Tisztelt Tudomany,
Azt hiszem, mar kielegito magyarazat jelent meg egy masik HIX rovatban
arrol, miszerint az elefant kopoltyuval lelegzik, es a vizet pont azert
szivja fel az orraba, hogy nedvesen tartsa a kopoltyuredoit. Nem ertem,
hogy miert kell mindig az elegtelen megfigyeleseken es alaptalan tekin-
telytiszteleten alapulo elavult badarsagokat idezni. Meghogy emlosallat,
ugyan mar, a taxonomusok meg sose lattak elefantot vizet szivni.  /Laci

 wrote:
>Stock Peter reagalt az irasomra, de o sem arrol irt, ami erdekelne.
>Szoval hogyan csinalja az elefant, hogy az ormanyaval vizet sziv, de nem
>tudozi le?
Szerintem valahogy ugy, ahogy te is tudsz a szadon lelegezni is es
enni is.

Th(A)n

Brendel Matyas ujra kerdi (#106):
>Szoval hogyan csinalja az elefant, hogy az ormanyaval vizet sziv, 
>de nem tudozi le?

Mivel eddig nem jott erdemleges valasz, megprobalkoznek:
szerintem kb. ugyanazert nem tudozi le az elefant a vizet,
amikor az ormanyaba szivja, amiert az ember sem tudozi le
az innivalot, amikor szivoszalon szivja. Akkor lenne korrektebb
az osszehasonlitas, ha az ember az orraval szivna fel a
szivoszalba, majd a szivoszal kulso veget a szajaba venne,
es oda engedne/fujna be az innivalot a szajaba. De ezt csak 
ovatosan probalja, aki kiserletezni kezd!!! Legjobb atlatszo 
csovel, tukor elott, hogy lehessen tudni, meddig er a folyadek.
[Es jo, ha van elsosegely-kepes asszisztens!!!]
Az elefantnak megvan az az elonye, hogy a beepitett szivo-
szalaban erzi a folyadekszintet.

Szivesen olvasok a fentinel jobb magyarazatot, nem vagyok
szakerto a temaban.

Udv
Attila

AdaleK:

HA valaki nem talalkozott volna vele, a potencial lehet vektroerteku is.
Villamosmernokoknek tananyag a magneses vektorpotencial, ahol a
divB=0 (Maxwell ?.) es div rot V = 0 (mat.) alapjan bevezetheto V mint a
B ter vektorpotencialja, vagyis B = rot V. Adott gerjesztesek ez esetben
az elemi aramok, ahogyan azt rot H = J kifejezi (ahol B = u * H). Es 
V(r) vektropotencial 'hasonlo' modon szarmaztathato a J integralasabol,
mint ahogyan az U elektromos potencial az R tolteseloszlasbol (szuperpozicio).

Ennyi ide eleg.

Henrik.

Kedves Tudorok,

Talan nem kozvetlenul a tudomany temakorebe vag, de van egy 2-6 MeV
energiaju PMB nevre hallgato betatronom. Osi orosz szerkezet, talan
szemlelteto eszkoznek meg jo lenne valamilyen egyetem, foiskola, ... stb.
szamara. Ha valaki ertelmes celra tudna hasznalni, privat emilben keressen
meg.

Peter

Tisztelt Tudosok !

Meg ket kiegeszitest fuznek a T#106 cikkemhez, amely - ugy hiszem - erdekes all
aspontok kifejteset tenne lehetove, foleg csillagasz olvasok reszerol :

1. A kepekhez fuzott megjegyzes: A kepeken a kulso erohatas fuggoleges vektorra
l abrazolhato. Tehat az elnyult palyak fotengelye jo kozelitessel meroleges az 
erohatasra. Tevedes neeseek, nem azert nyulik meg a palya, mert a harmadik egit
est magahoz vonzza a hozza kozelebbit a kettos rendszerbol ! Ha az elnyult paly
at lenne alkalmunk megfigyelni, akkor a Hold maximalis-minimalis Fold-Hold tavo
lsagat elso, vagy utolso negyedkor erne el, tehat a Nap-Fold egyenesre merolege
sen.

2. Az egyik elmelet a Hold keletkezesere az, hogy a Hold a Foldbol kiszakadt. E
zen palyak lattan valoban elfog a kisertes, es azt merem allitani, hogy "felido
ben vagyunk". Ezt ugy ertem, hogy a Hold kiszakadasat kovetoen (a Foldbol), kul
so (kulonbozo - gravitacios es nem gravitacios) erohatasok folytan fokozatosan 
kozelito korpalyara modosult a Hold palyaja a Fold korul. Most ezt a helyzetet 
latjuk. A palya tovabbi fejlodese folyaman ellenkezo iranyba fog elnyulni, es a
 Hold ujra "osszeragad" a Folddel. 

