> Felado :  [Hungary]

> A racs elektronjai nyilvan kolcsonhatasba lepnek a racson
> athalado elektronokkal. Esetleg nem ennek a kovetkezmenye az,
> hogy a kiserlet mas eredmenyeket produkal, mint a makroszkopikus
> vilagban megszokottak ?

Ez persze igaz, de nem nagyon fugg ossze a kerdeses jelenseggel.
Az interferencia a resek tavolsagatol es az elektronok hullamhoszatol
(sebesseg hatarozza meg) fugg, fellep ha ket res van es nem tudjuk,
hol megy at az elektron. Nem lep fel, ha csak egy res van, vagy
valami modon merjuk, melyiken megy at az elektron. Ezt nehez 
lenne _egy_ res anyagaval magyarazni.

Sajnos nem tudom, pontosan hogyan, milyen feltetelekkel vegeztek
el a kiserletet, csak megemlitettek annak idejen, hogy az eredeti
fotonos interferenciakiserletet elektronokkal, protonokkal sot
neutronokkal is elvegeztek. Ez utobbit el se tudom kepzelni hogyan...

> Elektronsugarral vegzett kiserletrol van szo, vagy
> maganyos elektronra is ervenyes ?

Darabonkent is megy. A detektalas nehezebbnek latszik, mint
amilyen, mivel az elektronokat lehet gyujtogetni a detektormatrix
feluleten tolteskep formajaban, aztan mikor van eleg, kiolvasni.

> Egyaltalan van e lehetoseg arra, hogy maganyos
> elektronnal efele kiserletet hajtsunk vegre ? Elocsalhato
> valahonnan egyetlen maganyos elektron egy kiserlethez ?

Sima ugy, kis intenzitasu sugar, keves dolog olyan kezes,
mint az elektron. 

> E _keplekeny_ toroid alaku elektron anyagaban terjedo
> hullamjelensegekkel is jellemezheto lehetne bizonyos
> _megengedett_ hullamhosszokon.

Ha egy szemleletes kep kepes vezetni az intuiciot, es az
adott szituacioban ugy viselkedik, hogy a szemleletes 
modell osszhangban van a kiserlettel, akkor a kep nagyon
hasznos lehet. Sajnos nem ismerek olyan szemleletes
kepet, amely _minden_ szituacioban jol korrelal a tenyekkel,
vagy akar csak a matematikai modellel. Ez persze meg nem 
mond sokat, de amennyire tudom senki se ismer ilyet.  :) 

> Befejezesul egy poriasan egyszeru kerdesre keresek valaszt:
> Milyen atlagsebesseggel haladnak az elektronok egy femes
> vezetoben, amikor azt allitjuk villanyaram folyik benne ?
> Egyaltalan merheto ez ?

Merheto, az aram tulajdonkeppen toltes/ido, mas szoval
(db elektron) / ido. A helyzet elegge hasonlo a kerti 
locsolocsohoz. Az elektronok termikus sebessege sokkal
nagyobb, mint az a kis sebesseg, amit egy iranyba tesznek
meg szep lassan, ahogy a vizmolekulak termikus sebessege
is nagyobb altalaban, mint a viz aramlasanak sebessege.
Az atlagos aramlasi sebesseg szamitasahoz a darabszamon
kivul szukseg van meg a resztvevok szamara a drotban, meg
az atmerore, a szamolas pont mint a vizvezeteknel... 
(tehat kell a vezetesi savban tartozkodo elektronok szama)
Emlekeim szerint atlagos esetben cm/sec (!) nagysagrend
adodik. 

Udvozlettel 
    Jozsef

Ui. Kutyarol

Biztos hogy nem _utkozessel_ allt meg az a kocsi?

Ha a kocsi csak fekez de nem utkozik, akkor a helyzet nagyon 
hasonlo ahhoz, mint ha a kutya 1...1,5 m magassagbol a
vezeto nyakaba esne, mivel a a legjobb fekezesnel durvan
1 g lep fel, a kutya nem lassul csak repul, a vezeto meg ezzel
az 1 g-vel nekiugrik. Nekem ez nem tunik nagyon veres
dolognak. Ha torekeny is az ember nyaka, furcsa hogy a
kutya is belepusztult. Nehez elkepzelni, 1,5 m-rol foldre esve
se hiszem hogy komoly baja eshetne... Ha az ov a 
megtorpanaskor pont rosszkor vagja hatra a vezetot szembe
a kutyaval, akkor romolhat a helyzet, de valahogy nekem tul
kicsik ezek a sebessegek a katasztrofahoz.
Hozzatennem, hogy ilyen feltetelek mellett perem vagy 
ilyesmi nem dobhatja meg annyira a kocsihoz kepest
kis sebesseggel indulo kutyat, hogy az nyakmagassagban
landoljon, szepen leesne valahova az elso ules moge!
Persze egy (akkor meg) elo kutya ugrassal is indulhat...

