Van-e olyan bolygo, amely ugyan szepen ellipszis palyan keringel a sajat
napja (vagy akarmije korul), de kozben fordidott iranyban forog a sajat
tengelye korul, mint azt a Fold teszi? 

Magyarul, lehetseges-e olyan, hogy egy bolygo keringesi szogsebesseg
vektora es a sajat tengelye korul forgasi szogsebesseg vektora
kvazi-ellentett iranyu (azaz hogy e ket vektor skalar szorzata negativ)?
Lehet-e ilyen teoretice es ismerunk-e ilyet praktice? Elvegre a fold
sajat forgastengelye sem tok meroleges a Nap koruli palya sikjara, de a
ket szogsebesseg vektornak legalabb a skalar szorzata pozitiv, ami azert
megis valami. Ahogy a tavoli multba veszo Kepler torvenyekre
visszarevedek, az oskolaban minden egitest jobbsodrasu rendszerben
porgott-forgott nekunk.  Amit fonnebb kerdezek, az tulajdonkeppen az,
hogy lehetseges-e az, hogy egy objektum egy egitest korul jobbsodrasban
kering, sajat maga korul pedig balsodrasban forog.


Altalanosabban: keveredhetnek-e a sodrasiranyok a vilagegyetemben vagy
minden gyermek-szulo kapcsolatban levo palya (azaz koordinata rendszer) 
tobbe-kevesbe azonos sodrasu? Peldaul ilyenekre gondolok, hogy
szulo=Fold-Nap palya, gyerek1=Fold-Hold palya es gyerek2=Fold tengely
koruli forgasa. 

-- Gabor

PS: Ostoba kerdesre az egben sincs felelet, ugyhogy ne kimeljetek!

Magyarorszagon haromfele halozat van. Nagyfeszultsegu (120 kV es folotte),
kozepfeszultsegu (6-35 kV) es kisfeszultsegu (0.4 kV; amatoroknek 400 V).
A nagy es a kisfesz halozatok csillagpontjat foldelik. A kozepfeszultsegu
halozatok csillagpontja nem foldelt. Hogy a kozepfeszultsegu oldalon a
transzformatorokat csillagba vagy deltaba kapcsoljak, azt nem tudom, de
szerintem csillagba, mert ugy kevesebb drot kell hozza.

Udv///Laci

Mizsei Janos irja a TUDOMANY #364-ben a fenti temaval kapcsolatos irasomra:
> Kizarolag azert voltak a fentiek "nehezen hihetok" Janosnak, mert nem volt
> pontosan megirva, hogy hol folyt az a bizonyos majdnem egyenaram. 

Mentsegemre szoljon, hogy a'bra'k nelkul nehez errol a temarol *roviden* 
irni. Hoszu leveleket meg nem szeretem se olvasni se irni.

> Meg igy sem latom pontosan, hogy mitol es hol indukalodik az aram.

Az aram a foldben indukalodik kulonfele okokbol. Ezt az aramot az angol 
nyelvu irodalomban "Telluric" aramnak nevezik. Az okokra most nem terek ki. 
Ezek az aramok hasonloan mint az oceanok aramlatai bizonyos rend szerint 
oszlanak meg es hatasukra electromos feluleti feszultsegkulonbseg (EFF) jon 
letre a fold kulonbozo pontjai kozott. Ennek az EFF-nek a hatasara folyik a 
FIA a fold kulonbozo pontjat osszekoto tavvezetekeken vagy telefon 
kabeleken. 

A feluleti feszultseg erteke, nagy hatarok kozott valtozo, a meres helye es 
idopontjatol fuggoen. 3-4 V/km erteket szoktunk hasznalni a varhato 
maximalis aramok szamitasara sziklas terultek eseten. Ilyen terulet egesz 
Ontario, Quebec, Finnorszag, az USA-ban az Adirondak es a Sziklas hegyek 
videke. Magyarorszagon a Bukk hegyseg videken es Sopron kornyeken varhatoo 
szamottevo feluleti feszultseg.

> Sejtesem szerint
> a ket trafo csillagpontjait osszekoti a nullavezeto (amiben ugye
> szimmetrikus terheles eseten nulla a valtoaram, ezert lehet vekony). Na
> most a csillagpontokat foldelo vezeteken keresztul bejon a foldaram, negy
> reszre oszlik (harom fazis, meg a 0) es elmegy a masik trafoig, ahol
> egyesulve visszamegy a foldbe (amelybol vetetett:-).
Majdnem jol sejtetted, csak a null vezeto nem vesz reszt a vezetesben, mert 
az minden toronynal le van foldelve, igy a fold reszenek tekintheto.
  
> Ha ez igaz, akkor minek foldelni a csllagpontot ? 
A csillagpont gazdasagi okokbol van foldelve, olcsobb a transzformator, 
kevesebb szigetelo kell a tavvezetekhez ha a renszer foldelt. A nemfoldelt 
rendszert sokkal magasabb tranziens tulfeszultsegre kell tervezni.

