Szilagyi Andrasnak (#171) rovid tavolletem alatt ketten is
(Hajdu Csaba, Kovacs Zoltan (KZ), TUDOMANY #173)
valaszoltak meter-definicio ugyeben, azaz masok is ugy tudjak,
hogy a fenysebesseghez kotott a meter.

Kovacs Zoltan (KZ) irta nekem (TUDOMANY #173):
>Nos, ha a meterrudunkat esetleg egy olyan fenysebesseghez igazitanank,
>amely megsem allando, akkor azt latnank, hogy mondjuk bizonyos
>sugarzasok _hullamhossza_ a szabvany es a kiserletek hibajanal nagyobb
>mertekben valtozik az ido vagy a korulmenyek fuggvenyeben. 

Felteve, hogy a sugarzasok frekvenciajat allando erteken tartjuk,
hogyan tapasztalhatnank hullamhossz-valtozast a fenysebesseg
valtozasa eseten, ha egyszer a meterrudunk egyutt valtozik a
fenysebesseggel???

Valahogy ugy tudnam elkepzelni, hogy mivel elterjedten elfogadott
a fenysebesseg allandosagat allito hipotezis, eleg ritkan kalibraljak
a hosszmeresek etalonjait[?], foleg akkor kalibraljak ujra, ha
a "megengedettnel" nagyobb hibaval mernek, de ekkor az esetlegesen
megvaltozott fenysebesseghez kalibralnak, es igy talan eszukbe
sem jut a c=all. hipotezis vizsgalataval foglalkozni, leven mas 
kiserletet/merest kellene a kalibralas miatt rovidebb ido alatt
elvegezniuk... [Es az ujrakalibralasnak lehetnek mas okai is.]

Szoval tovabbra is: hogyan merheto a fenysebesseg valtozasa a
jelenlegi meter-definicioval?

Es tovabbra is varok valaszokat a #168-ban feltett kerdeseimre.

Udv
Attila

Kedves tudos tarsaim!

En is azt tanultam az iskolaban, hogy a bicikli a porgettyuhatas miatt
nem borul fel. 
Gondolkodjunk tovabb! A gorkorcsolyazo sem borul fel, hiszen a
gorkorcsolya kerekenek is van porgettyuhatasa. :))))))
Igen am, de mi a helyzet a jegen hagyomanyos korcsolyaval fel labon 
korcsolyazoval? Nincsen kereke, megsem borul fel!
(Ha tud korcsolyazni. Persze a biciklis is felborul, ha nem tud
biciklizni.)

Czettele Gyozo

Kosz, Laci, hogy osszefoglaltad! 

> A rosenmotors raklapjan van egy 30 masodperces
> video (AVI formatumban 5 megabyte), a latvany meggyozo, de a motorhazat
> hiaba nyitottak ki, a filmben nem lehetett belelatni...

Az erdekes resz, a lendkerek, ugy sem latszana, csak egy tartaly. 
Nem igazan kozlekenyek a technikai reszletekkel kapcsolatban. 
Viszont a sajtonyilatkozatban allandoan azt emlegetik, hogy ennyi meg 
annyi szabadalmuk van, ugyhogy elmentem a forrashoz: 
az USA szabadalmi hivatalanak szerveren kikerestem Harold Tata es 
tsa. idevonatkozo talalmanyat. 15 oldalon, gif formatumban 
megtekintheto a reszletes (es meglepoen vilagos) leiras, abrakkal. 

