Olvasom Vorosmarty Vitez Mihaly Boncza Bertahoz irt masodik vilaghaborus
naplojaban, hogy szegeny Megyeri a taborozaskor az Oszikek lapozgatasa
kozben, agyban, parnak kozt, radontotte a tintasuveget a Ven
Zaszlotartora, es Jozsef Jolannak kellett tizenket pontot irnia
Baumgartner kultuszminiszterhez, hogy akasszak fel a kiralyokat, mert
akkor meg nem volt ott Vahot, aki kesobb ugyan kiadta a Nyugatnal
Kolcseynek az Edeshez irt Szozatat, de addigra mar Jaltaban leosztottak a
kartyakat a szabadkomuvesek es termeszhangya modjara kineveztek Samirt a
Soros Alapitvany elnokenek.

Mozgolodnak a zsidok, de az angolok is elmehetnek a francba.

Na most en ugy gondolom, hogy az eddig leirtak kivalo vitaaalap. Maskeppen
mondva, gondolataim ilyeten papirravetese: tanulmany. Tudom elore, hogy
sok baj lesz vele. Pedig maguknak irtam, maguknak, hulye olvasoknak, mert
aggodom a magukert, a jovojukert, az egyetemes magyar fejlodesert.
Egyetlen celom ez: gondolkodjanak el a gondolataimon. Szeretnem, ha
csondes oszi esteken e gondolatot vitatna meg oreg es fiatal, varos es
falu apraja es nagyja, kormanyfo es dijbeszedo, mindenki, akinek meg mond
valamit ez a szo: haza, nem pedig termeszhangya, aki mogott osszekoto all.

[...]

Hogy mar gondolataim elso es utolso resze is santit, magyaran marhasag? Meg
ami koztuk van, az is? Kerem. Olcso plutokrata trukk kiemelni egy reszt az
egeszbol, es azt allitani, hogy nem jo. Persze, hogy nem jo, hiszen ki van
emelve. Nem szabad egy gondolattal megcsinalni azt, hogy kiveszem belole
Boncza Bertat, vagy pedig Jaltat, vagy hogy akasszak fel a kiralyokat,
mert ez torz beallitas. Ez nem irodalom- es politikatorteneti mu, ez
gondolataim dolgozata, ugy jo, ahogy van, kereken es egeszen. Egyetlen
porcika sem veheto ki belole csamcsogasra, kotozkodesre. Most azon persze
lehet vitatkozni, hogy kulon-kulon mi van, hogy Kolcsey nem az Edeshez irta
a szozatot, hanem Vahothoz, de hat Vahot nem olyan demokrata, mint Petofi,
aki mar akkor megirta a Ven ciganyt, amikor Megyeri meg nem gondolhatott
szervezkedesre. Ez kotozkodes, hamis interpretacio. Itt nem arrol van szo,
hogy van-e a szerzojenek targyi tudasa, kepes-e a logikai gondolkodas
minimumara, hanem az egesz, mint feloszthatatlan gondolat szamit.

Szerencsere az en kozonsegem ezt igy is fogja fel.

[...]

Megyesi Gusztav: Par gondolat (reszlet),  Hocipo 1992. IX. 17.


                               - 0 -


Egyebkent meg friss hir, hogy az MDF valasztmanya ugy dontott, hogy a
'Gondolatokat', mint egyik programjavaslatot fogjak targyalni a januari
Orszagos gyulesen.


Udv,

Sanyi

Eloszoris, nem Sanyi vagyok, hanem csak egy pofatlan vendege, Vorsatz Diana,
kicsit megnyomoritva . Mivel az UCLAn mind a
szamitogepkvotam mind idom meglehetosen limitalt, csak egy par mondatot
engedjetek meg kedvenc temamban, ha mar itt vendegsegben megengedhetem
magamnak azt a luxust, hogy SZALONt bongesszek es irkaljak.

Nagyon orultem, hogy a szamomra nevetseges politikai kidobosjatekok
kozott felbukkant egy kicsit konstruktivabb tema.

