Kedves Orsi!

Hogy mit lattal Szentendrerol hazafele azt sajnos nem tudom
megmagyarazni, de hasonlo dolog itt Leuvenben is van. Amikor estenkent
jovok hazafele egy nagy sotet parkon kell atmenni, olyasmi mint a
Varosliget. Ha szerencses pillanatban nez az egre az ember akkor egy
forgo buvoskocka-szeru latvanyban lehet resze, ami pordul egyet-kettot,
aztan eltunik. Nem tul magasan van, olyan negyedik emelet magassagunak
tunik a jelenseg. Merete olyan 5x5 meteres. Persze nem tudok jol
becsulni ilyen dolgokat, de ilyennek 'erzem'. Fenypaszmak nincsenek,
vagy ha vannak az alakzat fenyessege miatt nem szembetunoek. Az sem
vilagos hogy mitol latszik pont felettem levonek a jelenseg. Eleg
dobbenetes latvany a teljes csendben ez az 'ize'.
Namost ez az egyik belvarosi diszko tetejere szerelt speci lampatol
van. A tavolsag a lampa es koztem, az kb. olyan mintha a lampa a
Ko:ro:ndnel en meg a Varosligetben lennek. Mivel a lampa gomb alaku, a
fejen sok kis fenyszoro talalhato, es az egesz tekereg 'ossze-vissza',
mint egy belteri diszko lampa, ezert tobb kulonbozo feny effektust hoz
letre. A varoshoz kozelebb peldaul legyezoszeru egre mutato fenycsikok
lathatok sebes mozgasban. Ezeket kezdetben a korgyurun halado autok
reflektorainak veltem.
Persze akarhatnek UFO-t is latni.

                                        Peter

Egy ropke (es messze nem profi) szot a gravitacios
hullamokrol. (Az eddigi vitabol ugy ereztem, hogy ez is
olyan hiszem-nem hiszem jelensegnek tunik, mint az
emberi aura es hasonlok.)
En ugy latom, hogy grav. hullamok lete nincs
kiserletileg bizonyitva, de nagyon jo kiserleti
es elmeleti ervek szolnak mellettuk. Az elmeleti ervek
tudtommal a kore csoportosulnak, hogy Einstein
egyenleteinek egyik (viszonylag) egyszeru megoldasa
egy hullamegyenlet, pont ugy, mint Maxwellnel.
A kiserleti igazolasok kozul az egyikre (azt hiszem,
hogy eddig a legjobbra) a tavaly Nobel-dijat adtak.
Arrol van szo, hogy gravitacios sugarzast gyorsulo
testek bocsatanak ki. (Tehat en nem ulok itt es sugarzom
a draga jo energiat, pont ugy, ahogy egy egy helyben
levo toltes sem szor radiomusort.) Egy gyorsulo
toltesekkel tele vezetek viszont mar sugaroz.
Ehhez hasonlo modon gerjed a gravitacios sugarzas is.
Minel nagyobb tomegu test es minel jobban gyorsul,
annal nagyobb mennyisegu sugarzast ad le. Ezzel
volt a tavalyi fiuknak szerencsejuk: talaltak egy
(az hiszem neutron-)csillagot (jo nagy tomeg), amely
egy masik korul nagyon kis sugaru palyan gyorsan
keringett (jo nagy gyorsulas). A legszebb a dologban az,
hogy ha egy rendszer kisugaroz energiat, akkor neki
kevesebb marad, pl. az adott esetben egyre kisebb sugaru
palyan kering es legvegul beleesik a vonzaskozeppontba.
Az illeto urak a palya sugarcsokkenesebol kovetkezo frekvencia-
valtozast mertek meg, es az (csodak-csodaja) megegyezett
azzal az ertekkel, amit szamitassal kaptak (annak alapjan,
hogy a rendszer mennyi energiat veszit a gravitacios
sugarzas miatt.) En most nem azt akarom mondani, hogy
ez teljes erteku bizonyitas, de ugy gondolom, hogy
eleg nehez lenne egy masik olyan modellt kialakitani,
amely hasonloan egyszeru elmeleti alapon ilyen
pontos egyezest adna a meresekkel.
Kozvetlen gravitacios sugarzasmeresre (egy kis szerencsevel)
ket-harom even belul sor kerulhet. Tavaly hallottam
egy olasz (a nevere sajnos nem emlekszem, de ha kell kiderietem)
kiserleti fizikus eloadasat, amiben azt mondta, hogy
par even belul eljutnak oda, hogy egy eleg eros
forras (pl. szupernova robbanas) sugarzasat ki tudjak
mutatni. Ehhez csak ket dolog szerencses egybeesese kell:
egy: hogy igaza legyen a muszerek fejlodeserol vallott
optimista felfogasaban, masreszt, hogy a vilag egy
megfeleloen kozeli szupernovarobbanast produkaljon.

