Udv,

Aki csak 5-9% hasznal,az a maradekot vetesse ki, hiszen folosleges...

Az embernel is vannak elore behuzalozott palyak amit nem tud plasztikusan
ujraepiteni az idegrendszere... Ennek nem sok koze van az alkalmazkodashoz.
Morphogen anyagok gradiense szabja meg mi mivel legyen osszekapcsolva (meg a
palya is igy van jelolve). Ez viszont csak a fejlodes egy bizonyos
szakaszaban mukodik. Kesobb mar nem mindig tud a helyere visszanoni az axon
(lasd gerincserultek...)
Az viszont igaz, hogy az alacsonyrendueknel tenyleg nem nagyon lehet
tanulast talalni (elore huzalozottt viselkedesek vannak):
A mehecske, legy 100x is nekirepul az uvegnek, a darazs ujrakezdi a preda
elasasat (stereotip viselkedes), es a beka is rakap a nylonzacskora tizszer
egymas utan (ezt kiprobaltam: olyan mint egy buta automata...)

Ha olyan hasznos a klinikai halal akkor miert nem hal meg az ember egy
kicsit gyakrabban? Mondjuk orankent egy-ket percre es akkor a masok
gondolatait beszed nelkul is ki lehetne hallgatni, a kulonbozo termeszeti
veszelyeket is elore lathatna az ember stb. Ez nagyon nem terheli meg a
szervezetet, csak a lelek lesz megmozgatva...
Amugy mi az a klinikai halalban amire a lelek kiugrik (illetve visszater)?
>elkezdesz érdeklődni a téma iránt. Ha jól vettem ki az eddigi írásaidból,
>akkor racionális bizonyítékokra vágysz minden kérdést illetően, amivel
>találkozol. Keresd a paramókusok társaságát, ha a téma érdekel, és utána
>vonj csak le következtetéseket, de itt is vigyázni kell, mert akadnak
>csalók is!
De az islehet, hogy csak csalok vannak!  :-(
Az aluljaroban pl. kinaltak nekem egy aranyorat egy ezresert: Valamiert nem
volt kedvem megvenni :-) !...
Laci

On Mon, 2002-12-02 at 18:53, tsandor--nextra.ro wrote:
> - honnan tudta, hogy az idegek pontosan az eredeti elrendezes 
> szerint regeneralodtak ?        

A cikk szerint ezt az allitast abbol a tenybol vonta le
kovetkezteteskent hogy a beka elore ment mikor a hata moge raktak
csaletket. Igy indokolja: "Ez azt jelenti hogy ujranove, a retina
neuronjai pontosan ugyanugy kabelezodtek vissza mint az operacio elott
voltak: az 'elolrol' jovo informacio az agykereg egy adott zonajara van
vetitve amelyet az elvagott optikai idegek ujrakolonizaltak. Ez a zona a
[z egyed]fejlodes soran olyan modon kabelezodott hogy az 'elore'
latasnak feleljen meg. Akkor is ha a szem hatra van forditva, az allat
azt 'hiszi' hogy elore lat. Ez azt mutatja hogy a vizualis tapasztalat
nem modositja a retina neuronjai vetito-terkepet, ezek az idegsejtek az
optikai halonak mindig ugyanarra a pontjara vetitodnek, fuggetlenul a
szem altal kapott informaciotol. A vetito-terkepek a[z egyed]fejlodes
vegen befagyasztodnak." (Elnezest a nagyon durva forditasert.) Egyebkent
azota mar sokkal precizebben tudjak hogy a neuronok milyen modon hozzak
letre a halot (miert megy arrafele amerre, mikent donti el hogy na, en
ehhez a masik neuronhoz akarok csatlakozni; de ugye nem baj ha nem
forditom la a tobb oldalt?:). Azt is hogy peldaul ha egy macskanak
befolyasolni akarjak hogy az agy melyik szembol jovo ingerekre figyel
jobban, szuletese utan az elso 3 hetben kell becsukva tartani a masik
szemet. Ha kesobb csinaljak, semmi fiziologiai hatassal nem lesz.

