Kedves Laci,

  Igen, reszecskek 'egymashoz viszonyitott sebessege' lehet nagyobb,
mint a feny sebessege, ez semmilyen axiomat nem sert. Persze ezt
csak Alt. Rel. keretein belul lehet csinalni, Spec. Rel. nem engedi meg.
  Ez meg nem csak inflacioban fordul elo, hanem a leg egyszerubb
Vilagegyetem modellben is fenall barmikor. Tagulas sebessege aranyos
a tavolsaggal, a Vilag (a modellben) vegtelen, tehat ha eleg tavoliak 
az objektumok, akkor sebesseguk 'c' felett van.
  A logikai problema a 'valos' es 'definialt' sebessegek kozotti
kulonbsegben keresendo. Newtoni mechanikaban is elo tudok allitani
fenysebessegnel nagyobb sebesseget: madar elrepul egy lampa elott.
Ha eleg messze van a vetitoernyo, akkor az arnyek fenysebessegnel
gyorsabban fog mozogni. Ez semmit nem sert.
  EGy filozofia kovetkezmeny is van: elkepzelheto, hogy ket tavoli
pont *mindig* fenysebesseg feletti sebesseggel tavolodik. Ekkor
semmilyen fizikai kolcsonhatas nem lehet/lesz koztuk, hiszen a
kozvetito reszecske max. ennyivel tud menni. Ugy is tekintheted,
hogy egymas szamara nem leteznek. Igy lehet a vegtelen vilagegyetembol
vegeset csinalni (persze csak comoving rendszerben, de az is valami).
Lehet hogy vegtelen, de mi csak egy veges resszel leszunk valaha is
kapcsolatban.

Gyula

Zoli ujabb otlete (hogy nem sul szet a fejed, Zoli :-)


> --------------- --------------
>|               |              |
>|          \\\\\\\\\\\\\       |
>|          /////////////       |
>|               |              |
> --------------- --------------
>
>Ez itt egy ketkamras zart tartaly metszete akar lenni.
>A mikroszkopikus atmeroju osszekoto csove kulonleges, belul bordazott.
>Az a benyomasom, hogy a baloldali kamrabol tobb molekula
>jutna at homozgassal a jobboldaliba, mint forditva, s ezaltal ez a
>megoldas mintha lehetove tenne az entropia csokkenteset anelkul,
>hogy beavatkoznank az eredetileg kiegyenlitettsegbol kiindulo
>folyamatba.
>
>( Ha esetleg lehetne _kalaszosokra_ hasonlito molekulakban
>gondolkodni, akkor meginkabb. )
>

Az a benyomasom, hogy helytelen a benyomasod.

Feynmann a konyvsorozataban szepen megtargyalja az ilyen es ehhez hasonlo
kerdeseket.
Az o modellje egy kilincskerek, ami csak egy iranyban kepes forogni,
kovetkezeskepp a molekulak lokdosodeseinek hatasara allandoan forog(na).
Lenyegeben ugyanaz a helyzet, mint a bordas csoveiddel.

Termikusan generalt mikroszkopikus mozgasok nem egyeniranyithatok.

Figyeld meg a felvezeto dioda karakterisztikat.  Kb. kT per q  -nel kisebb
feszultsegeken (26 mV) abszolut nem tud egyeniranyitani. Ha tudna, akkor egy
ellenallas zajfeszultseget egyeniranyitva allandoan lehetne tolteni egy
kondit.
Persze, mondod, hutsuk le a rendszert, akkor kicsi lesz a kT per q, akkor
majd jobban egyeniranyit. Csakhogy akkor a zaj is kisebb lesz, szoval megint
nem megy a zajbol egyenfeszultseg csinalasa.

Ha a zajtermelo ellenallas meleg, a dioda hideg, akkor jo a helyzet, csak
epp az osszekoto vezeteken keresztul hotranszport megy a dioda fele. Na, epp
annyi energiat lehet igy nyerni a zajfeszultseg egyeniranyitasabol, ami a
termodinamikai szamitasokbol is kijon. Tudod, amelyik ugy kezdodoik, hogy
"ket hotartaly...".......

