Udv. mindenkinek!
Kozma Laszlo vagyok Erdelybol. Ez az elso megnyilvanulasom a Tudomanyban.
Szeretnek egy programozassal kapcsolatos feladatot mondani.
Az otlet nem tolem ered, lattam egy kis valtoztatassal a Mikrovilag 
egy nagyon regi szamaban (1989.Marcius.1.)
Igy szol a feladat:
Rajzoljunk egy haromszoget, es osszuk fel mindegyik oldalat mondjuk 4 reszre
(minel tobbre annal latvanyosabb). Vegyuk az AB-nek az A-hoz, a BC-nek a B-hez,
 
a CA-nak a C-hez legkozelebb eso osztaspontjat.A harom pontot osszekotve uj 
haromszoget kapunk. Most ismeteljuk meg az eljarast. Az egeszet ugy kell 
csinalni, hogy a vegtelensegig ismetlodjon (vagy ameddig a kepernyo felbontasa
engedi).
Otleteket, vagy kesz programokat (TURBO PASCAL,QBASIC) varok a cimemre, vagy a
TUDOMANY-ba.
Koszi.
Szabalyok:
-A program elmeletileg a vegtelensegig ismetelje az eljarast.
-Barmilyen harom kezdokoordinatara mukodjon
-A kezdokoordinatakat a felhasznalo irja be
                                             Kozma Laszlo
                                      

Kedves Istvan!

Elnezest a serto megjegyzesert, az addigiakbol en
azt gondoltam, hogy a Vassy Zoltan fele
telepatias kiserleteket azert emlitetted, mert a
telepatia lete, mukodese mellett vagy. Mint az
ropke maganvitankbol kiderult, felreertettem a
helyzetet, es Te is hasonloan alsz a temahoz,
mint en: erdeklodve varjuk Vassy Zoltan
megnyilvanulasat, es varjuk a reszleteket.

Udv: BM.

> Ha a kisse ujabb keletu relativitasbol, akkor a mu0 levezetheto az
> epszilonbol es a c-bol. (Ugy is mondhatnank: a magneses ter nem mas, mint az
> elektrosztatikus ter relativisztikus korrekcioja vagy transzformaltja)
> [ ... ]

Koszonom a valaszt !

Zoltan

Szadai Jozsi kerdezte, hogy hogyan egyeztetheto ossze a foton 
a hatarozatlansagi elvvel. Velemenyem szerint a hatarozatlansagi 
elv mukodik a fotonra (es minden mas zerus nyugalmi tomegu tehat 
fenysebesseggel mozgo reszecskere is). Ezek szerint amikor elinditottad 
a fotont, akkor mivel pontosan ismered a sebesseget, a helye teljesen 
hatarozatlan, azaz akarhol lehet a vilagegyetemben. Ez latszolag mintha 
ellentmondana a relativitas elmeletenek, de csak latszolag, mivel a 
fotont nem detektaljuk, csak ott ahol az lehetseges. Ezt illusztralja 
az egyfotonos interferencia kiserlet is. Nezzunk egy Michelson 
interferometert (ket egymasra meroleges optikai kar a vegukon tukrokkel, 
plusz kozepen felig atereszto tukor). Legyen a karok hossza 1 fenyev. 
Ekkor egyetlen fotont beengedve az interferometerbe, az onmagaval interferal, 
azaz mind a ket karon vegigmegy. Ha a tukrok helyett foton detektorokat 
rakunk be a ket kar vegebe, akkor a foton detektalodik az egyikben. Mi 
tortent? Most is vegig ment a foton hullamfuggvenye mind a ket karon, de 
amikor az egyik vegen megszolal a detektor akkor az egesz fenyevnyi nagysagu 
hullamfuggveny azonnal megjelenik (lokalizalodik) az adott pontban, a 
detektornal. Tehat mas az, hogy egy hullamfuggveny az egesz vilagegyetemben 
jelen van, es mas ha a hozza tartozo reszecsket detektaljuk is.

Remelem nem irtam tul nagy hulyesegeket, ha igen akkor majd kijavit valaki. 
A fotonok termeszeten valo spekulalas mar sok ertelmes embert juttatott 
elmegyogyintezetbe.

Udv.   Csoto Attila

Sziokak!

