'starters' keresere itt a web-lap cimek;

<http;//kfki.hu/chemonet/TermVil/kulonsz/k003/extra.htlm>

<http;//EPA.oszk.hu/00200/00296/00005/ujgx0538.htm>

Aki reszletesebben,de Angolban ohajtana;
<www.PBS.org/nova/ElegantUniverse>

A "black-hole" =fekete-luk' esete teves, azt maga Stephen Hawkings
elismerte, s hogy ujra kell elemeznie. Kuldtem lapjat mar eleg regen
maganban 'starters'-nak.

Az evolucio ,ill. 'on-letre-jott' elveit es a 'teremtes'-elveket , NE
keverjuk egy alanyba,az ugy csak ertelmeten ,felre-erto zavarokat okoz.
Az csak az allitasok ,ellen-allitasok oda-vissza dobalasara jut ugy.
Mivel meg az 'evolucios' elvnek is tobb kulombozo variacioi is vannak
(Darwinian,Neo-Darwinian, Punctuated Equilibrium, Convergent,stb.) es a
'teremtes ' elvenek is legalabb 10 variacioi, nem is emlitve a mas
tarsadalmak,kulturakban dominalo elvek.
Javaslatom, hogy csak eggyenkent elemezzuk barmelyiket is, s ugy
ertelmezhetobb es jovedelmezobb is lessz majd, s meghatarozni hogy mi es
hany szazalekos bizonyitasok letezok barmely evl oldalan.

Zoli:

Minden empatiam mellett sem tudok mast mondani, mint azt, hogy
szerintem V Feri latja jol. Az elektromagneses ter is gorbiti a
teret. Peldanak okaert az elektromosan toltott gomboc tere is
mas, mint a toltes nelkulie.

>>> Párhuzamos lézersugarak nem vonzzák egymást.
>> Szerintem vonzzak.
> Hol olvastad?

Ennek utana kellene neznem. De ha a ket nyalab parhuzamosan megy is
az meg NEM jelenti azt, hogy semmit se valtozott. A Kepler torvenyek
es az alt. relativitas szerint is vannak korpalyak a nap korul, es
ez nem jelenti azt, hogz a ketto kozott nincs kulonbseg. Mellesleg,
ha jol remlik, akkor az egyiranyba meno nyalabok lehetnek parhuzamosak,
de a ellenkezo" iranyba meno"k (anti-parhuzamosak) mar nem, azok biz'
"vonzzak" egymast.

Mi tortenik az annihilaciot koveto masodperceben? A tevedes leheto-
seget kockaztatva, azt mondanam, hogy "hasonlo" tortenik, mintha
kozepen kozonseges materia felrobbanna is es tagulo gombhejon rohanna
kifele. Kivul valtozatlan a gravitacio, belul meg nincs. Ehhez meg
hozzajon az a finomsag, amit VF is emlit, mi tortenik a fotonnal?
Ha semmit sem tudunk, akkor gombhullam, ha kolcsonhat, akkor tudjuk
az iranyat, lehet dipol, stb..
Ha fekete lyukon belul tortenik, akkor kivul nyilvan mindegy, hogy
az elektron-pozitron vagy proton-antiproton annihilalodik-e. Attol
semmi sem valtozik kivul.

T. Feri:

> : Mellesleg a tejút irányából melegebb a háttérsugárzás.
>  Ezt mire alapozod?...

A hattersugarzas minden iranybol nagyon egyforma. Az hogy a hatter-
sugarzas 2.7K nem azt jelenti, hogy a csillagkozi anyagnak is 2.7
Kelvinnek kellene lennie. A csillagkozi hidrogen homerseklete mifelenk
majd 10ezer fok. Mashol tobb vagy kevesebb. Nincs termikus egyensuly
a ketto kozott. Meg a csillagkozi anyagon belul sem: a hidrogen es
helium homerseklete kulonbozhet, kulonbozik is 10-20 szazalekkel.

udv - kota jozsef

En is csodalkozozm, Jani bacsi!

Hogy ennyire vissza birtam fogni magam, mikozben Te
az osszes tudomany alapjaul szolgalo matematikat
szemelyes, kicsinyes indokok miatt (hogy valaki fel
merte hasznalni egy szamodra nem tetszo elmelet
alatamasztasara) megprobalod lehetetlenne tenni.

De, szerencsere, ahhoz tobb kene, mint amivel Te
eddig probalkoztal. Sokkal tobb. Az agitalas a
temaban nem celravezeto, sot, hasznalhatatlan.