                     Addig is kellemes tergorbitest kivanok
                                    Fulop Geza

Kedves Pali,
nem tudna pontositani a "l68 ora" megjelenesenek idopontjat (amiben
Csernobil vonatkozasu cikk volt)?
Klinikankon (SOTE Radiologia) az egyik docens a kezdetektol (sajat
bevallasa szerint attol kezdve, hogy a nyugati adok tajekoztatast
adtak a tortentekrol) kovet es gyujt minden Csernobillal kapcsolatos
irodalmat, de addig nem akarom felhivni a figyelmet a cikkre, mig
valamennyire pontos datumot nem tudok adni a cikk megkeresesehez.
A "par evvel ezelott" ketto vagy nyolc ev?
Koszonettel: Huttkay E. (SOTE/Radi)

hogy neked mennyire igazad van, de hogy Te mit fogsz ezert kapni  !

Oszinte egyutterzessel.

Janos

szerintem sincs. Viszont lefenykepezheto. Valami kulfeldi masinaval,
amiben a "frekvenciak szinekke alakulanak", legalabbis a kezelo holgy
valami ilyesmit mondott a radioban. Persze, a kep penzbe kerul...

Ugyes.

Most nezzuk meg jogi szempontbol: tehat hol van a csalas hatara ?
(Egy jogasz szakvelemenyet szeretnem olvasni, s megvitatni.)

Vaskalap.

annyit tudok mondani (sajat tapasztalat alapjan), hogy zivataros
idoben a legter optikai tulajdonsagai (atlatszosaga, fenyszorasi
kepessege, fenytores az esocseppeken stb...)
nagyon szeles tartomanyban valtozik meglehetosen kis
tavolsagokon belul is. Ennek az a kovetkezmenye, hogy barmilyen
fenyjelenseg (pld. a Roma-Bp. legijarat ott bekanyarodo gepenek
reflektora) rendkivul kulonleges es szokatlan fenyhatasokat
produkal. Nem is beszelve az elektromos kisulesekrol.

Az is elofordul, hogy nincs esszeru magyarazat. Ez persze nem
indokolja azt, hogy keressunk egy esszerutlen magyarazatot.

Udvozlettel:
Janos (Vaskalap !)

 irja:

>Nem vagyok szakerto a temaban, de en eddig ugy hittem hogy az auranak
>megis tobb koze van a valosaghoz, mint a csillagjoslasnak.

Beszeltem egy olyan fiuval, aki latja (igaz, eleg gyengen) az aurat.
Amikor kisebb volt, mindig addig veszekedett edesanyjaval, amig
eszre nem vette, hogy az auraja elsotetul (azaz komolyan begurul).
Utana inkabb szot fogadott neki, mert tudta, hogy baj lehet (da-da).

Kiskorom ota el bennem egy vagy: mindent szetszedni, megnezni, hogyan
mukodik, majd okulvan belole, hasznositani, tovabbfejleszteni a
latottakat (hany vekker banja ezt! :-) ). Szereny velemenyem szerint
ugyanezt kellene tennunk az aura, csillagjoslas, stb. targykorben is,
mielott barmilyen krealt, szerteagazo elmeletet huzunk rajuk.

Mara csak ennyit, sietek haza alufoliat porgetni a radirba szurt tun :-/ .


ERN0

Hali!

Igaz, hogy explicite meg nem tanultam kvantumot (majd jovore), de
ismeretterjeszto szinten foglalkoztam vele egy kicsit. A nulponti
energia kapcsan az a benyomasom tamadt, hogy azt nem igazan lehet
megcsapolni. Megpedig azert, mert a vakumban a kszi atlag nulla, de
az energia az a kszi^2-el aranyos, ergo annak nem kell nullanak
lennie. De mivel a kszi atlag az nulla, ezert egy franya fotont se
tudunk onnan kinyerni. Ez az egesz annak tudhato be, hogy a
kvantumelmeletben a hagyomanyos Boole-logika nem hasznalhato. Ugy
hallottam, hogy Neumann foglalkozottvalami hullamlogika kiepitesevel,
ami a kvantummechanikaban hasznalhato. Ha valaki tud errol tobbet is,
az irjon! (Akar irodalmat is.)

