> Felado :  [Hungary]

> Mit allit az, aki azt mondja, hogy harom dimenziosnal kevesebb valos(!)
> terek vannak?
> 1. Vagy azt allitja, hogy a termeszetben letezik olyan anyag amelynek nincs
> vastagsaga,
> 2. vagy azt allitja, hogy egy terbeli pont meghatarozasahoz elegendo ket
> vagy egy koordinata.
>
> Az elso esettel meg senki nem talalkozott, de logikaval is belathato, hogy
> ilyen anyag nem letezhet.

a. Logikaval hogyan lathato be?
b. Sot, en mint mondtam, mar talalkoztam vastagsag nelkuli anyaggal, amikor
kb 10 evvel ezelott bepotyogtam a szamitogepembe az Eletjatek nevu
programot, es a kepernyon megelevenedett egy 2 dimenzios vilag. (Most a
kepernyo vastagsagat ne tekintsuk plusz dimenzionak, az csak ahhoz kellett,
hogy meg tudjam figyelni a dolgot. A gep memoriajaban a teret nyilvan egy
ket dimenzios matrix irta le.)

Hogy ez szerinted nem anyag? Akkor mi az anyag? Ha a Pauli elvnek
engedelmeskedo atomokra es a Maxwell egyenletek szerint terjedo hullamokra
gondolsz, akkor azok valoszinuleg tenyleg csak 3 dimenzioban letezhetnek. De
ezzel logikailga zarod be a kort:

"Anyagnak nevezem azt, amihez legalabb 3 dimenzio kell. Ebbol kovetkezik,
hogy 2 dimenzios anyag nem letezik."

 Egyebkent el tudom kepzelni az Eletjatek 4 vagy tobb dimenzios verzioit is.

Peter

> jelentek meg ilyen szamitasok.) Kiderult, hogy mutacioknak a tapasztalthoz
> kepest irrealisan gyakran kellett volna bekovetkezniuk.

Errol jut eszembe:

A spectrum-on lattam egy filmet amiben azt fejtegettek milyen jotekony
hatassal lehetett az ember kialakulasara/fennmaradasara a kutya. Ebben volt
egy tudomanyos kiserletrol is szo. Ezustrokat tenyesztettek eros szelekcios
nyomas alatt, a legkevesbe agressziv ezustrokakat szaporitottak. Negyven ev
alatt elertek hogy az ezustrokak teljesen szelid, szobakutya viselkedesuve
valtak. Kulonbozo foltok es szinek is megjelentek, tisztara olyan
"osszevisszak" lettek mint a kutyak. Negyven ev alatt.

Gondolom ez a tapasztalhoz kepest hiper-extra-irracionalis gyakorisagu
mutaciokra utal.

z2

> De persze eredeti kerdes mindeg fenn all. Volt a kopo-halnak az a
> lencseszeru hartya,lete elso napjatol a foldon,VAGY az evolucion
> fejlodes a millio eveken at jott az ugy letre.Az az hogy volt kepes
> akkor vacsorazni a kopo-hal a millio eveken at,s letezi????

A hartya vedhette kezdetben a szemet, eloszor csak kicsit (,de az is jobb
mint a semmi), aztan egyre jobban. Kesobb a hartya mar eleg nagy feluletu es
vastagsagu lett hogy masra is lehessen hasznalni, peldaul celzasra.

z2

Sziasztok!

A minap egy kis vitaba keveredtem par rokonommal,
aminek eredmenyekeppen sikeresen rajottem, hogy
nem tudok semmit.
Igy hozzatok fordulok:
Felmerult, hogy a cianszennyezest a Tiszaban vasszulfattal
lehetett volna semlegesiteni, ami bosegesen rendelkezesre
all. (Tehat meg lehetett volna elozni a kornyezeti katasztrofat.)
Viszont elhangzott, hogy a vasszulfat szinten toxikus hatasu
anyag, raadasul a ciannal ellentetben helyben is marad,
tehat akar nagyobb gondot is okozhatott volna (vagy legalabbis
tartosat), mint amennyit hasznalt volna, ugyanis sok kell belole.
Mi az igazsag?
Illetve lehetett volna tenni valamit?

Akos


ui. Gondolom nem kell mondanom, hogy bar a vita politikai
volt, de engem kizarolag szakmai informaciok erdekelnek.

Sziasztok !

