Jaj.
Jajaj.
Jajajaj.

Illetve nem tudom. Lehet, hogy a Sik Zoli csak ugratni akart..?
(Rovid es rejtelyes e-mail cime van ). Gyanus.)

Mindenesetre meghuztam a vaskalapom szijat es nekilattam.

1. Elfogadhato meretu "kabin" alapjan szamolva a korongok
   10 ezer tonna nagysagrendben vannak. Mi tartja ezt fent?
   Holegballon? Helikopter? Daru?

2. A legkorben a surlodas lassitja a korongok forgasat, meghozza
   eleg rendesen.

2a Vakuumban is lassul a korongok forgasa, de ott csak a
   gravitacios hullamok miatt ad le energiat a korong, az
   nem olyan sok.

3. A lezert taplalo fuziosreaktor bizonyara a kabinban van.

4. Amikor a lezer leolvaszt egy darabkat a korongbol, akkor
   a korong kiegyensulyozatlan lesz. Kicsinyenkent es nagyon
   egyenletesen kell "koptatni" a korongot, hogy ne razzon.

5. Utana kellene szamolni (fizikusok, hajra), szerintem egy forgo
   korongban nem nagyon lehet tobb energiat tarolni, mint azonos
   sulyu benzi egeshoje (ezt csak osszehasonlitaskent irtam).
   Egyreszt legkoron belul a forgo korong igen hamar spontan
   elparologna a surlodasi ho miatt (meg akkor is ha wolframbol
   csinaljak), ezzel kapcsolatosan ld. azt a tudomanyos erteke-
   zest, amiben a Mikulas letet cafoltak valami hasonlo indokkal
   (persze a MOKA-ban volt). Masreszt a gyorsan forgo korongot
   szetszaggatni ohajto tehetetlensegi erovel kizarolag a korong
   szerkezeti anyaganak szilardsaga tart egyensulyt, ameddig bir.
   Amennyire emlekszem, meg a combosabb acelotvozetek szakito-
   szilardsaga sincs sokkal 1e9 N/m2 folott. A korongot (vagy
   egyszerubb esetben gyurut) szetszakitani ohajto erot igazan
   kiszamolhatna valaki, nekem mar rozsdasak a fogaskerekeim,
   de a muszaki intuiciom azt sugja, hogy egy UFO-meretu korong
   maximalis keruleti sebessege legfeljebb 1000-2000 m/s lehet.
   Cafolat, pontositas?

6. A lezerrel leolvasztott vasdarabkak nem radialisan, hanem
   tangencialisan fognak kirepulni, mert a sebessegvektoruk
   ugy erzi magat jol. Persze ettol toloero meg lehet.
   Rajz (felulnezet, a korong clockwis forog es a lezer eppen
   a "12h" pontot olvasztgatja):

           ______  __-- - == ==
         _/      \_  - -- = ===
        /          \
       |            |
       |            |
       |            |
        \_        _/
          \______/
   
Szoval, ami nem megy, ne eroltessuk. Bolygokozi hajtomunek valami
nehez ionokat gyorsan kilovo szerkezet lenne jo (alias ionhajtomu,
de nem tudni, hogy most kiserleteznek vele vagy hamvaba holt).
A legkor elhagyasara legkedvezobb energiamerleget a lift jelentene,
gyakorlati problema, hogy akkora magas tornyot nehez epiteni, meg
aztan a torony tetejen ugyan mar font lennenk, de meg mindig hiany-
zik az a franya 8 km/s keringesi sebesseg. Csillagkozi sebessegek
eleresere mar kitalaltak az antianyaggal hajtott annihilacios
hajtomuvet (fotonraketa neven fut), csak a hajtoanyag eloallitasaval
vannak gondok. Reszecskegyorsitokban persze ezerszamra csinalnak
antireszecskeket, de hol van az meg az egy grammtol is...

