Hello mindenkinek!

Meg par honappal ezelott valakinek problemaja volt win xp alatt
a NAV 2003-mal (telepites utan nem mukodott az auto-protect
es az e-mail scanning). Akkor ugy emlekszem, senki sem tudott
megoldast mondani.
Nekem is ez volt a problemam, es most vegre sikerult megoldani :-))
A Vezerlopult - Programok hozzaadasa/eltavolitasanal le kell szedni
minden Symantec terméket (NAV, LiveReg, LiveUpdate, stb.), aztan
egy reset utan az alabbi cimrol letoltheto NAV eltavolito progit kell
lefuttatni:

http://service1.symantec.com/SUPPORT/nav.nsf/docid/2001092114452606

Ezutan meg egy reset, es mar lehet is ujratelepiteni :-))))))))

Nekem NAV 2003 Prof. Hun-nal bevalt :-)))))

Ha valaki mar elmondta a megoldast, akkor bocsi, ha senkit nem erdekel,
akkor meg foleg :-))))))))))))))

Udv.

- Tamas Jozsef -

HIX GURU #3122, :
 >A hp es barmelyik nagy ceg tobb ezer kulonbozô keszuleket
 >gyart, amiben osszesen akar tobb szazezer alkatresz van.
 >Na mar most adva van valami torveny ami elôirja, hogy
 >alkatresz utanpotlas 8 evig !
Igaz.

 >Akkor adodik a kerdes, hogy azt a tobb szazezer alkatreszt
 >amibôl lehet, hogy fajtankent akar tobb tizezer darabot
 >is rendelnenek (mert a HP nemelyik tipusa egyenlô a tavolkeleti szemettel)
 >hol tarolja ? Ehhez akar egy tobb km2 teruletu raktarra van szuksege,
 >megaztan nem is szolva arrol, mennyi penz all az anyagokban.....
Ez mar nem annyira, mert a gyartosor tovabbra is megvan, alapanyag is van,
csak egy kis modositas kell, hogy mostantol mast gyartunk.
A javitasra beerkezo nyomtatok szamabol lehet kovetkeztetni, hogy a
kesobbiekben mennyire lesz szukseg. Ez nem indokolja a draga javitast.
Sokkal inkabb a marketing.

 >Igy ki az a hulye aki megis megcsinaltatja ? SENKI !
Azert akad.

 >Vennek egy csomo rossz nyomtatot es kifogyasztanam azt a minimal
 >keszletuket
Sok szabadidod lehet...
--
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.15beta10;]-

ui. Otletes email-cimed van! :#

Udv mindenkinek!

Mivel tobben erdeklodnek a csokabelek irant, gondoltam, irok roluk egy
keveset -- kizarolag empirikus alapon. A leiras celja, hogy kielegitse az
erdeklodok kivancsisagat es segitse a barkacsolo kedvueket. Az elmeleti
alapokat melloznem, foleg, mert arrol nem is tudnek mit irni... ;]
[Az honlapomon ekezetesen es kepekkel illusztralva olvashato ugyanez.]

Eloszor is ideznek egy szakertoi velemenyt:
"A maximalis hossz 18 inch, azaz kb. 45 cm.
Tovabbi info itt: http://www.interfacebus.com/Design_Connector_IDE.html
A lenyeg hogy teljesitsek a szalagkabelekhez hasonlo impedanciat (80 ohm
korul) es athallast. Ahhoz, hogy ezt elerjek, valoszinuleg arnyekolni kell
az egyes vezetekeket benne, bar nem tudom pontosan, meg nem szedtem szet
ilyen kabelt. Az is elkepzelheto, hogy megfelelo arnyekolassal hosszabbra
hagyhato, mint a szalagkabel, bar en inkabb nem biznek ebben." (Szita Gabor)

Tudtommal ketfele IDE csokabelt lehet a boltokban kapni, 60 es 90 cm-es
hosszusagut. A csokabelek sikeresen tullepik a 45 cm-t, tehat nem csak az az
elonyuk van meg, hogy kevesbe fogjak le a legaramlatokat es sokkal jobban
birjak a csures-csavarast, hanem joval messzebbre is elernek -- ami
mellesleg atok is tud lenni.