> A gyorsulashoz az energiat egy lendkerekkel egybeepitett motor/generator
> szolgaltatna. A lendkerek atmeroje kb 40 centi, tomege 10 kg es kozos
> tengelyen van a (gondolom joval kisebb atmeroju) motor/generatorral. A
> lendkerek uzemi fordulatszama kb 1000 1/sec, es az egesz egy acelgombben
> van elhelyezve. A szerkezet a balesetek megelozesere egy izmos, 120 kilos
> aceltartalyban van 

Az egyik finom huzas az, hogy a belso (vakum)tartaly folyadekban 
"lebeg" a kulso tartaly kozepen. Ez automatikusan gondoskodik az auto 
gyosulsakor, fekezesekor a ket tartaly kozott fellepo erokrol, 
a kanyarodas kozbeni oldaliranyu (centripetalis) erokrol ugyszinten, es 
(az uttesen levo buckak miatti) fuggoleges gyorsulasokrol is. 
Mas a helyzet a forgasokkal. A belso tartaly fuggetlenitve van 
a jarmu x es y tengely koruli billegeseitol, de a z tengely 
koruli forgasoktol (kanyarodas) mar nincs. Ezt egy giroszkop-szeru 
gyuruvel/csapagyazassal oldjak meg, amely a ket tartaly kozotti 
folyadekban helyezkedik el. 
Azon kivul, hogy helybentartja a vakumtatraly kozeppontjat, 
az elektromos osszekottetest is ez biztositja. 
Ennek a mechanizmusnak nem kell nagyon masszivnak lenni, 
(es igy elkerulheto sok energiaveszteseg ami a kozegellenallasbol 
fakadna), mert a folyadek felhajtoereje vegzi a "munka" nehezet. 
(Egyebkent is, ha gubanc van, ennek kell elnyirodni.) 
Szerencsere a kanyarodas miatti szoggyorsulasok kicsik, 
igy nem lepnek fel tul nagy forgatonyomatekok. 
Illetve, kihagytam a lenyeget: azokat az eroket, amelyek akkor lepnek 
fel, amikor a lendkerek vegzi a mukajat: szog-gyorsul (fekezeskor), 
vagy -lassul (gyorsitaskor). 
Az ember azt gondolna, hogy egy jo fekezes energiajat 
a lendkerekbe vezetni (keslekedes nelkul!) azzal jarna, hogy ott is 
oriasi forgatonyomatekok lepnek fel, osszemerhetoek az auto kerekein 
jelentkezokkel. 

Nyilvan masrol lehet itt szo. Amit megorzesre atadunk, az nem 
lendulet-, illetve pordulet-jellegu mennyiseg, hanem energia. 
Ez pedig a szogsebessegtol nem linearisan, hanem negyzetesen fugg. 
Mivel a lendkerek omegaja mar eleve elkepesztoen nagy, igy
nagsagrendekkel kisebb forgatonyomatek is elegendo. 
(Meg egyszerubb: forgatonyomatek = teljesitmeny/szogsebesseg.) 

Ezen kivul meg rengeteg mas otletes megoldast is kifejlesztettek, 
de egyelore ennyi. 
Es persze en is dijaznam, ha valaki jelentene, mi az abra a 
Coast to Coast-on ma (szerdan) este! CBS, 9:00-10:00. 

Jo bongeszest!  
http://patent.womplex.ibm.com/details?patent_number=5559381

Tisztelt Tudosok!
     
     Otthon megneztem, rosszul emlekeztem a tegnap hivatkozott konyv 
     cimere.
     Helyesen: 
     Gorelik: "Miert harom dimenzios a ter?"
     (Szoval nem negy, hanem harom, legalabbis a cimben...)
     Valamint nem irtam magan e-mail elerhetoseget.
     
     Tisztelettel:
        Princz Peter J.
     
        
        

Sziasztok!

 Az a helyzet, hogy jo megoldast meg senki nem irt biciklizessel
kapcsolatban, bar egyesek mar kozel jartak hozza.
 A biciklizo azert nem dol el, mert MEGTANULTA reflexszeruen a kerekpar
sulypontjanak mozgasat a megfelelo ellentetes erokkel kiegyenliteni, ami
persze a modszerbol (centrifugalis ero) adodoan nagyobb sebessegnel
konnyebb. Persze itt is van hatar: lasd a szitalas es a kigyozas
jelensege.
 Vagy mindenki elfelejtette, hogy mennyi ideig tanult biciklizni?