Valo igaz hogy ez a fiziologiai reszerol szol a dolognak. Viszont sehol
nem irja hogy a beka hozzaszokott volna az uj szemehez, marpedig ez egy
olyan fontos dolog hogy megemlitenek valahol (a neten is rakerestem).

> Egy atvagott idegkoteg hogyan regeneralodik? 

Nem tudom, de pont ez a jo a bekaban hogy regeneralodik:)

> Az illeszteseknel osszeforr vagy az atvagott nyulvany egyik vege 
> elhal, a masik (az idegsejt feloli) vege pedig visszano az eredeti 
> helyre? 

Ajjaj. Ennek a forditasa meghalad: "a sertett retina ganglionaris(?)
sejtjeinek az axonjai par het alatt ujranonek es ujra csatlakoznak a
cel-neuronjaikhoz az optikai haloban, visszaallitva ezaltal az eredeti
latast". Tehat nem osszeforr, ujrano (es pont oda no ahova azelott volt,
ahelyett hogy oda none ahova az uj helyzet szerint "kene" vagy
veletlenszeruen kovalyogna).

> Az altalam leirt "fejreall-talpraall" kiserletet filmeztek es a tobb napi 
> filmanyagbol mutattak be reszleteket. 
> Ettol persze meg lehetett csalas is. :-))

Lehet hogy mas a magyarazat: talan az emberi agy mar eleg fejlett ahhoz
hogy "felsobb szinten" (=interpretacio szintjen) regeneralodjon, ha mar
elveszitette a fizikai regeneralodas kepesseget... Meg egy lehetoseg: az
illeto (fel)tudatosan alkalmazkodott. Ha a haverek sokat szorakoznak
azzal hogy a bal valladra csapnak mikor jobbrol keszulnek hozzad szolni,
egy ido utan jobbra fogsz fordulni ha a bal valladat utik meg.

Udv, Sandor
PS. A neten a Roger Sperry frog szavakra rakeresve sok info talalhato.

On Mon, 2002-12-02 at 10:23, mizsei--eet.bme.hu wrote:
> > Ettol meg elvileg az ember kepes lehetne ra, de altalaban mi meg kevesbe
> > tudunk alkalmazkodni mint az alsobbrendu lenyek...
> Nem forditva? Azaltal, hogy tudatosan befolyasoljuk a kornyezetet.
> Nincs a foldon megegy faj, ami annyira eltero korulmenyek (sarkvidek,
> Afrika) kozott egyforman megel.

Elnezest, tul pongyolan fogalmaztam, fiziologiai (es egyedi)
alkalmazkodasrol/regeneralodasrol beszeltem... Abban meg egyelore a
foldigiliszta meg a beka jobban all, meg akkor is ha megfagynanak az
antarktiszon:)

Udv, Sandor

Szuksegem lenne Stephen Hawking-tol "Az ido rovid tortenete"
cimu konyvre.
Ha tudtok egy helyet ahonnan le lehetne tolteni, akkor kerlek
irjatok meg, mert ahol lakom, ott nem lehet megkapni egy
uzletben sem.
Elore is koszonom!

Z, 
> c helyett. Rendben, de ami c-vel terjed, annak szamara az Univerzumban 
> nincsenek tavolsagok utiranyban, tehat a feny szamara vegtelen 
> a sajat sebessege. 
Nicsak....
Akkor viszont nulla ideig utazik. 
Akkor viszont nincs is. 
:-)
J.

Hali Janos, Zoli!
    
<barna=polygon.hu> írta "Re: ismet tavmaszirozas" témában:
(2002. december 3.)

>>A mozgasi energia csokkenese
>>(pl. az arapaly surlodas okozta disszipacio miatt) egyertelmuen a
>>palya sugaranak _csokkeneset_ okozza,
> Azt akarod ezzel mondani, hogy kozelebbi palyan kisebb, tavolabbin
> nagyobb a mozgasi energia? Ez nincs igy, egyszeruen ki lehet
> szamolni.
 Nem ezt mondtam. Ha a mozgasi energia csokken, a keringo test elkezd
"sullyedni", mert a centripetalis ero kisebb lesz, mint a gravitacio
vonzo ereje. A sullyedes soran helyzeti energia konvertalodik mozgasi
energiava, ezert a test gyorsul addig, amig a centripetalis ero ujra
egyenlo nem lesz az eredeti, magasabb palyahoz kepest erosebb
gravitacios vonzassal. Tehat egy magasabb palyan torteno fekezes
kovetkezmenye alacsonyabb palya, de nagyobb sebesseg lesz.

