1. |
Re: Altrel morfondirozas (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
2. |
delejes fejtoro (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Abortusa (mind) |
46 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: abortusa (mind) |
67 sor |
(cikkei) |
5. |
Altrel: magyarazkodom (mind) |
52 sor |
(cikkei) |
6. |
zolinak a fotonrol (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
7. |
Ustokosre reagalva. (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: vegtelen/0=? (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: matematikus dramairok (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
10. |
a torveny objektivitasa (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
11. |
Ertelmezo szotar tudomanyos munkakhoz. (mind) |
65 sor |
(cikkei) |
12. |
kerdes (mind) |
3 sor |
(cikkei) |
13. |
Nem csak az orvoslas... (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
14. |
alt rel (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
15. |
hid (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
16. |
human genom (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
17. |
emberre valas (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
18. |
fekete lyuk (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
19. |
Re: vegtelen/0=? (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
20. |
Re: Altrel morfondirozas (mind) |
81 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Altrel morfondirozas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves PtR !
>A vilagunk, ha az idot nem a normalis felfogasbol nezzuk, hanem
>komplex szamokkal merjuk, akkor valoban nincs vege.
Azt hiszem, hogy a megertesben kulon gondot okoz,
hogy az idot meg koznapi felfogasban sem lehet egyszeruen
ertelmezni, csak korulirni, kozvetve utalni ra.
Az ido a klasszikusmechanikai jelensegeknel is matamatikai eszkozkent
fogalmazhato meg a legkenyelmesebben, mint
fuggetlenvaltozoja jelensegek leiro fuggvenyeinek.
Ehhez kepest, hogy komplex valtozova lepett elo, nem is
nagy meglepetes, sot bizonyos megnyugvast okoz,
hogy nem feltetlenul bennem van a hiba amikor keptelen vagyok
felfogni valamit, hanem a komplex ido felfoghatatlansaga az ok.
De az akkor legyen biztos, hogy senki szamara nem felfoghato ! :)
>Hawking: Az ido rovid tortenete cimu konyvben olvashatsz.
>Ha eddig nem olvastad volna.
Olvasni olvastam, es minden tiszteletem az ove, hogy megkiserel
leforditani sokmindent koznapi nyelvre, meg olyasmit is,
amit bizonyara nem lehet, legalabbis ezt abbol gondolom,
hogy sokmindent nem ertettem meg.
Pl. helyenkent negativ energiarol is szol, es azt
bevallom, azota sem tudtam megemeszteni.
Udv: zoli
|
+ - | delejes fejtoro (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mikent lehet az, hogy izzot cserelve egy csillarban,
segedeszkoz nelkul, sotetben, erzekszervi tapasztalas utjan
meg tudtam allapitani, hogy szakszerutlen az aramellatasa, azaz a 0
vezeteket szakitja a kapcsolo, es nem a fazist.
Fazisceruzaval utobb ellenoriztem az izzofoglalatot, ami igazolta
a valamikepp megalapozott feltetelezesemet.
Egyebkent a ceruza a csillar fem armaturajahoz erintve nem vilagitott.
Udv: zoli
|
+ - | Re: Abortusa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Matyas fejtegeteseire irnam.
Messze nem ertek egyet. Ugyanis olyan hogy objektiv nincs.
Legalabbis a tarsadalom tudomanyokban.
> Egy torveny eseteben a legfontosabb idevonatkozo elv az,
> hogy megfeleljen a tobbsegi velemenynek, illetve objektiv
> elveknek. Lehetne azt mondani, hogy a demokraciaban a tobbsegi
> szavazat hatarozza meg azt, hogy mi legyen.
Ezt bizony nem lehet mondani. Ha igy lenne, akkor minden orszagban
lenne halalbuntetes.
Az erkolcsi es vallasi szempontokat pedig egyszeruen felresoprod.
Nezd Matyas. Javasolnam lepjel Platon nyomdokaiba.
Tarsulj egy kirallyal, aztan a kiralysagaban valositsd meg az
elveidet. Felhivom a figyelmedet arra, hogy Platon hogy jart.
Egy pelda erveim alatamasztasara. Szerintem tenyleg nincs
objektivitas a tortenelem soran ezekben a kerdesekben.
Ami egy korban OK, az egy masik korban nem biztos, hogy az.
Spartaban lehet, hogy Ok volt, hogy a kozosseg dontott
a gyermek eletben maradasarol, sot a felneveleserol is.
Ma a XX. szazadban (vagy jovore a XXI.-ben) ez mar nem megy.
