Sziasztok !

Uzleti/politikai targyalofelek gyengeinek felderiteserol irtam
tegnap, es kisse elmentem sci-fibe, aztan eszembejutott, hogy
regebben bejelentettek - letezik kazugsagvizsgalo, mely a beszedhangot
elemzi - pontosabban a hangszalak sajatos rezgeseibol nyer
informaciot.
Regebben a tenyer izzadasat mertek ellenallasmerovel, es
abbol szereztek tampontot. (bar bizonyitekkent ezt felhasznalni 
nem lehetett.)
Ma hirt kaptam arrol, hogy izzadekony tenyeru uzletembereknek  
muteti beavatkozast ajanlanak, mellyel kikuszobolheto a 
'rendellenesseg' melytol szoronganak, mert hatranyt jelent 
szamukra, hiszen nem csak leleplezo lehet, de felreertest is okozhat, 
A weben ezt talaltam:  http://www.babanet.hu/szak/seb20.htm
Reszletet idezek :
*A tunetek helyi, vagy gyogyszeres kezelese ritkan vezet tartos 
eredmenyre. Mai tudasunk szerint az egyetlen tartos kezelesi eljaras, 
mely a tuneteket megszunteti a tenyerek illetve a honaljak zsigereinek 
(verejtekmirigyek, erek stb.) beidegzeset ado mellkasi zsigeri 
idegducoknak  (sympathicus duclanc) eltavolitasa vagy elroncsolasa.
Regebben ezt a nagyon jo eredmenyek ellenere ritkan vegeztek, mivel 
nagyon nagy mutetet, mellkasi feltarast igenyelt. Manapsag a mutet 
elvegezheto ugyanolyan modszerrel, ahogy az epemutet. Ez azt jelenti,
hogy az operalando oldalon a beteg honaljaban ejtett 2-3 db, 
kb. 7 mm-es nyilason keresztul hatolunk be a mellkasba es vegezzuk 
el a mutetet.*

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]
  Kedves Zoli
Barmennyire is iteljuk el az ingas kiserleteket, meg mindeg egyeduli 
lehetosegnek nyilvanulnak meg informaciok szolgaltatasa kent ismeretlen 
ter-tomeg, tomeg-tomeg kozotti hatasok, kolcsonhatasok kimutatasaban.
A Bodonyi-Sarkadi kiserletekben is ketelkedunk, pedig mar igazolt tenyek, 
egy Amerikaban tevekenykedo magyar fizikus pedig joval a kiserletek elott 
elmeletileg bizonyitotta a kozel egyenlo tomegek kozotti minimalis 
gravitacios kolcsonhatast.

Az en ingam immar aszimetrikus uveg tomegeivel a hatalmas, otven meter 
magas, meteres falvastagsagu varoshaza torony belso reszeben mukodik, 
legszigetelt dobozban. Muanyagszalon fugg, a nyulas stabilizalodott mar az 
elso napokban a felfuggesztes utan. Korforgasra kepes, a forgasi sik 
vizszintes. Aszimetrikus leven, gravitacios iranytu kent is mukodik, azaz 
beall egy tetszesszerinti iranyba. Nem is lenne semmi gond, hiszen tudjuk a 
foldfelszin nem omogen, felszini tomegsurusege nem egyenlo, kivaltkep hogy 
feloldalt domborzat is elofordul, tehat valamilyen irany normalis lenne, de 
a nagy kerdes hogy miert valtozik ez az irany???
  Melyek azok a tenyezok, melyek befolyasolhatjak a tomeg nyugalmi 
allapotat?

>Mizsei Janos irta neked, hogy az epulet asszimetrikus felmelegedese,
>hotagulasa is okozhatja inga lengeset. Azt irtad az nem lehet.
>Kimerted, vagy csak nem tetszett az elvi lehetoseg ?

