Hej!

1./ Kezd eltorgyanosodni a lista!   (8:-))

2./ Mar tobb eve spekulalok azon, hogy a zenergia't
    (gyakorlatilag legkori nyomasu!)H2 formajaban
     ta'rolom (amit pl. a Nap-pal termeltetek)

    Van vele egypar gond: 

  a./  - kicsi a molekula, nemely anyagon 'a'tmegy'!!
          fe'meken is ! (palladium stb.) 
          (ne'mely fe'm, otvozet 'hidrogenbetegseg'-e!)     
  - Milyen anyagu tartalyban tartsam?
  - Milyen anyagu cso:vo:n vezessem ?
 (Pl. PVC mennyire 'ereszti' a't? vagy re'z-, alu-cso"? )
 
  b./  - elke'pesztoen sze'les koncentraciotartomanyban
         robbanokepes!  (levegovel, oxigennel...) 
 (Tudok-e elegge vigyazni, hogy ne keveredjen levegovel
   pl. a cso" fala'n keresztu:l a'tjutva.....)
   gondoljunk a padlofutes-csovek 'OXIGEN-diffuzio'-jara!
 Vegye'szek!! Anyagtechnologusok!
 Ke'rem, hogy aki kozelebbi adatokat tud a H2 kulonbozo
 anyagokat atjaro kepessegere (nyomas, vastagsag/felulet/ido)
 adatokkal, anelkul, vagy kalappal  - ne titkolja elolem!  

                            Udvozlettel:HFeri

Hidvegi Jozsi!
Szerintem Hidas Pal is ugyanazt mondta, mint te, csak nem
fejtette ki annyira.

>A futes es a melegviz kulon ugy, ahhoz egy matt fekete
>csokigyo kell a haztetore, lehetoseg szerint uveggyapottal
>szigetelve. Es ez csak a rasegites.

Hogyan szigetelik uveggyapottal a csovet, hogy a feny fele megis a
fekete cso latszodjon? Akkor ott vagy nem lesz szigeteles, vagy ha
van, akkor eltakarja a csovet.

Ha a szigeteloanyagot is feketere festjuk, az nem segit, mert az
uveggyapot ugyebar hiaba melegszik fel, o hoszigetelo...

> kis orszagunk teruletenek kevesebb, mint 1%-at kellene napelemekkel
> befedni, hogy a teljes energia-felhasznalasunk "orokre" meg legyen
> oldva, (csucsidoben nemi exportra is maradna),

Ez biztos? Az en emlekeimben olyan szamitas el, mely szerint a teljes
Szahara lefedese sem lenne eleg Europanak, pedig a sivatag van akkora
teruletu, mint kontinensunk, de legalabbis tobb, mint 1%-a.

>>problema az energia tarolasa, de van egy elegans kiut: a folosleget
>>betaplalni a halozatba, es ejszaka hasznalni az eromuvek
>>energiajat.
>
>Ezzel pont nem nyertunk semmit...

Dehogynem nyertel. Jo esetben annyit taplalsz be, mint amennyit
ejszaka hasznalsz, es akkor mar nem fizetsz az energiaert (csak a
sajat rendszered fenntartasat, es az elektromos muvek halozatanak
hasznalati dijat).

Ekkor jutott eszembe ennek a rendszernek a totalis kiterjesztese:
mindenki gyujti az energiat napelemekkel, atlagosan mindenki annyit ad
a kozosbe, mint amennyit hasznal. A (vilagmeretu) elektromos muvek
csak azert felel, hogy az energiat elszallitsa az orszagok,
kontinensek kozott (valahol mindig sut a nap!), illetve esetlegesen
azert taroljon is. Hmm?

>>Ennek az egyetlen akadalya az, hogy az halozattulajdonos elektromos
>>muvek errol hallani sem akarnak.
>
>Ez nem azert van, mert igy csucseromu jellegu dolgokat kell
>uzemeltetniuk, ami 1. nem gazdasagos, 2. a kornyezeti artalom is
>nagyobb?

Szerintem de. Rettentoen sokba kerul egy eromu leallitasa es
ujrainditasa, gondolom, a teljesitmeny-hullamoztatas nem ilyen draga,
de azert az is jo sok lehet.
                                                        mEGYA.

Udvozletem mindenkinek!

Mielott barki azt hinne, hogy megfutamodtam,
kozlom, hogy juszt is megcsinalom a szelautos
elemzest  - es nagyon bizom benne, hogy nem
fog beletorni a bicskam :))) Csak meg egy kis
turelmet!