Barmely orszagban ilyen torvenyt hoznak, (szerintem) jogosan
lazadnanak a polgarok.
Az objektiv torvenyeid meg egy adott korban se lehetnek
igzak. Probalj meg teljesen egyforma torvenykezest elkepzelni
az alabbi orszagokban:
USA
KINA
IRAN
Oroszo.
Magyaro.
Meg kettot is bajos kivalasztani amelyek csak megkozelitoleg
egyforman torvenykeznenek.
Tovabba: Miert kellene masoknak a te logikadat kovetni,
ami lenyegeben egy nyugati-kereszteny kulturkor termeke.
A Tavol-Keleten pl egesz maskepp gondolkoznak az emberkek.
No ennyit az objektiv tars.tud.rol.
Horvath Pista
|
+ - | Re: abortusa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Nezetem szerint az elethez valo jog a halaltudat, illetve halalfelelemhez
> kotodik. Tehat annak van elidegenithetetlen joga az elethez, aki tudatosan
> fel a
> halaltol, aki szenvedne, tudatosan ellenallna olyan cselekdetnek, ami
> megfosztja
> az elettol. Itt fontos a tudatos jelzo.
> Velemenyem szerint tudomanyosan megalapozott az a nezet, hogy a magzat
> bizonyos
> par hetes korig nem rendelkezik ilyen tudattal, tehat nem hozhato olyan
Ezzel kapcsolatban: ha jol emlekszem a csecsemonek kb. 2 hetes koraig
nincsen entudata. Nem ismeri fel magat a tukorben. Kovetkezeskepp a
halalrol sincs fogalma. Megprobalok meg pontosabban ennek utananezni. De
nem is ez a lenyeg. A lenyeg az, hogy egy 2 hetes csecsemot senkinek
sincs szive elpusztitani. Ezert huztak meg azt a bizonyos 12 hetes
hatart. Egyebkent alapvetoen egyetertek ezzel a hatarral, amit math
mondott, de ezt azert igen finoman kell kezelni. Ha elfogadjuk ezt a
hatart, illik megmagyarazni, hogy miert is kell megtartani a kb. 12
hetes korhatart. Velemenyem szerint azert, mert itt az anyan kivul
megjelenik az orvos szemelyisegi joga. Az anya nem kenyszeritheti ra az
orvosra, hogy elpusztitson egy igencsak emberi megjelenesu lenyt. Mas
kerdes, hogy szolnak amellett is ervek, hogy csak kesobb tavolitsak el a
magzatot. 12 hetes kora elott a magzat nem igazan lathato a mehen belul,
ezert kell a meh teljes falat lekapargatni. Az anya egeszsege
szempontjabol talan jobb lenne, hogyha csak akkor tavolitanak el a
magzatot, amikor az mar jol lathato.
A kovetkezo reszt azert tartottam meg, mert tokeletesen egyetertek vele.
Ez az, amit mar en is tobbszor probaltam hangsulyozni.
> az egyetemes tilto torvenyt nem tartom jogos eszkoznek (kulonoskeppen nem
> vagyok
> az eredmenyessegerol semmeggyozodve, de ez nem szamit). Szemely szerint
> legfontosabbnak az emberek felelossegerzetenek noveleset tartom, azaz a
> neveles,oktatas javitasat. A masodiklegfontosabb dolog pedig az, a
> korulmenyek
> javitasa, hogy egy tisztesseges leendo anyanal, aki felelossegteljes
> viselkedes
> mellett is teherbe esett, ne kerulhessen olyan helyzetben, ahol az anyagi
> megfontolasok lennenek negativ szempontok.
>
> math
Es meg egy dolgot szeretnek hozzatenni. Minthogy az anya szemelyisegi
joga, hogy rendelkezzen a teste felett, es elvegeztesse az abortuszt,
ugy a magzatnak is szemelyessegi joga, hogy ne kelljen vegigszenvednie
egy nem kivant terhesseget. Ez eleg furcsan hangzik, de itt az a lenyeg,
hogy a magzat fejlodeseben jelentos karok keletkezhetnek, a nem kivant
terhesseg eseten, ill. gyermekkora is kihat egesz tovabbi eletere is.