Ujabb kerdesek:

1. A legkori oxigen nem eredthet a novenyekbol. Kiszamoltak
hogy pl. egy fa elete soran annyi oxigent termel ami kesobb a
lebomlasahoz kell.
Tehat a legkori oxigen nem a novenyek mukodesenek eredmenye.
Tekintettel arra hogy az oxigen a masodik legreakciokepesebb
gaz a fluor utan, az hogy a legkorben ebbol a gazbol ilyen
nagy mennyiseg van jelen, abszurdum. Honnan ez a sok 
szabad oxigen?

2. Kozismert hogy a magnes tonkreteszi a szamitogepek 
adattaroloinak tartalmat (floppy, winyo).

A winchester forog, tehat benne egy villamos motor van. Abban
pedig egy permanens magnes. Hogy nem teszi tonkre ez a 
hihetetlenul kozel levo (beepiett) magnes a winyon levo adatokat?

Jozsi
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)

Voros Jozsinak:
>>  exp(i*pi) + 1 = 0
>En nem erzek kulonosebb melysegeket a dologban. Figyelembe veve, hogy pi
>a felkor, inkabb azt mondanam, szandekosan olyan definiciot valasztottak
>a komplex hatvanyozasra, hogy ez igaz legyen...    :-)
Az exponencialis fuggveny matematikai definicioja:

          vegtelen  x^n
  exp(x):=  Sum     ---         tetszoleges komlex x-re
            n=0      n!

Az egesz hatvanyozas az algebrabol rogzitett komplex szamokra is (nincs
benne semmi onkeny). Szerinted trivialis, hogy x:=i*pi-t beirva pont -1-et
kapunk? (Euler -- aki allitolag ertett a matematikahoz -- annyira buszke
volt erre a felfedezesere, hogy ezt vesette a sirjara.) 


 mondja:
>2.A termeszetes kivalasztodas valoban garantalja-e a fejlodest?
>    Idezet:
>    'Az evolucios kovetkezmenyekkel jaro termeszetes szelekciot csupan
>olyan korulmenyek kozott figyeltek meg, ahol az ember drasztikusan uj
>korulmenyek biztositasaval nagyban befolyasolta a kivalasztas
>folyamatat' (J.B.S. Haldane, Nature; 1959 Marcius 14. 51.o.)
Es szerinted az ustokosbecsapodas (amivel a dinoszauruszok kihalasat, es az
emlosok eloretoreset magyarazzak) nem valtoztatta meg drasztikusan a
kornyezetet? Az, hogy csak egy katasztrofa segitsegevel tudtak az egyebkent
elvileg sikeresebb emlosok a vezeto szerepet atvenni a hulloktol, pont
egybevag a fenti idezettel. 

Van egy ultraprimitiv szemleltetese ennek az effektusnak, ami kb. igy szol:
Ha a versengo fajok egyedszamat az 
    n_i' = a_i*n_i - f(sum(n_i))
diffegyenlet irja le, ahol a_i a faj eletkepesseget, f() az eletter
korlatozo hatasat fejezi ki, akkor eleg ido elteltevel a legeletkepesebb faj
fog uralkodni a kezdeti felteteltol fuggetlenul. Azonban, ha a fenti
diffegyenletet modositjuk:
    n_i' = a_i*n_i^2 - f(sum(n_i))
amit ugy lehet interpretalni, hogy egy egyed tulelesi/szaporodasi eselyet
noveli, ha vannak tarsai, akkor hosszu ido elteltevel sem a legnagyobb
a_i-ju fog uralkodni, hanem amelyik hamarabb szerez jo poziciot. Ez utobbi
nyilvan kozelebb van a valosaghoz (evolucio, vagy a fajoknak
megfeleltethetok vallalatok, birodalmak is), ilyenkor a hetkoznapi
tapasztalat szerint sem ervenyesulnek a kivalasztodas szabalyai. Csak a
drasztikus effektusok tudnak az eroviszonyokon valtoztatni: ustokos, haboru,
rendszervaltas, tozsdekrach.

