1. |
Kitero valaszom Cserny Pistanak (mind) |
77 sor |
(cikkei) |
2. |
orokmozgo (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
3. |
kondenzator (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: ezt kapd ki! (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
5. |
Mizsei Janosnak (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
6. |
RE: *** VITA *** #441 (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
7. |
Feny es irracionalis szamok (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
8. |
mizsei Te MOKAzol, nem VITAzol (mind) |
47 sor |
(cikkei) |
9. |
Mikromotorok (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: VITA#439,Egely (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Kitero valaszom Cserny Pistanak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt VITA!
VITA#388, Cserny Pistatol idezek:
***********
Konkol Attila (A) es Cser Feri (F) megjegyzeseire (VITA 382-383):
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Nagyon koszonom Konkol Attilanak, hogy kolcsonadta a "The Nag Hammadi
Library in English" c. konyvet, az 1946-ban feltart kopt gnosztikus konyvtar
anyaganak angol nyelvu kiadasat. Benne van a sokat emlegetett "Tamas
evengelium" (amely talan negyedik szinoptikus evangeliumnak is nevezheto),
eredeterol ezt olvasom benne: A 4. szazadi kopt verzio gorogrol lett
forditva. A gorog valtozatbol nehany toredeket e szazad elejen megtalaltak,
de csak most, a Nag Hammadi konyvtar feltarasa utan azonositottak Tamas
evangeliumakent. A gorog toredekek kozul legalabb egyikuk 200 elott
irodott.
Tovabba: "Ugy tunik, hogy sem a kopt forditas, sem a gorog valtozat nem
orizte meg ezt az evangeliumot az osi formajaban, sot a gorog es a kopt
valtozat osszehasonlitasabol latszik, hogy a szoveget megvaltoztattak a
tovabbadas soran."
**********
Idezet vege.
Szeretnem folytatni The Nag Hammadi Library (J.M. Robinson, Harper SanFran-
cisco, 1978, revised 1988, paperback 1990) konyv p. 125-rol. (Pista kisse
pontatlan "idezete" a 124. oldalrol volt; angolul, szoszerint idezem):
###############
In its literary genre, The Gospel of Thomas is more akin to one of the
sources of the canonical gospels, namely the so-called Synoptic Sayings
Source (often called "Q" from the German Quelle, "source"), which was
used by both Matthew and Luke. Indeed, many of the sayings found in
our document were also parts of this source of the gospels of the New
Testament. On the other hand, The Gospel of Thomas also contains quite
different older sayings, paralleled in the Gospel of john, in Mark 4:21-25,
and even in 1Corinthians (cf. saying 17 with 1Co 2:9). Moreover, the sayings
about the future coming of the Son of Man, so characteristic for "Q" (cf.
Lk 12:8, 10; 17:22, 24, 26), are completely missing. The Gospel of Thomas is,
therefore, a closely related but independent collection of sayings. In its
most original form, it may well date from the first century, (the middle
of the first century is usually considered the best date for the com-
position of "Q").
##############
Idezet vege.
Hogy miert nyultam vissza ehhez a vitaanyaghoz? Egyszeru. Pista most meg-
vedeni szandekozik Pal-t. OK, vedd. Hited szerint szent. OK, szent. Idezted
a Zsidokhoz irt levelet. En is idezhetnem, ugyan a Karolyi forditas kisse
mas szoveget ad, mint az idezeted, de egyikbol sem latszik: Jezus halalbol
valo foltamadasa MOSTANI, KOZELI esemeny. Ha 30 evvel korabban tortent,
az akkora adu lenne az uj vallas hivei kezeben, hogy lepten nyomon el-
dicsekednenek vele. Pal nem teszi. Megfogalmazasa kodos. Amire azonban
az Zsid 1:1 utolso mondataban (angol verizoban a 1:2 elso mondata) utal,
miszerint: "....ez utolso idokben szolott nekunk Fia altal" nagyonis
alatamasztja azok "elmeletet", akik szerint Palek ugy veltek, hogy el-
jott a Messias orszaglasanak, kovetkezeskeppen az utolso iteletnek az
ideje. Engem ezek a forrasok gyoztek meg arrol, hogy maskent KELL olvasni
a szent szovegeket, semmint ahogy a papok olvastatni akarjak.
