Steffinek:
	Andreas Vollenweider (Svajc) is harfa muvesz. Azt nem tudom, hogy 
milyen a "homerseklete", azonban van egy magyar felesege.

Csaba 

 
 Csaba Kiss
 MTC Karolinska Institutet

Kedves Vonyi, koszonom a Gore/Quinn konyvek kivonatos ismerteteset.  Bevallom,
sajnos sokkal okosabb nem lettem toluk.  Megis, cikked nem volt haszontalan!

Kezdem a kitetellel a kokorszaki szinten tengodo Harmadik Vilagrol:
> Namarmost ezen orszagok vezetoit megszediti a biznisz
> hatalmassagainak rendelkezesre allo kenyelem, az "Amerikai Eletforma" a maga
> csaladonkenti ketszintes hazzal, tobb kocsival, evi fizetett szabadsaggal,
> betegbiztositassal, stb. Es itt kezdodik a problema.
Well, szerintem a problema egy picivel elobb kezdodik.  Az en vesszoparipam az,
hogy a fejlett, globalissa valt kommunikacio a bajok egyik gyokere.  Ha a
televizio nem vinne el a foldes viskokba a gazdag nyugati eletformat, a parizsi
divatszalonok kreacioit, a filmsztarok uszomedenceit, a gengszterek autos
uldozesi versenyet, stb, akkor talan a szamunkra elkepzelhetetlen szegenysegben
elo lakossag gyakorlatilag megvalosithato celokat tuzne ki magaele.  Nem pedig
a szamukra elkepzelhetetlen, de a televizio segitsegevel vizualizalt, viszont
megvalosithatatlan gazdagsagot kergetnek.  Igy azonban valasztott vezetoik vagy
diktatoraik kenytelenek nonszensz terveket szoni.

A 17 millios Malajfold peldaja igen tanulsagos.  Vegiggondoltam a parhuzamot a
15 millios Hollandiaval, ahol elek.  Igaz, hogy a hollandok mar elertek a
magas eletszinvonalat, viszont ebbe a nepesseg merteke nem jatszott lenyeges
szerepet.  A Skandinav orszagok mindegyike boven 10M alatt van es ott az
eletszinvonal meg magasabb.  Mindannyian tudjuk a kulonbsegek okat, es azt,
hogy ki honnan idult.  Szerintem ez nem is lenyeges a kerdesben, hanem az, hogy
mi fog tortenni a jovoben?  Malajfold eletszinvonala talan, esetleg, tegyuk
fol, remelhetoleg, szerencses esetben, egy piciket emelkedhet.  Hogy ez 20M
vagy 22M tajan kovetkezik-e be (ha egyaltalan) az lenyegtelen.  25M fele' mar a
mainal ismet alacsonyabb lesz, minden valoszinuseg szerint.  Mondanom sem kell,
hogy az emlitett europai orszagok nepessege lenyegeben stagnal, eszuk agaban
sincs szaporodni, vagy ha igen, ugy evi 1-2 szazalekkal bee'rik.

A nemzetkozi segelyek celjukat tevesztik, ezzel teljesen egyetertek. Trivialis,
hogy a segelyezendo nepet tovabb szegenyitik, megolik a helyi ipart es a mezo-
gazdasagot, a nepet politikailag es gazdasagilag fuggove teszik a segelyeket
oszto szervezettol.  Egyetlen kivetel az olyan segely ami fokent nem gazdasagi,
hanem helyileg alkalmazhato technikai modszereket es oktatast exportal. Kutforo
eszkozok, csepp-ontozeses technika, iskolak es tanszerek, nagyhozamu specialis
novenyfajok vetomagja, stb, tehat nem KESZaru, azaz nem ruhanemu, elelem,
epitoanyag, gyogyszer.  Amivel nem ertek egyet, az a beallitas, miszerint a
nyugati vilag gazdasagi elonyoket huzna a segelyekbol.  Ez egy okonomiai tev-
egyenlet.  Ha mi innen elviszunk valamit oda, azzal mi szegenyebbek leszunk. 
Punktum.  Energiat, nyersanyagot, idot, stb forditunk az elajandekozott javak
eloallitasara.  Mindezt masra is fordithatnank, sajat celjaink hamarabbi
eleresere.  Ha a segelyek eloallitasanak finanszirozasa a mi adonkbol tortenik,
sokkal tobb megy ki a zsebunkbol igy, mint ami esetleg bejonne az eloallitassal
kapcsolatos foglalkozas folytan.  Amit Te mondasz, az vegsosoron azt jelenti,
hogy minel tobbet szorunk szanaszet, annal gazdagabba valunk a processzus reven
ami ugye furcsa gazdasagi szerkezetre utal.

