Kedves Miklos es minden erdeklodo,

a Magyar Alapitvanyi Kozpont cime:

H-1056 Belgrad rkp 24 Budapest

Budapest POB 285
H-1364

Tel.: 36-1-118-1719
      36-1-118-1686
FAX:
      36-1-118-1313

Itt felvilagositast adnak minden alapitvanyrol

Udvozlette
Zimanyi Magda

Kedves Szekely Balazs!

Remelem nem vetted ugy, hogy baratom levelebol valo idezessel annak minden
reszletevel is egyetertesemet jeleztem volna.  A motivacio egyedul az volt,
hogy amikor nem regen felvetettem itt a nappali fenyszorozas elleni
velemenyemet, a reakciokbol ugy tunt, mintha ez csak egy Amerikaba szakadt
honfitars velemenye lett volna.  Megmondom, azert meglep az a konformizmus
amit tapasztalok koztetek, bar lehet, hogy en szoktam tul hozza az amerikai
"vadnyugati" individualizmushoz amihez hozzatartozik az allami maceralas
minimalis turese.  Azert azt hiszem, hogy talan te is megvaltoztatnad a
velemenyedet a nappali fenyszorozast illetoen, miutan parszor elfelejtetted
azt kikapcsolni, s utana nem maradt eleg szufla az akkuban az indulashoz.
No de maradjunk abban, hogy annyiban mar meggyoztetek, hogy bizonyos fajta
utakon, mint pl. az Bpest-Pecs kozti ket savos M6-oson, ill. a meg
alacsonyabbrendu utakon a lampa hasznalatanak tobb az elonye mint hatranya
van.

A lakott teruleten beluli uj 50-es limitet en sem tartom feltetlenul rossz
otletnek, hiszen az en allamomban az szinte mindenutt 25 merfold, ha csak
mas hatar nincs feltuntetve.  Marpedig ez kb. 40 km/h-nak felel csak meg.
Pedig azert itt altalaban az utcak szelesebbek es jobb minosegu a burkolatuk.
Viszont az is igaz, hogy legtobb ember a 25-ot csak akkor tartja be ha
rendort gyanit a kovetkezo sarkon.

Az en problemam ezekkel a sebessegkorlatozasokkal nem annyira elvbeli, hanem
gyakorlati.  Pl. csak azert, mert egy bizonyos teruleten a nap bizonyos
szakaban indokolt egy bizonyos sebesseghatar, azert azt allandositjak a nap
tobbi reszere is, ill. egy geografiailag nagyobb teruletre.  Azert ejjel
megis csak nem szaladgal annyi gyerek egy iskola kozeleben mint nappal, nem?
Vagy itt van ez az ostoba szovetsegi 55 merfoldes sebessegkorlatozas (amit
ugyan most mar kezdenek helyenkent lazitani 65-re).  Lehet, hogy annak az
55-nek volt es van ertelme nagyvarosok kozeleben az autopalyakon a nap nagy
reszeben, de baleset szempontjabol nem sok ertelme van azoktol tavol.
Benzint meg azzal is lehet sporolni, hogy az ember kisebb etvagyu kocsit
vesz, mint ahogy azt az amerikaiak nagy resze mar meg is tette a 70-es evek
ota.  Mielott anarchistanak kialtanal ki, hadd jelentsem ki, hogy azert nem
vagyok hive a masik vegletnek sem, ami Nemetorszagban van (volt?): a
sebesseghatar nelkuli autozas az autobahnokon.

 > Aki probalt mar atkelni Budafokon
 >a Leanyka utcai villamosmegallonal a jarda es a jardasziget kozott (kb. 8
 >meter a tavolsag), az minden eszkozt megengedhetonek tart a BIZONYOS (!!!)
 >autosok megfekezesere.

