1. |
Amorf anyagok -uveg (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
2. |
GeAs, uveg (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
3. |
Csernobil (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: gyemant kristalyracsa (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: futestechnikai feladat (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: GeAs egykristaly technologiak (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: Folyik-e az uveg? (mind) |
43 sor |
(cikkei) |
8. |
Kvantumstatisztikak (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
9. |
borivoknak valo (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
10. |
puha viz (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
11. |
Re: Onazonossag megint (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
12. |
lottoszam (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Amorf anyagok -uveg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>> a regi ablakuvegek azert vastagabbak alul, mert mar eleve igy helyeztek
> Ez viszont nem tul meggyozo... mar miert helyeztek volna be oket igy?
> Kulonosen a nem korszimmetrikus uvegeknel lehet nehez a legvastagabb
> reszt alulra helyezni (nem is beszelve a valoban ~1000 eves katedralisok
> abszolut nem szimmetrikus szines uvegeirol).
Sziasztok!
Nalunk a kozepiskolaban ezt megemlitettek fizika oran, de
az is lehet, hogy kemiaora volt. Barki letesztelheti a
dolgot, ha vesz egy nagyobb uveglapot. Amit ugy tesz az
asztalra, hogy az jol lelogjon. Satu, leszorito sulyok,
akarmi. Es a lelogo vegere is kell tenni par kilot,
ugyhagyni par evig, aztan lehet beszamolni az eredmenyrol
a tudomanyban :)))
Cece
http://www.hal.vein.hu/~cece/
|
+ - | GeAs, uveg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Vic:
> Temakor: GeAs egykristaly technologiak ( 9 sor )
> Idopont: Wed Nov 11 13:03:29 EST 1998 TUDOMANY #583
GaAs vagy GeAs ?
Az elobbirol meselhetek egyetsmast. Az utobbirol nem hallottam.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
n(N)emecsek
> Mikromechanika profom szerint az altala tervezett/gyarott uvegszalas
> releben (a1, a2 bemenetek a b1, b2 kimenetre vannak kotve, a rele masik
> allasaban a b2, b1-re) az uvegszalak elofeszitese x ev alatt y szazalekkal
> csokkent az uveg folyasa miatt (a szamoknak utananezhetek, ha megtalalom a
> jegyzetem es erdekel valakit :-) ).
Engem igen, ha a szalvastagsag meg a feszitoero is meg van adva.
Eros a gyanum, hogy itt nagyon nagy erok vannak a szokasosakhos kepest.
Janos (Vaskalap)
|
+ - | Csernobil (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Tudomany olvasok!
Olvastam a 11.-i szamban, hogy van akit erdekel a Csenobilban tortent
baleset hiteles (szimulacion alapulo) kronikaja. Ha tobbeket erdekel,
szivesen leirom ide is, ha nem, akkor csak az erdeklodonek maganba. 5
embernel tobb jelentkezot mar tomeges erdeklodesnek nyilvanitok.
Udv mindenkinek
Vida Zoltán
Safety Assessment Specialist
NPP Paks
|
+ - | Re: gyemant kristalyracsa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Peter!
Nagyon keves idom van mostanaban ezert roviden valaszolhatok csak. :(
> A gyemant kristalyformaja oktaeder. Es az oktaeder lapjainak iranyaban
> nagyon jol hasithato. De a kristalyszerkezete ha jo tudom tetraederes.
Lehet hogy tevedek, de szerintem tevedsz. :) En is igy hittem, amig meg nem
kerdeztem egy volt fizikatanaromat (mar az tetraederes
gyemant-kristalyracsrol! :) ), mire meglepetten csovalta a fejet, hogy a
gyemant atomracsaban hatszog alakban foglalnak helyet az atomok. Erre
elokerestem a kemiakonyveimet es azt talaltam bennuk, amit mondtam: a
gyemant es a grafit racsaban is (most nem tom a szakszeru nevet, mar nincs
elottem a konyv) David-csillag alakzatban vannak az atomok; a grafitban
minden masodik sor el van csuszva ezert olyan puha, mig a gyemantban nincs
elcsuszva.
