérthetünk. Hogy kotyogásodat egy kis teológiai off-topic
visszaböködéssel (is) megháláljam:

>Az Ézs 7,14-nek túl nagy jelentőséget tulajdonított a katolicizmus 
>megfeledkezve arról, hogy a szeplőtelenség spirituális és nem 
>fizikális erény. 

>Ezt a 
>görög szót aztán már a szeplőtelen fogantatás dogmája alapján 
>értelmezték, mely megmerevítette Ézs 7,14-et is. 

A szeplőtelen fogantatás dogmája - a közhiedelemmel ellentétben - nem
Jézusnak szűztől való születésére, hanem Mária eredendő bűn nélkül való
fogantatására vonatkozik. Ez utóbbi tette Máriát alkalmassá a katolikus
teológia szerint Isten-anyaságára. Én magam jártam elől rossz példával,
amikor első hozzászólásomban Iz/Ézs 7,14-gyel kapcsolatban tévesen a
szeplőtelen fogantatást említettem a szűzen szülés helyett. Mea culpa.

>Az Ézs 7,14-nek túl nagy jelentőséget tulajdonított a katolicizmus
>megfeledkezve arról, hogy a szeplőtelenség spirituális és nem fizikális
>erény. Ez akadályozta őket -- és a korai reformáltakat is 
>-- a szöveg helyesebb értelmezésében. 

Már elnézést, de mi köze ennek a katolicizmusnak? Nem a katolikusok, hanem
Máté tulajdonított nagy jelentőséget Iz/Ézs 7,14-nek, amikor Jézus szűz
anyától való fogantatását és születését (amit Mt 1. fejezetének 18., 20., és
24-25. verse ír le) az izajási próféciával kívánja megerősíteni. Ha
keresztényként tagadjuk Izajás versének újszövetségi relevanciáját, vagy nem
Jézus szűztől való születésének próféciájaként értelmezzük, igen komoly
problémáink lesznek Mt 1,23-nak és kontextusának értelmezésével.

>Egy kis rációval beláthatták 
>volna, hogy egy ószövetségei prófécia egy szűz gyermekét nehezen 
>tudná Dávidra visszavezetni férfiágú leszármazást nyilvántartó 
>hagyomány mellett, főleg annak tudatában, hogy Onán óta a zsidók 
>előtt ismert: a nemzéshez kell a férfi magja (tehát a nő oldaláról a 
>szüzesség elvesztése). 

Megint csak tévedés a katolikusokat hibáztatni: az a kis ráció már Mátéból
hiányzott, amikor egyazon fejezetben írja le Jézus nemzetségtábláját,
befejezve Józseffel, Mária férjével, majd pár verssel később leírja, hogy
lett Mária viselős a Szentlélektől, s hogyan akarta József őt emiatt
titokban elbocsátani. Bizony nincs itt egy csepp logika sem, férfiágú
leszármazás meg pláne nem, de ezt Máténak köszönhetjük, nem a katolikus
szentírásmagyarázatnak.

Bevallom, nem vagyok jártas az evangélikus teológiában, de az evangélikusok
szerint nem szűz anyától, s a Szentlélektől foganva született Jézus? Fenti
argumentációidból ezt sejtem kiolvasni.

De hogy ne tegyük még jobban próbára nagyrabecsült listatársaink türelmét,
vissza a nyelvi témákhoz:

>Igaz, ki kellett volna tennem a _bibliai_ jelzőt a héber elé: ez holt 
>volt, különben a farizeus ill. esszénus értelmezések nem térnének el 
>ilyen mértékben. 

Nekem ez még így is üti a fülemet. Értem én, hogy merre hajazol a "holt"-tal
- hogy az Izajás korából fennmaradt szövegek a nyelvnek egy archaikusabb
állapotát őrizték Jézus korában -, de te a Mária-siralom ómagyar nyelvét is
holtnak neveznéd?

>Én úgy gondolom, hogy Jézus korában a héberül 
>beszélők is már közvetlenül nyelvváltás előtt álltak. 

