Kedves Sandor,

  Az eredeti cikk arrol szolt, hogy matematikusokra kene bizni a gazdasag
iranyitasat. Ettol en nagyon megijedtem...
  Az igaz, hogy lehet 'a valos kozgazdasag altal motivalt' matematikat
targyalni 'valodi' tudomanyossaggal. Idonkent az eredmenyek meg alkalmazhatoak
is, peldaul a mikroekonomia bizonyos hatarok kozott jol irja le a
jelensegeket (mint fizikus azt mondanam, hogy amig csak perturbacioszamitast
vegzunk). Szinten turhetoen mukodik a biztositasi matematika. A baj
akkor kezdodik, amikor az ember makroekonomiat akar csinalni. Ezek
a kutatasok (termeszettudomanyos alapossaggal leiro elmeletek) egyelore
nagyon nagyon kezdetlegesek. Nekem ketsegeim vannak, hogy a mikroekonomiabol
valaha lesz-e makroekonomia. Hasonloan ahhoz, hogy kvantummechanikabol
se lesz igazan orvostudomany. Itt nem csak a komplexitasra gondolok,
hanem arra, hogy makroekonomiaban mar az sem igazan rendezett, hogy
mi a kerdes. Mikroekonomiaban ez meg ugy-ahogy rendben van, peldaul
felteheto az a kerdes, hogy 'milyen iranyban es mennyivel valtoztassuk
az XXX arat, hogy maximalis haszonra tegyunk szert?', de a valasz itt
se mindig egyszeru. Egyreszt azert, mert a valosagban nem 'tokeletes
verseny' van a vilagban, a gazdasagi folyamatoknal egyre kevesbe
lehet 'nyilt rendszer' feltevesbol kiindulni, sokszor nem igaz az
egyensuly feltetelezes (amire pl. a hatarhaszon elmelet epul), nem
teljesul a 'teljes informacion alapulo dontes' felteves, stb.
  Egyebkent nekem nem tetszik a 'valodi tudomany' kifejezes. Meg idezojelben
sem. Mindegyik tudomany valodi. A feladat osszetettsegetol fugg, hogy
mennyire objektiven, alaposan lehet *praktikusan* targyalni. Egyik veglet
a matematika, ahol minden preciz, objektiv, stb., csak eppen semmi gyakorlati
alkalmazasa nincs *onnmagaban*.
  Az persze nyilvanvalo, hogy ebbe az iranyba lehet torekedni, de elerni
sosem. Kulonbozo teruleteknek ez kulonbozo modon sikerult. Fizika jobban
megkozeliti, mint kemia, az jobban mint biologia, stb. Ettol a fizika
nem valodibb, mint a biologia. Kompromisszumok vannak...

Gyula

Rocky,

>Szerintem akik most megnyertek >500M Ft-ot, azok nagy ivben szarnak
>arra, hogy mekkora is volt a nyeres eselye, es ha netan olvassak a
>Tudomanyt, akkor jot rohognek ezen az eszmefuttatason, hogy ok a
>matematikahoz nem ertok, es ezert kell kulonadot fizetniuk a lotto ara
>formajaban. :)
>
>Eddig koltottem mondjuk osszesen 100e Ft-ot lottora, mostantol meg a
>napi kamat tobb lesz.

Az a nehany jot rohog. De van egy elsopro tobbseg, akik csak szeretnenek
rohogni.....  :-)
Egyebkent azok is fizetnek kulonadot, akik rohognek, csak akkora penzt
tesznek (netto zsebre), hogy ebbeli oromuk elhomalyositja azt a tenyt, hogy
az egeszen az allam (vagyis mi) keres legjobban, s jol teszi. Bar ettol az
ugylet nem lesz tisztesseges.

Csaba,


> Hiaba magyarazom en el Janosnak,
>hogy kell kerekparozni, sosem fog tudni, ha meg nem probalja.
Ha a magyarazat soran egy kerekek nelikuli kerekpar megulesere probalsz
ravenni, azzal, hogy majd az antigravitacio elintezi a lebegest, akkor biz
latatlanban kozlom, hogy nem vagyok hajlando kiprobalni.
Az osszes "semmibol energia" otlet egy ilyen kerek nelkuli bicigli.

Persze a levelekre valaszolni illenek, masreszt viszont mielott levelet
irunk, gondolkodni illenek...

Janos

Sziasztok!