> Azt azert nem hiszem hogy ha egy muholdat elkezdek lassitani akkor
> az tavolabbi palyara kerul, inkabb lezuhan.
 Hat ez bezony igy van:)

> Hogy a Hold miert megy megis tavolabb azt nem tudom. Ezt valaki
> elmagyarazhatna nekem is.
 Amint mar irtam: a Fold a forgasi energiaja rovasara gyorsitja a
Holdat. Az elobbi peldaddal: ha egy muholdat raketaval gyorsitanak,
magasabb palyara kerul, ahol kisebb lesz a sebessege, mert a mozgasi
energia egy resze helyzeti energiava alakult.

<zsandor=chemres.hu> irta:

> Itt eppen forditott a helyzet - novekszik a palya sugara, igy
> csokken a keringesi sebesseg. 
 Eppen ez benne a paradoxon:) Ha az osszes mechaikai energia
mennyisege allando, akkor a palya sugara es a sebesseg csak ciklikusan
valtozhat, pl. elliptikus palya eseten, mert a helyzeti es mozgasi
energiak csak egymas rovasara valtozhatnak. Viszont ha kulso forrasbol
noveljuk a mozgasi energiat, akkor nincs zart ciklus, zart palya, a
keringo test "emelkedik".

> A rendszer szumma E-je egyertelmuen csokken.
 Ezt senki nem vitatta.

> En nem mernek megeskudni arra, hogy a csokkenest teljes egeszeben
> csak a Fold "szenvedi" el, a Hold pedig pozitiv merleggel zarna.
 Most hogy mondod, mar en sem. Mert a Hold tavolodasanak tenyebol csak
az kovetkezik, hogy mozgasi es helyzeti energiajanak osszege
novekszik. Viszont mivel forgasi sebessege gravitaciosan kotott, a
keringesi sebesseg csokkenese miatt a forgas sebessege is csokken. A
pontos merleget tenyleg ki kene szamolni, de ehhez en keves vagyok.

                                                          Kibuc

Hello Marcus

>>>Teljes napfogyatkozaskor
+Szerintem valtozoan kitakar a koronabol is, nana'.

>>>Dagaly allitolag azert van, mert a Hold vonzza az oceanok vizet.
+Nem egyszeruen odavonzza a vizet, hanem a tuloldalon is pupos lesz,
mert torzul a terido. Weyl meg Ricci tenzorok, de nehogy megkerdezd, mik
azok :)

Sanyi

Meghalt Marx György professzor.

Tőle tanultuk meg, hogy a fizika szép, a világ érdekes,
hogy vár a Tau Ceti népe,
a marslakók viszont köztünk járnak,
hogy a természettudomány nagy kaland, intellektuális kihívás,
egyben izgalmas játék,
hogy tudni jó, és tanítani érdemes.

Nyugodjon békében.

dgy

Kedves Janos!
Kibuccal ellentetben Neked van igazad. Lasd meg Kibucnak
irt valaszomat a #2025-ben. A Foldon a 24 oras tengelykoruli
forgas miatt a Holdhoz viszonyitva "elorefuto" dagalyhullam
"gyorsitja" a Holdat. Csakhogy ez a "gyorsitas" nem a Hold
keruleti sebesseget noveli, hanem tavolabbi palyara allitja a
Holdat. Igy a Hold potencialis energiaja novekszik, mikozben
tenylegesen csokken a keruleti sebessege es ezzel a mozgasi
energiaja. Forditott esetben pl. a MIR lehozatalanal - lassitani
kellett az urallomast (fekezo raketa(k) begyujtasaval). De ezzel
valojaban a MIR potencialis energiajat csokkentettek es az egy
belsobb (szukulo) palyan gyorsulo sebesseggel zuhant le.
Ez a jelenseg az amit egimechanikai paradoxonnak neveznek,
mert a jozan paraszti esz alapjan - ha valamit gyorsitunk az
gyorsulni fog es forditva: ha lassitunk akkor lassulni fog.
Nos a muholdak, holdak eppen ellenkezoleg viselkednek.
De ez tokeletesen osszhangban van a gravitacio torvenyeivel.
Lasd sajat hozzavetoleges szamitasaidat. Osszefoglalva es a
kerdesedre valaszolva a Hold azert tavolodik mert az eloresieto
dagalyhullam "gyorsitja" (nem fekezi), de ezzel nem a keruleti
sebesseget noveli hanem a helyzeti energiajat, igy kulsobb
palyara kerulve csokken a keruleti sebessege. Udv: S. Zoli