Egyetertek   Gyulaval abban, hogy ha novenyt 
termesztunk es azt egetjuk, azzal globalisan nem fokozzuk 
az uveghazhatast, viszont szamitani kell arra, hogy 
ennek ellenere is tortenhetnek bajok. A Nap 
felszini homerseklete megnovekedhet, illetve foldi termeszeti
katasztrofak es az emberi felelotlenseg egyutt 
olyan kritikus allapotot teremthet, hogy egyik
pillanatrol a masikra be kell tiltani vilagszerte
mindennemu anyag egeteset.
( Es akkor meg a parlagfu irtasaval is le kell majd allni,
 mert az is oxigent termel nappal, amig lelegezni 
 hagyjak.)

Megfigyelheto, hogy az emberi tarsadalmakban a politikusok
a kartekony folyamatokat 2-allasu szabalyozassal kezelik, 
ami igen primitiv szabalyozastechnikai megoldas.
Akkor tortenik beavatkozas - az is tuzolto jelleggel - 
amikor a tullendules mar megtortent, s nem lehet szonyeg ala 
soporni valamely problemat, mert kitor, mint a vulkan.

Egy kobcenti szen energiajaval a gyenge hatasfoku eromuvek
kozbeiktatasaval 2-3 percig tudunk vilagitani
kozonseges es energiapazarlo 100W-os izzoval, 
s ugyanannyi szen eghetett, el a szamitogepem taplalasa 
miatt, mikozben ezt a cikket irtam.
Sok kicsi sokra megy. Novenyeket kell ultetnem,
vezeklesul buneimert... 

Ilyesfele akciokat gyerekek szamara is lehetne
szervezni. Aztan talan ok jobban odafigyelnenek
a termeszet vedelmere.

Ingyen energia:
Ugy emlekszem, mintha Edisonrol olvastam volna, hogy 
olyan sokan jartak hozza, hogy hazanak bejarati kapujat 
viz-szivattyu mukodtetesehez kezdte hasznalni.
Igy a kilincselokbol kulon hasznot huzott.
Volt olyan latogato, aki szova is tette:
 - Ejnye mester, maga ugyes ember hireben all,
  megis a hazanak igen nehezen nyilik a kapuja.
Nem gondolja, hogy egyszer mar meg kellene 
ezt is javitania?
:)

Udv: zoli

Sziasztok!

Zoli, kerdezted:
: Ez a DPCM vegulis kb. ugyanazt eredmenyezi, mintha az
: analog jel derivaltjat kvantalnank, es
: azt tovabbitanank PCM-ben ?

Igen. (A)DPCM-rendszerekben a vevoben egy integrator van, ADPCM-nel ennek
az idokonstansat varialjak.

: Viszont a bit/sec csokkenthetoseget ez esetben csak ugy
: latom megmagyarazhatonak, hogy pl. a jel
: a derivalas utan kedvezobb amplitudoeloszlast mutat
: a durvabb, es esetleg nem is linearis kvantalashoz.

Az emberi beszed amplitodusurusege kozelitoleg Gauss-eloszlasu. Ez azonban
nem annyira lenyeges DPCM-szempontbol, hanem az, hogy a hang pillanatnyi
energiaja viszonylag lassan valtozik, elvegre az atvitt audio-tartomany
300-3400 Hz, es a normal beszed 5-600 Hz-ig tart (+felharmonikusok). A
lassu valtozasnal pedig eleg, ha ritkabban veszunk mintat. Vagy (amit a
telefonoknal csinalnak) ugyanolyan surun veszunk mintat, de eszrevesszuk,
hogy a kulonbseg az elozo mintahoz az esetek tulnyomo tobbsegeben
kevesebb, mint 8 bittel abrazolhato.

A kvantalas pedig kb. logaritmikusan tortenik ("A-law" ill. "mu-law
compander" kulcsszavak) mar az ISDN-nel is. Ugyanis valamelyik
CCITT-szabvany eloirja az SNR - bemenojel energiaja gorbet. Ezen gorbet
linearis kvantalassal csak 11-12 bittel lehet teljesiteni.

