A mult szazad vegen a fizika kezdett egesz szepen allni. A mechanika
mar 200 eve futotta diadalutjat. Az euklideszi geometria mintajara axiomati-
zaltak. Ez lett a masodik egzakt tudomany. Eppen ezert a tobbi fizikai tudo-
manyt is megprobaltak a mechanikara visszavezetni. Minden moge valamilyen
mechanikus kepet kepzeltek. Ez oly annyira jelen volt, hogy meg a filozofia
is megemlekeszik rola. (Mivel muszaj neki.) Ebben a szellemben tortenik meg
a mai napig is a gyermekek oktatasa, es 95% ezt gondolja fizikanak. Sokszor
en is.
	Meg a nagy Maxwell is vaktengelyeket meg egyebeket kepzelt az elktro-
dinamika moge. Sajat szememmel lattam az ilyen iranyu publikacioit. 1899-ben
a kovetkezo "reszlet" problemak vartak csak megoldasra.
	1. a fajho problema
	2. fekete test sugarzasa
	3. szinkepvonalak, spektrumok
	4. az eter fizikai tulajdonsagai.
Az elso haromra a kvantumelmelet adta meg a magyarazatot. En most az utolsoval
foglalkoznek. A feny kettos termeszete (ahogy most nevezzuk) regi problema. A
17. szazad vegen Hooke es foleg Huygens hirdette a feny hullamjelleget. Newton
volt a masik polus a feny reszecske elmeletevel. No azert Newton se volt buta.
Egy helyen o is irja, hogy a feny az egy olyan korpuszkula (reszecske), melynek
vannak periodikus tulajdonsagai is. Mindenesetre tobb mint 100 evig Newtont
kovettek. 
	Hiaba Arisztotelesz utan mar ugy megszoktak, hogy valakit istenkent
kell tisztelni, hogy most muszaj volt Newtont magasztalni az egekig. E tekin-
tely ellen fellepni nyilvan csak egy masik nagy fizikus tudott. Raadasul csakis
egy angol. Young volt ez 1802-ben. Az o nyoman valt uralkodova a feny hullam je
llege (legalabbis Angliaban). (Majd 1926-ban de Broigle tette az egeszet mai 
helyere) Tehat a feny az egy hullam ami 300 000km/s sebesseggel terjed. A 
sebesseget is sikerult megmerni. Romer, Fizeau. Raadasul ez egy tranzverzalis 
hullam. termeszetesen ez a hullam egy kozeg rezgeseikent terjed -- mondtak a 
fizikusok. Igen am, de kiszamoltak e kozeg Young modulusat. Azt kaptak, hogy a 
vasnal millioszor merevebb ez az anyag. De a bolygok vigan ropkodnek benne. 
Vagyis eleg ritka, ha minden ellenallas nelkul lehet benne szaladni. Nos ez a 
furcsa kozeg volt az ETER. (eterhullamai, mondjuk meg most is)
	Gondolkoztam es arra jutottam, hogy a doppler-effektust, es a Michelson
Morley kiserletet ismertnek tetelezem fel. Akik ezeket nem ismerik, azokat
megkerem, hogy nezzenek bele barmely modern fizikai tankonyvbe. En Gamow vagy 
Feymann konyvet ajanlanam (Gamow: Fizika. Feymann es trsi: Mai Fizika).
	A fent emlegetett kiserletbol az kovetkezik, hogy szaladjal bar a 
fennyel szembe az o sebessege c. Szaladhatsz a feny elol, ha megmered a sebes-
seget, ekkor is c-t kapsz. Az egyeduli valtozas a doppler-shift, vagyis a
fenynek magvaltozik a hullamhossza.
	Itt jo, ha megall mindenki egy kicsit. Tessek elgondolkozni rajta,
hogyan lehet ez. Aztan tessek konstatalni, hogy sehogy. De megis igy van!
Mit lehet csinalni. A termeszet nem alkalmazkodik a mi logikankhoz, es nem
koveti a naiv kepeinket.
	Megegyszer! Tapasztalati teny! Barmilyen koordinata rendszerben
csucsulsz is (most maradjunk az inercia rendszereknel, vagyis amelyek nem
gyorsulnak), a feny sebesseget mindig 300 000km/s fogod merni (vakuumban).
	Akkor mindenki gondolkodjon egy napot, es holnap megadom az uj mecha-
nikat, melyet Lorentz, Poincare, Einstein es Minkowski dolgoztak ki.