Ilyenforman az abortusz teljes tiltasa egyreszrol kifejezne a magzat
elethez valo teljes jogat, viszont sertene az egeszseges elethez valo
jogat. Most nagyon atmentem jogozasba, de talan ertheto, hogy miert
mondtam mindezeket:
A nemkivant terhesseg soran az anya hormonszintjei elterhetnek a
normalistol, ugyanigy a tobbi belso allapota, ugyismint a meh keringese,
simaizommukodese, ill. a magzat szamara nem elonyos, vagy eppen karos
lehet a ver tapanyagtartalma, ill. esetleg erosen fokozodhat a magzat
elleni immunreakcio is. Ezutobbi extrem esetben esetleg kilokodesi
reakciohoz, avagy spontan veteleshez vezethet (igaz nagyon kis
valoszinuseggel), mindenesetre ez is karosithatja a magzatot.
A nemkivant gyerek nevelese soran rendkivuli hatranyokat szenvedhet
normalis korulmenyek kozott elo tarsaihoz kepest, es komoly szemelyiseg
es viselkedeszavarok jelenhetnek meg nala. Mint pl. az elutasito
viselkedes, a keves testi kontaktus sulyos kommunikacios zavarokhoz
vezethetnek.
Zeratul
|
+ - | Altrel: magyarazkodom (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Menyhart Zoltan!
A hiba nem az On keszulekeben van, ugyhogy en kerek bocsanatot:
> Energiaaram: "idomennyiseg", idobeli gorbuletet hoz letre.
>Jo lenne, ha a bedobott fogalmakat definialnatok
Eloszor a gorbuletrol: bar a hetkoznapi szemlelet szerint vonal
is lehet gorbe, a relativitaselmeletben akkor beszelnek gorbuletrol,
amikor az belso tulajdonsaga a viszgalt n-dimenzios ponthalmaznak.
Ilyen ertelemben felulet lehet gorbult, vonal nem. A gorbuletet
az euklideszi geometriatol valo elteressel jellemzik. Felulet
eseteben pl. azzal, hogy mennyire ter el egy haromszog szogeinek
osszege a 180 foktol - igy a hengerfelulet nem gorbult, a go:mbfelulet
gorbult. Gauss-gorbulet: a felulet adott P pontjara merolegest allitunk,
es vesszuk azokat a sikokat, melyek tartalmazzak ezt a merolegest.
Azokat a gorbeket, melyek ezen sikok es a vizsgalt felulet metszetei,
normalmetszeteknek nevezzuk. Ezen normalmetszetekhez a P pontban simulo
korok sugarai kozott a minimalisat r-rel, a maximalisat R-rel jelolve
K=1/(rR) a felulet Gauss-gorbulete a P pontban. Ha ismerjuk a Gauss-
gorbuletet az egyes pontokban, akkor ismerjuk a felulet geometriajat,
kiszamithatjuk a feluletre rajzolt haromszogek szogosszeget, stb.
Hasonlokeppen a terido gorbultsege azzal jellemezheto, hogy mennyire
ter el a "sima" Minkovski-fele teridotol, azaz a specrel teridejetol,
azaz milyen gravitacios ter van jelen. (Az altrel-ben ez a ketto
ugyanazt jelenti.) 4 dimenzio eseten azonban mar nem eleg egyetlen
mennyiseg a gorbulet jellemzesere, 256 darab meroszamra van szukseg,
melyek kapcsolatban vannak a terido metrikus tenzoranak 10 fuggetlen
elemevel. A lenyeg az, hogy a terido sokfelekeppen gorbulhet. Maga
a ter is tobbfelekeppen lehet forbult, de gorbult ido onmagaban nem
letezik, valami gorbult voltahoz legalabb ket dimenzio kell. Igaz,
hogy eleg szerencsetlenul idobeli gorbuletet irtam, de ez alatt azt
ertettem, hogy a terido gorbult voltanak kialakitasaban az ido is
reszt vesz. S ez ugy is megtortenhet, hogy a ter minden pillanatban
euklideszi, de maga a terido megis gorbult. Erre pelda az euklideszi
Robertson-Walker metrika (ilyen nevu metrikabol van masmilyen, nem
euklideszi is): ds^2=(cdt)^2-a^2(t)(dx^2+dy^2+dz^2),
ahol a(t) az univerzum tagulasanak idobeli lefolyasat irja le.
Ez gorbult terido metrikaja, mert nem hozhato ds^2=(cdt)^2-(dx^2+dy^2+dz^2)
alakura. Es megis, tetszoleges t pillanatban a terbeli metrika euklideszi:
dl^2=a^2(t)(dx^2+dy^2+dz^2)
(Vigyazat: dx, dy, dz nem tavolsagdifferencialok, hanem koordinata-
differencialok, de ha t adott, akkor ezek ara'nyosak egymassal,
az a(t) aranyossagi tenyezo az univerzum koratol fugg.)
