Mar megint nem all be a szam:
Ket hatasra gondolok:
1. a homokvar nem szarad ki teljesen (mosott,kb azonos mereture valogatott
szemcsek eseten legalabbis szerintem magatol osszedol, ha teljesen
kiszarad.)
2. van egyeb anyag is a homokban, ami a viz hatasara bizonyos fokig
ragasztokent mukodik szaradas utan is.
Feluleti feszultseg:
A nedves homokban a viz valami olyasmit kepes csinalni, mint a varepito a
kovekkel. Megprobalja osszeilleszteni a feluleteket. A viz persze nem
tudatosan, hanem az eros nedvesito hatasa kovetkezteben, vagyis ha ket
homokszem vizesen kozel kerul egymashoz, akkor a viz feluleti
feszultsegebol adodo energiaminimumra torexik a rendszer. Nem a csucsokon,
hanem a kozeli lapokon fognak erintkezni. Ilyen meretekben a feluleti
feszultsegnek hatalmas szerepe van.
(Egy bolha nem biztos, hogy el tudna ugrani, ha vizes lenne a "talpa".)
Ez magyarazza a homok egybenmaradasat, amig vizes. Sot minel kisebbe a
homokszemcsek, annal inkabb eros a hatas (agyag). Persze a agyagnal mas
anyagok is lehetnek, mert a keramiaknal a kiegeteskor egyeb (kemiai)
folyamatok is lejatszodnak. A finom homok csak toltelek, nem?

Megjegyzem, hogy a varepito sokkal sikeresebb a viznel, mert o meg
valogatni, illesztgeti is tud, a viz nem. 

Pelda 1: vezetekfektetesnel hasznaljak a vizet a homoktoltes zsugoritasara.
Lattam, nagyon hatasos.

Pelda 2: nagyobb aramu (keses) biztikben valogatott, mosott kvarchomok van,
meghozza erosen tomoritve valami razo eljarassal (a holeadas javitasa es a
hatekonyabb ivoltas celjabol). Ilyet mar szedtem szet sokszor: folyik, mint
ha nem is lenne tomoritve. Nincs homokvar effektus. :(

hjozsi

Zoltan kerdezi (nyilvan homokozott egy kicsit ausztraliaban, tenyleg, Zoli,
honnet is ismerjuk mi egymast ? , csak nem a homokozobol ? :-)

>Miert marad egyben a var akkor is, ha szaraz ? A homokszemek
>ugyanolyanok mint elotte (tudomasom szerint a kvarc nem igazan oldodik
>a vizben). Mi tartja oket ossze ?

A sosviz partjan nagyon egyszeru a valasz: a so.
Az edesviz partjan szinten. Annyi oldott so ugyanis mindig van a vizben,
amennyi a beszaradaskor eleg a homokszemcsek egymashoz kotesehez.
Megkockaztatom: a kvarc  is oldodok egy picit, a feluleten kepzodik egy
hidratalt reteg. Ha jol meglapogatod, akkor a szemcsek egymashoz tapadnak,
eltunik a hidratalt feluletek kozul a levego, s ha ilyen allapotban
megszarad a rendszer, mar ossze is van szilikatosodva a homokvar. 
Aztan a nagyon finomszemcses alkotok (agyag) is jobban elhelyezkednek vizes
kenessel. 
Egyszoval a viz teszi lehetove a szoros kontaktust a szemszek kozott. 

Ellenproba: folyovizzel, majd desztillalt vizzel moss ki alaposan homokot. 
Epits belole varat. Meg fogod latni, hogy kiszaradaskor sokkal konnyebben
osszedol, elporlik, mint a tengerparti sosvizes var, vagy a folyoparti
agyagos var. 


Vaskalap (Janos)

Jakab Gabor irja: 
> miert nincs a macskafajtak kozott olyan
> nagy kulonbseg, mint a kutyak eseteben. Erre nem tudok pontosan valaszolni,
> de azert figyelembe kell venni, hogy a macska egy kulonleges haziallat, nem
> kifejezetten munkavegzesre tartjak.

Igy van. Nehany tovabbi szempont:

A kutya falkaban vadaszik es ennek megeleloen nagyon fejlett a
hierachia-erzeke, be tud illeszkedni barmilyen "szocialis
strukturaba". 
A macska viszont maganyos vadasz, a tobbi macskaval sem mukodik
egyutt, nemhogy az emberrel. Ezert nem lehet/nem eremes
nyajorzesre, vadaszatra hasznalni/tenyeszteni. 

De nem is kell, mert ez a nagytestu ragadozo haziallat szerep mar
be van toltve. 

Tovabba, ki szereti, ha egy onhatalmu, szeszelyes "hazi tigris"
olalkodik a gyerekek korul? 

Es a legnyomosabb ok, amiert nincs bernathegyi-macska: 

Hogy nezne az ki?

(Lukacs Bela)
Hetfon hosszu ido utan talalkoztam vele, es beszelgettunk vagy ket orat,
nem fizikarol, hanem politikarol, ahogy szoktunk. Ugy tunik, szerencsere,
hogy szellemi erejenek teljeben van, sajnos fizikalilag megviselte az agy-
verzes. Fogyott 5 kilot, es az egyik laba rakoncatlankodik (azt mondja,
hangyak jarkalnak benne, es nagyon idegesiti).