Sajnos nem tudom, ki irt mirol pontosan, de beszeltetek az allampolgari
szerepvallalasrol. Vilagos, hogy ez az a problema, ahol alapvetoen az
egyeni szferan mulik minden (ha nincs fogyasztas = nincs szennyezes), de
az is vilagos, hogy ertelmetlen aldozatvallalasokkal (amibe szerintem
tokeletesen belepasszol a Pesti bringazas) tobbet lehet rontani, mint
hasznalni. Sot az sem biztos, hogy akkor teszunk eleget ertelmisegi
felelossegunknek, amikor a parlament elott ehsegsztrajkolunk.
Szerintem egyeni szinten ket uton kell elindulni:

1. a kornyezeted oktatasa (namost ezalatt nyilvan nem azt ertem, hogy
az ember orakat adjon a fonokenek). Peldaul a gyereknevelesen rengeteg
mulik, es az igenis sokat szamit, ha az ember nem szegyelli magaval
hordani a bogrejet az uditokimeresbe a muanyagpohar kikuszobolesere, vagy
osszeszedi az ismerosei utan az aluminiumdobozokat, es maga elbattyog vele
a gyujtohelyre (namarahol ugye van), stb. De a sajat csemeteken van a
hangsuly, szerintem. Valahogy olyan ertekrendet kialakitani bennuk, ami
fuggetleniteni tudja magat a fogyasztoi ertekszemlelettol (persze ez
szepen hangzik, de magam sem tudom, hogyan magyaraznam meg a kislanyomnak
pl, hogy miert marhasag a barbi-baba, amikor o csak azt latja, hogy
mindenkinek az van).

2. barmi a szakmaja az embernek, ott tud a legtobbet tenni szerintem. En ugy
gondoltam, ugy tudok a legtobbet tenni, ha megprobalom a legjobb helyeken
megtanulni a kornyezet tudomanyait, meg hogy mashol, ahol hasonlo vagy meg
nagyobb kaki van, hogy nyulnak hozza; de ugyanakkor biztos vagyok benne,
hogy egy kornyezeti felelossegtudattal rendelkezo,  megfelelo helyen ulo
privatizacios szakember vagy marketinges most szazszor fontosabb
befolyassal lehet az 5 ev mulve belelegzett levegonkre, mint amit az en
hatalmas tudasommal az egesz palyam alatt verejtekesen ki fogok tudni
kuzdeni. Mert szerintem most az igazi nagy valtozasokba kell
belecsalnunk egy kornyezeti atstrukturalodast, gazdasagi osztonzo
mehanizmust, mert aztan ha mar beolajozzuk a fogyasztoi mehanizmusokat,
akkor aztan suthetjuk. Izzadhatunk majd keserves szabalyozasokon,
konyoroghetunk a fogyasztoknak, hogy aldozzak egyeni alapon fel magukat,
stb.
Tehat szerintem mindenki, pontosan abban az ertelmisegi szekben tud a
legtobbet csinalni, amiben epp ul; a tuntetes reszet hatekonyabban tudjak
a munkanelkuliek vagy a Hivatasbol Hozongo Hallgatok az egyetemeken, stb.

Es szerintem nagy hiba a kornyezetvedelmet akar penzkerdesnek, akar
aldozathozatalkent kezelni. Persze, penzen mindent meg lehet vasarolni
(bar nem tudom, ismeritek-e a kovetkezo indian mondast:

	only when the last fish will be caught
	only when the last drop of water will be polluted
	only when the last tree will be cut
	will man realize that you can not eat money)

, es nagyon klassz, ha valaki kepes komoly aldozatokat hozni, de amikor
annnnnyi okos modon annyi fontos kerdesben lehet hozzanyulni szamban es
variacioban igen elkenyezteto problemainkhoz, akkor miert nyafogjunk es
szenvedjunk tevekenyseg helyett??

Ennyit a kornyezeti filozofiamrol. Bar ez a tobbi HIX-filozofiamat is
magaba foglalja: ahelyett, hogy sirunk, kopkodunk es nyafogunk, peldaul
azon ertekezhetnenk, hogyan tudnank tehetetlen monitoraink elol is valamit
csinalni, esetleg egyutt, vagy egymastol otletlopva.

--
A UCLA-n tanulok "environmental Science and Engineering"-et, es ebben a
quarterben a legeslegizgalmasabb kurzusom pont a legszennyezes kivesezese
volt. MIndenfele honvagyamat es egyeb magyar/ertelmisegi/miegymas -
hianyomat elmulasztja az a katarzis, amikor reggel a buszra varva elnezek
Downtown fele, es pontosan meg tudom magyarazni, (sot, elore meg tudom
josolni), mennyire lesznek barnak a zaftos kis szmogretegek a
felhokarcolok korul, el lehet-e ma latni a hegyekig, es mennyire lesz
giccses a naplemente. Es hogy mindennap hallom a kolbaszolasaik nyomat,
hogyan kuzdenek leakrobatizalni az ozon-szamokat (pl. itt telre fel fog
menni a benzin ara, mert telen a legcikisebb az ozon). Stb.

