>Felado : Juhos Szilveszter
>E-mail :  [Hungary]

>[...] Pl. fel tudok ajanlani az
>osszegyult adatokra egy WWW oldalt is itt Tihanyban (ha mar regi zenerol
>van szo :-). Persze ugyanez all a modern zenere [...]

Kedves Szilva !

Az otletet en is tamogatom es hadd ajanljak rogton nehany kortarszenei CD-t.
(A regizenet meghagyom Varga Gyorgynek :)).

 * Olivier Messiaen: Quartuor pour la fin des temps (Kvartett az idok
   vegezetere), Et exspecto resurrectionem motuorum (Philips Classics, 1995)
   A Kvartett... Messiaen egyik leghiresebb muve. Nem egy konnyu muzsika,
   az biztos, de megeri elmelyedni benne. Igazi "vilagvege"-zene...  
   Eleg sok eloadasban letezik, nekem ez a Philips van meg es tetszik.

 * Olivier Messiaen: The complete organ music, vol 2 (La Nativite de Seigneur)
   Hans-Ola Ericcson, orgona (BIS, 1989). Meditativ, kulonos hangulatu zene,
   nagyszeru eloadasban.  

 * Arvo Pa:rt: Te Deum (mas muvekkel) (ECM new series, 1993). Kozepkori zenei
   alapokra epulo, alapvetoen vokalis muvek, elmelyedesre, meditaciora osz-
   tonzo, lassu, rendkivul szep zene (ezuton is koszonom a segitokesz HIX-tarsa
k
   segitseget).
 
 * Terry Riley: Cadenza on the Night Plane and other string quartets
   (Kronos Quartet) (Gramavision 1984, dupla) Klasszikus alapokra epulo, de
   megis modern, kozertheto zene, csodalatos eloadasban.

 * Terry Riley: Salome dances for the peace (Kronos Quartet) (Elektra, 1989,
   dupla) hasonlo stilusu az elozohoz, bar kisse nehezebb.
 
 * Matuz Istvan: Az uj fuvola (Hungaroton, hagyomanyos lemezen 1978-ban
   jelent meg, de lattam CD-n is), az elso oldalon magyar szerzok (Dubrovay
   Laszlo, Dukay Barnabas) muveit jatssza, nekem ez a resz kevesbe tetszik,
   de a masodik oldal miatt mindenkeppen megeri. Itt Varese hires Density
   21.5-en kivul egy csodalatos Jolivet-mu (Cinq Incantations) rendkivul
   ihletett, szep eloadasa hallhato.

 * Egyeb: ha valaki kedveli a repetitiv zenet, a 180-as Csoport es az Amadinda
   Utoegyuttes lemezei mindenkeppen ajanlhatok (nekem is volt egy repetitiv    
   korszakom, de mar elmult...:)).

Terry Riley es Arvo Part muveit nagyon ajanlom mindazoknak, akik idegenkednek
a kortars zenetol (vagy azert, mert gimnazista korukban tul sok Bartokot tomtek
a fulukbe enekoran, vagy azert, mert a ketsegtelenul letezo, egy otletre epulo,
hallgathatatlan vagy csak egyszer meghallgathato koklersagok alapjan itelnek). 
E
muvek _szepek_, elso hallgatasra is megragadoak, de megis me'lyek.

EJE: Tudja valaki, hol a legolcsobbak (Budapesten) a "komolyzenei" CD-k ? En pl
.
Part Te Deumjat a Rozsavolgyiben tobb, mint 600 Ft-tal [sic !] olcsobban lattam
,
mint 20 m-rel odebb a Fotex Records-ban...

Feri

Udv mindenkinek!

Nem tudjatok megjelent valaha magyarul Kurt Vonnegut: Macskabolcso cimu
konyve? Ha igen es esetleg valaki meg akarna valni tole en szivesen megvennem.

Peter

Egyik ismerosom mondta, hogy Terry Gilliam egyaltalan nem akarta Bruce Willist
foszereplonek, dehat ugye azok a franya penzemberek eleg nagy urak. Viszont
ha mar igy alakult Gilliam osszeallitot egy listat Bruce Die Hard Willisnek
azokrol
a mozdulatokrol amiket nem csinalhat a kamera elott.

Ha mar Terry Gilliam. Ki latta az Idobanditak cimu filmjet? En
kikolcsonoztem, de 
nem birtam vegig nezni. Pedig ilyen nagyon kevesszer fordult velem elo.  Aki 
(vegig) latta annak hogy tetszett?

