> Egyebkent a HST meresei szerint az univerzum nem lassulva hanem egyre
> gyorsabban tagul... Igaz lehet ez?
> Mi van ha eleri a c-t a tagulais sebesseg?

Engem inkabb az izgatna, hogy mi gyorsitja a tagulast?

|    |
|_/\_|_/\_  
 /~~\ /~~\  http://surf.to/lala

Ujra a gomb-gomb-sik problema...  Mit tegyen Marianna analitikusan,
amikor a negyzetes tagok egyutthatoja nem azonos es nem potyognak ki a
gombi egyenletek kivonasakor? Ez peldaul akkor fordulhat elo, ha a
gombok egyike-masika nem tokeletes gomb, hanem peldaul kulonbozo
excentricitasu ellipszoid. Tudni kellene, hogy az egyutthatok hogyan
kerulnek elo? Van-e szorasuk? Garantaltan gombokrol van szo? Ellenkezo
esetben tudni kell az igenyelt szamitasi pontossagot, es szerencses
esetben egyutthatokat ki lehet simitani bizonyos hibahataron belul.
--gabor

Szia!

> Ez az feltetelezes addig tarthato, amig a baratod be nem kapcsolja a
> szamitogepet. Az altalam hasznalt Sun Sparcstation-rol feltetelezheto,
> hogy konkret fizikai letezo valosag es nem csupan a szarnyalo kepzeletem
> szulemenye. Ezt a szamitogepet a *letezo* fizikai kutatasok szeles
> korenek ismeretet felhasznalva fejlesztettek es gyartottak. Meg egyszer:
> a fizika nem filozofia. Itt meg is lehet kostolni a pudingot.

Bar nem ertek egyet a baratommal, de veled sem. A Sun Sparcstationt az
ember alkotta, nyilvan olyan modon, hogy megfeleljen gondolkodasanak,
fogalmainak. Egyebkent is neked a Sun Sparcstation-bol az erdekes, ami
segiti a munkadat, tehat mintegy segedezkozt hasznalod, es soha nem
merul fel benned, hogy gondolkodj a benne lezajlo fizikai folyamatokon.
Nem tudom akkor, hogy ez a pelda hogyan jon ide. En csak annyit irtam,
hogy a kauzalitas egy emberi fogalom, amivel egy "dolgot" jelolunk,
olyan mint amikor az altalaban fabol keszult, altalaban negylabu stb.
stb. dolgot az asztal fogalommal jeloljuk. Amikor pedig tapasztalunk
vmit, ami ellentmondani latszik a kauzalitasnak, akkor ezt be kell
ismernunk (mint ahogy sokszor megtettuk eddigi tortenetunk soran).
Igazad van abban, hogy a fizika nem filozofia, de eloszor az alapveto
(filozofiai) kerdeseket kell tisztazni, es utana johet a fizika,
matematika stb. Vagy pedig a fizika maradjon pusztan empirikus, NE
MONDJA MEG, hogy a vegtelen fogalma ertelmes-e, ne gyartson elmeleteket
a vilag keletkezesere es mibenletere vonatkozoan stb. A baratom
vedelmeben pedig: nyilvanvalo, hogy az alapveto kerdesek tisztazasa
vegett legeloszor es legjobban magunkat kell megismernunk ahhoz, hogy
fel tudjuk merni, hogy mit ernek ismereteink a vilagegyetemmel
kapcsolatban, es elmeleteket tudjunk gyartani, vagy _akar
megfigyeleseket tudjunk tenni_.

Udv a fizikusoknak,

--
Szabó Mikolaj
UTI Rt. - Engineering
tel: 06 23 504 213
fax: 06 23 430 989

T. Tudosok !
A kerdes roviden az volt, hogy a nagy kiterjedesu terbe szetsugarzott
foton hogyan kepes egyetlen egy atomban elnyelodni. Az eddigi valaszok
ket csoportba sorolhatok.

