Halihó!

2003. május 28. 14.04 dátummal ezt írtad:
> Felado :  [Hungary]
>>Megbizonyosodni eleg egy alkalommal. Ha a masodik alkalom
>> a megbizonyosodas, akkor az elso nem volt az.
> Mindket alkalommal megbizonyosodtam!
  Ehh... visszamész reggel a lakásba, hogy megbizonyosodj róla, hogy el 
van zárva a gáz. Ha másodszor is visszamész, akkor már nem bizonyosodtál 
meg róla, mert az első esetben tudtad, hogy el van zárva... vagy az első 
esetben nem bizonyosodtál meg róla... :)
  Az esetedben egy sejtést figyeltél meg két alkalommal, nem bizonyosodtál 
meg semmiről.

> Ha valamit ketszer megnezunk, vagy sokszor, az azert van,
> hogy meggyozodjunk, nem veletlenek muve az, amit latunk.
  Ezt nevezik mérésnek... :)

> Janosnak ezek a megjegyzesei csak vattaszovegnek valok,
> mert erdemileg nem tud hozzaszolni.
  Ehh... amit mondasz, az is betehető ilyen szövegnek... :))

> Ajtonyitas, huzat es homerseklet gradiens terben es idoben.
> Ezek a velemenyek a legkenyelmesebbek, ezekre
> valoban ra lehet fogni mindent.
  Rá lehet fogni a gravitációra is mindent, mert kényelmes... 
mérni-mérni-mérni már nem kényelmes...

> Csak azt nem, hogy miert van az, hogy Csaba ingaja
> peldaul legkori frontok vonulasa eseten mindig egyiranyban
> all.
  A damil nyugalmi állapota lehet az az irány... bizonyítva van, hogy nem 
az?
  Bizonyítás: Amikor ilyen átvonulás van, csavarjatok a damilon 20-30 
fordulatot. Ha az irány marad, akkor nem a damil csavarodása okozza.

> Front nelkuli idoben foleg a reggeli orakban az inga
> beindul es hosszu ideig (orakig) egyenletesen jar, 4 perces,
> 16 perces, maskor 25 perces es 45 perces periodusokkal.
  A hő hatására a damil és a torony deformálódik... bizonyítva van, hogy 
nem az?
  Bizonyítás: Leárnyékolni a damilt például hőtükrös csőszigeteléssel. A 
torony mozgását pedig kiszámíttatni egy statikussal.

> Az ajtonyitogatas egyszer-ketszer fordul elo maximum egy
> percre. A 6-8 meter hosszu vekony damil forgatonyomateka
> eleve elhanyagolhato, ha a homerseklete esetleg 2 oran
> belul emelkedik egy fokkal, az sem kepes
> a zerusnak tekintheto forgatonyomatekot befolyasolni.
  Érdekes... ha mi mondjuk, hogy a gravitáció hatása elhanyagolható, akkor 
az nem kell elhinni... ha Ti mondjátok, hogy a hőmérséklet okozta 
deformációt el lehet hanyagolni. Számokat kellene adni... utána már 
számolható a damil okozta deformációs hatás.
  Minden lehetséges jellemzőt mérni kellene. Ha megvannak a mérések, akkor 
már tudunk számolni. Amíg csak azt halljuk, _bizonyítás_ nélkül, hogy 
,,elhagyagolható, nem számottevő, nem számít'', addig nem lehet komolyan 
venni kapott eredményt, mert bármit mérhet az inga...
  Mérni és számolni kellene a hődeformációt az ingánál is. 1 fok különbség 
1m távolságon fémek esetén kb. 0,02mm (20 um) hossznövekedést okoz. 
Vagyis, ha a nagyobb kar hamarabb melegszik (kisebb a tömeg a végén, amit 
fel kell melegíteni) az már nagyobb hatást ad az inga kiegyenlítetlensége 
miatt, mint az állítólagos gravitációs hatás. Ezeket nagyon-nagyon 
pontosan ki kell zárni, ha egy lényegesen kisebb hatást akarunk kimérni.
  Nem ismerem pontosan az inga méreteit, de ha a nagy kar 50cm (500000um), 
akkor 10um távolságváltozás az ingára ható erőben 0.002% változást 
okoz... ez jóval több, mint a vélt gravitációs örvény hatása.