Tehat 45 centi, eddig garantajak a gyartok a mukodest. A 60 cm-es (40+20 cm)
csokabel ezt a megkotest nemes egyszeruseggel semmibe veszi, a kb 1 cm
atmeroju muanyag csobe siman belehuztak a 80 eret, mindossze annyit
segitettek a dolognak, hogy 10 eres csoportonkent szetvalasztottak, igy ezen
a szakaszon ilyen kotegben mennek a drotok. Ezzel a huzassal valoszinuleg a
technologia tureshataran mozgunk, de azert eleg stabilnak tunik igy is, a
sebessege egy cseppet sem esett vissza. Persze azt senki sem allitja, hogy
nincs kockazata egy ilyen megoldasnak!
(Tesztelve: P4-1500-on, ATA100-as, 7200-as IBM vinyokkal. ATA133-166 eseten
elkepzelheto sebessegcsokkenes, ezt sajnos nem tudtam kiprobalni.)

A 90, azaz 60+30 cm-es kabel nem ilyen egyszeru. Mint tudjuk, a 40 eres IDE
kabeltol abban kulonbozik a 80 eres, hogy elobbinel csak egyetlenegy
arnyekolo er van (az egyik kozepso -- amelyiknek nincs erintkezoje a hdd-n),
utobbi eseteben pedig minden masodik szalnak arnyekolo szerepe van. A 60
cm-es hosszt, ugy tunik, toleralja az elektronika parhuzamos szalakkal is,
90 cm-nel viszont minden bizonnyal keves lett az arnyekolas, ezert muszaj
volt technikat valtani. Igy 40 db csavart erpar kerult a kotegbe, ahol
minden erpar egy adat- es egy arnyekolo erbol all. Az erpar kb 2 cm-enkent
csavarodik egyet. Amint az a kepeken is latszik, a csatlakozok nehany centis
kornyezeteben nincsen csavaras, ennyivel is atlathatobb az ugy, ha a
csatlakozok szerelesere kerul sor.

Az a 60 centis kabel, amit nekem sikerult beszereznem, kivulrol nagyjabol
csak abban kulonbozik a 90 centistol (a hosszan es az aran kivul), hogy a
befogado cso anyaga kemenyebb. Sajnos ebbol az is kovetkezik, hogy nem
enyhen ivelten osszehajtva, hanem a 40 centis szakasz felenel durvan
megtorve leledzik a gyari csomagolasban. Sajnos a cso a csatlakozok
formajabol adodoan nem cserelheto, hacsak el nem vagjuk hosszaban...

Nem art tudni, hogy ennek a megoldasnak a kockazatokon kivul is van
hatranya. Arra sajnos nem gondoltak a fejlesztok, hogy barmilyen messzire is
szeretnenk tenni a vinyokat (pl. toronyhaz legfelso pozicioiba), az akkor
sem valoszinu, hogy egymastol messze lennenek. Ha pl. ket szomszedos
mobil-rack a befogado hely, akkor a csatlakozok optimalis tavolsaga 5-6 cm.
Az persze nem 100%, hogy egymas alatt vannak, de mar a 20 cm is tobbszorose
ennek a tavolsagnak, a 30cm pedig csak extrem esetekben lehet elvaras (pl.
toronyhaz legfelso poziciojan a slave es a legalson a master), igy erre
nincs ertelme alapozni. Jol latszik, hogy egy atlagos hazban, ahol egymas
felett van 2 cd-egyseg, majd 2 mobil-rack, teljesen hasznalhatatlan a 60
centis csokabel. Meg az is erosen kenyelmetlen, ha 2 egysegnyi tavolsagra
vannak egymastol a drive-ok.
Ha a gepben mindket hdd master, es mellettuk slave-kent mukodnek a cd-k,
akkor latom kivitelezhetonek a bekabelezest, de akkor is ki kell hagyni egy,
de inkabb ket poziciot a 2-2 egyseg kozott. Ha sikerul lagyabb burkolatu
kabelt beszerezni, akkor ez talan nem ilyen nagy problema. Utolso
szalmaszalkent esetleg meg lehet szabaditani a kabelt a kulso burkolattol,
de en ezt nem javasolnam. Szukseg lehet a mechanikai vedelemre.

Tehat ha valaki arra szanna el magat, hogy egy minitoronyba -- a szellozest
javitando -- csokabeleket szerel, az jol gondolja meg. De a kepek szerint
nagytoronyban sincs mindig eleg hely. A bal felso kepen a kabel
befeszegetesere iranyulo (sikertelen) probalkozasom lathato. Vegyuk eszre,
hogy az also IDE egysegek meglazitott csavarokkal utkozesig ki vannak tolva,
es meg igy sem sikerul a csatlakoztatas. A bal also kep azt mutatja, hogy
mekkora tavolsag athidalasara alkalmas ez a 20 cm-es szakasz. (3-4
egysegnyire. Se tobbre, se kevesebbre!) A vegeredmeny szamomra a jobb oldali
kepen lathato: visszakerultek az eredeti szalagkabelek, a csokabel pedig a
vendeg hdd-ket varja.