Ugyanakkor arrol lila gozom sincs, Pesten milyen mechanizmusok vezenylik a
szmogot, mi van benne es hova megy, es ebben kerem a segitsegetek.

Tudna valaki  nekem szamokat kuldeni, mikor mi es mennyi van a pesti
levegoben, evszakos es napi valtozasok, stb...?
Ismertek valakit, aki komolyabban foglalkozik a pesti szmog megertesevel?
(OK, Levego Munkacsoportot mar ismerem.)

Valamint, ha van meg valaki, aki kornyezetvedelemmel foglalkozik
valamilyen attetellel is, es nem utalna nekem leirni nekem, mit csinal, en
nagyon halas lennek. En tenyleg ugy gondolom, rajtunk mulik, es csak akkor
tudunk valamit csinalni, ha rengeteg politikai, nemzetsegi es
mittudomenmegmilyen utalkozasaink ellenere valahogy ossze tudunk mukodni.

Amugy, en iden csak nagyon okos leszek, viszont jovore valoszinuleg azt
fogom vizsgalni, mi lesz a hatasa Los Angeles levegojere, ha elultetnek
10^7 fat. Es ez egyaltalan nem olyan egyertelmu, mert ezek a mindenfele
egzotikus szenhidratok, amiket a fak kipofognek, nagyszeru apropot adnak a
napnak, hogy meg egzotikusabb mergeket fozzon beloluk a szmogban, raadasul
katalizaljak a NOx-tol az ozonig vezeto folyamatokat. Viszont Pesten
kevesebb a napsutes es kevesbe egzotikusak a fak - en szivesen
boncolgatnam parhuzamosan, mennyit segitenenek es segitenek nekunk a fak a
lelegzesben, csak persze egy rakas megbizhato adatra lenne szuksegem. HONNAN?
Tud valaki segiteni?

Jaj, latom, a nehany mondat kisse tobb lett, pedig en utalom a legjobban a
hosszu irasokat. De talan egyszer megbocsajtotok nekem, es esetleg
tovabbkulditek ezt olyannak, aki illetekes.

Koszonom.
Vorsatz Diana = 

Kedves Balogh Maria!


On azt irja:

>Idaig egyetlen olyan kritikat sem lattam, ami Csurka tanulmanyaban
>levo allitasokat cafolta volna meg. Az osszes kritika csupan azt veti fel
>felhaborodva, hogy Csurka olyan problemakra mutatott ra, amikrol meg
>beszelni sem volna szabad.

Kedves Maria, nekem ugy tunik, hogy On egy nagyon szuk kritikusi kor
irasaibol meritett csak. Attol tartok, hogy csak (vagy fokent) olyan
elemzeseseket olvasott, amelynek szerzoi kozel erzik magukhok Csurka
gondolatait. Persze, az ilyenek szamara a legfobb problema az indiszkrecio,
azaz jelenleg nem tarjak aktualisnak az ilyen gondolatok nyilvanos
publikalasat. Gondolom az a velemenyuk, hogy nem pofazni kell, hanem
cselekedni.

Ugyanakkor en szamos olyan kririkat olvastam az ominozus tanulmannyal
kapcsolatban, amelyek nem csak taktikai, hanem alapveto problemakat tarnak
fel benne. Azt hiszem igazat kell adnom azoknak a kritikusoknak, akik
Csurkat ezen tanulmanya alapjan egy "magyar bosznia" szellemi elokeszitojenek
neveztek.

Szinten ellenvelemenyem van azzal a kijelentesevel kapcsolatban, miszerint
a romanok, szlovakok, meg a szerbek is vedik a sajat nepuket, a sajat
nemzetuk johiret kulfodon. Csak kozottunk, magyarok kozott, ....

Persze itt az elso kerdes az, hogy mi egy nemzet johire kulfoldon.
Szerintem pl sokkal jobban vedtek azok a Berliniek a nemet nep-nemzet
johiret kulfoldon, resztvettek a tobbszazezres idegengyulolet elleni
tomegtuntetesen, mint azok, akik megprobaltak ezt a sulyos problemat a
szonyeg ala soporni. Masreszt, szinten ellent kell mondanom abban,
hogy az On altal emlitett nepek egyes kepviseloi nem kritizalnak a
hazajukban tapasztalhato negativ jelensegeket kulfoldon. En magam is
hallottam, olvastam szamos ilyen kritikat. Elkepzelheto persze, hogy
ezek a kritikak sem jutottak el Onhoz.