> Kepzeljunk el egy sima tukru tavacskat, ejszaka szelcsend
> volt, a to vize hajnalra tokeltesen kisimult. Kozben
> feljon a nap, a napsugarzas melegiti a levegot,
> legaramlatok keletkeznek, a to vize fodrozodik,
> kis orvenyek is keletkeznek.
> Hasonloan keletkezhetnek gravitacios orvenyek a
> reggeli nap felkelesekor. Ezek az orvenyek
> energiat hordoznak, ha felhos az eg, a felho elnyeli ezt
> az energiat. A felho apro paracseppekbol all, ezert
> az energia elnyeles hatasfoka eros. A Csaba
> ingajanak toronyfala nagytomegu, ezert ennek nem tudja
> atadni az energiajat az orvenyter, atkerul a torony belsejebe, mivel a
> gravitac io nem arnyekolhato.
  A felhő hogy nyelhet el valamit, ami nem árnyékolható?

> Csaba forgo ingajanak tomege relative kicsi, ezert kepesek
> ezen gravitacios orvenyek forgasba hozni az ingat.
  Ehhez először ki kellene szűrni a hő hatását is.

> Ha masutt es jobb tudomanyos feltetelek mellett
> megcsinaljuk ugyanezt a kiserletet, kiderul,
> hogy a foldi gravitacios ter csak kozelitoleg
> orvenymentes, akkor Csaba megkapja a Nobel dijat!
  Igen, ha más képes bizonyítani, hogy vannak ilyenek, és kiküszöböli a hő 
hatását, akkor Csaba hoppon marad, és nem kap Nobel díjat. Érzékeny 
hőmérő van dögivel...

> A Hold tavolodasa: amint irtam, a Holdnak
> nagy az energiavesztesege a foldi
> ar-apaly hatasok miatt (oceanok, foldkereg,
> foldmagma,stb. mozognak es disszipalnak energiat).
> Newton-i gravitacio szerint is a Holdnak kozelednie
> kellene a Foldhoz. (Az okos hozzaszolok szerint
> ekkor sem a Newton-i, sem a BS gravitacio nem jo.)
  Dehogy is, nagyon félreértettél valamit szerintem... nézz utána _nagyon_ 
tüzetesen!!!
-- 
Frank O'Yanco -=- Mobil +36-70/312-1856 +36-30/368-7792 -=- ICQ: 49179141
FreeBSD (current stable branch) - Toshiba Satellite 1410
Key fingerprint E99D 1A55 0DF2 3AAC 2A15  FD55 0D71 B88D 35E5 C50D

Kedves HIX TUDOMANY!

On 28 May 2003 at 9:04, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Nemes Marcus

> Adva van egy 80x40 cm2-es uveglap, a rovidebbik oldalan 2-2 sto:cko:n
> fekszik. Az uveg vastagsaga 4mm. Kerdes a teherbiro kepessege. Addig oke,
> hogy tablazat szerint az uveg szakitoszilardsaga szigma=70MPa, a
> Young-modulusa meg E=60GPa.

Hu de regen mereteztem en mar ilyeneket... :-))) Az is autoemelo volt es 
hazifeladat. :-)))
 ...
> Namost addig vilagos, hogy legalabb egy ketszeres biztonsagi tenyezo
> javasolt. Amit viszont en nem tudok elkepzelni, hogy az uveg 3-4cm-t
> hajlik, mielott torik. Ez tenyleg letezik? Empirikus kiserletek 5mm-es
> kihajlast mutatnak (magyarul nem mertem tovabb nyomni). Tovabbi kiserletek
> kizarva. ;-)

Az a gondo evvel, hogy a linearis diffegyenletek buvkoreben elsz... :-))) A 
(gepesz)mernoki gyakorlatban evvel szeretunk szamolni, mert erre konnyu 
kihozni a dolgokat. Ha megnezed pl. a vas szakitasi abrajat, akkor egy 
darabig valoban kozel linearisan valtozik a terhelessel a megnyulasa, majd 
jon egy "plato", majd megint elindul felfele es egy kozel negativ parabolat 
ir le, majd elszakad. Szoval az szep, hogy hasznalod a szigmat es a Young-
modulus-t, csak az nincs oda irva, hogy a Y-M meddig ervenyes. S 
szigma_szakito kozeleben mar biztos nem. Nem igazan lattam uveg szakitasi 
gorbejet (csak femes anyagokat es szoveteket lattam szakitani. Ez utóbbi is 
marha érdekes. Véletlenül fél évig tanultam nem fémes anyagokat és nagyon 
örülök neki!), de erdekes lehet. :-)

Arra is gondolhatsz, hogy az uveg folyadek. A terheles hatasara valtoztatja 
alakjat. Ennek sebesseget nem tudom, de lehet, hogy 20 ev mulva mar 
jelentos lehet es magatol eltorik. Persze lehet, hogy ez nem igy van es 100 
evekben merheto ez a 6as, plusz a modern uvegek valszeg kevesbe folynak az 
adalekanyagok miatt.

