1. |
Re: Nyelvek (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
2. |
legyek a csillar alatt (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
3. |
nyelvek (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
4. |
Re:szortyogos teafozo (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
5. |
Fuzios reaktor (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
6. |
u"rdro'ta'ram (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
7. |
relativitaselmelet (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: Relativitas feladat (mind) |
58 sor |
(cikkei) |
9. |
Fuzio (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Nyelvek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tudosok!
Laszlo kerte, hogy mondjam el a 228. szamban kozolt grafikon eredetet.
Nos, ez a gyenge pontja a dolognak... :) Az adatokat ugyanis magam
gyujtottem ossze, mindenfele nyelvtudomanyi konyvekbol, irasokbol, ma mar
reprodukalhatatlan forrasokbol. Az adatbazis megbizhatosaga tehat
elismerten ketseges. Ez nemcsak rajtam mulott: sokszor talalkoztam
ellentmondo adatokkal, talalomra kellett valasztanom, melyiknek adjak hitelt.
A lista 1024 nyelvet tartalmaz, rokonsag szerint csoportositva - mint az
emlitett grafikon, de rajz nelkul -, kozuluk 190 hovatartozasat nem
ismerem. A Kisokos nevu public domain adatbazisban talalhato, amit magam
allitottam ossze - es bovitek rendszeresen -, ez kulonfele temakorokben
tartalmaz adatokat, a nyelveszet csak egy kozuluk. A Kisokos merete
jelenleg fel mega tomoritve, de persze ha valakit csak az emlitett NYELVEK
file erdekel, kerheti azt. Csak 18 K. Mivel a Kisokos egyelore nem erheto
el online, tolem kell kerni.
Ja igen, a fentiek reklamnak is felfoghatok... :)
Lang Attila D.
(latom az ekezeteket)
|
+ - | legyek a csillar alatt (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Lajos irja Japanbol, hogy:
"lehet megfigyelni ezt a viselkedesformajukat. A tiszas kozepen,
nagyjabol egyen
letes
tavolsagra a faktol korbe korbe cikaznak. Egyebkent a meheknek is van
ilyen gyu
lekezo helyuk.
Ha nem tevedek akkor ez a parvalasztashoz szukseges ko:rzo" - korzo a
szamukra.
Lehet arrol tudni valamit, hogy miert pont a leheto legtavolabb minden
objektumtol? A muslicak is szeretnek felhot jatszani, de ok ugy tudom,
nem valogatosak a tancparkett helyet illetoen.
Szoval parvalasztas zajlik korozes kozben. Hogy mik tortennek a
szobamban, es en meg csak nem is tudok rola! ;)
Koszi a valaszt.
Sziasztok!
Sanyi
|
+ - | nyelvek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Ui. Kozben olvastam Janos cikket a 228. szamban. Nem, Janos, az azsiai
>nyelvek nem mind rokonok, eleg sok nyelvcsaladba tartoznak: urali, altaji,
>sino-tibeti, dravida, indoeuropai stb.
Igen. En is ismerem ezt a felosztast.
Azt hiszem, ha pontosabban akarnek fogalmazni, akkor nagyon hatarozatlannak
kell lennem: a fenti nyelvcsaladok egyes elemei esetleg olyan tavol is
lehetnek egymastol, amire nem igazan jogos rokonsag szo hasznalata.
Vegulis a fo es legerdekesebb kerdes, hogy vajon egyetlen osnyelve volt-e
az emberi populacionak, vagy tobb, egymastol fuggetlenul kialakult osnyelve ?
Mit gondoltok errol ?
Janos
|
+ - | Re:szortyogos teafozo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Nehany eve elterjedtek itthon (is) azok a tea/kavefozok, ...
>...