Az "idomennyiseg" kifejezessel csak vilagosabba akartam tenni mondani-
valomat, de nem sikerult, felejtsuk el.
Az "energiaaram" fogalma mas szakteruleten bizonyara vilagos, itt
viszont felrevezeto lehet, mert esetunkben nem az valami (energia)
aramlik a terben, hanem maga a ter szuletik. Ma is. Univerzumunk
ugyanis tagulasban van, s ennek kifejezesere nem sokkal jobb a
Hubble-aramlas kifejezes sem.
Udvozlettel:
Kalman
|
+ - | zolinak a fotonrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zoli,
>Es ennek igy kellene lennie, ha azt allitjuk, hogy a feny
>amiatt nem jut ki, mert minden energiajat atadta a ternek.
A "begyoposodott" teoria szerint a feny maga a terero ingadozasa.
Masreszt viszont ha tagadjuk a feny (fotonok) puszta letezeset is, akkor
maris megvan, hogy miert nem jutnak ki a vilagegyetembol: mert nincsenek.
Egyszeruen elektronok (toltott reszek) kozotti kommunikacio van. A
vilagegyetemen kivul ilyenek nincsenek, nincs mivel kommunikalni.
>Node, ha atadta, akkor annak valahol meg kell lennie.
Hogyne. Sehol. :-)
>Jo, erre johet a kovetkeztetes, hogy visszafordult es
>visszanyerte.
stb...
Latjatok, mennyi bajt okoz az a szerencsetlen foton.
Mennyivel kenyelmesebb az en eletem, fotonok nelkul.
:-))))))))))))))))))))))))))
Vassapkas Janos
|
+ - | Ustokosre reagalva. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok
Nekem az a szereny velemenyem van, hogy ha esetleg akar most is tart a Fold
fele valamilyen meteor vagy kisbolygo vagy akarmi nem hinnem, hogy mi
kozenberek tudnank rola. Mert ha igy lenne kitorne a panik es a panik jot,
soha nem szul. A masik velemenyem az, hogy a mai technologiank szerintem
arra meg nem kepes, hogy atfogo mozgasanalizist tudjon vegezni a vilagurrol.
Vajon hany %-at tudjak folyamatosan figyelni az "egnek"?.
Na csak ennyit szerettem volna.
|
+ - | Re: vegtelen/0=? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok
>(Mellesleg azzal sem ertek egyet, hogy vegtelen kellene legyen az
>Univerzum - epp a relativitaselmelet adta kezunkbe a hatartalan,
>de veges lehetoseget.)
Nekem csak egy kerdesem lenne ezzel kapcsolatban. Am legyen hogy nem
vegtelen, de akkor a vegen mi van? Mint egy szakadek szele? vagy egy
hatarvonal? Es ha ezeket a hatarokat en atlepem hova jutok? Szoval szerintem
itt a bibi. Igaz ez meg nem egy kerdes volt de sebaj. Erre a reszere kerlek
vilagits ra. Koszonom Istvan.
>Salom-Eirene-Udv:
>
>Tommyca - (Szakacs Tamas)
>
|
+ - | Re: matematikus dramairok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
:
> Remelhetoleg jol interpretaltam a cikkedet, mint a "Biblia kodja" cimu
> konyv ironiaja. Egyebkent az otlet jo, es nagyon demonstrativ, benne
> volnek egyilyen polgarpukkasztasban, es mellekesen tudok
> programozni.:)
Ha mar a Biblia kodja elokerult, akkor talan megemlitenem az alabbi
cikket:
Holba Agnes - Lukacs Bela - Tasnadi Nora:
A Biblia kodjarol
Szkeptikus Lapok 3. szam
A Termeszet Vilaga potfuzete (1999. szeptember)
Ebben a szerzok egy az eredeti konyvben szereplohoz hasonlo(*) magyar
nyelvu szoveget allitanak elo es elemeznek. A hasonlo feladatra
vallalkozok esetleg modszertani otleteket kolcsonozhetnek belole.
-SzT-
(*) A hasonlosag a szovegjellemzokre ertendo, nem a tartalomra! :-)
|
+ - | a torveny objektivitasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Math megprobalt megfogalmazni egy olyan kriteriumot, ami segithene
a torvenyhozast, hogy jo torvenyt hozzon. (Es ugy tunik, hogy figyelmen
kivul hagyta Vati nemreg megjelent hosszu levelet)
Az elv az lenne, hogy vezessuk le a torvenyeket bizonyos objektiv
dolgokbol. Ezzel az a baj, hogy a torvenyek kozismerten es
bevallottan nem objektiv alapokbol indulnak ki.
