>Felado :  [Hungary]

>?P = F * v               (vonoero * haladasi sebesseg)

>?vagyis nagyobb sebesseggel halado autonal ugyanolyan gyorsitoerohoz
>?nagyobb leadott motorteljestmeny szukseges. Kozvetlenul a motorra

>Lehet, hogy en vagyok tudtalan
>de ilyenrol meg nem hallottam. Arrol
>viszont igen, hogy v=a*t es a=f/m meg w=f*s vegul P=w*t. 

Itt peldaul van egy apro hiba, bar szerintem csak eliras: P=W/t

De ha ezt jol irtad volna fol, abbol kijott volna a vitatott keplet is:

P = W/t = (Fs)/t = F(s/t) = Fv

>Nagyobb motor teljesitmeny azonos gyorsulashoz a valto
>attetel valtozasa miatt kell. 

Ez tevedes. Az attetel valtozasara azert van szukseg, mert a motor
forgatonyomateka nem allando, hanem a fordulatszammal valtozik. Egy helyen
maximuma van, tul nagy es tul kicsi fordulatszamoknal pedig "gyenge".

A sebvaltoval eppen azt tudjuk elerni, hogy a motor mindig az idealis
fordulatszam kozeleben mukodjon.

> ------------------------------------------------
>Felado :  [Hungary]

>Hogy visszaterjunk a kanalra, es egeszen vilagosak legyenek a ketsegeim:
>az a konkret kerdesem, hogy miert kituntetett a kanal a parajelensegek
>szempontjabol. Mert tobbnyire keznel van ?
>Ha kanal kepes megorizni a szensavat, es meghajolni a paramester
>simogatasatol, akkor a mozdonydugattyu rudja miert nem ?

Azt hittem, ez teljesen vilagos. Ha a mozdonydugattyu is meghajlana, akkor a
vasuttarsasagok mar reg eltuntettek volna az osszes parafenoment, hiszen
artanak az uzletnek :-)

Peter

>Felado :  [United States]

>Hello Mindenkinek!

>Regota igyekszem megerteni, miert mulik lassabban az ido egy olyan
>szerkezetben ami "fenysebesseggel" halad. Sajnos, Einstein relativitas
>elmeletet nem, csak ennek magyarazatait olvastam, azonban ezekbol nem
>igazan ertettem meg (termeszetesen az en felfogokepessegem sem simara
>csiszolt) a fenti fenys.-ido kapcsolat miertjet.

Nincs ra magyarazat, ugyanolyan tapasztalat, mint hogy a pozitiv es negativ
toltesek vonzzak egymast, vagy mint az impulzusmegmaradas tetele. 

>Konkretabban az erdekelne, hogy a fent emlitett szerkezetben utazo
>emberke erzekeli-e az ido lassulasat, vagy mindez csak a Foldrol tunik
>igy.

Mivel az urhajoban minden folyamat lassabban zajlik, az urhajos
termeszetesen nem erzi az idolassulast. Az csak kivulrol lathato.

> -------------------------------------------------
>Felado :  [Hungary]

> SZevasztok!
>
> Egy uj temat szeretnek bevezetni a HIX-re. Hatha raharap valaki.
> Megpedig a napjaink divatos elmeletenek, az Osrobbanas "mitosznak"
> ertelmerol szeretnek vitat inditani.

> Szereny velemenyem szerint tobb sebbol is verzik az elmelet.
> Egyreszrol olyan idoelemekkel operal, amelyek az emberi leptek
>szamara ertelmetlenek. 

Mit ertesz azon, hogy "ertelmetlenek"? 

>A kezdeti 10-43 masodperces idotartamoktol
>egeszen a 15-20 milliard eves multba valo visszavetitesekkel is
>szembesulhetunk. 

A 10-43 masodperc valoban problemas lehet, de nem hinnem, hogy az "emberi
leptek" szempontjabol, inkabb a kvantummechanika miatt.

A 15-20 milliard evvel viszont fizikai szempontbol szerintem semmi baj nincs.

>Vegtelen kicsi es rendkivul nagy idotartamok
>egy elmeletben valo tomoritese meglehetosen problematikusnak tunik.

Vegtelen kicsirol egyelore nem is volt szo. 

> Az elmelet nem tud mit kezdeni a kezdeti tortenesekkel: ahhoz, hogy
>mukodjon az elmelet, Istennek eloszor a fizikat kellett megteremtenie
>kevesebb mint 10-43 sec alatt, aztan a Teremto magara hagyta a
>Vilagegyetemet, hadd ketyegjen.

