1. |
akozmanak (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
2. |
1956-rol. Valasz Zimanyi Magdanak (mind) |
92 sor |
(cikkei) |
3. |
megin onkent-kedik a rendor no: (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
4. |
Kulfoldi olvasoknak (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
5. |
Vegletek tavlatai (II) (mind) |
90 sor |
(cikkei) |
6. |
Szinhaz az egesz vilag (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
|
+ - | akozmanak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Az Andy Kozma nevu kanadainak aki allandoan kozenk pofatlankodik uzenem, hogy
megvagyok meg ne oruljon. Egyebbirant Balogh Eva nevu honfitarsaval
kinyalhatjak egymas segget!
Zsoter Andras
|
+ - | 1956-rol. Valasz Zimanyi Magdanak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Folytatas 1956-rol. Magda:
> 1) A kommunistak szerepe 56 elokesziteseben. Errol roviden azt lehetne
>mondani, hogy **eszlelheto, lathato, a kozvelemeny altal is ismert
>"szerepe"** 56 elokesziteseben gyakorlatilag *csak kommunistaknak
>lehetett*. Egyszeruen azert, mert a ovek volt a **nyilvanossag elott valo
>megszolalas monopoliuma**. Mas nyilvanosan meg sem nyikkanhatott.
Azt hiszem Magda itt tuloz egy kicsit, ugyanis elfelejtkezik arrol, hogy
Sztalin halala utan volt valami olyasmi, hogy az "olvadas," a "thaw." A
Rakosi-vezetes megingott es Nagy Imre elso kormanyra kerulesevel a szellemi
eletben is valtozasok tortentek. Nem csak kommunistak tudtak mar publikalni,
hanem olyanok is, akik 1948 es 1953 kozott nem publikalhattak: Weoress
Sandor, Fust Milan, Vas Istvan, Kassak Lajos, Pilinszky Janos, Nemes Nagy
Anges, Jekely Zoltak, Aprily Lajos, Keresztury Dezso, Csorba Gyozo,
Tersanszky Jozsi Jeno, Kodolanyi Janos, Tamasi Aron, Feja Geza, Remenyik
Zsigmond, Nemeth Laszlo. Hogy csak par nevet emlitsek. Olyan irasok jelentek
meg, mint peldaul Illyes Gyula Egy mondat a zsarnoksagrol. Ezek mellett
termeszetesen ott voltak az elkotelezett kommunistak is, akik aggalyosan
ugyeltek, hogy kritkajukat mindig "partszeru" formaban es forumokon
fogalmazzak meg. Itt lett az egyik legfontosabb elokeszitoje (szellemileg
persze) a forradalomnak az Iroszovetseg partszervezete, a Szabad Nep es a
Lapkiado Vallalat tagygyulesei, es vegul a DISZ altal alakitott Petofi Kor.
Aztan a kommunista ellenzek:
>Semmikeppen sem
>vezettek a forradalmat. Tisztelet a keves szamu kivetelnek. Megdobbentek,
>visszahuzodtak. A part vezeteseben jelen levok szorgalmaztak, hogy Gero es
>tarsai vegre tunjenek el, Nagy Imre es a koreje csoportosulo "vezeklo"
>kommunistak jussanak a parton belul vezeto szerephez. Es leven akkor meg
>egyparti vilag, persze, a kormanyba is ok kerultek. De egy szoval sem
>allithato, hogy a forradalom vezetoi lettek volna.
Ennek utolso mondataval teljesen egyetertek. De ugyanakkor ehhez azt
szeretnem fuzni, hogy alapjabanveve senki sem akart forradalmat, hiszen
mindannyian tudtuk, hogy egy ilyen fegyveres osszecsapas mire vezethet.
Mindenki meg volt dobbenve, amikor 23-an keso este kitunt, hogy fegyverek
ropognak Budapest utcain. Hiszen azt hiszem mindenki tudta Magyarorszagon,
hogy orszagunk teljes fuggesben van a Szovjetuniotol. En peldaul mindossze
egyszer veszitettem el a fejemet az egesz oktober 23-december 15 kozott:
amikor meglattam az elso szovjet tankot a Kiskorut es a Rakoczi ut sarkan
24-en kora hajnalban. Olyan szimbolikus volt az egesz kep: oriasi tankok
agyukkal lovoldoztek a hasukon csuszomaszo diakokra es munkasfiukra, akiknek
fegyveruk mindossze egy puska volt. Es ahanyszor pukkantak a puskak,
annyiszor dordultek a tankokra felszerelt agyuk!