A torvenyek egy adott
tarsadalom ossz-tarsadalmi erdekei szerint epulnek fel, ez igy volt regen
is, ma is hasonloan van, es nincs ok azt gondolni, hogy eppen most, az
evezred elejen lenyegesen jobb torvenyeket tudnank alkotni, mint eddig.
Az ossz-tarsadalmi erdek persze leginkabb azokra vonatkozik, akiknek
megvan a hatalmuk a torvenyek megalkotasara es betartatasara.
(pl regen az arisztokracia)
Tegyuk fel, hogy ma igazi demokracia es egyenloseg van, es a torvenyeket
is az emberek tulnyomo tobbsegenek erdekei szerint hozzak. Ezek azonban
mindig
is gyakorlati torvenyek, vagyis nem vezethetok vissza egyertelmuen
tudomanyos alapokra, sem erkolcsi vagy ideologiai alapokra, bar ez
utobbiak sokkal nagyobb szerepet jatszanak a torvenyek szellemeben, mint a
tudomanyos (objektiv) alap. Nem is jut eszembe egyetlen olyan tudomanyos,
vagy objektiv teny, ami egy torveny alapjaul szolgalt volna. Jo lenne, ha
valaki irna egy ilyet.
Amit Math javasol, hogy a halaltol valo felelem vagy szenvedes legyen
az objektiv kriterium, ezt csak akkor tudnam elkepzelni, ha a
torvenyalkotas legalabb reszben ilyen jellegu tudomanyos v. objektiv
alapon mukodne.
Aztan persze vannak gyakorlati nehezsegek is: pl ki lehet mutatni, hogy
valaki ( a magzat) szenved, de nem lehet kimutatni, hogy nem szenved.
Aztan, minel ugyesebb az orvostudomany, annal fiatalabb korban fogja
megmutatni, hogy bizony erez a magzat.
Tehat ha lenne egy torveny, ami mondjuk x hetben szabna meg a hatart,
akkor is nyilvanvalo, hogy ez az x egyaltalan nem biztos, hanem nagy
valoszinuseggel csokkenni fog, tehat azon muteteket, amit a torveny ma
megengedne, husz ev mulva gyilkossagnak fognak tekinteni.
Tovabbi nehezsegek: elhangzott egy olyan frazis, hogy 'elidegenithetetlen
jog az elethez'. A torveny most nagyon gyakorlatiasan a szuletestol
kezdve tekinti embernek az embert, azonban meg ekkor is megenged
kiskapukat, amikor nem kell betartani ezt az elvet (peldaul a sulyos
rendellenesseggel szuletett gyermekeknel, amikor az anya fejbolintasara
megszuntetik a gyermek szamara az eletfelteteleket).
(masik pelda, az olyan helyzet, amikor el kell donteni, hogy az anya vagy
a gyermek elhessen, ilyenkor egyikuket felaldozzak a masikert)
Egyebkent maga ez a kifejezes is: elidegenithetetlen jog az elethez,
sokkal inkabb erkolcsi es ideologiai, mintsem tudomanyos.
Szoval, szerintem egyaltalan em tartunk ott, hogy un. "tudomanyos"
tarsadalomban eljunk, semmikeppen sem varhatjuk el a torvenyhozoktol,
hogy 'tudomanyos kutatasok eredmenyeire tamaszkodva' hozzanak torvenyeket.
|
+ - | Ertelmezo szotar tudomanyos munkakhoz. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tudosok,
Egy angolul beszele baratomtol kaptam egy rovid ertelmezo
szotarat, melyet megprobalok magyaritani. Ajanlom
azoknak, akik disszertaciot, tudomanyos munkat irnak,
olvasnak, vagy biralnak. Talan segit megerteni a tudomanyos
dolgozatok titokzatos nyelvezetet.
Jo szorakozast,
Telegdy Attila
======== Kifejezesek ertelmezo szotara ==========
"REGOTA ISMERT".... Nem kerestem ki az eredeti hivatkozast.
"EGY JOLMEGHATAROZOTT TENDENCIA NYILVANVALO"...Ezek az adatok
gyakorlatilag semmit sem mondanak.
"BAR A KERDESEKRE EDDIG MEG NEM SIKERULT PONTOS VALASZOKAT
TALALNI"...Ez egy sikertelen kiserlet, de remelem, hogy megis sikerul publikaln
om.