Meg hogy probaltam-e?  De mennyire!  Igaz, hogy tobbnyire jo par evvel
ezelott, boldogult budafoki gimista koromban, de az a Leanyka utcai atkeles
akkor is rizikoval jart.  Sajnos a problema az otthoni autos kulturaban van,
no meg abban, hogy sem az elozo, sem a mostani rendszer nem sokat tett a
korulmenyek megjavitasa erdekeben pl. tobb parkolohely kialakitasaval.
Sok politikus meg egyszerubbnek talalja a kulonbozo megszoritasok, bunteto
szankciok bevezeteset, mint a tavlati tervezest.  No de ez meg egyaltalan nem
magyar sajatossag, hiszen itt, a nedvessegerol hires amerikai Eszak-Nyugaton
is az utobbi idoben nyaranta vizkorlatozasokat vezetnek be mivel
politikusaink nem szamitottak novekvo vizigenyre a novekvo szamu lakossaggal.
Mennyivel egyszerubb ahelyett a politikailag korrektnek hangzo "konzervalast"
hangoztatni!  Elvegre a tervezes munkat, penzt es SZAKERTELMET is igenyel,
nem?

No de ez a tema ismet politikaba kezd csuszni, tehat jobb ha itt megallok
miutan koszonetet mondok a tobbi hozzaszolonak is a temaban.

Pannon Jozsi

Kedves Bela! Idezem az erveidet (egymasra kovetkezo szamokkal):
> 1. nincsenek benne nemek,
> 2. ragozo nyelv,
> 3. mondatszerkezete a magyarevel rokon,
> 4. az eloljaroszok teljesen hoanyoznak,
> 5. nevutok vannak,
> 6. van hangrend, sokkal szigorubb, mint a magyarban, a ragik illeszkedes,
>    egyes ragik negy maganhangzoval is megvannak
> 7. az egyes szam elso szemely jele az _m_,
> 8. az egyes szam harmadik szemely szemelyes nevmasa nem _o"_, hanem
>    _o_,
> 9. szavaink negyven szazaleka torok eredetu, egyetlen finn-ugor nyelvvel sincs
> tobb kozos szavunk.

A 4 es 5 ugyanaz, es osszefugg a 2-vel, a 3 csak osszefoglalja: ez egy
letezo fajta nyelv tobb kozott, es egy olyan jelleg, ami a latszat ellenere
konnyen tud valtozni, pl. az angolbol nem latszik, hogy az indoeuropai nagy
elodje olyan ragozo, mint a latin. A 6 azt hiszem ritkabb, de meg a hasonlo
szerkezettel egyutt sem jelent egyertelmuen kozos eredetet, mert ez is lehetne
atvetel az egyik csaladbol a masikba: igy pl. ha ket nyelv kozel van es semmi
rokonsag sincs koztuk, altalaban tobb hangjuk kozos, mintha messze lenne
egymastol, vagyis olyan eros hatasai vannak a szomszedsagnak, amit eleinte
csak a rokonsagnak tulajdonitanank.

Viszont a tobbi pontod a szokincset tekinti, ami sokkal szilardabb alap.
A 9 tulzas szerintem, es mint mindig, attol fugghet, hogy a szotarbol
csinalunk-e statisztikat az osszes szakszoval egyutt, vagy pedig a konyvekbol
vagy beszedbol nezzuk a szavak es szoelemek gyakorisagat. De mindenkeppen
a rokonsag az alap szokincs es nem az, ami hozzajott a tortenelem soran
(magyar-o'to~rok kapcsolatok, khazar birodalom stb), kulonben az angolt
a latin nyelvek mellett sorolhatnad peldaul. Marad a 7 es 8, ami nagyon
jo alap lenne feltetelezni egy rokonsagot (sok hasonloval egyutt persze),
mert a szemelyes jelek nagyon regi eredetuek sokszor (azert eppen a magyar
eleg sok ujdonsagot vezetett be a tobbi finnugor nyelvhez kepest). De
mivel vannak azert neha kulonbozo fejlodesek, atrendezesek es ujdonsagok,
ezert ne hasonlitsunk ossze barmilyen szemelyes ragot vagy nevmast, hanem
legyen mefelelo a rokon nyelvekben is (torok nyelvek, es a magyarra a vogul,
osztyak es altalaban a finnugor nyelvek): igy a magyar oldalon van a 3
szemelyre az -m, -d/-t-, -j-/0 es eppen ezeknek urali megfeleloje m, t, s
feltunoen azonos az indoeuropaival, ami az egyik nagy indoka feltetelezni
az urali-indoeuropai rokonsagot. Tehat azt kellene tudni, hasonlo-e az
a harom az o'torok nyelvben es a feltetelezett altajiban. Ha igen, 10-20
ilyen szokincsbeli megfeleles talan eleg lesz ahhoz, hogy egy kis erteke
legyen az urali-altaji elmeletnek, es 50-100 lenne a meggyozo. Ezt talan
hagyjuk a szakembereknek...