Horvath Pista

Pista irasanak elso reszebol (o kb. 3 evvel vegzett utanam, de ellen-
orizheto, az en diplomamon 1985 ota szarad a pecset) beugrottak az
egyetemi elmenyek. En nyilvan Lukacs Bela 83-84-es specijet hallgattam,
csak az elso ket alkalommal helyettesitette Karolyhazi Frigyes, mert
Bela valamerre koszalt.

Szabo Laci, anyam, o volt, aki engem ugy felidegesitett amiatt, hogy
egy kukkot sem ertettem abbol, amit mond, persze az evfolyam is igy
volt vele, csak nem szivtak ugy mellre, hanem az en lilasvoros feje-
men kacarasztak.

Az impulzus-lenduletrol, ami Marx Gyorgy talalmanya, annyit, hogy
azert az ujitasokat sem szabad tulzasba vinni. Az emlitett dolgot
meg csak megemesztenem, de mitol lesz a lendules felfoghatobb, mint
az ero. Nyelvi szempontbol sem igazan ertem, miert kell az ero szot
magyaritani. A kocsmaban meg sosem hallottam, hogy az gyoz, baz'meg,
aki a lendulesesebb.

Hidas Pal

Bocsanat, hogy beleutom az orrom olyan vitaba, amiben semmi 
szakfelkeszultsegem nincs.  Kerlek, iteljetek ugy, mint egy laikus 
hozzaszolasat.

Ha jol tudom, a qualitative differencia a romai es az arab szamrendszer 
kozt a zero hasznalata.  Ez az, ami lenyegesen megkonnyitette a matematikai
alapmuveleteket.  (Tizzel osztani, szorozni gyerekjatek; ugyszinten a tiz 
hatvanyaival.)

Masreszt, az arab szamokat, mint Janos ramutatott, ugy lehet irni, hogy a 
helyiertek egy pillantasra ramutat a szam nagysagara.  Ez a zsenialitas 
engedi, hogy az arab szamokat egymas ala irva ossze tudjuk adni, vagy 
kivonni, mig ember legyen a talpan, aki ezt megteszi a romai szamokkal.

Janos a 12-es, azaz a 16-os szamrendszert felsobbrendunek talalja, mint a 
tizest, ami Svajcban, ahol el, pont annyira hasznalnak, mint 
Magyarorszagon.   

Ha amerikai kisdiak lenne es a 12-es (one foot=12 inches) 
3-as (3 feet=1 yard)  16-os (16 ounces=1 pound)  (16 liquid ounces=1 pint)
szisztemaval kellene megbirkoznia, meg azt is tudnia kellene, hogy 
2 pints=1 quart; 4 quarts=1 gallon;  8 quarts(dry)=1 peck;    
4 pecks=1 bushel;  5,280 feet=1760 yards=1 mile es igy tovabb, ad nauseum,  
nem hiszem, hogy javasolna ezeknek a regi, idejet multa egysegeknek a 
tovabbi hasznalatat.  (A Farenheitet nem is emlitem, aminek a skalaja 
32 es 212 kozt fedezi a Celsius 0-100 fokat.)

Mire a szegeny gyerek a fentieket megtanulja, vert izzad.  Emellett 
termeszetesen megtanitjak arra is, hogy a 100-as, azaz ezres mertek 
egysegek a vilag majdnem minden orszagaban hasznalatosak es a ket 
rendszer kozti kulonbseget is tudnia es alkalmaznia kell.  

Tehat jon most a tobbi cirkusz: 1 inch=25 millimeter, 1 yard=.9144 meter; 
1 mile=1.61 kilometer ...  Szegenyek, mire arra kerul 
a sor, hogy valamit meterben vagy kiloban kiszamoljanak, a felelemtol 
reszketnek.  Szerencsere a dollar is 100 reszbol all es az egyszeru 
analogiaval ra lehet oket vezetni, hogy ez semmi nehezseget nem okoz a 
kalkulacioban.  Akkor dobbennek ra, hogy az o rendszeruk milyen 
kacifantos es komplikalt. =:-[[[[

Kanada mar kozel 2 evtizede rajott, hogy a tizes rendszer egyszerubb es 
celszerubb; Ausztralia is csak azokat hasznalja, es, csodak-csodaja, meg 
Anglia is kovette jo peldajukat.  (Ha nem nezunk oda, meg lehet, hogy 
atallnak a jobboldali vezetesre is!!!)

Janos, ha van kedved (es idod,) kerlek, fejtsd ki, hogy az emberisegnek 
miert lenne jobb visszaallitani az archaikus szisztemakat.  En a fent 
emlitett mertekegysegeket teljesen kaotikusnak es illogikusnak talalom a 
modern vilagban.