  Peldaul te el tudod hinni, hogy reggel koran az elso napsugar toronyborito 
erovel hat a meteres falra? Oras hosszu melegedes lenne szukseges es meg 
akkor sem lenne nagy hatas, de ha a tornyot akar billegtetnem is 10-20 cm-es 
kilengessel, az inga iranymeghatarozoja nem valtozna, habar maga az inga 
lengesbe jonne. Kulomben ki is mertem, mert jun 22 ota megszunt a tobb mint 
180 fokos periodikus reggeli elfordulas, mig a kulso korulmenyek ugyanazok. 
Az erdekes, hogy aznap volt is egy 6,8 tizedes foldrenges azt hiszem 
Gorogorszagban.
Tehat az inga egy 'iranymeghatarozoja' lehet a Fold belso szilard 
nagysurusegu magjanak a sztatikus gravitacios hatasa. Ezert lenne szukseges 
legalab meg egy hasonlo meromuszer a Fold egy masik pontjan, ami a meroleges 
fuggesztest ileti, a ket inga kozott legalab 90 fok elteres kelene legyen.
Arra is felfigyeltem, mert ki lehet merni mekkora az iranymeghatarozo ero 
mely ertek nem allandoan ugyanaz.
Fennall viszont a Nap fenysugarainak hatasa. De a magyarazat sokkal tobbet 
igenyel mint egy egyszeru tornyot dontogeto hotagulasi velemeny.
Tehat nem allithatom azt sem hogy Janosnak nincs igaza, de az a minimalis 
valtozas, mar ha letezne is, nem befolyasolja az inga korforgasat.
Fennallhat a fotonok elnyelodesekor torteno gravitacios hatasok novekedese. 
Es csak fotonokrol lehet szo, mert eleg ha a felhok eltakarjak a Nap 
sugarait, az inga mar modositja az iranyat.
A kiserletek folytatodnak, a szabadon levo, nem fuggoszalas inga jelenleg is 
korforgast vegez, 4 perces fordulasi idovel. A jelenseget tanulmanyozzuk, 
habar nem lehet csodanak velni, egyszeruen az ileto tomeg a terhez 
viszonyitott nyugalmi helyzeterol van szo.
Sokkal tobb figyelmet erdemel az elozo kiserlet, ahol az aszimetrikus 
tomegek kituzott iranya valtozik.
A fuggesztoszal torzios ereje a szal minosege es hossza miatt kevesbe 
szerepel az irany meghatarozasaban. Peldaul tegnap vegeztem kiserleteket 
ennek erdekeban. A fuggesztesi pontot egy korrel jobbra, majd balra 
mozditottam. Mindket iranyban alig 5 fok elterest eredmenyezett, viszont 
valtozott a beallasi oszcilacios 'kisules' idotartalma es hullamhossza.
  Erdekes, hogy a hullamhossz valtozasok negyzetesek, igy a ter kvantum 
termeszetet es ennek elmeletet latszik igazolni, melyet Lukacs Bela ELTE 
fizikus es csillagasz is bemutatott a NASA-nak.
  Es csak sajnalni tudom, hogy hogy a kiserlethez kevesen tudnak 
hozzaszolni, sokkal tobbet erdemelne, mig egyesek elavultaknak tekintik az 
ingas kiserleteket.
  Keresemre kapok megfelelo termet, ahol a kiserleti eszkozoket, ennek 
eredmenyeit barki megtekintheti.
     Udv Csaba.



_________________________________________________________________
Join the world's largest e-mail service with MSN Hotmail. 
http://www.hotmail.com

Slager radios hirek szerint a kutatok meg otven evet adnak a Foldnek, 
iletve a mar sem valami csodas foldi eletkorulmenyeknek.
  Energia keszleteink elfogynak. Itt bizonyara a foldkeregbol nyert 
koolajrol lehet szo. Az eddig is eleg karos es szennyezo energia forras 
elapadasa visszatoloncolhat bennunket a kokorszakba, mar ha lessz elegendo 
szenenk amivel lovainkat etessuk, mert az idojarasi viszonyok is 
megvaltoznak. Es semmi ketseg, hiszen maris oriasi pusztitasokat vegez a 
szokatlan szarazsag.
Sajnos a Szabo fele generatorok nem fogjak tudni megoldani energia 
szuksegleteinket, kivaltkep hogy az igenyek is csak nonek parhuzamosan a 
nepesseg novekedesevel. Maradna egyedul a maghasadasos energiatermeles 
novelese? Legalab valami okos, kismeretu, nagyteljesitmenyu energia tarolasi 
megoldasokat tudnank kifejleszteni, pl. egy tegla nagysagu akumlator egy 
szemelyautot otszaz kilometert is mukodtetne, majd ujra tolthetnek.
  Otletekbol rengeteg lenne, a megvalositasokkal van gond, mire a dolgokat 
komolyan vesszuk, lejar a ketyegonk es nem tehetunk semmit.
     Udv. Csaba.


