> fenyforras nem fenyt, hanem mondjuk apro golyokat sugarozna szet, akkor
> is hasonlo lenne a helyzet, bar az eszlelot eltalalo golyokat el kene
> tuntetni az osszehasonlitas kedveert, hogy azok ne zavarjak a tobbi
> golyo utjat. Amikor kozeledsz a golyoszorohoz, akkor gyakrabban, es
> nagyobb sebesseggel erkeznek a golyok, mint amikor tavolodsz.

ja, csak itt az a poen, hogy ha kozeledsz, ha tavolodsz, a golyok ugyanolyan
sebesseggel jonnek szembe. vagy nincs igazam?

> a Csernyenko-sugarzas.

ha jol emlekszem, Cserenkov-sugarzas. Csernyenko SZKP fotitkar volt, nem hiszem
,
hogy foglalkozott volna fenysebesseggel meg hasonlokkal... :)

mikolaj.lehet.hogy.teved

Udv mindenkinek,

Nem tudom megallni, hogy erre ne reagaljak:

> kozegbe, akkor meghaladjak a kozegbeli fenysebesseget. Ekkor keletkezik
> a Csernyenko-sugarzas.

.. amelyrol azt kell tudni, hogy a Hruscsov-Brezsnyev-Andropov - sugarzas 
elozi
meg, es a Gorbacsov-sugarzas koveti, amely elobb lebont mindent maga korul, 
majd szinte nyomtalanul eltunik. :-))))

Kodaj Bence

Szervusztok!

Nahany eszrevetelt szeretnek tenni Takacs Feri #637-ben
adott valaszahoz.

Az elso az ember altal kibirhato legnagyobb sebesseggel
kapcsolatos. A feny sebessegehez kozeledve minden test
tomege megno, igy az emberi teste is. Ezzel parhuzamosan
viszont nem no meg az izmok altal kifejtett ero, tehat a
tudo, sziv es minden, ami az embert elteti,
mozgatja egyre nagyobb erokifejtesre lesz karhoztatva.
Ez igaz akkor is, ha a gyorsulas csak 1 g.

A foldi nehezsegi gyorsulast a foldon allo emberre
vonatkoztatni keveredest okozhat.
A foldon allo ember nem gyorsul 1 g-vel.
Termeszetesen hat ra a Fold gravitacios vonzoereje, de ez
inkabb, mint ero hat, es ekkent kezelendo, semmint
gyorsulaskent.
Ha zuhan, akkor persze 1 g a gyorsulasa, de ez is csak
akkor igaz, ha nem tulsagosan magasrol teszi.
Ha Fold felszinehez kepest nagy magassagban testre
hato ero kisebb, ezert a gyorsulasa is kisebb lesz.

Jut eszembe! Nem Cserenkov inkabb az a Csernyenko?
Oroszbol tenyleg gyenge voltam. Lehet, hogy tevedek.
Vagy Csernobil? :-)

Szervusztok
Karcsu

Kedves Ialbert es a tobbiek!
>A dolog pikanteriaja hogy az USA-ban a pilota ilyen >esteben
>kikapcsolhatja komputert, azaz maga is megprobalhatja a 
>lehetetlent, mig az Europai rendszerekben nem. Vajon ki >az 
>okosabb?

>Szerintem az USA kizarolag azert dontott igy  mert a 
>kozvelemnyt mar annyira beetettek a megbokrosodott, >gonosz
>szamitogepekkel, hogy nem tudna elviselni hogy egyszer 
>netan megis megtortenjen.