>3. Idotartam problemak
>   Jo sok ido alatt mindent el lehet kepzelni.
>  Egy protein kialakulasanak lehetosege 2 milliard ev alatt, a
>vilagegyetemben levo osszes megfelelo atom felhasznalasaval a kovetkezo:
>
> egy a 10 a 161-enhez (James F Coppedge)
> egy a 10 a 243-onhoz (Lecomte du Nouy)
> egy a 10 a 60-onhoz (Charles E. Guye - matematikus)
A proteinkialakulas valoszinusegerol kozolt adatok nem tul meggyozoek, a
kitevok atlaga 155, a szoras 92. Ha feltesszuk, hogy a jovoben szamitott
kitevok normalis eloszlasuak lesznek, akkor minden 11. kutato szerint 50% a
proteinek megjelenesenek a valoszinusege, minden 20. szerint viszont
csak 10^(155-2*92)=10^-29 lesz a valoszinusege, hogy NEM alakul ki elet. :-)
Ugye te sem gondolod, hogy ezek az adatok komolyan vehetok?

>Murray Eden(MIT) es Marcel Schutzenberg (Parizsi Egyetem professzora)
>szamitogepes szamitasaik szerint az evolucio lehetetlen (Mathematical
>Challenges to the Neo-Darwinian Interpretation of Evolution; Wistar
>Institute Press, 1967, stb.)  
Nem emlekszem pontosan, hogy hol olvastam (a Fizika kulturtorteneteben?),
hogy annak idejen komoly tudosok kiszamitottak, hogy a vonatok sosem
mehetnek majd 20 km/h-nal gyorsabban, mert megfulladnanak benne az utasok. :)

Egy felig ertett modell felhasznalasaval igen intenziv hulyesegeket lehet
levezetni (divergenciak a QED-ben, atommagba hullo elektronok stb.), ez nem
bizonyitek arra, hogy tavolabb jutottunk a valosagtol.

Titusz

 idez egy absztraktot:
>researcher's hand. X-ray and MRI studies tend to confirm the genuineness 
>of these mind-over-matter psychosomatic effects. Further linkage experiments 
Van valakinek tudomasa vagy elkepzelese arrol, hogy hogyan lehet rontgennel
vagy MRI-vel megerositeni (vagy egyaltalan vizsgalni) azt, hogy egymasba
fuzodik-e ket femgyuru? (A varazslot egyebkent nem bantja a rontgensugarzas?) 

-pagony- nem ismeri azt az `urat', akirol Cseh Tamas es Meszaros Laszlo irt.
Bemutatom:
Hargitai Karoly amellett, hogy a Q10 magyarorszagi terjesztesevel
foglalkozik, az orszag legnagyobb (onjelolt) UFO-szakertoje.  
Az elobbi (es hianyos biologiai muveltsege) magyarazza, hogy miert ir
abszurd darabokat a Q10-rol, az utobbirol pedig egy eset jut eszembe
(mindenkitol bocs, de ezt a ziccert nem hagyhatom ki).
A nulladik tipusu talalkozasokban (aminek allando vendege volt), egyszer
mutattak egy UFO-felvetelt: a kepen az eloterben latszott egy tavvezetek, a
hatterben pedig egy bizonytalan alaku, meretu, pulzalo fenyes gomb volt
lathato. A szakerto verszemet kapott (`latjatok, eddig se beszeltem
hulyesegeket' -- meg talan maganak is elkezdett hinni), es eros izgalmi
allapotban rovid eloadast rogtonzott a Naprendszerben elofordulo UFO-k ket
fajtajarol, a humanoid es a dinoszauroid (sic!) cseszealjakrol.
A kovetkezo adasban a technikai munkatarsak bemutattak a sajat
UFO-felveteluket, amit a studioban keszitettek. Tokeletesen egyezett az
elozo heti megfigyelessel mindaddig, amig a fokuszt be nem allitottak, mert
akkor az UFO gyertyalangga valtozott. Mit mond erre HK nehany nyeles utan,
de arcpir nelkul: `Egybol latszott a szakerto szemnek, hogy hamisitvany az
elozo heti megfigyeles.'

Mindemellett nem allitom, hogy a Q10 nem lehet egeszseges.

Titusz

Tegnap (III.28) az ATV-n ejjel 11 es 12 kozott
Szappanos Krisztina Valosagos csodak musoraban
a subjectben jelzett valamikrol volt szo.
En csak az utolso 15 percet lattam.
Tud valaki tobbet a temarol ?

Kelemen Lajos

Koszi Attila :) valoban elfelejtettem :)

szoval a cim: 
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

koszi,

remlem sok jelentkezo lesz

Shark