_________________________________________________________________
Send and receive Hotmail on your mobile device: http://mobile.msn.com

Sziasztok!
A Metro ujsagban jelent meg a napokban a kovetkezo cikk:

<<<cut>>>
//Az eletminoseg rohamos hanyatlasnak indulhat 2030-ig, ha nem hagyjuk
abba a termeszeti eroforrasok tulzott kihasznalasat - derul ki a WWF
uj jelentesebol.//

A nemzetkozi kornyezetvedo szervezet Elo Bolygo Jelentes 2002 cimu
dokumentuma arra figyelmeztet, hogy evente husz szazalekkal tobb
termeszeti eroforrast elunk fel, mint amennyi kepes megujulni. Ez azt
jelenti, hogy ha a kormanyok nem hoznak surgos intezkedeseket, 2030-ra
a fejlett orszagokban a varhato atlageletkor, az iskolazottsag es a
vilaggazdasagi termeles, azaz az eletszinvonal hanyatlasnak indul.

Tovabbi veszesen hangzo informacio az is, hogy ha a nepessegnovekedes,
a gazdasagi es technologiai fejlodes a jelenlegi utemben halad tovabb,
akkor otven ev mulva a Fold biologiai kapacitasanak korulbelul ketszaz
szazalekat fogjuk hasznalni.
A WWF szerint a nagymerteku emberi fogyasztas eredmenyekent tovabb
csokken az allatok populacioj is. A csokkenes merteke az edesvizi
fajok eseteben a legnagyobb: az edesvizek es vizes elohelyek 195
fajanak allomanya 54%-kal lett kevesebb.
A szervezet szerint a megoldast az jelentene, ha a kulonbozo
orszagokban javitananak a termekek es a szolgaltatasok eloallitasanal
az eroforras-felhasznalas hatekonysagan, es az energiaszektorokban
elosegitenek az energiatakarekos technologiak, megoldasok, epitesi es
szallitasi rendszerek alkalmazasat. Kulonoskeppen fontos lenne a
fosszilis uzemanyagok hasznalatanak helyettesitese.
<<<cut>>>

http://www.wwf-uk.org/filelibrary/pdf/livingplanet2002.pdf

Ennyit arrol, hogy mennyire nincs szukseg az energiara.

Udv: Endre

Kedves Kalman,
> Beismerem, hogy velemenyem szubjektiv
> (szubjektum volnek, vagy mi), s teljesen
> igazad volna, ha vegtelen idonk lenne. Addig
> is beteszem a szoban forgo honlapot olvasni-
> valoim soraba, majd ugy 200 ev mulva sorra is
> kerul, miutan elolvastam azokat a muveket,
> amelyeket en tartok jonak.
Hat ez egy ilyen dolog. :) De ez igy mar korrekt. Ha nem is megterulo,
de korrekt. :)

> Csak annyit kerek Toled, mint a Terembura lelkiismeretes
> attanulmanyozojatol, hogy azonositsd a Sziriuszt, vagy
> az Orion fenyesebb csillagait a tizenharmadik lemezen.
Az a sanda gyanum, hogy itt meg nem tartok. Mi a HTML-file neve? Akkor
megtalalom, hogy mirol van szo.

>  >a statisztika meg nem szazszazalekosan megbizhato alap
> Nem bizony. Hogy hany szazalekosan megbizhato, azt
> maga a statisztika mondja meg (konfidencia).
Igen. Csakhogy az is igaz, hogy a statisztika alapjan kizarolag
statisztikai, tehat altalanos elorejelzeseket keszithetunk, de nem
alkothatunk velemenyt (josolhatunk) a statisztika alapjan egy adott,
kiemelt esetrol. Csak esetek sokasagarol, altalanossagban.