Amugy meg mindig nem irtad le, mi a problemad
a valoszinuseg-szamitassal, mar egy honapja varok
barmilyen konkret felvetest, amit meg tudnank
vitatni. Mint mar irtam, tisztaban vagyok az
alapjaival. Probald csak ki!
Kepesnek erzem magam, hogy erdemben reagaljak a
temaba vago felveteseidre.

Te kezdtel bele, aztan nem meltattal valaszra,
pedig az sokkal sertobb, mint amit tolem kaptal.
#3232, #3237, #3245, #3246, #3257, #3259,
ezek azok a hozzaszolasaim, amikben erintettem
a temat, es mivel a szep szo nem hasznalt,
kenytelen voltam kicsit kemenyebben fogalmazni.
Ha tudom, hogy nem valik be, talan nem teszem.

Hol allitottam, vagy hol utaltam ra,
hogy letezne biztos nyeresi modszer
barmilyen kozonseges, elterjedt
szerencsejatekra? Nos?

Smith Ugynok + Matrix kapcsan:
Lesz rola fogalmad, csak nezd meg a filmeket.
Nem veletlenul irtam azt rolatok, amit irtam.

Megkertelek, hogy:
> Leszel szives pontos referrenciakat mellekelni,
> vagy a hozzaszolas-referenciaid
> at definialni, ha azt varod, hogy valaki erdemben
> reagajon a megjegyzeseidre.
Tekintve, hogy a "#3249 (7/24)" nem magatol ertetodo.
A hozzaszolas szama rendben, de utana az a "(7/24)" mi lehet?
Volt egy tippem, de nem jott be:
> Megneztem, es a #3249 TUDOMANY-ban NINCS hetedik hozzaszolas,
> TEHAT annak NINCS huszonnegyedik sora.

Erre jott a valasz, ami annyira empatikus, segitokesz es
EMBERI volt (hogy mennyire? semennyire!):
> <<Referenciaid at definialni...>>
> Igen. References=hivatkozasok, (a reszletes adatokra.)
Es meg mindig nem tudom, mi az a "(7/24)"!
Tort szamkent ill. non-stop uzletre valo utalaskent kene ertenem?
Lehet, de ugy nincs ertelme az eredeti kontextusban.

Danio Reno: egesz latin hangzasu nev. Vajon ki lehet az?
(Jean Reno, a hires francia szinesz testvere talan?)

> A 'Danio Reno' a zoological neve egy kis halnak, amely ma igen kedvelt
> aquariumokban.  Kozonsegesen mint a vak "Zebra-hal" ismerve. Biztos
> vagyok ,hogy minden mas olvasonak az tiszta es ertheto volt.

Danio reno: zebrahal. Rendben. Az, hogy kinek mi a
nyivanvalo, kinek mi nem? Mindenkiek mas es mas...
En nem vagyok akvarista, hogy pl.
ismeros kene legyen a zebrahal latin neve,
meg akkor is, ha helytelenul irjak le.
Masnak meg pl. a helyesiras szabalyai nem azok...

Tudod: nem "Homo Sapiens", hanem "Homo sapiens".
Nem "Canis Familiaris", hanem "Canis familiaris".
Case-sensitive, ha ugy jobban tetszik.
(Persze, a Google-ban is szamit, mit irsz kis-,
mit irsz nagybetuvel. Mint koztudott.
Nem szandekos volt ez az eliras?!)


Legyel szives normalis linkeket kuldeni,
akar egyenkent, ha van olyan konkret dolog, amire hivatkozni akarsz.
Nem pedig leboritani egy rakas informaciot: ahogy irtad, ez tobb
szazezer hivatkozas, amivel EMBER nem bir el.
Te talan elolvastad az osszeset?!
Es akkor meg kikered magadnak a "robot" jelzot,
meg korrekt banasmodot varsz el, ugyebar ...

Nezd, ha beirod, hogy melyik keresoben, milyen keresesi feltetelek
mellett, milyen keresesi szavakra jottek ki az eredmenyek, akkor
sokkal egyszerubb, es meg mukodik is.
Megismetelheto kiserlet, hogy mast ne mondjak.

Jobb, ha meg sem probalkozol olyan uzenet kuldesevel, amiben
egy szoban 80 karakternel tobb van: ezt korlatozzak.
Talan pont az ilyen esetek miatt.

Erdekelne a valaszod, amit az altalad kuldott honlap
csusztatasarol irtam: mit tudsz hozzafuzni? (#3264)
A "great engineering design"-ra probalok utalni.