Valaki felvetette az emberi aura problematikajat.
Nekem van egy eleg gyenge auralatasom. (I mean az aurat jol latom, de
hallottam, hogy vannak olyanok, akik "szinesben latjak", mig en csak
"fekete-feherben", es van aki tobb reteget is meg tud kulomboztetni,
mig en altalaban csak harmat.) Ez foleg akkor jon elo, ha felig
meddig meditativ allapotban vagyok. Ergo ez az egyetlen olyan
"parajelenseg" amiben fentartas nelkul hiszek, leven volt szerencsem
egy ekzisztencialis bizonyitashoz. Amugy kb. 16 eves koromban, amikor
elosszor hallottam az auralatasrol, stb. Teljesen meglepodtem azon,
hogy nem mindenki latja. Nekem teljesen termeszetes volt, hogy aura
letezik.

Imre

T. Vita,

Science 266, 1021-1024

Valojaban nem arrol van szo, hogy szilicium alkatreszeket cserelunk ki
DNS molekulakra, hanem az egyes matematikai problemakat atkodoljuk
molekularis biologiai kerdesekke, es egy tenyleges molekularis
kolcsonhatas sorozat  vegeredmenyet, biokemiai modszerekkel kiertekeljuk.

A Tipp-ben felvetett kerdest targyalja a cikk: utazo ugynok problemaja,
adott mennyisegu "varos" melyek kozott paronkent vagy van "vasut" vagy
nincs, ha pedig van, akkor az is szabott, hogy milyen iranyba lehet
utazni, neha mindket, neha csak valamelyik "varos" fele.Kerdes, hogy egy
ilyen tetszoleges osszeallitasu "terkepen" van-e olyan utvonal, amelyik
soran mindegyik "varost" erinti az "ugynok", es mindegyiket csak egyszer.

Hogy a fenti megoldast megtalaljuk, ill. annak letezeset eldonthessuk a
kovetkezo algoritmust kell vegigjatszania a szamitogepunknek:

1. generaljunk veletlenszeruen utakat a terkepen 2.-> azokat tartsuk meg,
amelyek a kivant kiindulo varosbol indulnak es a kivant celvarossal
fejezodnek be 3.-> ha N felkeresendo varos van a terkepen, akkor csak azokat
az utakat tartsuk meg, amelyek N szamu varost erintenek 4.-> ezutan csak
azokat tartsuk meg, amelyek legalabb egyszer erintenek minden varost:
azaz, ha ekkor marad valami, akkor az a megoldas.

A gond az, hogy a varosok es vasuti kapcsolatok szamaval  robbanasszeruen
no a kerdes komplexitasa.

forditsuk le biokemiara a kerdest: minden varost egy veletlenszeruen
meghatarozott, 20 tagu DNS szekvenciaval reprezentalunk (ez a tagszam
eleg nagy ahhoz, hogy ismetlodesek kizarhatok legyenek:4^20), ezenkivul,
minden "vasutat" is egy egy husztagu DNS szekvenciaval helyettesitunk,
ugy, hogy az osszekotott varosok adjak a 10-10 tagu oligonukleotidjukat,
a vasut iranyultsaganak megfeleloen. A DNS-ben felfuzott nukleotidok
sorrendisege mellett "iranya" is van a lancnak (3 vesszos es 5 vesszos
ve'gek - gimnaziumi tanulmanyok), igy "szembefuzni" nem lehet, azaz adott
ket varost osszekoto vasutat reprezentalo 20-tagu DNS egyertelmuen adodik:

az "elozo" varost jelolo 20 tagu DNS masodik 10 tagu resze adja a vasutat
szimbolizalo 20 tagu DNS elso 10 tagu darabjat, mig a "kovetkezo" varos
tetszolegesen hozzarendelt 20 tagu DNS-enek elso 10 tagu resze adja a
vasut-DNS masodik tiz tagu darabjat.

NA most ezt mind osszeontjuk egy kemcsoben, hozzaadunk olyan enzimet, amelyik
osszekapcsol, osszekapcsolodasra alkalmas DNS darabokat (ezek iranyitottak,
lasd az elobb), azaz minden elkepzelheto "utvonal" keletkezik, rovidebb,
hosszabb, ismetlodo reszekbol allo stb. hossszu DNS-ek formajaban (algoritmus
elso lepese). Ebbol most mar csak ki kell szurni a jo utvonalat, DNS-analizis:
a VITA tavalyi szamban mar sokat emlegetett polimeraz chain reaction-t
hasznalva, felszaporithatok azok a DNS darabkak, amelyek a start-varos-DNS-sel
indulnak es a cel-varos-DNS-el ernek veget. Ez, ha visszanezunk az
algoritmusra, a masodik lepesnek felel meg. Innentol tul speciifkus a megoldas,
de a lenyeg, hogy az elegybol, kivalaszthatok es felszaporithatok az adott
hosszusagu DNS-ek (algoritmus 3.) majd a 4 lepes olyan modon, hogy csak azokat
a DNS-eket tartottak meg, ill. szaporitottak fel, amelyek rokon reszeket
mutattak, amikor az egyes komplementer-varos-DNS-ekkel kulon-kulon osszevetet-
tek, igy a vegen olyan  DNS-ek maradtak, amelyek a megoldas utvonallal azonos
hosszusaguak, minden varost erintenek, a start varossal indulnak es a
cel-varossal zarulnak, azaz a megmaradt DNS-ek szekvenciaja tartalmazza a
helyes utvonalat, ha van.