> Az OMH-s meresi jegyzokonyv-es utanajarasodat koszonom.
>  >"Az Orszagos Meresi Hivatal meresi eredmenyeket nem adhat ki
harmadik
>  >szemelynek."
> Ez rendben is volna. Valamit azonban megis kiadott, hisz
> ott van a honlapon. Ez a valami azonban tobbek (jollehet
> szubjektiv) velemenye szerint alig hasznalhato, a benne
> levo informacio a kiserletek megismetlesehez keves.
A kovetkezo a helyzet, mint az megtudtam. A Dr. Gergely Tamas ennek az
Applied Logical Laboratory-nak a vezetoje, ez penzelte a kiserletet.
Semmit nem rakott hozza, csak a penzt, ezert van ott a neve. (Persze
ez onmagaban is nagy erdem, hogy mert ra aldozni.) A teljes
jegyzokonyv nala van, es a Kisfaludy Gyorgy speciel ezt a ket abrat
masolta ki maganak egy alkalommal, kore irt egy magyarazo szoveget es
igy kerult most fel a netre.
Tobb informaciohoz juthatsz az eloszor megadott angol nyelvu oldalon
(ahol csak kepfajlok vannak, nem lett OCR-ezve), de ha valoban
erdekel, nyugodtan vedd fel a kapcsolatot a Kisfaludy-val, felnott
emberek vagytok, tudtok csicseregni es nyilvan segitokesz lesz.
(Vegulis az ELTE-n mar majdnem kesz van minden, ugye.) Az emailcime
 Tervezi, hogy elhozza a teljes jegyzokonyvet, aztan
majd eldol, hogy hogy meg mint lesz. De nem igazan erre helyezkedik
most ra, szoval nem valoszinu, hogy mar holnap. De nyilvan segit, es
ne a papir legyen a lenyeg, hanem a gondolat.

Udv: Endre

Kedves Kalman,
> A specialis relativitasban a fenysebesseg abszolut volta axioma.
> Elektrodinamikaban a vakuumbeli fenysebesseg kijon a Maxwell
> egyenletekbol, melyeket nem nehez hullamegyenlette alakitani.
> Lesz egy hullamegyenlet elektromos, egy masik pedig magneses
> tererossegre, mindkettoben c a hullamterjedes sebessege.
Hogyan jon ki az, hogy a feny, miutan egy lassito kozegbol kilep, ujra
felgyorsul es igyekszik elerni a vakuumbeli fenysebesseget? Illetve mi
a matematikai/fizikai oka annak, hogy epp annyi a fenysebesseg erteke,
amennyi, nem tobb, nem kevesebb? Gondolom, ezt tartalmazzak az
egyenletek, de nyilvan azok egy letezo logikanak a matematikai
interpretacioja. Tehat mi a miertje ennek?

>  >Talaltam egy abrat a fenyrol
> linearisan polaros feny van, a harmadikon pedig cirkularisan
polaros.
> Ez utobbi pedig eppen ugy rezeg, hogy soha nem nulla a
> tererosseg.
Ez az ami szamomra kicsit nonszensz. Az nem rezges, ami soha nem
zerus. Sot ez mindig 1 (sqr(x^2+y^2)) ami tehat meg _valtozonak_ sem
mondhato, nemhogy valtakozonak. Elektronikaban is kulonbseg van a
valtozoaram (ami mindig azonos elojelu, csak ingadozo) es a
valtakozo/valtoaram kozott (aminek az elojele is valtozik: lasd
falialjzat, 230V) Szoval ennek a valaminek csak az iranya valtozik az
abszoluterteke, a kiterese nem, az mindig 1. Szoval ez akkor sem
rezeg, ha azt mondjuk ra, hogy ez ugy rezeg, hogy nem rezeg, csak
forog. :) Szoval ez a gondom ezzel.

> Ez utobbit nagyon erdekesnek talalom, mert az ilyen
> fenynek nem nulla az atlagos impulzusmomentuma,
> igy nemcsak fenynyomasa van neki, hanem
> "fenyforgatonyomatekanak" is kell lennie, ha
> elnyelodik vagy visszaverodik.
Ez tenyleg igen erdekes. Es az ilyen (ketfele) interakcio hogyan
valtoztatja meg a feny parametereit?

Udv: Endre

Sziasztok!

Kedves Moderatorok, mi a helyzet a sorlimitet elero levelek eseteben?
Megjelenik a kovetkezo szamban automatikusan, vagy nekem kell
bekuldenem azt ujra a kovetkezo alkalommal? (Amikor ujrakuldtem, akkor
ugye volt, hogy duplikalodott.) Mar tobb levelem kimaradt.

Koszonom, Endre

Sziasztok!