Igaz ez ?
                                        Pe'ter

> ----------------------------------------------------------
Kapa's Pe'ter, TU FEI KTEEM Kosice
e-mail          : 
> ----------------------------------------------------------

Dezso,
>  Amiben nem vagyok biztos, hogy a megadott F=Gm(M-m)/r^2 keplet mennyire
>pontos (M>=m). Ennek a kepletnek a felallitasakor csak az egyszeruseg
>vezerelt. Elvileg a szamlaloban allhat minden olyan S=S(m,M) fuggveny,
>amely m=0, illetve M=0 eseten zerus.
Hat ez az ! Ezt a feltetelt a klasszikus gravitacios keplet teljesiti,
a tietek nem. Nem is szolva arrol, hogy a tietekbe M=0 csak ugy fer bele, 
ha m=0 teljesul. A szimmetria alapjan tehat azt kell mondanunk, hogy
olyan S=S(m,M) fuggvenyek allhatnak a szamlaloban, amelyek m es M
felcserelesere
nem valtoznak. 

Provokacio: kerlek, ne szelektalj, minden felvetesre (meg az enyemre is)
valaszolj. Eltunni latszik a kezdeti nyiltsagod, s elojonni latszik
a kodosites.

Korrekt udvozlettel:
 Janos (Vaskalapom ismet rozsdatlanitom !)

Kiss Gabor felvetesehez:

>a Kurir bulvarsajtoban.
Hat, hogy rosszmaju legyek, oda ez a cikk is jo...

>ami nem allt rendelkezesemre. Mindenesetre evek ota figyelem a
>jelenseget.
Ha igen, akkor nem jo a cikk-beli elemzes. A tudomanyosan korrekt
megallapitas megtetelehez az osszes foldrengest fol kell sorolni, azokat
is, amik atomrobbantas-mentes idoszakokban voltak. 

>Lehulyezest is el fogok viselni, azert csak finoman, hatha megis
>igazam van.
A lehulyezes nem tudomanyos modszer. Itt, ahogy en latom, nem szokas.
Megmondjuk, hogy mivel, s miert nem lehet egyeterteni.


>loekeshullam mechanikai hullam aminek a terjedesi sebessege
>nagysagrendekkel kisebb mint pl. az elektromagneses hullamoke. A
>tavolsag amit ezen loekeshullamoknak meg kell tenniuek minimum a
>foeldatmeri (kb. 12500 km), aminek a befutasahoz altalaban 7-8-10-12-14
>nap vagy meg toebb szsqrtkseges. 
Pontosan mennyi ? Szerintem kb. 1 nap, es mindig viszonylag ugyanannyi.
Az ilyen nagy hullamhosszusagu rezgesekre nezve ugyanis a fold nagyjabol
homogen. 


>Hullamok talalkozasakor interferencia jelenseg lep foel amikor is
>csillapithatjak, kiolthatjak de erisithetik is egymast, vagyis a
>robbantas koernyezeteben artatlannak tsqrtni 4-es 5-oes erissegsqrt renges
>joval tavolabb akar erisebb is lehet illetve toebbszoeroes elterites es
>visszaverides is bekoevetkezhet. Mindez a foeld belsi szerkezetetil, a
>robbantas erissegetil, helyetil, idejetil fuegg elsisorban. 
A hullamok azonban nem csak interferalnak, hanem csillapodnak is.
Meghozza igen gyorsan. Nagyon eros (atomrobbanasnal sokkal erosebb)
lokeshullamokat kelto foldrengesek alig vehetok eszre a renges helyetol
tavolabb. Ha az alap hipotezis all, akkor az eros foldrengesek utan ujabb
foldrengesnek kellene lenni a fold tuloldalan. 

>Nagyon
>valoszinsqrt, hogy a robbantasok szamitogepes szimulaciojanak egyik
>titkolt 
Ez teljesen bevallott cel. Csak nem jelenik meg mindennap a bulvarsajtoban.

>celja eppen a Foeld belsi szerkezetenek jobb felterkepezese (de
>milyen aron!) es a katonai beavatkozas ilyen formajanak kidolgozasa.
Ez viszont igazi polgarremiszto feltetelezes. 

>Kerdes, hogy lehetseges-e celzott helyen foeldrengest eliidezni es az
>ezzel valo kiserletezgetes mekkora felelitlenseg az emberiseggel
>szemben?
Kerdesnek kerdes, de korrekt valasz nincs a cikkben. 
Ha jobban megnezzuk, akkor meg nem is kerdes, hanem a cikkiro velemenye.
Csak epp a velemeny kerdes format oltott. Egyebkent ez a szokas a HVG
cikkiroira is jellemzo. Ezzel "elenkitik" a cikkeik stilusat. 

>Ez lenne a modern hadviseles uj fegyvere?
A fentiek miatt nem.

>Korrelacio mutathato ki 
Tudomanyos ertelemben a cikkben leirtak nem elegendoek, tendenciozus
valogatas eredmenyei, semmifele korrelaciot nem tamasztanak ala.

Osszefoglalva:
1. Nincs korrekt statisztika.
2. Hianyzik a lokeshullamok pontos sebessege.
3. Nincs valasz arra, hogy miert nem kelt nagy foldrenges egy masikat.
4. Vegul baj van az energia megmaradasaval is. Az atomrobbantas keltette
hullamok legfeljebb olyan energiaju foldrengest kelthetnek, mint a robbantas
energiaja. Az meg sokkal kisebb mint a nagy foldrengesek energiaja. 

