irja: 

> sziokak!
> 
> Lehet hogy tok evidens de meg lehet valahogy indokolni, hogy minusz*minusz
> az miert plusz?
> 
> Jozsi

Sandor Gyorgy humoralista osregi poenjat modositva: 
"Ha a buta ember kimegy a szobabol, az olyan, mintha bejott volna
valaki." 
Ez eleg meggyozo?

Henriknek itt nagyon igaza van:
>Sok olyan lenyegtelen tudomanyoskodo vita van, melyben elnevezeseken
lovagolnak
>az emberek. Ez persze nem haszontalan, mert egy jo elnevezes (uj fogalom,
stb)
>jelentosen novelheti az emberek kozotti kommunikacio hatekonysagat.
>
>Ergo: nem lenyegi kerdes, hogy minek nevezzuk a virust. Az a lenyegi, hogy
>viselkedeset, tulajdonsagait megismerjuk, es kihasznaljuk. Minek eroltetni,
>hogy elo vagy nem elo? Ez csak arra jo, hogy bebiflaztassuk az iskolaban,
>hogy "elo", vagy "nem elo", majd szamonkerjuk ezt, de a lenyeget mar nem.
>
>Mellesleg tulzas elvarni 100% egyertelmuseget az "eloleny" definiciojatol,
>mint ahogy a "szandal" definicioja sem 100%-os.
Tovabbi gumicsontok: gomba (noveny?, allat?, egyik sem, a gomba az gomba).
Elektron (hullam?, reszecske?, egyik sem, az elektron az elektron).
Foton.....
stb...

Nullponti energia... energia pont nulla.
>Sajnos nem olvashatsz roluk, mert az olajsejkek, az autogyarosok
>mesterkedeseinek kovetkezteben ezek a muvek mind megsemmisultek.
Mar csak azt nem ertem, hogy a lotulajdonosok hogy engedhettek 
meg a benzinmotor kifejlodeset ?   :-)

Nezzetek at idonkent a vitara, Daniken, ufok egyebek eledoben !

Vaskalap (Janos)

>sikerult bebizonyitanom az uj kepletet. /Ez hazi feladat a olvasoknak ! ! !/
Aki kesz, szamolja ki, mekkora karja van egy 60 perces T-ju
inganak.
janos

Peter kerdezi:

> Adott egy altalanos haromszog. Az "a" oldalhoz tartozo magassag
> talppontjabol bocsassunk merolegest a "b" es "c" oldalra, ezek legyenek 
> P es Q. Bizonyitando, hogy B, P, Q, C egy koron helyezkedik el.

Mas szoval azt kell bizonyitani hogy a BPQC negyszog hurnegyszog. Ehhez 
elegendo annyit belatni hogy a BQP szog eppen 180-gamma (ha a haromszog 
eredeti, ACB szoget nevezzuk gammanak, szokas szerint). Mas szoval azt 
kell belatni, hogy az AQP szog (a BQP kiegeszito szoge) eppen gamma.

Tekintsuk eloszor az ACT es APT (derekszogu) haromszogeket (T az "a" 
oldalhoz tartozo magassag talppontja). Az ACT haromszog A-nal levo szoge 
90-gamma, ebbol kovetkezoen az APT haromszog T-nel levo szoge, tehat az 
ATP szog gamma. A bizonyitando allitast pedig ugy fogalmaztuk at hogy az 
AQP szog gamma. Ezert eleg azt bizonyitani most mar hogy az APQT negyszog 
hurnegyszog, hiszen ekkor a keruleti szogek tetelebol az ATP es AQP 
szogek egyenloek. Az APQT negyszog viszont trivialisan hurnegyszog, 
hiszen ket szembelevo szoge derekszog (P-nel es Q-nal).

   Udv:
    Pali

Kedves Sarkadi Dezso,

    Cavendish annakidejen egyenlo tomegekkel merte ki a Newton
torvenyt. Megtudnad-e magyarazni az o meresi erdmenyet az uj elmelet
fenyeben?