> Ha nem lenne foldelve, maris ki lennenek kuszobolve a foldaramok.
Ez tul draga megoldasnak bizonyult. Olcsobb ha egy nagy kondenzatoron 
keresztul foldelik le a csillagpontot. Ilyen iranyu kiserletekrol tudok, 
de igy is nagyon koltseges a gyakorlati kivitelezes. Olcsobb olyan 
transzformatort tervezni ami nem telitodik a varhato FIA-val, es olyan 
automatikat hasznalni ami nem erzekeny a felharmonikusokra.

>> Hatalmas irodalma van a temanak, magyarul sajnos csak sajat
>> cikkemet tudom ajanlani, az Elektrotechnika 1993 januari szamaban
> Mert sajnos ? Ha a cikk jo, akkor "szerencsere" a helyes kifejezes !
*Sajnos*, mert nincs idom es alkalmam utannanezni, hogy van-e magyar 
nyelvu irodalma a telluric aramoknak. Feltehetoen van mert nem ujdonsag. 
Angolul 1846 ota irogatnak rola. Sok nemet es finn tanulmanyrol is tudok. A 
telefon ipar mar regen foglalkozik a temaval, csak a villamos iparnak 
ujdonsag. Az uj kis vesztessegu vasakkal nagyon gazdasagosan tervezett 
tranformatorok megjelenesevel jelentkezett a problema.

Hidvegi Jozsi:
> Vagy tevedek, es a nagytrafok primerei csillagban vannak, a szekunderek meg
> deltaban, es a kozepfeszultsegu halozat van foldfuggetlenre kialakitva?
>
> Ebben a fenti (delta) esetben egyszeruen nem johet letre a vezeteken
> egyenaram.
Mint mar fentebb irtam a nagyfeszultsegu tavvezetekek mindig csillag 
kacsolasban uzemelnek (legalabbis Eszak-Amerikaban) ezert vannak kiteve a 
FIA hatasainak.

> (En azt csinalnam, ha rajtam mulna, hogy a vezetek kozepe tajan
> telepitene'k egy igen kicsi trafot, aminek csak primer tekercse volna, az
> is csillagban, es azt foldelnem csak le. 
Vannak olyan tavvezetekek aminek a kozepen egy sorosan kapcsolt kondenzator 
van, ennek energia atviteli haszna is van es a FIA-t is leblokkolja. 
Elvileg nem nehez a problemat megoldani. Csupan penz kerdes. A villamos 
vallatok nem szivesen vallalnak jelentos beruhazast olyan problema 
megoldasara ami csak ritkan jelentkezik.

> Meg egy megjegyzes: ha haromfazisu csillagkapcsolasu tekercsekbe folyik
> kozos egyenaram, es a csillagponton megy le a foldbe, akkor nem 120
> Hz-es-nek kell lennie ott a vastelitesbol szarmazo osszetevonek, hanem 180
> Hz-esnek Amerikaban. Sot, nem is egeszen vilagos, hogy miert jon letre a
> telites, hisz ez az osszetevoje a magnesternek a trafon kivul, a levegoben
> tud csak zarodni. Ezek ugye 3 oszlopos "sima" harmofazisu trafok es nem 5
> oszloposak?

A legkritikusabb az olyan transzformator ami harom egyfazisu egysegbol
all. A nagy eromuvek transzformatorait alltalaban igy epitik, hogy
konnyebben tudjak a hatalmas tomeget szallitani. Harom 400 MW-os
transzformatort konnyebb szallitani mint egy 1200 MW-os haromfazisut. 

A telitodest is konnyebb megerteni az ilyen trafok eseteben. A FIA a trafo
szempontjabol egyenaram, ami elomagnesezi a vasmagot egyik iranyban. Ennek
kovetkezteben a rakapcsolt feszultseg minden masodik csucs erteket
levagja. Szelsoseges eset amikor a FIA teljes telitesbe vinne a
transzformatort az egyik polaritasban, akkor az ugy mukodne mint egy
egyeniranyito. Gyakorlatban csak kis torzitasokrol van szo. Egy kiserlet
peldaul ilyen eredmenyt eredmenyezett egy 500/230 KV-os 120/200 MVA
egyfazisu transzformatorokbol kepzett autotranszformator egyseg eseteben: 
Amikor a csillagpontba ket percig 75 A egyenaramot taplaltak, a gerjeszto
aram 5.1 A rol 52.2 A novekedett; a torzitas az 500 kV oldalon 2.7% rol
8.4% emelkedett. A masodik harmonikus volt a legjelentosebb. (Transformer
DC Excitation Field Test and Result, J.G. Kapperman, IEEE Spec. Pub. 
90TH0291-5PWR, 1990)

Koszonom az erdekes hozzaszolasokat,

Bozoki Barna

Egyetertek Roland gondolataival a baszkokat illetoen. Szerintem se igazan
illesztheto be a nep az indoeuropai nepek soraba. Europanak azon a reszen
az okorban az indoeuropai nyelvcsalad nyugati aga elt: Ide tartoznak a
keltak, a latinok es a germanok. Ezeknek a nyelve kozti hasonlosag
kulonosebb nehezseg nelkul kideritheto a nyelveszek allitasa szerint /en
toris vagyok/, gondolom, ha a baszkok indoeuropaiak lennenek, akkor az o
nyelvuk se logna ki a sorbol.
Na, ennyi.
Zsolt 
irc-n: antigocsi, foleg az #eger-en vagyok.