"A RESZLETES VIZSGALAT CELJARA HAROM MINTAT VALASZTOTTUNK KI"...
A tobbi vizsgalatnak semmi jelentosege nem volt.
"TIPIKUS EREDMENYEK AZ ALABBI ABRAN LATHATOK"... Ez a legcsinosabb
grafikon.
"EZEK AZ EREDMENYEK EGY JOVOBELI JELENTES TEMAI"... Egyszer talan
majd foglalkozom a dologgal, ha muszaj, vagy ha anyagilag tamogatnak.
"AZ EDDIGI TAPASZTALAT ALAPJAN"... Egyszer.
"ESETENKENT"... Ketszer.
"SOROZATOSAN"... Harom alkalommal.
"A VELEKEDES AZ, HOGY"... En azt hiszem, hogy ...
"AZ ALTALANOS VELEKEDES SZERINT"... Meg vannak nehanyan, akik szinten igy gondo
ljak.
"EGY NAGYSAGRENDEN BELUL PONTOS"... Hibas.
"A STATISZTIKAI ELEMZESNEK MEGFELELOEN"... Rebesgetik, hogy...
"E FELFEDEZESEK STATISZTIKAI IRANYULTSAGU KITERJESZTESENEK
JELENTOSEGE"... Egy vad elkepzeles.
"AZ ELERHETO ADATOK FIGYELMES ELEMZESE"... Harom oldalnyi
jegyzetemet figyelmen kivul hagytam, amikor a soroskorso fenekere neztem.
"EGYERTELMU, HOGY A JELENSEG TELJES MEGERTESEIG HOSSZAS
TOVABBI MUNKA SZUKSEGELTETIK"... Ezt a dolgot nem ertem..
"A KOLLEGAK ALTAL FOLYTATOTT TOVABBI VIZSGALATOK UTAN"...
Ok sem ertik.
"KOSZONETTEL TARTOZOM K. JANOSNAK A KISERLETEKBEN NYUJTOTT
SEGITSEGERT ES F. PIROSKANAK AZ ERTEKES ESZMECSEREKERT"...
K. ur vegezte a munkat es Piroska megmagyarazta nekem, hogy ez mire volt jo.
"A FELDERITO/KUTATO VIZSGALATOK NAGY JELENTOSEGU TERULETE"...
Egy- a bizottsagunk altal kivalasztott- teljesen erdektelen tematerulet.
"E TANULMANY REMELHETOLEG TOVABBI VIZSGALATOKAT FOG OSZTONOZNI E
TEMBAN"... Ebbol en kiszallok.
|
+ - | kerdes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Molekolarbiologusok!
Mit jelent az atiraskor a GATTACA sorrend (DNS)?
K.
|
+ - | Nem csak az orvoslas... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zeratulnak es a Tobbieknek:
Nem csak az orvoslas erdemenyezte "kontraszelkecioval" van hiba, sot..!!!
Egy olyan valtozo kornyezteben elunk, ahol a legkulonbozobb forrasokbol
kerulnek elo rendkivul agressziv bakterialis /viralis torzsek.
Ez lehet egy kiirtott tropusi oserdo, ami ezeddig letevel izolalta a
korokozot, de kiirtasakor a torzs ugymond kiszabadul a civilizalt
teruletekre (egy ujabb adalek a kornyezetvedelem globalis problemaihoz).
Vagy eppen a legfancy-bb amerikai korhaz, ahol az antibiotikumok
hasznalataval korhazi kornyezetben, az eldobhato infuzios szerelekek
muanyagboritasan is megelni kepes korokozo torzsek alakulnak ki. Ez
egyebkent igen nagy gond , mert a rezisztencia kialalkulasaval ujabb es
ujabb antibiotikumot kell, ha egyatalan meg lehet, kifejleszteni.
A szervezet vedekezokepessegenek rongalasa a kornyezeti tenyezok altal
Zeratul altal is emlitett tenyezo. Az immunrendszer nem csak az egyes
infekciok lekuzdesenel tenyezo, hanem pl a rak, a tumorbetegsegnel is. Van
olyan orvosi megkozelites is, mely szerint nem tudsz olyan alapveto
betegseget emliteni, amelynek ne lenne viralis/bakterialis alapja, kezdve
az ulcustol a miocardialis infarktusig.
A kornyezet egyensulyaban fellepo legkisebb zavar kibillentheti az ugymond
bekes allapotokat es a dominoszeruen egymasra epulo biologiai katasztrofak
lehetosege eppugy fennall ma is mint a bibliai idokben (pl az Egyiptomot
sujto 10 atok idejen).