Szerintem a 2-es biztonsági tényező jónak hangzik. Nem kell kipróbálni, 
hogy meddig hajlik... :-) Nem hiszem, hogy 1 polcra 40 kilónál többet 
tennél, de az is inkább 20 kg lehet...

Üdv From:, az uveges tanc

Tud valaki olyan objektiv meresi modszerrol, amivel egy neuralis halozat tanulo
 algoritmusanak teljesitmenyet merni lehet. Peldaul hogyan reagal egy valamilye
n meghatarozott parameteru veletlen sorozattal valo tanitasra. Vagy letezik val
amilyen standard tanitominta sorozat?

Koszonettel,
Miklos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: forties.sophos.com)

Kedves Listatagok!

A levitáció és a láthatatlanság fizikája címmel Dr. John Hagelin Kibly-díjas kv
antumfizikus 81 perces, magyar hangalámondásos előadása tölthető le, illetve ha
llgatható letöltés nélkül is a www.tminfo.hu honlap
főoldalán megjelenő új hanganyaink ablakon keresztül.

Dr. Hagelin 1975-ben szerezte A.B. fokozatát fizikából, summa cum laude, az ame
rikai Dartmouth College-ban, PhD fokozatát pedig a Harvard-ról kapta 1981-ben. 
Ezután csatlakozott a CERN elméleti fizikai csoportjához, ahol
Dr. John Elis vezetése alatt dolgozott a kvantum gravitáció, ezen belül is a sz
uperhúr elméleten. Nevéhez fűződik az úgynevezett SU(5)xU(1) szuperszimmetriára
 alapuló szuperhúr elmélet kidolgozása. Emellett, most már
több, mint 15 éve dolgozik Maharishi Mahesh Yogi vezetése alatt az emberi tudat
 dinamikájának tudományos, Maharishi Védikus Tudattudományán keresztüli feltárá
sán, nem is kis sikerrel.

Dr. Hagelin jelenleg a Tudomány, Technológia és Társadalomtudományi Intézet iga
zgatója, a Maharishi Menedzsment Egyetem fizika tanszékének vezetője.

Üdvözlettel:
Antal Béla

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: freedial-0112.tar.hu)

> Olvasgattam a repuloszarnyakrol, es azt irta, hogy a levego (tobbek
> kozott) korbe-korbe jarja a szarnyat (circulation), es egyreszt ez
> tartja font a repulot. Ugyanaz az effektus, amikor az asztaliteniszben
> jobbra/balra porgetem a labdat, akkor az le fog terni az egyenes
> palyarol. Ez igy rendben is van, csak az nem vilagos, hogy a repulo
> eseteben mi okozza ezt a cirkulaciot?
Phu. Itt ket dolgot keversz. A repuloszarny normal esetben olyan alaku,
hogy _alatta_ lelassul a levego, _folotte_ pedig felgyorsul, igy a
Bernoulli-torveny ertelmeben nyomaskulonbseg keletkezik - de ez nem
cirkulal. Ezen kivul egyszeruen az allasszog miatt egy siklap is
felhajtoerot termelne a vizszintes sebesseg rovasara (murepulogepek
ilyenek, hogy haton is jol tudjon repulni).
A masik pedig az un. "terbeli aramlas", amely a szarny vegen alakul ki
- azert, mert az alja es a teteje kozott nyomaskulonbseg van. Ez 
csokkenti a felhajtoerot es - mivel a legaramlas "letepi" a szarnyrol - 
orvenyeket is okoz, amelyek visszafele huzzak a gepet. Ez karos 
jelenseg, vedekeznek ellene: elvekonyitott szarnyveggel vagy lezaro
lappal.