Lehetseges persze atszerelni a csatlakozokat, csinaltam mar ilyet normal
szalagkabellel, mukodott minden tovabbi nelkul. Sajnos a csokabelen ez nem
olyan egyszeru feladat, plane ha a csavart erpar is bejatszik. Ettol
fuggetlenul meg lehet probalni, de szerintem ez esetben erdemesebb nullarol
indulni, mint egy kesz csokabelt atepiteni.
Kabelepiteskor arra figyelni kell, hogy a 66. er (piros=1) az alaplapi
csatlakozotol kb 1 centire 3-4 mm hosszusagban meg van szakitva. (Bar
oszinten szolva a csokabelekben sehol sem talalom ezt a megszakitast.)

Letezik FDD-csokabel is -- azt hiszem, pont eleg, ha megemlitem. (Egyebkent
nincs is vele gyakorlati tapasztalatom, tehat kicsit eros lenne, ha bovebben
irnek rola... :)
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.15beta10;]-

Szervusztok!

Statisztika teren eleg rosszul indul nekem a tanulas.:(
Nem ertettem egyet a tanarommal, hogy az adatoknal
a csoportositas nem befolyasolja az eredmenyt, erre jo
kis hazi feladatot adott. Keszitenem kell egy elemzest,
mely szerint kulonbozokeppen csoportositva az adatokat
melyik eredmeny milyen mertekben modosul, kezdve az
atlagoktol es a mediantol a kvartiliseken es szigmakon 
keresztul a khinegyzet probakig.:-((

Tudna valaki tanacsot adni, letezik-e ilyen, par alkalommal
hasznalhato elemzo program, vagy esetleg xls vagy egyeb
tablazatban hasznalhato adatlap, amit ki kell tolteni?

Nyaron tertem at az openoffice programra es a kepleteivel
meg gyurkozom, raadasul ez nem egy par ora alatt 
kisujjbol kirazhato feladat.:-((

Eszti

On Sat, Sep 06, 2003 at 09:03:29PM +0000,  wrot
e:
> > SEx-nek ne az legyen a celja, h. minden gyereknek legyen jatekgepe!
> > Tanuljon rajta szoveget gepelni es szerkeszteni, tablazatokat
> > kesziteni, kiertekeleseket vegezni, interneten infot keresni,
> > esetleg proramot irni
> 
> Erre talan meg egy 486-os is megfelel...

Sajnos nem. Egy IE/Netscape/Mozilla a 486-oson igencsak vanszorogna,
tapasztalat. Innentol kezdve az egyik alapfunkciot, az interneten
infokeresest mar nem tudod vele megvalositani. Szovegszerkesztes,
tablazatkezeles megy, akar programiras is, bar ha mondjuk Windows ala
akarsz programot irni, feltehetoleg valamilyen vizualis csilivilire lesz
szukseged (Delphi, Visual C, stb), az meg megintcsak lassu lesz a
486-oson.

-- 
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Udv!

> > Hat egyreszt a ... nem megy ki csak ugy ellenorizgetni.
Tudtommal mindig > > bejelentkezik elobb.
> ezt maskeppen tapasztaltak masok. Van ilyen es olyan eset is.

ad.1. Nagyon jo lenne, ha ezt a szervezetet vegre elfelejtenetek
es _soha tobbet_ meg a roviditeset se irnatok le. Kemeny
masfel-ket evunkbe tellett nehanyunknak, hogy parkolopalyara
tettuk oket, jo lenne, ha ott maradnanak es a feledes lenne
a sirjuk.

ad.2. marhasagokat irtok, ez a tema sokszor es eleg alaposan
tobb forumon ki lett targyalva, jo lenne lezarni.

> > Ha megis kopogtatnak rendorrel es hazkut.paranccsal,
Tobbet nem tehetik meg, es ha annyi eszetek lenne, hogy
a szabad szoftverek terjesztesen munkalkodnatok, akkor
gyorsan rajonnetek, hogy ertelmetlenne is valna a
tenykedesuk.

> Igen. Nem kell 3/3-as nekunk, magunktol is mukodtetjuk azt...
Nezzetek meg Gothar Peter: Magyar szepseg cimu filmjet,
ha vegre itthon is vetiteni fogjak. Alig talaltam olyat, aki
felfogta.

