[Text 2572750 from COM]
> Temakor: Az elet eredetenek rejtelye
 [Sweden] irta:
> Charles B. Thaxton-Walter L. Bradley-Roger L. Olsen: Az elet eredetenek
> rejtelye. Harmat Kiado, Budapest, 1997.
> Bar jomagam is hivo vagyok, megis felborzolodik a
> szor a hatamon az ilyen (egyebkent meglehetosen atlatszo) prekoncepcioval
> irott konyvektol.
>
> Ugyanigy borzolja a hatamat az is, amikor a meltan nagyrabecsult Richard
> Dawkins a biologiaban rendszeresen Isten nemletenek bizonyitekait veli
> felfedezni.
Igen, a biologianak szerintem is ideologiamentesnek kellene lennie.
Megertesem szerint ez azt jelenti, hogy parhuzamosan be kellene mutatni a
teista és az ateista allaspontot is. Manapsag a materialista elmeletek
szinte teljesen egyeduralkodoak ezen a teren, vagyis az oktatas
vilagnezetileg elfogult.
Bar sokfele un. tudomanyos elmelet letezik az elet kialakulasarol (tobb mint
harminc), ezek nem rendelkeznek a tudomanyossag alapveto kriteriumaival: a
megfigyelhetoseggel, kiserleti igazoltsaggal. Tehat csak hipotezisek, nem
tenyek.
Filozofiai szempontbol pedig ket alapallas lehetseges:
(1) Az elet az anyagi elemekbol, pusztan az anyag torvenyszerusegeinek
engedelmeskedve, ma meg nem ismert es mindeddig nem reprodukalt modon
alakult ki.
(2) Az elo szervezetek komplexitasanak kialakulasaban egy felsobb
intelligencia mukodott kozre. Az elet lehet nem anyagi (szellemi, lelki)
termeszetu is, melynek az anyagi testek csak hordozoeszkozeul szolgalnak.
Az (1) verziot hosszas erofeszitessel sem sikerult igazolnia a biologia
tudomanyanak. Az elet legegyszeubb fajtait sem tudjak letrehozni a
laboratoriumokban.
Bar logikailag a (2) verzio eppolyan eselyes, manapsag teljesen
elhanyagoljak. A tudomany elfogult a monista (csak az anyagban hivo)
elmeletek iranyaban, es elutasito a dualista (az anyag es a szellem
kettossegere alapozo) teoriakkal szemben.
A fent emlitett konyv szerintem azert erdekes, mert egy oyan uj
tudomanyossag kezdetet jelezheti, ami az anyagon tuli letezokkel is
realitaskent szamol.
Isvara
|
Ez itt a korabban beigert valasz egy ket-harom hettel ezelotti
kerdesre. Pontosabban a valasz eleje...
> --------------------------------------------------------------------
Tisztelt relativitaselmelet irant erdeklodok!
Ugy latszik, megszaladt a billentyuzetem. Brendel Matyasnak szolo
valaszom a specialis relativitaselmelet temakorebol ezert harom
reszben erkezik. Kis turelmet kerek...
dgy
> -------------------------------------------------------------------------
Brendel Matyas irta (Jozsefnek, aztan nekem):
> Kedves Jozsef!
>
> Tehat egyetertunk, az altalam felvetett lehetosegek lehetosegen.
>> "Ha tobb modell azonos eredmenyeket szolgaltat, az egyszerubb a
>> csinosabb."
Nevezzuk a fenti allitast Esztetikai Metaelvnek.
> Pontosan azt tekintettem en is. Ezert kellene ezeket a lehetosegeket
> megvizsgalni, hatha a valtozo fenysebessegu modell egyszerubb lenne, vagy
> legalabb nem volna latszatra koznapi jozan paraszti eszunkkel annyira
> ellentetes, mint a jelenlegi.
Ezzel egyetertek. De az egyik elozo cikkemben bemutatott axiomakra epulo
elmelet epp azt mutatja, hogy az _eredeti_ klasszikus mechanika es az
_eredeti_ specrel ilyen ertelemben a legegyszerubb - hiszen ezeknel az
axiomaknal nehezen lehetne egyszerubbeket talalni, ezekbol viszont a fenti
ket elmelet kovetkezik.
Megjegyzem meg, hogy bar nem teteleztem fel, az elmeletbol kijon a ket
inerciarendszer kozti (Galilei- vagy Lorentz-) transzformacio linearitasa.
Minden mas (eltranszformalt) esetben a transzformacios egyenletek nem-
linearisak lesznek. Es a linearis trafok fenyevekkel egyszerubbek, a te
Metaelved szerint tehat fenyevekkel csinosabbak, mint a nemlinearisok.
