> Kukkeroztam a holdfogyit, egeszen valoszerutlen volt az a furcsan
> megvilagitott golyo az egen. A kukkerben a kep allandoan
el-elmosodott,
> de nem ugy, mintha pa'ra uszott volna ele, hanem mintha a fokuszt
> tekertem volna el.

  Biztos vagy benne, hogy tiszta volt az eg? Nekem ez a szakmam
(csillagasz)
es bizony nagyon nehez megmondani, hogy mikor is tiszta az eg (kiveve,
ha van egy infra kamerad :-). Van olyan cirrus (fatyolfelho magyarul?),
amit nem igazan latsz meg, megis ott van.

>hogy volna lenyegesen jobb. Persze az sem teljesen lenyegtelen,
>hogy ez egy egyszeru, mondhatni latvanyos, attekintheto modszer,
Pontosan. Feynmann celja nem a gyors konvergencia es a nagy ppontossag
volt,
hanem az, hogy szemleltesse a problema kezelhetoseget.

>az emlegetett Runge-Kutta viszont nem. Ugyanakkor, bar tovabbrea
>se vettem a faradsagot a preciz utanajarashoz, de tartok tole,
>hogy a Runge-Kutta masfele diffegyenletekre alkalmas, nem erre...

A Runge-Kutta a dy/dx= f(x, y) alaku egyenletek megoldasara alkalmas.

Janos

Istvan,

>> Talan azert, amiert egy pohar vizben megemelkedik a vizszint,
>> amikor elolvad benne a jegkocka? :-))
>
>Nem emelkedik a vizszint amikor elolvad a jegkocka. A jegkockanak eppen
>annyival lesz kisebb a terfogata az olvadas soran mint amennyi
>kiemelkedik belole a vizbol.
>
>Tehat ha Antarktisz egy uszo jeghegy lenne akkor nem kellene tartanunk
>a vizszint emelkedestol.


Ezt az eredeti level szmajlija is jelzi.
En viszont messzebb megyek: igy sem kell tartanunk. Elolvad a jeg, az
Antrktisz kiemelkedik, mert nem nyomja a jeg, ettol lejjebb megy a
tengerfenek, igy a tengerszint is. Vegul marad minden a regiben. Persze,
ha
a folyamat gyors, akkor lesz kozben egy parezer ev, amig a partmenti
teruletek el lesznek ontve :-(, de a vilag egesz eleteben ez mulo
problema
:-)

Itt van pld. Skandinavia. A vilagtengerek szintje emelkedik, de ok
gyorsabban emelkednek, Finnorszag terulete evi 10 negyzetkilometerrel
(ingyenesen) no. A finn telekarakkal szamolva ez evenkent es fejenkent
kb
250 FiM (Kb 10000 Ft) gazdagodas.

Jo helyre kell szuletni.

Janos

Peter,
>evtizedekben, szamitottam arra, hogy nagy valoszinuseggel itt is jol
>elverik azt, aki belepisil a villanymernokok lelkivilagaba,
Pisilnem kell. Menjek at a  -ra? :-)
 ...maradjunk annyiban, hogy a hiendes lelkivilag nem kevesbe egyszeru.
Rakolt a cuccra egy csomo penzt, hat nem ismerheti be, hogy az
felesleges.
Kizarolag erre celoztam, amikor a azt mondtam, psziches alapon
jaratodnak be
a kabelek.
A hangszorok bejaratodasat jobban el tudom fogadni.
Janos

Sziasztok!
Kozben rajottem, hogy a szobaablakon kiaramlo meleg levego okozhatta,
nem a
legkor, de pontosan mitol tud elhomalyosodni? Sok kis orvenyles?
udv, SAnyi

Hello Peter!
Csak azt nem ertem, miert nem kell neked az 1.000.000 US$? (Pl.
kabelirany)
Sanyi

Sziasztok!