Gyula  [Germany]) kerdezte:
>  Keresztkerdes: Mi lett az alkoholos kocsikkal? Emlekeim szerint a
> brazilok nyomultak nagyon cukorbol termelt metanollal, ami megujulo,
> olcso (na ja, ott nincs 500% vedovam a cukron) es lenyegesen egyszerubb
> tarolni, elosztani, stb., mert az alkohol es benzin kozott kulonbseg
> elhanyagolhato a benzin es folyekony hidrogen kozotti kulonbseghez
> kepest. Motort se kell annyira atalakitani, stb. 15 eve nagyon
> beszeltek rola, azota nema csond. Biztos itt is az olaj maffia keze
> van a dologban...

Nekem is csak a 90-es evek elejerol van egy informaciom. Az akkori
fonokom volt egy szakmai uton Braziliaban. Meselte, hogy szamara
nagyon szokatlan es kellemetlen volt a kocsik kipufogo gaza, mert
nagy reszuk alkohollal mukodott.

Udv.:
Joco

Sziasztok!

Marky  [Germany]) irta:
> Az ejszakai kisebb fogyasztas "kikuszobolheto" egy tobb idozonat atfogo
> villamosenergia-halozattal, ha minden idozonaban kb. egyforma sok ember
> lakik. Masreszt pedig kompenzalhato 1-1 blokk kiesese (pl. a rendszeres,
> 4-6 hetig tarto nagy karbantartasi periodus). A nyugat-europai
> villamoshalozat csak 2 idozonat fog at, tehat ez nem megy. Az egykori
> kelet-europai halozatban volt vagy 10 idozona, de ebbol 6 gyakorlatilag
> lakatlan, tehat ez sem volt igazan meggyozo megoldas. Erdekelne pl., hogy
> a kontinentalis USA-ban ez hogy nez ki, konnyit-e valamit ezen teny [bar
> ahogy az ottani tavalyi aramellatasi problemakat nezem...].

A gazdasagossagi elemzesnel vegyuk figyelembe, hogy a tovabbitas
veszteseges es a megfelelo szallitasi kapacitas kiepitese, karbantartasa is
komoly koltseg.

Udv.:
Joco

Kedves Jozsef,

<<Lerajzolod a hosszagban halado feny
utjat. Nem filozofalsz a vilag furcsasagain, hanem
kiszamolod a lerajzolt
vonal ket darabjanak a hosszat (oda es vissza
vonaldarab).>>>

 Nem az a nehezseg, hogy letudom-e irni a megfelelo
kepletet.

Azt mondod; tisztan newtoni mechanika!
Az allo vonaton leejtek egy m tomegu, vasgolyot. Leesik v
sebesseggel
az l uton, t  ido alatt es nyomot hagy a vonat padlojan.
A nyom fugg a ,  (m*v^2)/2 -tol.
Ha a vonat elindul, barmilyen sebesseggel, a vasgolyo
pontosan
 annyi ido utan furodik be a vonat padloba es ugyan olyan
mertekben.
Ekkor jon egy fizikus, aki matematikat is ismer, figyeli
kivulrol az esemenyt,
a Pitagoraszbacsi kepletevel kiszamitja az altala latott
utat vagy sebesseget.
Ugyan akkora idot mer, mint a vonaton levo, de az ut
hosszabb.
Igy matematikailag a sebesseg is nagyobb lesz.
Ezutan megnezi az eses utani befurodast
es megallapitja, hogy nincs aranyban az altala szamitott
ertekkel.
Nem valtozott.
 .
Ezt a jelenseget meg lehet ismetelni, ugy is, hogy
vasgolyot guritok el a vonat mazgasi iranyaba. A fizikus a
sebessegeket osszeadja, de a golyo futas ideje,
utkozesi merteke nem valtozik.

Mind a ket esetben a kulso megfigyelo, az altala latott
utformakbol, helyes eredmenyt kap, ha vissza szamol
a vonaton zajlo jelensegre es nem forditva..
Ha egy tehetetlenseggel rendelkezo targy, egy pillanatban
leesik, akkor nem a sebessegek adodnak ossze,
hanem a targyra hato, ket ero hatarozza meg annak
sebesseget , iranyat s energiajat,.
A hatasok osszegzodnek!

A zart vagonban a hangal vegzett kiserlet is
igy zajlik le. Nincs ido vagy utelteres.
Miert valtozna az ido a MM kierlet barmelyik agan?
Egyutt haladunk a rendszerrel.
Te irtad, hogy a vonattal halado feny, egyutt
halad a vonattal, amire kokemeny bizonyitek van.
Az utat meg sem lehet nezni kivulallokent.