Horvath Pista

Tegnap a Tudomany hullamain surfolve elveszitettem
a vaskalapomat amely nelkul nem tudok gondolkodni.
    Nagyon kerlek benneteket, hogy magyarazzatok meg
nekem a Beothy Zsolt idezte "Vak Orasmester" c. konyv
teoriajat, mely szerint az elet tortenetenek legelso es leg-
egyszerubb fazisa soran szervetlen molekulak bonyolult
osszerakodasa soran jott letre a szerves elet molekulaja.
    Eddig ertem.
    Amit meg kellene magyaraznatok:
    1.) Mi volt ez az "osszerakodasi folyamat?" Veletlenek
osszjateka evmilliok alatt, olyasmi mint egy ottalalatos
lotto szamainak kigogyozasa? Ba'r szerintem meg annal
is sokszorta nagyobb a veletlenszeruseg es valoszinuseg
kozotti ra'ta viszonya?!
   2.) Ha nem veletlenul csokolodztak ossze a szervetlen
molekulak, hanem ugy lettek egymas melle rakosgatva, 
vajh ki szorta ki oket ilyen tudatosan a teremtes asztalara?
Valaki talan a zsebeben hordozta oket majd  egymasra 
dobalva az anyagot igy morfondirozott:
   - " Most mar elegem van beloletek, lusta, szervetlen
senkihazik, itt az ideje, hogy egy kis eletet vigyetek bele
a termeszetbe!
  Meg kell jegyeznem, hogy nemcsak ennek a storynak
de az egesz Tudomanynak az olvasasa kozben gyakran
van olyan erzesem, hogy egyesek eskudt ellensegei a
logikanak, s helyette mindig es minden korulmenyek
kozott mathematikai kepleteket igyekeznek " eladni " 
s ahol ez nem megy, ott rogton a'ltudomanyrol, "para"
elmeletekrol stb. beszelnek. Olyan ez mintha a versenyre
indulo lo' sajatmaga tenne fel a szemellenzojet.
  Az elso szamok utan rogton elviselni kenyszerult  rug-
dalodzasok utan felmertem, hogy mire lehet itt szamitani
igy o'va intem magamat attol hogy barkivel is szemelyes
vitaba bocsajtkozzam. Igy az alabbi esetet egy masik 
Internet forumrol idezem:
  Elore bocsajtom, hogy 1982 es 1992 kozott 10 even at
lattam el tanacsaimmal, kritikakkal, megjegyzesekkel
a muncheni Hegener & Glaser sakk komputer gyarat amely
a vilag legerosebb kommercialis micro-komputereit 
gyartotta ( az ugynevezett Mephistokat ) . A gyar mindig
elkuldte nekem a kozbeeso idoszakban produkalt csucs-
peldanyokat. Maig is orzom ket kivalosagukat, a Vancouver
32 Bit es Risc 1 Mb. modelleket.
  Mondhatnam tehat, hogy a fejlodes hoskoratol (1988 Borisz,
a sakkozast ugato kis fadoboz...) ota napjainkig tanuja
voltam a sakkozni tudo gepek karrierjenek.
  Most a Kasparov - Deep Blue kozotti meccs kapcsan az emli-
tett forumon megjegyeztem, hogy miutan a fizikai vagy 
cybernetikai torvenyszerusegek " ab origo " bele vannak 
programmozva a termeszetbe, a civlizacio spiralisan fel-
fele halado tendenciaja soran az emberiseg lepesrol lepesre
fedezi fel ( s ezen van a hangsuly!) ezeket a torvenyszeru-
segeket s igy lehetseges, hogy Deep Blue amely kepes integ-
ralni a mar felfedezetteket SOKSZORTA EROSEBBEN 
SAKKOZIK MINT BARMELYIK PROGRAMMOZOJA!
   Erre valaki szepen kioktatott, hogy amit a Deep Blue
muvel annak semmi koze sincs a mesterseges intelligen-
ciahoz, egyszeruen bele van programmozva egy par tizezer
megnyitasi valtozat, " es meg egynehany mas szempont"
- igy  a kedves "tudos " akinek nyilvan keves a vagott doha-
nya!
   Eltekintve attol, hogy az US legmagasabb minositesu
sakkozoinak abszolut tobbsege nem ezen a kontinensen
termelodott ki, hanem mashonnan erkezett (most nem po-
litizalunk, hanem elmelkedunk...) egy muncheni ertekez-
leten azt kerdeztek tolem: " Miert olyan keves az USA e'l-
sakkozoinak szama, holott minden mas fizikai sport-
ban a vilag elen jeleskednek?..." 
   Kinomban ezt valaszoltam:
  - Mert az embereknek negy vegtagjuk van, viszont csak
egy fejuk!..
  Most a TV, media, stb. ezt kurtoli:
  - Az emberiseg szellemi folenye forog a kockan! Ha Kas-
parov veszit...stb...
  Miert? Ugyan ki konstrualta a Deep Bluet? Talan bizony
Mars lakok, akik UFO-val erkeztek? 
  Remenytelen interpretacios zurzavar van itt valoszinu-
leg "ha'la" a se szeri se sza'ma "science fiction" alkota-
soknak amelyek H.G. Wells "A gepek harca"-t meg a Hale
Bopp mogott bujkalo urhajo fantaziajat plantaljak az
emberek agyaba. Lassan mar senki sem latja a fa'tol az
erdo"t! Adva van egy idiota, aki konyvet ir a szamarsa-
gairol, jon egy masik idiota, a kiado, aki fantaziat es
penzt szagol a "frappans" muben, vegul jon vagy harom
tucat masvalaki akik szep engedelmesen lefekusznek 
meghalni az irodalmi mu hatasara, amitol a kutya is 
megdoglott volna ha bevette volna, szerencsere a kutya 
nem tud olvasni! 
   Es most a Kongresszus hadat uzen a maradek analfa-
betizmusnak is! Vegyes erzelmeim vannak...
   Gyerunk tehat vissza az alapkerdeshez. Azt kerdez-
tem, hogy az szervetlen molekulakbol ki dobalta ossze
A SZERVES letezes blue printjet?...