Talan ez az egypeldanyos levelem nem osztodik! :-)

Egyetertek az elottem szolokkal, hogy oruletes hiszteriakeltes megy a
mediaban. A legtobb embernek az A Hir, ami rengeteg aldozatrol, vagy
hatalmas fenyegetesrol szol. Masra fel sem figyelnek, vagy hamar
megunjak. A
politikusok persze a nepszerusegi idexuk miatt ehhez igazodnak. De abban
is
van valami, hogy hiszti nelkul a legtobb dolog elsikkad.
Az uranrol persze mindenkinek az 'atom' ugrik be. :-)

Laci!
En nem lennek nagyon meglepodve, ha a politikusok kornyezetbarat
fegyverek
mellett kezdenenek lobbizni. A jonep ezt is bevenne es rajuk szavazna!

Most persze sok szakember mericskelt a volt Jugo. teruleten es a
hivatalos
eredmeny szerint tobb helyen magasabb ertekeket mertek. Mihez kepest? A
haboru elott vegeztek rendszeres mereseket?!

Udv!
Sipi

> Felado :  [Hungary]
 > Temakor: HISZTERIA ( 70 sor )
 > Idopont: Tue Jan  9 17:53:56 CET 2001 TUDOMANY #1353
 
 > Valamelyik nagyokos 'zod' kitalalta, hogy ha uran akkor az
 > sugaroz is,
 Ezt nem a nagyokos zoldek talaltak ki, az uran mar csak ilyen.
Az egyes uranizotopok felezesi idejeben igen nagy kulonbsegek
vannak, de mindegyik radioaktiv.

 > Elmondtak, hogy uranbanyaszok tenyleg haltak meg rakban, de az 
 > nem leukemia, hanem tudorak volt. 
 Es persze nem urantol kaptak, hanem radontol, pontosabban annak
a tudoben lerakodo szinten radioaktiv bomlastermekeitol. Viszont
az uranerc dusitokban az un. "yellow cake" (uran-oxid por)
gyartasaval foglalkozok koreben kimutattak, hogy gyakoribb az uran
sugarzasa okozta tudorak.

 Azzal viszont egyetertek, hogy a "Balkan-szindroma" voltakeppen
a media betegsege. Legalabbis amennyire tudom, a mai napig meg
azt sem igazolta senki, hogy valoban letezik-e a leukemias
(tenyleg, konkretan milyen leukemiarol is van szo?) esetek
halmozodasa a Balkanon szolgalt katonak koreben. De ha tenyleg
van is ilyen halmozodas, akkor sincs semmilyen arra utalo adat,
hogy ennek barmi koze is lehetne az uran-oxid por
belelegzesehez. Arra szerintem van esely, hogy 10-15 ev mulva
lesz nehany szazalekos emelkedes a tudorakos esetek szamaban, de
az expozicio utan ilyen rovid (nehany honap, 1 ev) ido alatt
kialakulo barmilyen daganatos betegseghez olyan irrealis
mennyisegu 238U-ra lenne szukseg, ami joval a halalos mergezesi
dozis felett van.

 > Felado : To:ro:k Pe'ter (Helsinki)
 > E-mail :  [International]
 > Temakor: Toriumreaktor? ( 7 sor )
 > Idopont: Fri Jan  5 10:23:52 CET 2001 TUDOMANY #1350

 > nemregiben (a HVG-ben) emlitettek egy cikkben a toriumreaktort,
 > mint abszolut biztonsagos energiatermelo modszert (mivel - a
 > cikk szerint - nem folyik benne lancreakcio).
 A Nobel-dijas Carlo Rubbia professzor reklamozott nehany eve
egy ilyen konstrukciot. Ez voltakeppen egy specialis "tenyeszto
reaktor", amiben toriumot (232Th) bombaznak egy
reszecskegyorsito protonnyalabjaval, ennek hatasara egy rakas
gyors neutron, es hasadokepes 233U keletkezik belole. Ez utobbi
mennyisege joval a kritikus tomeg alatt van, ezert maghasadas
csak addig folyik, amig tart a proton besugarzas. Ha a hecc
kedveert meg hagyomanyos reaktorok "kiegett" futoanyagat is
hozza keverik, akkor ket legyet utnek egy csapasra, mert az
abban levo hosszu felezesi ideju izotopok a gyors neutronok
hatasara tobbnyire rovidebb felezesi idejuekke alakulnak, es
egyreszt a bomlasuk plusz hot termel, masreszt a kesobbi
vegleges tarolasuk koltsegei is csokkennek.

