Kedves Ildiko!

Irasodnak semmi koze nem volt a KULTURA lap temajahoz. Legy szives cikkedet 
ismeteld meg az erre valo HIX ujsagokban: VITA, avagy FORUM.

Mielott elszabadulnanak az indulatok, mindenkit arra kerek, hogy valaszait 
Ildiko cikkere a fenti ket ujsag valamelyikebe kuldje. Amig a kinai kulturarol 
volt szo, addig erdekes volt. Innentol mar nem az, mert nem arrol szol.

Elore is koszi,

|    |
|_/\_|_/\_  
 /~~\ /~~\  http://homepage.interaccess.com/~lala

Lenne egy tiszteletteljes kerdesem  fajtiszta magyarokhoz: tekintve,
hogy oseim kozott foleg tatarok, meg szekelyek voltak, most azonnal
egessem el az utlevelemet, vagy kapok egy kis turelmi idot?

Alazatosan, bocsanat hogy elek, stb.,
  Szokoly Gyula
 (^^^^^^^ a torok nev nem ver szerinti, orokbefogadas eredmenye)

P.S.: Esetleg segithet a nagy Magyar Nemzet, hogy visszakapjam oseim foldjet,
a Krim felszigetet...

Udv!

Folytatnam a szemelgetest A kinai vilag atlasza c. konyvbol. Meg mindig a
kinai hagyomanyoknak a csaszarkor vegi megmerevedeserol van szo - ezuttal
a muveszet es irodalom tukreben.

"A kinai kepzomuveszet a kifinomultsag zsakutcajaba jutott. Europaban
letezett egy kapcsolat a reneszansz muveszete es a tudomanyossag keretei
kozott. Ez a kapcsolat legvilagosabban abban erzekelheto, ahogyan a
nyugati festok a haromdimenzios ter vetuleteit feltarjak, s amilyen
pontossaggal megfigyelik az anatomiat es a termeszeti jelensegeket (mint
peldaul Leonardo tanulmanyai a vizrol es viharokrol), es ahogyan a
szineket es a fenyt szinte onallo tulajdonsagokkal rendelkezo egysegekkent
kezelik. A mindennapi eletet abrazolo nehany fametszet kivetelevel a kinai
muveszek nem hasznaltak a tavlatos perspektivat. Az illuzionista abrazolas
nem erdekelte oket. Si Tao 1728-ban kiadott 'Ertekezesek a festeszetrol'
cimu konyveben, amely egyike a vilag esztetikai filozofiaval foglalkozo
nagy muveinek, a szerzo hangsulyozza, hogy egyedul az szamit, hogy a
festesen keresztul elerjunk egyfajta elragadtatott allapotot, es aztan ezt
az abrazolt tajkepen keresztul visszaadjuk, hogy ez utobbi ezaltal annak
hordozojava valjek. "Abbol a pillanatbol, amikor megragadtuk az egyetlen
elvet, a kulonos elvek sokasaga magatol levezetodik." A festo kepes arra,
hogy "resze legyen a vilagmindenseg atvaltozasainak". "Hegyek es folyok -
irta Si Tao- biztak meg, hogy szoljak nevukben, bennem szulettek, es en
obennuk."

Ugyanakkor, amikor Si Tao ezt a nagyszeru latomast megfogalmazta, a
legtobb kinai festo olyan sztereotipizalo latasmodba sullyedt, amely
elettelensegben tultett a legrosszabb nyugati akademizmuson is. Az
elfogadott formaknak ez a vilaga vegso kikristalyosodasat a 'Mustarmagkert
festeszeti kezikonyve'-ben talalta meg: Wang Kao allitotta ossze
testvereivel, 1679 es 1701 kozott. Ez egy rendkivuli  finomsaggal
osszeallitott teljes festeszeti utmutato, amely bemutatja az arckephez
szukseges ecsetvonasokat es az elemek elrendezeset a nagy mesterek
modoraban, mindent, a szocsketol es szamaraktol a sziklakig, a fenyokig,
orchideakig es krizantemokig. Pontosan az arnyaltsaga, mindent felolelo es
kielegito volta tette a kinaiakat ennek a szintezisnek a rabjaiva. Voltak
ugyan kuloncok, akik nem fogadtak el valamennyi konvenciojat. Ilyen volt
peldaul a 19. szazad kozepen elt kantoni festo, Szu Zsen-san a maga
kulonlegesen vekony vonalvezetesu, am megis tomor hatasu kepeivel. Az
eszmei alapallason azonban nem lepett tul senki.

