kedves kornyesz!
a HVG eheti szamaban egy kulon melleklet szolt az energia
es kornyezet kapcsolatarol. ebben ugyan olvashato volt az a
harom irasom, amiket most ide (akar vitainditonak, akar nehany
regi felbeszakadt vitara valasznak) be fogok kuldeni; de azert
a HVG termeszetesen 'megszeliditette' oket, vagyis az eredeti
irasaim politikailag vagy zoldsegileg erzekenyebb reszei bizony
kigyomlalodtak. tehat ide az eredeti (vagy legalabbis eggyel
eredetibb) valtozatokat kuldom, amibol a zold szin (es sajnos
neha ezzel pont az egesz ertelme) nincs meg kigyomlalva.
elsokent azt a keretes cikket fogom elkuldeni, ami peldakat ad arra,
hogyan oldottak meg a vilagon sok helyen ugyesen, hogy a gazdasagi
fejlodes ne jarjon tobbletenergia-felhasznalassal, hanem a meglevo
energiaforrasok kihasznalasanak a hatekonysaga lepest tartson ezzel
a fejlodessel.
diana
UT AZ ARANY REPAIG
Az energiafogyasztas es a gazdasagi jolet mindig szoros
kapcsolatban alltak. Ha az osember eletszinvonalanal kezdjuk, az egyik
legnagyobb forradalmat a megszeliditett tuz hozta, ami fenyt, meleget,
fozesi es elelemtartositasi perspektivakat nyitott az ember eleteben.
Kovetkezo peldanak eleg csak a gozgepet emliteni, amivel a hoenergiat
sikerult munkara birni -- es ez elinditotta az ipari forradalmat. Az
ipari forradalom altal szeles koru emberi hasznalatra szeliditett
energiafelhasznalasi modok forradalmasitottak az eletszinvonalunkat is:
lehetove tettek peldaul a tavolsagi kozlekedest, a tomegtermelest, a
tomegkommunikaciot es a haztartasi feladatok gyors
ellatasat. A kapcsolat az eletszinvonal es az energiafelhasznalas
kozott tovabbra is szoros maradt: peldaul, ha az USA XX. szazadbeli
gazdasagi ossztermeket (GDP) kovetjuk idoben, azt talaljuk, hogy az
szorgalmasan koveti az energiafelhasznalas alakulasat. Egeszen
1973-ig. Akkor a ket gorbe meglepoen elesen szetvalik. Az USA ma kb.
ugyanannyi energiat fogyaszt, mint 1973-ban; mig a GDP-je 45%-kal
emelkedett ekozben. Amig 1973-ban 24 Btu (brit energia-egyseg) kellett
egy dollar GDP megtermelesehez, ma mar 15 Btu megtermel egy dolarnyi
GDP-t.
Hogy tortent ez? Minek koszonheto? Mi itt a titok nyitja?
Az energiafogyasztas es a GDP szetvalasat az USAban az olajvalsag
kirobbanasa triggerelte 1973-ban. Hirtelen megemelkedtek az olajarak,
es ez tobbek kozott igen eros motivacio volt minden csepp energia
hatekonyabb felhasznalasara. Ezen kivul, az USA radobbent, hogy
strategiailag igen elonytelen egy orszagtol vagy orszagcsoporttol
nagymertekben fuggeni az energiaimport teren. Meg kell novelni a belso
energia-biztonsagot. Na de hogyan, ha az orszagnak adott mennyisegu
fosszilis energia-hordozoja van? Hogy lehetne mashogy az
energiaimportot minimalizalni? Ket fo modon: a megujulo energiak
(szel, nap, viz, biomassza, stb) megcsapolasaval, valamint a
meglevo energiafelhasznalas hatekonysaganak a novelesevel. 1973 utan
az USA-ban mindkettot agressziven tamogattak es motivaltak, aminek nem
maradt el az eredmenye. Nezzunk nehany peldat arra, milyen
programokkal, es milyen sikerrel osztonzi az USA az energia hatekonyabb
felhasznalasat.
Az egyik legegyszerubb es legeredmenyesebb
energiahatekonysag-javito intezkedes az energiahatekonysagi szabvanyok
bevezetese. Ez azt jelenti, hogy egy termekbol, pl. hutoszekrenybol,
csak egy bizonyos hatekonysagunal jobb szerkentyut szabad gyartani es
forgalmazni. Az energiahatekonysagi szabvanyoknak sok valfaja van: a
haztartasi masinakra vonatkozo szabvanyok megszabjak, hogy max. mekkora
fogyasztasu lehet pl. egy adott terfogatu hutoszekreny, vagy hogy
maximum hany Wattot fogyaszthat egy elektromos vizmelegito egy kobmeter
viz felmelegitesehez. Az epitkezesi szabvanyok kotelezo minimalis
szigetelest es egyeb energiafogyasztas-minimalizalo intezkede
seket irnak elo. Az auto-fogyasztasi normak pedig azt hatarozzak meg,
hogy 100 km-en max. mekkora fogyasztasu auto hozhato forgalomba.