 > Felado :  [Hungary]
 > Temakor: fuzios ( 11 sor )
 > Idopont: Sat Jan  6 19:53:24 CET 2001 TUDOMANY #1351
 
 > Az energiafelszabadulas ugyanis olyan heves,
 > hogy szabalyozhatatlan, mindent szetvet.
 Talan lemaradtam valamirol? Mikor, milyen kiserleti fuzios
reaktort vetett szet a heves energiafelszabadulas?;)

                                                            Kibuc

Tisztelt Lista!
Mar egyszer probalkoztam ezzel:
Nemreg 10 uj Jupiter holdat talaltak
Ennek ellenere a Szaturnusz vezet:
1. Szaturnusz 30
2. Jupiter 28
3. Uranusz 21

 nak:
A Nap azert ilyen sikeres a hidrogenfuzio teren, mert Valaki
kepes volt eleg sok hidrogent osszegyujteni, ahhoz, hogy a
gravitacio osszetartsa mindezt az anyagot, ugy, hogy a rettenetes
sugarzas folytan nem robban szet. Egyebkent ugy tudom, hogy
szinten a gravitacionak koszonheti a Nap, hogy egyaltalan be
tudott indulni, ugyhogy keton all a vasar.

Mas:
A hangrobbanas akkor keletkezik, ha atlepjuk a hang terjedesi
sebessget. Ennek az analogiajara, a Cserenkov sugarzas, akkor jon
letre, ha atlepjuk a feny sebesseget egy adott kozegben.
A kerdesem az volna, hogy van egy elv, egy torveny vagy valami,
ami megkoveteli azt, hogy ez igy legyen, miert nem tudjuk siman
csak atlepni a hanghatart?
Az otletet az adta, hogy olvastam, egy specialis anyagban az
elektromagneses hullamokat sikerult egy m/s ra lelassitani.
Ha kepes volnek ebben az anyagban szaladni (valami azt sugja,
hogy nem) akkor en is elkezdenek fenyt kibocsajtani?
Szoval hogy van ez?
peti

>Eleg kozkeletu tevedes hogynemondjam demagobia a CO2 csokkentese es az
>oxigentermeles szempontjabol az erdotelepites. Foleg, ha ugy vetodik
fel, hogy
>"kiszamitjak", mennyi oxigent termel pl 1 ha erdo.
>Tudni kellene, hogy az erdo sok mas szempontbol fontos, nem emiatt.
>Ha egy erdo elerte az allandosult allapotot (pl egy oserdo), akkor a
>faallomany tomege nem no, tehat tobblet CO2 megkotes, ezzel egyutt
tobblet
>oxigentermeles nem lehet benne, maximum a talajaban megkotott
humuszreteg
>novekedese altal.

Az elhalt novenyi reszek csak akkor korhadnak el es alakulnak vissza
teljesen CO2-ve, ha az erdo talaja szaraz, szellos. Mocsaras teruleteken
a
kidolo es az iszapban elmerulo fak nem bomlanak le, hanem koszenne
valnak
(lassan). Ez tortent a Karbon kori mocsaras erdok faival, ezt a szenet
juttatjuk most vissza a levegobe.
Tehat mocsaras reszekre kell erdot telepiteni:-)
Ultessunk mangrove mocsarakat (bar egyelore nincs tengerunk),
tozeglapokat
egerekkel es fuzekkel.

Egyebkent az emberiseg rohamosan novekvo lelekszama mennyi szenet kot
meg
(pl a szaz evvel ezelottihez kepest)?

Amennyire en tudom, az oceanok vegzik az igazan jelentos oxigentermelest
es
CO2 megkoteset. Valoban ott van sok szen elvermelve, ahogy irod is:

>eszre kellene mar venni,
>hogy a foldi szendioxid elsosorban a meszkovekben van megkotve, es
jelenleg is
>oda kotodik a folyamat elsosorban a kontinentalis talapzatok tajan.
(Neha
>egy-egy neves tudos ki is mondja, de a zoldeknel suket fulekre talal).