Ez is igy igaz, de meg mindig nem arultad el, hogy melyik elmeletet, es
annak melyik pontjat vitatod. Ha jol tudom, egyik elmelet sem mereszkedik
odaig, hogy 0 masodpercig vezesse vissza a keletkezest, talan csak az,
amelyik szerint a kezdet kozeleben az idodimenzio a terdimenziobol "fordult
ki", igy nincs is szukseg a keletkezes elotti idoszak vizsgalatara.

Peter

Tevedtem a gyorsulassal kapcsolatban. Erre Cser Gabor hivta fel a
figyelmemet :

>Tevedesedre szeretnem felhivni a figyelmed:
>Helyesen P=W/t es nem =W*t ahogyan irod.
>Igy a P=F*v is helyes hiszen:
>1. W=F*s
>2. P=W/t
>1. es 2.-> P=F*s/t=F*v

udv
Csaba

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Gyorsulas ( 21 sor )
> Idopont: Mon Sep  8 06:11:28 EDT 1997 TUDOMANY #194
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> ?P = F * v               (vonoero * haladasi sebesseg)
> ?
> ?vagyis nagyobb sebesseggel halado autonal ugyanolyan gyorsitoerohoz
> ?nagyobb leadott motorteljestmeny szukseges. Kozvetlenul a motorra
> 
> Lehet, hogy en vagyok tudtalan, de ilyenrol meg nem hallottam. Arrol
> viszont igen, hogy v=a*t es a=f/m meg w=f*s vegul P=w*t. Esetleg meg
> s=a/2*t^2. Nagyobb motor teljesitmeny azonos gyorsulashoz a valto
> attetel valtozasa miatt kell. ...

Tevedesedre szeretnem felhivni a figyelmed:
Helyesen P=W/t es nem =W*t ahogyan irod.
Igy a P=F*v is helyes hiszen:
1. W=F*s
2. P=W/t
1. es 2.-> P=F*s/t=F*v
Amit Meszaros Laci irt az bizony helyes.

Udv.
CserG

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: A jeg pedig vissza fagy. ( 20 sor )
> Idopont: Mon Sep  8 20:15:42 EDT 1997 TUDOMANY #194
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> >Felado :  [Hungary]
> 
> >>Tehat, ha az univerzomok vegtelen nagysagrenduek, akkor minden
> >>lehetseges lehetoseg valahol meg kell, hogy legyen.
> 
> >Csak a felbukkanasuk valoszinusege vegtelen kicsi. Lasd, termodinamika.
> >Semmi sem irja elo, hogy szoba-homersekleten nem "fagyhat vissza" a jeg, csa
k
> >"nagyon" kicsi a valoszinusege, hogy ez megtortenjen.
> 
> Es lass csodat, az Univerzum egy pontjan a jeg szobahomersekleten "vissza
> fagy". Peldaul nalunk, a konyhaban szobahomerseklet van, es a hutobol megis
> prima jegkockakat veszek ki nap mint nap.
> 
> Jo, tudom, a hutoben hidegebb van, de nem ez a lenyeges. Mert ugyanilyen
                                        ^^^^^^^^^^^^^^^^^^
Ha ez nem lenyeges akkor mi az ami lenyeges??? Arrol volt szo, hogy 
ha a jeg kornyezete szobahomersekletu akkor enyhen szolva is kicsi az 
eselye, hogy visszafagyjon, mint ahogy annak is, hogy joval fagypont 
alatt (peldaul a melyhutoben) elolvadjon. 

> valoszinutlen az is, hogy barhol az univerzumban egy zart terfogat a
> kornyezetenel tartosan hidegebb legyen. Megis megtortenik, meg hozza itt, a
> Foldon, a szemunk elott. Akkor most hogy is vannak ezek a valoszinusegek?:-)
> 
> Vegh Peter
> 
Ha a :-) az egesz irasodra vonatkozott, akkor :-) egyebkent :-( 

