Kedves Lista!

Az egyik listan felmerult az urlift kerdese. Nanocsoves anyagbol keszult
kabelt engednenek le 100 km magassagbol. Az egyik veget a foldhoz
(egyenliton) kotnek, a masik vegere egy ellensulyt tennenek. A kotelben az
eroeloszlast szerettem volna kiszamitani. Kerlek benneteket, hogy nezzetek
meg, hogy jo-e a modell, illetve a szamitas:

1. Feltetelek:

- Egyenes, homogen keresztmetszetu es surusegu kotel

D = A Fold kozepes atmeroje
M = A Fold tomege
g = gravitacios allando
w = a Fold szogsebessege
C = A kotel keresztmetszete szorozva a surusegevel
R = A kotel hossza
m = a kotel vegere helyezett tomeg

Egy tetszoleges r sugaron (D/2 <= r <= D/2 + R) elhelyezkedo dm tomegu
koteldarabra a kovetkezo erok hatnak (pozitiv irany a Foldtol tavolodva):

F_f - A koteldarab "tetejen" hato ero
F_l - A koteldarab "aljan" hato ero
G   - A koteldarab sulyereje

Inercia rendszerben felirva Newton II. torvenyet:

-dm*w^2*r = -g*M*dm/r^2 - F_l + F_f

Ezt egy kicsit atrendezve azt kapjuk, hogy

F_f - F_l = -dm*w^2*r + g*M*dm/r^2

Ha r-et a Fold felszinetol merem (marpedig onnan merem :-), akkor az erok
differencialjat adja a F_f - F_l. Tovabba dm = C*dr.

Tehat dF = -C*w^2*r*dr + C*g*M/r^2*dr, azaz

dF/dr = -C*w^2*r + C*g*M/r^2

A Fold felszinetol kezdve integraljuk egyet tetszoleges q  sugarig (D/2 <=
q < D/2 + R):

    q                      q
integral dF/dr dr = C * integral (g*M/r^2 - w^2*r) dr
   D/2                     D/2

      q                               q
[F(r)]     = C * [-g*M/r - w^2*r^2/2]
      D/2                             D/2

F(q) - F(D/2) = C * (-g*M*(1/q - 2/D) - w^2/2*(q^2-D^2/4))

Mivel q >= D/2, ezert inkabb ugy irom, hogy

F(q) - F(D/2) = C * (g*M*(2/D - 1/q) - w^2/2*(q^2-D^2/4))

Ha q pontosan a kotel eg feloli vege (q = D/2+R), akkor

F(D/2 + R) - F(D/2) = C * (g*M*(2/D - 1/(D/2+R)) - w^2/2*((R+D/2)^2 -
D^2/4))

F(D/2 + R)-t viszont ismerjuk, mivel ezt a veget huzza az ellensuly.

F(D/2 + R) = m*w^2*(R+D/2) - g*M*m/(R+D/2)^2

Ebbol tehat megkaphatjuk F(D/2)-t is, tehat tetszolegek sugaron levo
keresztmetszetre hato ero (q-t mostmar r-rel helyettesitve):

F(r) = C * (g*M*(2/D - 1/r) - w^2/2*(r^2-D^2/4)) + F(D/2)


Ennek szelsoerteke:

dF/dr = 0 = C*g*M/r^2 - C*w^2*r, azaz r^3 = g*M/w^2 (ez a goestacionarius
palya sugara)

d^2F/dr^2 = C*g*m*(-2)/r^3 - C*w^2

Behelyettesitve az elobb r-re kapott erteket:

d^2F/dr^2 = C*g*M*(-2)/r^3 - C*w^2 = C*g*M*(-2)*w^2/g*M - C*w^2 =
          = -3*C*w^2 < 0, tehat lokalis maximum van ott.


Remelem, hogy jo lett a levezetes...

Udv From:, a kerge birka

marky:

> Nehany muanyag ill. pokhalo ennel tobbet tud
>(valami 20..30 km remlik nagyon halvanyan), de 100000 km kisse
>utopisztikusnak tunik.
 Igen, de ezek a hosszok, mint te is mondtad, azonos keresztmetszetre
vonatkoznak a teljes hosszon.
Azonban ki mondta, hogy a kotelnek, amit logatni akarnak kifele, nem
valtozo-e az atmeroje. (en azt olvastam
regebben, hogy az!)