> Vajon a rengeteg altudomanyos cikk megjelenese miatt tonkrement a lista?
> A MODERATOR FELELOSSEGE !
> Egyesek nem csak (tokeletesen) parhuzamosak az elemi fizikaval, de
> legalabb a magyar helyesirassal ne lennenek hadilabon.
> EZT NE ITT ES NE MOST ES NE TE ES NE EN ...

Azt hiszem, mar megint lemaradtam valamirol. :)) Nem remlik, hogy itt valaki
nagyon parazott volna (marmint nem a szonak abban az ertelmeben, hogy
problemazas, karomkodas :DDD ).

Udv: Endre

Kedves Zoli,

> Endrenek valaszolva - a vilagon remelem eloszor en - a Tudomany
> #1253-ban definialtam idoerzettel a tudatot.
> Az embrio idoerzeke nem tudom mikor alakul ki, csak javaslom
> vizsgalatat. ( Ha ugyanis megtalalnak, rogton fontolora
> vennek, hogy nevem bekeruljon vegre a tudomanytortenetbe. :)

Mar vilagos. Annyit teszek hozza: Mutass tudatot asszociacio nelkul, es ha
egyaltalan talalsz ilyet, indokold meg, hogy az miert tudat. Miert TUD-AT,
asszociacio nelkul? :)

Udv: Endre

Zoli irta:

>Szeretnem hangsulyozni, hogy reszemrol az elemi tudat 
>idoerzettel definialasa csak javaslat. Nem elmelet ez, 
>hanem javasolt definicicio, filozofiai kategorizalas, 
>melynek celja, ertelme, hogy amikor barmely elolenynel 
>a tudat csirajat kell keresnunk, tudjuk - mit keressunk.
>Endrenek valaszolva - a vilagon remelem eloszor en - a 
>Tudomany #1253-ban definialtam idoerzettel a tudatot.
Szerintem a tudatot egyaltalan nem jo idoerzekkel definialni. A tudat szerintem
 a vilag eleg komplex modellezesi kepesseget jelenti. Az entudat pedig azt, hog
y a modellben magam is benne vagyok.

Namost Zolinak annyiban igaza van, hogy evoluciosan a modellezes osztonzoje ter
meszetesen a cselekves tervezese, amihez idoerzek is kell.
Gyakorlatilag tehat idoerzek nelkul nem nagyon kepzelheto el a tudat kifejlodes
e, es a tudatos lenyeknek igy nyilvan van idoerzekuk is. Arrol nem beszelve, ho
gy a vilag megfelelo modelljeben nyilvan az idonek szerepelnie kell.

Masreszrol mi az idoerzek? Egy ora ugyanis meri az idot, meg sincs tudata. Amik
or valakinek idoerzeke van, es plusszban elkezdi tervezni a cselekedeteit, akko
r ehhez valamilyen szinten modellez. Ennek egy bizonyos fokan mendhatjuk, hogy 
eleg komplex modelljei vannak az illetonek, azaz tudattal rendelkezik.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

On Mon, 2002-07-15 at 16:23, mbrendel--mindmaker.hu wrote:
> A) Ha egy nehezebb es konyebb ember megy le, akkor vajon melyik gyorsul
> jobban, melyiknek lesz nagyobb a sebessege, illletve ki er le rovidebb ido

Az altalam ismert standard valasz szerint surlodas es legellenallas
nelkul termeszetesen mindketto egyszerre er le, viszont a nagyobb suly 
befolyasolja mind a ket tenyezot es a nehezebbet segiti.

Nehezebb ember eseten a legellenellas szerepe (gyorsito erohoz mert
viszonylagos nagysaga) csokken. Legrosszabb modellnel, amikor gombbel
helyettesitjuk az embert, a terfogat (tehat suly es az ero) a sugar
kobevel, a felulet (~legellenallas) a negyzetevel aranyos => ahogy no az
ember, csokken a legellenallas/gravitacio_talajjal_parhuzamos_komponense
arany. Persze a valosag nem gomb alaku, de ez csak jobban kihangsulyozza
a jelenseget mivel a suly ugyanugy no, am a felulet menetirannyal
szembeni vetulete kevesbe. Persze van hatar: be kell ferni a bobba:)

A surlodas mar erdekesebb dolog, mert ha egy tankot akarsz szankoztatni,
akkor az bizony ossze fogja torni a jeget es elakad:) Viszont "normal"
sulynal alighanem az a hatas ervenyesul hogy a nagyobb nyomas miatt a
jeg olvadaspontja csokken ott ahol a talp erintkezik a jeggel. Igy a jeg
egy picit jobban megovad, marpedig nincs csuszosabb joszag mint a
vizhartyaval beboritott jeg.