Hogy mi koze a bevezetesnek a mostani velemenyemhez? Egyszeru: ugyanabbol
az anyagbol Pista AZT olvassa ki csak, ami az o elkepzelese, hite szempont-
jabol kedvezo es leszogezi kemenyen a konkluziot: a Tamas Evangeliuma messze
a szinoptikusok mogott van, holott tovabb olvasva a szoveget, ebbol is kide-
rul: eppen forditva. Ugyanez vonatkozik a Zsidokhoz irt levelre. Jo, Pal le-
veleit nem nehez tobb felekepen ertelmezni, merthogy nem is keszult egyer-
telmunek. Mas felfogassal elindulva azonban mas ertelme is kiderul es en
erre hivatkozom.
Nezeteimet fonntartom, "logikusabb" tortenettel nem kivanok eloallni, sot,
azt is, hogy az altalam bemutatott "megoldas" logikusabb, mint a Biblia
szoszerinti ertelmezese. Legalabbis XX. szazadi fejjel es azoknak az
informacioknak a birtokaban, amikhez sikerult hozzajutnom. Kora vaskori
felfogasnak foltehetoen az a logikusabb. Sajnalom. Reszletesebb elemzesnek,
valasznak tovabbra sem latom ertelmet.
Udvozlettel: Cser Ferenc
|
+ - | orokmozgo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Valaki megint kitalalta. Nem ellenoriztem a szamitasokat, lehet, hogy mind
helyesek, de ahhoz, hogy "Noveld ketszeresere a lemezek kozotti tavolsagot",
ahhoz is energia kell, nem? Az a sanda gyanum, hogy pont annyi, amennyivel
tobb "veheto le".
Farkas D. Gabor
|
+ - | kondenzator (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Janos (baratsagos vaskalapos) irta:
>
>Tehat: vegy egy kondenzatort, az egyszeruseg kedveert legyen a kapacitasa
>1 Farad. Toltsd fel, megint csak az egyszeruseg kedveert 1 Voltra.
>Ehhez 1 C toltesre lesz szukseg. A tarolt energia 0.5VAs.
>(Felceszerunegyzet).
>Noveld ketszeresere a lemezek kozotti tavolsagot. A kapacitas ezzel
>leesik a felere, a toltes ugyanannyi marad, a feszultseg viszont
>megketszerezodik. A tarolt energia 0.5*0.5Farad*2^2=1 VAs.
>Tehat kisuteskor ketszerannyi energia veheto le, mint a befektetett
>elektromos energia. Ez a szabadalom fizikai hattere, a gyakorlati
>megvalositas mar reszletkerdes.
====
Csak kerdezek: a kondenzator lemezei esetleg vozzak egymast?
Esetleg erohatas kell ahhoz, hogy eltavolitsuk oket ketszereses
tavolsagra? Esetleg ez az ero*ut pont egyenlo a nyert erengiaval?
Udv
tamas
|
+ - | Re: ezt kapd ki! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szadai Jozsef irja:
>A kerdesem: Kezdetben mikor csak az Ur volt, sotetseg volt? (Az Ur a
>"sotetsegben" letezett? )
>
>masodik (de mar mellekes) kerdesem: Fel tudja e irni Isten a
>negyzetgyok kettot ket egesz szam hanyadosakent?
Igen, egyszer felirta, csak akkor pont tok sotet volt.
Udv. Nadasdy Zoli
|
+ - | Mizsei Janosnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Felado : [Hungary]
>Idopont: Tue Feb 6 11:57:53 EST 1996 VITA #440
>
>A villamosmernokok kell hogy ertsek az elektrosztatikus terbol valo
>energia nyerest. Egyszerusitve, szerintem barki megertheti.
[...]
>Tehat kisuteskor ketszerannyi energia veheto le, mint a befektetett elektromos
>energia. Ez a szabadalom fizikai hattere, a gyakorlati megvalositas
>mar reszletkerdes.
Janos, ez bamulatos !!! Es ezt csak igy a nyilvanossag ele mered tarni ?!
Vagy mar le is szabadalmaztattad es otthon ezzel futesz ?!
>Janos, csillogo vaskalapjat baratsagosan lengetve a vitazok szeles tabora
>fele.