Bar az energiahatekonysagi szabvanyok torvenyesitesenek az USAban
mar tobb, mint 2 evtizedre nyulik vissza a hagyomanya, a legatfogobb
ilyen torveny 1992-ben szuletett. Az un. EPACT, vagyis az
Energiapolitikai es Takarekossagi Torveny tobbek kozott megszabja az
eladhato hutoszekrenyek, melyhutok, legkondicionalo berendezesek,
vizmelegitok, kalyhak, moso- es mosogatogepek es mas haztartasi
berendezesek kotelezo minimalis hatekonysagat.
A normak csak egy turelmi ido utan lepnek eletbe, hiszen az iparnak at
kell allnia az uj berendezesek gyartasara. Ezert, es mert sok
haztartasi eszkozt, pl. hutoszekrenyt es mosogepet, csak hosszu evek
mulva fognak lecserelni, az energiafelhasznalas csokkenese csak evek
vagy evtizedek mulva fog jelentkezni. Ezek eredmenyekeppen, a
szerzonek az USA Lawrence Berkeley Nemzeti Kutatolaboratoriumaban
elvegzett szamitasai alapjan, az USA haztartasai 2010-ben osszesen kb.
10%-kal fognak kevesebbet fizetni az energiafogyasztasukert, mint az
EPACT nelkul fizetnenek -- igy kb. 40 milliard dollarral maradnak
gazdagabbak az amerikai lakosok. Az aramtermeloknek igy
eleg 28,000 MW-tal kevesebb termelo-kapacitast fenntartaniuk (ez 17
paksi eromunek felel meg), mint a hatekonysagi torveny nelkuli magasabb
fogyasztas ellatasara. Ez az USAnak evente 90 milliard kilowattora
aram termeleset es az ezzel jaro szennyezes kibocsajtasat fogja
megsporolni.
A hatekonysag teren a legmegdobbentobb fejlodest a hutoszekrenyek
mutatjak. Az 1993-ban eletbe lepett normak eredmenyekepp 2010-ben az
USA hutoszekrenyei 23%-kal fognak kevesebb osszenergiat fogyasztani,
mint az EPACT nelkul fogyasztananak. Ez egyedul 31 milliard
kilowattora megsporolasaert felelos evente, ami a szabvanyok 2010-ben
varhato megtakaritasanak kb. egyharmadat teszi ki. A hatekonyabb
(tehat dragabb) hutogepekbe valo befektetessel a fogyasztok 3 es fel
centet fizetnek minden megtakaritott kilowattoraert, mig ha azt a
befektetes nelkul valoban elfogyasztanak, akkor 6-12 centet fizetnenek
erte.
A masik erdekes terulet, amire a szabvanyok kiterjednek, az a
melegviz-hasznalat. 1994-tol csak olyan zuhanyrozsakat es csapokat
lehet eladni, amin maximum 9.5 liter folyik ki percenkent. Ez nem csak
rengeteg vizpocsekolast kuszobol ki, hanem a viz melegitesehez
szukseges tekintelyes energiakat is megsporol. Ez szinten 31 milliard
kilowattoranyi elektromossag (nem szolva a gazzal mukodo vizmelegitok
altal megtakaritott gazrol) eloallitasat es a vele jaro
kornyezetrombolast fog 2010-ben kikuszobolni. A melegvizfogyasztas
ilyen modon valo megregulazasa 1.3 centbe kerul megtakaritott
kilowattorankent az amerikai haztartasoknak; ami kb. egyhetede - egyti
zede annak, amit egy elfogyasztott kilowattoraert fizetnek az
amerikaiak.
A vizmelegites teren adodik a talan legmegdobbentobb pelda arra,
hogy lehet neha a legtrivialisabb modszerrel a megszokottan hasznalt
energia jokora hanyadat megtakaritani. Az USA-ban a mosogepek
fuggoleges tengelyuek (az europaban altalanos vizszintes tengelyjel
szemben). Egy igy mukodo mosogep ugyanannyi ruha kimosasahoz haromszor
annyi vizet igenyel, mint a vizszintes tengelyu: hiszen abban a ruhakat
teljesen be kell fedni vizzel, mig a vizszintes tengelyu mosogep a dob
aljan levo viztomegbe forgatja bele es emeli ki a ruhat. Tehat, ha az
USA mosogepgyartoi egy napon csak vizszintes tengelyu mosogepeket
arulnanak, az az amerikai haztartasok mosashoz szukseges
melegviz-igenyenek majdnem ketharmadat megtakaritana. Az elmult
evekben fontolgattak is erre vonatkozo torvenyt -- de az 1994-ben
tortent kongresszusvaltas ota mas politikai szelek fujnak.