Tehat a meszegetest kell betiltani:-)


>A masik dolog, amiert irni batorkodtam:
>>A tengerek szintjenek meterekkel emelkedese a fold lakossaganak
>>nagyobbik reszet sulytana. A szint emelkedeseben a viz hotagulasa
>>is jelentekenyen kozrejatszhat, nem csak a sarki jeg megolvadasa.
>Ezt sem eloszor hallom-olvasom. A sarki jeg. Legyen pl az eszaki sarki
jeg.
>Miert is emelkedne meg a tengerek vizszintje, ha ez aka'r teljes
egeszeben is
>elolvadna? Talan azert, amiert egy pohar vizben megemelkedik a
vizszint,
>amikor elolvad benne a jegkocka? :-))

Nem idezem be a tovabbi szamolgatasaidat, de szerintem itt most egy
kicsit
ellodultal a valosagtol, habar fizikai torvenyeket idezgettel. De
szamolgatasok helyett szerintem egyszerubb visszatekinteni a nem is
olyan
tavoli multba, amikor a jegkorszak vegen elolvadt a szarazfoldi
jegtakarok
nagy resze. Ekkor tenyleg jelentosen megemelkedett a tengerek szintje,
elontve az Ausztraliat Azsiaval osszekoto indonez foldhidat, a
Bering-szorost, a Foldkozi-tenger medencejet, stb.

Gabor

Sziasztok !

Koszonom a valaszokat. 
A kerdesemnek az adott apropot, hogy figyelmeztettek - ne nagyon 
hulyeskedjek, mert megfigyelheto volt hazankban, ami mar nekem is 
feltunt, hogy hires viccelodo emberek agytumort kaptak, 
es tobben el is hunytak ebben. Ha a hiresseg is kriterium, akkor ez 
ram nem all, es nem is vagyom ra. Amugy is csak az idom tortreszeben 
szoktam viccelodni, kikapcsolodasul, az inkabb jellemzo melabum 
elhessintesere. 
Ami figyelemremelto, hogy szeleskoru kutatast vegeztek regebben
es magyarazat nelkul kiderult, hogy TV-s szemelyisegek koreben 
az atlagosnal gyakoribbak a daganatos megbetegedesek, ill. a spontan 
veteles.  Kanadaban pedig ugyancsak vizsgaltak, hogy sotetben
sok idot toltok es az atlag kozott van-e elteres a daganatos
megbetegsegek gyakorisaga tekinteteben, de ennek eredmenyeirol 
nem hallottam.

Udv: zoli

Sziasztok!

Szokoly Gyula irta:
: Nemetorszagban is elertek, hogy becsukjak az atomeromuveket (10 ev
: alatt, ha jol emlekszem), mig a csodalatos brandenburgi lignitet azt
: boszen egetik tovabb (en ugyan csak Dunaujvarost lattam, az valami
: iszonyat volt).

A 10 ev az azert nem egeszen ugy van. A mostani szocialdemokrata-zold
koalicio kiharcolta, hogy 35 (37?) ev futamideje legyen max. egy
reaktornak, az utolso 1988-ban kapcsolodott a halozatra. Az atomipar
ugyanis eletveszelyesen megfenyegette a kormanyt, hogy milliardos
karteritesi perek lesznek, ha hulyulnek, ti. a nemet atomeromuvek
mukodesi
engedelyei korlatlan idore szolnak, csak a biztonsagi rendszereket kell
szinten tartani es a kiegett uranrudaknak bizonyos tarolokapacitast az
eromu teruleten biztositani. Ergo a kormany koteles a kiegett
atomrudakat
elszallitani, es ha nem teszik, mert felnek a tuntetoktol, es le kell
allitani az atomeromuvet, annak megint az allam issza meg a levet egy
karteritesi perben. De ha 2002-ben kormanyvaltas lesz, mar beigertek a
konzervativok, hogy visszacsinaljak a 35 ev futamidot korlatlanra.