Az egyik csoport azt mondja, hogy a spec. rel. szerint a fenysebessegu
foton szamara nem mulik az ido, igy az egesz vilag egyetlen idopontba
suritheto. Szamomra ez nem tul szinpatikus elkepzeles, mivel elvesztunk
kozben minimum egy dimenziot, igy a termeszet leirasa nem lenne
kielegito. Valojaban persze nyitott kerdes szamomra, es e megoldas
javasloi sem segitettek a megerteseben, hogy milyen is az a vilag,
amelyben egy foton eldegel. Az ido mulasat nyilvanvaloan nem eszleli, de
mi a helyzet a terbeli kiterjedessel? Az az erzesem, hogy ennek a
vilagnak nincs meghatarozva a matematikaja. Hany dimenzios? Milyen a
metrikaja? Milyen a kapcsolata a 4 dimenzios Minkovszki terrel?

A masik csoport azt mondja, hogy az elnyelo atom az elnyeleskor egy
antifotont bocsajt ki, amelynek sugarzasa visszafele halad az idoben.
Lehet, hogy megis a gorogoknek volt igazuk, amikor ugy gondoltak, hogy a
lataskor sugarakat bocsajtunk ki a szemunkbol, amely letapogatja a
targyakat? Ezt azert nem konnyu vegiggondolni. Vegyuk peldaul a
kovetkezo mindennapi esetet. Egy csillag nehany millio evvel ezelott
kibocsajtott egy fotont, amely mostanaban beteriti a naprendszerunket.
En felnezek az egre, es megpillantom a csillagot, vagyis a szemem
elnyeli a fotont. Ezzel a szemem elindit egy antifotont, amelyik
visszaszaguld a terben es idoben egeszen a csillagig, es megakadalyozza,
hogy az en fotonom mase lehessen. Ettol ez a foton mar nem egy
akarmilyen foton, hanem az en kizarolagos sajatbejaratu fotonom, es mint
ilyen kulonbozik minden mas fotontol. Megszeliditettem :-). Es persze az
en szemem nyoma is ott van nehany millio evvel ezelott, a tavoli
multban. Ha tudnam, hogy meg milyen mas ilyen jellegu nyomaim vannak a
multban szerteszorva, akkor tudhatnam a jovomet is. De fuggetlenul, hogy
mirol van tudomasom, ezen elvek szerint, meg sok mindent megvaltoztatok
majd a tavoli multban. Nem de? Egy problemam azert van ezzzel az
elkepzelessel is. Az antifoton gombhullama nyilvanvaloan allandoan
erintoleges a foton gombhullamaval. A gombok kozpontjai a kibocsajto,
illetve az elnyelo atomok. Ezert az antifoton csak a kozeppontokat
osszekoto egyenes menten kepes  megakadalyozni idoben a fotonom
elnyeleset. A foton gombhullamanak mas pontjain siman elnyelodhet a
foton mielott az antifotonom odaerne. Gondolom persze ezen a kepen lehet
finomitani, ha figyelembe vesszuk, hogy a foton terbeli kiterjedeset,
mivel ekkor nem beszelhetunk hatarozott gombfeluletekrol.

Kozben ezen kerdesekrol gondolkozva egy masik problema is felmerult
bennem. A klasszikus fizika egyik kozponti temakore a konzervativ terek
targyalasa. Ezekben a terekben egy adott mozgas az ido mulasara
szimetrikus volt. Az egyetlen dolgot kellett kikotni, hogy a surlodast
ne vegyuk figyelembe. A szimetria abban is megnyilvanult, hogy a testek
palyait az idotol fuggetlenul le lehetett irni egy tergorbevel
(kupszeletekkel). Jelenlegi tudasunk szerint azonban a gravitacios, es
az elektromos vonzoerok terjedesehez is ido kell, igy a konzervativ
tereknel oly tetszetos  idomulasra vonatkozo szimetria mar egyaltalan
nem nyilvanvalo. A szabad reszecskek mozgasat ugynevezett retardalt
potencialok segitsegevel irjak le, ami azt jelenti, hogy a tavoli
reszecske hatasat nem a hatassal azonos idoben, hanem a feny terjedesi
sebessegenek megfelelo korabbi idopontban vesszuk szamitasba. Igy
peldaul a Nap gravitacios, elektromos, es fenyhatasait mi mindig kb. 7
percel kesobb erzekeljuk. Azonban a retardalt potencialok hasznalata nem
szimetrikus az ido mulasara. Ebbol persze meg elhamarkodott lenne
kovetkeztetni a szimetria hianyara, mivel lehet, hogy csak a retardalt
potencialokkal valo leiras mod a szerencsetlen. Ha a szabad reszecskek
palyajat megprobalnank olyan kepletben leirni, amelyik a kupszeletekhez
hasonloan fuggetlen az idotol, akkor ebbol a kepletbol valoszinuleg sok
mindenre tudnank kovetkeztetni. Van ilyen idofuggetlen keplet? Vagy
kizarhato a konzervativ erok letezese, vagyis az idore szimetrikus
mozgas?