ENERGIA,VASKALAP ES RELATIVITAS
Sarkadi Dezso E-mail: 
Szervusztok! Mizsei Janos elmondta az energiarol a velemenyet, en is elmondtam 
es most is mondom.
Janos irja:  < Elterjedt eljaras az altudomanyos irodalomban, hogy a nem konzer
vativ tereket bekeverve az egyszerubb olvasot megzavarjak a torveny latszolagos
cafolataval. Az energiamegmaradas nem konzervativ eroterekre is ervenyes. Ekkor
 az eroteret kelto objektum energiajanak rovasara nyerunk a terbol energiat.>
1./ Konzervativ eroterekben a mechanikai energia biztosan megmarad. Ez az allit
as nem zarja ki, hogy nem- konzervativ terekben megmaradhasson az energia. Tula
jdonkeppen a nem-konzervatv terekrol nem mondunk semmit.
2./ Amit Newton elmeletebol igazolni tudunk elmeleti uton (matematikai levezete
ssel), hogy zart rendszerekben a mechanikai energia megmarad. A Newton-i mechan
ikabol a zart rendszerekre vonatkozo energia-megmaradast altalanosan nem lehet 
levezetni, tehat Newton elmeletebol nem kovetkezik, hogy a mechanikai + kemiai,
biologiai es nuklearis energia osszege megmaradna zart rendszerben. Mi ezt Newt
on-tol fuggetlenul remeljuk.
3./ En is es Janos is tisztan szeretne latni: az energiamegmaradas torveny, hip
otezis, tetel, axioma, dogma, tevtan vagy esti mese? En szavazasra bocsatanam a
 kerdest. Elso szavazokent en a ENERGIA-MEGMARADAS = HIPOTEZIS-t valasztom. Val
oszinuleg Janosnak is megvan az abszolut es vaskalapos velemenye errol. RELATIV
ITASELMELET: http://www.extra.hu/doboandor/
DOBO ANDOR neves matematikusunk azt mondja, hogy a relativitaselmelet csak 50 s
zazalekban keszult el. A munkaiban a metrikus tenzort (1,1,1,-1) alakban (szeri
nte ez a hiperbolikus ter) es (1,1,1,1) alakban is (szerinte ez az elliptikus t
er) egyforman fizikailag ertelmezhetonek tartja. A relativitas csak az elsot ha
sznalja (es nem pontosan ebben az ertelemben). Dobo Andor megtalalta a masodik 
lehetoseget. Lehet, hogy Einstein ennyire szorakozott volt, hogy nem vette eszr
e a masodik lehetoseget??? Kovetkezmenyek: Dobo Andor szerint a feny sebessegen
el lehet nagyobb sebesseg is, mert a Lorentz faktor SQR(1 + v^2 / c^2) az ellip
tikus geometriaban plussz elojel szerepel!!! Sot ebben a geometriaban a gyorsit
ott testek tomege csokken. Terjunk vissza Einstein gondolatvilagaba: Legyen egy
 M tomeg a nyugalmi koordinatarendszerben. Az M tomeg alkosson zart rendszert, 
kivulrol nem kap semmit es nem ad le semmit. Az M tomegen belul legyen ket elek
tron gyorsito, mindket gyorsitoban egyenl!
o szamu elektront gyorsitunk ellenkezo forgasiranyban, hogy az eredo perdulet z
erus legyen (az M tomeg ne forogjon, hanem maradjon nyugalomban). Az M tomegen 
kivulrol nezve nem valtozott semmi, ezert nyugalmi tomege sem valtozhatott. De 
belulrol nezve viszont az elektronok tomege relativisztikusan megnovekedett, ak
ar 100 szorosra. Miert nem valtozott meg az M nyugalmi tomeg erteke? Az ismert 
valasz: a gyorsitasi energia tomegcsokkenest (tomeg-energia ekvivalencia, tomeg
defektus) okoz a gyorsitot meghajto energiaforrasban. Ezt Dobo Andor az elmelet
evel sokkal elegansabban fejezhetjuk ki:  Alfa * M1 / SQR(1 - v^2/c^2) + Beta *
 M2 / SQR(1 + v^2/c^2) = M1 + M2 = M ahol v a felgyorsitott elektronok sebesseg
e. Az egyenletben minden szamithato. Mi a velemenyetek, egeszitsuk ki a relativ
itast 100 szazalekosra?
Udvozlettel: Pontos elojelu Dezso :)