> Allitolag egy repulo akkor is repulne, ha a szarnyai a
> hossztengelyukhoz kepest forognanak (ez valami "mechanically induced
> circulation").
Igen, ugyanaz a jelenseg mint barmilyen csavart labdanal es szinten a
gyorsulo/lassulo levego hatasa. Eleg kicsi a hatasfok es raadasul nehez
lenne kormanyozni (mert meg akarja tartani a porgesi sikjat) es ha
valami miatt valtozik a porgesi sebesseg, akkor fejreall a gep
(perduletmegmaradas).

 irta, 2003. 05. 27, 09:23:21 +0000-kor kelt leveleben:
> Udv. Tudosok!
> 
> A minap lattam a mindentudas egyetemeben erdekes kiserletet szupravezetovel.
> Nos, ott a magnes nem hogy szepen lebegett es forgott a szupravezeto folott,
> de meg meglehetosen stabilan is allt a helyen. Nos, lehet, hogy rosszul
> emlekszem, de regebb volt egy vita, amiben olyasmi volt a tema, hogy valaki
> lebegtetett egy magnest es hogy az trukk volt (mert nehez(!) ilyent
> csinalni?) vagy hasonlo. Nos, akkor most hogy van? A magnes meglehetosen
> szepen lebegett es jol erezte magat ahol volt (gondolom :-) ).

Elteres a korabbihoz kepest:

Nem egy darab magnes folott lebegett a magnesgyuru, hanem tobb (6?),
egymastol fuggetlen, am azonos polarizacioju magnesbol allo, a
magnesgyuru atmerojevel egyezo gyurut alkoto szerkezet folott...

Itt nem egy magnes erovonalai altal alkotott eroterben, hanem tobb
magnes gyurut alkoto erotereben lebegett a magnesgyuru. Gyanitom,
azert volt ilyen az elrendezes, mert igy ott tud maradni folotte, mig ha
a kozeppontban van egy darab magnes, akkor annak az erovonalai menten
"lecsuszik" valamerre...

-- 
				  SaGa
  SANDOR Gabor > 	UIN: 179037437
gpg key fingerprint = 6D88 35BB 4607 F533 7419  210A 27F9 7270 0410 A7FA

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Foldrenges Romaniaban (??) ( 25 sor )

>>  2000  apr.     5     foldrenges  Romania

>Ez utolso adatot honnan szedte az cikk iroja? Megis milyen foldrenges volt
>Romaniaban 2000 apr. 5-en? Hol volt az a foldrenges es foleg milyen
>erossegu volt? Mert szerintem amilyen volt (ha volt egyaltalan) a
>megnevezett napon, olyan a vilagon naponta elofordul (akar tobb is).
Csak >ennyit akartam errol mondani.

 Az ileto foldrenges 2000 apr. 6-an hajnalban 3:30 perckor kovetkezett be
Romaniaban, Vrancea helysegben, a Rihter skala szerinti 5,6-os
erosseggel.
  Termeszetes, irtam hogy atlagban napi 5-8 hasonlo eset is lehet a Fold
osszfeluleten.
  Amire celzok es megfigyelheto, hogy altalaban tavaszkezdettol oszig
gyakoribban a foldrengesek a Fold Eszaki felteken. (Azert csak az
Eszakit emlitem, mert itt vegeztem mereseket es megfigyeleseket.)
 Hacsak az ezevet nezzuk, mar volt Romaniaban, Magyarorszagon(kissebb)
Torokorszagban, Gorogorszagban, Algeriaban, Japanban, es kozuluk bizony
eleg nagy erosseguek is voltak.
    Udv. Csaba.