Egyáltalán nem. A héber beszélt nyelv volt kb. a II. sz. végéig, de
dokumentálhatóan mindenképpen a II. század közepéig. A beszélt nyelv
kihalását nem egy fokozatos, előre megjósolható nyelvváltás okozta, hanem
egy drasztikus politikai esemény: a sikertelen Bar-Kokhba lázadás, amelynek
következményeként a héberül (és arámul) beszélő zsidóságot a rómaiak
száműzték Palesztina tartományból. A diaszpórába kényszerült zsidóság néhány
generáció múltán részleges nyelvcserén ment át, megteremtve ezzel a
különleges zsidó nyelvek sorát.

>Ha egyáltalán: éppen 
>most olvastam, hogy a diaszpóra zsidósága próbálta először a messiást 
>szűztől való születéshez kötni, 

Érdekes, erről még soha nem hallottam - mármint hogy a szűztől való születés
gondolata bármikor is helyet kapott volna a zsidó messiásvárás eszméjében.
Tudnád esetleg a fenti forrását közölni? Előre is köszönöm.

S hogy az ökumené és egyetértés jegyében zárjam ismét kissé hosszúra
kerekedett mondandómat: egyetértek azzal, hogy az
alma/betula/parthenosz/virgo szavak mind a hajadon, házasulandósorban levő
lány megfelelői, nem kifejezetten a biológiai szűzesség (defloreálatlanság
-> floreáltság? :-)) terminus technikusai, bár azokban a társadalmakban,
ahol ezek a szavak még az élő beszéd részei voltak, a hajadonság per
definitio a szűzességgel járt együtt. 

Gyuri
(Catholicus Vulgaris)

Tamás írta:

>Ide tartozhat az az érdekesség, melyet most fedeztem fel, és Sajó 
>Gyuri talán majd magyarázatot tud adni. A Károli-féle Biblia szerint 
>a Krisztus feltámadása után az apostoloknak élő voltát bizonyítandó 
>sült halat és lépesmézet evett (Lk 24,42). Az én 1979-es magyar 
>ökumenikus Bibliám és a Szent István Társulat 1996-os katolikus 
>Bibliája szerint is csak sült halat evett, mézet nem. Vajon Károli 
>szövege Ézsaiás próféciája miatti betoldás volt, melyet a szöveghűség 
>jegyében később töröltek? 

A fenti vers több szövegvariánsát is őrzik a görög kéziratok, ezeknek
némelyike hozza, némelyike pedig kihagyja a lépesmézet. Nem tudom amúgy,
hogy a betoldásnak van-e köze Izajás jövendöléséhez. Úgy tűnik, a modern
szövegkritika hitelesebbnek fogadja el a méz nélküli szöveget, az újabb
fordításokból ez ezért hiányzik. Régebbi fordításokban inkább előfordul a
lépesméz (vö. latin Vulgata, német Luther Bibel, angol King James és
Webster, valamint több más európai nyelvű fordítás), de ezekben is többször
csak zárójelben vagy lábjegyzet formájában jelenik meg a szó. Károli forrása
valószínűleg a Luther Bibel lehetett.

Gyuri

Kedves Tajthy Tamás, Láng Attila D.!

hix.nyelv #69, :
> A TIPP-en beszelgettunk, hogy az eszkimo nyelvben van, vagy nincs 50
> folotti szamu szo a ho'ra. 

hix.nyelv #69, Láng Attila D.:
> Azok közé tartozom, akik kacsának tekintik a dolgot. Eddig még sehol
> nem láttam azt feketén-fehéren leírva, hogy kérem szépen, ebben és
> ebben a nyelvben van sok szó a hóra, éspedig -- és felsorolja a
> szavakat jelentésükkel együtt. Ha erre egyszer precedens találok
> szavahihető környezetben (szóval nem neten terjesztett hoaxként),
> revideálom álláspontomat, addig nem. 

A dolog nem fekete-fehér: a hóra valóban nincs 50 vagy több szó, 
viszont van számos hóval, jéggel kapcsolatos jelentésű szó van. De ez 
nem unikális: mi is ismerünk "havas esőt", "hódarát", "porhó", 
"firnhót", "jeget", "gleccsert", nálunk is "beáll a jég a folyón", de 
az ehelyett "be is fagyhat". Az alábbi 15 entitásra kiterjedő listát 
a <http://www.ling.ed.ac.uk/linguist/issues/5/5-1239.html>; címen 
találtam, ott egy bővebb esszécske részét képezi. A szólista a közép- 
alaszkai jupik nyelvjárásokól való (a szögletes zárójel egy adott 
nyelvjárást jelöl, ha nem mindegyikben ismert). Elnézést, de nem 
fordítom le, angolul lesz.  

