Sziasztok !

>Bizonyitani nem tudom, de emberbol nem lesz mindenhato.>>
>>Me'g egy szurkeallomanyokat egyesito feluleti integralbol
se...?>

>++Ez lenne a HIX? :-)

Igen, de csak ha a Mindenhato is ugy akarja !  -:)

Az oszlopsoros _noorajel_ kiserletem sulyosan hibas !

Hibas magyarazatot adtam az ORAk lassulasara,
mert a lampakat egy fenysebesseggel terjedo jelnek
kellene felvillantania ahhoz, hogy a felettuk utazo
egysegesen vilagitani lassa oket !
Megint szellemi rovidzarlat volt. Akkora, hogy ilyen rovidzarlatot
csak szupravezeto okozhat.
Az ORAK lassult jarasat egyelore meg nem tudom abszolut  
rendszerorajelekkel vilagos osszefuggesbe hozni.
Tul egyszeru is lett volna. Ettol lett gyanus, de mar 
keson kaptam eszbe.

Udv: zoli

Kedves Lajos !    
Koszonom a temahoz kapcsolodo informaciokat es eszreveteleidet.

>>Vegyunk egy rezgeskeltokkel (oszcillatorokkal) tulzsufolt,
>>egyelore sik feluletet, melyen a rezgeskeltok egymassal
>>csatolasban vannak valamelyest. Annyira, hogy minden ket
>>legkozelebbi jel kozott koherenciat tapasztalunk, azaz
>>ugyanolyan frekvenciaju es fazisu jeleket merunk, barhova is nyulunk.

>Hmm. Mintha mar talalkoztam volna ilyesmivel az uvegek fizikajarol
>szolo konyvben ahol csatolt spinu rendszerekrol irtak volt...Allitolag
>nagyon szep matematikaja van a dolognak.
>Az igazi problema a modellel, hogy semmi koze a neuronokhoz.

Hat nem gyanus megis, hogy az idegsejtek is kulonfele frekvenciaju
impulzussorozatokkal kommunikalnak ? ( spin mellozesevel )

Az idegsejtek jeleinek kihangositasakor sipolas, csipogas,
hallhato, valamint sziszeges - azaz zaj is.

A teljes agy EEG vizsgalatanal pedig a periodikus es aperiodikus
jelek kompoziciojat merik, ami vegso soron megintcsak zaj.

>Sot, szereny velemenyem szerint a neuronhalozatnak semmi koze
>a mostanaban oly divatos kibernetikai modellekhez (es vica versa).

Miutan a divatos kibernetikai modellekben gyakran ketallapotu
logikai elemekre epulo rendszereket epitenek fel,
illetve szimulaljak oket, nem is csodalom, hogy nincs kozuk 
a valodi mukodesi elvhez.

Az idegrendszer mukodesei elve az Univerzum paravan moge rejtett
elvet utanozza. Ami _odafont_ bevalt, azt erdemes volt idelent 
koppintani. :)  Az idegrendszernek is egyszerunek kell lennie 
- a latszat ellenere - mint az Univerzumnak.

Ma jobbara binaris tarolocellakat is tartalmazo rendszereket
szimulalnak nagyteljesitmenyu szamitogepeken.
Az idegrendszerrel osszefuggesben  eddig nem hallottam 
hogy Bool-algebrai leirassal sikeresen kozelitheto lenne.

A dolog persze hasznos, hiszen ujfajta muveletvegzok felfedezesere 
nyilik lehetoseg, es a kiserletezes kenyszeritoleg hat a 
matematika fejlodesere.

>Tovabba, az osszes altalam ismert neruon modell azt allitja, hogy a
>neuronok az informaciot a sejttesten es a dentriteken levo szinpaszisokon
>keresztul erkezo depolarizacios es hiperpolarizacios jeleken keresztul
>kapja, illetve a feldolgozott informaciot akcios potencialkent
>(impulzus-sorozatkent)

A megallapitasok inkabb csak a jelek fizikai jellegere vonatkoznak es 
tovabbitasuk elverol szoltak, s eddig nem allnak szemben 
az elkepzelesemmel, mely egyebkent sem kiforrott. 

>Azonban ha belegondolunk abba hogy a dolog hogy is megy vegbe,
>akkor gondba eshetunk.

Pedig en mar megprobaltam levenni a gondot :)

>jelsorozatok kb milliszekundumos nagysagrendben vannak.

Emiatt is hallhato'k, olykor akar termeszetes modon is.
( Az allkapocs-izmokat vezerlo jeleket olykor hallani.
 Idos, maganyos neni ettol megremult, sot csaknem beleorult.
 Orvostol altatot kapott az esti _halucinacioi_ ellen.  )

>A kerdes tehat arra egyszerusodik, hany lehetseges allapota van 
>egy ilyen primitiv neuronalis halozatnak es mennyi ido alatt tudja azt bejarni
?
>Maskent megfogalmazva, mi az eselye annak hogy ugyan azt tudjuk gondolni
>ketszer egymasutan .