  Ropi

> Felado :  [Hungary]

<<<<1. A *ve'lt* fogalmabol szarmazik foszto'kepzovel a
ve'letlen.
2. Figyeljuk meg - bizonyos hivok valljak - az altaluk velt
termeszetfeletti beavatkozo akarata kifurkeszhetetlen.
3. A kifurkeszhetetlenseg azt jelenti, hogy vele
kapcsolatos
emberi velelmeink nem lehetnek talaloak kovetkezetesen,
csak
50%-ig bizonyulhatnak helyesnek hosszutavon.
Namarmost fentiekbol kovetkezik, hogy a hivo - mikozben
teremto erot feltetelez, valojaban a veletlent tartja
vilagot alakito,
befolyasolo tenyezonek, csak epp megszemelyesiti
kepzeletben
a veletlengeneratort, melyrol feltetelezi, hogy celja van,
s hogy
mindenhol jelen van. Egyuttal bizik befolyasolhatosagaban,
ill.
reszrehajlasaban is.
A hivo onellentmondasba keveredve megkerdojelezi a
mindenhato
mindenhatosagat azzal, hogy feltetelezi - szovetsegesek
nelkul
nehezebben eri el azt a celt, melyet a hivo velelmez.
( Maga a cel tehat 'kifurkeszett'.)>>>>

Erdekes logikai igazsagok. Szerintem is, amikor az egyhaz
tagadja, hogy az ember sajatsorsanak iranyitoja, ugyancsak
ellentmondasba kerul az altal, hogy a hivo ember akkor
ervenyesul, ha keresi Istent, es annak torvenyeit koveti.
Tehat a hivo is kezdemenyezo, sorsanak alakitasaban. A
veletlennek kapcsolatba ugy gondolom, hogy nincs is, mert
mindent valami eloidez, csak nem ismerjuk fel sokszor.

<<<Ha a megszemelyesitest, a befolyasolhatosagot,
reszrehajlast,
ill. szovetsegkeresoi kesztetest kihagyna, akar osszhang is
kialakulhatna materialistak es az idealista hivo kozott,
ha utobbi Isten akarata helyett inkabb a Veletlent
emlegetne
pl. evolucio-elmeleti, vagy az elet eredeterol szolo vitak
soran.
( Heisenberg vajon hitt a teremto veletlenben, vagy inkabb
csak elfogultta valt, miutan altalanos ervenyunek talalta ?)
>>>>

Oszhang akkor lenne, ha mind a ket fel beismerne, hogy
nincs veletlen, mert a hivok azt valjak, hogy minden Isten
akarata, de megis az embert vadoljak, az Istentorvenyeinek
megszegeseert. Ez egy masik ellentmondas..

<<<A tudomanyos elmeletekben ugyancsak jelentos szerep jut
a veletleneknek,
de a hivo ilyenkor ellenzekikent hirdeti *Mindez nem lehet
a veletlen muve* ill. *nem hiszek a veletlenekben !*
A kifurkeszhetetlenseget tehat elveti, amikor harcolva
sajat igazat
kivanja ervenyesiteni.>>>

Ezek igazsaguk bizonyitasara alkalmazott eszkozok (elvek),
mert mind a ketto hianyos.

Udv: szocs

Kedves Endre !
Irod:
>Nem valaszoltal a kerdesemre. :)
A valasz ott volt Kota Jozsef cikkeben, es Mizsei Janoseban.
En mar csak annyit tehettem hozza - hiaba trukkozol...
A magneses ketyere pedig mindenkepp sugaroz, tehat jobb
egy urben lebego mezei porgettyu, ha tobb szaz evig akarsz
forogva latni valamit.

Urlift:
>nem tudom milyen energiat nyerhetunk egy a centrifugalis
>ero altal fuggolegesen tartott szazezer kilometeres kabel
>palyanmaradasabol.)
Kulonfele eszkozok mainal sokkal olcsobb palyara allitasat
igerik, az urliftet tervezok. Tehat addig is a penzed forgassd
ne a magneses ketyeret.
Amint a lift meglesz, kiveszed a penzt a magatol forgatobol, es
felvitethetsz valami olcso energiatarolot, pl. kilora vett selejt
homokkal toltott gigantikus porgettyut.

>Az ELVROL van szo. A kerdesem tehat a kovetkezo:
>Mi a problema az elozo levelemben leirt rendszerrel, ahol
>- emlekeztetoul: - a tarcsara erositett femtestet jobban vonza
>a magnes kozeledve mint tavolodva, mivel a tavolo, ezert
>nem allitja meg a kereket a magnes, hanem a kerek tovabblendul,
>jon a kovetkezo magnes, es kezdodik az egesz elolrol.