Readernek es Neked koszonom az 1-bites ertheto hangot.
Kommunikaciotechnika eloadason a prof. lejatszott nekunk egy kazettat,
amin 2-3 nemet mondat volt kulonbozo mintavetelezesi frekvenciaval,
bitmelyseggel, kulonbozo kodolasi eljarasokkal kodolva, majd a dekodolt
analog jel rogzitve. A pontos parameterekre mar nem emlekszem, de mar a 4
bit 4 ksample/s [ez most hasrautes, de kb. stimmel] -t is csak azert
ertettuk, mert ugyanaz a mondat volt egyre rosszabb minosegben a kazettan.
Az erthetoseg nyilvan fugg a bemenet SNR-jetol (nomeg a magno sem volt egy
vilagszam), erre aztan vegkepp nem emlekszem. Kozben kicsit utanaolvastam
a dolognak, allitolag hadi rendszerekben regebben divott ez az egybites
un. "clipped speech", de a konyv sem volt elragadtatva a hangminosegtol.

###

Pasztor Tibor, kerded:
: 1. talalos kerdes: hogyan lehet hat gyufaszalbol negy gyufaszalnyi
: oldalu szabalyos haromszoget kirakni?

Tetraeder. [ezt a feladatot ismertem, de a kovetkezot nem ;) ]

: 2. kerdes (haladoknak): tiz gyufaszalbol hogyan lehet tiz szabalyos
: haromszoget kirakni?

Gyufaszalat meg lehet torni? 3 egesz gyufaszalat kozepen megtorunk ugy,
hogy 120 fokos szoget kapjunk. Ezekbol osszerakunk egy egyenlo oldalu
hatszoget. 3 egesz gyufaval meghuzzuk az atmeroket, igy 6 gyufabol 6
haromszoget csinaltunk. A maradek 4 gyufat ugy torjuk meg, hogy 60 fokos
legyen a szog, es a hatszog kulso oldalan meg csinalunk masik 4
haromszoget. Ha nem lehet "Uri Geller-kedni", ;-) akkor passz.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Udvozletem!

Mar eleg regota megy itt a vita a dimenziokrol. Csak azt csodalom, hogy a
fraktalok nem kerultek szoba, a maguk tort-dimenziojaval.
En ezzel kapcsolatban az egyik kedvenc viccemet ideznem:

-Mi a kozos Kossuth Lajosban es Napoleonban?
-???
-Mindketto szakllas, kiveve Napoleont.

Hogy hogy jon ez ide? Neha megfeledkezik rola a tudomanyos kozvelemeny, de
minden tudomanyos elmelet csak a letezo vilag modellje. Ha tetszik ugy
kepzelem el a vilagot, hogy a feny egyenesen terjed, ha tetszik ugy
kepzelem el, hogy a geodetikusok menten. Az, hogy az erzekeimmel mit
tapasztalok, az is csak egyfajta modellje a valosagnak, es neha az is
lehet megteveszto. Szerintem egy szemleletmod akkor jo, hogyha kijon
belole az,amit eddig tudtunk, es olyasmi is, amit eddig meg nem. Ha ehhez
az kell, hogy 3-nal tobb terdimenziot alkalmazzunk, akkor alkalmazzuk.
Legfoljebb, ha ez zavaro, a "hetkoznapi" ertelemben vett terdimenziokat
nevezzuk maskepp.

Szoval, ha igy pontosbban le tudjuk irni a vilagot, lehet Napoleon is
olyan szakallas, akinek epp nincs szakalla :-) 

A ko:po"halrol en ugy hallottam, hogy bifokalis szemlencseje van, az also
resz a vizalatti latashoz, a folso a levegobelihez. A ezeket egy
vizszintes vonal valasztja kette, es celzaskor a vonalat a vizfelszinre
illeszti (=megfelelo magassagig kidugja a fejet a vizbol). Ha elferdul a
szerencsetlen vizagyuja, nem tehet tul sokat,a szemelncsejen ugyanott 
marad a valasztovonal. Nem hiszem, hogy ugyanazt a trukkot el tudja
jatszani, mint mi a cellovolde elallitott legpuskajanal: megjegyzi
mennyivel megy melle es ezutan ezzel az "offsettel" korrigalva lo". 
A maszohal eseteben, lehet, hogy nem kell olyan pontos irany, vagy
tavolsagmeghatarozas, (egy fat csak megtalal) elvegre a "halszemoptikaval"
is lehet latni, mi merre van, csak legfoljebb nem elsore talal bele az 
ember a tu"fokaba.
							Valkai Sandor
> -------------------------------------------------------------------------- 
mailto:    http://www.geocities.com/s_valkai/

>>Egyetlen sejtben a genetikai kodban talalhato informacio korulbelul
  >>megegyezik egy kisebb konyvtarban talalhato informacioval.