Janos

Gogy irta:
>>>Vegyuk a legnagyobb eselyu eseteket, amikor 2 utodja van a paroknak, azaz a
populacio letszama nem valtozik. <<<
Ha megerik a nagypapa kort, akkor valtozik.
udv, Sanyi

Szakacs Tamas:

>Ebben a gondolatban egy tudat alatti rejtett trukkot erzek:
> helybol Neked van igazad (pontosabban az evolucioelmeleteknek,
> hiszen termeszetesen nem szemelyeskedesrol szol a fama), aki mast
> mer mondani, bizonyitsa be.
Nem pont errol van szo. Eloszor is leszogezem, hogy a tudomanyon belul, azaz
a LOGIKUS, RACIONALIS magyarazatok es megismeres vilagan belul ervenyes a
kovetkezo:
1) Az evolucio elmelete az az elmelet, amely jelenleg igaznak tekintendo es
a legjobb elmelet.
2) A racionalis megismeres logikajabol kovetkezoen kezenfekvo, hogy aki
1)-est tagadja, az azt mondja, van valami jobb elmelete, vagy pedig van
cafolata az evolucio-elmeletre. Semelyiket sem halottuk, es magad sem akarsz
eloallni semelyikkel sem, tehat konkluzio:
]3) Muszaly elismerned az 1) igazat.

>Maskepp megfogalmazva: aki nem (pontosabban nem csak) a tudomany szemevel
akarja nezni a vilagot,
> gyozze meg tudomanyosan a tobbieket.
Nem, en ugy mondanam, hogy aki nem a tudomany szemevel latja a vilagot, az
nem a racionalis megismeresrol beszel, hanem valami masrol, es ezt ismerje
be.

>Aztan a felvetett kerdesekkel nem azt mondtam, hogy a tudomany
>HELYETT mast kellene keresni (raadasul a reakciok alapjan mas
>tudomanyt koveteltek, holott epp attol as, hogy nem tudomany).
>Csak azt vetettem fel, hogy MELLETTE mas is letezhet, es nem
>biztos, hogy helybol le kell soporni.
nana, hog yletezik, peldaul a muveszetek. csak azt kell latni, hogy a
muveszetek es a tudomany az mas dolog. a muveszet kifejez, a tudomany allit.
kerdes, hogy a kreacionizmus melyikbe tartozik bele? allit vagy kifejez? ha
allit, akkor tudomany, es a tudomany tobbi elmeletevel meg kell
merettetnie,meghozza tudomanyos modszertani szabalyok szerint. ha nem allit
semmit, csupan kifejez valamit, akkor a muveszetekkel kell megmerkoznie
esztetikai alapon. en arra szavazok, hogy a kreacionizmus muveszeti
ertelemben 0.  nem tetszik es kesz.

>En inkabb csak arra akartam felhivni a figyelmet,
>hogy meg a tudomanyos megismeresunk is csak resz szerint valo, nem
>pedig tokeletes - es nemcsak abban az erelemben, hogy a tudomany
>fejlodik, hanem abban is, hogy meg a tokelyre fejvesztett tudomany
>se fedne le a vilaghalmazt...
biztos, hogy erted ennek az allitasnak a mondanivalojat? mert szerintem
semmi konkret mondanivaloja nincs. ez az allitas mero propaganda,
spekulacio. semmi konret, emgfoghato jelentese nincs. mit jelent az, egesz
pontosan, hogy "resz szerint valo" es mi az, hogy "lefedni a vilaghalmazt?"


ossszefoglalva: az irasod szerintem inkabb propagandaszoveg volt, mint
ervrendszer.

math

Gyiran Istvan:

>>Ehhez nem ertek, de azt gyanitom hogy a hutogep megfelel a definiciodnak.
> Szigoruan nezve a dolgot, igen, megfelel, de megsem gondolja senki
elolenynek.
akkor mindjart alljunk is meg egy szora. ugyanis ezek szerint megbukott a
definiciod. addig ne is menjunk tovabb, amig nem allsz elo egy megfelelo
definicioval, vagy nem fogadod el a tudomany jelenleg elfogadott
definiciojat.