Az unnepek alatt a Spektrumon lattam egy filmet, ahol a 
legikozlekedes baleseteit vizsgalo USA, EU... szakemberek tobbek kozott azzal f
oglalkoztak, hogy 
robotpilota vagy ember a "jobb". Kb. azt sugallta a film, hogy nagyatlagban a s
zamitogep a jobb. De voltak olyan hataresetek (volt ilyen baleset is), ahol a g
ep - programja 
miatt - nem helyesen reagalt, a pilota pedig nem tudott
beavatkozni, mert "le volt tiltva" a kikapcsolas. Ezert
altalanos torekves, hogy modja legyen a pilotanak a beavatkozasra. Ez persze a 
civil, polgari repules, nem
a haditechnika.
En egyebkent ugy gondolom, hogy a szamitogep mogott is az ember,
marmint a programozok allnak. Csak akkor vallhat jobba
a "gep", ha olyan tomeges informacio feldolgozasara epul
a program, ahol elvileg kizart, hogy olyan eset alljon elo,
ami meg "nem volt". Ez pedig ngymennyisegu tesztelest igenyel. Kerdes csak az, 
hogy letezik-e olyan
adatbazis, amely ezt a feltetelt kielegiti. Illetve mi a kockazata annak, ha il
yen baleset bekovetkezik. Ne felejtsuk el, nem csak az ember hibazhat, a gep is
 - a 
filozofiai kerdes csak az, hogy az ellenorzo mechanizmust 
ellenorzo mechanizmust ... vegul a gep, vagy az ember
kontrollalja.
[Egyebkent en szeretek repulni, csak azt nem szeretem
ha 5 percenkent megynyugtat a pilota, hogy nincs semmi
gond, csak a legkori jelensegek miatt razkodik,... a gep - 
mert egy ido utan a megnyugtatas idegesit. :))) ]

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: jumper.itb.hu)

Sziasztok !

>> Az aktualis celpont kijelolese abbol all,
>> hogy a pilota ranez az adott celtargyra.
>> A tuzparancshoz meg gombot sem kell nyomnia, hanem
>> mindossze csak ki kell ejtenie a szot: Fire !

 irta:
>...
>amely ezen adatokbol a lovedek iranyat beallitja. Semmilyen MI
>(mesterseges intelligencia) nem szukseges, es a szamitasok
>nehezsege sem haladja meg egy nyolc muveletes keziszamitogep
>kapacitasat. Amugy meg egy gomb megnyomasa sokkal egyszerbb
>(kisebb idoveszteseggel jar) mint az mondani "Fire". Es
>....
>Velemenyem szerint ezek meg mindig nagyon tavol allnak
>barmilyen MI-tol, hiszen csupan elore beprogramozott
>egyenletek valos ideju kiszamitsa tortenik.

Magam sem irtam a MI szuksegessegerol, hanem mindossze
a gepi modellalkoto kepessegre hoztam peldat, melyet
a MI egyik fontos feltetelenek gondolok.

Nem akartam tulzottan terjengos lenni, igy nem emlitettem,
hogy cikk mellekletekent olyan vonalrajz-szeru kepeket
is kozoltek, melyeket a computer hozott letre a valosagos 
terep latvanyabol. Fold-felszini domborzati kepek 
voltak, hazakkal, bokrokkal, fakkal, emberekkel - azaz
mindezek leegyszerusitett, szimbolikus abraival.

Valojaban egy rendkivul gyors donteselokeszito rendszerrol
volt szo, melyet egy aprocska kiegeszitessel akar mar
donteshozo es vegrehajto rendszerre is alakithatnak.

De meg ekkor sem tekintenem intelligensnek, hiszen
mindez _genetikai program_ -kent is mukodhet.

Emlitettem, hogy nem vallalkoznek a hatarok meghuzasara,
hogy mi - MI es mi nem - MI, de ha ezt kellene tennem, magam is 
inkabb automatanak neveznem az ilyen celberendezest, 
hiszen mukodeseben semmifele tanulasra es kreativitasra nincs 
szukseg.
Fantaziatlan rendszerrol volt szo, amely azonban modellt 
alkotni mar tud, megpedig terbelit, es igen gyorsan.

A MI-hoz en feltetelezem a kreativitast is.
A kreativitashoz tanulas, emlekek es azok modellvaltozatai, 
fantazia, kiserletezo kepesseg, ellenorzo- ill. donteshozo 
kepesseg is szukseges.