 Az utanfutasnak kenyelmi szerepe van, kevesebb ero szukseges az
egyenesbentartashoz.

A porgettyuhatas szerintem szinten olyan kis mertekben hat a biciklire,
mint az utanfutas. 60-70 km/h-s sebessegnel kezdem csak erezni a
hatasat, bar ott is csak eleg gyengen. (Vastag mountainbike kerekekkel)

 En nagyon sokat szoktam biciklizni, es sok tarsamhoz hasonloan en is
kepes vagyok allo helyzetben sokaig egyensulyban tartani a biciklimet.
Akar elengedett kezzel is, bar ekkor kevesebb ideig.
 
 Egyik evben a Balatonnal nyaraltunk, amikor talalkoztunk egy
kerekparkolcsonzovel, ahol volt egy atalakitott bicikli, ami ket
fogaskerek miatt jobbra kormanyzas eseten balra ment.
100 Ft befizetese utan aki kepes volt max. harmadik probalkozasra
lableteves nelkul a sarokig elmenni, az kapott volna 500 Ft-ot.
Sajnos senkinek sem sikerult (kiveve a kolcsonzost) a reflexei miatt, de
ha valakit ezen tanitottak volna meg, annak ment volna. O is biztosan
sokat gyakorolta.

 Aki ezt nem hiszi, az probaljon meg keresztbe tett kezzel biciklizni.
Jobb kezzel a kormany bal vege, stb. Hosszu gyakorlas utan esetleg kepes
lesz 20m-t egyenesen megtenni. 
Meg akkor is, ha kozben ugy erzi, hogy a kovetkezo probalkozasra sikerul
:-))


Udv,

		Dezso"

-- 
->>>>>[ http://www.thepentagon.com/mde - MDE on irc -
         UIN: 2504262 ]<<<<<-         --- Moldvai Dezso" E.

Ugylatszik CserG is horgaszott mar lekbol...
>> Egy kicsit bonyolultabb:
>> Adott egy to, jo vastagon befagyva. Horgaszas (nana !) celjabol leket
>> vagunk, a jegtablat kiemeljuk a lekbol. Hol lesz a viz szintje a lekben ?
>
>Minel tobb horgasz megy a jegre, annal magasabban :-) nem vicc!
>Ha a horgaszok hazamennek, es nem a part kozeleben vagtak a leket,
>akkor meg az a helyzet mintha a jeg uszna a vizen, vagyis olyan
>aranyban merul, amilyen a jeg es a viz surusegenek aranya.
>
>Udv. CserG
mert a valasz dicseretesen teljes. Szoval ha a jeg csak sajat sulya alatt
hajlik be, akkor az uszastorveny szerint a jegvastagsag kb 90 %-aig jon fel
a viz, ha sokan korbealljuk a leket, akkor ki is onthet, ha meg valamilyen
okbol nem hajlik be (mondjuk felfekszik a a feneken:-) akkor fel sem jon a
viz. 


Dimenziok: mar regen egyszer elpottyentettem ama erdekes megfigyelesemet,
hogy zart alakban epp a harmadfoku egyenlet gyokeit tudjuk felirni, vagyis
egy 3x3-as matrix sajatertekeit tudjuk igy megadni. Es mily meglepo: a
geometriai ter is epp haromdimenzios. Persze, ha nagyon igyekszunk,
negyedfoku egyenletet meg minden korulmenyek kozott meg tudunk oldani. Es
mily meglepo: az idovel egyutt a vilagunk epp negydimenzios.

Vaskalapba zart agyammal ezert (is) elvetem tovabbi (rejtett) dimenziok
letezeset, amelyekkel mindent jol, es kulonosebb erolkodes nelkul:-) meg
lehet magyarazni. 