>Ezt most hallom eloszor. Ugye nem haragszol, ha ezt az allitast nem
>veszem komolyan olyan valakitol, aki rendre csak egyetlen peldat ismer
>allitasa igazolasara. Titokban remenykedtem, hogy most megtudok
>valamit, ami segit finomitani az elmeletemet, de hat sajnos, ez keves.
szo sincs rola, hogy csak egy pelda lenne. bizonyitottam, hogy barmely
differencialegyenletrendszer alakban megadott torveny integralhato, es igy
egy "celorientalt" megfogalmazast kapunk. hany olyan feladat van,a melyet
nem mozgastorvenyekkel, hanem energiaval oldasz meg? hany olyan eset van,
amikor az energiaminimum elvevel dolgozol? az, hogy hianyosak az ismereteid,
ne jelentse mar azt, hogy hitetlen vagy,e s nem fogasdod el, amit
bizonyitottam.
vegyunk egy masik peldat: a hodiffuziot. ennek oksagi megfogalmazasa a
Laplace egyenlet. Celsagi megfogalmazasa pedig az, hogy a ho megprobal
egyenletesen eloszolni. ez a Laplace egyenlet integralasabol kijon.
vegyunk egy ingat surlodassal. Oksagi megfogalmazasa egy
diffegyenlet,megfelelo surlodasi taggal. Celsagi megfogalmazasa az, hogy az
inga energiaminimumra torekszik. Ez a diffegyenlet integralasa.


>Megjegyzem, hogy az elo rendszereknel minden esetben
>megtalalhato a vezerlo, szabalyozo mechanizmus, ami a CEL elerese
>erdekeben befolyasolja a rendszert.  Az elettelen rendszereknel
>ilyesmirol szo sincs.
dehogynem. mindket esetben veheted a derivalt alakjat a torvenynek, es
megkapod az oksagi, szabalyozo mechanizmust. a feny eseteben a fenytores
modja szabalyoz.

>Ezt tudom, de az elo-elettelen kozotti kulonbseg kemiai szinten
>jelentkezik. Az elo es elettelen rendszerek atomjai kozott nincs
>kulonbseg, ezert szuksegtelen fizikazni, raadasul megteveszto lehet.
>(Egy biologiai rendszer tkp. egy vegyi uzemnek felel meg.)
na, ha ezt elismered, akkor errol az alaprol en azt allitom, hogy az elo
rendszerek specialis osszetetelu, onszervezodo kemiai rendszerek.

>A magam reszerol befejem ezt a sok ujdonsaggal nem kecsegteto vitat,
>folytatni szeretnem a megkezdett sorozatomat, ket frontos kuzdelemre
>sajnos nincs energiam.
elfelejtetted elismerni azt, hogy cafoltam az osszes relevans allitasodat.
azt hiszem, te a kritikat figyelembe nem vevo onkenyes propagandat
folytatsz.

math

>>>>A fenytores eseteben ..........Az integralis, celsagi leiras szerint a
feny
>ugy halad, hogy a legrovidebb uton haladjon at azokon a pontokon, amelyeken
>athalad. <<<
>Inkabb ugy, hogy a leghamarabb elerje "kiszemelt" celjat.
>udv, Sanyi
pontosan, a "legrovidebb" jelzot idoben ertettem. terben ugyis olyan relativ
lenne ez a jelzo, hiszen az ut hosszat ugyis idoben merjuk.

math

Kedves Zoli!