Egesz mas a helyzet, ha a kocsi utkozott is, akkor a vezeto
gyorsulasa hatalmas lehet az ovon logva, es lenyegeben
a kutya a kocsi eredeti sebessegevel kaphatja el az akar 
teljesen allo vezetot. Ez mar akar 20 m-esnel is nagyobb
magassagbol a nyakaba hullo kutyanak felel meg, ami
mar tenyleg durva. Erre rasegithet, hogy a megtorpanasnal
a vezetot az ov vagy a kormany-szelvedo-muszerfal
viszaloki mint a csuzli, szembehaladva a repulo ebbel, ami
a sebessegek osszeadodasa miatt meg rosszabb... 

Fejtamla nelkuli autoban utkozesnel gyakran kutya nelkul
is tornek a nyakak...

Hello !

Kerdesem volna a tudos tarsasaghoz. Nem tudna valaki szerezni nekem
(tehat tud elado hsznaltat, vagy bolt cimet, stb) ilyen villam-gombot?
Tudod, uveg gomb, benne villamok cikaznak, ha odatartod a kezed,
akkor ott osszpontosul. Evekkel ezelott az Automex-nel lattam 2 db-ot,
ra egy hetre meg azt is letagadtak, hogy lattak ilyent :-)) Na jo,
ez nem igaz, azt mondtak hogy Amcsibol jott, majd lesz. Azota nincs.
Ha tudsz, legyszi dobj egy magan Email-t !
Bunny

Kedves Tudomany-olvasók,

Nemrégiben megjelent 1 kérdés a HIV vírus kapcsán:

> Szijjasztok
> Lehet hogy ez a kerdes mar felmerult, de ha egy szunyog
> megcsip es elotte egy AIDS-es emberrel csinalt hasonlot,
> miert allitjak 100% biztonsaggal hogy nem kapom el en is?
> a szunyogokat tovabbra is vadul irtom ;)
>                  ÖccsE

A HIV vírus nem 1 túlélő fajta. Kényes. A külvilágba kerülve nagyon
rövid idő alatt megszűnik létezni. (Nem terjed pl. cseppfertőzéssel
sem.)
A szúnyog sem megfelelő közeg a vírus életben maradásához. Így
adott a válasz a kérdésre.

Minden jót:

Balázs

Tisztelt Erdekeltek!
    Varom fenti temaban tapasztalatok, otletek leirasat, sot ajanlatokat is
talalmanyom gyakorlati megvalositasanak (elso mukodo darab)  lehetosegeire
vonatkozoan.
    A talalmany egyesiti magaban a negyutemu motor gazdasagos, tiszta
mukodeset es a ketutemuek igen egyszeru szerkezeti felepiteset.
    Cime: Resvezerlesu negyutemu belsoegesu robbanomotor. A bejelentes napja
1996. május 20.
    A szabadalmi bejelentes kozzetetelere varhatoan a Szabadalmi Kozlony es
Vedjegyertesito 1998./ 8. szamaban 1998 augusztus 28-an kerul sor.
    Faradozasotokat elore is koszonom, udvozlettel:

   Drexler Tamas
   

   (A legjobb, amit az emberiseg a Fold erdekeben tehet, hogy eltunik rola.)

1 cm3 vezetoben kb. 10e22 elektron van. 1 A/cm2 aramsurusegnel 1.6e19
elektron megy at a feluleten masodpercenkent. A vezeteshez kapcsolodo
atlagsebesseg tehat kb. 1.6e-3 cm/sec. Ez gyakorlatilag elhanyagolhato az
elektronok termikus sebessegehez kepest (homozgas), ami 10e7 cm/sec. Igy
azt mondhatjuk, hogy jo vezetokben az elektronok "nem veszik eszre" a
tererot.
Felvezetokben nagyobb aramsurusegek eseten elofordul, hogy az elektronok
sebessege megkozeliti a termikus hatarsebesseget. 
Janos

 wrote:

>                           Hello listatagok!
>
> Egy  baleset  megoldasanak  matematikai  vagy  fizikai megoldasat keresem.
> A  helyzet a  kovetkezo volt:
> - egy gepkocsi  100 km/h sebesseggel  haladt. Az utasterben  a vezeton
>   kivul  egy kutya  tartozkodott  a  gepkocsi un.  kalaptartojan fekvo
>   helyzetben. A kutya 12 kg. sulyu  volt. Az elso uleseknel a nyakvedo
>   parnakat a vezeto leszerelte.
> - A vezeto egyenes uton elozesbe kezdett, de mivel szembol is elozesbe
>   kezdett  egy gepkocsi  kenytelen volt  a fekre  lepni es  a kormanyt
>   jobbra  rantani. A  manover kovetkezteben  a vezeto  elore dolt es a
>   kutya teljes erovel a nyakcsigojajahoz vagodott. A gepkocsi 62 meter
>   csuszas  utan az  utpatka szelen   megallt es  a motor  lefulladt. A
>   vezeto nyomban eletet vesztette, a  kutya gerinctoressel 2 nap mulva
>   kimult.
> Adatok: a gepkocsi  sebessege a fekezeskor kb. 100-120  km/h; a vezeto
> es a kutya kozotti tavolsag 125 cm; a kutya sullya 12 kg.
> Kerdesem, mennyi volt a kutya altal okozott utkozes ereje.
> Valaszokat elore is koszonve, udvozlettel:
>          Szylvio Tarantella Pasquale