> > Masreszt pedig a ... profitorientalt ceg, 
> Ejnye Hunter, miert nem hiszed el amit irnak? ;-D "A ...
Magyarorszagot 
> 1994-ben alapitottak, es azota egyesuletkent tevekenykedik. "
A vezetojere egy evtizede meg azt mondtak volna, hogy
"ipari kemkedest folytat", valodi tevekenyseguk iparagi
adatok es befolyas szerzes volt, a kovetkezo lepesuk, hogy
ravettek a rendorseget - kormanyzati segitseggel - a sajat
uzleti halozatuk kiepitesenek elokeszitesere.
Mert a sw jog az polgari jog, ezt csempesztek be a bunteto
jogba, ez volt a verlazito. Az a szomoru, hogy ezen a listan
is jo paran meg most sem ertik.:-((

Udv!

Egy kicsit eltertetek az eredeti kerdesemtol, ezert
ketfele bontom a temat - ez legyen a "szep uj vilag" resz:

>  >De ha 'emberi iromany' akkor konnyen rogzitheto. Ember
tuti csak akkor
>  >fogja elolvasni ha rad akarnak kenni valamit. de addig
ott lesz az
>  >arhivumukban, a keresheto adatbazisban..
> Mar csak azt kell hozzatenni, hogy "a digitalisan
rogzitett informacio
> semmire sem bizonyitek". Mert ki bizonyitja be, hogy azt a
txt file-ba
> rogzitett szoveget ki mikor hogyan miert kivel es hanyszor
javitotta at?

Senkinek sem kell bizonyitania semmit, mert ez a titkosszolgalat
szamara fontos, hogy el tudjanak indulni, ki tudjak valasztani,
kire iranyuljon a gyanu. Bizonyitani mas fog es mas alapjan.

>  >>IMHO a netes figyelocuccokat is kb erre hasznaljak:
hacker feltori az
>  >>X site-ot, ezert ip-cim alapjan vegigkovetik a
szolgaltatokon keresztul,
>  >Hat pont erre alkalmatlan... hacsak eleve nem figyeltek
mar az illetot.
Mi is volt azzal a nehany emberrel, akit igy kaptak el?

> Je, tenyleg. Na de ip nyomozas utan mar ki lehet adni a
lehallgatasi
> parancsot, mert tudjak, hogy mire erdemes kiadni.
Ez nagyon logikus.

>  >De mivel megvan(volt) ra a penzugyi hatter, megvan a
technologia, a >  >berendezesek uzemelnek, megvan az OK es a
cel...
>  >pont a fenti pelda adja meg az okot a torvenyi hatterhez.
> Nem. Az okot az adja, hogy a technikai hatteret rossz
celokra is lehet
> hasznalni, az igazsagosztoknak pedig illik egy lepessel a
bunozok elott > jarni. Legalabb ebben...
Az elobb egyeztetek meg abban, hogy legfeljebb utolag lehet
kideruteni, hogy mi tortent - tehat az elsodleges cel a
dokumentalas.

>  >Hapedig mar van egy titkos adatbazis...
> Hol? Mirol? Es mire hasznaljak?
Na, _ezek_ a lenyeges kerdesek! Valamit: meddig taroljak?

> Remélem valóban csak én vagyok paranoiás és nem lessz
Orvelli társadalom.
Nem lesz - mar van, meghozza regota, "911" ota pedig meg inkabb.

> Ez naponta > országosan 25GB adat, pedig erősen túlbecsült
emberszámmal és írási
> aktivitással számoltam. Ez nem nagy szám, könnyen
feldolgozható,
> arhiválható. A küldözgetett fileok, realaudio és társaik
legfeljebb mint
> naplóbejegyzés jelennek meg, de méretük így kiesik..
Persze jó hw+sw kell a
> szüréshez. Tehát 25GB+naplóadatok < 60GB tehát a
törvénynek ezen részét is > teljesíti..
Titkosszolgalatoknak eppen a kepeket, hang es video fajlokat
is tarolnia kell, mert ezek a mai konspiracio bazisai.
Specialis lejatszoval megkapod a csak neked szolo uzenetet.
Ez volt a 90-es evek vegenek egyik titkositasi talalmanya.

> >ugyanis a rendorség igencsak mozgolódna ez ügyben...
> a rendörség a hatalom végrehajtó testülete. 
Keveritek a titkosszolgalatot es a rendorseget.
A rendorseg csak konkret gyanu eseten lep szinre,
a befejezo szakaszban, mert vegrehajto testulet.