>> "Mivel a tukorrol visszajovo feny ideje nem azonnali, egy ilyen modell
>> szuksegkeppen tele lenne vegtelenekkel, (minden tavolsag vegtelen, vagy az
>> idoegyseg az stb)"
>
> termeszetesen egy lehetoseg, hogy az idokulonbseget a fennyel definialnank,
> igy a feny 0 ido alatt er a tukorbol a szemunkbe. az egyidejuseg egyebkent
> a az eddigi gondolatkiserletekben szinten kapcsolodik a fenyhez, aztan
> persze kiderul, hogy az egyidejuseg nem abszolut.
A Jozsi altal irt tukor-erv tkp arra a kerdesedre valasz, lehet-e c-t
vegtelennek tekinteni. Ekkor ugyanis a fenyjel indulasa es a tukorre
erkezese ugyanabban az (abszolut) idopontban tortenne - de ugyanez lenne
a tukorrol visszavert fenysugar visszaerkezesenek idokoordinataja is.
A feny kibocsatasa es visszaerkezese kozott pedig mindenfele relativitas-
elmelettol fuggetlenul, a fenyjelet kibocsato szemely altal merhetoen ido-
kulonbseg van - a te c=vegtelen rendszeredben pedig nincs. Ezt kellene
furcsa egysegek bevezetesevel, a vegtelenek kitrukkozesevel kidumalni. Ez
az eljaras pedig nem egyszeru, a Metaelv szerint tehat nem szep.
>> "Talan ilyet is lehetne csinalni. De tele lenne jo bonyolult
>> szabalyokkal, es vegul is ugyanazt kellene hoznia, mint a specrel, mivel
>> nem ismerunk ezzel ellentetes megfigyeleseket. Akkor meg minek?"
> Azert, mert lehet, hogy nem lenne tele bonyolult szabalyokkal. A spec rel
> jelenlegi formaja torteneti, es meg kellene vizsgalni, hogy az eqvivalens
> modellek kozul melyik a legtetszetosebb, legegyszerubb. Egyebkent ugyebar a
> tapasztalati halmazon eqvivalens modellt kell gyartani, ami a tapasztalati
> alapon kivul lehet, hogy nem ekvivalens, igy eltero is lehet az eddigi
spec.
> rel. elm. -tol. Kiderulhet, hogy van egy tetszetosebb modell, ami
ekvivalens
> a tapasztalati alapon, de eltero elorejelzest ad uj kiserletekre.
A fentiekkel elvben minden fizikus egyetert. Egy elmelet ekvivalens atfogal-
mazasa uj megoldasi modszereknek es elmeleti altalanositasi lehetosegeknek
nyithat utat - lasd a mechanika Newton-Lagrange-Hamilton-Jacobi-Poisson-
-Hertz-fele at- meg atfogalmazasait, vagy a specrel eredetileg ronda algebrai
alakja mogul a Minkowsi-ter formalis bevezetesevel kibukkano lenyegi
geometriai mondanivalot, es az ebbe az iranyba megindult altalanositast, ami
elvezetett az altrelhez.
Elvileg tehat teljesen igazad van. A fentebb kifejtettek szerint azonban a
specrel jelenlegi formaja olyan unikalis es olyan egyszeru, hogy sem mate-
matikai, sem fogalmi atfogalmazast nem tur - hacsak nem valtoztatod meg
gyokeresen a par levelemmel korabban leirt axiomakban osszegyujtott, a
terre es idore vonatkozo legalapvetobb fogalmakat.
[Megjegyzes: azt szoktak mondani, hogy hat maga a specrel is
megvaltoztatta a terre es idore vonatkozo alapfogalmainkat. De
hasonlitsuk ossze azokat, amiket megvaltoztatott - pl egyidejuseg,
sebessegosszeadas - azokkal, amelyek az axiomakban szerepelnek: az
utobbiak sokkal elemibbek, "melyebben vannak", ezek megvaltoztatasa
sokkal nehezebb lenne, es igazan nincs kepunk arrol, hogy mivel
lehetne potolni oket. Ha egyszer egy kiserlet tenyleg megcafolja
a specrelt, akkor persze erre kenyszerulunk - de akkor az a kiserlet
remelhetoleg ad nemi tampontot is arra nezve, mit es hogyan kell
modositanunk. Mindazonaltal azt az uj elmeletet meg nehezebb lesz
elkepzelni - legalabbis amig mi, o"skovuletek ki nem halunk.]
> Kedves David Gyula!
>
> Koszonom kimerito es kielegito irasodat. Egy ket megjegyzest tennek ra
> vonatkozoan.