Hogy a modell alkotasa es a feldolgozasok tablazat segitsegevel, 
vagy algoritmikus uton zajlanak, az az eredmenyt tekintve reszletkerdes. 
Sebessegi szempontok es tarhely-igeny alapjan kell 
megvalasztani az eredmenyhez vezeto optimalis modszert.

Az ember is gyanithatoan _tablazatokkal_ dolgozik,
fokeppen, ha veszhelyzetben van.
Taposas a fekre...
Utolag - ha van meg maradek eszunk - szepen algoritmikusan
vegigragjuk az egyeb lehetosegeket, melyek elonyosebbek 
lehettek volna.

A veszhelyzet tablazatkezeloi kenyszere okozhatja
az iskolai vizsgainkon elofordulo zavarodottsagunkat ?
Folyton egy ures tablazatkezelo akar betolakodni
a processzalas kepessege helyett:)

Persze, nem csak kritikus helyzetekben hasznalunk tablazatokat.

Peldakent emlithetem a szamtani alapmuveletek 
szamunkra megszokott fejben torteno elvegzeset.
Tulajdonkeppen jobbara bemagolt szovegeket hasznalunk,
amikor szamolunk.
A japanok SZOROBAN nevezetu golyos szamoloeszkozevel
azonban mar inkabb algoritmikus muveletvegzest vegzunk,
5-os szamrendszerben, ha azt hasznaljuk. 
Poen viszont, hogy a japanok annyira profik a 
hasznalataban, hogy fejben is szorobannal szamolnak,
azaz kepesek szimulalni a szoroban hasznalatat.

>>tulzott eloretoresere, ha a volannal ulve nem az asszony
>>figyelmeztet - Vigyazz ! Jobbrol uthenger ! -
>>hanem  Brian, a fedelzeti computer onkenyesen atveszi
>>a vezetest - mondvan nem bizza magat gyatra

>Ebben sem latok semmilyen MI-t, ha egy adott idopontban
>a belathato veszelyek valoszinuleg meghaladjak a vezeto
>kepessegeit a szamitogep atveszi az iranyitast. ... 

Ebben a reszletben en sem, hiszen nem volt szembetuno a peldaban 
a kreativitas.
Abban az esetben lenne Brian MI-gyanus, ha sajatmaga ismerte 
volna fel, hogy a veszelyhelyzet hosszutavu bonyodalmakat okozhat
a csalad eleteben, holott minderre nem is programoztak elore.
Tehat kezdene atvenni a hanyatloban levo emberi felelossegtudatot.

Ugy latszik gyenge iroi ve'namnak tulajdonithatoan nem
sikerult e rejtett mondanivalot atadni.

Es meg az is lehet, hogy Brian mindossze csak egy jo sakkpartira
vagyott a gyerekekkel ! :)

Udv: -geonauta-

Sziasztok !

Takacs Feritol :
>kisebbnek. Azonban az eszleles nem hat vissza a fenyforrasra. Ha a
>fenyforras nem fenyt, hanem mondjuk apro golyokat sugarozna szet, akkor
>is hasonlo lenne a helyzet, bar az eszlelot eltalalo golyokat el kene
>tuntetni az osszehasonlitas kedveert, hogy azok ne zavarjak a tobbi
>golyo utjat. Amikor kozeledsz a golyoszorohoz, akkor gyakrabban, es
>nagyobb sebesseggel erkeznek a golyok, mint amikor tavolodsz.

Kedves Feri ! 

A magyarazat megnyugato, koszonom. 
Egyuttal elgondolkodtatott a golyokkal talalkozas problemaja, 
ha nagy sebessegu utazasra gondolunk.
Egy fenysebesseghez kozeli sebessegu utazas eseten a 
vilagurben ritkasan elofordulo gazatomokkal is sulyos 
bonyodalmak lennenek, nem is beszelve a hattersugarzas
frekvenciajanak Doppler-hatassal magyarazhato novekedeserol 
melynek kovetkezmenyeivel szinten szamolni kellene.

