Egy bo" honappal ezelott az alabbi cik kecske't (:-)) kuldtem a TIPP-re.
Semmi valasz, hiaba, uborkaszezon van!  Most itt probalkozom.  Biologusok,
nyelveszek, kozgazdak, stb, BOCSANAT, de a tema engem nagyon izgat!

Udv,   Gabor

> Sent: 21-JUN-94 10:25
> From:     Gabor Ellmann <gellmann.NL>
> To:       NLUNIX:
> Subject:  Valtozo-G kozmolologia
>
> Fizikusok, figyelem!
>
> Valamikor, a 80-as evek elso felen, sokat foglalkoztatok a valtozo-G
> kozmologiaval.  Kulonosen erdekes volt a kanadai Paul Wesson (University of
> Alberta, Edmonton) altal javasolt "scale-invariant" kozmologia.  Az elmelet
> gyokeresen uj allitasa az volt, hogy gravitacio altal dominalt forgo rendszer
> szognyomateka negyzetesen aranyos a tomegevel.  Peter Brosche (Univ of Bonn)
> megfigyelesi adatai alatamasztani latszottak ezt.  Mi tortent azota?  Tudna
> valaki ajanlani irodalmat, referenciat ujabb muvekrol ebben a temaban?  
>
> Koszonettel, 
> (Amato"r) Gabor

 mondja:

>   (egy regebbi VITA-ban):
>
> >    A klasszikus liberalizmus filozofiai es politikai aramlat, nem ismeri el
> >az allam letjogosultsagat, ekeppen kozel all az anarchizmushoz.
>
> Na !!!

Libertarianizmus?

Hmmmmm.

-- SWFG

Haliho mindenkinek!

Ha mar olvasgatom ezt a nagy filozo-tudomanyos
hitvitat, egy pontot gondoltam hozzatennek.  
Nekem nagyon ugy tunik hogy valamifele oknal fogva
(talan a hit kozepkori irodalomban elofordulo 
folklorizalasa miatt) egy kis felreertes adodik az
eredeti bun ertelmezesevel kapcsolatban.  
Vigyazat!  Az elkovetkezo par sor csak is informativ
jellegu,  (no atheist or christian flames please!)
sot, a kereszteny es zsido hit szemszogebol tekintve.

Az ugynevezett Tudas Fa'ja nem pusztan tudas fa'ja, hanem
precizebben a "gonosz es jo -- szabad forditas -- tudasanak"
a fa'ja.  Quelle difference!  A kigyo erve:
- Egyel a fa gyumolcsebol es te is fogod tudni mi a
  kulonbseg a gonosz (evil) es a jo kozott es ettol te is
  istenne valsz.  Hmmmmm.  Nem egy rossz propozicio.  Mi?
A lenyeg nem a tudason van hanem azon hogy milyen tudast es
milyen celbol akartak elerni.  Draconusszal egyetertek, sot azt
allitom hogy a zsido/kereszteny hit egyik fo tetele hogy
Isten mindentudasaban osztozzanak az emberek.  
Tehat a bun nem az volt hogy tudas utan ahitoztak Adamek, hanem
hogy pont az utan az egyetlen dolog utan ami utan nem volt szabad
es nem is kellett volna (hiszen ha artatlan valaki akkor nincs
szuksege ilyeneken gondolkodni, nem?).  Quasi, amit mi ma tudas alatt 
ertunk az mind Adam es Eva rendelkezesere allt (me'g egy kis allatnevezesi-
osztalyozasi "feladatot" is kaptak a Fonoktol, ha ma'r ott voltak a
kertben ugye...;-))

Mindegy. A lenyeg hogy tudas fa'ja'bol volt tobb is a kertben,
csak egy volt "off limits".
A zsido/kereszteny teologia szerint.
Almarol persze szo sem volt ...
;-) ;-)


Cheers,

Systematic Weeping Fun Guy 
(Tamas from Austin)