>akkor mitol megy fel bennuk a pumpa, vagyis mitol nyomodik
____________________
| __________________ |
| | ||
| | | | \ /
| | | | \ /
| | | | \ /
|~| |~~~~~~~~~| ||
| | | |
| | | A | |
| | | | V
| | | B | TEA
| | --|-_|_-|--
| |___| |
|________C__|
Elmeletem a Teafozesre :)
Kezdetben vala a viz az 'A' tartalyban, ami 'B' nyilason at
befolyhat a 'C' tartalyba. 'C' es a hozza tartozo felvezeto (nem
fe'lvezeto, csak felfele vezeto :) cso terfogata kicsiny. A 'C'-ben
levo folyadekot melegitjuk, ami hamar felforr, es a kepzodo goz
hatasara a 'B'-nel levo szelep felemelkedik es bezar. A 'C'-ben levo
folyadek egy resze gozze alakul, es a baloldali keskeny csovon at
felnyomja a benne levo folyadekot a tolcser folotti kifolyoba
(poffen). A folyadek es goz tavoztaval megszunik a tulnyomas 'C'-ben,
es a 'B' szelep leesik, szabad utat engedve a folyadeknak, hogy
'A'-bol ismet feltoltse 'C'-t (szortyog). Es innen az egesz folyamat
ismetlodik.
Ez am a tudomany!
Udv Toto
|
+ - | Fuzios reaktor (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> > Van a fuzios reaktoroknak valami kiszamithato parametere. Sajnos mar a
Ajaj, baromi sok van neki...
> > nevere sem emlekszem. Nos ha ez a parameter eler egy erteket, akkor
> > nyert ugyunk van. Lehet, hogy ez a szam eppen azt mondja meg, hogy
> > mennyi energia termelodik a bepumpalt energiaban merve. Ugyanis ezekbe
Ez a Lawson kriterium, ami azt mondja meg, hogy a pozitiv energiamerlegu
reakcio beindulasahoz a plazma surusegenek, homersekletenek es az
osszetartasi idonek a szorzata mekkora kell legyen.
> > Mint mondottam van egy szam ami azt mondja meg, hogy a bevitt
> > energianak hanyszorosat adja le a reaktor. Ha ez a szam nagyobb mint 1
> > akkor OK. Beindult a termeles. Muhinnak a 80-as evekben irott konyveben
Itt valoszinuleg a fisszios reaktor kritikussagaval kutyulod a dolgot,
az az, aminek 1-nel nagyobbnak kell lenni a lancreakcio beindulasahoz.
Fuziot amugy viszonylag egyszeruen lehet csinalni - mondjuk ket deuterium
nyalab utkoztetesevel - de ebbol nem lehet a gyorsitashoz szuksegesnel
tobb energiat kivenni. Regebben valoban nagy volt az optimizmus a reaktor
megvalositasat illetoen, de a joslatok nem valtak be. Komoly technikai
nehezsegeket kell lekuzdeni, es a kutatasokat sem finanszirozzak tul. Ez
persze csak azon mulik, hogy az illetekesek mennyire itelik szukosnek az
alternativ energiaforrasokat. Ha igazan kellene, akkor fel lehetne
porgetni az esemenyeket, de miutan a szukseg meg nem olyan egeto, szepen
csendben folyik a kutatas.
> Szerintem lesz ez meg tobb is, fogunk meg tiltakozni, hogy ne kies
> otthonunk melle epitsek az elso magyar fuzios eromuvet...
Aztan miert ne? Mondjuk ha a gozgep felrobban, az nem kellemes, de
egyebirant megszaladni nem tud, es mas igazan komoly problema sincs vele.
Vagy csak az ismeretlen ellen helybol tiltakozni kell?
|
+ - | u"rdro'ta'ram (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Termeszetesen nem a fold magneses tereben mozgo vezetoben indukalt aramot
akarjak megcsapolni. Azt egyetlen szal drottal nem is lehetne (egy vezeto
hurkot kellene kialakitani, aminek a keresztmetszetenek a magneses terre
meroleges vetuletevel aranyos az indulkalt feszultseg. De mint HFeri irja,
ez igencsak draga modja az energiatermelesnek, inkabb azert visznek fel
tartalek benzint, hogy a zurhajok sajat fekezodeset kompenzaljak es palyan
tudjak tartani amig csak lehet.
