Arulnak olyan fagylaltos kanalat, ami duplafalu es belul valami
specialis folyadekkal van feltoltve. A folyadek fagyaspontja alacsonyabb
a viz fagyaspontjanal, a fajhoje pedig nagyobb a viz fajhojenel. Amikor
a kanalat a fagylaltba meriti az ember, akkor a fagylalt nem fagy a
kanalhoz, hanem a kanal falan egy vekony reteg megolvad es a fagyi
szepen kicsusszan a poharba. Nagyon szep formas gombocokat lehet vele
formalni. A hazi legkondicionaloban esetleg ilyen folyadekkal kellene
probalkozni a
csapviz helyett. Valaki emlitette, hogy ho"elvonas tekinteteben jobb
lenne vizet parologtatni a jeg olvasztasa helyett. Szerintem akkor a
klima kabe olyan lenne a szobaban mint egy lucskos mosogatorongy alatt.
A zarak napok alatt berozsdalnanak, pechesebb esetben az elekromos
halozat is zarlatos lehetne.  -- Gabor

 wrote:

>   Hello!
>
>  Ha jol tudom, az oroszok a legtobb 'agyu'-jukhoz gyartanak atomgranatot.
> Legalabbis ami nem kifejezetten panceltoro stb. celu.

Pedig van páncéltörő atomgránát is. A rádioaktív töltet becsapódáskor akkora
hőt fejleszt,
hogy nincs páncél, ami el nem olvadna. Ráadásul a lendülete továbbviszi, így
bemegy
a lyukon, amit maga előtt égetett.

Kedves MANO !   (  )

Sok kerdest tettel fel, es teljesen jogosan.
A leirasom gyenge pontjait megtalaltad.

Magam is ereztem, hogy illene nehany elnagyolt 
megfogalmazast pontositani, nehogy a
felreertesek miatt kovethetetlenne, logikatlanna
valjon, de mint lathato lesz, a pontositas
nem is olyan egyszeru.

>> A regmultbol felem folyamatosan kozeledo feny
>> nem tud arrol, hogy a raketa egyszercsak elindult.

>Mit jelent, hogy elindul?

Gyorsulni kezd a hossztengelye iranyaban.

>Mikor es hol indul el?

Mindenhol.

>Mit jelent, hogy egyszerre?
>Ki latja ugy?

Kozvetlenul senki.
A feny veges sebessegu terjedese miatt -  kulonbozo 
helyeken tartozkodo megfigyelok kulonfele kesesekkel 
eszlelhetik csak az esemenyeket.
Ilyesmit egy rovid targy eseten nem lehetne eszrevenni.

Egy utolag felbukkant szemtanu segitsegevel 
rekonstrualva az esemenyt:

A raketa hossztengelyenek nyugalmi allapotu szamtani 
kozepenel tartozkodo, es egyuttal a raketahoz kepest 
relative allo kulso tanu szerint a raketa 
eleje es vege azonos idopontban kezdte meg a gyorsulast.

Maskeppen is korulirhatom:
Ha a raketam 100 fenyev hosszu, akkor az egyik vegenel
tartozkodo megfigyelo 100 evvel kesobb ertesul a 
masik veg elindulasarol, felteve, hogy a megfigyelo nem 
valtoztatta meg sajat mozgasallapotat.

>> A specialis hajtomurendszer, mely ugy van kialakitva,
>> hogy a raketa minden pontjat _egyszerre_ mozgassa,...

Ha a raketatest ugy gyorsul, hogy barmely ket kivalasztott 
keresztmetszete kozott mechanikai deformacio nem lep fel
a gyorsulas folyaman, akkor _egyszerre_ indult. 
( Bar lehet, hogy mas szot kellene erre az esetre kitalalni ? )

>> gyorsitani kezd.
>> A feny amit latok, sokaig azt az informaciot

>Mit ertesz azon, hogy informacio?

Jelen esetben a tavoli, azaz regi allapotrol hirt hozo,
kesve erkezo jeleket, latvanyt.

>Ez egyebkent is csak akkor lehetne igaz, ha nem az egesz hajo mozogna.

Az egesz hajo gyorsul, de en hatul ulve csak attol kezdve 
ertesulok arrol, hogy az eleje is gyorsulni kezdett, 
amikor az elejerol a feny mar elhozta hozzam azt a hirt, 
hogy a gyorsulas megkezdodott.
En mint hatululo'' ezt csaknem 100 ev kesessel eszlelem,
ha a gyorsulas csekely.

Igy javaban torok elore egy latszolag allo lampa fele.

> egy fluoreszkalo anyagon jon letre - mint az anyagbol
> gerjesztessel _kiprovokalt_ fenyjelenseg.

>Pontosan a te altalad leirtak miatt nem latnak semmit a 
>fluoreszkalasbol, hiszen annak energiaja joval kisebb 
>es semmilyen formaban nem latjak.

Kozvetlenul szemmel valoban nem lathatjak, de infravorosben 
megjelenik.
Es egy fenykepet is kaphatnak utolag rola,
felteve, ha megerik azt a kort, amire en 
hazaerek. :)

>> Ugy tunik, hogy - miutan a sajat megtett utam itt nalam
>> a jelenben mindig nagyobb mint a tavolban gyorsulo lampae,

Hat megse "egyszerre" gyorsultok?