Eroteljes alkotoerot egyedul az elbeszelo irodalomban fedezhetunk fol. A
Ming- es a Csing-kor volt a kinai regeny nagy korszaka. A tortenetek
eredetileg epizodokra bomlo vagy legfeljebb parhuzamos szerkezetet
mutattak, a valo elethez hasonloan hirtelen feltuno es letuno alakokkal. A
vasari mesemondas oroksege volt ez, amelynek muveszetebol szarmaztak.
Targykoruk a legendaktol, tortenelmi temaktol az egykoru tarsadalom
bemutatasaig terjedt. Mestersegbeli tudassal kezdtek lassan a regeny egesz
szerkezetet megformalni, s ez az 1792-ben kiadott 'A ko tortenete'-ben
(mas neven: 'A voros szoba alma'-ban) erte el csucspontjat. Cao Hszue-csin
es egy ismeretlen tarsszerzo konyve, amelyet kesobb Kao O atdolgozott es
kiadott, egyike minden idok legnagyobb regenyeinek. Egy elokelo csalad
lassu erkolcsi es anyagi romlasat irja le, akiket a dicsoseg es a sikerek
kozepette is a 'valo vilag' valoszerutlensegenek erzese, a valtozas es
hanyatlas folytonos jelenlete kisert. Legszembetunobb, ahogyan a szerzo
rendkivul finoman, differencialtan abrazolja noalakjai lelket, jellemet,
es ahogy olyan melyen elfolytott dolgokat feltar, mint a felelem, az
elidegenedes, a nehezteles es a versenges erzese a fiunak az apja iranti
kotelezo engedelmessege moge rejtve. A kesoi hagyomanyos szepprozanak ez
az eletereje azert is jelentos, mert ez volt az egyetlen a kinai
muveszetek kozul, amely belso nehezsegek nelkul tudott a modern Nyugat
kihivasaval es osztonzesevel szembenezni." 

Azt mar csak en teszem hozza, hogy mindenkinek melegen ajanlom Lin Yutang:
Egy mulo pillanat (Arkadia 1990) c. regenyet. Sokban hasonlit a Voros
szoba almahoz, valoszinuleg nem veletlenul. A XX. szazad elejen jatszodik,
szinten egy csalad tortenetet meseli el. Sokban segit megerteni a kinaiak
lelkivilagat. Lin Yutang fokent angolul irta regenyeit, a haboru elott a
legtobbbjet itthon is kiadtak. Ennek angol cime: Moment in Peking. A Voros
szobaba beletorott a bicskam, neheznek talaltam, de ez nagyon jo,
olvasmanyos, szorakoztato, sokszinu, elenk tarja a XX. sz. eleji Peking
sok gondjat-bajat, bovelkedik tortenelmi elemzesekben, es a Taoizmus
eletfilozofiajat is kozel hozza az olvasohoz a csaladfo alakjan keresztul.
Olvassatok el!

Sziasztok
Dezso

Kedves Ildi!

  Nagyon megorultem oszinte, friss hangu levelednek. Nagyon sokat tanultam
belole. Tudod, itt a Kultura-ban mindig voltak vitak, de csak olyan poros,
akademiai jellegben. A te leveleddel a gyakran hianyzo Elet tort be.