A nasa raklapjairol leszedheto nem tul konzisztens (az atlag amerikai ujsag-
ironak szolo sajtotajekoztato szintje) informaciok szerint az ionoszferat
szerettek volna megcsapolni. A tervek szerint tartosan a 5-10 kilowattnyi
teljesitmeny nyerheto ebbol.
Udv///Laci
|
+ - | relativitaselmelet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tudosok,
Na usse ko! Irok valami relativitaselmeleti osszefoglalot.
Remelem a relativitas utan kerdezoskodok meg itt vannak a listan.
Azert proba keppen megkerdezem, hanyan tartanak igenyt irasaimra.
Ha nem lesz legalabb 3 fo, akkor inkabb bele se kezdek. Kerem
tehat az erdeklodoket, hogy irjanak a cimemre. Olyanok is irhatnanak,
akik hajlandok a munkaban segiteni.
Azert irtam 3-at, mert tapasztalat szerint haromnal tobb
embert eleg nehez a HIXen mozgositani. A harom mar igen komoly
erdeklodest mutat. Aztan, hogy hany olyan emberke van akit erdekel
csak nem ir, azt nem lehet tudni.
Eloszor is. Tessek szepen elolvasni nehany konyvet. Ajanlanam
amiket en ismerek.
A. Einstein: A specialis es altalanos relativitas elmelete.
szep kicsike es vekonyka konyv. Kozepiskolas matek tudas eleg hozza.
G. Gamow: Fizika. Ez mar fizika konyv, de meg mindig
kozepiskolasoknak.
R. Feynman et. al: Mai Fizika. A II. kotetben van a specrel.
szepen erthetoen elmagyarazza o is.
Aztan meg van 100 mas konyv is.
A spec.rel. kurzust 4 reszesre tervezem. Meg nem dontottem
el, hogy naponta vagy ket naponta kuldom oket. Lehet, hogy ket
naponta fogom, mert biztos lesznek kerdesek, kiegeszitesek.
Aztan johet az alt.rel. es a kozmologia. Persze ahhoz,
majd meg kell tanulni a gorbevonalu koordinatarendszereket, metrikus
tenzort, stb. Illetve nem art tudni derivalni es diff.egyenletekkel
banni.
Horvath Pista
|
+ - | Re: Relativitas feladat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
wrote:
>
> Helo mindenki!
>
> Egy feladatsorban talalkoztam a kovetkezo peldaval:
> "A Csillagok Haboruja cimu filben eppen egy urcsata kellos kozepen
> vagyunk. Az ellenseges A es B urhajok relativisztikus sebesseggel haladnak
> el egymas mellett ellentetes iranyban. (Az egyszeruseg kedveert tegyuk
> fel, hogy a ket urhajo egyforma hosszu.) Az A urhajo parancsnoka a
> kovetkezo utasitast adja: az A urhajo vegen levo a haladasi iranyra
> merolegesen (a B urhajo mozgasegyenese fele) beallitott agyut pontosan
> akkor sussek el, amikor az A urhajo orra a B urhajo vegehez er. Az A
> urhajo legenysege szerint ez rossz taktika, hiszen a hosszkontrakcio miatt
> B urhajo megrovidul, igy a lovedek a B urhajo orra elott fog elmenni.
> Ezzel szemben a B urhajo legenysege szerint ez okos (es szamukra vegzetes)
> taktika, hiszen szerintuk A urhajo fog megrovidulni, igy a lovedek eppen
> telibetalalja a B urhajot. Kinek van igaza? Magyarazza el pontosan a
> paradoxon feloldasat!"
Szerintem az A legenysegnek van igaza, vagyis a parancsnok
hulye, de legalabbis hianyzott azon az oran, amikor az
egyidejuseget tanitottak... :) (Hasonloan a B legenyseghez.)