Itt nyilvanvaloan rosszul fogalmaztam.

 ...a sajat megtett utam itt nalam a jelenben mindig nagyobb 
mint a tavolban LATSZO - innen kevesbe gyorsulni velt lampae ...

Ez sem sokkal jobb. Sajnos a tavoli lampa gyorsulasat
inkabb egy kivulallo megfigyelonek volna modjaban megfigyelni.

En az urhajoban csak annyit tudok,( mert ezt merhetem is) 
hogy magam gyorsulok. A lampat pedig relative kozeledni latom
magamhoz, de elerni persze nem fogom, mert a lampa
kozeledese az eleinte rohamosbol egyre mersekeltebbe valik.
Legalabbis ezt hiszem. 

>> Ha azonban kozelebb kerulok, akkor a feny
>> utja is rovidul, igy az idoeltolodas is csokken kozottunk.

>egyforma lesz, tehat se nem no se nem csokken

Szerintem ez csak a newtoni, abszolut ideju terben lenne igy.

Igazad van, hogy nem veletlenul irtam le ezt az ugyet. 
Sajnos meg van nehany ilyen problemam, melyrol majd irok
meg.

Hogy miert nem nyulok megoldaskent a matematikahoz az nem 
amiatt van mert nem kedvelem, hanem mert azzal kiserletezem,
hogy kizarolag szemlelettel meddig lehet elore jutni.

Ahogyan a magasugro is tudja hogy egyszerubb lenne egy 
letrarol lepni at a lecen, megsem teszi. :)

Udv: zoli

Koszonom  HP valaszat: 
>pl. sos vizet, vagy akarmilyen vizes oldatot tennek bele, aminek
>fagyashoje hasonlo a vizehez, de fagyaspontja alacsonyabb, ezert
>olvadas, azaz mukodes kozben nem nulla fokon, hanem valamivel alacsonyabb
>homersekleten tartja a hutotaska belsejet.

Valoban hideg hutotaskanal jobb a meghidegebb, fokepp, 
ha a salmonellak szaporodasat maskepp nem tudjuk fekentartani.
Hogy mennyire szaporodokepesek hidegben azt nem tudom,
pedig van egy salmonellozisrol szolo konyvem, melyben 
sokmindenrol szo esik, de a hutes hatasarol semmi.

Allitolag a vendeglatoiparban olyan szigoru eloirasok
vannak, hogy pl. a megmaradt fott-tesztat
4 ora elteltevel meg kell semmisiteni. (??)

 Annyit azert megtudtam a konyvbol, hogy a salmonellak
 45Cfok felett varakozo allaspontra helyezkednek, es csak 
 60 fok felett pusztulnak el, ha elozetesen nem lettek 
 hatastalanitva pl. beta vagy gamma sugarzassal.

A konyv szerint 2-7kJoule/kg elpusztitja oket, node ki 
lehet az a csodabogar, aki ehhez ert es erre a modszerre 
lehetosege adatik ? :)
 --------------------------------------------

Jo lenne ha egyszer kiadnanak mar egy olyan rekordok 
konyvet is, mely a kulonfele anyagi tulajdonsagok 
aktualis rekordereirol szolna.

Idonkent felroppennek specialis tulajdonsagu vegyuletekrol
szolo hirek, ill. legendak, de aztan eltunnek a kodben.

Pl. nehany eve egy vezeteknelkuli vasalot reklamoztak,
melyben allitolag olyan ketszaz fok korul olvado 
anyag volt, melynek az olvadashoje igen magas, 
igy a vasalo a felmelegitese utan sokaig a kristalyosodaskor 
felszabadulo hot hasznositja. Sajnos nem tudom milyen 
anyagot alkalmaztak benne.
Lehet, hogy femotvozetet, vagy valamilyen sot ?

A legkondival kapcsolatban is felvetodott bennem, hogy
lassan egyre husbavagobb kerdes lesz, hogy a nyari
tobbletenergiat el kellene telre tenni a tuzifanal 
kenyelmesebb modon, illetve a tel hideget is  
hasznos lenne speizolni nyarra.

( Kulonos, hogy eselyunk van a didergesre egy 8 
 fenypercnyire levo gigantikus kozponti egofej 
 kornyezeteben, mely akkora energiapazarlo, hogy 
 mi szoszerint eltorpulunk mellette. :)

Tulajdonkeppen a natronlug is alkalmas lenne elvileg
_energiabefott_  celjara - hiszen meglehetosen nagy 
oldashoje van.
Telen vizben oldva a felszabadulo hovel lehetne 
futeni, nyaron pedig a beparlasaval lehetne energiat
akkumulalni.
Sajnos elegge kinos sok kobmeter maro anyaggal vacakolni
egy haztartasban, tehat valami kornyezetbaratibb 
anyag kellene.

Lehet, hogy az erre alkalmasabb anyagokrol illetve 
az aktualis rekorderekrol strategiai okok miatt 
nem hallani ?