Peter

Penteken a TV1-en 22.35-kor:

Martin Scorsese: Nagymenok (Goodfellas)

Nem tudom, hogy volt-e valami rivalizalas abban, hogy Coppola Keresztapaja
utan Scorsese is belevagott egy gengszterfilmbe. A Nagymenoknek messze nem
lett olyan sikere, mint a Keresztapanak, de ez, mint tudjuk, meg nem jelenti
azt, hogy kevesbe jo film lenne. A ket film kozott szerintem az a legnagyobb
kulonbseg (persze a hosszan kivul), hogy mas az esemenyek megkozelitese. A
Keresztapa a szervezet mukodeserol szol, penz, politika es csaladi erdekek
osszekapcsolodasarol. A megtortent esemenyekbol, szinte kivulallokent kell
kitalalnunk, felterkepeznunk az inditekokat es a mozgatorugokat. A
Nagymenokben ugyanezt inkabb a foszereplo szemelyen es maganeleten keresztul
latjuk, a film lenyegeben egy visszaemlekezes. Szamomra nagyon elvezetes
volt szinte belulrol, mindennapjaiban latni a gengszterek vilagat, hogy az
ottani embereket is ugyanazok a motivaciok hajtjak, mint minket. Ez a
latasmod az, ami kiemeli az eddig altalam latott gengszterfilmek sorabol.
Maximum a kifejezes modjaban van kulonbseg. Azaz ezt a filmet csak eros
idegzetueknek ajanlom: vannak benne kifejezetten naturalis jelenetek (a
felesegem sem nagyon birta, pedig peldaul a horrorfilmeket imadja). Persze
nem rosszabbak, mint a hirado egy-ket tudositasa Boszniabol:-)
Meg nehany szot a szereplokrol: A foszereplot Ray Liotta alakitja. Nem is
rosszul. Azota viszont csak egyetlen filmben talalkoztam vele: valami orult
rendort alakitott. Sokkal hiresebbek viszont partnerei. Elsosorban Robert de
Niro, aki nekem az elso szamu hollywoodi kedvencem. Nehez lenne felsorolni
nagyszeru alakitasait puskazas nelkul, hirtelen az Angyalsziv, az Ebredesek,
a Duhongo bika vagy eppen a Keresztapa jut eszembe. Bizonyara ismeritek azt
a tortenetet, miszerint a Duhongo bikaban az idos Jack La Motta elethu
eljatszasahoz hajlando volt 30 kilot felszedni! Egy masik dolog az volt,
amivel tovabb melyitette iranta valo tiszteletem, amikor a Keresztapaban
olaszul eljatszotta a fiatal Vito Corleone szerepet. (Allitolag meg
sziciliai nyelvjarasban is, de ezt nem tudtam ellenorizni:-) Mondhatjatok,
hogy ez nem nagy kaland valakitol, aki a Little Italyban nott fel, de
peldaul Al Pacino ugyanabban a filmben csak makogott olaszul. (Vagy o nem a
Little Italyban nott fel?...Na hagyjuk...) Egy-ket hete lattam egy
harmadosztalyu (de maximum masod) hollywoodi filmet: Michael Caton-Jones: Ez
a fiuk elete (This boy's life). (A cim nyilvanvalo felreforditas, mert csak
egy fiurol volt szo...) A rendezo nevet sosem hallottam, a tobbi szereplot
meg sosem lattam, maga a film megoldasaival es tortenetevel nem logott volna
ki kulonosebben a kategoriajabol. De amive Robert de Niroval lett! Nem
hiszem, hogy sokan el tudnak igy jatszani a kicsinyes, rosszindulatu es
toksotet videki bunkot (talan meg az igazi kicsinyes, rosszindulatu es
toksotet videki bunkok sem:-), ahogy ezt o tette. Az embernek akaratlanul is
okolbe szorult az keze, akarhanyszor csak meglatta. A masik partner Joe
Pesci, akirol mar kozel sem vagyok olyan velemennyel, de azert itt nagyon
jol jatssza az aranyifju gengsztert.
Szoval, ha tehetitek, nezzetek meg a filmet, es irjatok meg a velemenyeteket
rola. Ha valamiert nem tehetitek, en mindenkepp felveszem, es megtartom a
hazi videotekankban, ebbol kovetkezoleg akar kolcson is tudom majd adni.

Udvozlettel:

Kerekes Peter

A hetvegen felkerekedett a kis csalad. Meglatogattuk Martonvasart, ahol egy
eligazito tabla mar hetek ota izgatta a fantaziamat. Az van ra kiirva, hogy
"Ovodamuzeum". Sajnos nem tudtuk megnezni, mert szombaton es vasarnap csak
delutan van nyitva, amit kicsit furcsallok, de ha mar ott voltunk,
korulneztunk az egykori Brunszvik-kastelyban es a parkjaban. Ez utobbinak
nem tett jot, hogy odatelepedett valami kutatointezet, mert a park kulonbozo
pontjain izlestelenebbnel izlestelenebb modern epuletek es barakkok
emelkedtek. Maga az ovodamuzeum is egy barakkban nyert elhelyezest, pedig az
az epulet, amely az ut masik oldalan a marvanytabla tanusaga szerint otthont
adott a Brunszvik Terez altal alapitott elso "gyerekkertnek", meg mindig
all. Kulonben a park nagyon kellemes setalni es pihenni, kulonosen
romantikus a kozepen levo to es annak a kozepen a sziget. Ezen a szigeten
kulonben nyaranta Beethoven-koncerteket elvezhet a nagyerdemu, ha valakit
erdekel a konkret program, csak irjon. A tonal meg bakcsot is lattunk, ami
szamunkra ujdonsag volt. Maga a kastely "angolosan" neogotikussa lett
atepitve a mult szazadban, szepen rendben van tartva. Legalabbis kivulrol,
mert belulre csak a Beethoven-muzeumnak helyet ado szarnyba lehetett bemenni.
Utunk ezutan Valra vezetett. Val nevezetessegei kozott szerepel(hetne) az
egykori Urmenyi-kastely, amely kozepiskolakent funkcionalt, most pedig csak
a helyi konyvtar valamint egy balasruhaval foglalkozo Kft. "lakja". A
duledezo, egykor copf stilusban epitett kastely az utcai fronti ablakain
betekintve csak egy butorraktar kepet mutatja. Erdemes lenne Raday Mihaly
figyelmet felhivni ra (tudja esetleg valaki az email-cimet?). Ahogy biztosan
erdekelne (ha meg nem foglalkozott vele) a falu masik erdekessege, a XV.
szazadban epitett torony, amelyet csak a joisten ovott meg eddig az
osszeomlastol. Talan valami kezzelfoghatobb tamogatas is elkelne:-) Az
elhanyagoltsaganak csak az a csokapar orul, amelyik az egykori ora helyen
feszkel.
Az alcsutdobozi arboretum ugyancsak egy kastely, meghozza Jozsef nador nyari
kastelyanak angolparkjanak utoda. Maga a kastely mar nem erhette meg
korunkat. Bar meg a szovjet csapatok allomasoztatasat is tulelte, a haboru
utan leegett, a kornyekbeli parasztok meg nemes egyszeruseggel szethordtak a
koveit. Bizonyara csinos sufnikban es disznoolakban elnek tovabb a kovek.
Eredeti helyen csak a homlokzat maradt, de meg az is lenyugozo. Nem nehez
elkepzelni a nehai kastelyt, amikor meg teljes szepsegeben pompazott. Maga
az arboretum nagyon szep, kellemesen el lehet setalgatni benne orakig,
elvezni a rengetegfele madar eneket. (Nekem a csilp-csalp pintye tetszett a
legjobban:-) Itt is van to, sziget, padok, eldugott zugok: minden, ami a
romantikahoz kell:-) Volt palmahaz is, de ezt a termeloszovetkezet
leromboltatta az otvenes evekben. Nyilvan kellett az uveg a
paradicsomneveleshez:-( Erdemes meg elsetalni a kozeli Csaplari-erdobe is,
ahol egy tobbszaz eves lenyugozo libanoni cedrussal talalkozhatunk.
Hazafele meg megalltunk Etyeken, ahol az autosatlasz megemlit egy
remetelakot a hozzakapcsolodo templommal. (Erdekes modon az utikonyv ezt meg
emlitesre meltonak sem talalja.) Kiautozva Botpusztara, meg is lattuk a
templomot egy domb tetejen, de korbejarva a dombot, sehol nem talaltunk sem
egy utat, sem egy normalis gyalogosvenyt, de meg egy nyamvadt eligazito
tablat sem. Ha valaki volt mar olyan szerencses, hogy meg tudta nezni,
mondja mar el, hogy jutott fel oda.

Koszonom a figyelmet.
Kerekes Peter

Kozben gyujtogetem itt a CD-ajanlatokat Riesz Ferenc es Varga Gyorgy 
jovoltabol (masnak nincs kedvenc regi zene avagy kortars zene CD-je?), es 
van itt egy rovidites, amit nem ertek miszerint HIP. Miafene ez? Gondolom 
valami olyasmit jelent, hogy a regi zenet autentikusan eloado egyuttes.

Szilva

Szerbusztok

Szeretnek tobbet megtudni Vladimir Kosmarol (azthiszem igy irjak). Annyit 
tudok rola (azt sem biztosan), hogy Franciaorszagban el es tobb filmhez 
irt zenet. Pl.: Hazibuli, Viszontlatasra, es a most keddenkent sugarzott 
Megperzselt szivek. Ugy hallottam, hogy jelent meg tole CD vagy kazetta. 
Aki tud cimet mondani az irjon a sajat e-mail cimemre is.

Minden informaciot elore is koszonok.
ZahonyA