Udv.,
Martha

On Mon, 3 Apr 1995, ifj. Eroe Janos wrote:

> Elnezest, en ugy tudom, a matematika ugrasszeru fejlodesehez nem a
> tizes szamrendszer hasznalatanak bevezetese jarult hozza a leg-
> jelentekenyebben (amit mar a romaiak megtettek), hanem a szamok
> helyiertekes irasmodja (ami az araboktol jott). Addigra azonban
> mind az arabok, mind pedig az europaiak regen a tizes szamrendszert
> hasznaltak. Pedig a tizenkettessel, vagy - hadd torjon ki belolem
> a digitalis mernok - a tizenhatossal valoszinuleg jobban jartunk
> volna.
> 
> Azt a kijelentest, hogy tizenkettes szamrendszerben nem lehetett
> volna korszeru technologiat kifejleszteni, egyszeruen nem ertem.
> Ugyan mar miert nem ? (leszamitva a binarisan mukodo szamitogepeket)
> 
> Uedv.
> 
> ifj. Eroe Janos
>

Mizsei Janos irja [VITA.0223]:

>Mondjuk, egy bolygokozi utazasra kepes civilizacios hatterrel
>erkezo ertelmes lenyrol nem tudom elkepzelni
>a. hogy a faraonak ekkora mauzoleumot epitsen,
>b. hogy tizenkettes szamrendszert hasznalva kepes legyen
>egy olyan szerkezetet konstrualni, ami jo egy urutazasra,
>c. hogy a szerencsetlen foldi civilizaciot lebeszelje a tizesrol,
>es rabeszelje a tizenkettes szamrendszerre.

Mi lett a fantaziaddal, kedves Janos? ;-)
Foleg a b. ponton akadtam el: ma ugyanis nem csak 10-es, hanem
2, 8 es 16 alapu szamrendszereket is hasznalnak a foldlakok,
hogy urjarmuveket konstrualjanak. Igy, ha pl. egy lenynek
nem 5-5 kinovese van vegtagonkent, hanem 6-6, akkor teljesen
ertheto, hogy matematikai anyanyelvet 12-es szamrendszerben
fogalmazza meg. Ergo: urhajot is 12-es rendszerben konstrual.
Mi ebben a kulonos? Siman elkepzelheto! Hogy a valosagban
letezik-e? Nem tudok rola.
(Bocs, kesobb lattam, masok is reagaltak erre. Meg Te is viszont.)

Tovabb olvasva irasod, latom, hogy nem leteznek parajelensegek.
Az ideillo VITAstilusban: Ezt melyik szaklapban bizonyitottak be?
Ha nem adod meg a szerzok e-mail cimet, nem hiszem am el ;-).

Tobbeknek is:
360 fokrol nekem ohatatlanul a 365 nap jut eszembe lehetseges
magyarazatkent. 2%-nal kisebb hibaval!
A 12-rol meg az, hogy 28*13=354, de a 13 az szerencsetlen szam,
maradjunk csak a 12 honapnal! Es igy is lett. Csak az a szerencsetlen
Hold nem lett ertesitve, helyette amerikai zaszlot tuztek a
sajtkepebe.

Voros Hip Miklos irja [VITA.0227]:
>Nehany hete rajottem, hogy ket kezemen el tudok szamolni 1023-ig.
>Ha megtanulnam, hogyan hajtsam be felig az egyik ujjamat, mikozben a tobbi
>vagy teljesen nyitva van vagy teljesen csukva, me'g [3*2^10-1]-ig is el
>tudnek szamolni.  Ez nagyon izgalmas.

Kerlek szepen, az semmi! En a huvelykujjam hajlitasaval, azaz a masodik
es harmadik ujjpercem szogenek folytonos valtoztatasaval, az igy letrejott
negyedkort teljes korre transzformalva, majd azt inverz-Riemann-korrel
R^1-be vegtelen pontosan +/- vegtelenig tudok szamolni, sot, ha csatolom
hozza az elso es masodik ujjperc szogebol kepzett R^1-et is, akkor
[hangulatom szerint] R^2-ben vagy C^1-ben is tudok szamolni. Es ezt egy 
ujjon! Kicsit meg gyakorlom, es hamarosan R^28-ban fogok csak a ket kezemmel
szamolni [vagy C^14-ben, stb.], egyeb testreszeimet most nem is kell bevetni.

Udv
Attila

Zoltannak: mi az hogy antropo... ?, es hogy jon ez a szamitogepekhez ?