>
> 1) Koszonom az Euklideszi-Bolyai Newtoni-Rel. elm. parhuzamot es
> magyarazatot, ezalapjan megertettem a kerdest. Matematikai osztonom ellen
> ugyan agal az, hogy az altalanos keretnek csak a Newtoni illetve az ismert
> spec. rel. elm. lenne a ket lehetseges szukitese, de el kell, hogy
fogadjam,
> ha allitod, mert en kevesebbet vizsgaltam ezt a kerdest.
Ez engem is nagyon meglepett: tulajdonkeppen azert kezdtem foglalkozni a
temaval, mert ujabb "alternativ relativitaselmeleteket" kerestem, pl olyat,
amelyben nem egy, hanem ket invarians sebesseg van, pl az egyik a feny, a
masik a gravitacio (vagy a gondolat :-) terjedesi sebessege. De hat a matek
nagy ur, ez jott ki... Igy utolag mar inkabb szepnek talalom az eredmenyt,
mintsem elkeseritonek...
> Egyebkent nem gondoltam volna, hogy a a Michelson-Morley kiserlet az
> altalanos keretelmeletben mar interpretalhato, es igy donto kiserlet. Azt
> hittem, hogy ehhez szukseges valamelyik szuk elmelet. De ha ezt allitod,
> el kell, hogy fogadjam.
Bizonyos ertelemben igazad van. Amikor a multkor azt irtam, hogy az
"abszolut" elmeletben kiertekelhetok a donto kiserletek, nem a MM-kiserletre
gondoltam, hanem az elemi reszecskek kinematikajara - ezen a teren folynak
masodpercenkent milliardszamra reszecskeutkoztetesi kiserletek, amelyek
mind ellentmondanak a klasszikus mechanikanak, es igazoljak a specrelt.
A MM-kiserlet ertelmezesehez a feny interferenciajarol kell kijelenteseket
tenni: a feny pedig egyszeruen nem lep fel a klasszikus elmeletben. Ha a
hangjelensegek analogiajara kepzeljuk el, akor valamilyen kozvetito kozeget
kell feltetelezni, ez pedig ellentmond a relativitas elvenek. A specrelben
pedig trivialis (es iskolaban tanitott) modon lepnek fel a Maxwell-
egyenletek, es c sebessegu hullammegoldasuk, azaz a feny is. A feny, igy
az MM kiserlet tehat nem resze az "abszolut" elmeletnek.
> 2) Ezek szerint ha a spec. rel. elm.-tet a relativitas elvebol vezeted le,
> akkor a kepletekben a c egy a kezdetekben kulonosebb jelentes nelkuli
> konstans, es a vegen vezetheto le, hogy a fenynek ezzel a sebesseggel kell
> terjednie. Jol ertettem? Mert igy ertem.:)
Jol ertetted, pontosan igy van. Az persze gyanus, hogy a felbukkano univer-
zalis konstans pont sebesseg-dimenzioju, az ember rogton gyanakodni kezd:
hatha van valaki vagy valami, aminek pont ez a sebessege - de hat ez tudo-
manyon kivuli "meta-erv". Az persze nem jon ki a vegen, hogy "A Fenynek"
kell c-vel terjednie... Errol kb egy eve irtam a Tudomanyban: akkor az volt
a kerdes, mi van, ha egyszer a kiserletiek kimutatjak, hogy a feny nem is
c-vel terjed... A pontos helyzet a kovetkezo: a kinematikai jellegu spec.
rel-ben fellep a c konstans. Ha az elmeletben feltetelezzuk egy lokalisan
U(1)-mertekinvarians negyesvektor-mezo letezeset (tok mindegy, hogy ez mit
jelent: az a lenyeg, hogy valami kinematikan feluli, extra felteves is kell),
akkor kijon, hogy ennek a mezonek a hullamai pont c-vel terjednek. Es ekkor
jon az interface a kiserlet es az elmelet kozott: fel kell tennunk, hogy a
kiserletekbol ismert "feny" azonos ezzel az elmeletileg levezetett hullam-
jelenseggel. Ha a kiserletileg ismert fenynek neadjisten masok a tulajdon-
sagai, akkor ez az azonositas hibas. De attol meg az "elmeleti feny" c-vel
terjed... Persze ekkor keresni kell a "kiserleti feny" elmeletet, es ki kell
dumalni, hogy miert nem eszleltuk az "elmeleti fenyt". Es csak ennek kudarca
utan kell az elmelet alapfelteveseihez nyulni (ami, mint lattuk, igen nagy
lelegzetvetelt igenylo lepes lenne...).
Udv
dgy
--------------------------folytatasa kovetkezik------------------------------
|