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: Valasz ( 46 sor )
> A "jobb iranyu" csavaroerok pedig a damil (a polimer szalak) kemiai
>szerekezetenek es abban a homerseklet-valtozasok hatasara bekovetkezo
>deformaciok kovetkezmenyei.
 1 Benti hoingadozas nincs.
 2 Ugyanaz a hatas acel, vas es rez szalakkal, de meg uszomedences
ingaszerkezettelis.
  De hogy bizonyitsak vissza kell alljak a szalnelkuli meresekre a torzios
erok kikuszobolese erdekeben.
>Ez nem feltetelezes, hanem jol ismert teny - hoenergiat kap a
>torony es melegszik.
 Igen. Reggeltol delig valoban a fal kulso resze bemelegszik, mig
reggeltol estig a benti homerseglet egy fokot sem emelkedik. Mar irtam,
egy meteresek a falak. A kinti meleghez bent delben is huvos van.
  Az inga pedig mar jelenleg 6:15-kor forog. Hol itt a hoingadozas??
>A leirasod alapjan ejszaka, lehuleskor visszafele szokott forogni az >ingad.
  Itt viszont mar emlitenem a torzios hatast. A sok felcsavarodas lassan
visszafele is kell hasson. Ezert akarok a fuggesztoszaltol
megszabadulni.
 >Ugy tunik, csinaltal egy "erzekeny homerot" - kalibralni kellene.
Egeszen masrol van szo.
>A kemiai kotesi erok nagysagrendekkel folotte vannak a gra-
>vitaciosnak, es homerseklet-valtozas is oriasi eroket tud
>produkalni az anyagokban,
 Reg eszre vettem volna. A Benko fele forgokorong kiserletek igazoljak az
inga gravitacios erzekenyseget.
>Amig nem tudod bizonyitani, hogy ez a logikus es kezenfekvo magyarazat
>hibas (es az ingad egyeb okbol forog), addig nincs ertelme titokzatos
>"Napmotor" vagy mas ismeretlen hatasok feltetelezesenek.
 A megfigyelesek tobb mint ot eve folytatodnak, es egyre tukortisztabbak
eszreveteleim, amik inkab ismeretlenek mint titokzatosak.
 Az viszont biztos, hogy a kiserletben sokmindent meg kell valtoztassak,
hogy a tovabiakban is bizonyitani tudjak.
 >Remelem, nem arra akarsz celozni, hogy a napsutes tartana
>forgasban a Foldet :-).
 Meresz ervelesek kenyes gondolatok. Ha egy kicsit gondolkodunk, egeszen
maskep latjuk a dolgokat. Maga a Nap is tengelykoruli forgast vegez. Tobb
milliard eve lett volna ido, hogy a Fold is csokkentse korforgasat, ha
valahonnan energiat nem kapna. A kulso kereg es a belso mag meg eppen
legalab egymashoz viszonyitva egyszerre kelene korforogjanak tobbmilliard
eve hacsak e forgaskulonbseget valami alandoan nem taplalna.
 Az is igaz, hogy gravitacios ismereteink egyenlore eleg kevesek ahoz,
hogy hogy konkret dolgokat allitsunk valamirol.
   Udv. Csaba.

Holgyek, Urak,


Dezso,
> >Megbizonyosodni eleg egy alkalommal. Ha a masodik alkalom
> > a megbizonyosodas, akkor az elso nem volt az.
>
> Mindket alkalommal megbizonyosodtam!
> Ha valamit ketszer megnezunk, vagy sokszor, az azert van,
> hogy meggyozodjunk, nem veletlenek muve az, amit latunk.
> Janosnak ezek a megjegyzesei csak vattaszovegnek valok,
> mert erdemileg nem tud hozzaszolni.
Bizony, bizony, e szo jelenteseben nem ertunk egyet.

> Az iskolaban a foldi gravitacios terrol azt tanitjak, hogy orvenymentes,
ezert
> van a foldi gravitacios ternek
> potencialja. Ezt tanitjak mar 100-200 eve, de vajon ez az allitas mennyire
pont
> os? Mi van, ha a foldi gravitacios terben vannak gravitacios orvenyek, de
nagyo
> n kicsik es eddig senki sem merte meg Csaban kivul?
A kiegyensulyozott inga nem erzekeny a gravitacios terre, nem erzekeny a ter
idobeni valtozasaira. Nosza, talaljunk ki valamit, amire erzekeny. Legyen ez
az orvenyes gravitacios ter. Rendben, tied es Csabae a Nobel dij, ha
megmondjatok, milyen feltetelnek kell meg teljesulnie ahhoz, hogy az
orvenyes gravitacios ter forgassa az ingat. :-)


> A minap lattam a mindentudas egyetemeben erdekes kiserletet
szupravezetovel.
> Nos, ott a magnes nem hogy szepen lebegett es forgott a szupravezeto
folott,
> de meg meglehetosen stabilan is allt a helyen. Nos, lehet, hogy rosszul
> emlekszem, de regebb volt egy vita, amiben olyasmi volt a tema, hogy
valaki
> lebegtetett egy magnest es hogy az trukk volt (mert nehez(!) ilyent
> csinalni?) vagy hasonlo. Nos, akkor most hogy van? A magnes meglehetosen
> szepen lebegett es jol erezte magat ahol volt (gondolom :-) ).
A magneses lebegtetes tobb modon megoldhato. Pld. egy magnes vonz egy
golyot, de ha a golyo tul kozel megy a magneshez, akkor learnyekol egy
infradioda ado-vevo rendszert, ami csokkenti a magnes aramat. Igen bonyolult
szabalyozastechnikai problema, idonkent kiadjak diplomatervnek.   :-)))
A masik modszer a szupravezeto anyag lebegtetese. Szupravezeto a fenti
szabalyozastechnikai folyamatot intelligens modon onmagaban megoldja, nem
ereszti be ugyanis magaba a megneses ter erovonalait (tereovaltozashoz
ugyanis belso elektromos ter tartozna, az meg nem leht benne, mert
szupravezeto). Igy aztan a kis szupravezeto anyagdarab lebeg a magnes
felett. Vagy a magnes a szupravezeto felett.