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)

A megmaradasi torvenyek egyszeru tapasztalati megfigyeleseknel
kicsit nagyobb teruletet fednek le a vilagbol. Nehany hete az
Elet es Tudomanyban nagyon tomoren, pontosan, megis erthetoen
fogalmaztak meg. A klasszikus mechanikabol ismert megmaradasi
torvenyek ekvivalensek az ismert szimmetriatorvenyekkel. Tehat
a klasszikus mechanika torvenyeinek alakja nem valtozik akkor,
ha a vizsgalt rendszert x,y,z koordinatak menten eltolva irjuk
le, vagy ha valamilyen tengely menten elforgatva irjuk le, es
a torvenyek alakja valtozatlan a leiraskor hasznalt t0 idopont
idobeli eltolasara is.

A transzlacios szimmetriabol kovetkezik a lenduletmegmaradas,
a rotaciobol az impulzusmegmaradas, a t0 eltolasabol pedig az
energiamegmaradas. Az eroter tipusatol fuggetlenul.

A megmaradasi torvenyek tagadasaval parhuzamosan tehat azt is
be kell bizonyitani, hogy az adott konstrukcioban a megmaradasi
torveny serulesevel azonos nagysagrendben (akar makroszkopikus
mertekben) kimutathato a mechanikai torvenyek aszimmetriaja az
adott vonatkozasban.

1. Napfogyi

A hold latszo atmeroje kb azonos a nap latszo atmerojevel, de a
foldpalya excentricitasa miatt a nap latszo merete is valtozik
(kb 3%-ot) holdpalya excentricitasa miatt pedig a hold latszo
atmeroje (kb 10%-ot). Pesszimalis esetben a napfogyatkozas csak
"gyurus", masik szelso esetben a hold koronabol is kitakar picit.

2. Keringesi irany

igen megegyezeik, a naprendszerben egyetlen "antihold" van, talan
az neptunusz titanja.

3. Arapaly

A Fold a Fold-Hold rendszer kozos tomegkozeppontja korul kering
ami tortenetesen a Fold belsejebe esik, nyilvan a Hold fele eso
oldalra valahol. Az oceanokat egyreszt vonzza a Hold a feleje
eso oldalon, a tuloldalon pedig mint a kozos tomegkozepponttol
legtavolabb eso reszen legnagyobb "centrifugalis elo" pupositja
ki a tengert.

Az arapaly mindazonaltal ennel sokkal bonyolultabb dolog; a hold
altal keltett netto arapaly nehany decimeter lenne csupan, a tobb
meteres arapalyhullamok a tengerek "rezonanciajanak" a eredmenye
a tengerek medenceiben. Az arapaly hullamanak csucsa altalaban
nem is esik egybe a hold delelesevel; a Csendes Ocean legnagyobb
reszen nincs komoly arapaly; az Atlanti oceanon pedig van tobb
olyan "forgo" is, ahol epp nulla az arapaly, a hullam pedig ezt
a forgot 12 orankent korbejarja; stb stb.

Czelnai Rudolf lenyugozo konyvet irt errol "A vilagocean" cimmel.

Udv///Laci

> 1) Teljes napfogyatkozaskor az a'lmoskonyv szerint a Hold pontosan
> kitakarja a napkorongot. Kerdes: a koronabol tenyleg nem takar ki egy
> picit sem?