           udvozlettel      Rubin Gyorgy

Egy kukkot sem ertettem az uzenetbol, kiveve, hogy korpas a hajad.
"Jovatetel azoknak akiket az illet." Akkor MO-on mindenkinek, es nem marad,
aki adna'?
"Bekes polgari tarsadalom." Van ilyen a vilagban?
A gyulolet emberi, konnyen jon elo a tarsadalomban. A bekesseg viszont
szemelyes, peldamutatas, ahogy a HIXen gyakoroljuk.
-- Udv: Olivier, aki nem szereti a :-) -kat kitenni

Balogh Maria (a tovabbiakban: BM) irta a minap, Breznay Peternek cimezve (az
elmult negyven evben megszilardult, kadarista helyesirasba atteve):

>Tudod, Peter, ez mindig igy van: ha magyarokat vernek es azon mi
>felhaborodunk, az illetlen "dramatizalas". Kepzeld el csak egy pillanatra, mi
>lett volna a nemzetkozi visszhang, ha MAGYAR fekete alarcos kommandosok
>vertek volna a SZLOVAK szurkolokat a budapesti stadionban! Gondolom a New
>York Times fo cikkben [sic] belyegezne meg a "barbar, azsiai" es,
>termeszetesen, "fasiszta" magyarokat.

A "dramatizalas", gondolom, itt azt jelenti, hogy a "realisnal"
nagyobb jelentoseget tulajdonitunk valaminek. Erre tehat nem
valasz az, hogy mi lett volna, ha a magyar kommandosok vernek.
Erre az a valasz, hogy X.Y. (adott esetben BM) tudja, mekkora
volt a "valos" jelentosege a pozsonyi incidensnek, es megmutatja,
hogy a hivatalos magyar kozlesi eszkozok a tenyleges
jelentoseguknek megfelelo modon prezentaltak az incidenst (s
masok pedig lekicsinyeltek). Az pedig, hogy BM _mit gondol_, mely
ujsag milyen cikkben belyegezte _volna_ meg a feltetelezett
budapesti szlovakverest, _ha_ lett volna ilyen, sajnos,
teljesseggel irrelevans. Mindez azt a celt szolgalja, hogy
BM inszinualhassa: a New York Times-nak szokasa, hogy "'barbar,
azsiai' es, termeszetesen, 'fasiszta'" szinben allitsa be "a
magyarokat". Ezt a nagyon sulyos vadat persze BM semmivel nem
tamasztja ala, nem is tamaszthatja, hiszen pusztan "gondolja",
hogy igy lenne (_HA_ "fekete alarcos kommandosok vertek volna a
SZLOVAK szurkolokat a budapesti stadionban"). De nem vertek.
Halistennek.

Majd igy folytatja BM (nemi stilaris korrekcioval):

>Idaig meg egyetlen egy olyan kritikat sem lattam, ami cafolta volna a Csurka-
>-tanulmany allitasait. Az osszes kritika csupan azt veti fel felhaborodva,
>hogy Csurka olyan problemakra mutatott ra, amelyekrol meg beszelni sem volna
>szabad.

E kijelentes ketfelekeppen ertelmezheto. Ha szo szerint vesszuk,
akkor arrol szol, milyen Csurka-kritikakat olvas BM. Ez esetben a
velekedese nem kozugy (hiszen nem osztja meg az olvasoval, mikent
szelektalja olvasmanyait, s kulonben is). Ez esetben csak annyit
tehetunk hozza felebarati javaslatkent: olvasson mast. Ha viszont
pusztan szonoki fordulatkent ertelmezzuk bevezeto felmondatat,
hogy "idaig meg egyetlen egy olyan kritikat sem lattam...", s
igazabol arrol van szo, hogy -- a kovetkezo mondatanak
tanusbizonysaga szerint -- BM-nak tudomasa van "az osszes
kritika"-rol, akkor viszont olyan tenyallitas, ami ebben az
egyszeru, hogy ne mondjam, szimpla formaban bizony aligha allja meg
a helyet. Azt egyebkent, hogy a Csurka-tanulmany (finoman
fogalmazva) nem kinalja magat a targyszeru elemzeshez,
attetelesen maga Csurka is elismeri, midon azt allitja, a
szovegevel szemben nem ervenyesitheto semmifele targyszeru
kritika, hiszen az -- pl. "a zsidok" kommunista hatalmara
vonatkozo tetele -- egyszeruen, mit takargassuk: ugy "igaz",
ahogy van. (Sajnos, nem kozli, mely igazsagfogalomnak felelteti meg
onmagat.)