> > lehallgatasnak. Nem erzem, hogy sarba tiporjak emberi >
> jogaimat-)))
> Ha valaki bejon a lakasodba, amig ott vagy, jol korulnez,
a kepedbe 
> bamul, kinyitja a hutoszekrenyt, a ruhasszekrenyt, a
penztarcadat es 
> megnezi az irataidat, majd angolosan tavozik - az sem zavar?
Ez idealis eset, mert legalabb az illeto tud rola, hogy
nincs egyedul a szobaban.,) A tobbseg csak nez, de nem lat.:-((

> > Nem ertette meg balga ember, hogy , ha valaki
> > belehallgat a hangpostamba es azt hallja, hogy:
Kerestelek. Anyad-))))
> Ez a kisebb gond - mi van, ha utana letorli az uzeneteket?
Igen, az emberek tobbsege meg a sajat karan sem tanul.

HG> Akkora az expozicios idok tartomanya, hogy ilyen a "felprofi"
HG> mai gepeknel sincs. (B ido, rekesz nyitas es nyitvatartas a
HG> kovetkezo lenyomasig -> a csillagok mozgasarol, tavoli 
HG> autok ejszakai mozgasarol lehet csikos kepet csinalni igy/
HG> vagy ejjeli villamokrol/

Mondjal egy felprofi analog gepet ami nem tud cirka 10mp-1/1000-idot
es B-t. Amikre te gondolsz inkabb felamator ketyerek, mikbol ezt
kisproltak... Ha alapbol nem tudja, akkor a megfelelo hatlappal ennel
sokkal sokkal tobbet tudnak mar. Engen mindig kiakaszt, ha valaki
eldicsekszik, hogy vett egy profi NIKON-t es elovesz egy F55/F65 stb.
keszuleket... A profi/felprofi kategoria kicsit mas. Nem igazan
neveznem profinak a kisfilmes gepeket...

Amugy a Beirette nem volt rossz keszulek. Akkoriban elfogadhato es
elerheto gep volt, ami relative kispenzu embereknek keszult, tartos es
massziv kivitellel. De azt is tudni kell, hogy akkoriban meg nem
igazan hallottak a fogyasztoi tarsadalomrol... Akkor egy gep kiszolgalt
egy eleten at (van szerencsem egypar kisebb kategorias regi gepet
birtokolni es egyesek meg _nagyon_ mukodnek), most ugy tervezik, hogy
egy ev alatt, a kovetkezo 21. szazadi csodaig, tartsanak ki.
Szomoru.

-- 
Best regards,
 Laci                            mailto:

>>alaplappal van. Ami ugye nem fejlesztheto, vagyis egy ev alatt elavul
>>es vehetnek ujat... Haaat...
HG> Mitol is avul el?

Mert a szomszednak mar 2x jobb lesz es nem fog rajta futni a legujabb
jatek. Hidd el nekem, hogy az emeberek 80%-a igy gondolkodik.
Tapasztalat. Mielott ujdonsagvadasznak hinnel, leirom, hogy egy
233MMX-es gepen _dolgozom_ aminek a BIOS-a 1998-as. Es tegyuk hozza,
hogy most kezdem kinoni a gepet es akakrok venni egy jobbat. (nem
latja a bios a nagyobb winyot, grafikahoz mar kicsi, az ujabb
programok magy memoria igenyuek)En nem orulok meg
az ujdonsagokert, de ismerve az embertarsaimat...


HG> Na ezaz! A SEx-nek ne az legyen a celja, h. minden gyereknek legyen
HG> jatekgepe! Tanuljon rajta szoveget gepelni es szerkeszteni, tablazatokat
HG> kesziteni, kiertekeleseket vegezni, interneten infot keresni, esetleg
HG> proramot irni (minden olyat, amit majd az eletben kell csinalni a szgep
HG> segitsegvel). Ha minden egyebet csinalunk, ami nem jatek, maris tobb evig
HG> nem fog elavulni a mai PC.

Na igen. ez volt a cel, de eleg kozeli ismeretsegben vagyok a SEx-nek
a celkozonsegevel es inkabb az en allaspontomat tukorzi a valosag,
mint a tiedet.
Amugy teljesen igazad van, egy lekoszlott P1-esen is meg lehet
_tanulni_ a szamitogepet. (egyes esetek kivetelevel). De tudod, amikor
latom, hogy egy iskolaban a net elerest nem igazan az informacio
gyujtesere hasznaljak, akkor kicsit ketelkedove vallok. Tegyuk hozza,
hogy sem a jatekok, sem a sex oldalaknak nem vagyok ellensege, ha ez a
szorakozast szolgaljak, de ha ez teszik ki a gephasznalat tulnyomo
reszet, akkor megkerdojelezem a kedvezmenyek letjogosultsagat.