Ami nagy meretekben mukodik, az kis meretekben nem biztos. Szerintem a gaz
szetbombazza a molekulat, vagy a legnyomaskulonbseg elmozgatja, szoval
megvalositasnal mindenkeppen lenne valami problema.

math

Gogy wrote:

>  (z2) irta:
>
> >> A magam reszerol elo rendszernek nevezem azt, amelyik mukodese soran a
> >> sajat rendszerenek entropiajat csokkenti, illetve az entropia novekedeset
> >> fekezi, lassitja.
> >
> > Ehhez nem ertek, de azt gyanitom hogy a hutogep megfelel a definiciodnak.
>
> Attol fugg, hogy a hatoldalon levo hutoracsot("futoracsot") a rendszer
> reszenek tekinted-e :)
>

Ha mar annak tekintjuk, akkor tekintsuk az elo rendszer reszenek a folyamatosan
termelt salakanyagot is. Mindjart megno egy kicsit az entropiaja... ;-) Ha ilye
n
nagyon lecsupaszitjuk a dolgot, akkor latjuk, hogy a huto es az eloleny is
csupan egy energiaatalakito-rendszer, csak a hutogep folyamatosan kapja a
bemeneti energiat (aramot), mig az eloleny kisebb-nagyobb adagokban (bar a
legeleszo allatok is eleg folyamatosan esznek :-)))

Udv,
Andras

 írta "fejatultetes" témában (13-Apr-00)

 m> Testatultetesrol kell beszelni, mert a fejben van az elmenyanyag,
 m> tehat a fej kap uj testet, nem a test uj fejet.
 Tavaly volt errol egy cikk a SciAm- ban, lehetseges felhasznalaskent ott
a sulyos gerincserultek uj testtel valo "felszereleset" emlitik. Mivel
ilyen serulesek utan a test letfonossagu szervei viszonylag rovid ido
utan hajlamosak tonkremenni, a betegek eletet meghosszabbithatja a
testatultetes.

                                                                   Kibuc

Nagy Andras:
>Akkor hogyan mukodik az emberi agy? Meg tudnank-e kulonboztetni 
>egy ember valaszait egy szuper-giga computer valaszaitol, 
>ha ugyanolyan kerdeseket tennenk fel nekik? Ha igen, miert?

A vilag osszes prozai muvebol rengeteg sablonvalaszt es
tortenetet lehetne osszeallitani, melyek nagy valoszinuseggel 
megfelelnenek nem tul rafinalt kerdesekre valaszkent.
Ha ezen kivul a gep behatoan ismerne' a pszichologiat es a pszichiatriat,
es okosan alkalmazva a tudasat kepes lenne tullepni igazsagugyi 
orvosszakertok tesztjeinek csapdain, akkor mar epelmeju embernek
minosulne, megha nem is konyit hasznalhatoan semmihez.

En a magam reszerol ezt kerdeznem egy roppant gepgyanus figuratol
(pl. aki fejbol tudja a statisztikai evkonyv osszes adatat) :

Ismeri-e az emberi gondolkodas jellegzetessegeit, vagy legalabb 
az emberi agymukodes lenyeget ? 
Ha a kerdesre igent mond, es bizonyitani is tudja, akkor  
rendkivul onzetlen, tehat gep.
Ha nemmel valaszolna, csak akkor hivnek segitsegul hatosagi 
szakertoket, hogy szedjek ki belole az igazsagot. :)

Ma mar komoly anyagi raforditasokkal probalkoznak embernek latszo 
objektumok letrehozasaval, beleertve az emberi gondolkodas szimulalasat,
is, mert mulattato a produktumokkal jatszani.

Legkenyelmesebb lenne ket elegge felkeszitett, es kulonbozo forrasbol 
szarmazo, emberre' idomitott gep kozott vitat provokalni arrol, hogy 
mikent kell viselkedni kulonfele emberi szituaciokban, illetve ok 
allapitsak meg egymasrol melyikuk gep.
Kulonos lenne, ha eloszor osszevesznenek, majd amint letrejonne koztuk 
az egyetertes osszefognanak egy uj fejlesztes megvalositasara. 
Ha pedig kozos fejlesztesu utodjukat idejekoran elszakitanak toluk, 
belebetegednenek.   
Ekkor aligha akadna ember, aki tovabbra is gepnek tekintene oket.

Nem itt kell keresni az ember/gep lenyeget ?

Udv: zoli

Sziasztok!