Igy szerintem mindket tenyezo a nehezebb embert favorizalja (de ugye nem
ezzel akarod igazolni hogy miert is vesztettel a hugod-sogorod parossal
szemben?:).

> B) Ami mar razosabb kerdes, hogy mi van, ha kanyarok is vannak? Ezt mar
> kevesbe tudtam elemezni, de az en velemenyem szerint a kanyarok nem
> fordithatjak meg az eredmenyt. Szerintuk lehetseges, hogy aki nagyobb

Annyiban biztos megfordithatjak hogy ha tul gyorsan mesz esetleg
elhagyod a palyat:) Erre nincs olyan otletem amit meg mernek irni a
tudomanyra, viszont lehetne egy analogiat keresni. A kerdes ha jol ertem
az hogy melyik palya (kissebb sebesseg, kissebb koriv, rovidebb ut vagy
nagyobb sebesseg, nagyobb koriv, hosszabb utvonal) jobb. Helyettesitsuk
a bobot indycar-ral. Itt nagyobb szerepet jatszik a kerek es az ut
kozotti surlodas, de ez ugy tekintheto mintha hasonloan mukodne mint a
megdolt palya. Ha jol emlekszem a teveben latott dolgokra, az indycaros
versenyzok lehetoleg nagy sebesseggel, kulso palyan haladnak => nem
hiszem hogy tul rossz dolga lenne a nehezebb, gyorsabb bobnak.

> surlodas, ugyanis a bob sebessege palya iranu. Szerintuk a korpalyara allt
> test tovabbra is korpalyan akar maradni. En mondtam, hogy ez Newton

Hat pedig ezt konnyu kiprobalni: rakotni egy testet egy vekony kotelre,
forgatni egyre gyorsabban (nem lakott teruleten:), majd mikor a kotel
elszakad megnezni a test palyalyat.  (Ha az a valasz hogy igen, de a
gravitacios gyorsulas miatt nem lehet jol megbecsulni az eredmenyt,
akkor tessek olyankor elengedni a kotelet amikor a kotel eppen
vizszintes. A test nyilegyenesen fog felfele szarnyalni, ahelyett hogy a
kiserletezo keze korul rona tovabbi koreit.)

Udv, Sandor
Ui. Math, olyan szep, tordelt, atolvasott levelet irtal... Milyen jo
lenne ha ennyi gondot forditanal azokra a levelekre is amikkel a hix
listakon vitazol...

> Felado :  [Hungary]

Kedves Zoli!

<<>Az a teny, hogy egy eloszervezet erzekeli az idot,
>idorendiseget nem abbol adodik, hogy rendelkezik
>idoalappal, memoriaval es jelekkel.
Ha nem, akkor mi masbol ? Ezzel akarsz ervelni itt ? :>>>

Igen! Ezzel akarok ervelni, mert ha az egyen belso oraja a 
meghatarozo, akkor mar szuletesekor rendelkeznie kellene az 
idorendiseggel, de ez eleg keson indul be. Ez egy tanult 
folyamat es nem oraketyegesek hatasa. Nem a belso idot 
erzekeli, hanem a kulsot, a kornyezetet es azt sem 
erzekeljuk mind egyforman. Azert allitom, hogy nem a 
kornyezetet erzekeljuk, hanem a kornyezet hatasat 
szervezetunkre (kolcsonhatas). A homero a kornyezeti 
homersekletet erzekeli es tobb szaz homero is egyet mutat, 
de minden ember maskent erzi azt a homersekletet. Ezert van 
szukseg a meromuszerekre, orakra.  Az eloszervezet nem 
memoria, hanem flexibilis mechanizmus, amely reagal a 
kornyezeti hatasokra. Az amit Te allitasz egy 
mechanisztikus elmelet, amelyre a szamitogep, robotok 
epulnek az embernek alarendelve, de egyetlen eloszervezet 
sincs alarendelve az embernek, hanem csak az ember 
kenyszerenek. Hasonlo tuneteket, tobb felekeppen ki lehet 
valtani, de az nem feltetlenul eloszervezeti funkcio. 
Idoerzekeles vegett felnezunk az egre, a Naparnyekot 
figyeljuk, valaminek a mozgasat es ha nagyon pontosan 
akarjuk kovetni az idot, akkor orat vagy eppen stopperorat 
figyelunk. Ezek mind a szervezeten kivul esnek, pld, nalam!