En nem hiszem, hogy a nyugatnak erdeke lenne a harmadik vilag ehezese.  A
szaporodasa meg plane nem.  Igaz, a technikai fejlodese sem erdekunk, hiszen az
itt okoz munkanelkuliseget.  Az angol hajogyarak bezarnak, a textilipar, az
optikai ipar, az elektronika, stb mind Azsiaba vandorolnak az olcso munkaerot
hasznalni.  Ez is a vilagmeretu kommunikacio kovetkezmenye.

Udvozlettel,  Ellmann Gabor

(Felkialto jelek Stefi levelehez)

Ez azert nehezebben van, mondana' errol is Esterhazy.  Stefi tudja, emliti
is, azonban szabadjon meg idejeben nehany preventiv irasjelet tennem a
gondolatai koze. 

A Stefiben munkalo Vis Vitalis, a tehetseggel es szorgalommal vegyitve,
remelhetoen elegendo lesz celjai megvalositasahoz, amihez testuletileg
drukkolunk is Neki (Carnegie Hall-ba egy jegy stipi-stopi!) Azonban sokan
masok szamara, ez (vagyis az eletuk), talan onhibajukon kivul szandekuk es
vagyaik ellenere alakul. Szo is kerult rola (a noi zeneszerzok csekely
szamanak okan), hogy az eletceljaikert kuszkodok kozott nem kizarolag, sot
nem foltetlen szemelyes tulajdonsagok rangsorolnak, hanem eletutjainkat
dontoen szocialis kapcsolatok (csalad, eletmod, neveltetes) determinaljak.
Optimalis esetben tehetsegesnek es ratermettnek kell szuletni egy europai
mintaju orszag intelligens es nyitott csaladjaban, s akkor a sanszok jok. 
Dehat itt van nehezebben: merhogy a legtobben, fiu es lany egyarant,
szerenyebb szellemisegu csaladba, mersekeltebb tehetseggel, de semmivel
sem kevesebb boldogsagva'ggyal szuletunk bele. Csupan avval, hogy a
muzikalis leanyokbol optimalis esetben (lasd fennebb) valhat kivalo es
sikeres szerzo vagy eloadomuvesz, a problema nincs megoldva, sot, meg csak
hozza sincs fogva (be szep is a magyar!) a dologhoz. Mert a baj lennebbrol
van, meg persze fennebbrol is, csak hogy a BARAT-listat nemregiben
keresztbe szanto, az OTTHONKA cime korul kipattant stilisztikai vitara
utaljak.  (Bocsanatot kerek azoktol, akik szamara nem ismert a tortenet). 