Letezik -e Isten?
    Nem ertem hogyan lehet ezen vitatkozni. Ha Isten letezik akkor
barmikor kepes lenne megmutatkozni, megjelenni, hogy bizonyitsa
letet. Ha ezt nem teszi akkor bizonyara azert nem teszi mert nem
akarja, nem kivan bizonyitekot adni a letezesere. Akkor viszont
biztosan nem lehet bizonyitani a letezeset, mert tuti, hogy nem ugy
alkotta meg a vilagegyetemet, hogy valami logikai, tudomanyos
eszmefuttatas vegen egyeszer csak rabukkanjunk.
Azok a keresztenyek, akik vitaval, ervekkel probaljak bizonyitani
Isten letet, szerintem (sajat vallasuk szerint) kimeritik
a Babeltorony epitesenek bunet. Megprobalnak ugyanis a tudas
eszkozevel eljutni Istenukig, bekukkantani vilagaba.
    Egyekent is meglehetosen zavaro, hogy a tudomany (a
termeszettudomanyok TT) eredmenyeit ugy probalja valaki megcafolni,
hogy felhasznalja a TT eredmenyeit. Nonszensz ez azert is, mert az oka
erre a vallas, a szubjektiv velemeny. Hogy lehet, hogy valaki elveti
az evoluciot, tagadja a DNS spontan kialakulasanak lehetoseget,
teszi mindezt a Biblia miatt, es nem azt mondja, hogy:
    NEM BIROK AZZAL A TUDATTAL ELNI, HOGY VELETLENUL KELETKEZTUNK.

    Valaki elmagyarazhatna, honnan ez a nagy bizonyitani vagyas.
Kaptam mar egy csomo konyvet, amelyekben gyonyoru szep szines kepek
vannak arrol, hogy a mutaciok mindig eletkeptelenek, hogy regen az
oroszlanok fuvet ettek (eleg erdekes ehhez a testfelepitesuk), hogy
az allatok regen is ugy neztek ki mint most. Tudomanyos konyvet,
tankonyvet azonban soha nem kaptam ingyen. Az iskolaban a tanarok nem
is igazan akartak meggyozni. Me'r van ez?
      Leslie J. Pere                         /\v/\
Janus Pannonius University       /\v/\
      Faculty of Law
Department  of Informatics                  /\v/\
Pecs, Hungary 48 -as ter 1
Tel.: (36-72) 411-433/3262

a 20. szamban megjelent problema felvetesekre a kovetkezo valaszaim lennenek.
Zsolt /DpZB/
>Ha barki van a vonalban aki tud modszereket arra, hogy hogyan
merjuk
az elo szervezetek altal magukban hordozott informaciot, es hogy ennek
allando vagy csokkeno lenne a mennyisege, akkor legyen szives irjon,

Az informacio mennyisege lenyegeben fuggetlen az evolucios fejlettsegtol
- egy bizonyos szint utan. Az azonban teny, a virusok informacio tartalma
10E4 - 10E5 bazispar (bazis), a prokariotak (bacik) 10E6, a nem gerinces
eukariota allatok 10E7-10E8, a gerinces allatok 10E9-10E10 bazispar
informaciot hordoznak minden sejtjukben. Novenyek kozott elofordul 10E12
bp is. Ugyanakkor van olyan hal, amelyik mar 10E8 bp-ral is megoldja
ugyanazt a problemat, mint pl a ponty, aminek ugyanerre 10E9 bp kell.
Gerincesek kozott a palmat nehany keteltu es hullo viszi, aminek 10E11 bp
inf is a rendelkezesere all. A nagy szoras nem jelent tobb informaciot,
ez halaktol folfele mar szinte mindegy. (lsd Hunornak kuldott
valaszomat). Ez amiatt van, hogy nincs olyan szervunk, ami a halakban mar
nem lett volna meg, legfeljebb egy kicsit atalakult, de levezetheto (pl.
a halakban is megvannak azok az iranyito genek, amelyek a keteltuekben es
emlosokben (ezekben vizsgaltak) a labak kialakulasaert felelosek).
Egyebkent ami erdekes, hogy genkeszletunk pont ezekben a
differencialodasert felelos genekben igen nagy hasonlosagot mutat a
muslicakeval.(lsd meg kozos os problemaja).

Attilanak
>Ha olyan egyszeru a DNS, hol vagyon elraktarozva benne a kisujjam
kormenek formaja? Ha nem ott van elraktarozva, hol? Hogy ment at ez a
forma a fiamra?
Egyaltalan: hogyan van leirva egy ilyen objektum alakja? Ha digitalis a kod:
hany bit? Ha analog, akkor milyen kod?

bar a kerdes biztosan a sejtdifferenciaciora es ennek megfeleloen a
genszabalyozasra vezetheto vissza, a jelenlegi ismereteink meg nem
elegsegesek a konkret valaszra. Az ujjak kialakulasaert egyebkent a
HOX4.2-es gen felelos, de hogy a tovabbi forma meg hany es milyen gen
okolhato, azt nem tudom. Ha az ok genetikai, akkor viszont a fiadnak
dominancia viszonyoktol fuggoen 75-25% esellyel orokolnie kellett!