  Tetszettek a magyar allampolgarsagu kinaiakrol irt gondolataid. 

  Kulonosen tetszett ez a sor:

> de  eloszor  Csurka  Istvan,  a  MIEP vezetoje mondta ki, hogy a
> magyarsag  valsaghelyzetben  van. 

  En is mindig mondtam, hogy Kossuth Lajos volt az elso aki kimondta, hogy
"Magyarorszag a magyaroke". Ilyen kovetokkel mint te, a MIEP-nek nem kell
felnie hogy elkeseredett ertelmisegiek partja marad.

  Meg aztan az is jo volt, hogy

> megnezitek  a  Magyarorszagra  befeszkelodo  kinaiakat,  eszrevehetitek,  hog
y
> hogyan  elnek. Mercedes, milliok, stb.

  Magam is mindig sejtettem, hogy az a csomo kinainak akit a metroban
lattam, titokban elasott Mercedesei vannak.

  De azt meg kell mondanoim, hogy esetleg egy pillanatig atsuhant az
agyamon, hogy talan fajgyulolo lennel. De nyomban megnyugtattal, mikor
egyenesen kimondtad, hogy a teveben nem kopod le a kinaiakat, csak szemtol
szembe, es hogy nincs bajod veluk, amig otthon maradnak Kina-ban. En is
hallottam valakirol, akinek semmi baja nem volt a halott negerekkel.

  Es orulok, hogy ramutattal az aktualis problemara:

> Felhozhattam volna a
> temat  a  roman  (nem  erdelyi!)  menekultekkel, vagy az arabokkal, vagy egye
b
> Magyarorszagon  eloskodo  nepekkel  kapcsolatban,  de  ugy  latom, hogy most 
a
> sargak terjeszkednek a legjobban (sarga veszedelem...)

  Nagyon, nagyon helyes. Esetleg figyelmedbe ajanlhatnam: a zsidokat, a
szlovakokat, a szerbeket, az ukranokat, az oroszokat, a szabadkomuveseket,
a hazaarulo magyarokat, azokat a magyarokat akik szerint a fentiek nem
hazaarulok. De hat ki vagyok en? Te bizonyara jobban tudod, hogy ki az
aktualis ellenseg.

  Kedves Ildiko, biztositlak a szimpatiamrol, titokban irigykedek rad, s
hidd el sokan igy vannak vele, mert szomoru annak a sorsa aki szerint a
vilag bonyolult. 

                             B.Laci

Kedves Ildy!
Olvastam tegnapi hozzaszolasod a magyarorszagi kinaiakrol.  Nagyon
megorultem neki.  Hat szerintem... neked fenemod igazad van!  Valoban
turhetetlen, embertelen dolgok ezek.  Jonnek itt nekunk a kinaiak, aztan
jol kitolnak a dolgozoval.  Sargak es szazotven centimeteresek, aztan
meg ok varjak el hogy leboruljon a labaik ele a magyar ember.  Hat meg
mit nem!!!  Azannyuk istenit.  Ezeknek.

Hozzak a gonceiket, pedig kinek kell az?  Magyar embernek magyar polot!
Hat bizony szerintem is igaza van ennek a Csurka Pistanak, aki
legalabb helyettunk is jol megmondja, kimondja az a magyar igazsagot,
szemukbe vagja ezeknek a szemeteknek.  Mert a magyarsag kiirtasan
faradoznak ezek, elveszik az eletterunket!  Ma meg csak a piacainkon
nyuzsognek, az iskolainkba furakodtak be a porontyaikkal - ami mar
onmagaban is dobbenet! -, holnap mar a munkahelyeinket fogjak elvenni,
a hazainkat, az orszagunkat.  Ez a tetu kormany meg csak adja nekik az
allampolgarsagot, mintha a ver szava mar nem is szamitana!  Hat ki jott
be Vereckenel?  Es ki elt itt ezer evig keresztenykent?  Talan a
kinaiak?  Hat nem!  Hat ezek meg azt sem tudjak, hogy magyar embernek
magyar gulyas kell, nem az a moslek, amit a giccses-csicsas ettermeikben
adnak, ahova egyebkent magara ado ember be sem megy - konganak is az
uressegtol a csehoik.  Hat persze hogy igazad van, Ildy!  Penzmosas,
kabitoszerkereskedelem, sotet uzelemek: hat ezek mennek itt, kerem, ezt
hoztak nekunk a kinaiak, pfui, csurhe!  Aztan belerakjak azt a szazotven
centimeteres sarga fenekuket a mercibe es leneznek a magyar emberre.