NBalu

Thus spake HIX TUDOMANY >:

Zoli:

> Ebben a könyvben a tömeg és energia olyan fogalmával dolgozunk,
> mely nem fér össze az ekvivalenciájukkal: egy test tömege arányosa

Az a szerzo dolga, en megmaradok a hagyomanyos definicional, melyek
hasznalataval az ekvivalencia nem okoz semmi problemat.
Az impulzusmegmaradas serulese viszont gondolom neki is okozna.

> nyugvó testben tárolt energiával, de nem mindenfajta energiához
> tartozik tömeg. Az mc^2 szorzatot nyugalmi energiának fogjuk

Melyikhez nem tartozik?
Meg valamibe gondolj bele: vegyunk egy csillagot, melyben folyamatosan
annihilacio es parkeltes zajlik le. Keringjen korulotte egy bolygo.
Az annihilacio utan helyezzuk a bolygot tavolabb, ez konnyu, hiszen
nincs gravitacio. Majd a parkeltes utan a bolygot visszaejtjuk eredeti
helyere, a vegzett munka hajtja az eromuveket. Ugyes, mi?
De mondom, mar ott bukik a dolog, hogy nem lenne univerzum, es egyaltalan
nem lennenek csillagok, ha a fotonok nem vonzanak egymast.
Ha van is olyan energia, melyhez nem tartozik tomeg (en nem tudok ilyenrol),
a fotonnak biztos van gravitacioja, ezt felesleges vitatni, mert teny.

>>Szerintem vonzzak.
> Hol olvastad?

Itt:
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0502/perjes0502.html
A fotonnak van gravitacios tere. A foton elterul gravitacios terben.
Van meg kerdesed?

> Egy megkésett javaslat: Indoklás/hivatkozás nélkül ne mondjunk ilyet,
> hogy *nem igaz*.

Ez remek otlet, kezdheted mindjart magaddal a rendcsinalast:

> Köszönöm válaszod, de sajnálom, érveid nem jók.

Marky:

> Meg honapokkal ezelott volt itt kerdes (talan Meszaros Laszlo kerdezte?),
> hogy mibol van a feher LED. Tegnap veletlenul a kezem ugyebe esett egy
> rovid cikk. Szoval az igazi feher LED egy RGB ha'rmas LED. Emellett vannak
> pszeudofeher LED-ek, amik egy GaN kek LED-bol es egy foszforretegbol
> allnak. Ez a LED egy rakas UV fenyt is sugaroz, ami a foszforreteget
> narancssarga feny emittalasara keszteti, ami egyuttesen nagyjabol feheret
> ad. @@@ Koszonom @@@

Nem, nem, nem! Mar egyszer leirtam. A feher led az a foszforreteges.
Az RGB led tok mas. Ha legkozelebb Budapesten jarsz, es emlexel meg merre
lakom (mar mashol :), a szemben levo utcaban van 2 elektronikai bolt is
nehany meterre egymastol. A pultra ki van rakva egy csomo led, feher es
RGB is, megnezegetheted oket.
A gyengebb minosegu feher ledek fenyen bizonyos iranyokban atsejlik a
kek feny, ha falra vilagitasz vele, egy korben kekesebb, ahol kilatszik a
nagyjabol kocka alaku kristaly ele a feluletere felvitt foszforreteg alol.
Ha belenezel kikapcsolt allapotban :), kivaloan latszik a foszforbevonat
a kristalyon. Minden kek led sugaroz UV-ban is, de tipustol fuggoen nagyon
eltero mertekben, valamelyik szinte egyaltalan nem.
Az RGB ledben kivaloan latszik egymas mellett a 3 (vagy tobb) kristaly.
Sajnos mindegyik kicsit masfele vilagit. Csak messzirol tunik fehernek,
mondjuk egy matrix kijelzoben. Olyan feher fenyt, mint egy feher leddel,
lehetetlen kikeverni vele, 3 egymas melle tett leddel sem megy.
Es vegul, megnezhetitek a wiki-ben is: http://en.wikipedia.org/wiki/LED
RGB ledrol szo sincs, csak a kek/UV + foszfor, es valami teljesen uj
cinkszelenides technologia.

--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Volcano - Mentor Graphics - MES
"Mindig jo, ha bajba jutsz, hogy ha orditsz s korbefutsz!"

Ferenc,

> > Szoval nekem az nem tiszta, hogy milyen lesz a gravitacios ter
> > eloszlasa mondjuk 1 masodperccel az annihilacio utan. Az biztos,
> > hogy egy 300000 km-es gombon kivul semmi sem valtozik. De mekkora
> > es milyen iranyu a gravitacios a gombon belul?
>
> Oszinten? Fogalmam sincs, csak "zolis" talalgatasokkal tudnek szolgalni,
> amitol jobb ha megkimelem a listat.
Jobb.