Arra nem gondoltal, hogy a vaskalapodat is fel lehetne hasznalni valami
energianyeresre ? Arra gondoltam, hogy mikozben a Fold magneses tereben
setalsz, a kalapodban valamifele orvenyaramok indukalodnak, amivel egy
kereket lehetne hajtani. vagy legalabb a fejedet melegiti es nem kell sapka...
|
+ - | RE: *** VITA *** #441 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Valasz a 2. kerdesre:
a negyzetgyok ketto felirhato, mint ket egesz szam hanyadosa, ha megengedjuk,
hogy mindket egesz szam vegtelen sok jegybol allhat.
Ilyen hosszu szamot persze csak az tud felirni, aki mindenhato. Ezert nem
tudjuk mi, emberek felirni.
Ket, veges hosszusagu egesz szam hanyadosaval tehat meg az Ur sem tudja
felirni a negyzetgyok kettot. Ez az a ko, amit megteremtett, es nem tudja
felemelni.
De bizonyara jol kikacag most minket. (En ugyanis ugy kepzelem el, mint
akinek igen jo humorerzeke van.)
Janos
|
+ - | Feny es irracionalis szamok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szadai Jozsef kerdi kb. hogy
1) Mi volt, ill. sotet volt-e a "Legyen vilagossag!" elott.
2) Isten fel tudja-e irni sqrt(2)-t egesz szamok hanyadosakent.
Tippjeim:
1) Isten tudja.
Apropos: Van olyan fizikai modell, amelyik ad a kezdetekre a
valami leirast? Azon kivul, hogy ilyen-olyan szingularitas, ami
lenyegileg a "nem tudom" szofisztikalt verzioja.
2) Isten tudja, hogy fel tudja-e irni.
Van olyan matematikai rendszer, ahol egzaktul fel lehet irni
ket egesz szam hanyadosakent sqrt(2)-t [racionalis alapu
szamrendszerben]?
Az ilyen jellegu logikai paradoxonok [pl. ki borotvalja a borbelyt?]
inkabb a logika korlatait mutatjak [es nem pl. a borbelyeit].
Udv
Attila
|
+ - | mizsei Te MOKAzol, nem VITAzol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
aggyisten!
Amit az elektrosztatikus terbol nyerheto energiarol irtal, annak
ugye a cimzeset tevesztetted el. Ez igy vicc..., csak az a baj, hogy
mivel nem tettel smileyt (gy.k. :-)), ezert aki nem villamosmernok, az
meg komolyan veheti. Ez pedig a mai paratudomanyos vilagban, amikor
ege(ly)tvero orultsegek is nyomdafestekhez jutnak, veszelyes
felrevezetes.
Nem hozzad szolok tehat >, hanem azokhoz, akik
a kepleteket nem szeretik, es alsagos levezetesednek csak a vegeredmenyet
jegyeztek meg, tehat, hogy a kondenzator lemezeinek eltavolitasaval
energia nyerheto.
Az elektromos eredetu energia tenyleg megno a kondenzatorban.
Energia azonban megsem keletkezett, mert ezt annak az aran ertuk
el, hogy az egymast vonzo pozitiv es negativ toltesu ket lemezt a
vonzoero elleneben egymastol szejjelebbre tavolitottuk. Ha ero elleneben
vegzunk elmozditast, akkor munkat kell vegeznunk vagyis valahonnan
mashonnan kell energiat befektetnunk. Kicsiny szamolas megmutatja, hogy a
befektetett mechanikai munka jelenik meg a szethuzott kondenzatorban, az
elektrosztatikus tobbletenergia ebbol a mechanikai munkabol keletkezik.
A vegso energiamerleg ismet mutatja, hogy orokmozgo konstrualasara idot
fecserelni eg(ely)bekialto okorseg.
Mechanikai munkabol elektromos energiat nyerni mar jol bevalt es
jo hatasfoku egyeb modszerekkel is lehet, minek ehhez uj szabadalom es
holmi reszletkerdesek...
[Egy Q toltessel feltoltott A feluletu lemez (ha eleg nagymeretu a
szobajovo tobbi merethez kepest) homogen, a lemezre meroleges eroteret
kelt, mindket oldalan Q/(2A*{eps}) erossegut ({eps} a permittivitas).