Ha a kornyezettol elszigetelt, es idealis elemekbol felepulo
elvi rendszer lenne, es diszkret jelekkel folyna a kommunikacio, 
akkor talan megadhato lenne egy elvi periodicitas amely a korabbi 
allapotok ismetlodesenek idejere utalna.

Regebben olvastam, hogy az idegrendszerben tapasztalhato 
impulzussorozatok - a frekvencia valtozekonysagat tekintve
 - analog jelek. Igy digitalis szamitogep elvevel osszevetni 
remenytelen. Ennek ellenere ma is irnak keptelen tanulmanyokat
ilyen megkozeliteshez. 
( Amugy egy mai PC osszes lehetseges allapotainak szamat sem lehetne 
 produkalni, pedig a bitek szama csak nehany milliotol  kezdve
 max. milliard nagysagrendu.) 

Nem hiszem, hogy belathato idon belul pontot
lehetne tenni arra a kerdesre, hogy hany lehetseges allapota 
van az agynak.   Nem diszkret allapotokkal jellemzett , es 
idoben sem allando rendszer - annak ellenere, hogy sok-sok 
uniformizalt elembol epul fel. 
Biokemiai befolyas alatt is all, es a kulvilag hatasaitol 
sem izolalhato.

Analog jelek eseten minden zaj zavaro.
(Nincs definialhato zaj-kuszobszint, melynel kisebb zaj az 
atvitelt mar nem zavarja)

A csatornazaj es a vevo zaja egyarant befolyasolja az idoegyseg 
alatt atviheto es kiertekelheto informaciot.
Am az elkuldott jel - fuggetlenul a zavaroktol - onmagaban nem 
is biztos, hogy onalloan ertekelheto tartalommal bir.

A korrelacios vetelrol majd kuldok egy idevago ismeretgerjeszto cikket.
A korrelacios vevok szelessavu spektrumbol nyerik ki az 
informaciot. Egyedi spektrumvonalak, keskeny savok me'g el is 
hagyhatok, vagy zavarhatok, megis begyujtheto az informacio.

Az idegek bonyolult es nagyszamu osszekotteteseben oriasi redundanciat
is feltetelezhetunk. (adatbiztonsagi okbol es/vagy korrelacios 
technikak alkalmazhatosaga miatt)
Az agyat hologrammhoz is szoktak hasonlitani.
A resz is kepviseli az egeszet.  Az osszekottetesek sokasaga
pedig 3-nal tobb dimenzios szimulacios teret is biztosithat.

>A masiknagy problemam az egesz neuron halozat kepzettel hogy ahhoz, hogy a
>neuronok kommunikalni tudjanak egymassal, kellen hogy letezzen egy
>behuzaloztt token rendszer, azaz a  neuronoknak ugyanazt a nyelvet kellen
>beszelniuk, maskulonben nem tudnanak komunikalni es lehetetlen lenne peldaul
>integralni az asszociacios mezoket.

A rezgo-sikmodellben egyszeru kolcsonhatas van a jelek kozott. 
Nincs nyelv es nincs intelligencia.
Automatizmus mukodik, mely _abrakat_ generalhat. Az agy eseteben 
a kulvilag felol befuto informaciok frekvenciat elhangolo 
befolyasa ervenyesulne.
Az agyban sejtesem szerint nem korpuszkula okozna a 
frekvencia-valtozast, hanem a befuto ingerek.

A kilalakulo abrakat azutan fuggvenykapcsolatba lehet hozni 
a kulvilaggal. 
Az abrak es a valosag kozotti idobeli egybeesest, tapasztalatot 
(osszefuggest) be kell jegyezni tablazatokba. (tanulas)

Ha a tapasztalat megorzese molekulak szintezisevel tortenik,
akkor mar vegkepp csodot mond onmagaban a sejtek topologiai es 
kvantitativ elemzese.  Ez persze csak elkepzeles reszemrol.

>Marpedig soha senki nem mutatott nekem meg csak hasonlot se. Az egyetlen
>korrelacio amirol tudok az hogy a jel erossegevel aranyos an megno a
>kisulesi frekvencia. De hogy ez mennyibeninformaciofeldolgozas....
>Magyaran szerintem a tudomany nem tud mit kezdeni az agyban torteni
>infromaciofeldolgozassal. es a divatos
>modellek eredendoen rosszak.