Kocsi Zoltan irta:
: Tudna valaki valami konyvjellegu termeket ajanlani, magyar vagy angol
: nyelven, ami m-sorozattal gerjesztett rendszerek analizisevel
: foglalkozik ?

Amennyiben linear feedback shift register m-sequence-jerol van szo, akkor
ajanlom Robert C. Dixon: Spread spectrum systems with commercial
applications, 3rd ed., Wiley, 1994 irodalomjegyzeket (tobbnyire IEEE
Trans. Comm. / Trans. Comm. Info. Theory, az 1960-as, 70-es evekbol).

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Ma olvastam Sagan "Korok es Demonok" c. konyveben, amit melegen
ajanlok mindenkinek. Olyan szep, hogy had idezzem a kreacionista
vita apropojabol.

"A tudomanyunk primitiv es gyermekded, 
ha a realitashoz valo viszonya alapjan iteljuk meg - 
megis ez a legdragabb kincsunk, amivel rendelkezunk."
                                          [Einstein]

> Felado :  [Hungary] irta:
>Pedig biza jo az a megoldas:
>egyszerre indul a 2 es 1 masodperces, egyikojuk kozepen marad.
>kozepre eres 1 mp. az egyikojuk leerese meg 1(0.5)

> Felado :  [Hungary] irta:
>Vajon mit mondana erre a fizika ? Ha azt mondja, hogy az
>allo tulajdonkeppen 0 sebesseggel mozgo, akkor a megoldasom
>tenyleg nem jo.  :)

Tenyleg nem jo. A pelda felteteleit nem szabad tetszoleges modon
kiterjeszteni. Meg akkor sem, ha az a feladat eredeti szovegeben
nincsen tiltva. Jelen esetben azzal, hogy kozeprol be lehet
vilagitani a fel hidat. Miert? Mert a feltetelek kiterjesztese es
egyebb trukkok onkenyesek, es rogton sok eltero eredmenyre vezetnek.
Megadom a leheto legkisebb ateresi idot eredmenyezo megoldast. A
zseblampat "felallitjak" a hidfonel, es egyszerre indul a 10 es az 5
masodperces. Mikor az 5-os atert, azonnal indul a kovetkezo a
sorban, mert egyszerre ket ember lehet a hidon. Es igy tovabb. Ha
valaki feltetelezheti, hogy a fel hidat be lehet vilagitani, akkor
miert ne lehetne feltetelezni, hogy az egeszet is? Egyebkent miert
pont a felet? Miert nem mondjuk a 0,275-od reszet? Egy
matematikusnak, vagy akar csak egy feladatmegoldasban gyakorlottnak
ilyen onkenyesseg eszebe sem juthat.

Kb. egy eve nagy flame haboru indult ellenem egy masik listan, mert
egy levelemben a kozepkoruak, de meg a matematikat nem jellemzoen
hasznalo diplomas ertelmisegiek matektudasat is siralmasnak
jellemeztem. Hogy meg az altalanos iskolai matekot sem tudjak. Mikor
kezdtem unni a magyarazkodast, ket "elemi" matekpeldaval vertem
fejbe oket. Sot a konnyebbhez semmifele matektudas sem kell.
[Szerencsere a listan levo fizikusok nem lottek le a dolgot, hagytak
a tarsasagot kinlodni] El nem tudjatok kepzelni, hogy milyen orult
trukkoket talaltak ki. Es meg utolag is nehezen lattak be, hogy
"megoldasuk" miert nem jo. A "tudosok" ismerik a megoldast, vagy fel
perc alatt rajonnek. De a lista fiatal erdeklodoi elgondolkodhatnak
rajta.

Ismert, hogy ket erdekeire kinosan haklis ember hogyan tud
osztozkodni egy zacsko aranyon. Az egyik ket fele osztja, es a masik
valaszt. Ez esetben egyik sem tehet a masiknak szemrehanyast, egyik
sem mondhatja, hogy a masik kitolt vele. Kerdes: hogyan osztozkodik
tiz ember egy zacsko aranyon ugyanilyen igazsagosan?