> Tudja valaki a magyarazatot arra, hogy egy tetraederes kristalyracsu
> anyag miert oktaederesen kristalyosodik, es miert az oktaeder lapjaival
> parhuzamosan hasad konnyen?
Talan azert, mert a tetraederek kozepen meg van egy atom? :)
Udv: Endre
"Az ember soha nem lathat eleg messzire..."
|
+ - | Re: futestechnikai feladat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szerintem a külvilággal érintkező falfelület az érdekes és a k hőátbocsátási
tényezők (W/m2K), amit építőanyagoknál meg is szoknak adni. Ezenkívül kell
még a hőfokkülönbség (külső-belső, valamilyen átlagérték persze). A
hőkapacitás nem lényeges, mert optimális esetben tél elején befűtesz és
aztán nem hagyod kihűlni, tehát csak a folyamatos hőveszteséget kell
számítani. A k tényező alakjából ítélve valamilyen hiperbolikus függvény.
wrote in message ...
> Adott egy epulet, benne egy keringeto szivatyus kozponti futes es persze
> egy kazan. Az epulet adatait nem ismerem legyen allando. Ha az epulet
> belsejeben allandoan 20 fokot szeretnek tartani, akkor milyen egy
> bizonyos kulso homerseklethez tartozik egy radiator homerseklet?
> Tehat mi a fuggvenye? linearis lesz? vagy parabola?
>
> Egy epuletnek milyen adatai vannak futes technikailag ?
> gondolom ketto lehet:
> 1. hoszigeteles
> 2. hotarolo kepesseg
> jol tudom? mik a mertekegysegei?
> szoval minden erdekel ezzel kapcsolatban.
|
+ - | Re: GeAs egykristaly technologiak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mizsei kollégát tudnám ajánlani, aki szokott írogatni a fórumon.
Bizonyára tud segíteni.
wrote in message ...
> Erdeklodnek, hogy kozuletek valaki nem jaratos-e a cimben jelzett
> temakorben?
> Szeretnek nemi segitseget kerni ez ugyben!
|
+ - | Re: Folyik-e az uveg? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Varga Joska:
> A Physics FAQ szerint csak mitosz az, hogy az uvegtargyak evszazadok
> alatt megfolynanak:
Ezen most nagyon csodalkozom. Persze mittudomen (perszevel nem lehet
mondatot kezdeni, ezert van szukseg a tovabbi helyesirasi hibakra), de
idaig mindenhol azt hallottam (ha jol emlekszem az egyetemen is, es a
Budoban is mintha az lenne), hogy az uveg amorf anyag. De ha a FAQ azt
mondja, legyen meg neki az orome, engem most csak az izgat, hogyan
fogok holnap reggel hetkor felkelni.
> a regi ablakuvegek azert vastagabbak alul, mert mar eleve igy helyeztek
> be oket. Az egyenetlenseget a gyartasi folyamat okozta, nem a tobb
> evszazados gravitacio.
Es miert pont ugy helyeztek be oket? Az odaig ok, hogy a gyartas soran
egyenetlen lett, de miert mindig alulra kerul a vastagabbik resz?
> Arra viszont van, hogy bizonyos fajta
> uvegek gyakorlatilag egyaltalan nem folynak. Pl. 150 eves teleszkoplencsek
> ma is tokeletesen fokuszalnak, marpedig ezeket a legkisebb rogyas is
> tonkretenne.