A jel/zaj viszonyokat eleg eros torvenyek "szabalyozzak". 
Ebbol kovetkezik, hogy hibatlanul mukodo, nagyon pontos 
szamitogep csak digitalis lehet, megpedig olyan, amely
nem dolgozhat tul sok szinttel, tehat celszeruen binaris. 

Helyiertek: valoban egyik donto eleme a praktikussagnak. 
Tul azon, hogy egyszerusiti az irasmodot, arra is 
kenyszerit, hogy egyszerre csak egyfele szamrendszert
hasznaljunk. Az idot tekintve ma is fennmaradt a logikatlan
365 nap, 24 ora, 60 perc, 60 masodperc, 100 szazadmasodperc,
(bocs, innet lefele mar logikus) beosztas. 

Janos

Fido-From: Balog Pal, 371/3

Faary Endre i1rja Horvath Pistanak :

 FE> a 47.74 fok szinuszaban a PI erteke latszik a masodik tizedesjegytol,
 FE> es punktum. Egyebkent ha valaki nem hinne el, hogy ismered a

Megvila1gi1tana1d, mire gondolsz? sin(47.74) a sza1molo1ge1pem szerint
0.740100766 E1n nem la1tok semmi hasonlo1sa1got a pi-hez. Egye1bke1nt
sem e1rtem, hogy mi lenne, ha a 2. tizedesto3l la1tna1l pa1r hasonlo1
jegyet.

 FE> sinusfuggvenyt, ugy tudod bebizonyitani, hogy ismered, hogy feltuntetsz
 FE> csomo 47.74 fokod szoget, mert sin 47.74 = 0.74, ami kisse feltuno. Ezt

Mi ezen a feltu3no3? Me1g ha eltekintu2nk is atto1l, hogy a tizes
sza1mrendszer ugye ad-hoc va1laszta1s, a 47.74 meg ugye fokban
e1rtendo3, ami szinte1n megleheto3sen o2nke1nyes, engem egy pillanatra
nem hatna meg, hogy tala1lunk ke1wt olyan sza1mot, melyek feli1ra1sa1ban
van i1rd e1s mondd ketto3 darab azonos jegy. De egye1bke1nt 0-90 fokig
minden e1rte1khez tudok neked olyan tizedeseket sza1molni, hogy a
szinusz a fentiek szerint a to2rtre1szben megegyezzen.

 FE> tettek a Mars vulkanjainak epitoi is tobbek kozt, azaz ezzel kozoltek,
 FE> hogy ismerik a szinuszfuggvenyt is. E szoget egyebkent valakik

Ha1t e1n a helyu2kben inka1bb szinuszgo2rbe-alakba rendezte volna azokat
a vulka1nokat, az valahogy la1tva1nyosabb e1s meggyo3zo3bb. Meg pa1rat
szaba1lyos si1kidomokat alkotando1. ;-))

 FE> elhelyeztek csomoszor az Abu Sir-i piramisok elhelyezkedesei koze is,
 FE> mint ahogy mas marsi tavolsagnak megfelelo erteket is. Cafolhatatlan
 FE> teny ezenkivul az is, hogy a piramisokat nem epithettek ugy, ahogy az
 FE> altalanos iskolaban tanultuk. Ugyanis egy piramisban 2500000 tomb
 FE> talalhato, ha naponta 10-et beraknak, akkor mar megeroltettek magukat.

Ja, hogy te ca1folhatatlanul megsza1moltad a berakott darabokat e1pi1te1s
ko2zben... ;)

 FE> Ez viszont azt jelenti, hogy 250000 napig kell epiteni = 664 ev. Eddig

Vagy ha a kiindulo1 adatban elne1zzte1l egy nulluska1t, 66 ;)

 FE> viszont mindenki azt allitotta, hogy 20 evig epultek.Ez 7300 nap, ami
 FE> 308 kotomb naponta. 12 oras munkaidovel szamolva ez 26 kotomb orankent,
 FE> ami az allitolagos rampakon huzva 260m / ora sebesseggel kellett
 FE> haladjanak. Ez viszont a tombok sulyat nezve nemhogy lehetetlen, de

Ele1g e1rdekes okfejte1s. Vajon hogy ko2vetkezik a to2mbo2k sza1ma1bo1l
azok sebesse1ge?

 FE> fizikai keptelenseg. Nem, barataim, ezeket nem az okori egyiptomiak
 FE> epitettek. F.E.

A holdbo1l pottyantak le a fa1rao1 parancsa1ra. Minden fa1rao1nak volt
egy ilyen egyszer-haszna1latos vara1zsige1je, hogy summon piremide. ;-)

Pasa

 .. Always store beer in a dark place
--- Blue Wave/Max v2.12 [NR]