Brandenburgban pedig nem lignitet egetnek, hanem barnaszenet (Cottbus 50
km-es korzeteben uszkve 6-7000 MW barnaszen-hoeromu van, az egesz
NDK-ban
pedig valami 11-12000 MW-nyi eromu van osszesen), igaz, kulszini
fejtesut.
Egyebkent a barnaszen tenyleg 'csodalatos', mert a tobbi europai
barnaszenhez kepest sokkal alacsonyabb a kentartalma. A rendszervaltas
utan modernizaltak/ujjaepitettek az eromuveket, kaptak a koromszuro
melle
(amiket NDK-idokben estenkent a hatasfok novelese erdekeben
kikapcsoltak,
ugyhogy minden reggel gyonyoru fekete volt az osszes ablakparkany, es a
helyi tavakon reggelente koromreteg uszott) kenszurot is, ugyhogy
Cottbusban az ablakparkanyom nem koszosabb, mint egy budapesti
ablakparkany. Ha erdekelnek pontos adatok, jovo heten elo tudom keresni
a
VEAG (az eromuveket uzemelteto Rt) brossuraibol oket.

Emellett komoly kutatasok folynak (az egyetemen is, lasd
pl. http://www.kwt.tu-cottbus.de/pages/projekte.htm) a tokeletesebb eges
eleresere (pl. Boxbergben max. 0,5 mm atmeroju szemcsekbol allo szenport
egetnek). Az eromuvek teljes hatasfoka jelenleg 39-42% kozott mozog, ha
jol emlekszem.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sanyi irta:

'A kukkerben a kep allandoan el-elmosodott,
de nem ugy, mintha pa'ra uszott volna ele, hanem mintha a fokuszt
tekertem
volna el. Mi okoz ilyen jelenseget a szelfutta, tiszta egbolton?

Nem az egbolton tortent. Valoban a fokusz valtozott meg, csak nem a 
tavcsoe, hanem a szemede.
Sotetben, amikor az amugy is tag pupilla miatt romlik a melysegelessege 
a latott kepeknek, nehezebb beallitani a tavcso fokuszat. Olyan ez, mint

amikor mikroszkopba nezel: meg kell keresni a 'legkitekertebb' helyzetet

az okularlencsenek, amivel meg elesen latsz. Abban a helyzetben a 
szemed ugy erzekeli a kepet, mintha 'vegtelen tavolra' tekintenel: 
elernyednek a 
lencset tarto izmok es szalagok. Ha kicsit beljebb tekered, a szemed 
tud alkalmazkodni (felteve, hogy nem mulencsevel rendelkezel), de az 
allando izommunka a szemen belul sem lehetseges: faradni kezdenek 
az izmok: mosodik a kontur, romlik a fokusz. Es meg egy dolog: amikor 
kozelre nezel, a ket szem tengelye is alkalmazkodik ehhez, es egy kicsit

'keresztbe' allnak => csak az egyik szemeddel latod a kepet (felteve,
hogy 
binokulart hasznalsz).
Az egyetemen a mikroszkop-hasznalatnal az elso az volt, hogy meg kellett
tanulni ket szemmel es tavolra fokuszalva nezni a mikroszkopba. 


dadadoki, az elme'sz

>  Ez nem zarja ki azt, hogy az alsobb biteket gyengebben vedik.
Kulonben
>nem kellene adatCD-hez meg egy hibakorrekcios szint; ertelmetlen lenne,
>pedig van.

A reed solomon hibajavito kodolas nem bitekkel, hanem tombokkel
dolgozik. Ha elolvastad a leirast lathatod, hogy az elso kodolas utan a
biteket ossze is keverik a tombon belul, igy egy byte also bitjeinek
hibajavitasarol nincs ertelme beszelni. Mivel pl a 0. bit a tomb vegere,
a 7. meg az elejere kerul. Ezutan a megkevert tombot megegy rs
kodolasnak vetik ala. 

>  Ha viszont azonos szinten vedik a biteket (ami audiojel esten
>hulyeseg, mert interpolalni a felsobb bitek ismereteben sokkal

Nem hulyeseg, mert a tokeletes cd is 20 bithiba/sec adattarolasi
minoseggel bir. Ez hibajavito kodolas nelkul nem sok mindenre
hasznalhato.

>konnyebb), akkor mi az oka annak, hogy ket grabbelt fajlban az also
>1-2-3 bitben vannak elteresek, a felso bitek teljesen azonosak?