A kozeledo targyat rovid uton nagy erovel hivja magahoz,
majd kisebb erovel hosszu porazon tartva huzza vissza, amint
tavolodna. Tehat messzebbre eler a gyenge keze.
Mozgas kozben fertelmes energiapazarlas lep fel, EM sugarzaskent.
A femtargy es a magnes tavolsaganak valtozasa ugyanis fluxusvaltozast
idez elo. Ha nagyon gyorsan porgeted motorral a ketyeret, elofordulhat,
hogy a kozeli utcaban jarorozo nemet bemerokocsinak felizzik es leeg
a keretantennaja. A szomszedod feljelent, mert a hatalmas terero
zavarja a porszivozast, visszafele porog a motor.
(rezgokeses villanyborotvaja meg visszafele rezeg. :)
Ha tovabb noveled a fordulatszamot, az eromuvek tavvezetekeiben
akkora lesz a villany, hogy athuz a fold fele.
Globalis aramszunet, TV-zni sem lehet vilagszerte. No ez mar vert kivan!
Mindenfele' fellabon ugralo faklyasok rohangalnak - orjongve a jelentos
lepes-feszultsegtol, s keresik a kiserletezot. Ha megtovabb
turaztatod a geped, a tavkozlesi muholdak a bennuk fellepo oriasi
orvenyaramok miatt eredeti palyaikrol leterve elbitangolnak.
Szorfozni sem lehet ezutan a vilaghalon, de meg a tengereken sem,
mert a viz raz. A halak kiugralnak s halaszok olebe esve vedofoldert
konyorognek. P. Mobil Dick - feher balna szenes maradvanyait
partra vetik az EM hullamai. Csak az elektromos rajak perdulnek
unnepi tancra.
Szoval, jol gondold meg ! :)

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]

>Szamodra vitathatonak latszik, mert fogadok, nem olvastad alapmunek szant
>#709-beli cikkemet a romlott epertortat szallito elszabadult vagonrol,
Nem olvastam, de a pelda nem is ide illo, es nemcsak szamomra vitathato a
tema.

>>Kulomben mi hatarozna meg a tomeg terben valo haladasat, egyben >>nyugalmi
>>allapotat?
>A tehetetlenseg.
Ennyire egyszeru lenne? A tomegek mozgasi energiait is a tehetetlenseggel
lehet magyarazni?

>Az arnyekelmelet reszecskeinek *szub-arnyekelmelete* ?
A felvetes nem is rossz. A megfigyelo szempontjabol osszuk fel a letezo
anyagot, mondjuk retegekre (az elnevezesnek nincs jelentosege).
  A megfigyelo jelentos szerepet jatszik, alkotoelemeit figyelembeveve, de
mindenkep a kiindulopont a kozepreteg. A felosztott retegek kozepretegeben
azok az anyaghalmazok tartoznak, melyet mi megfigyelok szabad szemmel
(segedeszkozok nelkul) latunk.
  Hogy ezen a kozepretegen aluli vagy foluli savokban mi is tortenik, elegge
bizonytalan, egyszeruen csak tapogatozunk, a megalkotott fizikank sem kepes
valaszt adni, mi megfigyelok sem tudunk terben es idoben atalakulni hogy mas
uton valo informaciokat nyerhessunk, mig a matematikai vegtelen ervenyes
lehet a retegek sokasagara is.
Tehat nagyjabol igy kezdodhet az AE is, mig kulombozo erohatasok retegengent
atszivaroghatnak.
A terbeli esemenyeket idonek nevezzuk, es mert csupan latszolag egy pontbol
kiindulo esemenysorozat kovetkezmenye az Univerzum, allitjuk, hogy a ter
gorbe. Es mert az esemenysurusegek is kulomboznek, az ido is elvesziti
alandosagat:
>A terido-fizika ota tudjuk, hogy az ido nem mindenhol egyforman mulik ezen
>a vilagon.
Es most figyeljuk:
>A testek valamiert arrafele sodrodnak, amerre az ido lassabban
>telik, vagy ahogy mondani szokas, ahol a ter gorbebb.
A lenyeg a mondatodban rejtozik. A tomegek sodrodnak, mely valoszinuleg
haladast jelent tehat a ter surusegkulombsege a tomeg nyugalmi allapotanak
(mely mozgas is lehet) iranymeghatarozoja.