Tisztelettel

Csussz

 irta:

> igen jol hoszigetelt, fuggolegesen kisse hosszukas tartaly volna muanyagbol
> vagy koracelbolbol. Ebben lehetne nyaron osszegyujteni jo sok viszonylag
 ....
> A melegvizet a teton elhelyezett csokigyo szolgaltatna forro nyari napokon,
> telen meg vissza az egesz. Zart rendszer volna, de a hasznalati melegvizet

Ilyet a muncheni sorgyartok fontolgattak, de forditva. Mivela varos alatt sok
barlang van, azt terveztek, hogy telen az olcso ( mert tobb van ) es hideg
ivovizet a barlangban raktarozzak, nyaron pedig hutenek es sort foznek vele. Az
esetleges maradekot pedig atveszi a vizmu. Meleg viznel azt hiszem, nagy lenne 
a
veszteseg, itt erdemesebb lenne vakuumkollektorokat hasznalni. Mi meregettunk
egy ilyet, egy huvos, de napos tavaszi napon a kimenet 5 perc alatt elerte a 15
0
C-fokot. 

betaplalas:
> halozatba valo betaplalasat, es hogy ezt nem szeretik az aramszolgaltatok.
> (A kormanyt is belekeverte, de ezt nem sikerult megertemen, hogy jon ide.)
Megmagyarazom:
A kormany ugy jon ide, hogy ez technikailag megoldhato. Viszont draga, es az
aramszolgaltatok megprobaljak ellehetetleniteni. A nemet kormany ugy dontott,
hogy torvenyileg kotelezi a szolgaltatokat a halozatba valo betaplalas
megteremtesere, hogy az egyeni termelok ( nap, gazmotor, torpevizieromu )
eselyt kapjanak. Tovabba beinditott nahany 'Tausend Dacher' ( Ezer teto )
programot, aminek kereteben az ilyen berendezest felszerelok artamogatast
kaptak. Ezzel kommercializaltak a technologiat, azaz kiforrott, referenciaval
rendelkezo megoldasok kozul valogathatsz ott, ha ilyet szeretnel. Ez azert megi
s
kenyelmesebb, mint - az egyebkent tiszteletremelto - Tudomanyban kerdezoskodni
az alapokrol.
Az ellatorendszer hozzaferhetoseget biztosito korm.beavatkozas ismert eszkoz,
lasd brit es nemet telco. valamint brit gazprivatizacio. 

a betaplalas technikai hattere:

> meg rajuk taplalok, ott dogoljenek meg az oszlopon, nemde? (Jo, lehet ugy
> is szerelni, hogy lefoldelik a madzagokat). Aztan meg visszajon a halozat
> --> vagy osszeszinkronozza valami a szabadonfuto renszert a visszajovo
> delejjel, vagy csitt-csatt-dirr-durr. 
> Es a fazishianykor fellepo santauzem, amitol mas fogyaszto pl aszinkron
> motorja gajra megy ... lehet sorolni a bajokat, amik ezzel egyuttjarnak.

> Persze mindent meg lehet oldani, de semmi sem olcso. Egy csupasz 3f
> inverter is eszmeletlen draga dolog tud lenni, hatmeg a szolgaltatoval
> egyuttmukodo rendszer.
> Erdekelne is, ha valakinek van infoja, hogy mashol - az emlitett
> Nemetorszagban pl - hogy oldjak meg?

Latod azert irogattam, mert van infom. Sot mi tobb, arrol is van infom, hogy a
betaplalas miatt senki nem halt meg.( betaplalok voltak, vannak, sot a halozato
t
is javitjak arrafele ) A 3.5 kW-s betaplalo egyseg ( 7 m2 napelem)
halozatfigyelessel, MPP-vel stb stb.  ezer marka korul volt, mert kisipari
modszerekkel keszult. A technikai reszleteket nem akarom kiadni, az egesz
egyebkent analog alapon futott ( semmi mikrocontroller, fuzzy logic, stb ). Ha
nem lett volna allami tamogatas, akkor egyet sem tudtunk volna eladni belole,
igy elment havonta 1,2 vagy 3. Es nem volt se halott szerelo, se
csitt-csatt-bimm-bumm, se leegett motor..  csak nehany megnyult arc a
szolgaltatok reszerol, akik a hozzad hasonlo ervekkel probaltak megkadalyozni a
dolgot.   

A szeleromuveknel kifejezetten szukseges  a halozatra kotes, egyebkent
a szellokesek eseten fellepo instabilitasokat a szabalyzoelektronika nem tudja
kivedeni. Az elobb emlitett ceg csinalt egy stand-alone kombinalt szel-biogaz
eromuvet Ost-Frieslandban, es a szellokesek eseten a generatormezo rendszeresen
leszakadt es a rotor tulporgott. Meg szerencse, hogy a szarnyakon volt veszfek,
egyebkent az egesz elrepult volna Daniaba... Apropo Dania: az elektromossag 40%
-a szeleromubol szarmazik, amik a nemzeti halozatra vannak kotve. Egyebkent
Nemetorszagban a '80 evekben nagy befektetesi slager volt a szeleromu. Minden
jobb fogorvos betarsult egy-kettobe.

Zoli

Sziasztok!

: Egyebkent a pincenyi akkumulator az kb. mennyi idore eleg?

Tudtommal itt folynak/folytak olyan kiserletek, ahol napelem+pincenyi 
akkumulator fedezte a mindenkori igenyeket, a helyi aramszolgaltatasba
csak biztonsagi okokbol kotottek be az epuletet.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

...sokaknak


>1. Nem emlekszem, hogy irtam volna valaha a szelenergiarol.
Tenyleg, az "ezuttal" ezuttal nem volt a helyen.