A hang es feny kiserletekben, az elsonel futasi
idot mertek es faziseltolodast a masodiknal.
En arra gondolta, hogy a relativ nyugalom miatt
nincs faziseltolodas, ez  szamodra "kodosites"

Kulonbseg a hang, vasgolyo, feny kiserletben akkor
tapasztalhato, ha nyitott vonaton zajlik. De a Foldon
azonos a kimenetele, akarcsak a zart mozgo vonaton..
A hangot a levego vezeti es az nem halad egyutt a vonattal,
A vasgolyot a  padlo vezeti, a szabad
esesnel, befolyasol a lemarado levego.
A feny viselkedeset a MM kiserlet igazolja.
Nincs idoeltolodas, uteltolodas.
A kulonbseg, csak ebben a kiserletben nyilvanul meg.
Ebbol arra lehet kovetkoztetni, hogy a fenyt
nem vezeti sem a levego, sem a mozdulatlan ter,
vagy "eter", annak ellenere, hogy a terben halad.
Igy nem lehet abszalut sebessegt merni,
de talan maskep igen, csak nem en!

Ezekbol nem vonom le azt a kovetkoztetest, hogy van
spec.rel, mert  ettol a feny, a hang sebesseg allando,
 fuggetlenul a rendszer sebessegetol, mert ha valtozik az
ut,
mint a nyitott vagonon a hangnal,  valtozik az ido is,es
forditva.
A mozgasra meroleges uton nincs  idoelteres. Bizonyitja a
MM.
Igy a  c  vagy  hs = l/t, valtozatlan, de ha osszenyomul az
ut
es  tagul az ido, akkor mar felborul az egyenloseg.

Az idoelterest vagy utelterest, csak a matemetika igazolja,
de a fizika  nem

Most mar kozeledunk a finalehoz, mert en eldontottem
a nezetemet, meg akkor is ha nem talal a tiedel, masokeval.
Szeretnem megismerni egy pontos fenyelferdulest a
gravitacios
terben. Tudok valamit rola, de nem biztos elegseges-e.
 A perihelium pont vandorlas tudtommal csak a Merkurra
ervenyes. Ezekre, valamint a tranzverzalis Doppler hatasra,
van mas magyarazatom, nem relativisztikus,
de ez is nezetvaltast igenyel az egitestek mazgasaval
kapcsolatban. Az alapja az, hogy nincs korpalya.
Ezt ezideig alatamasztja az, hogy a mesterseges hold
palyanovekedese, sebesseg novekedest jelent,
Az egyenlitorol fellott muholdat a Fold gravitacios tere
elszipantja, nem kell lokest adni a palyara allitas elott
Az arapaly intenzitas valtozasai inkabb a Fold periodushoz
kotott, mind a Holdhoz.

Udv, Szocs.

Tisztelt lista!

Sok szep elvet elmondtatok a tudomany dicsoseges
fejlodeserol.
Jelenerol, jovojerol. A valosagat nem tagadom, de 16-an a
 Duna TV-ben neztem egy dokumentum filmet, az urkutatas
jelenerol, jovoerol, s ez elgondolkoztatott.
Elso lepesben megtortenik a Hold benepesitese, majd a Mars,
stb
Nagyon jol ismerjuk azokat a kietlen korulmenyeket, amelyek
ott
uralkodnak es remelik, hogy legyozik, emberi eletteret
alakitnak ki.
Nem vitatom ennek a technikai lehetoseget, de amikor a
Foldon
egyre jobban sivatagosodnak el oriasi teruletek s van
eletet biztosito
levego, viz, megha nagy tavolsagban is, sokkal kozelebb,
mint
a Hold, s ezt nem tudja az okos ember, sem megakadalyozni,
sem ujra hasznossa tenni, akkor mar ketelkedem a dicsoseges
jovot josolo elvekben.
Mondjatok peldat arra, hogy az aki nem tudja megkimelni,
vagy kijavitani azt amije van, megtudja javitani azt,
ami ennel sokkal kietlenebb? Lehet, hogy meg. De milyen
aron,
kiknek a penzebol es hanyan elvezik majd?
Minden tudomany teruleten hihetetlen dolgokat valositanak
meg,
amira az osz nemzetek penzet forditjak es csak kevesen
elvezik annak gyumolcset, akar gyogyaszatban es mashol is.
A termeszetet nem az elmaradott nemzetek pusztitjak, hanem
a fejlettek pusztittatjak veluk, a szegenyek elet
tengetesere
es a gazdagok gazdagodasara.
Elszivjak a javakat egyik helyrol a masikra. Ezt megtehetik
egy bizonyos mertekig az urben is. Az ero es penz beszel.
Azert hogy egyesek jol eljenek, sokan kell rosszul eljenek.
Ennek nem csak tudomany feltetelei vannak, hanem emberi
tulajdonsagok jatszanak nagyobb szerepet.
A termeszet celtalanul jott letre es jol megvolt, ameddig a
celok nem kezdtek ervenyesulni.
Ettol nem vagyok elkeseredve, mert ez van es kesz.