A fenti pelda a vonatos szemleltetessel teljesen analog.
Ket, egymashoz kepest nagy sebesseggel halado rendszerben
bekovetkezo esemenyekrol szeretnenk mondani valamit.
Az egyik esemeny az, amikor az A urhajo orra egyvonalban
van a B urhajo vegevel. A masik esemeny az agyu elsutese
az A urhajo vegenel. Az A rendszerben ez a ket esemeny
egyidoben zajlik, mert igy szol a parancs... helyesebben
az agyu elsuteset idozitik ugy, hogy egybeessen az urhajok
fent leirt talalkozasaval. A B rendszerben viszont a fenti
ket esemeny nem jatszodhat le egyidoben. Ok ertelemszeruen
az agyu elsuteset joval elobb erzekelik, mint a ket urhajo
vegeinek talalkozasat es emiatt meg is usszak a kalandot.
Nem art viszont tisztazni, milyen sebessegu lovedekkel
tuzelnek, milyen tavolsagra haladnak el egymas mellett,
pontosabb szamitashoz ezek kellenek, mert lassu lovedekkel
azert el lehet trafalni a masik hajot...
Azt is tartsuk eszben, hogy bar a ket esemeny kozott
lehet osszefugges, de valoszinuleg nem ok-okozati. Ha
megis, ebben az esetben nem art ismerni az urhajok
egymashoz viszonyitott sebesseget.
> Hat ez volna a nagy kerdes. Kerlek segitsetek, mert csutortokon
> (HOLNAP) ZH-t irunk belolle! Ha magan-emilben is elkuldenetek,
> talan meg idoben ideerne. Rajtatok mulik az egesz csoport sorsa!
> Elorre is koszi.
>
> Abi
Remelem, nem ezen mulott a csoport erdemjegye, nagyon
sajnalom a kesest! :(
Bizom benne, hogy nehanyan csak raleltetek a megoldasra.
Ellenkezo esetben, mint a B urhajo legenysegenek, lesz
egy csomo felesleges gondotok. :)
Udv:
Ivan
|
+ - | Fuzio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Rendelkezik-e valaki bovebb informacioanyagrol arrol hogy mikor valik
> valosagga a fuzios energiaforras felhasznalasa az ember szamara? Ha jol
> tudom ettol varjak a jovo ENERGIAszuksegletek kielegiteset. Vajon hol
> tartanak a fejlesztesek ?
Valamelyik kozelmultbeli Science-ben irtak: az ITER
tokamakja elerte az 0.5 factort, tehat a plazma hevites
energiajanak felet kellett csak kivulrol bevinni a tobbi
benntrol jott azaz, a fuzibol felszabadulo energia
sozlgaltatja.
Egyebkent ahogynovelik a tricium mennyiseget a plazmaban,
sokat fog meg javulni a haytkenysag, mivel eddig deuteriummal
etettek a rendszert hogy kimeljek a radioaktiv sugarzastol.
Tehat nem igaz hogy fuzio nem termel radioaktivitast, csak
konnyebben kezelheto fajtakat.
Most "kiegetik" az ITERT, megengedik hogy feltoltodjon
radioaktivitassal mivlea hasznos elettartamanak a vege fele jar.
Egyekent a cikk optimista hogy hamarosan elerik kritikus szintet es a
Tokamakbanannyi fuzios energia zabadul fel amennyit be kell taplalni.
Lassan es bizonytalanul halad elore a fuzi ugye, mivel a Tokamakos
masinak amik eddig a legsikeresebb technologiat jelentettek allitolag a
legkevesbe alkalmasak nagyuzemi energiatermelesre.
Erdekes kerdes lehet hogy mmennyi hoszennyezest
produkalnanak ezek a reaktorok, milyenhatekonysag mellet
mennyi energiat termelhetunk es halsznalhatunk fel a foldon
annelkul hogy tulsagosan felfutenenk (majdan) a kornyezetet.
Blajos
|
|