>2. A "sailor" tobb dolgot jelent(het), de vitorlast azt nem.
>   Az siman "sail".
Tenyleg irhattam volna inkabb "matrozt". Igy se, meg ugy se egy nagy humor,
felejtsuk el.

>>  A kalcium klorid annyira nedvszivo, hogy magatol is higul.
Ugy jobb, ha speci berendezesben tomenyitjuk, de nem hiszem, hogy a
kinyerheto hoenergia es a rendszer tomege kozti viszony gepkocsi hajtasahoz
eleg legyen. 

>Abba nem mennek bele, hogy minek a hajtasahoz mennyi kW teljesitmeny
>kell.
Az auto egy nagyon kotott konstrukcio. Lenyegeben 1 tonna tomeg, ebbol kb
300 kg lehet a hasznos teher, kb. 500 kg "szerkezeti" anyag,  kb. 200 kg
lehet az energia tarolasara es felszabaditasara szolgalo tomeg. Hogy jol
menjen, nagy energiasuruseg kell. Ez meg egyelore az apro robbantgatasokkal
megy jol.

>>problema az energia tarolasa, de van egy elegans kiut: a folosleget
betaplalni
>>a halozatba, es ejszaka hasznalni az eromuvek energiajat.
>
>Ezzel pont nem nyertunk semmit...
De igen, sok esetben a csucsterheles egybeesik a napsutessel (ipari
fogyasztas).

>>nagyobb kozintezmeny / haztomb beallithatna egy gazmotort (ilyet mar a
Ganz is
>>gyart), termelhetne aramot ill. a hulladekhot hasznalhatnak
futesre/melegviz-
>>hez. Igy az osszhatasfok elerne a 80-90 %-ot is.
>
>Marmint foldgazra gondolsz? -> ez gyakorlatilag ua., mint a szen (elfogy,
>mar egyszer kivont szenet juttat vissza a legkorbe)
A sok pici hoeromu nem jo otlet, mert a hatasfok csak nagy hoeromuvekben
jo, a kornyezetszennyezes a picikben intenzivebb. 


>A futesre vszinuleg legjobb megoldas vmilyen novenyi eredetu dolog...
>(mondjuk egyszeruen fatuzeles? -;-)  Kar is lenne a nehezen megszerzett
>villamos energiat erre pocsekolni.
Igen. Ha vilagmeretekben pont annyi fat tuzelnenk el, mint amennyi
szintetizalodik (a napenergiaval), akkor ez tokeletes megoldas.  


>Miert nem emlitette eddig senki a hidrogent?
Emlitettuk. Igen veszelyes. 
 
>En mindig azt szerettem volna tudni, hogy egy napelem mennyire
>"high-tech" termek? Elkepzelheto, hogy vki a garazsban fabrikaljon
>maganak?
Igen. 
A jo hatasfoku napelem viszont "high-tech" termek, mert a tiszta szilicium
egykristaly draga. 

>Na es a repceolaj?
Az jo. Kisutod a frituban a krumplit, aztan ha mar regi az olaj, betankolod
a kocsiba:-)
Egyebkent ugyanaz vonatkozik ra, mint a fatuzelesre: ha korfolyamat, akkor jo.

>E-mail :  [United States]
Kik azok a telemarkecolok ?

Ezt a szellel szemben gurulo kocsiert kaptam:
>Nagyon jo rejtveny! Tovabbi kellemes fejtegetest mindenkinek!
Koszi, Joska.

>az Ajkai Hoeromu altal hasznalt szen viszonylag nagy uran tartalmu,
>ugyhogy az ottani pernyeben es salakban van a legtobb radioaktiv
>anyag. A kis hoeromu (azt hiszem 100 MW korul van) radioaktiv
>kibocsatasa osszemerheto a paksi kibocsatassal.
Hat ilyesmire is oda kell am figyelni, mielott szidni kezdjuk a franya
"atomot".

Janos

Barnabas Istvan irta:
> A kis hoeromu (azt hiszem 100 MW korul van) radioaktiv
> kibocsatasa osszemerheto a paksi kibocsatassal.

        Pontositsunk. A paksi atomeromu semmifele pernyet nem
bocsat ki. Egy atomeromu elvben nem szennyez (meg radioaktive sem).
Az mas kerdes, hogy gyakorlatilag, bizonyos kisebb hanyagsagok miatt
szennyez.
        Szoval ha a kibocsatott kornyezetszennyezest nezzuk, akkor
a hoeromuvek radioaktivitassal is jobban szennyezik a kornyezetet,
mint az atomeromuvek. Es akkor ott van meg az a rengeteg minden mas.
        Az atomeromuvekkel szerintem ket gond van.
1. Mi lesz veluk a bezaras utan.
2. Nagyon sebezhetoek (terrorizmus, haboru).
        Ez utobbirol sose lehet hallani. Nagyon elhalgatjak.
Tudjatok miert?

udv,

Pista