Teleszkoplencsekrol a kozepiskolai tankonyvben azt olvastam, hogy
nagyon ugyelnek ra, minimalis buborek se legyen az uvegben, mert egy
ido utan feljon a felszinre, es tonkreteszi a lencset (azert egy
tankonyvbe csak nem irnak mitoszokat). Szamomra az kicsit furcsa,
hogyan tud feljonni a felszinre, mikor meg a szendioxid buboreknak is
nehezsegebe kerul, hogy elszakitsa a viz felszinen a feluleti
feszultseget (mindenki latott mar cocakolat, de pezsgot biztosan),
pedig a viznek joval kisebb a viszkozitasa, mint az uvegnek. Es minel
kisebb egy buborek, annal nehezebben tud szakitani (a felhajto ero
kobos, a feluleti fesz pedig negyzetes erot fejt ki a sugar
fuggvenyeben, azt hiszem).
Joska, konyorgom, aruld mar el igazam van-e "gyorsitott lejatszas"
ugyben. Idaig egyszer sem utaltal ra, hogy x valoban allando minden
szabad porgettyunel, es a Feynman feladat szovege is inkabb az
ellenkezojet sugallta. A leveledben megejtettel egy "Pontosan errol
van szo" mondatot, de nem tudtam kitalalni, hogy pontosan mirol is.
Udv.: Sebestyen Balazs
|
+ - | Kvantumstatisztikak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>> A helyes statisztikakat ugy lehet megideologizalni,
>> hogy a reszecskek megkulonboztethetetlenek. A statisztika pedig
>> valamilyen szinten merheto (jobbara csak a kovetkezmenyei).
>
> Ez szerintem tevedes, ugyanis ket reszecskenek mindig kulonbolzo lesz
> a vilagvonala hiszen nem foglalhatjak el ugyan azt a pontot egyszerre
> a teridoben, azaz elvilg minding kulonbozoek maradnak! Tehat
> statisztikak ugan tobbe kevesbe helyesek ha komplez rendszer avagy sok
> egyedi kolcsonhatas atlagat vizsgaljuk, de sohasem tokeletesek ha
> egyetlen reszecskere vonatkozo informaciot probalunk nyomon kovetni.
> Pontoan ez az amit a statsiztika nyujtani tud es ezert hasznaljuk.
> Ha viszont eldontjuk hogy egy adott reszecsket akarunk figyelemmel
> kiseruni, akkor igen furcsa dolgot latunk: ket a reszecsket
> igazandibol sohasem lehet kicserelni egy masikkal. Sohasem lehet az,
> hogy egy masik reszecske teljesen egyenerteku legyen vele, hiszen
> ehhez az kellene, hogy a teridoben a ket reszecske ugyan az a pontot
> foglalja el.
A kvantumstatisztika nem a reszecskekkel foglalkozik, teljesen mas a
megkozleitese. Az osszes reszecske egyuttesen egy rendszert alkot. A
rendszer kulonfele allapotokban lehet. A statisztika a *rendszer*
allapotairol tesz kijelenteseket. A rendszer allapotai termeszetesen a
rendszert alkoto reszecskek allapotainak *megkulonboztetheto* osszessege.
A reszecskek megkulonboztethetetlensege csak annyit mond, hogy ket
reszecske felcserelese nem hozza a rendszert uj allapotba. Itt fontos
az az ideologiai megkulonboztetes hogy a rendszer ket egyenerteku de
kulonbozo allapotban van-e (a reszecskek megkulonboztethetoek) avagy
egy es ugyanaz az allapota (nem megkulonboztethetoek).
Szemleletesen, a klasszikus statisztika azt allitja, hogy az
elektronokat be tudod festeni pirosra meg zoldre, es ha a doboz bal
oldalan van a piros, a jobbon a zold akkor az mas, mint ha a bal zold
es jobb piros *meg akkor is* ha ez egyebkent a doboz potencialeloszlasa
meg minden egyeb merheto/szamolhato parametere szempontjabol tokmindegy.
A kvantumstatisztika ezzel szemben azt mondja, hogy ha minden
merheto ill. szamolhato tulajdonsag ugyanaz, akkor a ket reszecske
csereje semmit nem jelent, azaz a reszecskek nem megkulonboztetoek,
nincs piros elektron meg zold, elektron van es kesz. Ha a doboz egyik
oldalan van egy, a masikon egy masik, akkor a rendszer a 'doboz mind a
ket feleben van egy elektron' nevu egy darab allapotaban van,
fuggetlenul attol, hogy melyik elektron van itt vagy ott.