> > Na most mindennek mi koze az urvakuumhoz, ami 1 bartol megy 0 barig (ez
> > utobbi a vilagegyetem hataran koteles lenni, ugyebar, 16 vagy mennyi
> > milliard fenyevre innet, mar ha mi vagyunk a kozepen, es van egyaltalan
> > ertelme a kozepet emlegetni.... ????
>
>   Mielott valaki megjegyzi: Nem, nem koteles nulla lenni. Alapsuruseg
> van, per pillanat kb. 10^{-29} gramm/kobcenti. Homerseklet per pillanat
> minimum 2.7K. A fenti tomeg kb. harmada anyagi jellegu (fotonok surusege
> ma sokkal kisebb, mint az anyage). A maradek 2/3 mibenleten lehet
> vitatkozni.
Ahol 2.7 K van, es per pillanat kb. 10^{-29} gramm/kobcenti suruseg, ott nem
nulla bar a nyomas.

>   Tovabba nincs kozepe a vilagegyetemnek. Illetve barhonnan nezve ugy
> tunik, mintha kozepen lennenk. Kituntetett hely nincs.
Egyetertunk. Se kozepe, se vege. De a hatara az mas. Mert ha a nagy bumm
veges ideje volt, es a terjedesi sebessegek vegesek, akkor.....
A hataran tul persze ter sincs, igy a nyomas is eleg nehezen ertelmezheto.
Innet kezdve.......

>Kituntetett
> sebesseg (pontrol pontra mas) van, azaz definialhato a 'nyugalomban
> van' (szakszoval comoving, magyarul nem tudom
Ez meglep(ne:-)  , sot erdekel....
Vitassatok meg, hatha tanulok valamit.

Janos

Kedves Dezso!
> A Hold tavolodasa: amint irtam, a Holdnak
> nagy az energiavesztesege a foldi
> ar-apaly hatasok miatt (oceanok, foldkereg,
> foldmagma,stb. mozognak es disszipalnak energiat).
> Newton-i gravitacio szerint is a Holdnak kozelednie
> kellene a Foldhoz. (Az okos hozzaszolok szerint
> ekkor sem a Newton-i, sem a BS gravitacio nem jo.)
Ez nem igy van, bar jobb az Einstein-fele.
> Ha egy ursiklo, raketa magasabbra akar emelkedni,
> be kell gyujtani a hajtomut, energiat kell befektetni.
Igen. Es ha kozelebbi palyara akarjuk allitani, vagy lehozni
akarjuk, akkor is energiat kell befektetni.
Lasd meg: egimechanikai paradoxon.
> Ha a raketa energiat veszit, csokken a magassaga
Ez igy pontatlan fogalmazas - attol fugg, hogy milyen
energiat veszit.
> A Hold honnan veszi az energiajat, hogy a
> vesztesegei ellenere emelkedik?
Onnan, hogy a Foldon a dagalyhullamok "elore sietnek"
es "huzzak" a Holdat. A Fold-Hold rendszerben a forgasi,
(palyamenti) mozgasi es potencialis energiakat, foleg azok
valtozasait nem olyan egyszeru a Newton-torvenyekkel
sem kiszamitani. Egyebkent az "elorefuto" foldi dagaly-
hullamok miatt tavolodik a Hold, es a Foldtol kapja hozza
az energiat. Kozben csokken a Fold forgasi energiaja =
lassabban forog, hosszabbodnak a napok. Valojaban nem
elegendo, ha egyszeruen csak a gravitacio torvenyeivel
akarjuk kiszamitani, hogy a Holdnak kozelednie vagy
tavolodnia illenek, de a tavolodasat jelenleg tenynek kell
tekintenunk. Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu

Dezso:
>Ezek a velemenyek a legkenyelmesebbek, ezekre
>valoban ra lehet fogni mindent.
>Csak azt nem, hogy miert van az, hogy Csaba ingaja
>peldaul legkori frontok vonulasa eseten mindig egyiranyban
>all. Front nelkuli idoben foleg a reggeli orakban az inga
>beindul es hosszu ideig (orakig) egyenletesen jar, 

No vegre ! Miutan jo kesve kiderult, hogy fronterzekeny az inga,
jovok is rogton egy vilagmegvalto realisztikus magyarazattal - 
Janos velemenyehez csatlakozva - ki szerint elektrosztatikai 
jelenseg is lehet az inga viselkedese hattereben.