(macska)
Olvasmanyaim es szemelyes tapasztalataim alapjan a kutya az elso haziallat,
a macska viszont nincs maig haziasitva, csak szimbiozisban el az emberrel,
ahogy a feketerigo. A magyarazat nyilvan abban keresendo, hogy egyreszt
a macskat csak az egyiptomiak (vagy a nubiaiak) "haziasitottak", masreszt
a macskafelek (az oroszlant kiveve) nem falkaallatok, tehat nem ismerik a
hierarchiat. Ezert nincs annyi problemam a hatvankilos komondorommal, mint
a ketkilos macskammal. A macska egyebkent egy csodalatos alkotas, legyozi
az egeret, az egyetlen elolenyt, ami az elefanton es a non urra tud lenni.

(vizlepcso)
Szeretnek egy komoly kerdesrol vitat nyitni (a tudomanyban is van vita,
a modszere az, ami megkerdojelezhetetlen, hiszen az definicio, nem az 
eredmenye). Szeretnek egy olyan vitat, ami nem a vizlepcsorol, hanem az
emberiseg energiaigenyerol szolna. Politikai es kornyezetvedelmi okok
miatt a dunai vizeromu ma egy nagyon kenyes kerdes. De kornyezetvedelmi
okok miatt az atomeromu is az. Erdekes modon a szen-, olaj- es gazeromu-
vek ellen nincs olyan militans szembenallas, bar "a tudomany mai allasa
szerint" a karbon idoszak elott a foldi legkor oxigentartalma csak kethar-
mada, haromnegyede volt a mainak, tehat ha a fosszilis energiaforrasokat
elhasznaljuk (amik kb. az utolso hat-nyolszazmillio evben keletkeztek,
akkor) nehany evtized, evszazad alatt, akkor megfojtjuk magunkat.

Milyen lehetosegeink vannak ?
(1) Ne termeljunk energiat - Ad abszurdum masszunk vissza a fara. De ha
energiatakarekos megoldasokat valasztunk is, a Fold akkor sem 6-8-20
milliard emberre van hitelesitve.
(2) Villamos energia - ez felrebeszeles, hiszen ezt valamibol valahol
csinaljuk, es a Fold szempontjabol mindegy, megyik sarkabol tesszuk lak-
hatatlanna.
(3) Fisszios eromu - azaz koznapi szohasznalattal atomeromu. Ha ez jol
mukodik, senki sem hibazik, senki sem rossz szandeku, akkor egy szenero-
munel meg radiokativ anyagokkal is nagysagrenddel kevesbe szennyezi a
kornyezetet. Csakhogy az is trivialis, hogy ezek a joindulatu feltetele-
zesek abszolut nem alljak meg a helyuket. Raadasul nemcsak a jelennek,
hanem az elkovetkezo nehany evszazadnak is bianko csekket kellene kialli-
tanunk.
(4) Fuzios eromu - ez egy szeliditett hidrogenbomba lenne (tokamakokkal
evtizedek ota folynak tudomanyos kiserletek), de hianyzik hozzajuk a
politikai-penzugyi elhatarozas. Ezek csak addig jelentenek veszelyt,
amig "ki nem huzzak oket a konnektorbol". A problema ma a tudomanyban
valo hit megrendulese, s miutan a tudosok es tudospalantak egy tarsa-
dalomnak csak kb. egy ezreleket teszik ki, a penzugyi-politikai tamo-
gatas hianya. A hit megrendulesenek okai egy masik vita targyat kepezik.
(5) Vizeromu - sokat hallunk ma errol. Globalis problemat nem okoz.
Amelyik orszag kicsi, es olajban vagy szenben szegeny, annak gazdasagilag
kifejezetten elonyos. Lokalis problemakat okozhat, ahogy egy szeneromu
is, persze ez utobii globalisakat is.
(6) Szeleromu - Terben es idoben korlatozottan alakalmazhato, de ahol igen,
ott kornyezetbarat. Esetleg a zaj az idegrongalo, esetleg megvaltoztatja
a Fold szelrendreszeret, ezert csapadekrendszeret, ezdert esetleg ossze-
dolhet a foldi kultura, ... De hogy mennyire, ezt nem tudjuk, mert eddig
ez meg gazdasagi okok miatt nem igazan kiprobalt eroforras. Ha problemat
okozna, ez is azonnal leallithato (technikailag, nem politikai-gazdasagi
ertelemben).
(7) Fosszilis eromu - azaz szen, foldgaz, koolaj. Ez ma az uralkodo, errol
beszeltem a bevezetoben, ebbe fulladnak bele utodaink nehany szaz ev mulva.
Persze nem fulldanak bele, mert egyszer biztos megjon az esze a tarsadalom-
nak, ha maskor nem, hat az utolso pillanatban.
(8) Naperomu - ugynevezett napelemekre, tehat fotonokat elektronmos ener-
giara alakito elemekre gondolok. Ez ma gazdasagilag draga. Tegyuk talan
gazdasagossa ... ? ... ! Hogy a fenebe ? Itt csak tragedia segithet ?!
(9) Naphoeromu - futesre, melegvizgyartasra idoszakosan hasznalhato, azaz
terben, idoben, modusban korlatozott. Tehat kiegeszito forras, nagyon
fontos, de az altalanos problemat egyedul nem oldja meg.