-- Udvozol: Olivier

Ui.: Miben szigorubb a torok hangrend? A magyar szigoru, vagy mely vagy
magas minden szo - talan gondolsz a magyar semleges e', i (pl. -e'k, -i)
es mely e, e', i hangokra (dere'k, si'r)?

A nagy kulonbseg szerintem abban van, hogy az igazi nyelvek nem tervezettek.
Neha tervezik a nyelvujitasukat, de a fejlodesek zome, az altalanos iranyok
nem akaratlagosak, hanem az osszes beszelonek az erofeszitesei vannak benne
azzal a cellal, hogy kifejezhessek mindazt, amire szukseget ereznek. Tehat
egy szamitogepes nyelv olyan, mint egy jol vagy rosszul sikerult terv,
erre alkalmasabb, mint amarra - viszont egy elo nyelv mindenre alkalmas
"felepitesetol fogva" (nem tudom, igy mondjak-e a mertanban).    -- Olivier

Kedves Mindenki!
Idokozben sikerult az ural-altaji kerdest egy turkologussal megbeszelnem. O azt
mondja, hogy vitatott ugyan az ural-altaji elmelet, de epp ellenkezo iranybol,
mint gondolnatok. (Aki nem birja a politikai tartalmat, az most lapozzon.) A
nagy bruder erdekeivel nem vagott egybe, hogy nekunk keleten jelentos nepek a
rokonaink legyenek, ezert konnyen elkepzelheto, hogy a nyelvcsalad uralira es
altajira valo szetvagasa mesterseges.

Annak a vizsgalatnak az eredmenyet, ami szerint a legnagyobb rokonsagot a
finnugorokkal mutatjuk, mig a legnagyobb tavolsagra az azsiai rassz van tolunk,
a Valosag kozolte. (BTW, ez azt jelentene, hogy az afrikai es oceaniai feketek
kozelebb vannak? A cikkbol ez nem derul ki!) Tudomasom szerint ez minden
korabbi megallapitasnak ellentmond. Kiszely azt mondta, hogy legfeljebb 5% a
honfoglalaskori leletanyagban a finnugor elem. Laszlo Gyula A honfoglalo magyar
nep elete c. munkaja sem tamasztja ala a Valosag cikket.

Mellesleg mit gondoltok, hogy hivjak a toro oshazat? Nos igy: Tura'n.
Udv Bela

Elo"hireim kozott elfelejtettem megjosolni a leggyakoribb politikus
modast. Erre csak most jottem ra, amikor latom, hogy a lebukott Kiichi Mi-
yazawa japan miniszterelnok kijelentette, hogy "I am not a liar", En nem
vagyok egy hazug. Mar akkor gyanakodtam ra, amikor azutan, hogy Bush le-
hanyta o"t, megkoszonte neki, hogy meglatogatta. (V.o~.: Nixon kijelente-
set: a ti elnokotok nem egy gazember, your President is not a crook.)

	Szoval elmenetelem elotti utolso elo"hir: "X kijelenti, hogy o"
me'g soha nem hazudott." X helyebe mindenki annak a politikusnak a nevet
helyettesiti, akit akar -- szabad valasztas.

	F. Miki

Kedves Szekely Balazs!