Elektro-fergeteges forgatagos otletem a kovetkezo:
A meglehetosen valtozekony magassagtol kezdodo es geometriailag 
szabalytalan, villamosan vezeto ionoszferat a Nap sugarzasa hozza 
letre. E szfera kondenzator-fegyverzetkent mukodik, melynek parja a 
Fold, mely utobbi negativra szokott toltodni, mig az ionoszfera 
pozitivra. Feltoltott kondenzatorban elunk tehat, melynek geometriaja 
elegge valtozekony, s emiatt idoben is valtozekony benne az amugy 
sosem homogen terero.
(Radiozassal foglalkozok regota ismerik a veteli viszonyok
szelsoseges valtozasait, melyek az ionoszfera felszintol valo 
tavolsaganak es kulonfele tulajdonsagainak eros ingadozasaira
vezethetok vissza. )
Ha frontos idoben Csaba ingaja mellett - valahol a horizont
tajan egy savban lent szel fuj, akkor Bernoulli tetele miatt 
az ionoszfera ott behorpad, lejjebb jon. Minthogy a Fold gombolyu, 
igy a pozitivra feltoltott legtomeg az inga melle sullyedven tavolbol is 
megallithatja, megfoghatja idolegesen. Amikor pedig az ionoszfera 
hullamzoan hompolyog vagy joval fentebb van es hullamzoan 
forgasban van, az mozgasba hozhatja az elektrosztatikai szempontbol 
aszimmetrikus(!) elemekbol osszeallitott szerkezetet.
Tavoli eredetu tomegvonzas-valtozasokkal aligha magyarazhato az 
inga forgasa ill. megallasa, hiszen az inga azokra nezve szimmetrikus, 
azaz forgatonyomatek gyakorlatilag nem lephet fel.

Udv: zoli

Kedves Dezso !

>Ha egy ursiklo, raketa magasabbra akar emelkedni,
>be kell gyujtani a hajtomut, energiat kell befektetni.
>Ha a raketa energiat veszit, csokken a magassaga
>A Hold honnan veszi az energiajat, hogy a
>vesztesegei ellenere emelkedik?

A Hold mindig ugyanazt az arcat mutatja a Fold fele,
emiatt _neki_ gyakorlatilag nincs vesztesege, mikozben
a Foldnek van, mert:  o folyamatosan valtoztatja a Holdnak mutatott 
arcat, es az aktualisan  mutatott arca kidomborodik, s eme -  rajta 
folyamatosan vonulo vandorlo mechanikai torzulas vesztesegekkel jar 
szamara, amitol reszben melegszik, de a Hold is atvesz 
ebbol mechanikai energiat.
Minthogy  a Hold a Foldet  tavolbol kepes fekezni forgasaban - s a Fold 
forgasa tendenciozusan lassul is emiatt termeszetesen -  ugy tunhet(!) 
a Holdat ezzel 'felporgeti' fordulatszamban, de nem ez tortenik 
vegeredmenyul. 
Az atvett energia ugyanis rogton potencialis energiakent jelenik
meg, mert a Hold a Fold potencialgodreben van, melybol szokni nem 
tud, csak feljebb emelkedni tud benne, s az a palyasebessege
rovasara tortenik.
( raketaval kulsobb palyara vitt, es ott mar kisebb(!)  palyasebessegre 
beallo keringo egitesteknel is igy van ez, tehat a mozgasi energiat
'megeszi', felemeszti a fogva tarto tergorbuletben 'magasabb nivora' 
jutas )

A tavolodas akkor fejezodik be majd egyszer teljesen, ha 
a Fold mar folyton ugyanazt az arcat mutatja a Hold fele. Ettol kezdve
a Hold mar nem vehet at energiat, mely tavolabbra lokhetne.

Udv: zoli

> Roviden az erdekelne, hogy valaki meg tudna-e adni, hogy hol
> talalok reszletes atszamito kepletet a harom csillagaszati
> rendszerre? 