Majd igy ir BM (helyesiras, stilus: ld. mint fent):

>Es talan ez a legriasztobb a leveledben. A nemzetkozi sajtora valo
>hivatkozas.
>Peter, Te valoban helyesnek talalod a magyarorszagi problemak
>agyonhallgatasat?
>A magyar nemzetet erinto problemak megvitatasat nem teheti lehetetlenne a
>nemzetkozi kozvelemeny! A magyar tarsadalom sulyos identitasi krizisben van.
>E szazadban a magyar nepet olyan megrazkodtatasok ertek, amelyeket
>csupan a mohacsi tragediaval lehet osszehasonlitani. Ne probaljunk
>felepulni, mert "mit szolnak a szomszedok"?

Itt mar csak kerdeseim vannak. Ki fogja kivalasztani, melyek "a
magyarorszagi problemak"? (En speciel tudnek kb. ket tucatnyi,
feszito tarsadalmi, gazdasagi, politikai, kulturalis es kozeleti
problemat, melyeket a jelenlegi kormany hallgat "agyon", meghozza
jol felfogott onerdekbol, hiszen megoldani sem kedve, sem penze,
sem ideologiai iranyultsaga, sem pedig szakembergardaja nincs.)

Tovabba, konkretan, melyek is voltak "a magyar nepet ert",
"csupan a mohacsi tragediaval" osszevetheto tortenelmi
"megrazkodtatasok" e szazadban? Vajon vilagtortenelem egyik
legostobabb politikusanak (Horthynak) emberoltonyi uralmara, a
pitianer magyar fasizmus duhongesere, az elemi emberi
es polgari jogok labbal tiprasara (a siofoki verengzesre, a
zsidotorvenyekre, a deportalasokra, a tomeges kivegzesekre)
tetszik gondolni? Valami azt sugja, hogy talan nem pont ezekre
tetszett. Tehat megkerdezem: akkor mire?

Vegul, BM felfedi a titkot, mi a problema, imigyen:

>Es latod, Peter, itt a problema. A romanok, szlovakok, meg a szerbek is vedik
>a sajat nepuket, a sajat nemzetuk johiret kulfoldon. Csupan kozottunk,
>magyarok kozott vannak, akik szinte orvendezve idezik a nemzetunket lejarato,
>negativ cikkeket. "Self distracting tendencies"?

Megvallom, kisse osszerezzenek, ha a roman, szlovak es szerb
nemzettudatot vetitik elem mint kivanatos magyar jovot. De azert
(mint tarsadalomtudomannyal bibelodo ember, felig-meddig szakmai
erdeklodesbol) hadd kerdezzem meg, vajon milyen empirikus
bizonyitekot tetszik tudni felsorakoztatni annak a rendkivuli
hordereju meglatasnak az alatamasztasara, hogy "csupan kozottunk,
magyarok kozott vannak, akik szinte orvendezve idezik a
nemzetunket lejarato, negativ cikkeket"? Meg tetszett ezt a
kerdest vizsgalni? Van ra kerdoives vizsgalat? Vagy
tartalomelemezni tetszett az emigrans sajtot? Vagy bele tetszik latni
az emberek fejebe, csak ugy, per kompjuter? Intuicio? A mult heti
haromszazotvenezres berlini antifasiszta tuntetes vajon nem arra
latszik-e utalni, hogy esetleg masutt is vannak, akik nem
kifejezetten a nemzeti o3rle1lek allando verbalis elesztgetesevel
kepzelik el orszaguk, foldreszuk jovojet?

(Egyebkent gyanitom, "self-distructive" lesz az a franya angol
kifejezes.)

>Mit tehet a magyar kormany? Talan fel kene talalni az AVO-t? Csurkat
>felakasztani, miutan bevalotta, hogy olyan kerdeseket mereszelt feltenni,
>amikre nehez valaszt adni? Persze, elmegyogyintezetbe is be lehetne zarni.
>Ez aztan Magyarorszagon mindekinek megtanitana, hogy mi a szabadsag.

Bocsanat, de ezeket a keptelensegeket ki allitotta? Mert ha
esetleg nem allitotta volna senki, akkor engem ez bizony a
Morickara emlekeztet, akinek (az ominozus Freud Zsiga ba' nyoman)
bizony mindenrol ugyanaz jut az eszebe.

Szomoru dolgok ezek.

Udv: Borocz Jozsef