A szukseges DNS darabkak fe'lese'ge csak linearisan novekszik az utvonalak
szamaval.

A modszer elonye:
sebesseg: egy atlagos computer 10^6 /sec muveletet  vegez el, a
legjobbak 10^12/sec. amennyiben egy-egy DNS fragmens osszekapcsolodasat
tekintjuk egy molekularis biologiai szamitogep muveletnek, akkor ez kb.
1000-szer gyorsabb a mai supercomputerek sebessegenel.

gazdasagossag: 1 Joule, Gibbs fele szabadenergia 2x10^19 molekularis
kapcsolodashoz eleg, mig a komputereknel ebbol kb. 10^9 muveleti lepes
finanszirozhato meg.Az elmeleti maximalis hatekonysag a termodinamika II
 torvenye alapjan 34x10^19 muvelet Joulonkent.

kapacitas: a DNS 1 bitet 1 kobnanometerben kepes tarolni a fenti
megfelelteteseket figyelembe veve. mig pl. egy magneskazettara u.ez 10^12
kobnanometer..

hatranya: a nem elegge kifinomult DNS analizis magaban hordozza a
veszelyt, hogy bonyolult feladatoknal, hibas eredmenyek , hibas
szegmenskapcsolodasok jelenhetnek meg.

A masik cikk, amelyik szorosan epul erre, Science, 268, 542-545, tovabbi
alkalmazasokat mutat, ahol is logikai muveletek kiertekelesere javasol
DNS lottyoket a fentihez nagyon hasonloan, voltakepp a logikai muvleteket
is graf formaban ertelmezve. Tovabb nem reszletezem.

Az egesz rendszer nyilvan ott valtja ki a szamitogepeket, hogy picomolos,
atomolos meretekben is rengeteg molekula van, amelyek egyszerre engedelmesked-
ve a valoszinusegszamitas torvenyeinek, a koncentracio es a tobbi reagens
fuggvenyeben kolcsonhatnak egymassal minden modon, ahogy lehet. Ezutan pedig
rendelkezesunkre allnak olyan modszerek, amelyek ebbol a hihetetlen nagy
verzalitasu elegybol felszaporitjak, kiszelektaljak, s "lathatova teszik" a
szamunkra erdekes termekeket.                   Andras (Fiser)

Egy, a VASKALAPosok sza`ma`ra ,talan, ~eretnek~ cim
(sajnos nem E-cim,vagy URL...);de NEM a megjelenes, mgrendeles helye,vagy
a kiado a lenyeg, -hmm..legalabbis nem lehet abszolute,vagy ha igen az mar
igazan vaskalap;vas kalitka a szabad elme`n- ,HANEM ami az alabbi konyv
TARTALMA.

BODAY-EGELY: Bevezetes a tertechnologiaba, PERFECTOR Kiado,Bp.1993.
    Keszult:15(A/4)iv terjedelemben.

Utanvettel megrendelheto: UfoMagazin, 1138 Bp.,Nepfurdo u.15/d.
    (1400 Ft+Posta)(Ez az a talan nem szimpatikus cim.)

A ts.szerzo Boday Arpad szinte`n egy feltala`lo`(semmi mosoly!),
    o volt az aki az emlitett musorban (TV2 `94.01.20.e`jjfe`l
    korul "Tiltott Tala`lma`nyok"c.;videon megvan) bemutatta
    azt a bizonyos "energiakicsatolo" a`ramkori kapcsolast.

Sik Zoltan: ( tema: Egely wheel )
>minden vezeti ezt a furcsa energiat (vagy mit)
>ezert nem szabad letakarni, mert pl egy uvegpohar
>Faraday kalitkahoz hasonlo hatast valt ki, es akkor
>meg sem mozdul az alufolia.  ...
>Ja, es meg annyit, hogy trivialis dolgokkal nem erdemes
>elojonni (hosugarzas, legaramlas stb.), ezeket mar
>reg kiszurtuk, mas otletek kellenek, hogy miert nem az.

Csak technikailag erdekelne, hogyan zartatok ki a legaramlast.(Letakaras nelkul
)
(Azert nem maganlevelben kerdezem mert az altalam ismert ketkedok, koztuk
jomagam is, mind a legaramlast tartjak a hihetobb mozgatoeronek.)

/Zsolt  /D.p.Z.B./