   - pagony - 

-- 
Lajos Pagony

Kedves Dezso!

Oszinten szolva viccnek vettem, mikor eloszor olvastam az uj gravitacios keplet
rol, aprilis volt, meg minden. Most viszont, hogy majus van, es jott egy fiziku
s, aki a jelek szerint igaznak veli, rendkivul erdekes vitatemanak igerkezik! K
ulonosen, mivel rendkivul pozitiv modon kiserletekkel tamasztottad ala, nyilvan
 rengeteg munkat raforditva. (En most is nagyon erosen ketelkedek, megprobalom 
nehany peldaval megingatni az uj torvenyt) Meg ha sikerulne is megingatni az el
meletet, akkor is nagyon erdekesnek tunik rajonni, hogy a kiserleti tenyek hogy
an mashogy magyarazhatoak... Ha pedig ez a torveny igaznak bizonyulna, akkor pe
rsze uj korszak kezdodhet a fizikaban... Vegul is miert ne, Einstein altrelje i
s eleg abszurd elsore, de aztan csak meg tudta vedeni... Eddig?   :-)))

1. Nezzuk oreg egi kiseronket, a Holdat. Jo nagy hold, tomege nem olyan sok nag
ysagrenddel kisebb a Foldenel. Tavolsagat cm pontossaggal ismerjuk, hala az oda
vitt tukornek. Keringesi idejet nem kevesbe pontosan. Ugy gondolom, ha _ennyire
_ elterne a gravitacios hatas a Newton altal adottol, az kiutne a szemunket, ne
m lehetett volna nem eszrevenni a Hold eseteben. Tobb nagysagrenddel kisebb ano
maliat is eszre kellene vennunk... Hasonloan az Apollo expediciok Hold korul ke
ringo egysegenek palyaja oriasi anomaliat kellett volna szenvedjen, ha a Fold g
ravitacioja ennyire kulonbozoen hatott volna az Apollora, mint magara a Holdra.
   

2. Nezzuk most komolyan a darabolos kiserletet. Mi szamit egy darab m tomegnek,
 es mi nem? Vegyunk egy m tomego gombot, ami ugye az uj torveny szerint nem von
z egy masik m tomegu gombot. Vagjuk kette az egyiket. Mindket m/2 tomegu darab 
most mar vonzza a masik m-et. Mikor lesz az egyetlen m-bol az uj torveny szempo
ntjabol 2 darab m/2 tomeg? Milyen kozel vagy messze kell kerulniuk a feldarabok
nak? Vagy valami mas szamit, nem a tavolsag? Miert nem kell ennek szerepelnie a
 kepletben?  

Lehet, hogy alapvetoen nem ertem a gondolatodat, mert nekem ez annyira nyilvanv
alo hiba, hogy azonnal el is vetnek egy ilyen otletet emiatt. Mivel Te nem vete
tted el, nyilvan van valamilyen elkepzelesed ennek a dolognak a magyarazatara, 
ami uj megvilagitasba helyezi az egeszet...
(Korabban egy trefas orokmozgora is javaslatot tettem erre alapozva)

3.
>        Az atommagon belul a kolcsonhatas nem vezetheto vissza paronkenti
> kolcsonhatasok osszegere, ezert az elmeleti magfizikusok regebben bevezettek
> ket-nukleon, harom-nukleon, negy-nukleon, stb. kolcsonhatasokat is.
> Lenyeg, a termeszetben alapvetoen a nemlinearis kolcsonhatasok dominansak,
> de matematikailag mindig szeretunk linearis kozeliteseket alkalmazni.