Ugyanakkor egy masik jelensegnek mintha ezzel eppen ellenkezoleg
kellene hatnia - a relative mozgasban levo kornyezet idejenek 
lelassulasa.
Ebbol kovetkezoen a sugarzas frekvenciajanak nem kellene
merseklodnie ?

-----------------------

Balazs felvetese:

> - Mindennek anyagnak van kora.  De ha a foton ill feny , fenysebesseggel
>halad akkor annak nincs kora.

Szerintem szuletesi idejuk eppen lehet a fotonoknak,
de oregedesuk, illetve spontan elbomlasuk nem tapasztalhato.

A fekete lyukakat leszamitva minden anyag sugaroz. 
( A fekete lyuk kornyezeteben tapasztalhato sugarzas
  a belehullo anyag sugarzasa, nem a lyuke.) 
A foton leadasanak idopontjat ha ugy akarjuk, tekinthetjuk 
a szueletesi idejenek, de ha ezt az idopontot a szuletesi
helyen jelezni tudjuk, mar meg is oltuk magat az 
ujszulott fotont. 

Igaz, olykor helyesebb inkabb ujjaszuletesrol beszelni, hiszen az 
adott eppen kisugarzott foton lehet, hogy
korabban elnyelt fotonok energiajabol sza'rmazik.

Az anyagban elnyelt foton vagy fotonok energiaja 
hozzaadodik a belso energiahoz, majd kisugarzodhat szamos 
mas hullamhosszu, kisebb energiaju es egyuttal  
kisebb frekvenciaju foton formajaban is.

A fotonnak mint reszecske-tulajdonsagokkal is jellemezheto
hullamnak a szabad elettartama nem ismert. 

A fenysebessegnel kisebb sebesseggel mozgo reszecskek
elettartama az ami tobbe-kevesbe ismert, es ez
erosen fugg a sebesseguktol.

Az Univerzumbol 15milliard fenyevnyi tavolsagbol is erkezik feny.
Azok a fotonok melyek tuleltek ezt a hosszu utat, es nem nyelodtek
el, azok nem veszitettek semmit fittsegukbol.
Valtozatlan formaban jelennek meg.
Azonban abban a pillanatban, amikor megjelenesuk tapasztalhato,
letezesuknek vege.

A fotonok mibenletenek megertesevel kapcsolatban hasonlo 
gondok vannak, mint akar az elemi reszecskeknel.

Az elemi reszecskek helye es sebessege egyszerre nem
hatarozhato meg pontosan. Vagy csak a hely , vagy
csak a sebesseg ismerheto bizonyos pontossaggal kulon-kulon.
Az egyuttes ismeretuknek elvi akadalya van.

Ez meglehetosen szokatlan, es semmihez nem hasonlithato 
tulajdonsag - a mi makroszkopikus jelensegekhez rogzott 
tapasztalatainkhoz kepest.

A fotonok pillanatnyi tartozkodasi helyevel kapcsolatban is  
a hatarozatlansag elve ervenyesul.

Valoszinuleg ez az alapja bizonytalankodasainknak,
amikor fennyel kapcsolatos kerdesekre keresunk 
valaszokat.

Udv: -geonauta-

Sziasztok,

>A tudomany jelenlegi allasa szerint mekkora az elerheto
>legnagyobb mozgatasi sebesseg (pld. egy golyo kilovese, vagy
>targy mozgatasa) ?
Gondolom makro meretekben kerdezed, s nem mikrovilagbeli a kerdesed.
Kb. 10-12 eve olvastam, hogy egy muanyag korongot gyorsitottak fel
tudosok kb. 150 km/sec(!) sebessegre. Sajnos tobbet nem tudok.
(Rekordokhoz kapcsolodo erdekesseg, hogy a legnagyobb nyomas amit
eloallitottak az 5 millio atmoszfera volt. [egy specialis lovedek
becsapodasi pontjaban])
/Az Elet es Tudomany-ban olvastam ezeket/

Sziasztok,
Juan