Meg olyan komoly megoldas is erkezett, hogy "Valaki tizfele osztja,
majd nagysag szerint sorbarakjak, es aki eloszor vesz, az csak a
legkisebbet veheti el, majd kihivjak a Seriffet. Az a "rablo", aki
legkevesbe birja cernaval, elviszi a legkisebbet, es igy tovabb.
:-))))))) Konyorgom ne terheljuk a tudomanyt a megoldasokkal, de
akik magancimemre megkuldik, azoknak majd valaszolok. Csak a
tanulsag miatt irtam ezt a hozzaszolast. Udv, Peter.

>Ezt tudom, de az elo-elettelen kozotti kulonbseg kemiai szinten
>jelentkezik. Az elo es elettelen rendszerek atomjai kozott nincs
>kulonbseg, ezert szuksegtelen fizikazni, raadasul megteveszto lehet.
>(Egy biologiai rendszer tkp. egy vegyi uzemnek felel meg.)

>A magam reszerol befejem ezt a sok ujdonsaggal nem kecsegteto vitat,

Valamennyi ujdonsagot azert megiscsak hozott, hiszen legalabb odaig
eljutottunk, hogy az elonek tekintett rendszereket es az eletteleneket
alkoto atomok kozott nincs kulonbseg. Ez elorelepes a korabbi allaspontodhoz
kepest, miszerint:

"En viszont nem letezhetnek, ha az engem alkoto szen, oxigen, stb. atomok
felmondanak az egyuttmukodest, nem dolgoznanak ossze szervezetem
fennmaradasa erdekeben. Nyilvan nem lehet fogalma az elemeknek az IDO
letezeserol, de megis nagyon 'elorelatoan' viselkednek. Rendszerbe
szervezodnek - ez leszek en, - es
a tovabbiakban is ezt a renszert szolgaljak. Szigoruan, onfelaldozoan es
vasfegyelemmel. Ha nem igy lenne, nem ernem meg a holnapot.
Gy. I."

Igy 'feljebb' lepve egy szinttel, most mar elarulhatnad, hogy ha fizikailag
nincs kulonbseg az elo es elettelen dolgok kozott, akkor kemiailag hogy
lehet, hiszen azt Te is elismerted, hogy a kemia levezetheto a fizikabol. Ez
tehat azt jelentene, hogy a fizikai torvenyek ervenyesek rajuk, a kemiaiak
nem?

>Ezt tudom, de az elo-elettelen kozotti kulonbseg kemiai szinten
>jelentkezik.

Melyek azok a kemiai reakciok, amik az elo anyag eseteben mashogy zajlanak
le, mint az eletteleneben, ugyanazt a kiindulo helyzetet feltetelezve?
Szemleletesebb lenne a magyarazatod, ha emlitenel egyet.

>A magam reszerol befejem ezt a sok ujdonsaggal nem kecsegteto vitat,
>folytatni szeretnem a megkezdett sorozatomat, ket frontos kuzdelemre
>sajnos nincs energiam.

Kar lenne azert atszaladni a vitas reszeken, ha nem szemlelnenk kritikusan a
nezeteidet, konnyen ugy jarhatnank, mint a babos pelda eseteben.

>Udvozlettel: Gyiran Istvan


Nacy

> Sajnos ez nem igy van. A DNS-nek polaritasa van, es konvencio szerint
> mindig 5'-3' iranyban irjuk fel. Ha ez egy kodolo DNS szakasz, akkor az
> altala kodolt mRNS-nek megfelelo szalat irjuk fel, igy a mRNS GAUUACA lesz,

Nem! az altala kodolt mRNS az ertelmes szal (kodolo DNS szakasz)
komplementere lesz. 
Mindig, es nem esetleg.