Az "Elet" neven gyakorolt szabadverseny talan egyes orszagokban szabad, de
sehol sem igazsagos, amennyiben most igazsagosnak a boldogulashoz valo
esely egyenlosegenek merteket tekintjuk.  Nemreg tortent Magyarorszagon,
hogy nehany kisebb cukortermelo a gazdasagi birosagon foljelentett egy
kupac nagyvallalatot, hogy azok, ugymond, "szindikatust alapitottak", ami
ugyebar unfair, s ekepp torvenytelen. A metaforahoz ragaszkodva, hasonlo
esetekben bizonyos affirmative action-ok megfontolasa semmikepp sem
logikatlan. Akarhogy is, legtobb ember csapnivaloan rossz formaloja az
eletenek, es plane botranyos kovacsa sajat sikereinek. Es esetleg az sem
biztos, hogy mindenki ugy erdemli meg a sorsat, ahogy azt kiszabtak
szamara, vagy ahogy azt az ember (lanya vagy fia) sajat maga szamara
kiszabni kepes.  Ez persze ferfira epp ugy igaz, mint nore, de raadasul a
tarsadalmak horizontalis szocialis retegeit keresztbe huzza ez a nemek
kozotti fuggoleges valami is. De ez a valami nem egy homogen fal, vagy
hartya, vagy akarmi. Legfolul (ahova olykor nem keves onteltseggel
ertelmisegikent szeretjuk magunkat sorolni) viszonylag jo a kozlekedes,
azonban az atjaras es a kommunikacio lejebb egyre nehezebb. Epp ezert az
igazan jo es fontos feminista program elsosorban szocialis terv, es
kevesbe a noket nemi-alanyi jogon vedelmezo jogi tervezet (persze,
kellenek ilyenek is, mint peldaul a hazassagon beluli brutalitas es testi
sertes szankcionalasa, melynek szuksegessegeben, gondolom, megosztottsag
nelkul egyet is ertunk.) Szoval lennebbrol kell ezt kezdeni, ferfin es
no"n egykeppen, olykor szukseg szerint nemhez igazitva. 

Es vegul azt a motivumot is emlitsuk meg, hogy regebben egeszen fonn is
lenn volt, s Ibsen Noraja vagy fel evszadig skandallum volt. Jonehany,
manapsag a noket megilleto szuletes reven jaro alanyi jog nem is olyan
regen szoba sem kerulhett. Ennek tukreben talan helyenvalo a jelenlegi
helyzetet idoben is megszemlelni, mert a tarsadalmi progresszionak, ha van
ilyen, ez minden bizonnyal resze. 

                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

Kedves Stefi! 
Nagyon kivancsi vagyok, hanyan fognak lelkesen reagalni
a tegnapi cikkedre. Vegre valaki ratapintott a lenyegre.
Tovabb fuzom a szalat.
Mi, ferfiak mindent a nok figyelmenek a felkeltese erdekeben
teszunk, a zeneszerzestol a holdraszallasig. Sot, igy vannak ezzel a nok is.
Nekik a tobbi no elismero pillantasa a legerosebb motivacio.
A ferfi-rabszolga csak eszkoz erre. Az o figyelme felkel magatol is! Nem
kell szerenad, eleg egy ivelt nyak. (Mas testreszek is igen nepszeruek!)
Ennek hijan 
meg mindig ott a zeneszerzes (Janis Joplin). De ugyan hany vonakodo 
ferfi szivet lehetne meglagyitani egy hozza irt szonataval? Szegeny Sinead
O'Connor, meg el se kezdte, maris elveszitette a versenyt Peter Gabriel
kegyeiert.

A helyes kerdes tehat nem az, hogy miert nincsenek noi zeneszerzok 
(mert vannak), hanem az, hogy miert vannak ferfi zeneszerzok.
A krealas ugyanis egyaltalan nem kenyelmes, kockazat- vagy fajdalommentes
tevekenyseg. A nok nagyon ugyesen rahagyjak az ilyesmit a ferfiakra, hadd 
torjek magukat. (Raadasul hogy nezne az ki notarsaik szemeben!)
A ferfiak meg bekapjak a horgot, elmennek vadaszni, atusszak az oceant, es
aztan genetikai kivaltsagaikkal hencegnek. (Itt a HIXen is.) Nevetseges! 
Vegyuk mar eszre, sracok: az az igazan kreativ, akinek nem muszaj alkotni! 
Hodolatom, holgyeim!
Ti csak legvegso esetben szereztek zenet, vagy ha termeszetetek rovidre 
zarja a no-ferfi-no hurkot. (Melissa Etheridge, K.D. Lang, Indigo Girls.)

Mi az oka ennek az aszimmetrianak?
Mivel a no nyakan maradnak a gyerekek, az o nyero strategiaja a hosszu tavra
torteno parvalasztas. Ezert van, hogy a ferfiaknak kell bizonyitani, a nok 
altal feltartott szelekcios karikakon atugralni.
Lehet, hogy a szerelem (noi sugalmazasra torteno) feltalalasa/elterjesztese
felelos a nyugati civilizacio hatalmas sikereert?
                                                            Varga Joska

Stefi irja: a ferfi harfasok tobbsege meleg...
Tan Andreas Vollenweider is a szekszualis kisebbseghez tartozik...?