A. Snow particles
(1) Snowflake
      qanuk 'snowflake'
      qanir- 'to snow'
      qanunge- 'to snow' [NUN]
      qanugglir- 'to snow' [NUN]
(2) Frost
      kaneq 'frost'
      kaner- 'be frosty/frost sth.'
(3) Fine snow/rain particles
      kanevvluk 'fine snow/rain particles
      kanevcir- to get fine snow/rain particles
(4) Drifting particles
      natquik 'drifting snow/etc'
      natqu(v)igte- 'for snow/etc. to drift along ground'
(5) Clinging particles
      nevluk 'clinging debris/
      nevlugte- 'have clinging debris/...'lint/snow/dirt...'
B. Fallen snow
(6) Fallen snow on the ground
      aniu [NS] 'snow on ground'
      aniu- [NS] 'get snow on ground'
      apun [NS] 'snow on ground'
      qanikcaq 'snow on ground'
      qanikcir- 'get snow on ground'
(7) Soft, deep fallen snow on the ground
      muruaneq 'soft deep snow'
(8) Crust on fallen snow
      qetrar- [NSU] 'for snow to crust'
      qerretrar- [NSU] 'for snow to crust'
(9) Fresh fallen snow on the ground
      nutaryuk 'fresh snow' [HBC]
(10) Fallen snow floating on water
      qanisqineq 'snow floating on water'
C. Snow formations
(11) Snow bank
      qengaruk 'snow bank' [Y, HBC]
(12) Snow block
      utvak 'snow carved in block'
(13) Snow cornice
      navcaq [NSU] 'snow cornice, snow (formation) about to collapse'
      navcite- 'get caught in an avalanche'
D. Meterological events
(14) Blizzard, snowstorm
      pirta 'blizzard, snowstorm'
      pircir- 'to blizzard'
      pirtuk 'blizzard, snowstorm'
(15) Severe blizzard
      cellallir-, cellarrlir- 'to snow heavily'
      pir(e)t(e)pag- 'to blizzard severely'
      pirrelvag- 'to blizzard severely'

Mindemellett egy hasonló 26 elemű angol szólista: "snow, slush, 
sleet, hail, frost, hoarfrost, rime, powder, ice, hardpack, snowball, 
iceball, cornice; flurry, blizzard, ice crystal, ice storm, 
avalanche; snowflake, snowdrift, snowfall, snowstorm, snowball, 
snowbank, snowcapped, snowlike". Szóval a hír igaz, de a délszaki 
nyelveket leszámítva minden más nyelvre érvényes. Pusztán egyes 
nyelvek ezt inkább összetételekkel, mások inkább külön gyökökkel 
fejezik ki.

Kedves Attila!

hix.nyelv #69, Láng Attila D.:
> Emlékeim szerint az, hogy "harasó", egy szép retroflex s-sel hangzik.
Itt szemben velem a kollégám, aki halb-ruszák-half-magyar, azt hitte 
szidom, amikor azt kérdeztem, retroflex "s"-et ejt-e a "haraso"-ban. 
Nos nem ejt: a hangszíne ugyan a magyartól eltérő: a palatalizáltság 
"ellentételezése" miatt a nyelvhát mélyebbre kerül: velarizált lesz, 
de minőségileg nem változik. Nincs most nálam, de a Laziczius-féle 
fonetikajegyzetben elemzik röviden bizonyos nyelvek egymástól kissé 
eltérő "s"-eit, de ezek továbbra is az [S] hang aleseteit képezik. 