Az Esherichia coli bakterium genomja 4 639 221 bp (negy egesz het tized
millio bazispar; 4.6*10^6). Az embere ennek nagyjabol az ezerszerese (10^9
bazispar).

  >>Ha ezt az
  >>erteket
  >>elosztjuk a Fold feltetelezett eletkoraval, megkapjuk, hogy milyen surun
  >>kell mutacioknak letrejonniuk. En most ezt a szamitast nem vegeztem el, de
  >>masok ilyen iranyu szamitasait olvastam (Pl. a Nature-ben az 50-es evek
  >>vegen
  >>jelentek meg ilyen szamitasok.) Kiderult, hogy mutacioknak a tapasztalthoz
  >>kepest irrealisan gyakran kellett volna bekovetkezniuk.

Nezzuk csak, mi a mutaci gyakorisaga?
E. coliban 10^-6 -10^-9. Generacionkent,azaz jo kozelitessel orankent.
Van kedved kiszamolni?
nekem 4 es 4000 ora kozotti ido jon ki.
Azonban nem kell az osszes mutacionak egyetlen joszagon bekovetkeznie, arra
valo (egyebek kozott) az ivaros szaporodas, hogy osszekeverje a geneket.
Tehat ha ket bacid van, akik idonkent orulnek egymasnak (es oromkodes 
kozben geneket cserelnek) akkor fele ennyi ido is eleg. Ha tiz bacit hozol 
ossze egy kellemes estere egy csepp huslevesben (ezek a joszagok tudjak mi 
a csoprtszex) akkor tizedennyi ido kell csak.
Most mar csak azt kell hozzatenni, hogy egyetlen milliliter bacitenyeszetben
(iszapban, romlott tejben, levesben) 10^6-10^7 bakterium talalhato...
A tengerben, az egeszben... nem is merem becsulni.
A kerdes igy modosul ezeknek az adatoknak a fenyeben: mire kellett az a
rengeteg ido?
:-)

  >egesz pontosan, ha csak a pontmutaciokat vesszuk figyelembe, akkor a 
mutaciok
  >szamanak also becslese volna a maximalis feltetelezett hamming tavolsag.
  >enek ugyebar felso korlatja annyi, amennyi bazisbol egy DNS szal all. a DNS
  >hosszat tehat elosztva az atlagos mutacios ratava, es beszorozva a
  >genereaciok becsult atlagaval akkor a idotartamnakkell kijonnie, ami kb
  >belefer a 3 milliard evbe. tud valaki segiteni?

Remelem segitettem (a meggyozes leghalvanyabb szandeka nelkul). Maradtam
tisztelettel

tobias

Nem emlitetted,s fokent az ossz metent es CO2 amit allatok hulladekai
,pl.a szu produkal.  A fossil-fuel egetese tul tesz a CO2 szukseges
egyensulyon.Nem emlitve hogy mi mertekben pusztitva a noveny
vilag.Mennyi erdo pusztitva orankent vilagszeret. Csak 500 evvel elobb
Magyaorszag tobbseg terulete erdo volt.Mi az ma??? S hany eloleny
pusztult ki azota.   Az ugy megy mint a szegecs a repulon. Egy itt,egy
ott,nem nagy problema,de elobb utobb egy szegecs utan lezuhan.
Tehat nem csak a termeszet vedelme szukseges,hanem helyreallitasa. 

Yesterday is history,                                     Tomorrow is
mystery,                                    Today is a gift,
that's why it's called                                        "the
present"        John

Hali !

 wrote:
> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
> > Megtenned a kedvunkert, hogy _bebizonyitod_: a ter 3 dimenzios? (Ha
>> nehez lenne, nem kernelek erre, de mint irod, konnyu... :-))
>A bizonyitasnak resze amit mar tobbedszer leirtam, ezert sokaknak unalmas
>talan. De nezzuk:

Nezzuk bizony, mert szvsz nem jo.

>Mirol van szo valojaban?
>Egyszer szo van az anyagrol, amely minden iranyban kiterjed.
Pontosabban : minden altalad erzekelheto iranyban kiterjed.
>Masodszor szo van egy helymeghatarozasi rendszerrol, amely kielegiti az
>egzakt helymeghatarozast.
Kielegiti az erzekszerveid kivanalmait...
>Mit allit az, aki azt mondja, hogy harom dimenziosnal kevesebb valos(!)
>terek vannak?
>1. Vagy azt allitja, hogy a termeszetben letezik olyan anyag amelynek
>nincs vastagsaga,
Az nem lehet, hogy vastagsag nelkul nem birod erzekelni v megkulonboztetni?
>2. vagy azt allitja, hogy egy terbeli pont meghatarozasahoz elegendo ket
>vagy egy koordinata.
Nem elegendo, ahany dimenziobol nezed, annyi koordinata kell.