Baratodnak rendkivul furcsa lehet az izlese ha az amerikai vezetes feludulest
jelentett szamara. Az en velemenyem eppen az ellenkezoje az ovenek. Igaz, jol
csak Bostont es kornyeket ismerem, ami meg itt is hirhedt, de jartam azert
mashol is es nem tapasztaltam alapveto kulonbsegeket. Mar ket eve vezetek itt
rendszeresen, tehat hozzaszoktam a helyzethez. A kezdeti megdobbenesem mar
elmult, de meg mindig nem erzem kenyelemben magam az itteni forgalomban.

Korultekintesnek es udvariassagnak nyoma sincs az itteni autosokban. Nem alli-
tom, hogy a magyar autosok ebben peldat mutatnak, de meg Budapest legvadabb
videkein is tobb elozekenyseget tapasztaltam, mint itt. A piros lampan
athajtani nalunk sokkal kevesbe elterjedt szorakozas. Itt az esetek tobbsegeben
nem kapom meg az elsobbseget, hiszen a tobbi autosnak fogalma sincs kie az
elsobbseg. Honnan tudnak? Abbol a 10-15 oldalbol egy kis fuzetkeben, amit meg
kell tanulniuk az elmeleti vizsgara? Az is olyan szinten targyalja a kozlekede-
si szabalyokat kerdes-valasz formaban, hogy "Mit csinalsz ha zoldre valt
elotted a lampa de a gyalogosok meg nem fejeztek be az atkelest?" Eppen
csak hivatasos vezetoktol varjak el, hogy a szabalyokat mind megtanuljak.
Ezert van szukseg sok utkeresztezodesben mind a negy iranyba stop tablat tenni.

Lepten-nyomon velem szembe halado autokba botlok szuk egyiranyu utcakban, es
nem en megyek a rossz iranyba. Meg kivilagitatlan kocsikba ejszakankent. A
ket-harom sorban egymas mellett parkolo autokrol ne is beszeljunk! Vagy
azokrol az illetokrol, akik egy forgalmas utkeresztezodes kozepen parkolnak
mialatt a bevasarlast vegzik, csak hogy ne kelljen egy mellekutcabol
gyalogolniuk. A sok amerikaiban rejtozo fek osztontol allando rettegesben
vagyok: ha valakinek eszebe jut, hogy eltevesztette az iranyt, gondolkodas
nelkul ralep a fekre. Az indexet errefele csak egeszen ritka esetben hasznal-
jak--akkor is csak idonkent a helyes iranyba.

De legjobban a kerekparosok tudnak megijeszteni, amint egy teli ejszakan
hirtelen kivilagitatlanul, sotet telikabatjukban elobukkanak velem szemben egy
szuk egyiranyu utcan. De nem kell, hogy egyiranyu legyen az az utca: maskor
sem tudjak eldonteni, hogy a bal vagy a jobb oldalon kellene-e haladniuk, es
mindegyiknek szent meggyozodese, hogy a kozlekedesi lampak csak az autosokra
vonatkoznak. Ezek utan elkepzelheto, hol allnak a gyalogosok ebben a
versenyben.

Baleseti statiszkikakrol nem tudok, de eleg sok balesetet latok es hallok itt.
Ketlem, hogy ritkabbak volnanak, mint Magyarorszagon. Pedig itt mennyivel
jobbak az autok, es mennyivel lassabb a forgalom!

Szoval, en a pesti forgalomban (en nem vagyok pesti) a szuleim kilenc eves
rozoga Trabantjaval nagyobb biztonsagban erzem magam, mint itt egy busszal.
Ott legalabb tudom, mire szamithatok. Itt meg ennyi ido utan is meg tudnak
lepni.

Azt meg tudom erteni, ha a baratod feludulesnek erezte az autopalyai vezetest.
Itt minden nagyobb ut osztott palyas, ami nagyon kenyelmesse teszi a hosszu-
tavu vezetest. Na meg az is lehet, hogy az autokolcsonzoben jobb kocsit
kapott, mint amilyent otthon vezet.
-- 
			Imre