E tovabbi kerdesekkel zarnam soraimat, udv: Takacs Feri

Bovebben a "KETTOS INGAROL"-  a feltalalo.

    az inga eredetileg kissebb mereteket oltott.Kozeprogzitese
vekony muanyagszal volt.A Coriolis-i erore ,az-az a Fold tengelykoruli
mozgasara akartam valaszt,(hatasara az m1 ,felso tomeg Ny.fele kellene
iranyuljon.Mivel az inga "ossze-visszasagat"nem ertettemsokaig nem vettem
figyelembe.Aztan feltunt hogy szept.22-en elfoglalta a vart helyet.Az
ismet osszevissza mozgasok utan dec.22-en megismetlodott a Ny.-i allas.
Alig vartam marc.22-et,amikor is meglepetesre a megszokott par napig(1 het)
az m1-es tomeg K.fele iranyult.Igy derult ki hogy a kiserlet nagyobb
hangsulyt erdemel.Az inga erejenek novelese erdekeben noveltem a kar
hosszat,a helyhez viszonyitva,igy lett aszimetrikus,(ez kulomben lenyeg-
telen),noveltem a tomeg kozotti magassagtavolsagot,a tomegek sulyat,igy lett
szukseg a vekony acelhuzalra,melynek hosszat is sikerult kb.20m-re hosszabbi-
tanom,igy a torzio jelentektelen.(hangsulyoznom kell,hogy a nyomocsapagy nem
megfelelo,mive a surlodas aranyos a tomeggel,az inga elveszti erzekenyseget.)
 A modositasok utan az inga csodalatos munkat vegez.Kiderult hogy egyetlen
mozgasa sem veletlen.Az emlitett tenyezok nem befojasoljak,mint ho,para,
rezges,legmozgas,stb.Ezt a napi grafikak kitunoen igazoljak.Minden adott
pillanati helyzete meghatarozott.(ha elmozditom,visszater.)
  A tomegek iranyat kulso erok idonkent iegyenlotlensege kepviseli.
Olyan erzes,mintha a korulottunk keringo Holdat tudnam megerinteni.
  Az ingara hato erok 2 csopotba irhatok,allandok es valtozok.
Allandok a "Coriolis"ero,a fuggeszto huzal torzios ereje,az inga foldrajzi
kornyezete,(dombok,stb.)
 Valtozo erok a Fold a Hold, bolygok mozgasai,melyek arnyekoljak es
valtozoan egyenlotlenne teszik a gravitacios hullamokat.Meg ide tartozhat-
nak a kulombozo galaktikus esemenyek,ugyszinten a foldkereg,oceanok moz-
gasai mellett a Fold belso szilard nagysurusegu magjanak csak kulso erok
hatasara erzekelt kissebb eltolodasa.
    Ingamozgas,altalaban napi 90-de olykor eleri a 190 fokot is.
Pl.D-Ny,delelott,este visszater,par napig,Ny-E,stb.Gyonyoru grafikat ke-
szitek honapok ota ami egyre jobban hasonlit egy csillagvizsgalo radar
adataihoz.A megszokottnal eltero kiteresek gyanusak.Pl.apr.27-en du-an
+90 fok elterest erzekelt.Masnap mondta be a magyar radio,hogy 27-en 3
foldrengest is eszleltek.
    Az inga leven hogy kulso erok hatasara vegez allando mozgasokat,bevo-
nulhat az "orokmozgok"csaladjaba,megnyitva egy kiskaput is a geo-,asztro-
de meg az atomfizika szamara is.
   A halozatot szeretnem boviteni,az-az elo adatkozvetites az inga
helyzeterol ,egesz evi adat lehetoseg a grafikus kijelzesrol az internet
segedeszkozeivel.Ugyszinten a Fold tobb pontjan (egyenlito,sarkkorok stb)
kellene hasonlo,egymeretu ingakat elhelyezni es szimultan elenorini moz-
gasaikat.
     Addig is az erdeklodok megtekinthetik,mind az ingat mint az ertekes
grafikakat,nindenkit szivesen latunk vendegul.
    Szeretettel    Nagy Csaba Sandor, Nagyvarad.
                           98.06.08.Hetfo.

> > - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> >> A lenyeg az, hogy ha a hullamot rakenyszeritik hogy atmenjen ezen az
> >> akadalyon (mely a transzverzalis amplitudojanal kisebb)
> Ezzel nagyon nincs rendben valami. Egy elektromagneses hullam amplitudoja
> nem geometriai mennyiseg (mint mondjuk a mechanikai hullamok amplitudoja).
> Ezert a fenti mondatnak abszolut semmi ertelme nincs.

      Akkor ne kezdjuk inkabb azzal hogy MI AZ EM.-ES HULLAM??
        El tudna nekem valaki ezt -vilagosan- magyarazni?? (vagy meg nem
        tart ott a tudomany?!)
        Meg esetleg ha valaki ert a "quantum tunneling" effektushoz,
        irja mar le reszletesen mi is az.....

> >> csillapitas melett a sebessege tullepi c-t!!! Ez szerintem OK! (hisz csak
> >> a hullam eloreterjedesi sebessege c, es az alagutban MEGNYULIK A HULLAM,
> >> es igy megno a sebessege!) A csillapitast peddig a belepesnel elveszo
> >> hullamok okozzak.
> kovetkezeskepp ezeknek sem.
>
>
>   >Es elgondolkodtam a fizikaoraimon tanultakrol.
> En is, ezert latom keptelensegnek a fenti magyarazatot.
>
>
> >Tehat a feny sebessege nem allando ?
> De. Ha valamiben bizhatunk, akkor ez az.
>
>
> >Az lenne a kerdesem, hogy ezek a kutatasok, hogyan allnak ma
> >Magyarorszagon?
> Szeduletes a fejlodes. Csak meg senki sem tudja megmondani, hogy mi is
> ez a egesz tulajdonkeppen.
>
> Vaskalap.
> (Janos)
>
>
>
Alex

Takacs Feri irta:

> A foton nyilvanvaloan kitolti az intenzitaseloszlasnak
> megfeleloen a teret, mivel kepes onmagaval interferalni.
> Ebbol az interferenciabol az is kovetkezik, hogy ez az
> intenzitaseloszlas nem tartozkodasi valoszinuseget jelent.

Miert kovetkezik?
Mi problema van ebben az esetben a tartozkodasi valoszinuseggel
valo leirassal? (A fizikai tartalomtol fuggetlenul.)

> Amikor a foton elnyelodik, akkor valamilyen hatasnak
> meg kell akadalyoznia, hogy a foton mashol, masik atomban is
> elnyelodhessen, ellenkezo esetben egy foton tobb helyen is
> elnyelodne. Ennek a hatasnak az elnyelodes helyen kell
> keletkeznie, es ki kell terjednie a foton altal elfoglalt
> terreszre, amely adott esetben nagyon nagy is lehet. Egy ilyen
> hatasnal felmerul a kerdes, hogy milyen annak sebessege.

Amennyiben (az egesz terre kiterjedo) hullamok szuperpoziciojakent
_irunk le_ reszecskeket, s egy foton (amely talan nincs is :) )
valamely hullam(ok) megfelelo elmozdulasa, akkor tan nincs problema
azzal, hogy a foton 'elnyelodve' egy helyen 'zero idoben' tudassa
mindenki massal: mar nem vagyok.

Udv: Saruga Rudolf