Udv; Szocs

Janos:
> Egy polirozott femfelulet
> pld. teljesen kezelhetetlen a kamera szamara. Legfeljebb egy
> fekete pontot lat, ami sajat (77 K fokos) detektoranak kepe.
>
> Persze, nem szabad a dolgon meglepodni. Koznapi pelda:
> mindent le lehet fénykepezni, kivéve a tukrot. Mert ha abba
> belefenykepeztek, akkor nem a tukor lesz a kepen, hanem a
> tukorrel szemben levo vilag.

Azert en csak meglepodtem kicsit. :) Ha jol ertem, amig
lathato fenyben informaciokat ugy szerzunk egy targyrol,
hogy a feluletere raeso fenyt az elnyeli, majd valamilyen,
a feluletre jellemzo modon kisugarozza (a tukor ugye
attol tukor, hogy ugy adja vissza a beerkezett feny
informaciot, hogy nem modosit rajta semmit, igy
onmagarol semmit sem arul el), ezzel szemben a
hosugarzas a test belsejebol erkezik, es ha a feluleten
tukrozo retegbe utkozik, akkor nem jut ki, es igy
megintcsak nem arul el semmit magarol (a
homersekleterol) az anyag. (Vajon azt jelenti ez, hogy
egy elvileg tokeletesen tukrozo felulet teljesen
learnyekolhatna egy test hosugarzasat es igy
hoveszteset? Ez lenne az idealis termosz?)

Azt tehat erteni velem, hogy a sugarzo ho miert nem jut
ki a polirozott feluletu targybol. De a ho nemcsak
sugarzassal, hanem hovezetessel is terjed a targy
belsejeben, tehat a felulet elobb-utobb atveszi a test
homersekletet, es akkor mar sugaroz, akar polirozott,
akar nem. Nem? (Egyaltalan: van hosugarzas egy szilard
test belsejeben?, avagy a hovezetes is sok, "rovid-tavu",
sugarzassal atadott ho terjedesenek makroszkopikus
megjelenese?)

Gondolom ehhez a fekete test es altalaban a feluletek
sugarzasarol kellene tobbet tudnom. Akkor talan ertenem
azt is, mi jatszodik le mikroszkopikus szinten, amikor
makroszkopikusan azt latjuk, hogy a beeso feny az
optika szabalyait kovetve visszaverodik a tukor feluleterol.
Nem meselne errol valaki egy kicsit?

ToZo

Rocky:
>Szerintem akik most megnyertek >500M Ft-ot, azok nagy ivben szarnak
>arra, hogy mekkora is volt a nyeres eselye, es ha netan olvassak a
>Tudomanyt, akkor jot rohognek ezen az eszmefuttatason, hogy ok a
>matematikahoz nem ertok, es ezert kell kulonadot fizetniuk a lotto ara
>formajaban. :)

>Eddig koltottem mondjuk osszesen 100e Ft-ot lottora, mostantol meg a
>napi kamat tobb lesz.

Rohognek, holott sirhatnanak is. (lentebb ramutatok, miert)
Kacajuk nem kezdheti ki a matematika igazsagat, hanem mindossze
arra utal, hogy *boldogok a lelki szegenyek* ... :)

Sejtelettani okokra visszavezethetoen tarsadalmi szinten igencsak
karos, pusztito jelenseg a lotto, bizony.
Nezzuk meg ugyanis arrol az oldalrol is a kerdest, hogy
az 5-os lottozok - mint biomassza, atlagosan milyen hormont is
termel ?
Ha kivonnank a telitalalatosokban kb. elso 3 napig termelodo
felhotlen deru-hormont es belekevernenk a temerdek orok vesztes
szervezeteben folyamatosan termelodo tengernyi stresszhormonba,
s a keverekbol mintat vennenk - atadva analizalni, ugy az derulne ki,
hogy a lottoval osszefuggesbe hozhato orom gyakorlatilag nem
is letezik, csak stressz van. Globalisan tehat rendkivul
artalmas jatek az 5-os lotto. :)

A milliardos legypiszok jatek tovabbfejlesztesehez ToZo otlete:
>Nagyobb lenne a sikere az uj jateknak, ha nemi
>apropenzt adnank annak, aki mondjuk egy 20 cm-es
>koron belul talalt, vagy kicsit tobbet, ha ugyanezt 5 cm-re
>tette, vagy a sort jol tippelte, csak az oszlopban tevedett,
>vagy forditva. ...