Azert nem kell letorni, Edison is igy talalta fel az izzolampat,
csak sok-sok kiserlet kellett, mire megoldotta a kozben felmerult
nehezsegeket.

Laci (a slaughterer)

>azert, mert nem anyagbol van. Azaz ha en lathatatlanna szeretnek valni, akkor
>en a toresmutatomat a kornyezet toresmutatojaval egyenlonek valasztanam, es
>raadasul meg atlatszo is lennek. Ettol meg mas toresmutatoju kozegben, mas
>sugarzasi tartomanyban en attol meg eszlelheto maradnek.

	Ez ugyan teljesen igaz, de a gyakorlati kivitelezessel mar adodna 
nehany nehezseg. Peldaul az, hogy egy erosen inhomogen rendszer (emberi test, 
urhajo, stb.) toresmutatojat kellene egysegesen a kornyezet toresmutatojahoz 
igazitani. Masfelol pedig a kornyezet toresmutatoja is valtozik, a levegoe 
fugg a homerseklettol, surusegtol; tehat ehhez is folyamatosan kellene 
alkalmazkodni.
	Ahhoz, hogy egy UFO-t ne vegyenek eszre, ahhoz mind a lathato feny 
tartomanyaban, mind a radarok altal hasznalt hullamhosszokon lathatatlannak 
kell lennie. 

Makra Zsigmond

Szegeny Faary Endre, addig pufoltuk (pufoltetek!), amig megsertodott.
De igy a VITA oszlopait olvasgatva eleg sokaig kitartott. Remelem, e
mostani visszavonulasa csak atmeneti erogyujtes. Nem szabad feladni,
mert akkor sosem szallnak le itten nalunk az idegenek! (remelem, akkor
mar nem is UFO-k hanem ILO-k lesznek, Identified Landing Obejcts).

Csak ugy mellebeszeleskeppen, hogy mi az, amit vaskalapnak neztel, Endre:

1. *** TUDOMANYOS MODSZER *** (bocs, ha nagyon vaskalaposnak hangzik,
   de nem tudok ra jobb kifejezest). Lenyege: megfigyelesek (m) -> hipo-
   tezis (h) -> a hipotezisbol levonhato tovabbi kovetkeztetesek (k) ->
   kovetkeztetesek igazolasa (i) tovabbi megfigyelesekkel. Ezt sokszor
   szoktak murphy es egyeb poenok celtablajava tenni, vagyis hogy az el-
   meletnek nem megfelelo megfigyelest az elfogult kutato meresi hibanak
   tekinti, stb, valamelyik friss mokaban (last10) volt egy ilyen a prim-
   szamokrol is. Ez tenyleg gyakori hiba, az ilyen kutato ott szokott
   lebukni, hogy kiserletet nem lehet reprodukalni. A TUDOMANYOS MODSZER
   illusztralasa ket peldaval:
   a. m: a hangjelensegek a kozegben hullamok utjan terjednek.
      h: a feny ugyanigy, a kozeget pedig eternek nevezik
      k: az eter a Foldtol fuggetlen, nosza merjuk ki az eterszel sebesseget
      i: Michelson-Morley kiserlet -- bukta.
   b. m: A Michelson-Morley kiserlet cafolta az eterszel (es az eter) letet
      h: a feny kozegtol fuggetlen -> spec. es alt. relativitaselmelet.
      k: nagy tomegu testek korul a fenysugar elhajlik (= a feny egyenesen
         megy, csak a nagy tomegu testek elgorbitettek azt a franya teret)
      i: a Hold mogott elhalado csillagok palyaadatainak megfigyelese
         teljes mertekben (szamszeruen is) alatamasztotta a hipotezist.
   Az ilyen nuanszok miatt a fizikusok (egy resze) ELHISZI a relativitas-
   elmeletet, a fenysebesseget korlatnak tekinti, stb. Az UFO-kkal kapcso-
   latos vaskalapossag ennek a hulye logikanak a kovetkezmenye.