A genterapia meg meglehetosen tavol van tolunk, eleve az adagolas
modja/mikentje szintjen is, legalabb 2 Nobel-dijnyira...
Kati
|
+ - | alt rel (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Pista!
>Vedd mar eszre, hogy klasszikus fizikai fogalmakkal operalsz.
>Alt.rel.-ben altalaban nincs ter es ido. csak terido van.
>A Schwarzschildnal azert szedheted szet, mert idofuggetlen.
no igen, de a terido harom dimenzios projektiojat nevezhetem ternek, es a
maradekot idonek, es projekciokban el kell tudni magyarazni a dolgot.:)
>Raadasul te meg az anyagot is szetszeded a tertol. Ezt sem lehet.
en pont forditva erzem. en osszekotottem a kettot. azt mondtam, hogy a
fekete lyuknal es a vilageyetemnel az anyagnak egy ugyanolyan surusodese
van, ezert a teridonek is ugyanolyannak kell lennie. de nem az. es a miertre
kerdeztem ra. azzal tisztaban vagyok, hogy nem ertek hozza, tehat nem akarok
okosabb lenni. csak kerdeztem.
>Mit lehet akkor?
>Megoldani az egyenleteket, es ertelmezni a megoldast.
>Ertem en, hogy te mit akarsz. Megerteni akarod az egeszet.
>De rosszul fogsz hozza.
>Elobb a matek, aztan az interpretacio.
ok, enis matematikus szemleletu vagyok, ha kell, meg fogom nezni a
matematikajat a dolognak. viszont altalaban ha valaki erti valaminek a
matematikajat, akkor azt azert el lehet magyarazni mashogy is. jo, nem
teljes a leiras, de valami. most nem akartam megnezni megtanulni a
matematikajat a dolognak, remeltem, hogy anelkul is megmagyarazhato a dolog.
math
|
+ - | hid (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
megoldas:
ido
at:1+2 2
vissza:1 1
at:5+10 10
vissza:2 2
at: 2+1 2
osszesen: 17s
math
|
+ - | human genom (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zeratul:
>Mivel ezekkel a betegsegekkel szemben egyre nagyobb hatekonysaggal veszi
fel a harcot az
> orvostudomany, nem jelentenek szelekcios hatranyt, azaz potencialisan
elterjedhetnek a
> teljes megapopulacioban.
ezert szerintem az orvostudomany es a szocializacio fejlodesevel
elkerulhetetlen a genmanipulacio bevezetese. sokkal kenyelmesebb, mint a
leromlo genom technikai kompenzacioja.
math
|
+ - | emberre valas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zeratul:
>Hogy valaszoljak a kerdesedre is hat bizonyos szempontbol termeszetesen
> elonek tekintheto, a 12 hetes kor elott is, valahol azonban meg kell
> huznunk a hatart. 12 hetes kor elott szerintem azert nem tekintheto
> elonek, mert egyaltalan nem hasonlit egy emberre. Ez persze eleg furcsan
> hangzik (nem jelenti azt, hogy az allatok nem elnek) ez _csak_ az
> abortusz, ill. az ember klonozasi kiselrelteivel kapcsolatos hatar.
nem ilyen zavaros ez szerintem. az embrio fokozatosan fejlodik elolennye, es
egy bizonyos faziskesessel, szinten fokozatosan emberre. bizonyos
szempontbol megszuletesig nem teljes eloleny, bizonyos szempontbol azonban
mar nehany hetes kortol kezd intelligens kepessegek halvany csirajaval
rendelkezni.
a 12 hetes kor, amennyire az en hianyos biologiai ismereteim alapjan
megitelheto egy olyan demarkacios vonal, amit muszaly bevezetni,e s mint
ilyen, egy elegnagy also levagasa a fejlodesnek ahhoz, hogy elfogadhato
legyen.
math
|
+ - | fekete lyuk (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Kalman!
kosz az irasodat, sokmindenrol szoltal, altalam ismert dolgokrol is, viszont
azt hiszem, nem ertettem meg mindig meg belole a dolgot. Nem a matematikai
megoldasok, hanem azok interpretacioja erdekelne.
math
|
+ - | Re: vegtelen/0=? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tajthy!
irta (Mon Apr 3 14:16:34 EDT 2000 TUDOMANY #1077):
> En ugy tudom, hogy Hawking(ek) a komplex ido bevezetesevel mexuntettek a
> szingularitast. Amit a t=0-nak veszunk ott csak a valos resz nulla. A
> kepzetes meg valamekkora (en buta vagyok ehhez). A fekete likaknak is ez a
> helyzet. Tehat van matematika apparatus a leirashoz.