> 3) Az 56-os eliteltek, kivegzettek kozott valoban sok volt
>kommunista volt. Ennel tobben az eliteltek, kivegzettek kozott
>csak a nem-kommunistak voltak. Ahogy Eva is irta, igen szeles
>volt a politikai bazis. Mivel azonban kozelet ismertebb szereploi
>szinte kivetel nelkul kommunistak voltak, az o bukasuk sokkal
>ismertebb lett a kozvelemeny elott.
Ez valo igaz. Sot az is, hogy:
> Amit a megtorlasokrol meg el kell mondani szerintem: az, hogy ki
>milyen sulyos buntetest kapott, nem volt okvetlenul osszefuggesben
>azzal, hogy mit kovetett el.
Ellenben osszefoglalokent ket dolgot szeretnek megemliteni. Egyik, amirol
Magda egyaltalan nem emlekezett meg, az a nepies, harmadikutas elgondolasok
elterjedese Magyarorszagon a 30-as evekkel kezdodoen. A nepiesek ideologiaja
ma mar olyanannyira bele van idegezodve a magyar gondolkodasba, hogy
eredetukrol a legtobb embernek fogalma sincs. A nepiesek politikai eszmeit a
"harmadik utas" cimke alatt ismerjuk. Ez valami kozeputat jelent a
kapitalizmus es a kommunizmus kozott. Ugyanakkor a nepiesek legnagyobb
csoportja nem volt elragadtatva sem a marxizmustol sem pedig a nyugati,
piacgazdalkodason alapulo demokraciatol sem. Valami mast kerestek, megint a
ketto kozott. Ez a harmadik utas gondolkodast lehet megtalalni 56-ban is.
Erre vezetheto vissza az olyanfajta kijelentesek mint a Petofi Parte vagy a
Kisgazdaparte, marmint, hogy a kapitalistak vilaga lejart. A semlegesseg is
ebbol a gondolatmenetbol adodott, es meg ma is adodik: se nem nyugat, se nem
kelet, hanem valami mas--katonai semlegesseg. Es szerintem ez a harmadik utas
gondolkodas az, ami a mai napig erezheto a magyar politikai
gondolkodasban--lasd peldaul az oriasi hangsulyt a "nemzetin," tehat
mindossze "magyaron," "a mason," az altalanos helyett. Ez egy alapjabanveve
teves eszmelet es Magyarorszagnak kulonosen ma csak karara szolgalhat. Ezeket
a megnyilvanulasokat nevezem en szocialistanak--ugyan lehet, hogy azok, akik
zaszlajukra tuztek kezzel-labbal tiltakoznanak a szocialista szo ellen. Ennek
ellenere, en nem latok valami oriasi kulonbseget a baloldali es a jobboldali
kapitalista ellenesseg kozott.
A masik problemam az, hogy a szelsojobboldal akarja kisajatitani maganak a
forradalmat. Ez pedig a forradalom teljes ideologiai kiforgatasahoz vezet. A
szelsojobboldalnak aligha volt vezetoszerepe a forradalomban. Azok, akik ma
szelsojobboldaliak--nem voltak azok 56-ban: lasd Csurkat. Egyszeruen
visszavetitik ma politikai ideologiajukat egy negyven evvel ezelotti
allapotra es gondolkodasmodra. Mint ahogy Magda is megemlitette: a
forradalom, kulonosen november 4-e utan igen szelesen politikai bazison
alapult.
Balogh Eva
|
+ - | megin onkent-kedik a rendor no: (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hu ez a rendor no de szivos.Votam Pesten jo reg. A vilamoson
vot onkent kalauz elenor. Az vot ijyen szivos. Hu de ram ki abalt!
Majnem megis ilyettem.Namost ez rendor-e vagy vilamos elenor-e?
Baj hogy nem laccik a kar szallag.Mongya ez a no hogy copyright
van a Batyani Urtol. Na a Batjanni Ur rendor noje tecik lenni akor vagy
kalauz elenor inkab? Fokadatlan procator teccik leni csak nem? Bisztos
meg van kar szallag csak nem tecik elo veni.Csak kezbe tartani es kek
fejel ki abalni.Leszoknak ugralni a vilamosbol ha meg lattyak ijyen
kek felyu szivost.
Jajj de nem a Magyar Hir labba is van ben copyright? Tesek man meg
neszni mert akor mekkel szidni a Bat Jani Urat is hogy o is frincsojja a
kopja-jobbot (copy-right?),vagy cziffra himlo beteg sege let (plagueium?)