Zeratul

Az emberi populacio kb. 6*10^9 egyedet szamlal. Legalabbis egyre inkabb
egy populacionak tekinthetjuk a Fold teljes lakossagat. Ez persze csak
megszoritasokkal igaz, de nem ez a lenyeg. Szoval Oriasi populaciokban
elunk, amik kozott raadasul nagyfoku vandorlas is tapasztalhato. Ilyen
korulmenyek kozott stabilizalo szelekcio folyik. Ez lenyegeben azt
jelenti, hogy a genom nem valtozik, azaz ujonnan megjeleno allelok nem
tudnak elterjedni. Viszont az orvoslasnak koszonhetoen a "regi" hibas
allelok sem szelektalodnak ki, mint az normal korulmenyek kozott
megtortenne. Egy verzekeny allatnak soha nem lehetne utoda, tehat
csokkenne a populacioban a hordozo allelok gyakorisaga. Ez akkor is igy
van, ha nem letalis az allel, csak egyszeruen rossz. Az emberi
populacioban viszont, a modern orvoslas megjelenese ota egyre kevesbe
tapasztalhato ilyen szelekcio. Gyakorlatilag ugyan olyan esellyel
szaporodik mindenki. Es ez viszont mar nem tesz tul jot a genomunknak.
Statisztikailag tovabbra sem terjedhetnek el uj allelok, csak a regiek
maradhatnak fonn. 
A "hajlamosito" allelok viszont az idok soran egyre kellemetlenebb
hatasuak lesznek/lehetnek. Es talan ez az igazi baj.

Zeratul

Sziasztok!

Laci kerdezte:
>Elnezest en ehhez nem ertek igazan, de ha az unverzum 10^-35 s alat 10^50
>szeresere nagysagrendileg kb a mai meretere tagult, akkor a reszecskeinek
>az egymashoz viszonyitott sebessege nem volt-e a fenynel gyorsabb?
De igen. A fizika torvenyeinek ez nem mond ellen. A reszecskek
egymashoz viszonyitott sebessege, gyorsulasa oriasi volt, de
ezek a reszecskek magukhoz kepest nem gyorsultak. Ez alatt azt
ertem, hogy a reszecskekhez rogzitett vonatkozasi rendszerek
lokalis inerciarendszerek maradtak az inflacio alatt. Bizonyos
szempontbol nyugodt idoszaka lehetett ez az univerzumnak, mert
a reszecskeknek nemigen volt eselye kolcsonhatni egymassal. Mas
szempontbol viszont eppen ellenkezoleg: az anyagnak a vakuummal
valo kolcsonhatasa azota sem volt olyan intenziv, mint akkor.
A vilagnak az adott reszecskevel kolcsonhato resze az inflacio
leallasa utan kezdett el ismet novekedni. Es lehet hogy valahol
itt kell keresni a megnyugtato feleletet Math kerdesere, hogy
miert nem kovetkezett be altalanos kollapszus a korai univerzumban:
az inflacios felfuvodas utan hiaba volt meg oriasi a suruseg,
ami a szokasos vonzo gravitaciot okozza, ha a horizonton tuli
tomegek hatasa nem ervenyesult, meg nem volt !idejuk! a maguk
izlese szerint !gorbiteni! a megsokasodott teret. Igy tehat
a fekete lyuk kepzodesenek feltetelei:
M tomegu anyag akkor alakul fekete lyukka, ha
1. a suruseg nagyobb egy kritikus  rho(M) erteknel,
2. az anyag (energia) eloszlas nem serti a kozmikus cenzurat
   (nincs meztelenkedes a szingukaritas reszerol)  
3. az adott M tomegu anyag altal kitoltott terresz
   horizonton belul legyen (az anyaghalmaz minden
   reszecskeje "lassa", "erezze" egymast).
A harmadik feltetel nem teljesult az osrobbanas utan.
>Ertem en hogy a ter es az ido is igazan e-kozben az inflacio kozben
>keletkezik, de akkor miert adnak meg ilyen idoadatot?
Szigoruan veve a terido az osrobbanas utan 10^-42 masodperc
elteltevel keletkezett, de kerdes teljesen jogos: az univerzum
elso Planck-idonyi korszaka ugy telt el, hogy kozben nem is
volt ido es sehol sem volt ter. Ami 10^-35 masodperc utan
kovetkezett be, az a haromdimenzios ter, vagyis a 3+1 dimenzios
terido kialakulasa. A hurelmelet szerint tobbi terdimenzio
10^-35 m-es nagysagrendu maradt, azaz azokban az iranyokban
ennel nagyobb tavolsagok nem leteznek.  
>A lehetseges sebessegekre csak van valamilyen korlat!
Ha van is, az nem tevesztendo ossze a fenysebesseggel.
Horizont ma is van. Mintha azon tul fenysebessegnel gyorsabban
tavolodna minden. Hogy mennyivel lepik tul a "gyorshajto"
vilagok a fenysebesseget, az egyszeruen megfigyelhetetlen.