  Pl. Marik Miklos: Csillagaszat. Leir vagy 10 kulonbozot.
  Atszamitast is.  A lenyeg: minden koordinata rendszer ket
szoggel operal. Amik definiciojahoz ket iranyt kell
kituntetni. Attol fuggoen, hogy mit csinal az ember, ez a ket
irany mas es mas. Peldaul lehet kituntetni a Fold tengelyet,
illetve egy erre meroleges egyenes (nap-fold egyenes a tavaszi
napejegyenloseg idopontjaban), ez a klasszikus, sokak altal
hasznalt 'rektaszcenzio es deklinacio' koordinatarendszer.
Naprendszert kutatok hasznalnak neha olyan rendszert, amiben az
egyik tengely meroleges a fold keringesi sikjara.
Tejutrendszert kutatok definialnak olyan egyenest, ami a
tejutrendszer tengelye. Gyakorlo csillagaszok hasznaljak meg (ha
nem is tudnak rola) az azimut, meridian ravolsag koordinatakat
is, ami a tavcso beallitasahoz kell (milyen iranyba nezzen a
tavcso es milyen magasra). Ez eddig meg kezelheto konnyen, le is
van irva a fenti konyvben.
  Lenyegesen bonyolitja a helyzetet neha, hogy nem mindegy, hol van
a koordinatarendszer kozepe. Peldaul RA/DEC rendszernel a fold kozepe
avagy a megfigyelo. Betelgeuse szempontjabol tok mindegy, de egy
muhold megtekeintesenel mar nem. Ez a szamolas mar elegge el tud
bonyolodni es eleg nehez megtudni, hogy az ember hol is van a
fold kozepehez kepest. Tessek megkerdezni egy muholdvevo szerelot, hogy
ha mondjuk Londonban kene felraknia egy Duna-TV vevot, akkor mit csinalna
(vszg. felhivna egy ceget).
  Aztan ha meg mindig birja az ember a szamolast, akkor jon a kovetkezo
problema: amirol azt hisszuk, hogy jol definialt, az kiderul, hogy nem
az. Peldaul fold tengelye. Mert bizony az precesszal es eleg rovid ido
alatt jelentos eltereseket okoz. Ezert szoktak RA/DEC koordinatak
utan odabiggyeszteni egy B1950 vagy J2000 jelzest (regebben elobbit, ujabban
utobbit), ami (meglepetes) azt jelzi, hogy a tengely 1950-ben vagy
2000-ben volt parhuzamos a fold tengelyevel. Na ez a szamolas mar eleg
durva. Ha valakit nagyon erdekel, eloasom a referenciat. Ronda keplet...
Mellesleg szerintem ezt fedi az 'apro elteresek' kijelentes, nem az
egyenlitoi/galaktikus rendszerek kozotti atszamolast.

> szamitogep
> reven elbutul mindenki, csak sikban gondolkodik, "elhanyagoljak"
> terbeli vetuletet, es csak "athuzzak" egyik koordinatarol a masikra
> a targyakat, 
  
  Azert aki ezt a kijelentest tette, azt meghivnam egyszer megfigyelni
igazi tavcsovel. Megadom neki reggel a koordinatakat, estig ki kell szamolja
nekem fuggvenytabla felhasznalasaval, hogy hova allitsam be a tavcsovet.
Mindezt 10 szogmasodperc hiban belul. Termeszetesen figyelembe kell
vennie a legkor hatasat (ami jelentos elterites okoz az egyeneshez kepest),
a tobb tiz tonnas tavcso deformalodasait, azt a tenyt, hogy a muszer
nem az optikai tengelyen van, stb. Ne vicceljunk, kerem...

> szomoru, hogy ma mar sokan meg a negyjegyu
> fuggvenytablazatot sem kepesek hasznalni.

  Szamomra meg az a szomoru, hogy egyes emberek kielegitonek tartjak a
fuggvenytablazat pontossagat. Mar reg nem az. Lovasszekeren is el lehet
Parizsbol Pekingbe jutni, de en inkabb repulok. Hasonlatokat lehet
vegtelensegig folytatni. Kenyeret is inkabb megveszem a peknel es
nem erzek ellenallhatatlan vagyat, hogy hazilag csinaljam.
  Fuggvenytabla mara funkciojat vesztette, csakugy mit a tekeros
osszeadogep, logarlec, stb. Hasonloan sok mas dologhoz.

Gyula