Hat ennek veget kell vetni, de surgosen.  A szivembol szoltal, amikor
irtad, hogy vannak itt meg mas elosdi nepek is, irtal a romanokrol
(persze hogy nem erdelyiekrol! az mas!), meg az arabokrol, akik aztan
csak igazan!  Hogy az a het meg a nyolcat!  Hat hogy lennel te
fajgyulolo, Ildy!  Hat hogy is lennel te az, de azert jo hogy mondtad
hogy nem vagy az.  Bar a zsidokat kifelejtetted, ezt valljuk be.  No nem
baj.

Szoval itt tenni kell valamit.  En elso lepcsoben javaslom, hogy
sterilizaltassuk a ciganysagot.  Abbol baj nem lehet.  Aztan ki kell
utasitani Magyarorszagrol az OSSZES kinait, vendeglostol, Liu
Jozsikastol, mindenestol, ki veluk.  Aki ellenkezik, annak kiszurni a
szemet.  Aki meg mindig ellenkezik:  falhoz vele.  Na majd megtanulnak
ezek a kaucsukok, hogy mi az a magyar atyauristen.  Mehetnek vissza
Kinaba vagy hova az anyjukba isten hirevel rizst kapalni.  Ezutan a
szorostalpu romanok meg az arabok jonnenek, akiket minimum gumibottal
vernek ki az orszagbol.  A ciganyoknak mars vissza Indiaba, amig szepen
vagyunk.  Ott bazsemalhatnak a Gangesz partjan felolem.  Vegul a
zsidoknak sorakozo a Duna-parton.

De ezzel meg nincs vege.  Ez csak a terv elso resze volt.  Magyar ember
alapos munkat vegez, mint a kozmondas is tartja.  Sorba kene venni a
vilag osszes orszagat, hogy megtakaritsuk azokat is a mocsoktol.  Ki
mindenunnen a nem odavalo betolakodoktol!  Legyen ez a jelszonk.  Sorra
vennem Nemetorszagban a torokoket meg az olaszokat meg a jugokat,
Franciaorszagban az oda is bepofatlankodott arabokat, kinaiakat meg
mindenfele feketepofaju istencsapasat, akikrol azt se tudni hogy nem-e
(sic!) egy gorilla segitett-e be az anyjuknal az oserdoben.  Angliabol
elzavarnam az indiai csurhet, ki onnan is a negerekkel.  Na es Amerika -
hat igen, Amerika.  Ott volna csak mit tenni!  Mehetnenek a nepek
elfele!  Ott is a sargakkal kezdenem, de nyugalom, mindenki sorra kerul,
minden nacionak vissza a helyere!  Azt a sok rohadek wasp bitangot a
szogletes germanokkal egyetemben, meg azokat is hazazavarnam, mi a
francot keresnek azok ott, mer' nem maradtak otthon a helyukon nyugton?
Haza Spanyolorszagba meg Portugaliaba a nyomorult bevandorloival,
legalabb lenne hely Del-Amerikaban is.