>Mit allit az, aki szerint tobb mint harom dimenzios valos (!) terek
>letezhetnek?
>1. Vagy azt allitja, hogy az anyagnak tobb kiterjedese van mint vegtelen,
Ettol meg lehet !
Ez nem cafolat, persze kovetkezmenyeinek kellene lennie ha igaz.
Talan flame helyett vazolni kene ezeket & megoldasokat keresni ra.
>2. vagy azt allitja, hogy egy terbeli pont meghatarozasahoz nem elegendo
>harom koordinata.
Ha a tobbedik dimenzioban akarsz pontot meghatarozni, akkor bizony nem, ha
csak 3-ban, akkor pedig igen - ha a pontodat erzekelni tudod a 3d-n belul.

>Termeszetesen mondhatod, hogy mindezt nem fogadod el bizonyitaskent.
Azt KELL mondjam, NEM.
>Tehat ha valaki bizonyitani akarja a haromtol kulonbozo valos terek
>letezeset, rajta.

:)) Bevallom soxor fog el a hev rahuzni a vilagra elkepzeleseimet, de par
nap elteltevel mindig ra kell jonnom, mekkora  gondolok...
Sajnos letezesenek bizonyitasrol nem, de nemletezesenek cafolatrol tudok,
olvastad. :) Es teljesen 1etertek kronome@... -al :
>>Ezert lehetoleg viseltessunk nagyobb
>> alazattal a minket korulvevo vilag irant, es ne irjuk elo neki, hogy
>> korlatozott erzekeink alapjan milyennek kell lennie...
^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>Azok koze tartozom akik gyonyorkodnek a Vilagban.
En meg azok koze, akik meg akarjak ismerni. Hogy miert?...passz.

> > A tudas nem egyenlo a "minden lehetseges" vallasaval.
> Csakugyan nem. De a 'semmi sem lehetseges' elfogadasaval sem.
Szvsz, pedig minden lehetseges - mert a "semmi" nem letezhet - csak
nemtudjuk hogyan.

				Jo szorakozast !
					Gusi

ui.: Mi a dimenzio fogalma ? Biztos, hogy a ter 3 kiterjedeserol szol ?

Hali!

Koszi a reciprok primsorra adott valaszokat.
Kozben kiszamoltattam az Excellel az osszes primet 1 es 16777216 kozott 
(majdnem beledoglott a szerencsetlen) es egy erdekes megfigyelest tettem.

Ha hisztogramban abrazoljuk a szomszedos primek kulonbsegeit, azt talaljuk, 
hogy leggyakrabban a szomszedos primek kulonbsege 6 vagy 6 egesz 
tobbszorose. (Ezeken a helyeken csucsok vannak a diagramban.)

Van erre valamilyen szamelmeleti magyarazat? 
Igaz-e ez az allitas minden (kelloen nagy) tartomanyt vizsgalva?

Egyebkent a legnagyobb kulonbseg ket szomszedos primszam kozott
ebben a tartomanyban 154, es harom ilyen prim-par letezik.

Udv.:P.S.

Zoli,
>Igaz az erjedesnel es az egesnel is CO2 szabadul fel,
>ami az uveghazhatast fokozza, de sebaj,
>minden epuletet be kell futtatni vadszolovel, es
>a problema ezzel el lesz boronalva - mondatja velem
>a jozan paraszti eszem.
Ha eloveszed a jozan paraszti eszed, akkor a problema mar joval elobb el van
boronalva, vadszolo se kell. Ugyanis az erjedeskor es egeskor felszabadulo
CO2 nagyon kell a kovetkezo energia termelesi ciklushoz. A teljes folyamat
zart, meg a legkor sem melegszik jobban. Egyszeruen arrol lesz szo, hogy a
nap energiaja nem kozvetlenul futi a foldet, hanem bonyolult (es nekunk
hasznos) kemiai es fizikai folyamatokon keresztul.  Pont ez a szep benne !

>Ha Mizsei Janos olvasna esetleg ezt a fentebbi
Olvassa. Olvassa. Olvasni meg tud, ha a gravitaciohoz nem is ert....