2. Az nagyon szomoru, hogy muszakilag kepzett(nek tekintheto) embickek sem
   tudnak pozitiv hozzaallassal vitatkozni. Ez alatt azt ertem, hogy a vita-
   partner bunkoval agyagba dongolese tenyleg olyan, mint amikor Semmelweis
   Nacit a mult szazadban a Hivatalos Orvostudomany megprobalta lesoporni
   a szinrol (gyakorlatilag szalonkeptelenne tettek), mert nezeteik tul-
   sagosan eltertek (a gyermekagyi laz okarol szolt akkor a vita). Az
   agyagba dongolesben persze Semmelweis Naci sem volt egeszen artatlan,
   mert tulajdonkeppen o kezdte, mar az elso cikkei ugy indultak, hogy
   "ti hulyek, hat hogy nem veszitek ti is eszre, hogy a koszos mancsotokkal
   fertozitek meg szegeny szulni keszulo asszonyokat". Akinek egy ilyen iro-
   many a kezebe kerul, persze hogy bekemenyit, hiszen a buszkesegebe
   gazoltak. Jo, az analogiat nem ohajtom tovabb fokozni, igazabol le is
   maradtam az UFO/urhajo vita elejerol, lehet, hogy ezen mar tulvagytok.

Ha netan suket fulekre talaltam, akkor sok sikert kivanok a tovabbi
csomokereseshez (a ka'ka'n).

Udv: Laci (a slaughterer)

Tisztelt vaskalapos urak:-))
Visszaterve a uveg-xylol peldahoz, a xylol surusege 0.9XXX. Az uvegnek nem
tudom, de biztosan joval 1 folott van. Szoval hogy is van az osszefugges 
a suruseg es a toresmutato kozott? Vilagositson fel valaki, mert ebbol
a peldabol nem derul ki, hogy a kulonbozo surusegu anyagoknak kulonbozo
toresmutatoval KELL rendelkezniuk.
Gondolom senki nem varja tolem, hogy kitalaljak nagy hirtelen egy anyagot,
aminek a toresmutatoja a levegovel megegyezik. Egyebkent en is szeretnem
azt az anyagot nem latni :-))
Attila

Tisztelt Vitazok! 

Szeretnem felhivni a figyelmeteket arra, hogy az UFOknal sokkal 
jobban dokumentalt jelensegeket se tudunk feltetlenul megmagyarazni. 
Peldaul David Copperfield tud lebegni, eltunesi mutatvanyait pedig 
nyilvan nem a toresmutato "lenullazasaval" eri el. Tehat 
szemmellathatoan mas optikai trukkok is leteznek. 
(Persze az asztaltancoltatas se kutya! Ki latta 2-3 hete a musorat az ABC-n?) 
Javasolnam minden nagyremenyu UFOvadasznak (magamat beleertve), hogy
kiindulaskeppen probaljuk megmagyarazni ezeket. Aztan, ha sikerul, 
ide nekunk az UFOt is! 
Biztos vagyok benne, hogy kozos erovel ki tudunk sutni valami 
hasznalhatot! Van valakinek otlete (vagy igenye egy ilyen esztornara)? 
Jo, jo, tudom, most azt mondjatok, kerdezzem meg Idat, de szerintem o csak
ET-krol hajlando irni, DC-rol nem :( .

Udv, 

Varga Joska

a vaskalaposok es az ufologusok stilusa kozott:
1.
az elobbiek igenis elgondolkodnak az utobbiak
keptelensegein, es komoly ervekkel igyekeznek
megalapozni sajat szkeptikus allaspontjukat
(ld. a legutobbi toresmutatos esetet).
2.
mire az utobbiak elovesznek egy uj otletet,
azzal a felkialtassal, hogy "valahogy igy van",
(nem torodve a kovetkezmenyekkel).
Es akkor az elobbiek megint gondolkodhatnak. 

Javaslatom: mostantol az utobbiak is gondolkodjanak
egy kicsit az otletek elovezetese elott.