De csak az alapos, aki igazan alapos.  En bizony visszatoloncolnam
Magyarorszagra az osszes elkoborolt magyar bitangjat Amerikabol,
Nemetorszagbol, Svedorszagbol, Franciaorszagbol, Angliabol, Hongkongbol,
minden francos helyrol, es korbaccsal hajtanam oket vegig az utcan,
amiert elarultak a mi draga hazankat, edes szeretett honunkat, a szent
magyar foldet.  Ugyis volna eleg helyuk, a putribol mar kivertuk a
ciganyokat, meg a kinaiak sem tolonganak mar a piacainkon es a zsidokkal
sincs tobb gond.  Vegre helyreallna a rend.  A REND.

Magyar kukanak magyar nyugdijast!

Legalabb mi tartsunk ossze, MAGYAROK!!!
 ,
Peter

U.i.: A Joerg Haider hivott az elobb telefonon, es kerdezteti hogy kinek
kuldhet barna inget.  Gondoltam, megkerdezem.

> hogy   fajgyulolonek  mondjak  majd  oket.  En  most  leszogezem:  NEM  VAGYO
K
> FAJGYULOLO!  A fajgyulolo az, aki ha egy idegent lat a TV-ben, lekopi. Nekem 
a

Hmm.  Ez is egyfajta definicio, de attol tartok, nem ott kezdodik a dolog, hane
m az ilyesfajta embereknel, mint Te.
Jobb lenne a FORUM-ba menni ezekkel az iromanyokkal, ott erto fulekre lelsz...


	Guczo

____________
> Azert ez mosolyogtato! Vedd trefara, de Te tenyleg nem figyelsz arra neha,
> hogy mit irsz. Az OSSZES latin nyelvu dokumentum..fent van...????

         gopher://IUBVM.UCS.INDIANA.EDU:70/11/tml

:-))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Varga Gyorgy

Manapsag teljesen elfogadott, hogy egy jazz-zenesz sok hangszeren jatszik,
de azert azt nem kell elhinni, hogy mindegyik hangszernek mestere is (ezt
gondolom senki nem hiszi). Egyszeruen arrol van szo, hogy az onkifejezes
minel tobb lehetseges valtozatat kiprobaljak. Az is tudott, hogy aki egy
hangszeren tud jatszani, az a kovetkezon mar jobban konyyebben tanul.
Szaxofonon peldaul eleg konnyen lehet tanulni, de Jack DeJohnette (dobos)
hiaba tud jatszani fafuvosokon, megis inkabb Arthur Blythe-ot hivja meg az
egyuttesebe, ha fujkalasrol van szo. Az Art Ensemble of Chicago mukodese
ota hoditott tert az, hogy sok hangszeren jatszon az ember, de lehetne
sorolni a hatvanas evek tobb nagyszeru jazz-zeneszet, akik mar (neha
egyszerre! es milyen jol! lasd Roland Kirk) tobb hangszeren jatszottak.
Igy nem csoda, ha Keith Jarrett is jatszik tobb hangszeren, de ezt nem
kell misztifikalni, es szinte biztosan a zongora marad meg neki, mint
fo-hangszer. 

Az azonban szinte biztosan mondhato, hogy a mostani jazz (amit sokan mar
csak world-musicnak mondanak, illetve a ketto elegge keveredik) egy oltari
nagy melyponton van. Nagyon jol lathato, hogy igen jo zeneszek sok olyan
CD-t gyartanak futoszalagon, melyek enyhen szolva gyengek. Sanos a
koncertekrol nem tudok nyilatkozni, mivel itt Tihanyban elenyeszo a
jazz-koncertek szama, viszont hat-het evel ezelott a Kozgaz klubban meg
voltak oltari jo koncertek. De aki szereti a "sokhangszeres" jo jazz
zenet, az olyan CD-t vegyen, amit a nyolcvanas evek kozepe elott vettek
fel. Ha valakit erdekel, akkor tudok nevekkel is szolgalni, merthogy
nemcsak Keith Jarrett van a foldon, de sok igen jo jazz-zenesz, kikrol nem
nagyon lehet hallani a KULTURA-n. 

Szilva