Nem is ulok fel minden divatnak. 
( Pedig a siker titka manapsag a divatok meglovagolasa.
A divatok vilagat eljuk. Nem is tudnek ennel 
jellemzobbet mondani mai tarsadalmi eletunkre.)

>Ugyanez a problema a protein kemiaban is
>felmerul: elvivel az univerzum kora nem elegendo arra hogy egy protein
>megtalalja a nativ konformerjet, ezzel szemben par miliszekundum allat megis
>megtortenik a dolog, csak eppen fogalmunk sincs rola hogyan.)

:
> egyszer a tv-ben hallottam, hogy letezik olyan elektronikai
> eljaras, amivel a molekula rezgesszamabol v. valami hasonlobol
> meg lehet allapitani egy anyag szagat. tudtok errol valamit?

Meg a vegen kiderul, hogy a proteinek rezgesre - azaz szagra mennek ???

A zaj alatti korrelacios vetelrol szolo cikket a sorlimit miatt 
egy masik alkalommal kuldom. Lenyegeben arrol szol, hogy
technikailag eloallithatok olyan - szinte kime'rhetetlen, 
felderithetetlen jelek, rezgesek, melyek informaciot hordoznak, de
a zaj elfedheti oket, igy felfedezesukre meressel alig van remeny.
Annak gyanujat ebreszteni - hogy a termeszetben ilyen kommunikacio
mukodne  - talan bosszantasnak tunhet, 
de mindaddig amig vannak nem magyarazhato jelensegek, 
ugy gondolom, nem helyes rosszhiszemuen fogadni, hiszen 
minden eshetosegre erdemes gondolni.
Udv: zoli

Sziasztok Tudosok, 

Hogyan kell odahaza, hazilag, kristalyokat noveszteni? 

A gyerekeknek szeretnem ... 

Mondjuk kocka alaku sot, oktaeder timsot, ilyesmit, de 
azert legalabb centiset, vagy nagyobbat. (!)

Annyit en is tudok, hogy telitett sooldatot par napra 
magara kell hagyni, de ezt kiprobalva, csak a pohar 
szajan valt ki. Van-e valakinek ennel konkretabb otlete? 

Koszonettel, Nemeth Zoli, Szegedrol

>Lehet, hogy tiszta hulyeseg, de az erdekelne, hogy lehet-e hazilag
>stroboszkopot eloallitani? Ha igen, akkor hogy?

Otleteim:
LED, vagy felvezeto lazer, hangolhato multivibratorral vezerelve.
Vaku, multivibratorral villogtatva.
Lampa, elotte forgo tarcsa, korben lukakkal, amiknek a szama a sugar
negyzetevel no, ha a fordulat n, akkor 1 luk a tengelynel n frekvenciat ad,
a tengelytol tavolodva egyre tobb luk furhato, 100 lukkal 100n frekvencia
erheto el.

>Vagy nem tuda esetleg valaki, hogy hol lehet venni egyet?
>Koszi: Szabi
Autoszervizeket ellato cegek forgalmaznak gaztoltesu csovel mukodo
stroboszkopokat.

A stroboszkop nagyon mokas jatek. De forgogepek kozeleben veszelyes.

Janos

Sok tudos evszazados problemaja az egyenletes mosgasnal megallapitani hogy
ki van nyugalomban !

Pl : a vonat ablakabol kinezve el lehet mondani hogy a vonat mellett levo
oszlopok allnak es a vonat megy , de forditottjat : hogy a vonat all es az
oszlopok mennek ( habar egy kicsit eleg nehez elkepzelni )!!
Einstein relativitas elmelete egy uj dolgot hozott letre : a hosszkontrakcio
 .
Szerintem e nagyszeru felfedezessel meglehetne oldani ezt a nagy problemat !
Egy urhajoban ulve "lassu" sebesseggel haladva a targyakat normalis
meretunek latjuk !
Viszont ha a feny 90%-val haladunk , akkor eletbe lepnek a hosszkontrakcio
torvenyei melyek szerint majdnem a felere ossze zsugorodunk , es ezaltal a
targyakat nagyobbnak latnank !
De ha feltetelezzuk hogy az urhajo all , es a korulottunk levo dolgok
mozognak , akkor azt rogton meglehetne cafolni azzal : hogyha a targyak
mozognanak akkora sebesseggel , akkor a kontrakcio miatt osszemennenek es
ezaltal kisebbnek latnank oket !!!!!

Tehat ezzel a modszerrel meglehetne allapitani , hogy ki van nyugalomban ,
es ki mozog !

Varom hozzaszolasaitokat !!
Udv.