  Attol fugg, mikor tortenik. Nyaron messzebb vagyunk a naptol, igy
kicsit tobbet takar a hold. Telen kozelebb, igy akkor kevesebbet.
Ilyenkor vekony gyuru marad a napbol.

> 3) Dagaly allitolag azert van, mert a Hold vonzza az oceanok vizet.

  Jo kezdes, de rossz folytatas.

> Igy a Hold az oceanok vizeben egy "pupot" csinal es a Fold ezalatt

  Ket pupot csinal. Nem tudom, mi a legszemleletesebb leirasa a dolognak,
de nezzuk forgo rendszerbol (amiben a Fold es Hold nem kering egymas kozott).
Ilyenkor a gravitacion kivul van egy centrifugalis ero is. Ha kiszamolod
a latszolagos eroteret, abbol szamolsz latszolagos potencialt, akkor az
nem gombszimmetrikus lesz, hanem elnyult, amcsi focilabda alaku. Ezert
van ket dagaly naponta...

---

> En ugy velem, hogy, ha te valasztasz egy koordinatarendszert, ezzel eleve
> kizarsz dolgokat. Ez nem jelenti azt, hogy az ami kivul esik, nem letezik,
> vagy nincs hatasa. 

  Vagy eppen bevezetsz egy 'hatart', amihez nem tartozik fizikai tartalom.
Nem valos. Erre irtam a szelessegi es hosszusagi korok koordinata rendszeret,
ahol vannak hatarok koordinatakban de nincsen valosagtartalma.
  En azt allitom, hogy az osrobbanas elmeletben a 't=0' hatar lehet
egy szerencsetlen koordinatarendszer valasztas eredmenye, ami mogott nincs
tartalom.
  Gondolatkiserlet: elkuldjuk az osszes foldi varos koordinatait egy
olyan lenynek, aki nem ismeri a Foldet, illetve a koordinatainkat. Csak
a szamparokat kapja meg. Bamulni fog, hogy miert csak egy teglalapban
vannak varosok...

---

MATH: Meg mindig varom a valaszt a 'hogyan ellenorizzuk a hipoteziseket',
ha elutasitjuk a valoszinuseget. Ugyanis minden meres csak bizonyos 
valoszinuseggel egyezik meg a josoltal, minden meresnek statisztikaja
van, stb. Mivel oldod fel a problemat?

Gyula

Kedves Laszlo !

>Hivo ember letemre irtoznek a le't ilyen formaban valo
>orokkevalosagatol! En bizony, barmennyire is elegedett vagyok
>sorsommal megsem vagyok ilyen eletforma mellett a vegtelensegre.
>Vigasz, karpotlas utolag?
>En elore megkaptam!
>Tudod Te mekkora orom amikor az unokaim a terdemen lovagolnak?

Arra nem is gondolsz, hogy nekik mekkora trauma lesz,
amikor egyszer hirtelen elveszitenek ?

Mindenesetre szerencses lelektani alkat vagy, de nem mindenki az.
Nemregiben megallapitottak, hogy pl. az aggodalmaskodas lehet
genetikai eredetu is. Az aggodalmaskodok sok hatranyt szenvednek
pesszimizmusok folytan, bar ugyanakkor valszeg kevesbe eselyesek
nyakukat torni bikaviadalokon. Gondolom a jovo aggodalmaskodoi 
lesznek azok, akik ha fatalis veletlen folytan megis meggazdagodnanak, 
elore gondoskodnak csaladtagjaik es onmaguk szemelyisegenek 
rendszeres archivalasarol, ami esetleg nem kerul tobbe majd, 
mint a sovany vigaszt nyujto eletbiztositas. 
Bizonyara lesznek olyan agymutetek is, melyek elott a beteg keri 
a biztonsagi mentest onmagarol, majd ovatossagbol meg elbeszelget 
onmagaval a mutet elott, hogy meggyozodjon - kifogastalan volt
a mentes. Ezutan mutetileg megszuntetik az aggodalmassagat.

>En azt hiszem, hogy hitbeli beallitottsagtol (ateista - hivo)
>fuggetlenul keptelenek az emberek eszrevenni azokat a dolgokat
>amelyekre buszkek lehetnek, amiert erdemes elni.