Stb.stb.stb....

A problema az, hogy kornyezetvedelmi kontosbe bujtatott politikai (ellenzek),
vagy egyenesen politikai (kormany) okokbol az igazi, terben es idoben
globalis eletvedelmi okok tokeletesen elhamvadnak.

Tisztelettel kerdezem a moderatort es a supervisor-t. Az altalam felvetett
kerdesek tisztan "tudomanyosak" vagy tisztan "kornyezetvedelmiek", esetleg
"politikaiak" ? Hol lehet oket erdemben megvitatni ?

Hidas Pal

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
A tudomanyos vonatkozasokat itt, esetleg a gazdasagi vonatkozasokat
is (legyunk ez egyszer engedekenyek a kozgazdakkal). A politikai
szempontok per def nem ide valok.  Udv: Meszaros Laszlo (moderator)
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

sziasztok !

Makacs vagyok, negyedszerre is bekuldom a levelemet, (de meg egyetlenegyszer
sem jelent meg, pedig minden  beerkezeset visszaigazolta a gep.)

Szoval:

Keresek olyan szakerto embert, aki gazturbinak meretezeseben tudna hathatos
segitseget nyujtani, akar anyagi ellenszolgaltatasert cserebe.

udv

Istvan

Ami engem illet, nagyon is szivesen olvasnek tovabbiakat
a Hold mozgasanak hosszu tavon bekovetkezo valtozasarol.
(Hjozsi: ezt veheted felhivasnak!)
Bevallom, szemely szerint mindig lusta voltam tenylegesen
vegigszamolni ezeket a dolgokat. Pedig alighanem tenyleg
itt van a kutya elasva: a kialakulas ota eltelt kb. 4 milliard ev
elegendo, szukseges, keves, tul sok... stb a kotott mozgas
kialakulasahoz?
(Ha kevés, akkor nyertem es juszt is veletlen :)))))

Ami Zoltan homokdombjat illeti: ha jol tudom, a jol kiszaradt
homokvar nagyon pici utesre porraomlik, tehat folottebb
instabil rendszer.
Tovabbi olvasnivalo: Scientific American: 1991. március,
Dominok, lavinak es kritikus rendszerek

Tisztelettel
Csussz

> A szaraz homok nem tartja az alakjat. Megvizezem, felepitek egy
> homokvarat, megszarad, marad olyan, mint mint vizesen. Ugyanezt az
> alakot szaraz homokbol az eletben nem lehet kirakni.
> Miert marad egyben a var akkor is, ha szaraz ? A homokszemek
> ugyanolyanok mint elotte (tudomasom szerint a kvarc nem igazan oldodik
> a vizben). Mi tartja oket ossze ? A homok semmit nem valtozott, mert
> ha szetrombolom a varat, a maradek csak ugyanolyan homok, mint a
> vizezes elott es dombocskan kivul semmit nem lehet epiteni belole.

Desztillalt vizzel probaltad? Ha ugy is mukodik, akkor valoban erdekes
kerdes...

Senki nem valaszolt a T#337-es szamban feltett problemamra:

A kovetkezo alaku integralegyenlet megoldasat keresem:

 +vegtelen
   /
   |
   |y(t-Tau)*h(t,Tau) dTau =x(t)
   |
   /
 -vegtelen


h(t,Tau)   egy adott fuggveny.

x(t)       adott fuggveny. 

y(t)       ismeretlen fuggveny. Ezt meg kellene hatarozni.

Hol nezzek utana a kerdesnek?
Van erre kesz megoldasi modszer? Ha csak numerikusan lehet
megoldani -konkret esetre- akkor mi a szamitas elve?

Koszonom, ha segitetek.
Udv.
Attila

X-News: ludens elte.erdekes:2515
From:  (David Gyula)
Subject:Kvantumteleportacio (fenynel gyorsabban...)
Date: 5 Feb 98 17:09:26 +0100
Message-ID:>

Kvantumteleportacio!!!

Aki a mult vasarnapi Nepszabadsagban mar olvasta, es kisse furcsanak vagy
szenzaciohajhasznak talalta az ujonnan kimutatott kvantumteleportacioval,
azaz fenynel gyorsabb informaciotovabbitassal kapcsolatos hireket, az most
reszletesen es tudomanyosabban is elolvashatja az Elet es Tudomany idei
6. szamaban. (Mivel a fenynel gyorsabb informaciotovabbitas egyben idogepet
is jelent, nem csodalkozhatunk, hogy a ma, februar 5-en kezemben tartott
ujsag a fejlec szerint februar 6-an jelent/ik meg :-)

A temarol a kozeljovoben (mEGYA novemberi felszolitasanak is eleget teve)
hosszabb cikket irok az elte.erdekesbe.

Kellemes utazast mindenkinek a hiperterben!
							dgy