Meg egy kiegeszites a tudomany - teologia vitahoz. Irod:

>A termeszettudomany muveloi es ismeroi nem szoktak teologiai kerdesekbe
>beleszolni - ha beken hagyjak oket. Nem Darwin akart beleszolni a teologia-
>ba, hanem az egyhaz a biologiaba! Ennyi targyilagossagot azert elvarnek.

 Egyetertunk. A termeszettudosok, akik tenyleg tudtak es tudjak,  mirol
van szo, altalaban nem szolnak bele a teologiaba, vagy ha igen, nem biztos,
hogy veszkednek vele. A baj inkabb masokkal volt es van, akik
nem egeszen ertven mirol van szo, peldaul az idezett mechanikai
interpretaciokra gondoljunk, a tudomanyos eredmenyekkel azt bizonygattak,
hogy Isten nem is letezik, a vallas mero babonasag. Nyilvanvalo, az egyhaz
es hivei ezt nem hagyjak szo nelkul. Ezt senki komolyan nem varhatja toluk.
Ugyszinten nem varhato el, hogy az egyhaz hallgasson, ha erkolcsi ertekeit
veszelyezteto jelensegeket eszlel. A dontes joga altalaban nem az ove, a
velemenyet pedig miert nem mondhatna el. Ezzel nem renditi meg a civil
tarsadalom alapjait hanem inkabb erositi azt.

  Masrol. Azt irtam, ha a fejlett orszagok joletet a jelenlegi szinten
kivanjuk tartani, es a szegeny orszagokat a szintunkre akarjuk emelni,
akkor az anyagforgalmat durvan a jelenlegi negyszeresere kell novel-
ni. Megjegyzed:
> Igen, ha a fejlett 20%, aki mindezt eloallitja, kozben a jelenlegi szinten
>fogyaszt. Ha nem, akkor akar nyolcszorosara is.
  Bizonyos, a fogyasztasunk dinamikus folyamat. Nyilvan olyan valtozasok
valnak mertekadova, amikor is a minoseg es nem a mennyiseg a fontos.
Ekkor a fenti remseg nem kovetkezhet be.
  Irtam meg:
>A szukseges javakat a jelenlegi anyagforgalom 1/10 reszenek felhasznalasa-
>val kell eloallitani.
  Megjegyzed:
>Elelmiszerek tekinteteben ez biztosan nem megy, uzema-
>nyagoknal is nehezen. Kozlekedesmernokok tudjak, hogy mekkorak ma a termodi-
>namikai hatasfokok, de azt hiszem boven 10% felett vannak. Tehat az ujrahasz-
>nositas kell, de csak resz-gyogyir.........
>Es vegul: mindebbol az ervelesbol nyilvanvalo, hogy a Fold nem kepes hat
>milliard embert folyamatosan, jo korulmenyek kozott eltartani.
  Az elemiszertermeles mar most valsagban van. Csokken a vilag
gabonatermelese. Eddig a tengeri halaszat hozamai nottek, mostantol azok is
csokkenek. Latszik, a Fold bioszferaja huzamosabb ideig hatmilliard, 60-70
kg-os vegyes taplalkozasu lenyt mar semmifele praktikakkal nem tud eltartani.
Talan ha joval kevesebb hust eszunk, igen. De hatmilliardnal tobb embernek
ugy tunik, itt nincs hely. Ez jelenti a nepesedesi valsagot.
  A kozlekedesrol pedig annyit, nem feltetlen szukseges annyi embernek
olyan sokat ilyen nehez jarmuvekkel utazni. Pl az elektronikus informaciocsere
nagyon sok utazast tesz, tehet majd feleslegesse.
  A nepesedesi valsagrol, az Izmael diagnozisai alapjan is, legkozelebb.

     Minden jot kivan Laszlo