Udv: zoli

Udv.

A szabadalmakrol csak annyit, hogy nem olyan regen meg
orokmozgora is adtak szabadalmat. Ez inkabb penz,  egy jo
szakerto es egy ugyved kerdese.

Szoval egy szabadalom nem jelenti azt, hgy egy dolog mukodok
is.....:-)

Istvan

 wrote:

> azert csak van neki jopar megadott szabadalma....

> azert csak van neki jopar megadott szabadalma....

Ez gondolom Egelyre vonatkozik...

Errol kedvenc esetem jut eszembe, megpedig hogy Magyarorszagon a
hidegfuzio is szabadalmaztatva van, nem is akarkik altal!

Szoval a szabadalom nem keverendo a tudomanyos ertekkel vagy
bizonyitottsaggal...

A viznek a parolgashoje is jelentos. Megsem biztos, hogy jo otlet,
ha magad korul noveled a paratartalmat: a 40 fokos szaraz levego
meg mindig jobb, mint a 30 fokos paras...

A melegerzetet a relativ paratartalom [rh] befolyasolja. 90% relativ
paratartalom mellett mar nagyon nehezen parolog el rolad az izzadsag
ezert rosszul erzed magad, 10% rh mellett viszont eleg jo hatasfokkal
mukodik a szervezeted beepitett klimaja, ezert sokaig elviselheto.

A levego *abszolut* paratartalma egyebkent nagyon homersekletfuggo.
Telen azert szaraz a levego a rosszul szigetelt panellakasokban, mert
a kint meg 80% rh-t jelento levego besziszeg az ablak resein, ahol
felmelegszik, de az ugyananny g/m3 viz mar csak 10-20% rh-t jelent.

Hogy hany fokon hany g/m3 felel meg 100% rh-nak azt sajna nem tudom.

///Laci

> Egy elektronikai katalogusban lattam egy kartyat, ami
> infravoros taviranyito ellenorzesere valo. A kartya be van
> vonva valamilyen anyaggal, es ha ravilagitanak az infravoros
> taviranyitoval, lathatova teszi az infravoros fenyt. Pirosan
> foszforeszkal.
> Mivel lehet bevonva a kartya?

Engem is erdekelne, hogy milyen anyag, es hogy milyen
hullamhosszig hasznalhato.

Amit en lattam, azt lathato fenybe tartva fel kellett tolteni,
es utana alkalmas volt tavkozlesi celu infravoros lezersugarzas
lathatova tetelere.
Attila

>  A gravitacios hullamot ugy probaljak merni, hogy mely banyaban (azaz
>rezgesmentes kornyezetben) csinalnak egy baromi nagy tomeget, es merik,
>hogy megrezzen-e. Peldaul amikor egy kozeli szupernova robbanas van.
 ...epp errol akartam tegnap is ertekezni, de az explorer alaposan
megtrefalt.
Szoval a gravitacios hullam (a ter megvaltozasa) igy lenne merheto. Az a
baj, hogy a sulyos tomeg, ami a gravitaciora erzekeny, egyutt no a
tehetetlen tomeggel, ami meg rontja a meres erzekenyseget. Igy a tomeg
novelese csak a rendszer sajatfrekvenciajat befolyasolja, az erzekenyseget
nem.
Erdekes kerdes, hogy milyen lehet a gravitacios rezgesek frekvencia
spektruma.
Janos

Feri irta:

> Kicsit felreerthetoen fogalmaztal, pontositsunk:

OK, igaz, pontositsunk.

> Hulse es Taylor a kettoscsillag felfedezeseert kapta a Nobel dijat, nem
> a gravitacios hullam kimutatasaert.

Ebben igazad van, de azert az nem akarmilyen kettoscsillag, es annak
kozel evtizedes megfigyelesebol levont kovetkeztetes, hogy bizony itt
fulon csiptuk a kibocsatott gravitacios hullamok hatasat. Tehat valoban
nem "kimutattak" a hullamokat itt a Foldon, hanem hatasukat a
kettosrendszer palyajanak valtozasaban. Ez az, ami Nobel-dijat ert, es
velemenyem szerint pozitiv valaszt adott a "leteznek-e egyaltalan
gravitacios hullamok?" megfogalmazasu kerdesre.
Ha valakit erdekel, irhatok bovebben is rola.

Udv:
Jano
--------------------------
Piriti Janos - Nagykanizsa

Sziokak

megjelent egy uj konyv magyarul:

Simon Sigh: A Nagy Fermat Sejtes ( A Vilagot 350 even keresztul lazban
tarto feladvany csodalatos bizonyitasanak lebilincselo tortenete). Ara:
1950 ft.
Laikusoknak szol, eleg jol ertheto. En csak egy valamit nem ertettem.
Beszel a modularis formakrol de igazabol nem mond roluk sokat.
Tudja valaki mik is pontosan azok a modularis formak? (forma ebben az
ertelemben mi? szam? matrix? ),

Mas: tudna nekem valaki mondani egy bizonyitast arra, hogy a paros szamok
es az osszes egesz szamok ugyanannyian vannak?

Koszonom
Jozsi