> Ugyanezeket a kerdeseket felteheted
> pl a Compton jelensegre is, vagy egy sima utkozesre,
Egyelore nem teszem fel, mert a legegyszerubbet szeretnem megerteni.
Es ugy velem, ertem, es jol ertem.
A foton nem lokalizalhato, nem mondhato meg, hogy hol van. Persze, hordoz
energiat, tomeget, impulzust, de olyan ertelemben gravitaciot tulajdonitani
neki, mint egy nyugalmi tomegnek, szerintem tovabbra is ertelmetlen.
Annihilacio elott tehat van szep gombszimmetrikus gravitacios ter, utana 1
masodperc mulva a 300000km-es gombon kivul nincs valtozas, belul meg...

> Ezennel ki is hatralok a vekony jegrol, osztom tovabb az eszt a partrol.
> A fenysebessegu ojjektumok gravitacios hullamait nyugodtan targyaljatok
> meg nelkulem, nem fogok beleszolni, addig amig sziveskedtek betartani a
> legalapvetobb fizikai torvenyeket, a megmaradasi teteleket.
> Ha nem, elkezdem lengetni a vaskalapom! ;)
Helyes!!!
(Bizony, nekem is van olyan)
De en igenis sziveskedem betartani az altalad emlegetett torvenyeket. pont azok
alapjan teszem a kijelenteseimet.

> Tehat ami biztos:
> -Annihilacio, parkeltes, barmilyen atomfizikai vagy egyeb folyamat soran
> megmarad az impulzus, impulzusmomentum, energia, tomeg stb...
> Tehat ha zart a rendszerunk, a tomegkozeppont gyorsulasa 0, nem indul el
> az sehova magatol. Mivel az energia megmarad, ami ekvivalens azzal hogy a
> tomeg megmarad, kivulrol nezve a gravitacioban nem lesz semmi valtozas,
> akarmi is tortenjek belul.
De hiszen ugyanezt mondom en is: kivulrol (a 300000 km-es gombon kivulrol)
nezve
nem lesz valtozas. De a 300000 km-es gombon belul az mar BELUL van!


> -Az energia es a tomeg ekvivalens, ugyanarrol van szo. Mindkettore hat a
> gravitacio, es sajat gravitacios teruk is van. A fotonnak is.
Hogyne. Csakhogy a foton a 300000km-es gombben mindenutt van es seholse.
Ha most ott van a ket foton, amik vonzzak egymast, akkor ez a vonzas miben
nyilvanul meg? Kicsit lassabban mennenek szet, mintha csak egy foton indult
volna? Ha meg a vonzas semmiben sem nyilvanul meg, akkor nincs is vonzas.

> Vonzzak azok egymast is. Feltetelezem neked ez nem ujdonsag, sot azt is
> hogy jobban tisztaban vagy ezekkel mint en (en vegul nem lettem fizikus),
En sem fizikus vagyok. De a kerdesekre valamelyest eloremutato valaszt szeretek
kapni.

> de vannak itt raszorulok ahogy latom, kotelessegunk tanitani oket ;)
Igyekszem.... de azert ozo modonleginkabb magam szeretnek okosodni.

Janos.

Kedves Marky!

>> Melesleg a tejút irányából melegebb a háttérsugárzás.
> Ezt mire alapozod?

Régebbröl ilyen eredményekre emlékeztem, és mint most utánna kerestem,
nem is alaptalanul. A COBE mühold mérési eredményei elég egyértelmüen
ezt támasztják alá.

http://lambda.gsfc.nasa.gov/product/cobe/slide_captions.cfm

Az újabban felbocsájtott WMAP mühold eredményei valóban mást mutatnak.

http://hu.wikipedia.org/wiki/WMAP

De miért? Talán azért, mert mint írják:
"A saját galaxisunk, a Tejútrendszer zavaró hatásának kiszürésére a WMAP
5 különbözö frekvenciasávot használ 22 és 90 GHz között."