Peto Hunornak
>Amikor elkezdett esni az eso", akkor negyven napig esett.
Ezzel egyre ve'konyabb lett a ve'do" pa'rare'teg, i'gy rohamosan no"tt az
izotopok sza'ma, i'gy az egyre magasabb re'tegekben ma'r egyre to:bb lett.

ezen csak sirni lehet

>Sokszor egyetlen csontdarabbo'l e'pi'tenek fel egy o"sle'nyt.Ke't
pe'lda:Soka'-
ig az un. neandervo:lgyi embert a legfontosabb la'ncszemnek tekintette'k a ma-
jom e's ember ko:zt.Ma ma'r antropolo'gusok szerint nem keltene feltu:ne'st egy
szupermarketben.A ma'sik pe'lda az un. "homo heidelbergiensis",melyet egyetlen
also' a'llkapocs alapja'n alaki'tottak ki gipsz e's fanta'zia segi'tse'ge'vel.
Pedig ez az a'llkapocs tipus ma is elo"fordul.Ugyani'gy a foszilia'kat is csak
akkor tudja'k haszna'lni mine'l kevesebbe' e'pek,mert mine'l e'pebb anna'l fej-
lettebb,e's anna'l kevesebb hely marad a fanta'zia'nak.
A te'ny az,hogy nem egyes a'tmeneti la'ncszemek hia'nyoznak,hanem ME'G EGYETLEN
A'TMENETI LA'NCSZEMET SEM TALA'LTAK MEG! Aka'r milyen me'ly re'tegben kutattak
az e'p maradva'nyok megfeleltek a mai fejletse'gi szintnek.

A neandervolgyi ember a Homo sapiens fajhoz tartozik, nem osunk, hanem
egy oldalagi rokonunk. Tortentesen mindannyian ehhez a fajhoz tartozunk.
Tenyleg nem keltene feltunest egy szupermarketben, legfeljebb azzal, hogy
sokkal nagyobb agyterfogata lenne, mint nekunk. Oseink valoszinuleg
egyszeruen megettek oket, bar gondolom, hogy az ertekes nostenyeket
beolvasztottak a torzsbe. Igy a neandervolgyi genek jol elkeverve maig is
fenmaradhattak. Az evolucio a tudomany jelenlegi allaspontja alapjan nem
linearis, hanem ugrasszeru. Hogy a valoszinuleg mindenki altal ismert
marxista filozofiai megfogalmazas alapjan: a mennyisegi valtozasok egy
ido utan minosegi valtozasba csapnak at. (ilyen durvan egyebkent csak en
fogalmaztam meg, de a lenyeget tekintve errol van szo) Mielott ezert
valaki nagyon lehurrogna elmondanam, hogy az ugrasszeu evoluciot nem a
keleti tomb orszagaiban elo biologusok kezdtek el propagalni eloszor.
Egyebkent az emberszabasuak ose es az ember kozott ma tobb lepcsot is
szamontartanak, foleg az afrikai lelet egyuttesnek koszonhetoen. Az osok
es a mai ember kozott egyebkent genetikailag nem lehetett nagy kulonbseg,
hiszen a csimpanz es az ember kozott a hasonlosag 95%-os. Ilyen
nagysagrendben az emberi fajon belul is elofordulnak genetikai kulonbsegek.

>1938. december 22-e'n kifogtak egy halat, amiro"l Dr. James Smith
de'l-afrikai
halszake'rto" mega'llapi'totta, hogy egy a'tmenetinek e's eze'rt kihaltnak (60
millio' e've) tekintett bojtosfarku' hal. Semmit sem fejlo"do:tt.Azo'ta 100
felett van az e'lve kifogott o"shalak sza'ma, fo"leg a Kormora'n-szigetek ko:-
ru:l.

de ez mind egy fajhoz tartozik, es csak olyan mint! az az oshal, ami
kimaszhatott. Ha a kornyezethez sikeresen adaptalodott egy faj, akkor
minek kellett volna megvaltoznia?
ef

a valasz:  el

hasonlo : Mit csinal a szel amikor nem fuj?

En is megkesve egy kicsit...

Most ertem a vegere ket, tobb eve meglevo konyvemnek : Crick: Az elet
mikentje es a parja : Ganti : Az elet mivolta(kontra Crick).

Annyit levontam beloluk, hogy ujra elkell olvasnom mindkettot!!

Engem meggyozott Ganti KEMOTON modellje az elet valoszinu(!)
keletkezeserol. Eszerint viszont mi "kemiai gepek" lennenk, ilyen-olyan
bonyolultsagi fokon. Viszont mikor lesz a mennyisegi (bonyolultsagbeli)
valtozas minosegi? Mikortol lesz "ontudata" a kemiai gepnek? Mitol? Mikor
"szall bele a lelek" (ez Hunornak, bar o biztosan tudja).