> aztán később csaptam a homlokomra, hogy hahó, retroflex kell. Mondtam
> neki a különbséget a kettő között, és ráfelelte, persze hogy az kell.
> Azok vannak benne, és a dolgozatot már rég leadtuk. 
Akkor ez az első dolgozat, amely így jár el: szakirodalomban még nem 
találkoztam vele. Amiért Medveczky Medve (leánykori nevén Nevedomé 
Medvied'a) az előző számban is vakargatta a fejét, az az, hogy 
ismeretei szerint retroflex "s" nincs, ill. a retroflex "s" ugyanaz, 
mint a retroflex "sz". Ennek oka, hogy a retroflex ejtésmód nem a 
képzési helyhez kötődik, hanem a nyelv képzés közben felvett 
alakához: a nyelvhegy enyhén hátra görbül, amely miatt nem érintheti 
előrébb a szájpadot mint a palatális régióban. Így az alveoláris 
területhez eleve nem lehet ezt a képzésmódot kapcsolni, továbbá a túl 
hátra görbített változatok sem fordulnak elő, így a retroflex képzés 
a szájpandlás viszonylag kis területén értelmezhető. Ha a nyelvhegy 
nem lenne begörbítve, akkor alveoláris hangot kapnánk, a fonetikai 
érzet is hasonló: így általában "t", "d", "sz", "z" stb.-ként 
szoktunk rájuk hivatkozni, és nem "k", "g", "ch", "gh"-ként, de éppen 
ez utóbbit is megtehetnénk. A "csé" és a "scsá" ráadásul palatalizált 
(azaz "lágy") is, amely kizáró relációban áll a retroflex 
ejtésmóddal: nem hajolhat a nyelvhát egyszerre felfelé és lefelé is.

> Meg is védte, és diplomát kapott érte, orosztanárnéni lett belőle. 
Ha szépen beszél, jó pedagógus, akkor én is átengedtem volna a 
retroflex jelölés dacára: elvégre egy tanárnak a nyelv gyakorlatához 
és tanításához kell értenie, nem a fonetikához. Az, hogy szó nélkül 
elsiklottak felette, az leginkább a konzulenst és az opponenseket 
minősíti...

> Mi a különbség a palatalizált és a palatális ejtésű között, hogy
> tanuljak megint valamit? 
A "palatális" az a képzési helyet adja meg: a nyelv a kemény szájpad 
domború részével érintkezik. A "palatalizált" pedig a képzésmódot: a 
nyelv közepe (a nyelvhegy mögötti része) feldomborodik a kemény 
szájpad irányában, miközben a képzési hely változatlan. Egyesek ezt 
"secundary arcticulation"-nak írják le (vi. "mellékesen" /j/-t is 
ejtünk egyben), vö. <http://www.phon.ox.ac.uk/~jcoleman/MULTART.htm>;. 
A palatális hangok már eleve palatalizáltak, de a többi képzési 
helyhez tartozhat palatalizált változat. A mi "t : ty" /t : c/ 
kontrasztunkkal szemben az oroszban /t : t'/ kontraszt van, a 
makedónban viszont /t : k'/ (!). Vagyis az oroszok a "lágy" hangot 
ugyanott ejtik mint a keményet, a magyarok a lágy változat ejtése 
közben a nyelvüket egy kissé hátrébb húzzák, míg a makedónok még 
hátrébb egészen a lágy szájpadiy. Mindeközben mindhárom változatban a 
nyelv "macskahát módjára" domborodik, szemben a kemény ejtés enyhén 
lejtő nyelvállásával. 
A fentiek értelmében érhető talán, miért nem lehet az orosz 
palatalizált "csé" /tS'/ ill "scsá" /S':/ retroflex: a nyelv 
ellentétesen görbül. De az orosz /S/-re /Z/-re is belátható, hogy 
mindössze a palatális ejtésmód ellentételezéseként velarizáltabbak 
mint a semleges magyar megfelelőik. Velarizált ejtésnél a nyelv töve 
emelkedik meg, miközben a közepe lejjebb kerül, mintegy egyhe ívű "U" 
alakban. A retroflex pozíció is hasonló, csak: a görbület mélyebb és 
a nyelv hegye visszakunkorodik. Veláris ejtésnél viszont a nyelv 
hegye és a közvetlenül mögöttes terület rendesen "színével fölfelé" 
ér a képzési területhez.

Kedves Attila, Gyuri!

hix.nyelv #69, Láng Attila D.:
> Erről egy jelenet jut eszembe: ... odanézz, mennyi istentehene, és
> elkezdik terelgetni a tuggyaszösz miféle bogarakat. 
Katicabogarakat: kövek alatt, farepedésekben telelnek át az imágók, 
jellemzően több tucat, esetenként több száz egyed együtt. Ha 
inszektofóbiás vagy, és egy ilyen gruppal talákozol, nem irígyellek.