Udv
Kalman

Kedves HIX TUDOMANY >!

On 13 Apr 00, at 2:13, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> Andras irja:
> 
> >Rohogni fogtok, de egy amerikai idegsebesz szerint nem lehetetlen a
> >fejatultetes :-()
> >
> >Itt egy cikk:
> >http://www.nepszabadsag.hu/Redakcio/Doc.asp?SID=1&IID=1264&CID=60&AID=60520
> 
> 
> A rohoges helyett elfilozofalgattam a "fejatultetes" szon.
> Szerintem helytelen.
> Testatultetesrol kell beszelni, mert a fejben van az elmenyanyag,
> tehat a fej kap uj testet, nem a test uj fejet.
> 
> Janos

Errol olvastam valahol. Majmokon mar csinaltak ilyen kiserleteket. Szegenyek 
nem tudtak mozogni, de eltek egy ideig.

Ugy tudom, hogy a tudati allapotot nagyban befolyasoljak a hormonszintek, 
egyebek. Tehat ha megvaltozik a test, akkor a tudatallapot is megvaltozik. 
Talan csak az ismeretanyag marad ugyan olyan (egy ideig).

Minden esetre erdekes ezen eltoprengeni, hogy mitol ember az ember... Az 
ember klonja mennyire azonos az emberrel (egypeteju ikre...).

Udv From:, a klon haboru

Ne rohogjetek.Agy atultetes mar par evvel ezlott volt.Persze nem emberi
lenyen.         A proba tehenen volt teve. Az allat nagyszeruen elt
tovabb. Persze a szellemi ill.ertelmi eredmenyeit vagy annak barmi
valtozasat nem lehetett semmi vizsgalatok altal megallapitani. De
physikailag elt normalisan utanna.

Patko Sandor  aggodalmaira a szemet-egetovel kapcsolatban.
Hogyan es honnan kerulne a dixin a szemetbe?  De amit emlitesz inkabb a
mercury (keneso-higany)ra emlekeztet.Ami persze majdnem teljesen
elkerulhetetlen a kozonseges (hazi)szemet egetese eseten. Az van minden
elektromos hazi-keszulekek eseteben. Az elektromos kar-oratol a
radiok,tv.stb-k eseteben,amint az van alkalmazva a kesziteseik altal.

Szakacs Tamas idezte ; " ha nem tetszik az evolucioelmelete ,bizonyisd
be hogy nem letezik..."                                            Az
evolucioELMELET az letezik,ketsegtelenul.De az csak elmelet,semmi mas.
Elmelet nem bizonyitek,sem valosag.                                  De
az evolucioVALOSAG a leg egyszerubb bizonyitani,amit nem olvastam
eggyettlen eszmecserekben sem.Pedig nagyon egyszeru bizonyitani. Csupan
eggyettlen terhes(allapotos)nosteny-oszvert egy oszver csodor altal
megtermekenyitve mutatni. Az minden evolucio-ellenzeket nemara tenne
orokre.                                 Ahaaa. Adnal biologiai alapu
valaszt,hogy nem leheto,mert elerte a faji vonaluk veget.? Hat nem azt
irta Mozes? Minden faj csupan a sajt vonalukon. S hogyan tudhatta volna
Mozes mind azt?  Tehat ki volt a teves??????