>>Mitol kulombozik egy puskagolyo, melyet a kezembe tartok egy >>masiktol,
>>melyet kilottem egy tetszoleges iranyba a puskabol?
>Pl. abban, hogy a kilott golyo parancsot kapott - menjen arrebb adott
>sebesseggel, s ezt nem felejti el. Mindaddig folyamatosan vegzi, amig
>eltero parancsot nem kap. Ennyi az egesz.
>Hogy miert nem hagyja abba magatol ? Roppant egyszeru - mert a lovedek
>buta!
Ugymond a kilott lovedek nem rendelkezik 'tudattal'? :-)
Nem ertem mit es miert kelene abbahagyjon.
A kerdes arra utalt, efektiv, ha megszamlalnank a lovedek alkotoelemeinek
szamat, valtozik e a kiloves utan? Valtozik e az alkotoelemek kozotti
tavolsag, 'ter'?
Mert a ket lovedek (az allo sz a kilott) kozott bizony lenyeges kulombseg
lehet, mozgasi energiajuk potencialjat tekintve.
Egyebkent honnan tudnank azonositani, identifikalni melyik lovedek kapta a
parancsot, azaz melyik volt kilove, vagy mozgasenergiaval ellatva?
Egy biztos, hogy egyik sem ervenyesul a masik nelkul. A mozgasenergia csakis
a ket lovedek talalkozasakor johet a felszinre.
Ezesetben pedig mar teljesen keptelenek vagyunk megallapitani melyik lovedek
kapta a parancsot. Ugyanannyi aranyban all ellen az allo lovedek, mint
amennyivel a mozgo, mert mihez kepest is all, vagy halad, de az biztos, hogy
egymashoz kepest egyenlo sebesseggel kozelednek, amig mi csak az egyik
lovedeket inditottuk.
Tehat csakis a ter a mozgas meghatarozoja, iletve a tehetetlenseg fogalma
egeszen maskep magyarazodik.

>>Egyszoval azt sem allitom, hogy az arnyekelmelet nem santit, de egyre tobb
>>jel utal arra, hogy megis mukodik.
>Tehat az arnyekelmelet legfeljebb onamito ideologia lehet, fizika >nem.
Szerintem minden csakis az ido kerdese.

Udv: Csaba.



_________________________________________________________________
Chat with friends online, try MSN Messenger: http://messenger.msn.com

> Felado : Nemes Marcus
> E-mail :  [Germany]

>A centrifugalis ero altal kifeszitett kabellel egy baj van: a foldi
>rogzitesi pontnal iszonyatos ero probalja szetszakitani a kabelt. Van >egy
>gepeszmernoki fogalom, nemetul "Reissla:nge", magyarul nem tudom, >talan
>"szakadasi hossz". Ez azt mondja meg, hogy ha fuggolegesen >logatunk egy
>kotelet, akkor egy bizonyos hosszusagu kotelnel a kotel >sulya akkora lesz,
>hogy a felfuggesztesi pontban eleri a kotel >szakitoszilardsagat es a kotel
>elszakad. Ez a hossz a "szakadasi >hossz". Ha a kotel anyageloszlasa
>homogen, akkor a szakadasi hossz >nem fugg a kotel atmerojetol:
>l=szigma/(rho*g), ahol l a szakadasi hossz, szigma a >szakitoszilardsag es
>rho a kotel surusege. Az acel szakadasi hossza >szigma=500 N/mm^2 es
>rho=7,8 g/cm^3 eseten 6,4 km. Nehany muanyag >ill. pokhalo ennel tobbet tud
>(valami 20..30 km remlik nagyon >halvanyan), de 100000 km kisse
>utopisztikusnak tunik.
   >Udv, marky

Szamomra ugy tunik, mintha a kotel valahol a kozepe tajan (kiszamithato)
kapna a legnagyobb szakitasi erot. Espedig a kotelhossz szakasz ket reszre
oszlik. A csokkeno 'g' gr. eroterben el kell erjuk azt a kotelhosszt,
melynek a foldel ellentetes vegenek tomege a centrifugalos erohatasra
kiegyensulyozza a lelogo kotetet. Mig a kotel fordulatszama csak a fold
felszinenek fofgasaval lehet egyenlo, a centrifugalis gyorsulasi erohatas
linearisan no, mig a 'g' negyzetesen csokken, igy adodik egy nullpont
melyhez kepest a lelogo kotel sulyat egyenlitjuk ki a tovabi kotel
centrifugalos erohatasaval.
Tehat mindenkep ugy tunik hogy a kotel a nulpont korul a legterheltebb,
ezenkivul csal annyi terheles esne a foldi rogzitesi pontnal, ammennyi
tehert akarnank szallitani a kotelen, mert anyival kelene a kotelet
hosszabbitani, vagy felso tomeggel egyensulyozni.