A tavoli jovoben talan ennek korrigalasa is lehetove valik
kulonfele beavatkozasokkal. 

>Csak a vagyalmokat es egyeb hiu felesleges dolgokat kergetnek.
>Nem onmaguknak hanem egy torz vilagkepnek akarnak megfelelni .
>(lasd media, valo vilag, big brader, farm, stb.)

Az emlitett musorok tanulsagosak, de sok a nyitott kerdes. 
Engem erdekelne, hogy van az, hogy a lekoszono szereplo 
lelkesen kialtozza *Hajra Magyarorszag !* , mikozben Lorenzo 
neven lepett fel orszag-vilag elott.
Hajra Olaszorszagot talan amiatt nem akart uvolteni,
mert megszerette es megsajnalta a magyarokat is a karantenban 
eltoltott ido alatt ? :)

Udv: zoli

Janos:
>Masreszt viszont a beka az mas eset. A szeme elott repulo objektumot akkor
>kapja el, ha az a (talan genetikailag elore kodolt, tehat nem tanult)
>roppalyan mozog. Ha ezt elrontjuk idegsebeszkedesunkkel, soha nem tanulhatja
>at.
Regen egy Delta musorban mutattak egy bizonyos fajta bekat,
vagy egy altalanos bekat, ezt mar nem tudom, de a lenyeg,
hogy a bekesen pihengeto maganyos rovarokra vetodott, mig ha 
egyszerre ket rovart latott,  meg se rezzent. Szamomra ez
meghokkento volt, es olyasfele megoldasra tippeltem, hogy
agya keptelen donteni a boseg zavaraban, vagy kepfeldolgozasi
zavar lep fel nala, s osztonei megalljt parancsolnak ilyenkor.
Mostanaban tamadt az a gondolatom, hogy talan inkabb arra 
gondol osztonosen, ha ket rovart lat a kozelben, egymashoz kozel, 
hogy jobb kivarni, amig ezek parosodnak, s majd jovore 
kell betakaritani a sokkal bovebb 'termest'.  
Miert is ne ? Ha ez a viselkedes bizonyos elonyt jelentett 
az evolucio soran a sajat ill. a rovarok fajfennmaradasahoz 
es elszaporodasahoz, akkor akar orokolhette is e mentalitast.
Persze, lehet, hogy nem gondol semmit csak praktikusan
elbambul ilyenkor.
Lehet, hogy ilyesfajta ravaszdi jovobe nezo gondolkodasra 
csak az ember kepes.

Mas:
Starters irta nemreg:
>Van olyan elmelet is, hogy ma az ember onmaga (tkp. a tarsadalom)
>haziallata - lasd pl. plaza-erzes. A haziallatok is butabbak, mint a vad
>tarsaik, nem veletlenul.

En meg egy masik elmeletrol hallottam, mely tovabbi megvilagitast
ad. Megpedig, hogy az ember az allatvilag ill. a termeszet
szamara olyan mint a novenyvilagban a gyomok, tehat az ember 
tulajdonkeppen gyom.
Namost ellenszerkent csak fogamzasgatlokrol hallottam, de 
pl. novenyi gyomok ellen kornyezetkimelo modon allitolag ugy 
is lehet vedekezni, hogy az adott teruletet befuvesitik, es 
rendszeresen nyirjak. (elofordul meg olykor, hogy tehenekkel, 
kecskekkel, lovakkal, stb. nyiratjak  benzinmotoros gepek helyett)
(A fu asszem nem gyom, mert a buza is valami fu fe'le, ha jol tudom.)

Udv: zoli

Sziasztok! Starters irta:

> >Kedves Starters, Te addig vagy ertekes, amig meg van valami
> >a tarsolyodban, amig meg _kaphatnak_ toled ertekes
> Ha az illetok ugy gondolnak, hogy Egely tud valamit, 5 perc alatt ott
> lennenek es tovabbi 5 perc mulva mar ok is tudnak - nem feltetlenul
> eroszakos eszkozokkel.

Mondja'k: Hittel konnyebb az elet.