Ebbol szuletne a bio-rulett, hiszen ugy is mukodhetne, hogy a
lakasban kiteritett millimeterpapiron kene a fentiek szerint
a teteket megtenni, mig a legy fixaltan egy forgo tarcsa
nagyivu pereme felett vegezne el a dolgat.
Kivetitos mikroszkoppal szkennelnek folyamatosan a kereket,
varva az esemeny bekovetkeztet. Ez azonban megsem egeszen rulett,
mert az viszonylag korrekt szerencsejatek. Ott a 'banknak' nincs
tul nagy eselye nyerni (1:37), sot olykor meg bukhat is,
(ami valojaban inkabb csak atmeneti penzzavart jelent)
mig a lottonal ez aligha kovetkezik be. Eleve ugy van kitalalva,
hogy a 'bank' ne kerulhessen nehez helyzetbe.

Udv: zoli

Kedves Csaba !

>Sajnos, eleg bosszantonak mondhato, hogy meg az Eotvos Lorand
>Fizikai Tarsulat sem ad eletjelt a felkeresre, nembeszelve az ELTE
>fizikai tanszekerol (es meg sorolhatnam).
 ...
>En inkab attol felek, hogy a leszerepelestol felnek.
>Mar csak illembol illene egy levelet visszairni,
>'Uram, a tema nem erdekel',

A tudomany vallasi kerdesekben se pro se kontra nem foglal
allast, nem is bonyolodik bele esszeru megfontolasbol.
Az ingyenenergia - kokemeny tapasztalati alapokon allithatoan -
olyannyira valoszinutlen, hogy joggal sorolhato a vallas
kategoriajaba, megpedig egy regi es specialis vallas ez,
melynek kulonfele kellemetlenkedo 'szektas' tagjai is vannak,
akik sose hajlanak meg a tenyek elott, tehat kar is gyozkodni oket
egy bizonyos szinten tul. A tudomany folyamatosan gyozkodik,
nem eroszakosan, hanem nagyonis kulturalt formaban.
Ennel tobbet nem kell elvarni tole.

A vallasos emberek kozt pedig ugye azokat becsuljuk szinten,
akik nem eroszakoskodnak, nem tolakodnak a hitvallasukkal.
Az 'ingyenergiasok' altalaban kellemetlenkednek.
Mibol is gondolod, hogy csakis segitsegkeres van a szandekaik
mogott, ha folyton mellebeszelnek es mindig takargatnak valamit ?

Udv: zoli

Kedves Lista!

FOLYADEKRISTALY:
Egy baratomnak olyan anyagra lenne szuksege, amibol kello keppen nagy
darabok vasarolhatok (nehany negyzetcenti) es elektromos terrel lehet
ki-be kapcsolni az abszorpciokepesseget. Folyadekkristalyok jonnenek
szoba, gondolom, de be lehet-e ezeket kis ablakocskakba szendvicselve
is szerezni? Tud errol barki valamit?

SUGARZOKEPESSEG:
> >Nem tudom jol ertem-e, de nem ertem miert jobb a hosugarzo keszsege egy
> >fekete testnek, mint egy tukrozonek?.
Kirkhoff ide vonatkozo torvenye azt mondja, hogy minden test
emissziokepessegenek es abszorpciokepessegenek az aranya ugyanaz.
Persze mindketto fugg a test homersekletetol es a hullamhossztol
is, de a beloluk kepzett hullamhossz es homerseklet fuggo szam
ugyanaz lesz minden testre. Vagyis:
e1(lambda, T)/a1(lambda, T)=e2(lambda, T)/a2(lambda, T)=E(lambda, T)
ahol lambda a hullamhossz, T a homerseklet, e1 es a1 valamint e2 es
a2 ket tetszoleges test emisszio- ill. abszorpciokepessege. Innen mar
latszik, hogy azon a hullamhosszon ahol egy test jol sugaroz, jol is
nyel el. Ez vegul is logikus, durvan a kovetkezot jelenti: Ha egy
test ki tud bocsatani egy fotont, akkor van olyan energiaatmenete
amelyikhez epp ez az energia tartozik, es akkor el is fogja tudni
nyelni. Az E(lambda, T) egy specialis spekrtum. Ez ugyanis epp annak
felel meg, amikor az abszorpciokepesseg 1, vagyis a fekete test
emissziokepessegenek. Nem veletlen, hogy a feny kvantumos termeszete
epp a fekete test emisszios spektrumanak leirasanal tunt ki eloszor.

CSABANAK
>  >Vannak komoly szekemberek, akik mind abbol elnek, amit az iskolaban
>  >megtanultak: alapveto modszereket, kreativitast. Igen: ez utobbi is
>  >tanulhato, minden ellenkezo hireszteles ellenere.
>
> Szoval nem allitom a nemletuket, csupan a hianyukat erzem. De az is
> meglehet, hogy a temaban tapasztalatlanok.
A rugalmas es ujdonsagokra nyitott gondolkodas nem jelent kritikatlan
hiszekenyseget. Epp ellenkezoleg, egy kis gondolkodas az ara, es az
ember nem ugrik be atlatszo hirlapi kacsaknak (orokmozgo).