Ebben az eroterben mozgatjuk a masik -Q toltesu lemezt, d-tol 2d
tavolsagig, tehat d elmozdulasnyit. A munka: W = (ero*tavolsag) =
(toltes*tererosseg*tavolsag) = d*Q*Q/(2*A*{eps}) = Q*Q/(2*C) = U*U*C/2
(Unegyzetszerfelce), tehat ugyanannyi befektetett mechanikai munka, mint
amennyi elektromos energiat csillogo vaskalapjat baratsagosan lengeto
Janos baratunk velt a semmibol elorangatni, vagy csak a VITAzokat akarta
MOKAsan megviccelni.]
Ismetlem: orokmozgo, avagy a semmibol energiat eloallitani
avagy tobb kinyerheto mint befektetett energiat eloallitani
szandekozo gep kigondolasara es megszerkesztesere idot fecserelni
o:ko:rse'g, errol komolynak latszo irast publikalni veszelyes
sarlatansag. Mentseged, >, ketto lehetseges:
1) vicceltel (csak nem jelezted, hogy vicc)
2) nem gondoltad vegig eleg gondosan
mindket eset megerdemel egy mentegetodzest...
(kulonosen, hogy irasodat a Budapesti Muszaki Egyetemen ervenyes
E-mail cimeddel nyomatekositottad)
istenvelunk... kadargyorgy
|
+ - | Mikromotorok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Aki szereti szep kepeket, annak ajanlom figyelmebe a Scanning folyoirat
idei elso szamanak cimlapjat, ahol egy mikromotor szinezett pasztazo
elektronmikroszkopos kepe lathato, ha jol sejtem, meg a feszultsegek
is latszanak a kepen, amelyek hajtjak a motort. A kepet Vladar Andras
baratom es volt mu:fis kollegam keszitette az NIST-ben.
[Akit meg az en munkassagom erdekel, lapozzon a 13. oldalra. Bocs, ez
onreklam.]
Udv
Attila
|
+ - | Re: VITA#439,Egely (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Switzerland]
> Temakor: Zavaros ez az energiakinyeres ( 13 sor )
> Idopont: Mon Feb 5 12:34:08 EST 1996 VITA #439
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> A 438-as VITA-ban irtal valamifele sztatikus energiakinyeresrol. Nos
> lehet, hogy csak szamomra, de az irasod egy kicsit zavarosnak tunt:
> eloszor is milyen talalmanyrol van szo? Ha elektrosztatikus mezo van
> jelen, akkor azt mi hozza letre? Az elektrosztatikus mezo letrehozasahoz
> is energiara van szukseg, ezt miert nem vettek figyelembe a hatasfok
> kiszamitasanal? Mi koze van ennek az egesznek az Egely kerekhez? Egy
> korabbi cikkemben en is emlitette azt az ominozus filmet, de az irasodban
> te sem cafolod, hogy az a bizonyos aramkori energiavisszacsatolo valoban
> nem mukodott.
>
> Udv Xux
Nem en,hanem EGELY -e'k vonjak le a VITA#438-ban jelzett
talalmanyrol (nehany kiemelelt sor alapjan) a kovetkeztetest,
hogy talan tenyleg 1000 szazalekos a gepezet hatasfoka.
En is azt kerdeztem hogy nem-e felejtette'k ki a tobbi bemeneti
energia format a szamitasaikbol!
A levelem Subjectje (Temakor:)"Egely,DE NEM -kere'k" volt.
Tenyleg nem cafoltam,hogy az a masik gepezet NEM mokodott-u'gy-,de
a par perces film alapjan EN NEM is tudnam cafolni,DE megneveztem a
"fazont" es egy "irasmuve't","Tanulmany"-t hatha valakit erdekel. (!!)
Es tulajdonkeppen nem is ellenuk vagy mellettuk akarok ervelni/vitazni
,mert nem ertek igazabol ehhez,en csupan feltettem egy engem,
laikust izgato kerdest (DE kit nem erdekel valami a Perp.Mob.-rol?),
amit egy komolynak TUNO konyvben olvastam. Na de TI olvastatok-e,
hogy megitelhessetek:komolytalan az emlitett Tanulmany? (ZOZO)
Ha tetszik: Keresek olyan szakertoket akik olvastak,illetve kivancsi
vagyok az O" velemenyukre [ IS. ]
> [Sajnos e1n nem e1rtem, de villamosme1rno2ko2k tala1n igen...
> Kornai Andra1s]
En sem ertem,csak azert kerdeztem.Ha ertenem csinalnam... :-))
Udvozlettel:
Arpad,
|
|