Mondjuk, probaljak meg kiszamolni, milyen gyorsan
kell forgatni a lendkerekes urhajot, hogy a szelebol
lekoszorult anyag eleg impulzust adjon az elindulashoz 
es a megallashoz (az a veszely nem fenyeget, hogy utkozben
kifogy a perdulet, mert a vilagurben valo haladashoz
a vaskalaposok fizikai ismeretei szerint :-) nem kell 
energia).

Namarmost, ha van egy ilyen rettento gyorsan forgo,
nagytomegu, jol kiegyensulyozott izenk,
akkor az akkora impulzusmomentummal rendelkezik, hogy 
manoverezesrol szo sem lehet. 

Segitsegul: E=mc^2  (Vagy ez sem igaz bizonyos korulmenyek kozott ?)

Vaskalap.

Udv, VITA-zok!


Ki is irta azt a hajtomuotletet? Ugy dontottem, hogy ehhez meg irok
par erdekes dolgot.

Maga az alapotlet nem egeszen uj, mar regebben is felvetodott, hogy
kornyezetvedelmi es gazdasagossagi okokbol az eddigi motorok helyett masfele
energiaforrast keressenek az autok szamara. Az egyik ut, mint tudjuk,
az akkumulatorok voltak. A masik, valamivel jobb energiatarolasi suruseggel
a lendkerek. Bar az energiasuruseg kedvezobb volt itt, megis az elozo
valtozat mellett dontottek, megpedig a kovetkezo okokbol:
1: A nagy impulzusnyomateku porgettyu miatt a jargany egyenesben elkepesztoen
stabil volt- viszont kanyarodasra alig lehetett ravenni. (impulzusnyomatek-
megmaradas) Erre megoldasnak tunt az, hogy ket ellenkezo iranyba forgo korongot
raknak be a jarganyba, igy az ossz. impulzusnyomatek 0.
Igy viszont az a gond tamadt, hogy a ket kerek fordulaskor egymasnak szorult,
ha nem volt koztuk megfelelo tavolsag: A tengely egyszeruen kevesnek bizonyult
a tavolsagtartashoz, raadasul eleg nehez volt olyan anyagot talalni, ami
kibirta a megterhelest.
2: Draga volt a lendkerek. Magat a tokeletesen kiegyensulyozott kereket
tobb 1000 ford/sec sebessegre porgettek be, igy a dolog a nagy meret miatt
ultracentrifuganak is elment volna. Annak megfelelo anyagok kellettek,
hogy szet ne szalljon az egesz.

Ugy egeszeben az ar es a biztonsag egyertelmuen az aksi mellett dontottek.

Ezeknek a problemaknak nagy resze ervenyes az adott hajtomure is. Eleg
konnyen meg lehet adni egy adott anyaghoz, hogy mekkora sugaron mekkora
fordulatszamot bir ki, marpedig ez a korlatozas a kozonseges anyagok eseten
az energiatarolasi suruseget korlatozzak.

Meg mas: Az adott hajtomu egyenes vonalu haladasra ket ellenkazo iranyban forgo
kerek eseten alkalmas. Viszont valamit ki kell talalni a fuggoleges
manoverezesre, mert azt mar nem kepes biztositani. Akarhol is egetunk le
a kerekbol anyagot, az az imp. nyom. megm. miatt a forgasi sikban marad,
es nem kepes foggolegesen mozgatni a jarmuvet.

Az otlet egyebkent, ha korlatok kozott is, de hasznalhato.

Udv: Balogh Mihaly

Einstein ota tudjuk, hogy az ido relativ. Megis neha az az erzesem ez
nem egeszen van igy.

Az univerzum tagul, tehat surusege csokken.
Ha kepesek lennenk merni az univerzum mint olyan atlagsuruseget, az
egyfajta abszolut idonek az "arnyeka" lenne?
Nincs igazam?
Velemenyt kerek.
(Inkabb, mint UFOkrol meddo vitakat)