Hali,

a kerdes feltevese nem teljesen korrekt, legalabbis muszaki/elettani
szempontbol. Az ero onmagaban nem okoz problemat, a felulet, amin hat,
az idotartam, stb... , ezekkel egyutt mar igen. Egy otlettel megis hadd
szolgaljak. Meg kell becsulni, mekkora volt az auto lassulasa. Szaraz
uton, jo fekekkel, UTKOZES NELKUL! kb. 8 m/s2-el lehet szamolni. Ez
egeszen durva kozelitessel - legyen fontos most csak a nagysagrend - a
szabadesessel egyezik meg. A kalaptarto es a nyak tavolsagara legfeljebb
2 metert szamolva es feltetelezve, hogy a kutya az auto eredeti
sebessegevel repult tovabb, az utkozesi sebesseg 5.6 m/s, vagyis 20
km/h. Egy 12kg-os kutya, ha 2 meter magasrol raejtik valakinek a
nyakara, szerencsetlen esetben okozhat serulest, plane, ha ijedteben
maga is elore ugrott. A 2 metert azert valasztottam, mert a biztonsagi
ov nyulik az ilyen esetekben.
Az auto esetleges utkozese alapvetoen modositja a kocsi lassulasat, vagy
ha az autoban ulve nezzuk, a kutya "gyorsulasat". Ekkor az erohatas
joval nagyobb lehet!

Holler Gusztav

Engedelmetekkel (8:-)) kikristalyositottam a kutyaugyet,
remelem, elegge meggyozo leszek:

1. feltetelezes:
lassulas:1g  kutyatavolsag 1m  - ez kb. az az eset, amikor a kutyat
                                 1m magassagbol a fejedre ejtik.

2. feltetelezes:
lassulas:3g  kutyatavolsag 1m  - ez haromszor akkora energiat jelent,
                                 mivel az ero haromszor akkora, az ut
                                 meg ugyanannyi. Vagyis ugyanazt a ku-
                                 tyat 3m magasrol ejtik a nyakadba.
Ha a kutya 10 kg tomegu, ez mar nem semmi, kulonosen, ha belegondolsz,
hogy kozben a fejed is 'haromszor nehezebb' lett, s az sem kutya!
(Sajat fejemet kb. 5kg-osnak taksa'lom, van amikor nehezebb...8;-|)
El tudom kepzelni, hogy kello gyakorlas nelkul bizony lehet belole baj!
A kutya sem orul az ilyesminek, es me'g utoljara kinjaban meg is
haraphat!
(A 4g-t hagyjuk meg a FORMA-1-gggyeseknek!)

Nna, ki tud ennel 'plauzibilisebb' e'rvele'st?     Udv:HFeri

Szia,

> Milyen atlagsebesseggel haladnak az elektronok egy femes vezetoben?

Ketfajta sebesseguk van. Az egyik a maganyos elektron sebessege,
amivel pattog az atomtorzsek kozott; szerintem homersekletfuggo.
Am a kerdesed valoszinuleg nem erre vonatkozott, hanem arra, hogy
az elektronok tomege atlagosan mekkora sebesseggel sodrodik. Erre
egy megdobbentoen kis ertek a valasz, ugy remlik << cm/sec.

Udv///Laci

Az ember feje ugy 7kg korul van. Az autohoz a mellkasodon keresztul a 
gerincedet a biztonsagi ov fogja hozza. A fejed, ami szabadon tovabb 
akar roppenni a fekezeskor, a nyakad (izmok+csigolyak) koti ossze az 
autoval egyutt lassulo torzseddel. Igy a velemenyem szerint 
kutya-hatason felul meg a fejed hatasat is figyelembe kell venni.

Olah Sanyi

T. Tudomany !

Szerintem a kutyaval valo utkozes erejenek kiszamitasaban az a 
nehezseg, hogy nem lehet pontosan megragadni azt az idopontot, amikor 
a kutya megkezdte a repulest. Ha a kutyus kicsit letapadt, vagy pl a 
kalaptarto melyedese megfogta, akkor konnyen elofordulhat, hogy az 
utkozes akkor kovetkezett be, mikor a gazdi a kormannyal tortent 
utkozese utan visszavagodott. Ezesetben viszont ket egymassal 
szembemozgo tomeg utkozeserol van szo, ahol a korabban szamolt 
eroertekek sokszorosa is fellephet. Egy embernek egyebkent nem kell 
sok a meghalashoz, ha rossz helyen kapja az utest es nincs ra 
felkeszulve, egesz kis erokkel is " jo" eredmenyt lehet elerni.

Tisztelettel Kegl Tibor