      Udv. Csaba.




_________________________________________________________________
Send and receive Hotmail on your mobile device: http://mobile.msn.com

Kedves Peter )!

> >A vallast termeszetesen, mint minden eszkozt (a tudomanyt
> >is) lehet rosszul is hasznalni. A szeretet neveben kinoztak, oltek
> >meg embereket millioszamra. De ez eppugy az eredeti uzenet celzatos
> >felreertelmezese, mint az, amikor pl. a darwinizmussal magyarazzak a
> >kapitalizmus letjogosultsagat.
> >A vallasok kozos lenyege eppen nem az istenhit, hanem sokkal
> >inkabb az arra vonatkozo tanitasok, hogy hogyan eljuk az eletunket,
> >hogyan viszonyuljunk mas emberekhez (es altalaban elolenyekhez) stb.
>
> Nehez egyetertenem. Ha nem az ideakat, hanem a valosagot nezem,
> akkor nagyon nehezen talalom pl. a kereszteny erkolcsot es
> szeretetet.

Ugyanarrol beszelunk. A vegkovetkeztetes az lehet, hogy ketezer ev soran
nagyon-nagyon keves valodi kereszteny elt.
Ennek ellenere az alapotlet szvsz jo volt. Csak megvalositani nehez.

> Tudom, megint a "keleti vallasokkal" fogsz jonni, amit
> kevesbe ismerek, de a szamurajok, nindzsak, eleve gyanusak. Szinte
> minden harc"muveszet" keleti. Persze mind az "onvedelemrol szol",
> de ugysn mi a fenenek annyira fontos az onvedelem kultusza egy olyan
> vilagban, ahol annyira peldas lenne a vallasuk altal parancsolt
> mas emberekhez valo viszonyulas."

Az emberek ott is csak emberek. Az emberek donto tobbsege a vallasoknak
csak a kulsosegeit kovette es koveti ott is.
A pusztakezes harcmuveszeteket buddhista, taoista szerzetesek dolgoztak
ki azert, hogy az orszagban vandorolva meg tudjak magukat vedeni a
haramiakkal, szabadcsapatokkal, lazado parasztokkal meg ki tudja meg
kivel szemben.

> Nem az ideak fontosak, hanem
> a valosag. Ami azt mutatja, hogy az altalam szemelyesen vagy hirbol
> ismert "nagyon" vallasosak mindennapi viselkedese, erkolcse, elete
> es emberi viszonyulasai az eg vilagon semmiben sem kulonboznek a
> kevesbe vagy nem vallasosaketol.

Aki "nagyon" vallasos, aki a vallasat mintegy kituzokent a gallerjan hordja, es
 zaszlokent allandoan a masok szemebe lobogtatja, annak mar nem sok koze van ah
hoz, amirol beszel.
Ha egy valodi peldat akarsz, nezd meg mondjuk a dalai lamat.

> Ertem az ellenerveidet. En is irtam, hogy a reakcio vegul is mindig
> belulrol jon. De eppen ezert ezt hangsulyosan figyelembe veve nem
> lehetne kulonbseget tenni a hagyomanyoknak vagy szuloi imprintingnek
> esz nelkul engedelmeskedo es a kulvilag kerdeseire onallo szemelyes
> tudatos valaszt kereso viselkedes kozott.

A kategoriak letezeseben egyetertunk (a szokasos zaradekokkal, miszerint
a kategorizalas mindig csak hozzavetoleges, nem fedi teljesen a valosagot
stb. :-)
En csak az elnevezeseidet talaltam logikatlannak. En ugy hivom ezeket,
hogy "determinalt" vagy "(lelkileg) gyermek", illetve "szabad" vagy
"(lelkileg) felnott" ember. Persze nyilvan ebbe is bele lehet kotni.