Persze, matematikailag akarhany dimenzios teret is lehet definialni,
ezeknek fizikai megfeleloje is letezhet. A legegyszerubb pelda egy ot
fuggetlen hurkot tartalmazo halozat. Ennek aramvektora az ot hurok aramat
tartalmazza, a halozatot meg egy 5x5-os matrix irja le. Akinek kedve van,
meghatarozhatja az aramvektor hosszat (komponensek negyzetosszegebol vont
negyzetgyok, Pithagoras tetel ot dimenzioban:-), vagy egyes aramvektorok
kozotti szoget. 

 
Janos

On Mon, 11 Aug 1997 04:52:53 EDT,   (Hajdu Csaba)
wrote:

>Azzal egyebkent el lehet jatszani, hogy mondjuk mi egy negydimenzios (nem
>teridoben, hanem terben) gomb es egy sik metszete, azt hiszem
>matematikusok szoktak is ilyet tenni. 


Egy negydimenzios gomb es egy haromdimenzios ter metszete harom
dimenzios gomb. Egy negydimenzios gomb es egy sik metszete kor

A tema kimerito targyalasa: Rudy Rucker : The Fourth Dimension.

/Gabor

On Mon, 11 Aug 1997 16:12:25 EDT,
  wrote:
>
>     Izgalmas meg a fraktalok, mint tort dimenzios alakzatok vilaga, de
>     ehhez nem ertek annyira.
>     Az erdeklodok figyelmebe ajanlom meg Gorelik: 'Miert negy dimenzios a
>     ter?' cimu konyvecskejet.
>
>     Tisztelettel:
>        Princz Peter J.
>        felkesz ELTE progmaci


Amit itt Peter leirt, az a dimenzio linearis algebrai ertelmezese. A
matematikaban azonban van mas dimenzio definicio is.

A topologikus dimenzio (Menger-Uriszon-Poincare):

1. az ures halmaz dimenzioja -1.
2. Ha egy ter barmely pontja koruli kis kornyezet hatara n-1
dimenzios, akkor a ter n dimenzios.

A fraktal dimenzio (Hausdorff-Besicovitch):

Egy objektum dimenzioja d, ha az objektum meretenek k-szorosara valo
novelesehez k^d peldanyra van szuksegunk az adott objektumbol.

Pl. egy szakasz duplajara valo novelesehez ket ilyen szakaszra van
szukseg, igy a szakasz dimenzioja 1, mert 2=2^1. Egy negyzet meretenek
duplazasahoz viszont 4 ilyen negyzetre van szukseg, ezert a negyzet
dimenzioja 2, mert 4=2^2.
Ha pl. egy objektum olyan, hogy 3 kell ahhoz, hogy merete
megduplazodjon, akkor a definicio szerint 3=2^d, azaz d=log(3)/log(2),
es maris itt a tort-dimenzio.
A Koch-fele hopehelygorbe (az egyik legkorabban felfedezett fraktal)
dimenzioja log(4)/log(3)=1.26

/Gabor

Sziasztok!

Alabbi szamitasomba 2 hiba csuszott, amire reszben maganlevelben felhivtak
a figyelmem:

: mu=2*E/(m*g*v_max*t) surlodasi egyutthatot jelent a felfuggesztesnel.

Ez a keplet meg jo, ha v_max-ot a csapagynal levo v_max-kent definialjuk,
(ami nyilvan kisebb, mint a lendkerek kerulete menten), azonban en ezt
nem tettem.

: mu=2*1000 W *3600 s/(10 kg* 9.81 m/s^2 * 1256.6 m/s 6*7*3600 s)=0.0004

Itt az idobehelyettesitessel is gond van, sikerult 42 oraval szamolnom
42 nap helyett. Ha a csapagynal mondjuk 2 cm atmeroju a tengely,
akkor mu=2 *1000 W *3600 s/(10 kg*9.81 m/s^2 * 2*pi*1000 1/s *0.01 m 
*42*24*3600 s)=0.0003 jon ki.

Udv,
marky