>par sort - uzenem neki, hogy szerintem konnyen
>elofordulna - jol megbonyolitott, egymasra is
>hato PLL-ek eseten, hogy fekete dobozba zartan
Ne is mondd! Van egy meresem, ami egy PLL-el detektal, de meres soran egy
masik parametert is kell allitani, persze azt is PLL-el kellene, es a masik
parameter persze hat az elsore,  hat nem egyszeru.

>vizsgalva oket kimondananak rajuk valamifele
>hatarozatlansagi relaciot, es talan meg az is elhangozna,
>hogy a dobozban valami olyasfele dolog van, melynek
>csak tulajdonsagai vannak, szerkezete nincs. :)
Ne csufologgy mer ugy maracc :-)

John,
>De persze eredeti kerdes mindeg fenn all. Volt a kopo-halnak az a
>lencseszeru hartya,lete elso napjatol a foldon,VAGY az evolucion
>fejlodes a millio eveken at jott az ugy letre.Az az hogy volt kepes
>akkor vacsorazni a kopo-hal a millio eveken at,s letezi????
Ahogy a tobbi halak. Aztan kezdett kopkodni, kozben persze hagyomanyosan is
vacsizott, de azok a peldanyok, amelyek loni is tudtak, genetikai elonyhoz
jutottak: tobbet taplalkozva tobb ikrajuk volt. Ez mar eleg a kopestechnika
fejlodesehez.
Mint ahogy a nomad halasz is megelt a toresi torveny ismerete nelkul. De
amelyik rajott, az jobban elt. Aztan elmondta a fianak is...

Janos

Dezso,

>kozott egyertelmu minimuma van. A nemzetkozi irodalomban ezidaig
>sem mi, sem masok nem talaltak olyan kiserleti, vagy elmeleti vizsgalatot,
>amely a gravitacios kolcsonhatas tomegarany fuggeset vizsgalta volna.

De igen. Fold, hold, az egesz vilagegyetem. Itt is tobben megirtak.

>2/ Az elvegzett elmeleti vizsgalatok a kiserleti eredmenyt
>alatamasztottak, amely szerint ket azonos nagysagu es tomegeloszlasu
>test kozott nem lehet gravitacios kolcsonhatas, amennyiben a kolcsonhatas
>elott ezek a testek elegendoen nagy tavolsagban voltak egymastol, es
>ugyanazon veges tomegeloszlassal rendelkeztek, mint a kolcsonhataskor.

Igaz, hogy ismetles a tudas anyja.
Most mar csak az a kerdes, hogy a nem igaz dolgok (hogy szep,
szeliden fogalmazzak) ismetelgetese minek az anyja.

>Ugyanezt a fuggest tapasztaljuk, ha az atommag kotesi energiajat
>protonokbol es neutronokbol szamitjuk kis, vagy kisebb magok
>kotesi energiaibol. Nyilvan egy Helium-4 mag felszabadulo kotesi
>energiaja mas, ha ket protonbol es ket neutronbol szintetizaljuk,
>vagy ket deuteronbol.

Ja, csakhogy a gravitacios kolcsonhatasnak semmi koze sincs a magerokhoz.
Akkor lesz koze, ha egy elojelet elrontunk a 4.2 es 4.3 egyenletek kozott.
Ezaltal a vonzoero-tavolsag fuggveny elvesziti monotonitasat, es formailag
hasonlobba valik a magerokre ervenyes fuggvenyhez.
 Figyelem, az ero a Dezso osszefuggessel szamolva sem
lesz nulla, csak egy pontban. Dezso, miert nem szamolod ki az erot, mint a
tavolsag fuggvenyet ?  Felsz velunk kozolni ezt a fuggvenyt ?
Nem vagy ehhez eleg bator ugye ? Nem csoda. Kiderulne, hogy.... (Bocs, ezt
tobbek kozott a moderatorra valo tekintettel is kitorultem).... na probald
meg a kedvunkert, meg a magadeert is persze. Hat tudsz te differencialni. Na
ird fel szepen a sajatenergiat. Kesz? Na most derivalj egyet. Je, x=R-re
tenyleg nolla az ero. De az osszes tobbi helyen nem. Azannya!