Halom a sracoktol leteccet mondani nemzet jarast.Mit teccik fogni
szidni akor ha nem olvasta tobet. A haveget?De nemis baj hogy leszalt az
elenor mer most fog leg joban be olvasni a Szathmary. Jo magyar gyerek
a Jeno nemis birna ki az elenor kek feje ugy be olvas.(A Beloinnis aszt
mongya nemis gorog.Pedig en nem bantotam az Andras gyereket. Tolem lehet
hotentota is hajo magyar).
Joseph Toth
magyar
|
+ - | Kulfoldi olvasoknak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mindossze tajekoztatasul szeretnem kozolni a kulfoldon elo olvasokkal, hogy
idehaza Dr. Endrey akciojanak nem volt erzekelheto orszagos visszhangja, es
mozgalma sem latszik orszagos mereteket olteni. Legalabbis szerintem es
legalabbis egyelore.
Koszonom a figyelmet.
Kerekes Peter
|
+ - | Vegletek tavlatai (II) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kovetkezik harom allitas es a magyarazat.
1.) A "tolerancia" a legaljasabb hazugsagok mintapeldanya
2.) Csak zsido ember koszon "shalom"-ot
3.) Van aki csak a szajaval kivan "jo napot", csak az erzekszerveivel "e'rt"
Az elso reszben irtam, el kell igazodnunk a vilag dolgai felol es erre csak az
eberseg az egyetlen jarhato ut. Hiszen vannak dolgok, amelyek tul vannak a
tudas keretein, a tapasztalas horizontjan es olyanok is, amelyek igazi meger-
tesehez tobb kell, mint ami esszel folfoghato. Ezek a dolgok nyujtanak tapot
egy magasabb letformahoz, ezek lopjak eletunkbe a nagysag remenyet es ezeken
at jutunk el legvegul onmagunkhoz. Es egymashoz is.
Van olyasmi is, ami eppenhogy karunkra van es egymas ellen uszit, de erre is
ervenyes, ami az elozore, nevezetesen: semmi sem onmagaban rossz csupan az
ember bukhat el szerepeben.
1.) A tolerancia hangos hirdetoi sohasem beszelnek arrol, mit is ertenek vol-
takeppen a "mas"-sagon. Mintha nyilvanvalo lenne. Pedig ez a hallgatas besze-
desebb minden vallomasnal, mert az ilyen jelszavak szetkurtolese mindig vala-
mi hatso szandekot rejt. Vagy tudatlansagot. De ne higyjuk, hogy akik a mi
tudatlansagunkat kihasznaljak, azok maguk is tudatlanok volnanak. A toleran-
cia jelszava foleg politikai korokben mast jelent, mint egyebkent es eppen a
filozofiai jelentesevel, valodi tartalmaval nem "bibelodnek" a jelszo-vivok.
Kulonben el kene mondaniuk az igazsagot es jelszavuk erejet vesztene. A jelszo
ereje addig tart, amig befolyasol. Amig elvakit. A reklam akkor is hat az
eletunkre ha nem hallgatunk ra, a politikai jelszavak ugyanigy mukodnek.
Ugyan ezen az elven de mas modon hatnak mas jelszavak vagy hirszeletek. Ha
valaki ugy gondolja, hogy Soros Gyorgy CSAKCSUPAN humanus megfontolasok miatt
tamogatja a magyar kulturat, akkor nem gondolkodik eleg melyen. Joga van er-
re. Aki pedig elgondolkodik, hogy ezek utan miert gyakorolhat Soros barmifele
nyomast is a magyar kozeletre, annak erdekes valaszok alljak az utjat.
A massag lehet onmagaban is csupan kartekony es rosszakaratu. Mint egy gyilkos.
De igazan az elsumakolt, korulkodositett dolgok a veszelyesek. Ilyen apro el-
hallgatas erjeszti a tudat vaksagat. Ehhez a tudatossaghoz eleg az erzek-
szervek nyujtotta tampont es a kritikatlan, onnallo ertekitelet nelkuli ve-
getalas. Akik tolerancia-hirdetok elfelejtik, hogy a massag kirivo es neha
messzirol jelenti magat. Egy erdelyi ismerosom teljes bizonyossaggal valaszt
a tomegbol magyarok es romanok kozul. Megtanulta (es nem a szemevel) szet-
valasztani oket. Miert hiszik egyesek, hogy a massag csupan kulso jegyekben
nyilvanul meg? Egy masik ismerosom azert csuszott le egy allasrol, mert meg
eleinte zsidonak neztek es ugy tunt alkalmazzak, kiderult rola, hogy keresz-
teny es rogton visszautasitottak, egy masik ismerosomnek pedig maig minden
zsido kuncsaft shalomot koszon: a kulsosegek megtevesztoek, a bennso nem.