Az eredeti felvetessel kapcsolatban (Agi a TUDOMANY#190-ben):
>Tehat, ha az univerzomok vegtelen nagysagrenduek, akkor minden
>lehetseges lehetoseg valahol meg kell, hogy legyen.
Andris valaszaval teljesen egyetertek.
En is hallottam mar olyan ervelest, hogy a "Csillagok 
haboruja" megtortent valahol, valamikor, pontosan ugy ahogy a 
filmen lattuk, hiszen az univerzum terben es idoben vegtelen.
Ez egy kicsit eros feltetelezes, marmint az a (ki nem mondott) resze 
az allitasnak, hogy a "Csillagok Haboruja" egyaltalan lehetseges 
esemeny (szerintem nem az, mivel valoszinuleg ellentmond a fizika 
vagy a biologia torvenyeinek). Ezert sokkal jobb a jegtomb 
visszafagyasanak peldaja, mert arrol tudjuk, hogy nem utkozik 
termeszeti torvenybe. Szoval ha vesszuk ezt az esemenyt, amelynek a 
valoszinusege nem nulla ugyan, de kimutathatatlanul kicsi es azt 
mondjuk, hogy a vizsgalt idotartam vegtelen, es ezaltal az esemeny 
szuksegszeruen be fog kovetkezni, akkor szerintem nem mondtunk 
semmit. Semmilyen gyakorlati haszna nincs ennek az elmeletileg helyes 
kovetkeztetesnek.

CserG

amit nagyon nehez felfogni.

>Konkretabban az erdekelne, hogy a fent emlitett szerkezetben utazo
>emberke erzekeli-e az ido lassulasat, vagy mindez csak a Foldrol tunik
>igy.

-ketelkedik Kis Andras. 
Azt hiszem, megnyugtathatjuk, hogy a kozel fenysebesseggel halado
szerkezetben utazo mit sem erez az ido lassulasabol. Szamara ugyanis az nincs.
Ugyanis az osszes biokemiaifizikaistb folyamat egyforman lassul. 

A kerdes viszont szorosan osszefugg Sule Peter inditvanyaval: 

> Egy uj temat szeretnek bevezetni a HIX-re. Hatha raharap valaki.
> Megpedig a napjaink divatos elmeletenek, az Osrobbanas "mitosznak"
> ertelmerol szeretnek vitat inditani.
Am legyen. 

> Szereny velemenyem szerint tobb sebbol is verzik az elmelet.
Szerintem nem. Csak nincs kesz. Lehet, hogy nem is lesz, mert 
nincs annyi ido :-)

> Egyreszrol olyan idoelemekkel operal, amelyek az emberi leptek
>szamara ertelmetlenek. 
Na es. Az a lenyeg, hogy a fizikai folyamatokkal egybeeso leptekuek legyenek.

>A kezdeti 10-43 masodperces idotartamoktol
>egeszen a 15-20 milliard eves multba valo visszavetitesekkel is
>szembesulhetunk. Vegtelen kicsi es rendkivul nagy idotartamok
>egy elmeletben valo tomoritese meglehetosen problematikusnak tunik.
Nekem nem. Sot. Az elmelet akkor jo, ha nincs szakadas az idoskalan.

> Az elmelet nem tud mit kezdeni a kezdeti tortenesekkel: ahhoz, hogy
>mukodjon az elmelet, Istennek eloszor a fizikat kellett megteremtenie
>kevesebb mint 10-43 sec alatt, aztan a Teremto magara hagyta a
Vilagegyetemet,
>hadd ketyegjen.
Es itt van az osszefugges a relativ idovel. A "kezdeti" allapotot koveto
fizikai jellemzok ugyanis annyira elternek az anyag altalunk ismert
allapotaira jellemzoktol, hogy semmi sem biztos vele kapcsolatban. Pld. a
kozel fenysebesseggel tagulo anyag altal definialt ter egyes tartomanyain
szuksegszeruen mas idoskala ervenyes. 


>A kezdeti vegtelen nagy surusegu "imaginarius" allapotban a fizika
>szuksegszeruen felmondja a szolgalatot.
Nem. Csak mi nem tudjuk, hogy akkor milyen torvenyek ervenyesek. 

> Implicite a Nagy Bumm elmeletben erezheto a XVIII. sz.-bol meg mindig
koztunk
>kiserto Laplace szellemenek hatasa. 
Na bumm, :-)  es akkor mi van ? 


>A Laplace-i illuzio, a szigoruan objektiv
>tudas ideaja, univerzalis tudast tetelez fel. 
Ez igaz lehet, de a kezdeti rovid (vagy csak a mi leptekeinkkel rovid ?)
10-43 sec idoszakban sok olyasmi tortenhet, amirol fogalmunk sincs,
az elmelet sem beszel rola. Ha ugy tetszik, akarmi belefer. (Ld. fentebb.)