Jo derivalgatast, aztan ha rajossz, hol tevedtel, ne engem okolj!
Udv. Janos

Kedves Laci,

En nem kivanok step by step leirast kapni az osszes faj szarmazasvonalara,
de szeretnem meggyozo valoszinusiteset latni annak, hogy az egymastol tavoli
elolenyek teljesen eltero formaju es funkcioju szervei hogyan alakultak at
egymasba. Vagyis egy egyertelmuen bizonyitott _altalanos_ elmeletet.
Az az allitas, hogy a jelenleg ismert tenyek elegendoek az evolucio
megalapozasahoz, szamomra puszta allitas. Nincs ketseget kizaroan
alatamasztva. Ne haragudj, de ha te valamit bizonyitottnek latsz, nem
biztos, hogy mas szemeben is az.
Azt azert nem kellene feltetelezni, hogy az antievolucionistak csupan
makacssagbol tagadnak nyilvanvalo dolgokat. A biologia nem matematika, ahol
egyertelmu, hogy mi van bebizonyitva, es mi nincs. A evolucio eseteben
kozvetett bizonyitekokrol van szo.
Nem kivanom egyetelen evolucionistanak sem, hogy a birosag olyan bizonytalan
bizonyitekok alapjan itelje el oket, mint amilyen bizonyitekok alapjan ok
bizonyitottnak tekintik az evoluciot. Engem az evolucionistak ragaszkodasa
elmeletuk bizonyitott voltahoz arra a rendornyomozora emlekeztet, aki
kialakitott egy elmeletet egy bunteny vegrehajtasarol, es azutan minden
tenyt igyekszik ebbe a semaba begyomoszolni, ahelyett hogy azt szkepszissel
kezelne.

Ferenc

>Korrekt, de a fizika mai allasa szerint semmi elkepzelesunk sincs, hogy hol
>keressuk a magasabb potencialt. Veletlenul pedig nem hiszem hogy rajon egy
>garazsban barkacsolo uriember. Az a laikus sejtesem, hogy talan nagyon nagy
>tomegek kozeleben lehet inhomogen a ZPE (Zero Point Energy). Ott pedig nem
>volna jo elni.


Majdnem ratapintottal a lenyegre a tomeggel, ami lehet ugye akar sebesseg is.
Nagy sebessegeknel is megvaltozhat a vakuum strukturaja, vagy nem tunik
fel valakinek, miert annyira nevezetes a fenysebesseg ? Benne van Einstein
ota majdnem minden kepletben. Valyon miert ? Volt mar itt szo az
evoluciorol,
valyon az anyag evoluciojanak miert tetelezunk fel kulso agensek nelkuli
evoluciot ? Miert pont ilyenne alakultak az atomok, vagy azok alkotoreszei,
es miert oly kulonos mindig ez a fenysebesseg. Talan azert mert az anyag
evoluciojanak a kozege a vakuum volt. Ezt kell vegiggondolni mindenfele
prekoncepcio nelkul, es akkor vilagos minden. C kozeli sebessegre
gyorsitva
az anyagot felbomlik az anyag szerkezete a vakuumban, ahol inhomogenitast,
es anizotropiat kelt, igyekszik visszaallni az eredeti allapotba, es az
inhomogenitastol, es az anizotropiatol ugy szabadul meg, hogy anyagot
lok vissza. Ezt a folyamatot lehet(ne?) energiakicsatolasra felhasznalni.
Ehhez eleg egy rendszert magas frekin gerjeszteni, az eddigi kisrerletek
sikertelensegenek oka pedig az, hogy a rendszert jol behangolni nehez,
mert az optimalis rezonancia megvaltozik a keletkezett anyagtol, mindig
utanna kellene allni lehetoleg automatikusan.
Barmely keszulek amit eddig itt ott bemutattak visszavezetheto erre az
"elmeletre" szinte kiabal beloluk a kozos nevezo. Tehat akar mukodtek epp
akar nem valahol itt kell a megoldast keresgelni.
Nem kivanok vitatkozni veletek errol, ami ennel tobb, az mar nem az en
kompetenciam,
en csak mint lehetoseget vetem fel, hatha valaki nem csak kritizalni valot
lat benne.
Ugyse vagyok vitakepes, azt ratok hagyom. Tobbet meg ugyse szedtek ki
belolem, mert nincs tobb. :(( Nekem ennyi jutott eszembe a temarol.

Udv
Gyozo

> Temakor: Valasz Hrasko Gabornak

 irta (1025):

> Tegyuk fel, hogy meggyoztel: A modern ember regebben van jelen a Foldon,
> mint hittuk. Van lelet 5.000.000 evvel ezelottrol is. Es akkor?
> Letezett-e ember a dinoszauruszok idejeben?
> SOHA nem talaltak emberleletet egy kozetben dinoszaurusszal.
> Soha nem talaltak trillobitakat emlosleletekkel egyutt.
> Soha nem talaltak kardfogu tigrist archaeopterixxel.