Ha tehát kiszürik a tejút zavaró hatását, akkor nem lesz erösebb a
sugárzás a tejút felöl, feltéve még hogy kiszürik a naprendszer
mozgásából adódó Doppler effektust is. Persze, ha az egyéb fluktuációt
is kiszürik, akkor teljesen egyenletes lesz a háttérsugárzás, na de
akkor mit is mértünk? Sajnos nem tudom biztosan, hogy miféle zavarokat
szürtek ki, de lehet, hogy a fürdövizzel a gyereket is kiöntötték. De ez
egy szokásos eljárás, ha egy ellenpéldákkal sürün ellenkezö elméletet
kell megalapozni. Az ellenpéldákat ki kell küszöbölni valami olyan
érvvel, amit sajnos én itt nem látok elég tisztán. Ez persze nem jelenti
azt, hogy nincsenek ilyen érvek, csak erröl én jelen pillanatban nem tudok.

Üdv: Takács Feri

Paul Davies az Isten gondolatai (Mind of God) c konyveben vacillal azon,
hogy a vilag mukodeset leiro fizikai torvenyek milyen elegansak es milyen
finoman hangoltak. Persze, ezt megmagyarazhatja az antropikus elv, vagyis
kontinuum szamossagu vilagegyetem letezett (az idohatarozo hasznalata sem
pontos, hiszen maga az ido is az osrobbanas folyaman szuletik, de azt is
pontatlan, ha parhuzamos vilagokrol beszelunk...) de ezen vilagok kozul
csak azokban tudnak a fizikai torvenyek jellegen filozofalni az eszlenyek,
ahol a fizikai torvenyek jellege lehetove teszi eszlenyek kifejlodeset.

De a kontinuum szamossagu vilagegyetem (amelyek kozul az egyik a mienk)
sem veszi konnyebben Occam borotvajat, mint a Teremto (valoban mindenhato
Teremto, nem olyan ketbalkezes, amilyent Janibacsi probal korberajzolni,
sajat kepere es hasonlatossagara.)

Üdv,

Kedves Janibácsi!
A Zebradánió (zebrafish) latin neve: Danio rerio v. Brachydanio rerio
Az hogy reno-ként ismered, annak az az oka, hogy azoknak az oldalaknak a
szerzői, amiből "ismereteket" szerzel, még olvasni sem tudnak
tisztességesen és ezért hülyeségeket publikálnak.

probléma a levelezéssel:
Az archívumból is kiderül, hogy más hix levlistákon is vannak problémák.
A freemail-lel lehet, hogy az a gond, hogy beállítottak egy spamszűrőt,
ami a rengeteg hix-es levelet a mennyiségük miatt spam-ként kezeli? Az
újrafeliratkozó üzenetemre, ugyanis megkaptam a választ. Ez egyedi
feladóval érkezik.

Gogy

Sziasztok!

><<Ki az a Danio Reno?>>
>Ha emberi leny azon a neven letezik, biztosan csak egy ottani kocsmaros.
>A 'Danio Reno' a zoological neve egy kis halnak, amely ma igen kedvelt
>aquariumokban.  Kozonsegesen mint a vak "Zebra-hal" ismerve.

Ha mar tudomanyos forumon vagyunk akkor legyunk egy kicsit 
tudomanyosabbak. Ez a halacska magyarul zebra danio neven ismert. A 
tudomanyos neve Danio rerio (es nem reno, ez nekem nagyon olyan tevedesnek 
tunik mint amit a karakterfelismero programok csinalnak szkenneleskor). A 
szabalyok szerint csak a nemzetseg nevet kell nagy betuvel irni, a fajt 
nem. Ja es meg egy: ez a halacska egyaltalan nem vak. 

Ami vak az a barlangi vaklazac (Astyanax fasciatus mexicanus). Erdemes 
rola elolvasni a kovetkezo oldalon talalhato irast:
http://www.clt.astate.edu/aromero/new_page_117.htm
Roviden osszefoglalva: az alapfaj (Astyanax fasciatus) nagy teruleten 
elterjedt Amerikaban (kb. az USA deli reszetol Del-Amerika nagy reszeig). 
A barlangokban elo forma fut Astyanax fasciatus mexicanus vagy regebbi 
neven Astyanax mexicanus neven, ez Mexikoban nem tul nagy teruleten fordul 
elo, bar talaltak masutt is barlangokban elo populaciokat. Nemelyik 
barlangban teljesen vak es pigment nelküli peldányok elnek, nemelyikben 
olyanok mint a felszinen (szemmel és szinezettel), nemelyikben atmeneti 
meg vegyes populaciok. Es barmelyik forma barmelyikkel keresztezheto. 
Vagyis egy fajt alkotnak, alfaj szinten is bizonytalan hogy 
elkulonithetok-e az atmeneti formak miatt. Ebbol aztan mindenki levonhatja 
a sajat kovetkezteteset a vaknak teremtett halacskarol.

Sziasztok!

Barna Janos