Elkepzelheto, hogy csak az emlekeim halvanyak, de a komplex idotol
meg nem lesz megoldva a problema: a komplex ter is
megszamlalhatatlan sokasag, igy tovabbra sem latom, hogyan is
lehetne elso t<>0 idopont. Ha nem igy van, valaki homalyositson
fel!
Salom-Eirene-Udv: Tommyca
|
+ - | Re: Altrel morfondirozas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zoli!
Koszonom leveled - mert megvilagitotta, mi all elveteseid mogott.
Most megprobalom megfogalmazni, mi all az en mulatasom mogott. :-)
irta (Mon Apr 3 15:07:43 EDT 2000 TUDOMANY #1077):
> 3D-s gombfeluletre
> veges, de hatartalan. Ha ott barmely iranyban
> elindul valaki egy szamara egyenesnek mutatkozo palyan, akkor
> visszaerhet a kiindulasi helyere.
Ez vilagos. Csak az eredeti megfogalmazasban szerepelt egy
kozeppont is, ezt nem ertettem:
| Felado : [Hungary]
| Temakor: Altrel morfondirozas ( 26 sor )
| Idopont: Fri Mar 31 15:08:28 EST 2000 TUDOMANY #1074
| az a feny, amely radialisan
| tavozik, kesobb visszater ellenkezo iranybol a centrum fele.
| Hogy kozben hol jart, az mar 4 dimenzios problema.
| Valoszinuleg mindenhol.
Ez ugye nem a veges, de hatartalan modellrol szolt, hanem a zart,
de vegtelenrol, aminek van kozeppontja. A feny visszaterese es a
kozeppont mas... Az Univerzumon korbeero feny viszont nem terul
szet! Azaz nem jar mindenhol, mint mos korrigaltad is:
> Az persze tulzas lenne, hogy mindenhol jartam, de annyit
> allithatnek, hogy koruljartam a vilagot.
> A radialis iranyban feldobott konek nem minden pontja halad
> radialisan.
> Csak reszeire szakadva haladhatna minden resze radialisan.
Csakhogy a feny a fizika pillanatnyi allasa szerint elemi
reszecske, nem pedig meteorit! Pontszeru, tehat haladhat 'minden
resze' radialisan!
> >Vegtelenszeres foton-sokszorozassal terul szet?! Ilyenrol meg nem
> >hallottam, ez nekem uj... :-)
>
> Nem ertem, ez a sokszorozas mibol kovetkezne.
> Ahhoz energia kellene, ami viszont itt nem jon ossze.
Miert, hat a fotonnak nincs energiaja? A foton, mint elemi
reszecske oszthatatlan. Ugyhogy csak soxorozassal szaporodik. :-)
Azaz pl. kisebb energiaju fotonokra bomolhat, melyek teljesitik a
megmaradasi torvenyeket. 'Szetterulni' mindenesetre nem tud. Ha
minden iranyba 'szetterul', ahhoz vegtelen szamu fotonra kellene
bomlania.
A fentiek alapjan talan ertheto, miert csodalkozom a fuggolegesen
feldobott foton szetterulesen.
> A fuggolegesen felfele bocsajtott feny energiaja csokken, es
> ezzel a hullamhosszanak velheto novekedese, ami 0 frekvenciat
> eredmenyezhet.
> Es ennek igy kellene lennie, ha azt allitjuk, hogy a feny
> amiatt nem jut ki, mert minden energiajat atadta a ternek.
> Node, ha atadta, akkor annak valahol meg kell lennie.
> Jo, erre johet a kovetkeztetes, hogy visszafordult es
> visszanyerte. Am, kizarhato-e az a valtozat,
> hogy elhajlott a szelrozsa minden iranyaban, ahogyan
> a feldobott ko is rengeteg ferdenhajitott resznek
> tekintheto, es csak egy idealizalt radialis resze
> halad fuggolegesen ?
A reszecske jelleg miatt a fentiek ertelmeben nem szorodik szet.
Azon meg nincs mit csodalkozni, hogy a foton energiaja nullara
csokken - minden elnyelodesnel ez tortenik. Persze valaki atvette
az energiat (itt a gravitacios ter), de annak nem muszaj foton
formajaban megjelenni!
Salom-Eirene-Udv: Tommyca
|
|