HG> Ui.: Ment maganba is

 De en nem kaptam meg... ezert itt valaszolok

-- 
Best regards,
 Laci                            mailto:

Sziasztok!

Nehany napja nem mukodik rendesen az Indexes ingyenes netem. Nem tudom
eldonteni a gepem kapott valami virust, vagy a szolgaltato gyengelkedik.
Negyed oldalakat tolt le hosszu varakozas utan, aztan ledob ha egyaltalan
sikerul felkapcsolodni. Megnezne nekem valaki van-e masik ingyenes
szolgaltato a 95-os korzetbol hivhato tel.szammal? Sokat reklamozta valaki a
Freestartot a levelek aljan, megnezne nekem mi a szam es milyen beallitasok
kellenek hozza?
Koszonettel

Dodo

Udv Guruk!
Megoldhato-e hogy egy gepen ugy legyen telepitve
a ket oprendszer, hogy alapban a Linux indul, ha nem
csinalok semmit, ha meg csinalok (gombnyomas 
floppy beteves) akkor a Win98?
A forditottjat mar csinaltam.

Berendi Pal

Hali,

> 8+1 az 1 meg a paritas, ellenorzo bit

Es hogy jon ez az adsl sebesseghez? Ez nem aszinkron!
Ha meg arrol beszelsz, akkor a start es stopbiteket elfelejtetted...
Inkabb az egyeb (atm, tcp) headerekrol lehet beszelni (amit a 
szolgaltato vagy kompenzal, vagy nem...)

G.Laci

Thus spake HIX GURU:

> Nem  tudom  hanyan  ismerik  kozuletek  a HP-nak ezt az igen
> verlazito  szabad  rablasat  amit  a  nyomtatok  egysegdijas

Regota kozismert. En mindenkinek elmondtam, aki odahallgatott, hogy
HP nyomtatot, scannert es digitalis fenykepezot nem szabad venni.
Az egyeb termekeik kb rendben vannak, illetve nem hallottam hasonlo
botranyos szerviz-gyakorlatrol vagy egyeb szivatasrol.
A nyomtatoik turheto aruak, de a minoseg mindig is kozepes volt.
Az Epson tintas nyomtatok regen sokkal jobb minoseget produkaltak,
a tinta is sokkal olcsobb volt, utantoltes egyszerubb, ma meg itt
vannak a filleres utangyartott patronok. Ha nem hagytak beszaradni a
patront, illetve idoben es szakszeruen kitisztitottak, maig kivaloan
mukodnek, versenykepes minoseggel. Akinek ez nem tetszik, vehetett
Canon-t, a patronban volt a fej, a minoseg eleg gyenge volt, de nagyon
megbizhatoan mukodott, hibas patronnal nem talalkoztam. A HP patronok
a mai napig megbizhatatlanok, rengeteg a hibas. Eddig csak melohelyen
szivtam veluk, sajna tavasszal az ocsem vett egy HP-t, azota 3 rossz
patron van a polcon... Na jo, ebbol 1 lehet hogy csak kifogyott, de
gyanusan hamar. Emlexem amikor eloszor talalkoztam a problemaval egy
epiteszeti irodaban. Sokmillios HP tintasugaras plotter elkezd csikozni.
User gyakorlott mozdulattal kiveszi a patront, kimegy a mosdoba, nemi
sikalas a fejen koromkefevel, torolgetes, utana mukodik... Nem valami
bizalomgerjeszto. Ma sem erdemes HP nyomtatot venni, ma mar minden
gyarto kb ugyanazt a minoseget tudja, csak a patron-arban van hatalmas
kulonbseg. Ma mar akar a Canon nyomtatokkal is lehetne nyomtatott
aramkorok hazi technologias (pozitiv lakk) fotolitografias gyartasahoz
filmet kesziteni, regen csak az Epson volt kepes erre. Probalkoztunk a
HP-val is, mert a felbontasa sokkal kisebb, minosege sokkal gyengebb
volt, viszont a HP-fele "zseles" folia toredek aron volt mint a lezerrel
lyukasztgatott Epson-fele, es az olcso HP foliara viszont sem a Canon,
sem az Epson nem nyomtatott normalisan. (nem szivodott bele a tinta a
masfajta oldoszer miatt, ezert elmosodott)
Sajnos emiatt a kenyszer miatt gyakran kerultem kapcsolatba HP tintas
nyomtatokkal, biztos vagyok benne hogy a legszarabb es legdragabb
nyomtatokat gyartottak. Meg egy nyamvadt nevjegyet sem lehet veluk
kinyomtatni, mert korbetekerik a papirt, ami a vastagabb fajtakkal
problemas... Canon siman megcsinalja.

