Maradva az "Our Stolen Future"-nel, es nehany vegyszer hormonhaztartast
felborito hatasanal, az alabbi anyagot Pinter Laci tovabbitotta nekem. 
Amennyiben a konzervativ Science is elkezdett errol cikkezni, akkor
valoszinuleg tenyleg szep kis botrany van kibontakozoban....

Az alabbi idezetben szamomra a legerdekesebbek a Stolen Future konkluzioi:
mit
tehetunk, hogy megelozzuk/elkeruljuk ezeket a hatasokat.  Az nyilvanvalo,
hogy
a hagyomanyos modszer (piacra dobas --> toxikologiai gyanu --> toxikologiai
vizsgalat --> jogi hasznalat-szabalyozas) nem megoldhato, a kolcsonhatasok
osszetettsege miatt.  Talan tenyleg az a legbolcsebb, hogy megprobalunk
mindent a minel 'termeszetesebb' allapotaban hasznalni...?  (pl, mi a
TU'RO'nak
kell a lisztet/stb feheriteni?  nem fontosabb az egeszsegunk, mint a
makulatlanul feher illuziojat kelto kinezet?)

diana

A mult heten kozzetett konyvismerteto (KORNYESZ 233 & 234) 
gondolom, felhivta a figyelmet a kornyezetunkben levo egyes 
vegyszerek ujszeru artalmassagara.  S meg ki sem hunyt a kepernyo 
fenye, amikor a Science magazin junius 7-i szamaban onmagukban 
artalmatlan vegyuletek sajatos szinergista hatasarol olvashattunk (S. F.
Arnold et al.: Science 1996, 272:1489-1492).  A McLachlan altal 
vezetett kutatocsoport genetikailag modositott, emberi 
osztrogen-receptort (hER) tartalmazo elesztosejteket hasznalva 
kimutatta, hogy bizonyos gyenge osztrogen hatasu vegyuletek parban 
adva szinergizmust mutatnak: egyutt kb. 1000-szer aktivabbak.
   A Tulani Egyetemen (New Orleans, Luisiana) kutatoi korabban 
elterjedten hasznalt inszekticideket (dieldrin, endoszulfan, toxafen es
klordan) vizsgaltak.  Ezek az anyagok onmagukban 3-4 
nagysagrenddel gyengebb indukaloi a termeszetes osztradiol es 
szintetikus analogonok (pl. dietilsztilbosztrol) genszabalyozo hatasanak.
 De ha ket ilyen "artalmatlan" vegyulet egyutt volt jelen a "kemcsoben", 
hatasuk megsokszorozodott, s igy mar ezreleknyi mennyiseguk is 
elegendo volt a vizsgalt valaszreakcio (osztradiol kiszoritasa a hER 
receptorrol ill. enzimaktivitas-novekedes) kifejtesehez.   Harom vegyulet
keverese nem okozott ujabb hatekonysag ugrast.  Korabban ilyen 
szinergizmust figyeltek meg poliklorozott bifenilek (PCB) eseten is.  A 
hatas mechanizmusa meg nem ismert.
   Az elesztosejtekkel vegzett laboratoriumi vizsgalatok arra intenek,
hogy ilyen, szinergista jellegu  hatasokkal a kornyezetunkben, a 
termeszetben elofordulo anyagok eseten is szamolni kell.  Annak 
eldontese, hogy a megfigyelt jelensegnek van-e erdemi 
biologiai-fiziologiai kovetkezmenye, tovabbi vizsgalatokat igenyel.  Nem 
elkepzelhetetlen, hogy mas anyagok epp ellenkezo (pl. anti-osztrogen) 
valtanak ki: igy a ket "artalmasnak"  velt vegyulet kozombositi egymast. 
 Mindenesetre az EPA a kornyezetbe kerulo veszelyes anyagok 
engedelyeztetesehez elobb-utobb olyan vizsgalatok elvegzeset fogja 
megkovetelni, amelyek az adott anyag osztrogen hatasat nemcak 
onmagaban, hanem mas vegyuletekkel egyutt is mutatja.

Ujvary Istvan

Kulonleges eredmenyekkel lepte meg a londoni IBC konferencia 
hallgatosagat H. Schweinfurth, a Schering gyogyszergyar toxikologusa. 
 A ceg es a Zeneca kornyezeti laboratoriumanak vizsgalatai szerint 
egyes fogamzasgatlo tablettak hatoanyaga a felszini vizekben es az 
ivovizben olyan mennyisegben fordulhat elo, amely megakadalyozhatja 
a halak reprodukciojat.
   A szintetikus osztrogen etinilesztradiol (EE), ami szamos anti-bebi 
tabletta egyik komponense, az angliai vizsgalat szerint 10 
nanogram/liter koncentracioban is gatolta a vizsgalt edesvizi hal 
petetermeleset.  (Ez a koncetracio annyi, mintha egy olimpiai 
uszomedencebe egy kis csipetnyi anyagot hintenenk!)  A vegyulet 1 
ng/l koncetracioban mar nem mutatott ilyen hatast.  Pisztrangok 
azonban erzekenyebbek: az EE igen alacsony (0,1 ng/l) 
koncetracioban jellegzetes osztrogen hatast valtott ki.
   A kozel 60 eve ismert EE elsosorban fogalmzasgatlo tablettak (pl. a 
Marvelon, Anteovin, Ovidon es Rigevidon) egyik alkotoja, de osztrogen 
hormonterapiaban is alkalmazzak (egy tablettaban ~0,01 mg, azaz 
10.000 ng hatoanyag van).  A noi szervezetbe bekerult anyag  1%-a 
valtozatlanul kiurul a vizelettel, igy a haztartasi szennyvizbe, onnan 
pedig az elovizekbe ill. ivovizbe is eljut.  A vegyuletnek a termeszetes 
osztrogenekhez kepest rosszabb a vizoldhatosaga es lebomlasa.  
Meresek szerint Nemetorszagban a felszini vizek max. 0,1 ng/l, 
Hollandiaban  0,3 ng/l mennyisegben tartalmaz(hat)nak EE-t, de 
Angliaban 2-15 ng/l koncentraciot is mertek.  Ugyanakkor az Europai 
Unio iranyelvei 1000 ng/l EE tartalmat adnak meg, ami a Schering 
kutatoinak vizsgalata szerint nyilvanvaloan tarthatatlan.
   Az eddig kozzetett adatok egyelore elozetesnek tekintendok, a 
vegyulet egyeb, pl. kronikus hatasat meg vizsgaljak.

Ujvary Istvan (Forras: Chemistry & Industry, 1996(10), p. 364)