Udv.

Szabolcs

Sziasztok!

marky irta:
> qji, koszonom a viztarozos eromu kifejezest. Energiat tenyleg nem termel,
> hanem a veges hatasfokok miatt energiat veszit vele az ember. Viszont
Most mar kenytelen vagyok irni is, nemcsak olvasni.
A pontos kifejezes: szivattyus energiatarozo.

Megjegyzem elso lepesben azt terveztek Nagymaroson is, hogy lesz egy kozeli
hegyen (asszem a Predikaloszeken) egy ilyen felso tarozo.
Terveztek ettol fuggetlenul egy hasonlot valahova a Matraba is, de abbol nem
lett semmi. Olcsobb a csucsidoszaki aramot vasarolni.

Apro erdekesseg:
Voltam kulfoldon egy ilyen eromuben es ott meseltek a kovetkezot.
Jott egy fontos illetekes elvtars es kerdezoskodott.
Mondtak hogy az eves kiadott energia 7 ezer GWh, a felhasznalt pedig 8 ezer
GWh.
Ezt o jol elraktarozta magaban. (Mivel nem tudott fejben szamolni.)
Aztan vitriolos interpellaciot intezett a parlamentben az energiaugyekert
felelos miniszterhez, hogy milyen eromu az ilyen, ami csak fogyasztja az
aramot...

> Ezeket az eromuveket valahova 2 hegyi to koze epitik, ezek nem a
Nem annyira a meglevo to a fontos, hanem a meredek hegyoldal (keves cso
kelljen) es a nagy magassagkulonbseg.
Altalaban a felso tarozot ki szoktak asni.

Az ilyen eromuvekben alkalmazott turbina is mas tipusu, mint a kisesesu
eromuvekben.

Udv: a viz(feju)epito mernok

>Nam tudom ki dontotte el, hogy komolytalan egy vilagon egyedulallo
>kiserlet?

_Eleve_ komolytalannak tekintendo egy olyan kiserlet, amelynel elzarkoznak
attol, hogy a kiserleti osszeallitas barmely elemet eltitkoljak, ezzel
kizarjak az elfogulatlan megismetles lehetoseget. Komolytalan az a kiserlet
is, amely ellentetben all, a fizika eddig szamtalan esetben bebizonyosodott
alapelveivel, es meg sem probalja ezt megmagyarazni.
A kerdeses berendezes allitolag elektromagneses alapon mukodik, de nem
ervenyes ra az energiamegmaradas elve. Csakhogy az eddig tapasztalt osszes
elektromagneses jelenseg leirhato a Maxwell-egyenletekkel, viszont a
Maxwell-egyenletek osszhangban vannak az energiamegmaradas elvevel. Vagy
vegtelen naivitas, vagy vegtelen szelhamossag elzarkozni e kerdesek
megtargyalasa elol, es ugyanakkor verni a tam-tamot.

Egyebkent mar a mult szazadban keszitettek olyan galvanelemet, amely
allitolag vegtelen idokig szolgaltat energiat. Arra hivatkoztak, hogy a ket
elektroda kozott nincs elektrolit, csak papir, es az elektrodak sohasem
fogynak el. Kiderult, hogy a dolog ketszeresen nem igaz, egyreszt a papirnak
mindig van nedvessegtartalma, masreszt az elektrodak azert csak elfogynak.
Persze, az energialeadas nagyon kicsi volt, ugyhogy az elem 50-60 evig
mukodokepes maradt, es a nehany oras mukodes soran az elektrodatomeg olyan
minimalisan csokkent, hogy azt tomegmeressel nem lehetett kimutatni.

Valaszom tehat roviden: az dontotte el, aki tisztaban van a kiserletezes
metodikajaval, es nehany perc alatt el tudja donteni, hogy egy eleje lokott
zart doboz mukodeset, amelyet nem szabad felnyitnia, nem lehet egzakt modon
ellenorizni.

Ferenc

Tisztelt Hidrogen Kedvelok (THK)!