Amit Rambo Arpi irt Rabin cionistak altali meggyilkolasarol nagyon is igaz:
miert nem vesszuk eszre, hogy cionizmus VAN? Raadasul legfobb mukodesi mod-
szere eppen az, hogy latszolag artalmatlan modon vegzi a szerinte harcos es
igazhitu aknamunkajat. Egy uzlet nyilik valahol egy varosban. Mi ebben a ve-
szelyes? Ki gondolna, hogy ez veszelyes lehet? Deha meggondoljuk, hogy buda-
pesten van mar (human||) intezmeny, amely egy izraeli fegyvergyarto ceg le-
anyvallalata, a dolog rogvest maskeppen fest.
Most biztosan kierdemeltem az ilyenmegolyan cimet, de ettol meg igaz lesz, hogy
a cionistak zsido hitsorsosaikat mindig folaldoztak celjaik erdekeben: lasd
Rabin halalat. Nekik raadasul jol jon a zsidok iranti ellenszenv, tehat kell
is, szukseges is. Ennek erdekeben jonnek a jelszavak es zaszlolengetes: holo-
caust unnepek. A hatter pedig gondosan alcazott. Minel hangosabb a hirveres,
minel adazabb a jelszo-csattogas, annal sotetebb a szandek.
Mas "massagot" figyelve: a ciganysag osszefogasa hatalmas lepes. De csakis
azert, mert ez az elso lepcso folemelkedesuk fele, afele, hogy mukodo reszei
legyenek egy tarsadalomnak, afele, hogy kulturajukat megorizhessek, onmagukat
tisztelve es emelt fovel elhessenek.
2.) Azert koszon csak zsido ember shalomot, mert a nemzsidotol izetlen trefa-
nak veszik. Nem is lehet maskent. De amivel megintcsak hazugsag aldozatai le-
szunk az az, hogy elmult korokrol hazudnak nekunk. Vajon egy neonacitol meg-
kerdezik-e miert lett neonaci? Nem, mert neo-voltaban a nacizmus kovetojet
velik folfedezni. Akkor vajon A MA KOMMUNISTAIBAN MIERT NEM AZT LATJAK AZ EM-
BEREK, AKIK FOGAKAT RUGDALTAK KI ES EMBEREKET KINOZTAK? Tovabb megyek: maga-
ban a kommunista eszmeben, a baloldalisagban, miert nem latjak ugyanazt, mint
a nacizmus eszmejeben, vagyis miert nem latjak be, hogy egyszeruen hazug es
rossz? Miert nem veszik ugy, mint a nepnyomorito es onkenyuralmi zsarnoksag
ideologiajat, amely nepeket taszitott nyomorba es emberek szazezreit halalba?
Akik rozsaszin kodbe igyekszenek burkolni 56ot, es el akarjak hitetni velem,
hogy volt jo baloldalisag, meg rossz baloldalisag, azok gazemberek. Hitvany
es hazug sundorgok. Ma mar nincs becsuletes, tisztesseges ember, aki ilyet
mondana. Csak egy volt kommunistatol kovetelem a megbanast. Csak zsidonak
koszonok shalommal.
3.) Akik szajukkal koszonnek nekem, kivannak jo napot, szajukkal szeretnek es
szajukkal igernek, azok a szemfenyvesztok, azok a gyilkos es embertelen hazu-
gok. Nekik minden es mindenekfeletti a tudas es ok nem latnak mast, mint amit
szemuk mutat. Nem ertenek semmit amire nem akasztottak cimket. Nem erdekli
oket semmi mas, mint rovidke evilagi palyajuk. Engem hitegetni akarnak mikoz-
ben ok sem tudnak szabadulni tevkepzeteiktol, remalmaiktol, fanatikus letel-
lenesseguktol.
Gyertek keselyuk, halal madarai es marjatok a husomba. A tuzet mar
lelpotam a dolyfos istenek csarnokabol. Az igazsag langja jar velem es ujjaeled
minden emberfiaban, hiaba a hegynyi-rengeteg, bodito hazugsag.
Olorin
|
+ - | Szinhaz az egesz vilag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Marpedig igazi, latvanyos szinhazi bukas evek hosszu sora ota nem volt a
magyar szinhazi eletben. Miert? A kultursznobizmus okan? A rossz eloadasok
kinosan hosszu sorat lehetne felhozni, amely bukasra volt itelve es megis
tapsvihart aratott.
A politikai elet ugyanigy nem produkal bukasokat: nincsen kifutyult szinesz,
nincsen kifutyult politikus. Ennyire nem vagyunk kritikusak, ennyire ne lenne
jozan itelokepessegunk?
Nem csoda, amennyire megbetegitett minket a proletardiktatura. O.K.
|
|