> gyumolcse,  a  HP  DeskJet  sorozat  tagjai  masfel ev mulva
> egymas  utan  doglenek  be  dokkolasi  hibaval,  amiben az a
> borzaszto,  hogy  1  nap  alatt  a patront is beszaritjak es
> tonkreteszik.   Szoval   raadasul  gyari/technologiai  hibas
> termekekrol  van szo, idozitett bombarol.

Nem meglepo. Mertektelen haracsolasukban igy valtottak apropenzre a
ceg regebben amugy jo hirnevet. Biztos emlekeztek meg a regebbi, hasonloan
etikatlan akcioikra. Pl a nyomtatassal etetheto tamagocsi, mely felesleges
nyomtatasra osztonozte a felhasznalokat. Be is pereltek a HP-t, el is
vesztette a pert, be kellett szuntetni azt a marhasagot. Vagy a gyarilag a
nyomtatohoz adott patronok fele kapacitasa. Lehet hogy 5 rugoval olcsobb a
nyomi, mint a polcon mellette levo Epson, de 1 het mulva lehet venni az
uj patront, 10 rugoert. Es a draga, teli patron is vagy mukodik, vagy
megmakkan 1 het mulva, de ha nem, akkor is fele annyi nyomtatasra jo, fele
felbontasban, mint a vele 1 kategorias Epson fele aru patronjai.
Egyaltalan nem lennek meglepodve, ha a nyomtato x lap kinyomtatasa, van
bizonyos ido eltelte utan szandekosan elkezdene tonkretenni a patronokat.
Teljesen beleillik a kepbe. Errol a cegrol barmit el tudok kepzelni.

> Kerdesem,  szerintetek  lehet-e fordulni valamilyen hatosagi
> szervhez     ezzel     kapcsolatban.    Siman    minosegileg

Nem. Lehetetlen bizonyitani. Vissza kene fejteni a firmware-t, ez mar
onmagaban eleg hogy lecsukjanak, amugy is eleg ketes vallalkozas, mert
nem 5k programrol van szo. Ha sikerul, semmilyen birosag nem fogadja el
a torvenytelen uton szerzett bizonyitekot, teged viszont megbuntetnek.

> legolcsobb.  A  szervizeleshez  kapcsolodo uzletpolitika meg
> enyhen  szolva  a  vasarlok  durva  megkopasztasa,  amirol a
> termek eladasakor elfelejtenek szot ejteni!

Sajnos torvenyes. A vasarlot ujabban meg attol a keves jogatol is meg
akarjak fosztani, ami eddig volt. Pl 3 napos visszaveteli garancia, stb..
Angliaban ez valami tobb honap. De az ellen semmit sem lehet tenni,
legjobb tudomasom szerint, ha a termek a garancia lejartanak idopontjaban
latvanyosan, es akar teljesen egyertelmuen szandekosan megsemmisiti onmagat.

> Bojkott vagy vmi?

Esszel kell vasarolni. Nekem ezt kulonosen szem elott kellett tartanom,
mert nem leveleket, hanem nyomtatott aramkorok gyartofilmjet kellett
kinyomtatnom. Atlagos hasznalatra barmely nyomtato jo volt regen, nem
ertem hogy akkor miert a HP-t vettek, amikor a Canonhoz toredek aron volt
a patron. Akinek meg minoseg kellett, vehetett volna Epsont.

> Reszunkrol  ugy tunik, nem veszunk tobb HP nyomtatot, inkabb
> technologiaban   legyen   gyengebb  egy ceg, de legyen meg a
> korrekt szervizhatter.

Ismetlem, ma mar nincs kulonbseg. Ugyanazt tudja minden gyarto.

> DFace

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
Ha Murphy torvenye tevesnek bizonyulhat, akkor fog is.