Ami lehetseges:
6. A lokeshullam hozzajarulhat a mar elofeszitett kozettablak eltoresehez,
igy kozvetett modon a korabban felhalmozodott energia felszabadulasahoz.




Kedves Gabor !

A fentiekben kisse osszekevertem a cikk stilus-beli es teny-beli kritizalasat.
Ez nem igazan jo dolog, de ez esetben a tema jellege indokolja.

A cikk egyebkent kivaloan alkalmas film-forgatokonyv alapotletnek, 
tarsasagi beszelgetesben vitainditonak, de a sajat otlettel szembeni
kritikus hozzaallas abszolut hianyzik belole. 
Mint a bulvar cikkekbol altalaban. 
Legalabb rendes honot fizettek ?  :-)

Udvozlettel: Janos   (Vaskalap)

Pista szamitasait (#106) olvasvan, maganlevelben javasoltam Neki, hogy 

> Pista, itt inkabb arrol van szo, hogy hetvegen az autok 
> tavolabb vannak a forgastengelytol (deli iranyba (is) 
> elmozdultak) es igy megno a teta. (Piruettezo kiengedi a kezeit.) 
> Ha mar ugy is benne vagy, ezt is megbecsulhetned a 
> perduletmegmaradas elve alapjan. 

Erre O -- meglepo modon -- azt valaszolta, hogy 

> Kedves Joska, ... Ugye csak viccelsz?

Mivel a mechanika a matematika legszebb resze, ezert az ilyesmi nalam 
verre megy, nem hagyhattam annyiban. Tovabbi gyozkodesre volt olyan 
rendes, hogy kiszamolta az altalam javasolt hatast ugy, hogy  
engedelyezett 100 km tavolodast a forgastengelytol. Igy kb egy szazas 
faktorral kisebbnek jott ki, mit az ove. Nekem ez gyanus volt, es
tovabbi 
levelvaltasok, okoskodasok es szamitasok utan a kovetkezo eredmenyre 
jutottam: Pista az en modellemben precizen bant a szamitasokkal, 
mig a sajatjaban nagyon bokezuen. A kovetkezo csusztatasokat kovette el: 

1. A fold perduletenel nem szorzott be 2pi-vel. 
2. A szekerei az egyenliton mozognak, nem pedig 5000 km-en, ami
realisabb. 
3. Egy nap nala 20 ora.  
4. 20m/s/R az nala 3x10^-5/s, nalam 4x10^-6/s 

Erdekes, hogy mindegyik pontatlansag a hatast novelte! 
Ez persze OK, ha az eredeti feltevest akarja az ember megsemmisiteni. 
De, ha a ketfele hatast akarjuk osszehasonlitani, akkor mar 
nem igazsagos az "elfogultsag". 


Tehat, a helyes eredmeny az altala javasolt "flugos futam" modellnel: 

  Fold perdulet = 10^34kgm^2/s      (nem pedig 1.8x10^33kgm^2/s) 

  Amerikai perdulet: 10^19kgm^2/s    (nem pedig 1.2x10^20kgm^2/s) 

  A ketto ara'nya:     10^-15          (nem pedig 10^-13 vagy 10^-12) 


Az altalam javasolt "deli dagonya" modellnel: 

  Fold teta:                   13x10^37kgm^2 
  
  Deli tagulasbol delta teta:   10^23kgm^2 

  A ketto ara'nya:          0.77 x 10^-15     


Namost, latszolag meg mindig Pista vezet egy nyulhossznyival, 
de az en feltevesemben teljesen realis az, hogy 
mindenki delen dekkol szombat este. O viszont kihasznalja, hogy 
mindenki _egyszerre_ mozog es mindenki _keleti_ iranyban, ami nyilvan 
nem igaz, tehat az eredmenyet kapasbol le lehet nyulni minimum egy 
tizes faktorral. 

Meg megjegyeznek annyit, hogy Pista modelljeben, miutan mindenki 
hazament, (anelkul, hogy megkerulte volna a Foldet)  
a Fold visszabillen eredeti allapotaba, mintha mi sem tortent volna. 
Az en modellemben viszont hiaba mennek haza a derek jenkik, 
a Foldnek csak a forgasi sebessege all vissza, a lemaradast soha nem 
tudja behozni, mindig kesni fog. Tehat ez a hatas az evek soran 
felgyulemlik: ha valaki hetfo-pentek (4 nap) meres alapjan probalja 
megsaccolni a Fold helyzetet pontosan 40 ev mulva, akkor csalodni fog. 

Tovabba: Az egyszeruseg kedveert mindketten feltettuk, hogy a Fold 
tengelyet valaki vasmarokkal tartja. A valosag persze ennel
bonyolultabb.

A lenyeg egyebkent, hogy az autokazas hatasa meg Pista elso becslesenel 
is sokkal kisebb, tehat nem valoszinu, hogy ki lehetne merni. 

Udv, 

Varga Joska