> Megallapodas kerdese. Nekem a "valasztas" tudatos folyamat. Ha
> egyetlen lehetseges kimenetelrol tudok, csak azt "valaszthatom"
> tehat meg visszautasitani sincs modom, az szamomra meg csak nem is
> elfogadas. Az automatikus, torvenyszeru kovetkezmeny.
>
> Igaz, nem vagyunk egyenloek a tudatunkkal, de szamomra az egyetlen
> letezo lehetosegnek megfelelo viselkedes akkor sem "valasztas".

Abban igazad van, hogy amikor csak egyetlen lehetseges reakciot ismerek
egy adott helyzetre, akkor (tudatosan vagy tudattalanul) csak azt
valaszthatom, nincs modom visszautasitani.
Azonban ilyenkor is van valasztas, csak nem szuksegszeruen a reagalas
pillanataban. Mondok egy peldat.
Nemregiben egy masik forumon egy srac elpanaszolta, hogy az egyik tanara,
aki egy szemet bunko, megint hogy kitolt vele. Vizsgara varakoztak, es az
idot a diakok azzal utottek el, hogy jatszadozni kezdtek a szertarban
kiallitott gepalkatreszekkel: jokora, tobbkilos fogaskerekekkel meg
efelekkel. Az egyik srac leejtett egy kereket, mire a zajra persze
kijott a tanar, es mivel hosunk mar regota a begyeben volt, ot vonta
felelossegre. Aki nem volt rest, visszavagott egy szellemesnek velt
megjegyzessel. Mire persze a tanarnak is felforrt az agyvize...
vegeredmeny: hosunk,amikor ra kerult a sor, nagy ivben repult a vizsgarol.
Es most azt fontolgatja, hogy kilukassza-e a tanar kocsijan a gumikat,
vagy valami mas modon vagjon vissza?
Probaltuk neki elmagyarazni, hogy amikor "kedvenc" tanarunk eppen a
vizsga elott rajtakap minket egy ketes helyzetben, ez nem eppen a
legmegfelelobb helyzet arra, hogy a fent emlitett tanar rovasara
csillogtassuk humorunkat. Innentol fogva a vegkifejletet boritekolni
lehet. En felsoroltam neki tobb mas lehetoseget is arra, hogy mit tehet
az ember egy hasonlo helyzetben, hogy egeszen mas vegkifejlethez jusson:
pl. diplomatikusan hallgat, megmondja hogy a masik fiu volt a bunos,
eleve be sem szall a jatekba stb. Mire a valasza kb. az volt, hogy
"na persze, itt senkinek sincs ver a pucajaban, hogy kialljon a
jogaiert".
Azaz, noha meglett volna a lehetosege arra, hogy felulbiralja a maga
szerepet az ugyben, es felismerje, hogy a vegkifejletet nagyreszben
sajat maganak koszonheti, ezt elutasitotta azzal, hogy "egy igazi ferfi
nem futamodik meg, nem hodol be a tekintelynek". A sajat onbecsulesenek,
enkepenek (mint "bator embernek") pillanatnyi megorzese fontosabb volt
szamara, mint a hosszutavu elony, ami abbol szarmazna, hogy atertekeli
es megvaltoztatja a hatalomhoz fuzodo fogalmait es viszonyat.
Ez szvsz egyertelmuen egy valasztas volt a reszerol, meg akkor is, ha o
maga ezt nem tudatositotta magaban. Nyilvan nem az elso ilyen valasztas.
Valoszinuleg mar kisgyerekkoratol kezdve voltak ilyen konfliktusai,
amelyek soran egyre jobban begyakorolta a lazado, a felsobbseggel
szembenallo "maganyos harcos" szerepet. Megkockaztatom, hogy ha eleg
messze vissza tudnank asni a multjaban, megtalalnank azt a pontot, ahol
kisgyerekkent az elso ilyen jatszmait meg teljesen tudatosan es
szandekosan probalgatta. Csak kesobb, az internalizalodas es
automatizalodas utan sullyedt benne a tudatkuszob ala az egesz folyamat.
Peter