Maskulonben Te mar maskor is kioktattal, de azok csak 
elmeleti eszmefuttasaok voltak es nem gyakorlati 
megvalositasok, tapasztalatok.
!, a relativitassal kapcsolatos vita soran azt alitottad, 
hogy (masok is) ket auto sebessege osszeadodik, egy tenisz 
labda felgyorsul, ha a teniszezo szembeszalad vele. Merted 
a gyorsulasat a labdanak es mind azt ami egy gyorsulassal 
jar? Az igaz, hogy matematikailag igy is lehet alkalmazni, 
de ettol a labda sebessege meg nem valtozik. Elfogadott, 
gyakorlati szokas!
2, a magneses ingaval kapcsolatba irtal egy hosszu 
eszmefuttatast a kaotikus mozgasokrol, altalaban, anelkul, 
hogy ismerd, azt amit masok, tobb mint szaz eve ismernek. A 
Foldmagnesseg inklinacios intenzitasa kolcsonhatasba van a 
magneses ingaval. Ennyi az egesz. Tehat engem nem csapott 
be, mert az is valtozik az ev es nap folyaman. A Nagy Csaba 
ingaja is kaotikus szerinted, de csak azert mert nem 
ismered meg az ingat sem, nem hogy a hatter hatasok okait ( 
Csaba is ezt meg keresi). 

A karosszekbol ki kell szalni es gyakorlati munkat vegezni, 
nem pedig az eszedet onmagaban guritod!

<<<Hogy a fenebe ismeri fel idoerzek nelkul lepesei 
dobogasarol a vadaszo
vagy boklaszo ember/allat a kozelgo zsakmanyt/ellenseget ?>>

Egyszeruen ugy, hogy annak a kisero zajnak, sok 
tulajdonsaga van, amely elarulja a mozgasi iranyt, azt 
ottmaradasod elarulja az ido haladasat, reng a fold a 
labnyomok alatt, stb.

<<Mi a csudaert van sokkal-sokkal pontosabb ritmuserzekunk, 
mint a
tied, ami allitasod alapjan ve'lhetoen - mindossze masodperc
pontossagu ? :)>>>

Azert, mert "Te felsobbrendu leny vagy mint En, az ora az 
agyadba  ketyeg es nem az ejjeliszekrenyen, mint az enyem." 
(Hi-hi!). Igy kb, 10-20 ms-os idokulonbsegeket tudok 
erzekelni.


Udv: Szocs

Bob,
;-)

>A) Ha egy nehezebb es konyebb ember megy le, akkor vajon melyik gyorsul
>jobban, melyiknek lesz nagyobb a sebessege, illletve ki er le rovidebb ido
>alatt? En probaltam bebizonyitani, hogy egyenes palyaval szamolva bizonyos
>okokbol a nehezebb gyorsul jobban, es hamarabb leer. Ehhez a kerdeshez
>nyilvan sokan hozza tudnak szolni, arra vagyok kivancsi, hogy egyeznek-e az
>elemzesek az enyemmel, ugyanis hugomek vitattak.
Elvileg a nehezebb ember gyorsabban er le, mert a fekezo hatasok kevesse
nonek a tomeggel.
A problema ott lehet, hogy a bobba tudomasom szerint be van epitve egy
automata fek, ami nem engedi a sebesseg egy bizonyos eryteken feluli
novekedeset. Ennek kovetkezteben elofordulhat, hogy a nehezebb er le kesobb,
mert olyan ritmusban kapcsolodik be a fek, ami az elvileg fennallo helyzetet
megforditja.


>B) Ami mar razosabb kerdes, hogy mi van, ha kanyarok is vannak? Ezt mar
>kevesbe tudtam elemezni, de az en velemenyem szerint a kanyarok nem
>fordithatjak meg az eredmenyt. Szerintuk lehetseges, hogy aki nagyobb
>sebesseggel megy be a kanyarba, az a "centripetalis ero" miatt kisebb
>sebesseggel jon ki. Szerintem van ilyen hatas,
A bob csuszosra van kikepezve, regen rossz, ha a centripetalis ero miatti
surlodasi ero novekedes eszreveheto.