> E bonyolult "soha egyutt" mintazat csak vagy egy rendkivul bonyolult
> tobbszoros teremteselmelettel, vagy az eletformak fokozatos
> kialakulasaval/ atalakulasaval es kihalasaval magyarazhatok. E masodik
> elmeletet evolucioelmeletnek nevezik.

Ertem az ervedet, es valoban jogosnak tunik az eszrevetel a jelenleg
elfogadott magyarazatok ismereteben.

Azonban. Ahogy lattuk, az emberi faj eseten *vannak* ellentmondo leletek, de
erre is csak akkor derult feny, amikor valaki elgondolkodott rajta, hogy
talan lehetnek az uralkodo elmeletet megkerdojelezo tenyek is. Valamint
Venezuelaban viragzo novenyek viragporara bukkantak prekambriumi (1,7-2
milliard) eves kozetekben. Tobb hasonlo eset is volt, ami alapjaiban
kerdojelezi meg a novenyek evoluciojanak szokasos magyarazatat. Egy sok
fajra kiterjedo, elfogulatlan kutatas bizonyara sok erdekessegre hivna fel a
figyelmet. Az uralkodo paradigmanak ellentmondo jelensegek megjeleneset
hatraltatja az a gyakorlat is, hogy gyakran egy foldreteg korat a benne
talalt elolenyek kovuletei alapjan hatarozzak meg. Igy a reteg korat a
kovuletekre hivatkozva allapitjak meg, a kovuletet pedig a reteg alapjan.
Korkoros erveles a javabol.

Beszeltem egyszer Szegeden egy geologussal, aki megjegyezte, hogy o is "sok
hihetetlen dolgot tudna mutatni, ha valaki megfizetne erte". De manapsag nem
ezert fizetnek...

Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy az erozio es egyeb faktorok miatt az
uledekes kozetretegek nagy resze - amelybe a leletek be vannak agyazva -
hianyzik. Peldaul Tjeerd H. van Andel geologus szamitasa szerint a regi
retegek folyamatos erozioja miatt az uledekes retegek 90-99%-a orokre
elvesz.
Figyelemre melto az a matematikai teny is, hogy napjainkig a lezajlott
regeszeti-paleontologiai asatasok csak kismertekben bolygattak meg a
feltarando teruleteket. Az uledekes kozetlerakodasok becsult terfogata a
Foldon 134 millio kobmerfold. Ha szazezer paleontologus felosztana *1*
kobmerfold kozet vizsgalatat, akkor mindegyiknek egymillio
negyszazhetvenketezer koblabnyit kellene atneznie. Ha mindannyian naponta
nyolc orat dolgoznanak, evente pedig haromszazhatvanot napot, - tiz
percenkent egy koblabnyi sebesseggel - akkor nyolcvannegy evukbe telne, hogy
a 134 milliobol *1* kobmerfoldnyit atvizsgaljanak.

Nevetseges azt allitani, hogy egy ilyen feltetelezett kutatas leletei
igazolnak az evolucioelmeletet. Talan sokkal inkabb az egyuttelesrol
arulkodnanak. A mar felfedezett fossziliak kozott is rengeteg olyan
rendellenesseg van, amelyek ellentmondanak az evolucio jelenleg fenallo
elmelete(i)nek. Es ha azt nezzuk, hogy a tudosok hogyan kezelik ezeket az
ellentmondo bizonyitekokat, akkor arra a kovetkeztetesre jutunk, hogy
valoszinuleg nem annyira targyilagosak es partatlanok az igazsag utan valo
kutatasban, mint amennyire azt szeretnek, hogy higgyunk nekik.

> Az embriologiai, genetikai, molekularbiologiai ismeretek jol egyeznek a
> fossziliak negativ korrelaciojabol eredo mintazatokkal, ezenkivul nagyon
> erosen arra utalnak, hogy *mindezeken felul* az evolucio csak nagyon
> keves, talan csak egy formabol alakult ki (a genetikai kod univerzalitasa
> stb).

Ezek a hasonlosagok pedig eppolyan jogosan es logikusan magyarazhatok a
tervezesi elv alapjan is, ugyhogy az evolucio bizonyitekanak semmikeppen nem
tekinthetok.

Udvozlettel: Isvara