Ez mar azert se allja meg a helyet, mert a cd 16 bites egysegben
taroloja a zene adatait. Ha csak az also 4 bitet vedik, ahogy irtad,
akkor a masodik byte also negy bit-je eleg magasra kerul amikor a ket 8
bites egysegbol 16 bites szam lesz. De ezt felesleges tovabb folytatni,
mert az cd nem igy mukodik. Rs kodolast hasznal, az meg nem veszi
figyelembe az bitek elhelyezkedeset. 

udv
Csaba

Gabor wrote:

>Hat en ugy tudom, hogy a Nap mar nehany milliard eve egyben van a H
>fuzio
>ellenere. De legalabb is az utobbi negyven evet tanusithatom.

Nincs egyben. Oriasi az anyagvesztesege. Egyebkent az egesz rendszer
terbelileg nyitott, a fuzios reaktornak viszont zart tartalyban
kellene mukodnie. Gondolj el egy olyan fuzios reaktort, amely nyilt
maglyakent mukodne!

From, a bizakodo wrote:

>Szerintem fog menni, de sokat kell meg tanulnunk a plazma
>tulajdonsagairol. A
>magneses lebegtetes jo 5let, de nem tudjak stabilan a plazmat egyben
>tartani.
>Talan valami kvantummechanikai trukkel meg fogjak tudni oldani.
>Egyebkent
>rovid idore mar sikerult beinditani egy ilyet, de az tobb energiat
>evett,
>mint termelt.

Mennyi az a rovid ido? Nehany mikroszekundum. A legtobb ilyen iranyu
kutatast abbahagytak, mert pozitiv eredmeny nem volt valoszinusitheto.

Ferenc

Sziasztok,

Valami csak kijohet ebbol a vitahaborubol, meg akkor is, ha latszolag a
papirforma gyott be.

 A kabelkatalogusok, ha jol ertettem, egyertelmuen leirjak, hogy
az o kabeluk hany centimeter vagy hany meter hosszu monokristalyokbol
all.

Mi itt, a listan, legalabb erre az egyszeru feladatra, csak jok
lehetunk,
hogy megvizsgaljuk, es eldontsuk, mennyire igaz a prospektus allitasa.
Ez egy igen-nem kerdes, nem kell hozza audiofilnek es audiofu:lu:nek
lenni. 

Laci

Van a fuzios reaktorok tervezeseben egy olyan iranyzat, ami
igencsak hasonlit a puskapor robbantgatasahoz.

Kis tablettakat keszitenek deuteriumbol, triciumbol, es
'allomanyjavitobol',   es tobb iranybol egyszerre ravilagitanak 
lezerekkel. Ettol a tabletta felforrosodik, osszenyomodik, es 
felrobban - a keletkezo hot pedig el lehet vezetni. 
Aztan egy adagoloberendezessel ujabb tabletta kerul sorra.
Ily modon, ha nem is eppen szabalyozott a hotermeles, de kelloen kicsi
uzemanyagegyseget hasznalva nem repul el a reaktor.

Laci

Sziasztok !

>>Tud valaki egy weboldalt, ahonnan ki lehet
>>nezni barmikor, mikor merre jar a Mir?

www.heavens-above.com
select location -> hungary -> ird be a helyet 
-> utanna valaszthatsz egy listabol, hogy minek
az adatai kellenek (ISS, MIR, Iridium, ...)

>>Annyit hallottam, hogy eleg fenyes "csillag"-nak 
>>latszik.
Haaat. A MIR fenyessege +2 es -1,5 magnitudo kozott
valtozik. Tisztabb idoben Szaturnusz, Jupiter koruli
fenyesseget produkal.

>>Kiszamolgattam, hogy kb olyan gyorsan latszik menni,
>>mint egy szokvanyosan kb 10km magasan szallo 
>>utasszallito gep, tehat eleg jol el lehet kuloniteni 
>>a csillagoktol, bolygoktol. 

Hat, en mar lattam par 10x-er, de joval gyorsabb mint a
repulo, es nem is latod olyan sokaig, mert elobb-utobb
eltunik a foldarnyekban. Garantaltan megkulonboztetheto
a csillagoktol. 

>>Eddig azt hittem, hogy a  mi tajekunkat mindig elkeruli,
>>de valamelyik....

Nem mindig, de van egy-egy olyan idoszak amikor 1-2 hetig
nem latszik. Ilyenkor a palyaja miatt nem emelkedik a
horizont fole vagy nappal halad at.