>sebesseget. A korulmenyek: a nagyobb sebessegu test a nehezebb, a bob
kotott
>palyan, sinen megy, amely eleg szorosan fogja a bobot, tehat nincsen a
>bobnak jateka, nincs hiszterezis es kaotikus folyamatok, a bob nem akadt
meg
>a palyan.
Ilyen feltetelekkel mindegy, hogy a palya egyenes, vagy kanyargos.


>C) Egy szerintem trivialis kerdes, de jo volna, ha ebben is megerositene
>valaki: szerintem amikor az ut tovabb nem kanyarodik, hanem egyenes a
palya,
>akkor pillanatok alatt megszunik mindenfele "centripetalis erobol" adodo
>surlodas,
 ....nem szunik meg, mert nem is volt, illetve elhanyagolhato.

>ugyanis a bob sebessege palya iranu. Szerintuk a korpalyara allt
>test tovabbra is korpalyan akar maradni. En mondtam, hogy ez Newton
>torvenyeinek durvan ellentmond.
Meg a tapasztalatnak is. Ha igy lenne, akkor egyetlen auto sem csuszna ki a
kanyarban....sot, befele csuszna, amikor kiegyenesedik az ut, mert hiszen
tovabbra is korpalyan akarna menni.

Janos

>Szeretnem hangsulyozni, hogy reszemrol az elemi tudat idoerzettel
>definialasa csak javaslat. Nem elmelet ez, hanem javasolt definicicio,
>filozofiai kategorizalas, melynek celja, ertelme, hogy amikor
>barmely elolenynel a tudat csirajat kell keresnunk, tudjuk - mit
>keressunk.

Nem egeszen egyertelmu ez az "idoerzet" kifejezes, de igy
alaapertelmezesben biztosan nem elegeseges a tudat definialasara.
(Majdnem?) minden eloleny illetve sejt rendelkezik belso
oszcillatorral, amit idomeresre hasznal. A legjobban ismert a
24 oras periodusu, amelyet indulaskor a feny-sotetseg valtakozasahoz
allit be a sejt, de utana onalloan, tovabbi kulso ingerek nelkul is
kepes fenntartani a 24 oras periodusu oszcillaciot. Ez az un.
circadian clock, ami a clock genek onszabalyozo
transzkripcios-(poszt)transzlacios visszacsatolasabol all.
Ezek emlosoknel pl. az mPer1 es mPer2 genek.
Ez az oszcillator egy a kulso ingerektol fuggetlen orajelet ad,
amelyhez aztan a biologiai folyamatok hangolodnak. Ha
a kulso ingerek (nappal-ejszaka) periodusa eltolodik, akkor
beletelik egy bizonyos idobe, amig belso orank atallitodik
(jet lag).
Aki tobbet akar errol tudni es tud angolul, olvassa el pl. ezt:
http://link.springer.de/link/service/journals/00441/contents
/02/00572/paper/s00441-002-0572-5.pdf

>Meg annyit hozzateszek, vannak reakcioink, pl. veszreakciok amikor
>osztonosen, vagy tanult reflexek szerint cselekszunk, s a kivulallo
>logikusnak talalja amit teszunk, holott utolag beismerjuk - nem
>volt ido gondolkodni. Gepies volt a reakcionk, nem volt modunk
>tervezni, idoben ellenorizni, merlegelni a kovetkezmenyt.
>Kihagytuk az idot mint fontos tenyezot, tehat primitiv modon,
>gepisen reagaltunk.

Nem az idotenyezo maradt ki, hanem a homloklebeny
kergi atkapcsolasa a reflexkornek.

>Igazan akkor tudatos a gondolkodasunk, ha megtippeljuk -
>reakcionknak mi lesz a kovetezmenye 1sec, 1perc, 1ev, 1emberolto,
>stb. utan. 

Akkor azok a kutyak, akik szinte uszva a levegoben kepesek
elkapni a frizzby korongot, igen fejlett tudattal rendelkeznek:-))
Hiszen nagyon pontosan ki kell szamitani, hogy hol lesz a
korong mire odaer, es ahhoz merre es milyen erovel kell
felugrani.
Gabor