Igen, a politikai klima 1994 ota nem kedvez a kormany gazdasagba
valo beavatkozasanak; igy az energiahatekonysagi szabvanyoknak sem. A
kovetkezo par evben tovabbi szabvanyok megalkotasa valoszinutlen; es a
jelenlegi szabvanyok sorsa is ketseges. A kozeljovo
energia-megtakaritasai inkabb az onkentes piac-huzo programoktol
varhatoak. Talan az eddigi legsikeresebb ilyen program az un.
Energia-sztar program.
Az Energia-sztar program a 90-es evek leggyorsabban novo
elektromossag-fogyasztoit celozza: a szamitastechnikai berendezeseket.
Ugyan a szamitogepek, nyomtatok es kepernyok egyenkent szinte
jelentektelen fogyasztasuak, jelenleg az USA-ban a kereskedelmi szektor
elektromossag-felhasznalasanak 5%-ara, 2000-re pedig a 10%-ara fognak
rugni. Mivel viszonylag keveset fogyasztanak, sokszor nem kapcsoljuk
ki oket, mikor nem hasznaljuk: a munkahelyeken altalaban egesz nap
teljes gozzel be vannak kapcsolva, fuggetlenul attol, hogy valojaban
mennyit hasznaljak oket; es 30-40%-ukat ejjelre es a hetvegere is
bekapcsolva hagyjak. Egy okos, es igen olcso (kb. egy dollarba kerulo)
kis szerkentyu az ilyen berendezeseket #017#alvo#018# modba tudja kapcsolni,
mikor nincsenek hasznalva, amibol a berendezes egy billentyu
megnyomasara egybol #017#felebred#018#. Ez a szamitogepek altal felhasznalt
energiat 50-75%-kal csokkenti. A szamitogep-gyartoknak nem volt
erdekuk ezt az opciot beleszerelni a gepekbe, hiszen
szamitogep-vasarlaskor a kedves vevok aztan mindent figyelnek, csak azt
nem, hogy mennyit fogyaszt az a masina. Mivel tarsadalmi szinten
viszont igen lenyeges az ezzel elerheto elektromossag-megtakaritasi
potencial, a Kornyezetvedelmi Hivatal (EPA) kitalalta az Energia-sztar
programot. Amennyiben egy szamitogep, kepernyo vagy nyomtato
tartalmazza az #017#alvo#018# modot, a gyarto rateheti az EPA
#017#Energia-sztar#018#
emblemajat a keszulek dobozara (sok Magyarorszagon forgalomban levo
szamitastechnikai berendezesen is lathato ez az emblema: egy felkoriv
alatt az #017#energy#018# szo es egy csillag, egy #017#EPA
szennyezes-megelozo#018#
alairassal). Ez a vedjegy a kornyezet irant erzekeny vasarloknak
fontos tampont lett az utobbi evekben a szamitogep-valasztasban, hiszen
koltseg szempontjabol semmivel sem kerulnek tobbe ezek a gepek,
ugyanakkor jelentos, energiahasznalattal kapcsolatos kornyezetrombolast
kuszobolnek ki. Az EPA becslesei alapjan az Energia-sztar program
2000-ben 26 milliard kilowattoranyi energiat fog megtakaritani, ami
eleg 3 allam (Maine, New Hampshire es Vermont) elektromossaggal valo
ellatasara. Clinton elnok 1993-ban utasitotta a kormanyhivatalokat es
a szovetsegi intezmenyeket, hogy csak Energia-sztar
berendezeseket vasarolhatnak. Ennek eredmenyekepp 40 millio dollarral
kevesebb adot kell majd evente fizetniuk az amerikai adofizetoknek az
allamhaztartas fenntartasara. Az Energia-sztar program onkentes, de a
gyartok legnagyobb tobbsege a sajat erdekeben belepett a programba, es
1994-ben mar az eladott nyomtatok 90%-a, es a szamitogepek 70%-a
viselte az emblemat. Hasonloan sikeresnek igerkezo programok a 'Zold
Lampak' program, ami irodahazak vilagitasi energia-hasznalatanak felet
kuszoboli ki, es az 'Arany Repa' program, ami a hutoszekreny-gyartokat
biztatja kevesebbet fogyaszto modellek kifejlesztesere. Az 'Arany Repa'
program kereteben 30 millio dollar uti annak a gyartonak a markat, aki
a jelenleg kaphato leghatekonyabb hutoszekreny-modellnel 20%-kal
hatekonyabbat kifejleszt. Ezt 1993-ban vegul a Whirlpool elnyerte; es a
sikeren felbuzdulva azota mar sok haztartasi szerkentyu teren bevezettek
hasonlo programot: melyhutok, legkondicionalok, mosogepek, stb. A program
olyan sikert aratott, hogy az EU-ban is nekigyurkoztek, hogy hasonlo
akciokat inditsanak utra.
Vorsatz Diana
|