>>Talan azert lehetseges, hogy mi is lathatjuk, mert 
>>valahonnan >>a SZU-bol lottek fel, tehat nem haladhat pl
>>az egyenlitovel arhuzamos palyan , legalabbis nem volna
>>az oroszoknak celszeru.

A fentebb emlitett oldalon van abra is a palyavonalrol, es
az aktualis poziciorol.

Ha meg segitseg kell, irj !

Udv,
	Ropper
      
MMI

>> mely lehetove teszi szenhidrogenek elegetesevel elektromos energia
>> eloallitasat.
>From:, az egyesult almok :
>Bocs, de egy benzines motorral hajtott generator ettol miben
> kulonbozik?

Zoli szepen felsorolta a lehetseges esetek jo reszet, most mar csak azt
kene 
tudni hogy ebbol mi is valosul meg:) Lassuk tehat az elonyoket:
- jobb hatasfok 
- kissebb kornyezetszennyezes (egyreszt mert a jobb hatasfok miatt
kevesebb 
uzemanyag kell, masreszt az alacsony mukodesi homerseklet miatt nem
jonnek letre 
nitrogenoxidok, harmadreszt mivel a kent nem birja, ki kell szurni meg 
felhasznalas elott, tehat nem lesznek ken-oxidok sem)
- csendesebb es vibraciomentes mukodes (mivel nincs mozgo alkatresz;
ennek 
persze mas elonyei is vannak)

Ez mar eleg szep, de peldaul a http://www.ecw.org/reports/193-1.pdf
papirbol 
tovabbi elonyok is (es eleg sok reszlet) megtudhato.

Hogy akkor miert nem terjedt (meg) el? Mert:
- draga. Egyelore a hagyomanyos uton eloallitott energia a tizedebe
kerul mint az energiacellas
- nem sikerult meg eleg hosszu elettartamu cellat csinalni.

Diohejban ennyi. De ne busuljatok, hamarosan jonnek legalabbis az
energiacellas
 
autok (es biztos nem csak autok). Sok-sok moneyt nyomnak a kutatasba es
a fejlesztesbe (Daimler-Chrysler es Ford 750 millio dolcsit, es a tobbiek
sem hagyjak magukat). 2003rol szolnak a hirek, de ez alighanem kitolodik,
legalabbis ha a profitabilis termelest nezzuk. Persze prototipusok es 
mukodo mintapeldanyok lesznek elobb is.

Kedves dadado..nagymik!

Figyelmedbe ajanlom a #1334 szamban kozolt megoldasomat, amit persze
tovabb
lehetne csinositani, ha bizonyitast is mellekeltem volna hozza. A
bizonyitassal is lehet azonban gyakorolni, igy meg szabad a palya. Sot
talan az enyemnel egy jobb sejtest is lehetne adni a homokoraval
kimerhetetlen idoszeletek felso korlatjara.

>2. Ha az edenyek kozott barmelyik egysegnyi, akkor barmennyit ki lehet
>merni.
Ha a barmennyin az egyseg egeszszamu tobbszoroseit erted, akkor ez
elegge
trivialis. Ez a szamlalas elve, amely a szam fogalmahoz vezetett minket.
De ekkor a masik edenyre mar nincs is szukseg.

>A masik a homokorarol jutott eszembe: nagyobb gravitacional a homokora
>gyorsabban vagy  lassabban jarna?
Szerintem rahibaztal. Nagyobb gravitacional a homokora gyorsabban vagy
lassabban jarna. Ha a homokora homokjat viszkozus folyadeknak tekintjuk,
akkor ennek megfeleloen a nagyobb nyomas gyorsabb aramlast eredmenyez.
Ha viszont a homokszemcsek durva surlodo feluleteit tekintjuk, akkor
szamolnunk kell azzal a lehetoseggel, hogy a szemcsek viszonylag nagy
valoszinuseggel boltivet formaznak a lefolyo nyilasban. A boltiv
szilardsaga viszont novekszik a nagyobb terheles hatasara, vagyis egy
adott korlatot meghalado eronel alighanem egyszeruen eldugul a homokora. 
Ezen persze razogatassal, rezegtetessel lehet segiteni, de ez nem egy 
oraba valo stabil megoldas.

Udv: Takacs Feri