A nap energiája sugárzó hö formájában érkezik a Földre. Nagyon
leegyszerüsítve a dolgot az adiabatikus modell teljesül, ami azt
jelentené, hogy a semmilyen közbensö anyagot nem melegít fel. Ha ez
teljesülne, akkor a levegö fölöttünk éppolyan hideg lenne, mint a
világür. A másik elméleti közelítés az izotermikus. Jól tudjuk, hogy a
valóság a kettö között van. (Például a levegöben lebegöaeroszol.)
A napsugárzástól felforrósodott föld melegíti a fölötte levö
légrétegeket hövezetés és konvekció útján. Ezért a földfelszín közelében
legmelegebb a levegö.
Amikor a konvekció korlátozott (nincs légmozgás), hömérsékleti inverzió
jön létre, a sürüség változásával arányos törésmutató változás.
És délibáb. Üdvözlettel János
|
Agyaltam egy ideje: hogyan tudnek esszeru peldat mondani arra a
jelensegre, amikor a mikroevoluciobol makroevolucio lesz.
"Mikroevolucionak" azt nevezhetjuk, amikor valamilyen okbol (pl
mutacio) az utodok genkeszleteben apro valtozas tortenik, amely
azonban az egyed valamilyen tulajdonsagaban is megjelenik, es az
egyed ratermettseget befolyasolja, kedvezo esetben javitja, es az
ilyen mutaciok idovel elterjednek a populacion (fajon) belul.
Ha a populacio eletteret valamilyen szempontbol ketteosztjuk -- pl
egy nagy folyo a siksag es a dombos videk hataranal --, a ket uj
eletterben a ket csoport kulon el tovabb. Most becsukom a szemem
es csak sok generacioval kesobb nyitom ki. Kozben a ket, immar nem
keveredo kulon fejlodo populacioban ujabb kicsi, "mikroevolucios"
valtozasok jelentek meg, de a nemikepp eltero korulmenyek kozott
mas-mas valtozasok javitottak a populacio ratermettseget a dombos
videken es a siksagon.
Az evolucios elmeletek hivei azt mondjak, hogy egy ilyen esetben,
kelloen hosszu ido utan a felhalmozodo valtozasok mar olyan nagyok,
hogy mar a (pongyola) szokasok szerint ket kulon fajrol beszelunk.
Az evolucios elmeletekben ketkedok -- noha a "mikroevolucio" letet
nem vonjak ketsegbe -- tamaskodnak a "makroevolucio" lete kapcsan.
Tamaskodasuk fo oka (kapaszkodoja :-) hogy erre nem tudunk peldat
mutatni.
A minap sulyos baleset ert egy kozismert embert. Most epp ugy tunik,
tuleli. Az interneten azonban tobbszor is megjelentek az illeto ur
halalarol szolo hirek, kulonbozo forrasokra hivatkozva. A baleset
egyeb vonatkozasairol szolo hirekben is voltak kulonfele valtozatok
de azok nem voltak nagyon jelentosek: a korulmenyekbol es a jozan
esz alapjan nemikepp eltero kovetkeztetest vonhatott le egyik es
masik ember, aztan az informacio a tovabbadas kozben mutalodott, a
hihetobb, ratermettebb verziok sikeresebbek voltak a szaporodasban.
A hirekben azonban nem jelentek meg szignifikans valtozasok, pl az
auto utasainak szamat illetoen.
Egyszer csak azonban megjelent a politikus halalhire. Az ember azt
gondolna, hogy ez egy rendkivul lenyeges komponens az informacios
eletterben onallo eletre kelt hir szerkezeteben. Ez makroevolucio,
egy minosegileg mas hir, mint az, amely szerint bar eletveszelyes
allapotban van, de el. Aztan persze cafoltak a halalhiret, de tobb
alkalommal is ujbol megjelent. Ugy tunik, hogy ez az apro elem a
hir szempontjavol olyan rendkivuli mertekben javitja a hir-egyed
ratermettseget, hogy barmilyen kicsi is egy ilyen "makroevolucios"
mutacio valoszinusege, adott korulmenyek kozott kedvezo taptalajba
kerulve megjelent es terjedni kezdett.
Nem tudom, milyen modon kovetkezhet be ilyen hir-mutacio, erdekes
probalkozas lenne kideriteni -- de a tortenet azt mutatja, hogy az
eros szelekcios nyomas hatasara bizony megjelent.
Dawkins szerint a genek evoluciojanak eleg jo analogiaja a hirek
evolucioja (olvastam Dawkins errol szolo fejtegeteseit), profan
hasonlattal a hir szamara a fulunk es a szajunk az ivarszerv :-))
de mig a genek eseteben a genotipust es fenotipust elegge jol el
lehet kuloniteni, a hir evoluciojaban nem talalok erre parhuzamot.
Nem akarok semmit kerdezni, csak elgondolkodtam, es rendezettebb a
kep igy, hogy kozben leirtam. Ugy kell annak, aki elolvasta :-)))
* * * * * * * * * * * * * * * *
Ja, de megis. A feher LED (ami nyilvan valamilyen UV LED es egy
fluoreszcens elotet kombinacioja) mibol keszul...? A regi piros,
sarga, zold ledek anyaga GaAs volt, foszfor szennyezessel. A kek
ledek allitolag a venusz szondakhoz tervezett magas homersekletu
felvezeto, a sziliciumkarbid fejlesztesenek mellektermeke, de ez
igen gyengen vilagitott. Nem tul regen jelentek meg a nagy fenyereju
kek ledek, de tul regota kikerultem mar az ilyen kutyuk fosodrabol.
Igazabol csak a nosztalgikus kivancsisag hajt. Koszi
es udv
Laci
|
Az a baj az ilyen otletekkel - mint a tukros napelem - hogy
keptelenseg, hogy ne probaltak volna ki mar sokezren,
es ennek ellenere nem alkalmazzak. Az nem latja mi az oka,
eppen ezert temara bocsajtja a kerdest, hatha kiderul.
Jelentem, szamomra me'g nem derult ki.
>A "leadott elektromos teljesitmeny per beeso napsugarzas"-kent
>definialt hatasfok szerintem nem fog dramai mertekben megvaltozni.
En igy ertettem a hatasfokot.
Ha csak valtozatlan marad, es nem no, az is nagyon jo hir.
Ami a hutest illeti: Egy PC proci 50 W-ot siman disszipal 3x3 cm2-en.
Ennyi hot el tudunk vezetni. Az 450 W/dm2, azaz 45 kW/m2 ! Hoppa'!
Napelemet nem lehetne ilyen intenziven huteni?
Vizhutesrol nem is beszelve... Nem latom akadalyat.
>Ha lerax egy sima napelemet hogy del fele ferden az egre nezzen,
>arra altalaban ra fog vilagitani a Nap fenye.
Persze. De a hatasos felulete egyre kisebb lesz, plusz egyre
nagyobb aranyban fog rola visszaverodni a feny - elnyelodes helyett.
> tukroket mindenkeppen forgatni kell,
Ezt nem vitatom, egyetertek.
a BenceMiki
|