Termeszetesen nagyszeru dolog a hidrogennel kacerkodni, es elamulni a vegtelen
lehetosegeken, amit a vizzel mukodo autok elonye kinal. Sajnos meg kell mondano
m, ez a kihavas mar tobb mint 150 eve foglakoztatja a fizikusokat, gepeszeket,
energetikusokat es vegyeszeket. Amiota Ciolkovszkij ramutatott arra, hogy a hid
rogen es oxigen az egyik legjobb hajtoanyag a raketak mukodtetesere, se szeri s
e szama a hidrogen hajtasu energetikai eszkozoknek. Energetika oldalrol nezve e
z valoban igaz. (Ha csak nem vesszuk elo azokat az egzotikus hajtoanyagokat min
t pl. a diboran, pentaboran, hidrazin, ADMH, dinox, dinitrogen-tetroxid, fluor,
 hidrogen-peroxid, saletromsav, stb.) De maga a megvalositas, es a felmerulo te
chnikai problemak szamosak, amit nem egy konnyen lehet megoldani. Ezek azok, am
ik a szeleskoru elterjedest akdalyozzak. A hidrogen eloallitasara mindenkinek a
z elektrolitikus vizbontas ugrik be elsore. Ez modszernek jo, csak egy kicsit d
raga. De maradjunk ennel, mivel a csoport!
 olvasoinak ez tetszik a legjobban.

Az elektrolitikus modszernel savas (hig kensav oldat 30%-os) vagy lugos (hig na
triumhidroxid oldat 20%-os) eljarast alkalmaznak. Az elektrolizis elmeleti ener
gia igenye 2.93 kWh/m3 hidrogen, es keletkezik meg mellete 0.5 m3 oxigen is. A
gyakorlati ertekek ennel magasabbak kb. 3.5 - 5 kWh/m3 hidrogenre szamolva. A l
evalasi feszultseg csokkentesere ajanlatos lenne platina elektrodok hasznalata,
 de ezt dragasaga miatt inkabb vas es nikkkel elektrodakkal helyettesitik. A sa
vas modszernel azonban ozon es perkensav is keletkezik, ami agressziv volta mia
tt gyorsan megeszi a berendezest. Emiatt a gyarto berendezesek nagyresze mar lu
gos eljarast alkalmaz (NaOH vagy KOH). A berendezesekben az anod es katodteret
elvalasztjak egymastol, de ennek ellenere a gazok (hidrogen es oxigen) egymassa
l kolcsonosen szennyezettek. Ez kritikus mivel a hidrogen also robbanasi hatara
 rendkivul alacsony 2 terf.% ! (van aki 3 terf.%-ot ad meg !) es szigoruak a bi
ztonsagi intezkedesek, es koltsegesek a b!
iztonsagi berendezesek. Az elektrolizalo kadak altalaban atmoszferikus nyomasan
 mukodnek, de vannak mar modernebb kadak is amelyek 20 - 100 atm nyomason is uz
emelnek. Ezt utobbit az motivalja, hogy nem kell sokkal tobb villamos energia a
z elektrolizishez, es a gaz rogton komprimalva jelenik meg a kad kimeneten.

Ezutan mar csak a gazok tisztitasa es szaritsa van hatra a cseppfolyositas elot
t. A hidrogen tehat tartalmaz szennyezodeskent oxigent, vizet, nitrogent, olaja
t (kompresszor kenoanyaga) es a csepp-athordas miatt keves lugot. Elso lepcsobe
n meg kell szabadulni a szennyezodesek nagy reszetol. A vizet szaritassal, a lu
got mosassal, az oxigent pedig katalitikus elegetessel lehet eltavolitani. Itt
a tisztasagra nezve exterm kovetelmenyek vannak. A hidrogen forraspontja 1 atm
nyomason -252,7 C. Az osszes szennyezoanyag ezen a homersekleten mar szilard, m
eg a nitrogen is ! Ha tehat ugy kezdjuk el cseppfolyositani a hidrogent, hogy e
zek koncentracioja meghaladja a ppb (parts per billion) erteket, lassan felhalm
ozodnak a cseppfolyos hidrogenben, es berendezes egyes reszeit annyira eltomiti
k, hogy az hasznalhatatlan lesz (A szilard nitrogen a szelepeket es forgoreszek
et szinte szikla szilardan bebetonozza). Ezert a cseppfolyos hidrogen eloallita
sa igazabol a High-Tech modszer meg ma is!
, mivel annyi muszaki nehezseggel kell megkuzdeni, ami nehez, koltseges es eloz
etes ismeretek nelkul veszelyes is.