On Saturday 06 September 2003 14:13, listwriter wrote:
> > Ne felj, a bajt tovabbra is 8 bit! :-)
> > Halozati kommunikacio= a fajl letoltese + a ket szerver beszelgetese.
> > A beszelgetes miatt kell hozzaadni 1-2 bitet a bajthoz, hogy
> > pontosabban tudjad felbecsulni a sebesseget.
>
> Dehogyis.
> Ez egyik szorzoja 1000 a masike 1024-e.
> Felbecsulni a sebesseget?? Na ezt is elteszem a lamer gyujtemenybe.

Latom atkoltoztel kidlandbol hungaryba, de sokat nem valtoztal.

Keress ra a tcp/ip overhead szavakra, ilyesmiket fogsz talalni: "There is 
the overhead of a TCP/IP header for every segment. On Ethernet this 
overhead is increased by the Ethernet encapsulation, the minimum size (64 
bytes) of an Ethernet packet (which is enough to hold the IP and TCP 
headers and six bytes of data), and the 9.6 microsecond minimum 
inter-packet gap (equivalent to another 12 bytes at 10 megabits)." 
(http://www.jimparker.co.uk/technotes/tcp-tuning-solaris.html)

Ha meg az adsl kulcsszot is hozzaadod, mar konkretabb szamokat is talalsz: 
"The protocol overhead (TCP, IP, PPP, PPPoE, Ethernet, AAL5, and ATM) of 
using a 1492 byte MTU is 16.80%." 
(http://www.mynetwatchman.com/kb/adsl/pppoemtu.htm)

Es ez csak a csomag felepitese miatt "elveszett" savszelesseg, amihez 
hozzaadodik a megismetelt csomagok miatti veszteseg.

Persze a halokartya statisztikaja magaba foglalja ezt is, de a kerdezonek a 
getright irta ki a 60kB/s-t es az ezzel nem foglalkozik, csak azt nezi 
hogy az allomany (a tartalom) milyen gyorsan jon.

-- 
Udv, Sandor

Sziasztok Guruk!

Tud valamelyiktek olyan sitet vagy cikksorozatot
ajanlani, ahol beavatnanak a video digizes
rejtelmeibe?

koszi
Zsolti

__________________________________
Do you Yahoo!?
Yahoo! SiteBuilder - Free, easy-to-use web site design software
http://sitebuilder.yahoo.com

> >  >  >A kapott savszelesseg 512 Kbit/sec,
> >  >  >a letolteskor mert 60 Kbajt/sec, ami 480 Kbit/sec
> >  >
> >  > Nem akarok kakan csomot keresni :-) de 60 kbyte az kb 540-600 kbit
> > mert
> >  > 9-10 bit/byte-al szamoljak ilyen esetben.
> >  >
> >  > Bandi
> >
> >  >?? Milyen esetben? Ezt kifejtened bovebben? Eddig ugy tudtam,
> >  >hogy 1 byte=8bit ... Vagy ez attol fugg, eppen milyen kedvem van?
> > Holanap
> >  >mar csak 7 lesz?
> >
> > Ne felj, a bajt tovabbra is 8 bit! :-)
> > Halozati kommunikacio= a fajl letoltese + a ket szerver beszelgetese. A
> > beszelgetes miatt kell hozzaadni 1-2 bitet a bajthoz, hogy pontosabban
> > tudjad felbecsulni a sebesseget.
> Dehogyis.
> Ez egyik szorzoja 1000 a masike 1024-e.

> Felbecsulni a sebesseget?? Na ezt is elteszem a lamer gyujtemenybe.
> 8+1 az 1 meg a paritas, ellenorzo bit
Udv!

Na ennek a mondtnak vajmi keves ertelme van...:" Ez egyik szorzoja 1000 a
masike 1024-e."
Lehet, hogy elteszem a lamer gyujtemenyembe:-)))

1 bá'jt (byte) = 8 bit (bit)
1 kilobit (Kb) = 1024 bit (bit)
1 kiloba'jt (KB) " 1024 ba'jt (byte)

Visszaterve a prefixumok case-sensitiv voltara, egyes velemenyek szerint a
kilo azert nagy 'K', hogy ezzel megkulonboztessuk a binaris szamrandszerbeli
1024-es szorzot a decimalis szamrendszdszerbeli 1000 tol. Ennek persze
ellentmondani latszik tobbek kozt a mega (M) esete, ahol ugye itt is ott is
nagy 'M' kell.

Jon

Szervusztok

Van arra lehetoseg, hogy XP Prof alatt a szabvanyos IrDa portbol COM-
ot csinaljak? Egy programhoz kellene, ami csak COM porton hajlando 
kommunikalni.

Koszi: Laci