> Sziasztok!
>
> Talán tavaj volt, mikor olyan sokat foglalkoztak egy bizonyos ürlift
> gondolatával. A NASA szakemberi gondoltak el egy olyan kötélpályát, amin
> tárgyakat lehet felvonni az ürbe. A kötélpálya másik oldalát egy
> kisbolygóhoz rögzitenék... na de nem is erröl akartam irni. Szerintem
> ismeritek az elgondolást.
> Sajnos már eléggé kifakultak az emlékeimböl a pontos értékek, de az még
> dereng, hogy a kötél szakitószilárdságát kb 2-szer nagyobra számolták ki,
> mint amennyi a gyémánté.
> Esetleg a széncsövek, illetve azok forradalmasitása jelenthet megoldást a
> hasonló problémákra. Ám a 100000 km.... huhh, az nem semmi! :o) Persze
> elvileg csak a gravitációs térben kellene a szakitószilárdsággal számolni.
> Hiszen ha egy fix páján keringö ponthoz rögzitjuk a kötél másik végét, és
> ez a pont egy szögsebességgel forog a földel /magyarul geostacionárius
> pályán forog :o)/, akkor a kötélre nem hat széthúzó erö. Viszont a kötél
> föld felöli részén a jelentös gravitációs vonzás "magasságáig" a
> gravitációs, és a legköri mozgásogból eredö erök "birizgálni" fogják a
> kábelt. Tehát elvileg "csak" erre a távolságra kell megoldást találni. :o)
>
> Misi

Kedves Peter,

a masik oldalrol kozelitenem meg a dolgot.

Ha valaki az 1-30 oldalas poetikus irodalmi alkotasnak novellanak hivja, a 30 n
al tobb oldalast pedig (kis)regenynek, valaki mas pedig az elobbit short storie
-nak, a masikat pedig novel-nek, akkor ezek ketten mas es mas hitben elnek?

Egyaltalan ez szerinted hit kerdese? Mondhatja-e az egyik ember a masiknak, hog
y "ez csak egy axioma, ez nem feltetlenul igaz, ez csak egy hit?"

Vagy pedig arrol van itt szo, hogy a szavak hasznalatarol kulonfele konszenzuso
k vannak, es ebben emberek mas es mas csoportba tartoznak, es attol, hogy mas k
onszenzusos rendszerben fejezik ki magukat, meg mondhatjak ugyanazt a vilagrol,
 a vilagrol valo ismeretuk pedig nem foglalja magaban a kifejezes konszenzusos
rendszeret, hanem az attol fuggetlen tartalom?

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

Kedves Laci,

>Galilei a napfoltokat (es nem a hold-et) latta (nem
>elsonek) es publikalta. (A hold kraterei szabad szemmel
>is lathatoak...) Masok, rosszabb tavcsovel, sot o sem
>tudta tanukkal ezt a megfigyeleset sokaig megerositeni.
>Megis sokan elhittek neki (pl Kepler..)
>Ez nem bizonyitja az Arisztoteleszi elmelet hamis
>voltat! (gondold vegig!) O inkabb egy masik (hamis
>ervet hasznalt)... Az arapaly eroket, de az is
>hibas elmelet volt.... :-)
>Mellesleg o tehetett a vallas es a hit szetvalasarol
>(talan elkerulhetetlen volt), osszeveszeserol, de nem
>volt tul pozitiv a szerepe.
>A Papat csufolta ki egy iromanyaban (aki egyebkent
>haverja volt) es erre fel volt a pere. Bar komoly
>buntetest nem kapott es egyaltalan nem allt ki
>kemenyen az igaza mellett...
>A hasznalt ervei egyebkent nem voltak jok, csak vegul
>is, mint kiderult a jo oldalon allt!
>Erdemes a temaban elolvasni Koestler: Alvajarok cimu
>muvet, tanulksagos!!!

En egy a tudomanytorteneti, filozofiai cikkekben tobbszor egyben elmeselt torte
netre utaltam tomoren. Az is lehet, hogy az a tortenet bizony pontatlan. A tort
enet igy szol.

Arisztotelesz elmeleteben az is benne volt, hogy az egitestek az univerzum elem
ebol vannak, es tokeletes gombok. Ennek megfeleloen nem lehettek foltok rajtuk.

A tortenet szerint Galilei a Holdon foltokat latott es ez megcafolta ezt az elm
eletreszt, az elmelet tobbi rezset persze nem feltelnelul erinti.

Plauzibilisnek hangzik az, hogy a foltokat szabad szemmel is lehet latni, ugyan
akkor az, hogy Arisztotelesy elmelete szerint az egitestek simak voltak, szinte
n ismerosnek hangzik. Nem tudom.

Az ervelesem szempontjabol mindegy is, mi volt, gondolatkiserletnek is jo, meg
akar napfoltokkal is jo. A napfoltok esetebenis ugyanugy lehet gondolkodni:
Vajon a foltok a napon, vannak vagy a tavcso hibajabol keletkeznek?