Az eloallitott cseppfolyos hidrogen tulajdonsagaira nezve is exotikus anyag. Ol
vadaspontja 1 atm nyomason -259,1 C, forraspontja -252,7 C surusege pedig az os
szes ismert anyag kozul a legalacsonyabb 0,0709 g/cm3 (forrasponton merve), mar
 majdnem gazsurusegu. Olvadashoje 13,89 cal/g, parolgashoje 108 cal/g (osszehas
onlitasul a vize 540 cal/g !!!) Ezert a tarolasa es szallitasa csak kulonleges
Dewar-edenyekben lehetseges. A tarolast es szallitast kizarolag atmoszferikus n
yomason vegzik, ezert a folyadek allando forrasban van, es az elparolgo hidroge
n viszi el a kornyezetbol felvett hot. A taroloedeny zaronyilasanal folyamatos
jedegesedes es para lathato (ez nem a hidrogen paraja, hanem a kornyezo levegob
ol kicsapodo nedvesseg). A hidrogen egyike a legjobb hovezeto anyagoknak, a tar
oloedenyeknel tervezesenel ezt figyelembe kell venni, emiatt gepkocsik uzemanya
gtartalyanak kulonosen jol szigeteltnek kell lenni. Ez naggya es sulyossa teszi
 a tartalyt (pl. duplafalu vakuumszigetel!
t, kivulrol muanyag- vagy szilikat kemenyhab, stb.). Sebaj, meg ezt is el tudom
 fogadni, de kepzeljunk el egy karambolt a kozuton, a cseppfolyos hidrogen visz
kozitasa szinte nulla a forrasponton, es ez azonnal kiomlik a tartalybol. Ha em
beri testre kerul, sulyos egesi serulest okoz, ha szikrat kap rogton robban, ma
jdnem hasonlo modon mint azt a hollywoodi filmekben mar megszoktuk, azzal a kul
onbseggel hogy ezt nem lehet tulelni. Vegul az sem utolso dolog, hogy a hidroge
n akkor is fogy a tartalybol, ha egy centimetert sem megyek az autoval. Ezert a
 cseppfolyos hidrogen ott terjedt el, ahol mas modszert nem lehet talalni, pl.
raketak hajtoanyaga Ariane, Space Shuttle. (Az oroszok meg mindig kerosin-csepp
folyos oxigent alkalmaznak, mivel megbizhatobbnak es biztonsagosabbnak tartjak)
 . Igy en inkabb szkeptikus vagyok a hidrogen szeleskoru elterjedeset illetoen a
z elkovetkezo evtizedben.

De ha valaki behatobban akar a temaval foglakozni, a NASA szabadda tette a csep
pfolyos hidrogennel folyatott kiserleteinek leirasat. Aki akarja keresse fel a
http://www.hq.nasa.gov/office/pao/history/SP-4404/cover.htm cimu honlapot, elve
zetes olvasmanyt talal a hetvegere.

Udv minden THK-nak !

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)

A wincseszterekben a fejmozgato mutyurkeben ket olyan allando magnes van,
amik eleg furan viselkednek. Annak aki meg nem latott ilyet:

Egy kb. 3mm vastag lapocska, par centi hosszu es szeles, es ugy csinal,
hogy a lapnak csak az egyik oldala magneses, a masik nem. Vagyis olyan,
mintha egy rendes magnesnek learnyekoltuk volna az egyik oldalat (nem az
egyik polust, hanem az egyik oldalan mindket polust). Ez persze nem
lehetseges, legalabbis ugy tudom, hogy a magneses teret nem lehet
arnyekolni.

A fura magnesnek nyilvan az a haszna, hogy amikor osszeszerelt allapotban
van az egesz, kifele nem magneses, ami egy wincsiben jo dolog.

Ha jobban meggondolom, nincs benne semmi paradox, hiszen egy patkomagnes is
kb. ugyanezt csinalja: a patko ket vege egymas mellett van, ott magnesesek,
a patko kozepen meg nem. Szoval gondolom, hogy ez egy szelsoseges
patkomagnes, ha berajzoljuk a dipolusokat, kb. igy nezhet ki:

I I I I I I
\ \ \/ / /
 \ \ / /
  \_/

Ez nem hasonlit egy lapkara, de hat az asci art-nak is vannak korlatai...
Szoval a fonti V alak 3 milimeter magas, es kb. 4cm szeles.

Igazam van ebben? Hogyan keszitenek ilyet? Ki tud errol bovebbet?

 wrote:
> A rotor csapagyat oly modon is lehetne tehermentesiteni, hogy
> a rotornak allandomagnes magja volna, s vele szemben egy
> rogzitett elektromagnes ellentetes polusaval taszitana azt.

Namost, errol jutott eszembe: lehet-e allando magnesen alapulo csapagyat
kesziteni? Veszunk ket ilyen gyurut ami minden csapagyban van, es
kibeleljuk magnesekkel, ugy hogy a ket gyuru taszitsa egymast. Pl. ilyen
wincsis magneseket felhasznalva, meg lehet ugy csinalni, hogy kifele ne
legyen magneses.

SB