Erdekelne a velemenyetek a tergorbulettel kapcsolatban , hogy hogy kell azt
valojaban elkepzelni ?
Mit ertenek a tudosok az alatt , hogy pl. eros gravitacios terben a ter
elgorbul?
Egy paran vitatkozunk ezen a teman , es azt mondjak hogy mivel a gravitacio
a tomegek kozott hat , azert a teret is reszecskekent kell elkepzelni (habar
eleg abszurd dolog lenne ) hamar azt elgorbiti ?
En legalabbis ugy kepzelem el hogy nem a szo-szoros ertelemben kell
elkepzelni hogy a ter elgorbul , hanem hogy eros gravitacios terben a feny
utja hajlik el , de mivel mi azt nem latjuk hogyha a feny utja elgorbul ,
ezert azt mondjak hogy a ter gorbult el !!!

Ha valaki tudja pontosan , akkor kerem irja meg !

Udv.

T. Kalman !

Bar a leveledbol latszik, hogy foglalkoztal mar az ikerparadoxon
kerdesevel, de megis beleestel ugyanabba a hibaba, mint Zoli, akinek
levelere reagalva irtam elozo levelemet. Ebben a levelemben eppen arra a
felreertesre probaltam figyelmeztetni Zolit, ami a Te leveledben is
szerepel. De ugy latszik, nem fogalmaztam eleg vilagosan, ha ennyire
hatastalan volt az ervelesem, sot ellenkezojere fordult, es
valtozatlanul megismetlodott az ikerdaradoxon felreertese. Ezert most,
hogy egeszen vilagossan lathassuk a kulonbseget, vegyuk a kovetkezo
peldat. (Kovetkezik az ikerparadoxon (felig) az altalanos relativitas
szerint targyalva.)

Teremtsunk olyan szituaciot az ikrek szamara, hogy mindketten azonos
gyorsulasi szakaszoknak legyenek alavetve. Ez az utazo iker szamara
termeszetesen adodik az urhajo gyorsitasi szakaszaira. Ez a gyorsulas
relativisztikus sebessegre gyorsitja fel az urhajot. Az itthon marado
ikret ezzel szemben tegyuk bele egy hatalmas centrifugaba, es ily modon
biztositsuk, hogy azonos gyorsulassal legyen terhelve, mint az elutazo
testvere. Az utat termeszetesen elore megtervezzuk, igy mindket iker
elore tudja, hogy mennyi idot, es mekkora gyorsulas alatt fog tolteni,
es a sajat orajukkal, es sulymerojukkel ezt merni is tudjak. Ezaltal az
altalanos relativitas elmelet szerinti gyorsulasok teljesen ekvivalens
modon hatnak az ikrekre, igy ezek a gyorsitasi szakaszok figyelmen kivul
is hagyhatok a kiserletben. Mi az ami kulonbseg megmarad az ikrek
eleteben? Hat termeszetesen ugyanazt a szituaciot kapjuk igy, mint a
specialis relativitas elmeletben targyaltban, vagyis kizarolag a
kulonbozo inerciarendszerekben eltoltott kulonbozo idotartam fog
kulonbozni. Bar az altalanos relativitasban a terido-beli utelemek
hosszat bonyolultabb keplettel kell kiszamolni, mint a spec. rel.
eseten, de ha azzal a feltetelezessel elunk, hogy az urhajo utvonala
olyan szabad terreszben tortenik, amelynek gorbulete elhanyagolhato, es
ugyanigy az itthonmarado testver eseteben is eltekintunk a hazai terido
gorbuletetol, akkor pontosan megegyezik az alt. rel. szerint, es a spec.
rel. szerint szamolhato negydimenzios uthossz. Es eppen ez az
uthoszkulonbseg adja az ikertestverek korkulonbseget, mivel a
sajatidoket i*c-vel beszorozva kapjuk a negydimenzios uthosszakat.

Termeszetesen, ha az itthon marado testvert nem tesszuk ki hasonlo
gyorsulasnak, mint az utazot, akkor a gyorsulasi szakaszokat nem lehetne
nyugodt szivvel figyelmen kivul hagyni, es akkor tenyleg felmerulhetne
bennunk az, hogy a korkulonbseg oka a gyorsulasban keresendo. De
remelem, most mar sikerult megmutatnom, hogy az ikerparadoxon peldajaban
a kulonbozo inerciarendszerekben valo mozdulatlan tartozkodas idejen
keletkezik a korkulonbseg, mivel az ido kulonbozokeppen telik a
kulonbozo inerciarendszerekben. A gyorsulasi szakaszok ebben nem
jatszanak effektiv szerepet, csak kozvetve lehetove teszik az
inerciarendszer valtasat. Bar a gyorsulasok szinten modositjak az ido
mulasat, de megfelelo kiserleti elrendezessel ezek egyenlove, es a
kiserletbol kiszurhetove tehetoek.

Udv: Takacs Feri