> >informaciot. AMINT mindent kiadtal, mar csak egy szalka
> >vagy, aki tudja azt, amit ok es kepes is vagy
> >megvalositani, mar csak annyit ersz, mint egy fereg a
> Az a "szalka" mar senkit nem erdekel, _emiatt_ nem erdemes eltuntetni:
> ennek a haszna mar semmi, ha elterjedt a talalmany, kockazata viszont
> van (rajohetnek, piszkalhatjak az illeto ceget, tulzottan szem ele
> kerulhet a tevekenysege stb).

Azt hiszem nem appercipialtad. Az a "szalka" epp azert szalka, mert nagyon keny
elmetlen, hogy o is tudja, amit en a brutalisnagyceg a pancelszekrenyembe sully
esztettem. Es mivel o talalta fel, o meg talan az en szakembereimnel is jobban 
erti, tehat o az aki a legeselyebben meg tudja valositani rajtam kivul. _Ezzel_
 szerinted nincs lab alatt?! Ne rohogtesd mar korul magad. Gondolkodni azert me
g kene. Boccs.

Nemes Marcus wrote:
> Sziasztok!
> 
> Ismerosokkel "vilagmegvalto" dolgokrol diskuralva az alabbi problemak
> merultek fol:
> 
> 1) Teljes napfogyatkozaskor az a'lmoskonyv szerint a Hold pontosan
>    kitakarja a napkorongot. Kerdes: a koronabol tenyleg nem takar ki egy
>    picit sem? (plane, hogy a Fold es a Hold egyarant ellipszispalyan
>    keringenek es "ossze-vissza" valtoznak a tavolsagok)
Ha a korona latszik, akkor gyu"ru"s napfogyatkozas a neve.
Tanulsag: Ne olvass almoskonyvet.
 ...

> 3) Dagaly allitolag azert van, mert a Hold vonzza az oceanok vizet.
>    Igy a Hold az oceanok vizeben egy "pupot" csinal es a Fold ezalatt
>    elforog. Ez azonban 24 orankenti dagalyt jelentene (+ a Hold
>    keringesebol adodo elteres), szemben a "hivatalos" kb. 12 oraval.
>    Honnan jon a 12 oras periodusido?
Mivel a Hold nemcsak a vizet vonzza, hanem a Foldet is, ezert a 
"lemarado" viz a holddal ellentetes oldalon is dagaly "pupot" kepez.

> Elore is koszonom,
> marky
> 

nincs mit
Lakatos Istvan

 wrote:

>   Hello Kibuc!
>
>> A mozgasi energia csokkenese (pl. az arapaly surlodas okozta
>> disszipacio miatt) egyertelmuen a palya sugaranak _csokkeneset_
>> okozza,
>
> Azt akarod ezzel mondani, hogy kozelebbi palyan kisebb, tavolabbin
> nagyobb a mozgasi energia? Ez nincs igy, egyszeruen ki lehet szamolni.

 ....helyzeti.....

> Pelda:
> 1. a Fold korul alacsony palyan keringo muhold, legyen a palya 
> magassaga 300 km (sugara kb. 6300 km), keringesi ido kb. masfel ora:
> sebesseg = ut/ido = kor_kerulete/keringesi_ido = 2*6300*PI/1.5 = kb.
> 26376 km/h
> 2. geostacionarius muhold: palya sugara kb. 40000 km, keringesi ido
> 24 ora sebesseg = 2*40000*PI/24 = kb. 10466 km/h

ha a 2. sz stabil palyan keringo (adott tomegu) muholdat lehozod az
1. sz palyara, akkor csokken a magassaga
(es az E = mgh) helyzeti energiaja,
Viszont no a sebessege (amint kiszamoltad) es ezzel egyutt az
E = 1/2mv2 mozgasi energiaja. Ime egy szep pelda az energiamegmaradas
ra, ami megmagyarazza, hogy miert gyorsabb a foldkozeli palya.

> Namost ez nem hajszalpontos szamitas volt, de az aranyokat jol mutatja.
> Tavolabbi palyan kisebb a mozgasi energia. Azt azert nem hiszem hogy
> ha egy muholdat elkezdek lassitani akkor az tavolabbi palyara kerul,
> inkabb lezuhan. Hogy a Hold miert megy megis tavolabb azt nem tudom. 
> Ezt valaki elmagyarazhatna nekem is.
>
>  Viszlat!
>
>      Barna Janos