A dolog annyira erdekes, es annyira nem tudunk rola semmit, hogy tag tere
nyilik az eszmefuttatasoknak, s persze Peter tovabbi tarsolytoltelekenek.
Reszemrol tobbet nem tudok mondani. 

Janos, udvozlettel.        (Vaskalap)

F*v:
>Lehet, hogy en vagyok tudtalan, de ilyenrol meg nem hallottam.
Pedig egyszeru: P = W/t = F*s/t = F*v. Forgomozgasra ugyanigy.

Meghajtas:
>Epitett a Citroen egy kiserleti autot, ahol egy kis motor ~17kW, plusz
Lehet, hogy autoba nem eri meg, de peldaul nagyobb gepeknel pontosan
igy csinaljak (peldaul az M62-es orosz diesel mozdony): a diesel motor
folyamatosan porog az optimalis fordulatszamon, forgatva a generatort,
ami termeli az aramot a tengelyeket meghajto elektromotorok szamara.
Semmi valtomu, nem kell kuplungolni, csupan a delejt szabalyozni.
Mechanikus valtomu nehezen birna el ekkora teljesitmenyt. 

Jegkocka Vegh Urnak:
"Nem tudja az emberfia, mitol no az entropia."

Pupak

Udv!

>Konkretabban az erdekelne, hogy a fent emlitett szerkezetben utazo
>emberke erzekeli-e az ido lassulasat, vagy mindez csak a Foldrol tunik
>igy.

  Nem, nem erzekeli. Sem az urhajos nem erzekeli, hogy neki lassabban mulik
az ido, sem a hatramaradt bolygopatkanyok, hogy nekik gyorsabban. Ezt hivjak
ikerparadoxonnak: egy ikerpar egyik tagja beul egy kozel fenysebesseggel
halado urhajoba, a masik itthon marad. Tiz ev mulva az urhajos visszater, s
megallapitjak, hogy a testvere tiz evet oregedett, o pedig a hajon csak
hetet (mondjuk; ki kellene szamitani). Ha a tiz ev alatt mindketten
folyamatosan mertek az idot, peldaul mindennap leteptek egy-egy naptarlapot,
homok- vagy akar szuperpontos atomorat hasznaltak, akkor megallapithatjak,
hogy a foldi ora tiz evet mutat, az urhajoban levo ara'nyosan kevesebbet.
Nincs tehat mod arra, hogy akar ez a testver, akar amaz egyedul megallapitsa
az eltelt idot, csak a ketto osszevetesevel.
  Mindez kitagitva is ervenyes: semmi nem garantalja, hogy az az ido, amit
mi "foldi" idonek nevezunk, es az egesz vilagegyetem idejet ertjuk alatta,
egyedul ervenyes. Letezhetnek mas, tolunk fuggetlen rendszerek, amelyek
hozzank kepest nagyon gyorsan szaguldanak, igy az ido egeszen maskepp telik
bennuk. Ezt persze nincs modunkban megallapitani sem nekunk, sem az
ottaniaknak. Csak ha egyszer talalkozunk.

  Ami viszont a dolog okat illeti... azt en sem ertettem meg, hogy _miert_
van mindez igy. :)
  Szia
                                                    Lang Attila D.
                                            

Sule Peternek debrecenbe:

Te nem elofelveteliskent voltal katona Zalaegerszegen 1988/89-ben?

En is ott voltam es emlekszek egy hasonlo nevu illetore, bar az vegyesz
volt de szinten Debrecenbol.

Ami a beirasodat illeti: allitolag egyaltalan nem biztos hogy extrem
korulmenyek uralkodtak az osrobbanaskor. Lehet hogy nem is volt, csak ugy
latjuk, ahogy a hosszusagi korok is szingularitassa egyesulnek a sarkokon,
de az eszaki vagy deli sark ugyanolyan mint a fold tobbi helye (csak hat
hidegebb van)
Jozsi
 
> ---------------------------------------------------------------
"I am ageless Picard. You are not."
Q (Startrek: The Next Generation, Episode: Q Who)

Szioak!

Hallottam valamit es kerdezem a magyarazatat:

mozgasmennyiseg: tomeg*sebesseg
Impulzus: eronek az idointegralja.

Allitolag ez a ketto melyebb fizikai ertelmezes szerint nem ugyanaz.
Tehat mi a mozgasmennyiseg es mi az impulzus?

Lougras ugyben nem jott valasz.
Jozsi


> ---------------------------------------------------------------
"I am ageless Picard. You are not."
Q (Startrek: The Next Generation, Episode: Q Who)