OK, legyen, tetelezzuk fel, hogy a gravitacio valamilyen ravaszabb dolog, nem j
o csak ugy osszegezni a reszek hatasat. Viszont az arapaly hatas arra enged kov
etkeztetni, hogy a reszek, a nagy Fold elmozdulasra kepes kis vizreszei, eltero
en viselkednek egymastol, aszerint, hogy a Foldnek a Holdhoz kepest melyik olda
lan vannak. (Ez az eltero viselkedes kitunoen osszhangban van Newton regi torve
nyevel.) Ha igaz, hogy egy nagy globalis tomeg egyes reszeinek van gravitacios 
szempontbol sajat viselkedesuk is, akkor nem kerulheto meg a kerdes, hogy egy o
tletszeruen korulhatarolt Hold tomegu Folddarab is rendelkezhet ilyen onallo vi
selkedessel, vagy megsem? Mert igen furcsa lenne, ha megengednenk egy ilyen dar
abnak, hogy ne vonzza a Holdat. Ha ugyanis semelyik ilyen darab nem vonzza, akk
or miert marad velunk?

4. Kerlek, vilagitsd meg a helyzetet 3 egyforma tomegu gomb esetevel, mint nem 
tul bonyolult peldaval. Milyen erok vannak kozottuk, ha egy nagy egyenlo oldalu
 haromszog csucsain ulnek. Es hogyan valtozik a helyzet, ha kettot ezekbol foko
zatosan kozelitunk, tartva a tavolsagot a harmadiktol, mint mikor csukjuk ossze
 a korzo szarait. Vegul a kettot osszeerintve, majd egybekalapalva, egybeolvasz
tva. :-)
 
Udvozlettel Jozsef

Bocs, hogy tovabb ragom a CO2-temat ->
    vhol osregen olvastam, hogy a CO2 mereg, mert
    a, kiszoritja a levegot (mivel joval nagyobb a molekulatomege)
    b, az emberi legzes utemezese a verben levo CO2-tol fugg.
        Ha sok a CO2, akkor reflexszeruen kilegzes (a kilegzes utan 
        meg ugyis belegzes kovetkezik ;) ) Memoriam szerint ez a 
        mennyiseg kb 5% (terfogat%-ban)
        
    Mas ->
    a legnyomas nem szazszazalekos pontossaggal a kovetkezo egyenlet 
    irja le:
                
                       p(h) = p(0)*exp(Mgh/RT)
                       
    ahol:
    p(h) a h magassagban (meterben) a legnyomas,
    p(0) a 0 meter magassagban a legnyomas,
    g a az a gravitacios kutykurutty, ami kb 9,81 m/s^2 
            Magyarorszagon,
    M a levego molaris tomege (kb. 29 g/mol)
    R a gazallando (8,314 J/(mol*K)
    T a homerseklet (Kelvinben)
    
                                (Ha vki tudja pontositani, akkor irja 
                                                me nekem! koszi.)

TT!

1. Igaza van Peternek! Figyelve a cikkek tartalmat, az a velemenyem,
 hogy a lap lassan atalakul.
 Celszeru lenne a cimet (al)tudomany-ra valtoztatni?!
 Tudom errol nemcsak a moderator tehet, mert o sem ismerhet minden
 szakteruletet. Nekunk cikkiroknak kellene megvalogatni, ki mit ir
 be tudomanyos tenykent, s mit sajat velemenykent.

2. CO2 kimutatasa: Kaphato olyan muszer ami jelzi.
 Bar a hordozhato kivitelrol nem tudok. Ilyen muszer volt felszerelve
 a sorgyar erjesztopinceibe is, ahol dolgoztam.
 A gyertyaprobaval az a baj, hogy a gyertya meg vigan eg ott, ahol az
 ember mar megfullad. Ez tapasztalat!
 En inkabb erzekeny festekindikatoros oldatokat vinnek magammal, mert
 hordozhato fotometerrol mar hallottam. A fenolftalein ill.
 metilnarancs/voros eleg erzekeny a legkori CO2-re, ezert is titralunk
 melegen ilyen oldatokat. Mondvan forralassal uzzuk el a CO2-t.

Udv. Vadasz