Es a megoldas az, hogy tobb ellenorzo kiserletet kell vegezni, es az osszes kis
erletnek legjobban megfelelo elmeletet valasztani. A kiserletek toretlen folyta
tasaval es ezzel a modszerrel az elmelet alakul valahogy, es ennek koze van a v
alosaghoz hatarertekben.

"Nincs olyan barmilyen nagy epszilon nehezen megismerheto szferaja a valosagnak
, amihez nem volna olyan delta megfigyeleshalmaz, amely eseteben a legjobb elme
let ne tartalmazna mar helyesen ezt a valosagelemet."
:)
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

Hello!

>A centrifugalis ero altal kifeszitett kabellel egy baj van: a foldi
>rogzitesi pontnal iszonyatos ero probalja szetszakitani a kabelt.
>...

Az okosok azt mondjak, hogy erre megvan a megoldas: a szen nanocsovek. A
szakitoszilardsaguk elegendo. Lassan megoldodik a gyartasuk is, aztan csak
ido kerdese a dolog. Nem is olyan sok ido, ha a kovetkezo linket megnezzuk:

http://www.space.com/businesstechnology/technology/elevator_update_020819.html

Viszlat!


     Barna Janos

Szocs,

>Egy biologus azt allitja, hogy a kutya es a lo, azonos
>tulajdonsagokkal rendelkeznek, mert vizsgalatai
>bebizonyitottak, hogy mind a ket szervezetben azonos
>torvenyek alalpjan, azonos biologiai, biokemiai folyamatok
>zajlanak le. Ezt a marhasagot en talaltam ki, de az
>emberalkotta szerkezet igy viselkedik
Nem marhasag.
Tiz deka lokolbasz es tiz deka kutyakolbasz kb ugyanakkora taperteket
kepvisel az ehenhalas elleni kuzdelemben.
Ebbol a szempontbol kb. azonos tulajdonsaggal rendelkeznek.


>Ez igy van a tavkozlesben, de mi, biologiai funkciokra
>hatunk.
A fizika csak egyfele.


>Mi a feny? A feny adott es letezni fog a vegezetekig.
>Arrol, hogy milyen tulajdonsagokkal rendelkezik, mar tobbet
>tudok mondani, mert egyik elfogadott termeszete sem
>magyaraz, minden tulajdonsagot.  Mar a 300000 km/s
>sebesseget is tulhaladtuk.Volt a valasz.
Nono....


>Hogy nem jutott eszebe egy orvosnak sem, hogy alkalmazzak
>kozonseges fenyszorot, de tudtommal ezt csak a latasjavitas
>erdekeben alkalmazzak a gyogyaszatban?

Meg depresszio ellen. (Fenyterapia.)


>Egy biztos. A kiserleti magnes, ugyan ugy mozgott, mint az
>egitestek. Nem is tudok elkepzelni iranyvaltast, de
>tengelyelhajlasvaltozast igen, ami meg is tortent. Egyeni
>velemeny.

Attol, hogy nem tudod elkepzeléni, megtortent az iranyvaltas az eszaki
es deli polus kozott, sot a polusok azota is vandorolnak.
A fold forgasa meg epp ugy lassul, ahogy a vesztesegek emesztik a
tehetetlenseg altal tarolt forgasi energiat.

Pista,

>atfordithato a polaritasa. Sajnos azonban a polaritas atforditasara
>forditott energia minden esetben tobb, mint a polaritasvaltasbol
nyeheto.
Igy van ahogy irod. Es pont ezert semmi ertelme sincs a dolgot kutatni.
Nincs lehetoseg "energianyeresre".
Persze oriasi parabolatukrokkel hatalmas magneseket melegitve lehet
pld. a napenergiat a magneses hatasokon keresztul elektromos energiava
konvertalni, de ha mar itt tartunk, akkor a vizmelegites jobb otlet.

Janos

Hali, Marky,

>A centrifugalis ero altal kifeszitett kabellel egy baj van: a foldi
>rogzitesi pontnal iszonyatos ero probalja szetszakitani a kabelt.
Stop, nem osszenyomni?
Ugye, ha epitkezunk, akkor minel magasabba  torony, annal jobb alapozas
kell...

Szoval nem az az alapveto problema, hogy a centrifugalis ero es a
vonzoero csak a geostacionarius palyan (36000km) azonosak?
Alatta suly van, folotte kezdodik a feszites. A szetszakitas tehat nem
a foldi rogzitesi pontnal akarodzik, hanem valahol fontebb.

Janos