Az elektronok egyetlen ertelmezheto megkulonbozteto jelzoje a
'bal oldalon levo' ill. 'jobb oldalon levo' minthogy mast nem tudunk
megmerni roluk. Felcserelesuk utan tovabbra is az az allapot all fenn,
hogy a bal oldalon levo elektron a bal oldalon van, a jobb oldalon
levo meg a jobb oldalon.
Zoltan
|
+ - | borivoknak valo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
ehhez mit szoltok?
Udv//Laci
>>> Az alkohol (foleg a bor) kis adagban es rendszeresen gyogyszer.
>> szerintem ez tevhit (akarcsak a konnyu drogok veszelytelensege);
>> ami hasznos lehet, azok a bor nem-alkohol osszetevoi (emesztesre?)
>> csak ugy nem olyan finom :-)
> Az utolso mondatod igaz es foleg a szivre jo.
> Ezt hivjak V gorbenek. A minimuma a napi ket pohar bornal van
> ferfiaknal, noknel 1 poharnal. (nem vagyunk egyenloek...)
|
+ - | puha viz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mit tartalmaz a Calgonit nevu (motyogatogephez hasznalhato) vizlagyito
so? Izre pont olyan mint a konyhaso (NaCl) de ra van irva, hogy etelek
izesitesere nem hasznalhato, es a motyogatogepbe nem szabad helyette a
konyhasot tolteni.
Remlekeim szerint kozvetlen vizlagyitasra olyan ortofoszfat vegyuleteket
hasznalnak, melyek az oldhatatlan es vizkokent kirakodo kalcium illetve
magneziumkarbonatokat jol oldodo foszfatokra stb cserelik (egy tuzrol-
pattant vegyes igazan helyretehetne, hogy pontosan milyen reakcio zajlik,
mert azt nem tudom, mi tortenik a karbonat ionnal...).
A mugyantas lagyitokban pedig egy specialis mugyanta a feluleten levo Na
ionokat adja le es veszi fel helyettuk a Ca/Mg ionokat, a vizben igy csak
Na-karbonat marad. A gyantat valahany kobmeter viz lagyitasa utan kell
regeneralni kozonseges konyhasoval.
A motyogatogepek melyik technikat hasznaljak? A users manual szerint a
gepbe egyszerre kell betolteni a ket kilonyi sos izu feher kristalyos
anyagot (azt meg nem tudom, hogy pontosan hova).
Udv///Laci
|
+ - | Re: Onazonossag megint (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv!
Egy halk kerdes:
Mennyire vagy biztos abban, hogy "reszecske"
egyaltalan van? HF
|
+ - | lottoszam (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Ujabb lotto-kerdes: Mennyi az a minimalis szelvenyszam, amelyet
> kitoltve minden huzasnal van (legalabb egy kettes) nyero szelvenyunk?
> Nehany eve a Sportfogadas c. lap kozolt egy kulcsot ami szerint 100
> (azaz szaz) szelveny elegendo. Tud-e valaki erre algoritmust?
Az en megoldasom a kovetkezo. 5 nyero szam van, ezek kozul barmelyik
ketto szerepelhet a szelvenyeinken, de legalabb egyszer kell. 5 szambol
kettot "5 alatt a 2" felekeppen lehet kiszamolni. A tobbi harom szamot
88 szam kozul lehet kivalasztani. Ez "88 alatt a 3"felekeppen jon ki.
Igy a kivant szam "5 alatt a 2" * "88 alatt a 3" ez = (5*4)/2 *
(88*87*86)/2*3 = 1097360. Ez messze nem szaz. Persze nem is teszem tuzbe
a kezem a megoldas helyessegeert, de ugy tunik, jo.
Udvozlet: Papai Tamas
|
|