> Azért fölfigyeltem arra a kifejezésre, hogy "pánbozsík", vagyis pán
> Boµík -- ez engem nem arra emlékeztet, hogy Úristen, hanem hogy Isten
> úr. Akkor lehet akár egy Boµková asszony is, nemde?  
A magyarban az "Úristen" és az "Isten úr" különbsége nem ismert, sőt, 
az "Úristen" kimondott magyartalan indoeuropeizmus: a "Dominus Deus" 
tükörfordítása a helyesebb "Isten úr" helyett. (Vö. "Hotel Menthol" 
vs. "Menthol Hotel/Szálloda"). A "bozsík" szlovákul 'istenke'-t 
jelent. Így "bozsíková" nincs, mivel az Úr páratlan a maga nemében, 
de a másik nemben is. Van viszont e földön "Bozsik" családnév, 
melynek szó szerinti értelme ugyan szintén 'istenke', de 
értelemhelyesebb magyar megfelelője az egyébként létező "Istenes" 
vezetéknév. "Pán Bozsik" mellett már akadhat "panyi Bozsiková".

hix.nyelv #69, :
> Milyen érdekes, hogy sok európai nyelvben vallási - gyakran Szűz
> Máriához fűződő - konnotációja van a [katicabogár] névnek ... Tudja
> esetleg valaki, hogy áll-e valamilyen legenda ezeknek a neveknek a
> hátterében? 
Sajnos, erről nincsnek információim.

Kedves Zoli!

hix.nyelv #69, :
> A magam reszerol - azaz szubjektive - onkenyesen azokat az idegen
> ill. hazai keletu szavakat tartom divatszonak, melyek viszonylag frissek
> es felkapottabbak annal, mint amekkora a jelentoseguk.
Azt nem tudom, hogy a "média" divatszó-e, erről majd egy emberöltő 
múlva lehet diszkutálni. Mindenestre nem csak divatszavak vannak a 
nyelvben, hanem divatjelenségek. Ezek közé tartozik többek közt az 
idegen és divatszavak csökkentésének igénye, az ún. purizmus. 
Véleményem szerint ez ugyanúgy kerülendő jelenség, mint az 
ellenkezője. Egy új szó, nyelvi jelenség elterjedése meglehetősen 
"marketábilis" jelenség [hogy stílusus legyek]: a nyelvközönség 
eldönti, hogy kell-e neki avagy sem. De ehhez, vi. a nyelvfejlődéshez 
az kell, hogy legyen a "piacon" új termék. Ennek hiányában nyelvi 
demokráciáról sem beszélhetünk.

A baratne meg nem veszett ki, el van szlengesitve, a "baratosnem"
kifejezesse, es nem avetos, ujra kezd divatba jonni, szerintem
aranyos.
En ezt szoktam hallani, nem barati, hanem annal intimebb jelentesben.


A holgyismeros nem egyenlo a _barat_ tenyleg mint barat jelentesevel,
az is felreertheto szerintem, sot az csak igazan.

Az osztrak nemet hasznalja meg a "meine liebste" kifejezest is, mint
kedves.

En a magam reszerol a fiu barataimat tovabbra is barataimnak fogom
nevezni, akinek nem tetszik majd szol, aki felre akarja erteni, az meg
felre fogja erteni.

udv
Vica Grazbol

>Esther Freud angol nyelven írta Gaglow c. könyvét, angolról fordították
>magyarra. Az angol kiejtésnek megfeleloen a fordításban "gaglow-i",
>"Gaglow-ban" stb. alakok szerepelnek. A regénybeli Gaglow azonban
>Németországban van, német helynév, így számomra természetes(ebb) lett volna
>a "gaglov" ejtésre gondolva a "gaglowi", "Gaglowban" változat. Miért
ejtsünk
>magyar szövegben német nevet angolosan?
>Mi a véleményetek, vagy van erre valami szabály?

Magyarorszagon meg a nemetul tudok kozul is kevesen tudjak, hogy a porosz
eredetu, -ow vegu csalad- es helysegnevekben a w nema, csak megnyujtja az
o-t. Igy peldaul a hires karmester, Liszt Ferenc vejenek neve (Hans von
Bu:low) bu"lo'nak ejtendo. Ugyanez igaz a Gaglow helynevre, amelynek ejtese
gaglo', tehat a a magyar helyesiras szabalyai szerint a gaglow-i, Gaglow-ban
alakok a helyesek.

Ferenc