A DNS bonyolult, vagy sem : a ket konyv utan szerintem tisztan kemiai
szempontbol lehet hogy nem tul bonyolult, a benne rejlo informacio, a DNS
altal iranyitott, (es ahogyan iranyitott) folyamatok a bonyolultak!

Amit Ganti ir: a DNS csak az orokito anyag, de nem maga az ELET. A DNS
citoplazma nelkul nem sokat er, a citoplazma hajtja vegre a DNS
"utasitasait".


Orszagon kivul ismeri valaki Ganti Tibor KEMOTON elmeletet? Lett ez
valamilyen tudomanyos korben ismertetve-terjesztve? Mit tudtok rola?

hello Denes

Tisztelt matematikus kollegak !

 Keresek egyszeru, foiskolai (villamos) hallgatok szamara is ertheto
algoritmusokat.

 1.  n ismeretlenes  polinomialis egyenletrendszer.
Keresendo az osszes megoldas. Nem fontos, hogy az algoritmus gyors
legyen, inkabb az erthetoseg a lenyeg.

 2. Allitolag? a kovariancia fuggveny 2 FFT-vel valo megvalositasara
van 'osszevont' algoritmus, mely gyorsabb mint a 2 FFT egymas utan.
Tud e rola valaki?

    Bodor Tibor (volt) matematikus, most mar inkabb villamos mernok.
    

Kedves Vita'zo'k!

Mi ko2nnyebb Pi verset vagy egy az ala'bbi sza'lyoknak megfelelo" 32 szavas
- PI-ben itt 0 van, ahogy valaki megjegyezte - szo:veget i'rni?
1. A benne levo" betu"k sza'ma oszthato' legyen 7-el.
2. A benne levo" ro'mai sza'mke'nt is e'rtelmezheto" betu"k sza'me'rte'keinek
   o:sszege is legyen 7-el oszthato'.
3. A betu"k darabsz=mai csoportosmthatk legyenek 3gy, hogy az egyes csoportba
   es betu"k darabsz=ma 7-el oszthat legyen Js a csoport tagok az ABC egy
   re'sze't teljesen to:ltse'k ki. Egy-egy betu" csak egy csoportban szerepel-
   het e's egy betu" sem hagyhato' ki.
4. A 3. pontban szereplo" szaba'ly e'rve'nyes legyen a kezdo"betu"kre is.

Hogy lehet egy ilyen bonyolult szaba'lyt egy tetszo"leges szo:vegbe belemagya-
ra'zni? Mennyire tekintheto" az ABC sorrend ve'letlen csoportosi'ta'snak?
Tova'bbi heccelo"de'sek elkeru:le'se're re'szemro"l a csontot lera'gottnak
tekintem, hiszen elmondtam, amit akartam e's a reakcio'kra is va'laszoltam
re'szben az itteni ke'rde'sek forma'ja'ban.
                                                  Email: 
O:ruljetek az o:ru:lo"kkel!                                             Hunor

Valaki tegnap irt valami olyasmit, hogy a Vilagegyetemen kivul
letezik egy magasabbrendu valami. Nos, erre mar en is gondoltam, 
hiszen ha arra gondolunk, hogy az atom ugyanugy nez ki, mint
egy naprendszer, akkor elkepzelheto, hogy a csillagok makroatomok, 
a bolygok pedig makroelektronok. Olyan is van azonban Univerzumunkban, 
hogy ket csillag korul keringenek bolygok. Ezek lennenek a molekulak ?
Lehet, hogy Foldunk egyetlen elektron csupan, es az egesz Mindenseg
egy magasabb szervezodesu masik Mindensegben foglal helyet, annak
anyagat alkotja a csillagkozi terrel egyutt ? 
Elgodolkodtato nem ?

Dini, 
te cukkolsz minket !
Na, nem banom, hajlando vagyok elmagyarazni.
Masodpercenkent 300000 km megteve minden iranyban
tovaterjed. Ha beleutkozik valamibe, mondjuk a
villanykortet szoba veszi korul, akkor elnyelodik
(esetleg egy resze egyszeres, vagy tobbszoros relexio utan).
Ez azt jelenti, hogy a foton megszunik, cserebe a falban
egy elektron magasabb energiaszintre kerul. Aztan amikor
ez visszaugrik, megint lehet egy fotont tapasztalni, de 
az mar nem biztos, hogy a lathato tartomanyban.
A vegso eredmeny a rendszer felmelegedese. 
Egy szaz wattos izzo pld. kilencvenegynehany wattal
direkben futi a szobat, a maradek teljesitmeny eloszor
vilagit, majd fut.

Es akkor most magyarazd el nekem, hogy mit csinal a szel,
amikor nem fuj ?

Janos