Sziasztok !

tenyleg elsiklottam a lenyeg felett: valoban 23 ora 56 perc - de MIHEZ
KEPEST ??
Egyebkent hjozsinak van igaza:
>Azota biztosan rajottel a megoldasra....
Valoban igy volt, csak veletlenul kitoroltem a
"tudomany-reply..stb.stb." cimu levelet, ugyhogy nem tudtam a kerdest
visszavonni.
Igy utolag egyaltalan nem banom, mivel igy a tisztelt TUDOMANY-olvasok
bizonysagot tehettek segitokeszsegukrol (azt hiszem, hogy 10-en
valaszoltak - nem csalodtam bennetek).

Nagyon koszonom mindenkinek

Kalman from Revkomarom

UI: Varga Joska:
>>Eloszor persze fizaka-tanar ismerosomhoz fordultam, aki kapasbol ravagta,
>>hogy "Erre van kitalalva a szokoev". Annyi eszem viszont nekem is van,
>>hogy a szokoev a keringesi es nem a forgasi ido eltereset kuszoboli ki.
>>Tehat mi a megoldas ?

>Fogalmam sincs. Baratkozz matektanarokkal?
Ez teccett....:-)

Egy hete van bent egy cikk a preprint gyujtemenyekben. cime:
Evidence for a 2 x 10**8 Solar Mass Black Hole
	A szerzok: John Kormendy es Ralf Bender.
Azaz a fenti ket ur felfedezett egy 200 millio naptomegu fekete likat.
A nalam szakertobbek (pl. Gyula) majd megirjak, hogy altalaban
mekkorak a galaxis kozepen levo lyukak.
	Ez a lyuk az NGC 3377 jelu elliptikus galaxisban van.

A cikk 1998 majusaban fog a The Astrophysical Journal-ban megjelenni.

Akiket a szakma legujabb cikkei erdekelnek (es tudnak angolul)
	ajanlhatom a kovetkezo preprint gyujto helyeket.
http://babbage.sissa.it/   (Europaban)
http://xxx.lanl.gov/     (USAban)
http://xxx.snu.ac.kr/     (Azsiaban)

	Horvath Pista

ui. az xxx itt most nem azt jelenti.

Konnyebb megertes vegett gondolatkiserlet. 

Tegyuk fel, hogy a fold tengely koruli forgasanak szogsebessege 
0, vagyis egyaltalan nem forog az allocsillagokhol kepest. Ekkor 
egy ev alatt pontosan 1 nap telne el, ahogy a mindvegig a 
nagyjabol a Sarkcsillag fele mutato tengelyallassal megkeruli a 
napot.
Egyben ez a magyarazata annak is, hogy 365*4 perc nagyjabol egy 
nap: ezzel az egy fordulattal/nappal telik el tobb egy 
tengelye korul forgo egitesten (vagy barmilyen mas, egy bizonyos 
pont korul keringo testen) a _keringes_ kovetkezmenyekent.

Fish En [Hal I]

dada

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>><<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<
A tudomanyos kutatas a paranoia egyik formaja: osszefuggeseket 
gyanit ott, ahol addig senki nem gondolt ra.

                                  /Carl Sagan/

>Peldaul azert lenne jo napnyi energiak folott uralkodni, hogy majd
>annakidejen
>1. elharithassuk a Foldet veszelyezteto egitestekkel valo utkozeseket,
>2. ha a Fold lakhatatlanna valik (remelem, hogy ez nem az emberi
>tevekenyseg miatt kovetkezik be, hanem inkabb hamarabb hul ki a Nap!),
>vegrahajthassuk a kozmikus koltozest, bolygok lakhatova tetelet, vagy
>esetleg bolygok letrehozasat.
>
>Tudom, ez meg nagyon sci-fi, de azert nem teljesen hulyeseg, es nem
>lehetetlen, hogy ilyenre legyen szuksegunk.
>
>							mEGYA.

A fenti celokhoz a napnyi energiakhoz kepest sok nagysagrenddel kisebb
energiak is elegendoek. De meg igy is kerdes, hogy mEGYA dolog:-), vagy nem
:-(.
Tul kicsik vagyunk. 
Vaskalap, de azert udvozlettel.